Klímavészhelyzet a a háztartásban! A háztartások energiafelhasználásának környezeti hatásai
5,8 tonna CO
2
Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás, ennek 23 százalékáért a háztartások felelősek.
14% megújuló
energiaforrásokból érkezik háztartásainkba. Sajnos a leggyakoribb energiaforrás még mindig a földgáz, bár felhasználása az elmúlt években jelentősen csökkent. A kőolaj, a földgáz és a szén felhasználása jelentős mértékben hozzájárul a légszennyezés növekedéséhez illetve a CO2 szint emelkedéséhez, mely a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok legjelentősebb alkotóeleme. Olyan környezeti problémák is a fosszilis tüzelőanyagok használatához kapcsolódnak, mint például a savas esők élővilágra gyakorolt hatásai, a bányászattal és külszíni fejtéssel járó környezetterhelés és tájrombolás vagy a tengeri kitermelést és olajszállítást kísérő szennyezés, élőhelyrombolás. Egészségügyi következményei is vannak, hiszen a szennyezett levegő többek közt szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek kialakulásában játszik szerepet. Forrás: Eurostat - Greenhouse gas emission statistics – carbon footprints - 2018. Képek: 1. kép: Napelemes rendszer Alsómocsoládon 2. kép: Mozdulj a klímáért kampány, 2017; Ménes-völgyi Tudásvető Alapítványi Általános Iskola, Sződliget
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Takarékra kapcsolva Energiatakarékosság beruházások nélkül
1 fa = 2 klímakészülék
Kutatások alapján egy jó helyre elültetett fa annyival hűti a környezetét, mint két átlagos klímaberendezés.
Magyarországon a felhasznált összes energia
40%-át
épületeink fenntartására fordítjuk, melynek mintegy kétharmada a fűtést és hűtést szolgálja. A 4,4 milliós lakásállomány közel
80%-a
nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Fűtés, árnyékolás, szellőztetés – Egy fok is sokat számít. Mielőtt a fűtést fokoznánk, érdemes melegebben felöltöznünk. Nyáron jobb a külső árnyékolás, pl. árnyékoló fák, zsalu, növényekkel befuttatott fal vagy pergola az ablak előtt. Ez a függönnyel, belső rolóval szemben késlelteti az épület belső hőmérsékletének emelkedését. Télen a zsalu, illetve az alkonyatkor behúzott sötétítő függönyök segítenek a meleget a házban tartani. Fűtési szezonban a rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés ajánlott, ilyenkor naponta többször néhány percre tárjuk ki teljesen az ablakokat; ez segít a páraszint csökkentésében, de nem hűl ki a lakás. Források: - Forestry Commission - The role of urban trees and greenspaces in urban climate regulation - Magyarország IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve Képek: - Bosco Verticale (Függőleges Erdő) Milánó - 2018 - Fotó: Lajtmann Csaba - Ökológiai lábnyom - 2011 - Dobay Edina (Móricz Zsigmond Általános Iskola, Győr) rajza
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Jó a pénztárcának, jó a környezetnek! Energiatudatosság fogyasztáscsökkentő beruházásokkal
Vastagon megéri! Felújításnál érdemes vastagabb
szigetelést választani, a kissé magasabb költségeknek, jelentősebb megtakarításoknak köszönhetően csak kisebb mértékben nő a megtérülés ideje.
Egy 2016-os felmérés szerint a magyar háztartások negyede, mintegy
920 ezer
háztartás tervez energiahatékonysági beruházást a következő 5 évben.
Legtöbbet háztartásaink jobb szigetelésével tehetünk környezetünk megóvásáért! Növeljük otthonunk energiahatékonyságát hőszigeteléssel, nyílászáró cserével vagy a fűtési rendszer megújításával. A szükséges beruházásokra magánszemélyként és társasházi lakóként is igényelhetünk kedvezményes hitelt, és alkalmanként pályázhatunk is a korszerűsítés költségeire. Számoljunk a felújítás tervezésénél! A magasabb költségekkel járó beruházások többször jóval magasabb megtakarítást biztosítanak, így a megtérülési idő nem vagy alig növekszik.
Forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet - Az energiahatékonysági szektor hangulatjelentése 2018 Képek: - Szigeletve jobb! Jégkocka akció Szeged 2014 - Fotó: Lajtmann Csaba - Éjjel nappal, éljél nappal! 2016 - Széles Júlianna rajza, Nyírmeggyesi Arany János Általános Iskola
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Energiaforradalom tiszta forrásokkal Energia a Napból és a Földből A sugárzás formájában a Napból a Földre érkező
energia több ezerszeresen meghaladja az emberiség jelenlegi energiaigényét.
A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai nagyon kedvezőek nem csak európai, hanem világviszonylatban is. A Nap végtelen forrásként a legjelentősebb lehetőség az energiaforradalomhoz, a környezetszennyező fosszilis energiaforrások kiváltásához. Háztartásaink fenntartásához a nap energiáját többféleképp hasznosíthatjuk. A passzív hasznosításkor - ilyen például egy télikert, vagy a déli homlokzaton kialakított nagyobb üvegfelület - az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Az aktív hasznosítást berendezések segítik, napkollektorral hőt, napelemmel villamos energiát állíthatunk elő a napsugarakból. A Kárpát-Medence adottságai ideálisak a Föld hőjének, azaz geotermikus energiájának, hasznosítására. Lábunk alatt a kéregben kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Ez az energia korlátlanul rendelkezésre áll évszaktól, napszaktól és időjárástól függetlenül. Hőszivattyúk segítségével nem csak a geotermikus energiát, hanem közvetlen környezetünk - pl. kútvizünk, vagy talajunk - hőenergiáját is hasznosíthatjuk otthonunkban. Források: - Napenergia-hasznosítás - Hazai és nemzetközi helyzetkép - Farkas István - Magyar Tudomány 2017/5 - Nemzeti Energiastratégia 2030 Képek: - Föld - Nap - Mandala - 2017 - Garabuczi Vanessza rajza Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium - Föld - Nap - Mandala - 2017 - Dudás Imre II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Téglás
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Éjjel nappal - éljél nappal! Passzív- és aktív napenergiahasznosítás
99,5%-al
csökkent a napelemek ára egységnyi teljesítményre vetítve 40 év alatt, 1977 és 2017 között. Jelenleg a napenergia kihasználása bővül és fejlődik a leggyorsabban.
404 GW
azoknak a napelemeknek és naperőműveknek a teljesítménye, amelyeket az elmúlt években világszerte a hálózatra kapcsoltak. Ez több, mint kétszázszorosa a paksi atomerőmű teljesítményének. A nap erejét passzív vagy aktív formában hasznosíthatjuk otthonunkban. A passzív hasznosítás az épületek tervezésénél kezdődik, a kompakt forma és a jó tájolás mellett “napcsapdák” kialkításával. Egy déli fekvésű lakás fűtése kevesebbe kerül, mint egy északi tájolásúé. A téli kertek, nagy déli tájolású nyílászárók jó csapdái lehetnek a téli napsugaraknak, amelyek ingyen segíthetnek rá fűtési rendszereinkre. Aktív hasznosításnál a nap energiáját a napelemekkel illetve a napkollektorokkal aknázzuk ki. A napkollektor hőenergiát állít elő a nap sugaraiból, amelyet melegvíz előállítására, vagy fűtésrásegítésre használhatunk. A napelemek vagy fotovillamos cellák, elektromos árammá alakítják a napsugárzást. Az elmúlt években a napelemes rendszerek ára jelentősen csökkent, egy jól tervezett háztartási rendszer a kedvező hiteleknek köszönhetően akár 8-10 év alatt megtérülhet. Források: - Earth Policy Institute - 2017 - Solar Power Europe - Global Market Outlook For Solar Power - 2018 Képek: - Napelemes rendszer a kunszigeti iskolán - 2019 - Fotó: Lajtmann Csaba - Napelemes rendszer Pitvaroson - 2016 - Fotó: Lajtmann Csaba
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Földbe zárt energia A geotermikus energia hasznosítása
67 000 tonnával
kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe évente köszönhetően a Győr melletti geotermikus hőerőműnek, amely több mint 24 000 háztartás és 1 000 további fogyasztó intézmény és cég hőszükségletét biztosítja.
100 °C
a hőmérséklet 2 000 méter mélységben hazánk több térségében, amely az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban és lehetővé teszi a Föld hőjének gazdaságos kihasználását. A geotermikus energia talpunk alatt, bolygónk belsejében található. Minél mélyebbre haladunk, a hőmérséklet annál jobban emelkedik, kilométerenként 30 fokkal, de hazánk több részén ennek akár duplájával is. Ez komoly jelentőséget jelent a szinte korlátlanul rendelkezésre álló, megújuló energiaforrás hasznosítására. A geotermikus energiát többféleképpen hasznosíthatjuk: - Közvetlenül használhatjuk a forró vizet fűtésre, melegvíz-szolgáltatásra termálfürdőkben, ipari és mezőgazdasági célokra. - A magas hőmérsékletű gőzből vagy vízből villamos áramot állíthatunk elő erőmű segítségével. - A felszínközeli víz vagy talaj hőjét hőszivattyú segítségével használhatjuk épületeink fűtésére és hűtésére. A hőszivattyú működési elvét tekintve megegyezik a hűtőszekrény működési elvével; azaz hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, miközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk valamilyen forrástól (hőnyerő közeg) és máshol azt leadjuk, hasznosítjuk. A hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj. Források: - Győri Geotermikus Projekt - 2016 - Külügyi és Külgazdasági Intézet - A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei Magyarországon és Izlandon 2018 Képek: - Geotermikus hőerőmű, Győr Fotó: Lajtmann Csaba - 2019 - Papi Kölcsey Ferenc Általános iskola Aranyosapáti Tagiskolájának klímás közösségi élőképe - 2017
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
Erőmű a háztetőn HMKE - azaz háztartási méretű kiserőművek Háztartási méretű kiserőműnek minősülnek az
50 kW-nál
kisebb teljesítményű, kisfeszültségű hálózatra kapcsolt erőművek.
Otthonaink villamosenergia szükségletének
25%-át
fedezhetnék az épületeink tetején kialakított napelemes rendszerek. A napelemes rendszer kialakítása előtt érdemes felmérnünk a háztartás villamosenergia-igényét, és úgy tervezni, hogy a háztetőre kerülő napelemek éves szinten nagyjából annyi energiát termeljenek, mint amennyit felhasználunk, hiszen a többlet energiánkat a szolgáltató töredék áron veszi csak át. A háztartási méretű kiserőművek esetében − a hatályos jogszabályok alapján – az adott csatlakozási ponton villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató az engedélyeztetési eljárást követően köteles átvenni a megújuló energiával termelt villamos energiát. 2017. év végére közel 30 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozott Magyarországon a villamosenergia-hálózatra, egy év alatt a számuk 45%-kal nőtt. 240 MW-ot tesz ki a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége, ami az összes beépített teljesítmény 99,4%-a, azaz az egyéb megújuló energiaforrások (szél-, víz- vagy biomassza) hasznosítása a háztartási méretű villamos kiserőművekben eltörpül a napenergiához viszonyítva. Források: - 2007. évi LXXXVI. törvény Villamos Energia Törvény - A high-resolution geospatial assessment of the rooftop solar photovoltaic potential in the European Union - 2019 - Összefoglaló a nem engedélyköteles – ezen belül a háztartási méretű – kiserőművek adatairól - 2018 Képek: Napelemes rendszer Répceszemerén- 2015 - Fotó: Lajtmann Csaba Föld - Nap - Mandala - 2017 - Bartók Anna rajza - Miskolci Kazinczy Ferenc Általános Iskola
Kohéziós Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE