Issuu on Google+

Croatian National Tourist Office

Kroatische Zentrale für Tourismus

Narodowy Ośrodek Informacji Turystycznej

Iblerov trg 10/IV, p.p. 251;10000 ZAGREB, HRVATSKA Tel:+385 1 46 99 333; Fax:++3851 455 7827 Internet: www.hrvatska.hr E-mail: info@htz.hr

New York 10118, 350 Fifth Avenue, Suite 4003, U.S.A. Tel:+1 212 279 8672 Fax: + 1 212 279 8683 E-mail: cntony@earthlink.net

Kroatische Zentrale für Tourismus

Republiki Chorwacji 00-675 Warszawa, IPC Business Center, ul. Koszykowa 54 Polska Tel: +48 22 828 51 93 Fax: +48 22 828 51 90 E-mail: info@chorwacja.home.pl

Kroatische Zentrale für Tourismus

11135 Stockholm, Kungsgatan 24, Sverige Tel: +46 853 482 080 Fax: +46 820 24 60 E-mail: croinfo@telia.com

1010 Wien, Am Hof 13, Österreich Tel: +43 1 585 38 84 Fax: +43 1 585 38 84 20 E-mail: office@kroatien.at

60313 Frankfurt/M, Hochstrasse 43, Deutschland Tel: +49 69 23 85 350 Fax: +49 69 23 85 35 20 E-mail: info@visitkroatien.de 80469 München, Rumfordstrasse 7, Deutschland Tel: +49 89 22 33 44 Fax: +49 89 22 33 77 E-mail: kroatien-tourismus@t-online.de

Kroatiska Turistbyrån

Kroatisch Nationaal Bureau Voor Toerisme

Ente Nazionale Croato per il Turismo

1081 GG Amsterdam, Nijenburg 2F, Netherlands Tel: +31 20 661 64 22 Fax: +31 20 661 64 27 E-mail: kroatie-info@planet.nl

Ente Nazionale Croato per il Turismo

1000 Bruxelles,Vieille Halle aux Bles 38, België Tel: +32 255 018 88 Fax: +32 251 381 60 E-mail: info-croatia@scarlet.be

20122 Milano, Piazzetta Pattari 1/3, Italia Tel: +39 02 86 45 44 97 Fax: +39 02 86 45 45 74 E-mail: info@enteturismocroato.it 00186 Roma, Via Dell’Oca 48, Italia Tel: +39 06 32 11 0396 Fax: +39 06 32 11 1462 E-mail: officeroma@enteturismocroato.it

Chorvatské turistické sdružení

110 00 Praha 1, Krakovská 25, Česká Republika Tel: +420 2 2221 1812 Fax: +420 2 2221 0793 E-mail: info@htz.cz; infohtz@iol.cz

Chorvátske turistické združenie

Office National Croate du Tourisme

Хорвaтckoe туристическое соовщество 123610 Moscow, Krasnopresnenskaya nab. 12 office 1502, Russia Tel: +7 495 258 15 07, Fax: +7 495 258 15 07 E-mail: HTZ@wtt.ru

Hrvaška turistična skupnost

1000 Ljubljana, Gosposvetska 2, Slovenija Tel: +386 1 23 07 400, Fax: +386 1 230 74 04 E-mail: hrinfo@siol.net

821 09 Bratislava, Trenčianska 5, Slovenská Republika Tel: +421 2 55 562 054 Fax: +421 2 55 422 619 E-mail: infohtz@chello.sk

Kroatische Zentrale für Tourismus

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Oficina de Turismo de Croacia

1054 Budapest, Akademia u. 1, Magyarország Tel.: +36 1 267 55 88, Fax: +36 1 267 55 99 E-mail: info@htz.hu

Office National Croate de Tourisme

75116 Paris, 48, avenue Victor Hugo, France Tel: +33 1 45 00 99 55 Fax: +33 1 45 00 99 56 E-mail: infos.croatie@wanadoo.fr

Croatian National Tourist Office

London W6 9ER, 2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace Road, United Kingdom Tel: +44 208 563 79 79 Fax: +44 208 563 26 16 E-mail: info@croatia-london.co.uk

8004 Zürich, Badenerstrasse 332, Schweiz Tel: + 41 43 336 20 30, Fax: +41 43 336 20 39 E-mail: info@kroatien-tourismus.ch 28001 Madrid, Calle Claudio Coello 22, esc.B,1 °C España Tel.: +34 91 781 5514 Fax: +34 91 431 8443 E-mail: info@visitacroacia.es Dánia, Kroatiens Turistkontor, Bjørnholms Allé 20; 8260 Viby J; Tel.: +45 70 266 860 Fax: +45 70 239 500 E-mail: info@altomkroatien.dk

www.horvatorszag.hr

HRVATSKA TURISTIČKA ZAJEDNICA

JAPAN, Ark Hills Executive Tower N613, Akasaka 1-14-5, Minato-ku, Tokyo 107-0052 Tel.: +81 03 6234 0711 Fax: +81 03 6234 0712 E-mail: info@visitcroatia.jp

GRATIS


HORVÁTORSZÁG CSODÁLATOS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGE

Noha Horvátország nem nagy ország, egyszerre mediterrán és közép-európai, hegyvidéki és síkvidéki, partvidéki és szárazföldi. Ez sejtetni engedi, hogy Horvátországban egyes nagyobb európai országokat jellemző változatosságot és gazdagságot találunk, valamint hogy viszonylag kis területén olyan vidékek koncentrálódnak, amilyeneket egyébként csupán Európa, és a nagyvilág távolabbi szegleteiből válogathatnánk össze. Így hát Horvátország biológiai változatosságát tekintve Európa első öt országa közé tartozik, míg egyes szűkebb területeit a világ leggazdagabb biológia változatosságú vidékei között tartják számon. Horvátországban van tehát erdővel borított csipkézett partvidék, szigetek sokaságával, mint a déli tengereken, vannak jól megőrzött ódon mediterrán városkák szűk utcákkal és kőből épült házakkal, csak úgy, mint Olaszországban, de vannak partmenti zöldellő legelői is jellegzetes szárazkő falakkal, amelyek Írországot idézik. A hegyvidékek ékkövei a kiterjedt erdőségek, csak úgy mint Skandináviában, a romantikus hegyi tavak, gyorsfolyású patakok és festői hegyi falvak, mint az Alpokban, de a mély szakadékokkal és szurdokokkal bevagdalt terméketlen karsztvidékek is, csakúgy, mint az amerikai „Vadnyugaton”. Horvátország síkvidékének végtelen rónaságain olyan kiterjedt, jól megóvott mocsárvidékek terülnek el, amilyeneket csupán Európa legészakibb területein, Oroszországban és Ukrajnában találhatnánk, míg a lankás vidékeket szőlőültetvények, középkori várkastélyok és erődök tarkítják, csak úgy, mint Németországban és Ausztriában. Horvátország természeti örökségének legértékesebb részeit 447 különféle védett területen belül óvják, melyek 5.178 km2 összterülete Horvátország szárazföldi részének 10 %-át teszi ki. Védett területei közül a legfontosabb nyolc nemzeti parkja (Plitvicei-tavak, Krka, Kornati, Brijuni, Mljet, Észak-Velebit, Paklenica és Risnjak), tizenegy természeti parkja (Kopački rit/ Kopácsi-rét, Papuk, Lonjsko polje/ Lonja-rét, Medvenicai, Žumberaki-Samobori hegység, Učka, Velebiti, Telašćica, Vransko jezero /Vranszki-tó, Biokovo és a Lastovo-szigetcsoport), valamint két szigorúan védett természeti rezervátuma (a Bijele Stijene és a Samarske Stijene /a Fehér és a Samari sziklák-a Gorski kotari Bjelolasica hegyen, valamint a Hajdučki és Rožanski kukovi a Velebiten). Az Unesco szellemi kulturális örökség listáján Horvátországból hét hagyomány szerepel - a Dubrovnik védőszentjeként tisztelt Szent Balázs Ünnepe; a Kastav környéki zvončarok (kolomposok) éves farsangi felvonulása; Horvátországi csipkekészítés (Pag, Hvar, Lepoglava); a „Za križen” (A kereszt nyomában) körmenet Hvar szigetén; Kétszólamú ének és hangszeres játék az isztriai ská-


lán; Ljelje/”Kraljice” (Királynők) tavaszi felvonulás Gorjaniból; hagyományos fajáték készítés a horvát Zagorjéban. Ezzel Horvátország a legtöbb védett kulturális hagyománnyal büszkélkedő országok között szerepel. A nemzeti parkokon, természeti parkokon és a szigorúan védett természeti rezervátumokon felül Horvátországban további 426 különféle kisebb megóvott terület és objektum élvez védettséget, közülük 78 különleges rezervátum (botanikai, erdei, geomorfológiai, hidrológiai, haltani, madártani, tengeri, zoológiai), 38 park-erdő, 71 jelentős táj valamint 108 természeti emlék (földtani, felszínalaktani, víztani, őslénytani, ritka fafajták példányai). Különleges védettséget élvez a 135 hortikulturális emlék: arborétumok, botanikuskertek, parkok, egyes fák és facsoportok. Ezen felül védelem alatt áll 846 állat- (ezen belül 359 madár- és 74 emlősfaj) és 809 növényfaj, valamint 314 gombafajta. Horvátország három fő természeti egysége, a síkvidéki, a hegyvidéki és a partvidéki jelentősen különböznek egymástól alapvető jegyeiket illetően. A legnagyobb kiterjedésű közülük a termékeny és sűrűn lakott horvátországi síkvidék, amely a tágas Pannon-síkság dél-nyugati szélét foglalja el. Fő természeti kincseiként tartjuk számon az ártéri síkság több száz éves tölgyeseit, az eredeti folyásukban megőrzött folyókat, valamint a gazdag és változatos növény- és állatvilágot a földön, a vizekben és a levegőben. Ez a pannon vidék azonban nem teljesen sík, hiszen a rónaság látképében rendszeresen rajzolódnak ki a szőlőskertekkel beültetett festői lankák és erdős pannon hegyek, melyek szigetekként emelkednek ki a pannon gabona „tengeréből”. A síkvidéki régiótól eltérően a hegyvidéki Horvátország kicsi és igen gyéren lakott, így a természeti környezet nagyobb részt érintetlen eredeti állapotában maradhatott fenn. Sűrű bükköseiben, erdei-és lucc-fenyveseiben medvék, hiúzok és farkasok tanyáznak, a gyorsfolyású patakokat vidrák és pisztrángok népesítik be. Noha a horvát hegycsúcsok nem alpesi magasságúak, a fehér mészormok változatos alakzatai bármely szobrászt megihlethetnének. Az egyedi karsztformációk sokasága az Horvátországra oly annyira jellemző egyedi mészösszetételű szikláknak köszönhető. A felszíni karsztképződmények gazdagsága a felszín alatt is folytatódik, barlangok, szakadékok, valamint a „škrap”, a „dolac”, a „ponikava” és egyéb különleges domborzati alakzatok sokaságában, melyeket aligha találnánk Európa más részein. A horvát karszt fontosságáról az a tény tanúskodik a legjobban, hogy a nemzetközi szakirodalomban ezen nehezen lefordítható elnevezések többségére a horvát eredetit használják. Végezetül mindezek megkoronázásaként következzék a turistákat leginkább vonzó partvidék. A görög tengerpart mellett a horvátnak van a legtöbb szigete és egyben a földközi-tengeri térség legtagoltabb partszakasza. Hossza 1.880 kilométer, az öszszes 1.244 kisebb nagyobb sziget és szirt partvonalát is beleszámítva 6.278 kilométer. Vajon mennyi változatos öble, földfoka, fövenye és rejtett szeglete lehet ennek a tengerpartnak, melyet a tenger kristályos áttetszősége és a partszakaszok a kopár kőszirtektől a buja délszaki növényzetbe beleolvadó területekig terjedő változatossága ékít, és melyen minden idelátogató -főként a csónakkal és jachttal érkező – rátalálhat külön bejáratú szegletére. Induljunk hát útnak, ismerkedjünk meg Horvátország természeti szépségeivel és őrizzük azokat, hogy a jövő generációi is gyönyörködhessenek bennük.


HORVÁTORSZÁG IDEGENFORGALMI RÉGIÓI KŐZÉP-HORVÁTORSZÁG

ZÁGRÁB

KVARNER ISZTRIA

SZLAVÓNIA LIKA – KARLOVAC

DALMÁCIA – ZADARI RÉGIÓ DALMÁCIA – ŠIBENIKI RÉGIÓ

DALMÁCIA – SPLITI RÉGIÓ

DALMÁCIA – DUBROVNIKI RÉGIÓ

Az itt szereplő információk pontosságát és az esetleges jövőbeli változásokat illetően a kiadó nem vállal felelősséget.


NEMZETI PARKOK TÁJVÉDELMI KÖRZETEK EGYÉB VÉDETT TERÜLETEK

KIADJA: Horvát Idegenforgalmi Közösség / FELELŐS KIADÓ: Niko Bulić / SZERKESZTŐ: Slavija Jačan Obratov SZÖVEG: Prof. Dr.sc. Zoran Klarić / TÉRKÉP ELKÉSZÍTÉSE: Studio Bregant / ÖTLETTERV-DIZÁJN: S. Gobbo/Studio Gobbo, Grožnjan FOTÓK: Sergio Gobbo / AYUDANTE: Erni Đurđević / Vendégképek: Plitvice / Kopački rit: Marin Topić, Zvonimir Tanocki; Vízalatti képek: Daniel Frka, Arne Hodalič, Borut Furlan / Állatrilág képek: Tihomir Makovec, Boris Krstinić, Tomislav Šporer Barlangászat képek: Vlado Božić / FORDÍTÁS: Horváth Mira NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Comgraf/Umag NYOMÁS: RADIN PRINT, Zagreb, 2010.


1

2

ISZTRIA

A földközi-tengeri térség csúcsa Az Isztriai-félsziget a Földközi-tenger csúcsán helyezkedik el, ott, ahol a tenger legmélyebben hatol Európa közepébe. Isztria turisztikai régiója, amely csupán egyetlen megyéből, az isztriaiból áll, területét tekintve az egyik legkisebb, látogatottság szempontjából azonban Horvátország első számú régiója. Noha ennek folytán Isztria említésekor sokaknak szállodái és nyüzsgő strandjai jutnak eszébe, Isztria a partvidéken, de főként belső részein egy sor természeti látnivalót és festői tájat foglal magában. Mivel az eltérő természeti és kulturális egységek metszéspontjában lévő elhelyezkedésének köszönhetően Isztria páratlan kultúrájával,

3

zenéjével, valamint gasztronómiájával is kitűnik, „csodálatos” és „varázslatos” vidékként is szokták emlegetni. Sétánkat a csodálatos Isztrián kezdjük tehát az Adriai horvát partvidékének legszélén fekvő, Szlovéniával határos Savudrija öbölből. Isztria nyugati partján továbbhaladva alig pár kilométernyire sajátos módon köszönti a látogatót az impozáns Savudrija világítótorony. A 36 m magas, 19. sz. elején emelt építmény (2) Horvátország területének legnyugatabbi pontja mellett magasodik. Sok más horvát világítótoronyhoz hasonlóan manapság turisztikai célokat szolgál, amely az itt megszállóknak nyugalmas és csendes tartózkodást kínál. A torony szimbolikus módon hív Isztria és három varázslatos részének felfedezésére, melyek a vidéket uraló színről a „vörös”, a „szürke” és „fehér” jelzőt kapták. A „vörös” Isztria, amely túlnyomórészt a félsziget nyugati partjainál elterülő sík vidékeket fedi le, melyek mellett képeslapra illő ódon városkák nyúlnak el, nevét a termékeny


4

5

7

6


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/9/09 1:31 PM Page 12

8

vörös agyagterületekről kapta. A városkák nagyobb részt a félsziget legkitüremkedőbb földcsúcsain épültek, mint például Novigrad (1), a középkor óta fennmaradt városképével. A „vörös” Isztriát számos kisebb-nagyobb szigettel tarkított csipkézett part, valamint változatos növényvilág jellemzi, melyben különleges helyet foglal el az olajfák sokasága (6). A természet megóvása céljából a partszakaszok és főként a szigetek számos övezete védett a turisták áradatától. Közülük a legszebb és egyben legismertebb a Brijuni. A félsziget központi részét kitevő „szürke” Isztria nevét a márga, homokkő, agyag és mészkőkeverékéből álló flis termékeny földjének jellegzetes színéről kapta nevét. Isztria ezen vidékének szépsége azonban mégsem a talaj színéből fakad, hanem a festői lankás vidékekből, melyeket hegycsúcsokra települt szép kis városkák és falvak színesítenek (5) Számos

falvat és kisvárost ékítenek a fantáziadús építészeti megoldásaikról ismert festői kistemplomok, mint például a templom Grožnjanban. A „fehér” Isztria a félsziget észak-keleti partszakaszát fedi le, melyet az Učka és a Ćićarija vonulatai uralnak. Ezek a hegyek évszázadokon át határolták el Isztriát Horvátország szomszédos vidékeitől, és a vidék átjárhatatlanságának köszönhetően a táj érintetlen szépségében maradt fenn. A „fehér” Isztria nevét a Belső-Isztria és a sziklás keleti part felé meredeken gravitáló mészkő sziklák fehérségéről kapta. A keleti partokon ezért jóval kevesebb az itt lakó és az idelátogató turista, mint a nyugati partokon. A „fehér” Isztria látképét a vakítóan fehér mészkősziklák (7), és a meseszerű hegyi legelők uralják, melyeket gyakran korbácsolnak erős szelek (3).


9

10


11

12

13 15

Isztria partvidékének egyik legismertebb megóvott és vonzó része a LIMSKI-CSATORNA Isztria nyugati partvidékének közepén, amely fjordként ékelődik a szárazföldbe (10). Különleges alakzata és megóvott vegetációja okán jelentős vidék és tengeri rezervátum. A hajósoknak viszont a Pulától délre fekvő Kamenjak-fok (8) lehet érdekes látnivaló, melyet kénytelenek megkerülni, ha Isztriából az Adria keleti partjai felé veszik az irányt. Isztria keleti partjai mentén továbbhajózva mindig biztonságos kikötés várja őket a mély Raški-öbölben (9). Az utóbbi időben a látogatókat egyre inkább vonzza Belső-Isztria, amely szép tájairól, megóvott természeti vegetációjáról (16), számos karsztképződményéről ismert. Közülük különleges helyet foglal el


14

16

a Baredine - barlang Porečnél (13), melyben különleges barlangi vakgőtét is látni (15). BelsőIsztria azonban mégis csak ízletes ételeiről és borairól és megóvott eredeti építészeti kincseiről ismert. Ez a különleges és a tájba jól beleilleszkedő építészet leginkább a szelíd lankákon megtelepült kisvárosokban jut kifejezésre, melyekben a zajos üdülőhelyek látogatói rátalálhatnak az igazi nyugalomra és átérezhetik az ember és a természet harmóniáját. Ezen városkák egyike Grožnjan, amely nyáron (11) ugyanolyan vonzó, mint télen (14). Megőrizték bájukat a kis falvak is: itt van például Kotle (12), melynek neve hűen utal elhelyezkedésére (kotao-katlan). Isztria természeti kincseinek legértékesebbje s egyben legszebbike mégis csak nemzeti parkja,


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/9/09 1:28 PM Page 8


17

18


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/9/09 1:30 PM Page 10

19

20

21 25

a BRIJUNI (17). A Brijuni két nagyobb és tizenkét kisebb szigetből álló szigetcsoport, Isztria dél-nyugati partjainál, Pulától nem messze. Noha a szigetek területe mindössze hét km², az őket körülvevő tengeri terület védettsége okán a nemzeti park összterülete 34 km². A Brijuni-a szigetcsoport tagoltsága (18) és megóvott földközi-tengeri vegetációja okán ismert, melyet részben díszparkként alakítottak ki (19). A szigetcsoport továbbá a római és bizánci korból származó értékes kultúrtörténeti emlékeivel jeleskedik, páratlan szépségének köszönhetően pedig mint egy száz éve nemzetközi államférfiak és arisztokraták kedvelt nyaralóhelye. Noha a szigeteknek nincsenek állandó lakosai, a szomszédos szárazföldről kirándulóhajókkal ideérkező turisták hadainak köszönhetően az év folyamán napközben mindig nagy itt a nyüzsgés (22). A Veli Brijuni szigeten, karnyújtásnyira a turistáktól hemzsegő közeli Pulától, nyugalmas pihenést biztosító három kisebb szállóban kínálnak elhelyezést. Itt található Horvátország legrégebbi golf-pályája is (25). Az érdeklődők nagy tömegeinek dacára a természeti környezet jól megóvott; ezt bizonyítja az itt telelő költöző madarak sokasága is. A szigetcsoport területének mint egy felét teszik ki a díszparkok és a pázsitok, melyeken kitűnnek a magányos tölgyfák megkurtított koronáikkal (21). Annak idején, amikor a Brijunin volt az akkori jugoszláv elnök, Josip Broz Tito rezidenciája, alakították ki a Szafári-parkot. Lakói főként egzotikus növényevők: elefántok, antilopok, gazellák, lámák és zebrák (23). A Brijuni-szigetek kulturális-történelmi öröksége kivételes értéke okán nagyban hozzájárult a térség nemzeti parkká nyilvánításához. Különösen gazdag római kori emlékekben, a Verige-öbölben például az 1. sz.-ban római császárok építtettek maguknak nyaralót. Erről számos fennmaradt szobor is tanúskodik (20). Még gazdagabb a bizánci „hagyaték”: a Dobrika-öbölben egészen a 14. századig lakott bizánci erőd romjaira bukkanhatunk (24). A 19. században az Osztrák-Magyar Monarchia tekintélyes erődítményrendszert épít ki a fő hadikikötőjének számító Pula védelmében. Ezek az erődök máig fennmaradtak, kiterjedésük és monumentalitásuk okán az európai erődépítészet legkiválóbb példái (26). A szigetcsoport jelenlegi kulturális látképe azonban kétségtelenül Paul Kupelwieser osztrák nagyiparosnak köszönhető, aki a 19. sz.-ban megvásárolta a szigetcsoportot, majd miután Robert Koch orvos segítségével leszámolt a szigeteken dúló maláriával, a 20. század elején parkosított idegenforgalmi övezetté alakította át.


24

22

23

26


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:28 AM Page 16

1

2

3

KVARNER

Az európai öko-rendszerek metszéspontja Isztria, a horvát partszakasz északi, és Dalmácia, a déli része között húzódik a kiterjedt Kvarner-öböl. Ezen legnagyobb horvát öböl mélyen ékelődik be Isztria és a keleti karszt-szigetek közé, kapujában öt nagyobb és több kisebb sziget fekszik. A természetet illetően a Kvarner-öböl felé gravitál a Hegyvidéki Horvátország természeti egységének kisebb része is, az erdővel borított Gorski kotar, amely kelet felől a Kvarner legnagyobb városára és egyben Horvátország legnagyobb kikötőhelyére, Rijekára „támaszkodik”. A Kvarner turisztikai régiója egybe esik a Tengermellék-Fennsík megye elnevezésű területtel, amely magában foglalja a számos szigettel tarkított partmenti térséget és a hegyvidéki területeket is, a jól megóvott természeti kincsekkel Közülük a legféltettebbek a Risnjak Nemzeti Park a régió észak-keleti erdős hegyhátán és az Učka Természetpark a térség észak-nyugati, Isztria felé gravitáló szélén. Eme parkok növény- és állatvilágának gazdagsága és változatossága annak köszönhető, hogy a Kvarner területe az európai öko-rendszerek egyik fő metszéspontjában helyezkedik el. Itt ér egymásba ugyan is a földközi-tengeri térség és Közép-Európa, itt egyesül az Alpok a Dinaridákkal, valamint itt keveredik a földközi-tengeri és a mérsékelten kontinentális éghajlat. Így tehát ez a terület

4

5 6


7 8

9

10

11


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:53 AM Page 30

12

13

saját magán belül is ellentmondásokkal teli. A Kvarner partmenti részét - a sziklás domborzat ellenére - a megművelt területek jellemzik, s ebben a térség nagyban különbözik a szomszédos Lika-Karlovac sziklás és vadregényes partszakaszaitól. A Kvarner hegyvidéki része a történelmi Gorski kotar-ban (Hegyi Járás) jelentősen eltér a szomszédos hegyvidéki területektől, fő jellemzői a domborzat dinamizmusa, a bőséges vizek, valamint a sűrű erdők. Külön világot alkotnak a kvarneri szigetek, melyek részben szelídek és zöldek, részben pedig sziklásak és kopárak. Isztriától kelet felé tartva, a Kvarnerhez vezető úton elsőként az 1.400 m magas UČKA hegy fogad bennünket. Természetparkként élvez védelmet, a táj megóvottsága, valamint a gazdag növény- és állatvilága okán, mely utóbbi a földközitengeri és a kontinentális éghajlat határmezsgyéjén kialakult különleges klimatikus viszonyoknak köszönheti változatosságát. Az Učka fő látványosságai közül kiemelendők a Vrana övezet egyedülálló mészdomborzati alakzatai (1) az Učka-hegy legtetején. Egy régi torony magasodik itt (2), ahol a hegymászók hagyományosan szeretnek fényképezkedni (8). Az Učka tetejéről páratlan kilátás nyílik a közeli szigetekre (3) és a hegy lábainál elnyúló Opatijai Riviérára, amely esti „felfrissülését” az Učka buja erdei felől lengedező szellőnek köszönheti. Az Učka csúcsai gyakran még akkor is napfényben fürdőznek, amikor lankái alá köd ereszkedik –különleges élményt nyújtó látványosság (6). Az Učkán túrázók és hegyet mászók (10) a nyár derekán is élvezhetik a túrázást a kellemes útvonalakon, melyek üdítő erdei tájakon (5), vagy a szeles hegygerincen (7) át vezetnek. Itt aztán további érdekességek várják őket, mint például barlangok sokasága (4) és kápolnák, melyek cudar idő esetén akár menedékként is szolgálnak (11). A legmerészebb látogatók a kedvező légörvények miatt szívesen startolnak az Učka csúcsairól sárkányrepülőikkel (9). A Kvarner legbecsesebb természeti kincse azért mégis csak egyetlen nemzeti parkja, a RISNJAK. A Gorski kotarban elterülő erdős hegymasszívum nevét legnépszerűbb lakójáról, a hiúzról (ris) kapta. A nemzeti park területe 64 km², s lévén a Dinaridák és az Alpok, valamint a Földközitengeri térség és Pannónia találkozásának metszéspontjában fekszik, itt kis területen a vidék majd minden erdőfajtája megtalálható, valamint számos növény- és állatfajnak is otthont ad. A természet barátai a hegyek, az erdők, a vizek és a karszt szépsége miatt látogatnak el a Risnjakra. Legtöbbjük hegymászó, akiket különösen a hegység legmagasabb csúcsa körüli terület csábít (12). A Risnjak csúcsa minden évszakban vonzó célpont: télen, amikor hó fedi (15), tavasszal, amikor a környező rétek virágba borulnak (19), nyáron, amikor felüdülést nyújt a közeli tengermellék kánikulájából és ősszel, amikor az erdők változatos színekben pompáznak (17). A nemzeti park gazdag élővilágához tartozik a „védjegyeként” számon tartott hiúzon kívül a barna medve (13), a nyest (14) és az alvó pele (22). A Risnjak pazar panorámájáról is híres, amely a Kvarnerói-öbölre és a szomszédos Szlovénia hegyei felé (18), egészen az Alpokig terjed. A nemzeti park határain belül ered a Kupa-folyó (20), mely itt kezdi meg 300 kilométer hosszú útját a Pannon-síkság felé. A Kupa felső folyásán gyors és áttetsző hegyifolyó, számos zuhataggal, ami miatt igen népszerű

14

16


15

18

17

19

21

20

22


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:55 AM Page 32

23 24

a vadvízi sportot kedvelők körében. Magas szikla alatti erőteljes forrása (16) Horvátország egyik legszebbike és legnagyobbika. A helyi lakosok gyéren felbukkanó házai a Gorski kotarra jellemző egyedi építészetükkel: a téli nagy hó mennyiségek ellen védő, fából készült meredek háztetőikkel (21) tűnnek ki. A GORSKI KOTAR történelmi határőr vidéke a Risnjak Nemzeti Parkon felül lélegzetelállító szurdokairól, sistergő zuhatagairól, számos barlangjáról valamint gyors és áttetsző folyóiról ismert. A leglátogatottabb attrakció a Vražji prolaz (Ördögszoros) Skrad városka közelében, melynek neve beszédesen vall külleméről (26). A Gorski kotar legmagasabb csúcsai nem a Risnjak nemzeti park területén, hanem a Gorski kotar déli csücskében találhatók. Itt, a legmagasabb hegyi csúcs, a Bjelolasica (25) körül egy sor látványosság fogadja a látogatót: a Bijele és a Samarske (Fehér és Samari) sziklák köves erdei vadona, a hegytetőkön lévő számos régi építmény maradványai és sok más érdekesség. Noha a tengerszint feletti 1.533 méteres magasság nem tűnik soknak, telente a nagymennyiségű, hosszú ideig megmaradó hó miatt úgy érezhetjük magunkat itt, mintha csak az Alpokban lennénk. Éppen ezért vannak a Bjelolasica alatt a legjobb horvátországi sípályák (23), és itt építették meg a Horvát Olimpiai központot is. A Bjelolasica-hegység legattraktívabb részét a Bijele és a Samarskesziklák szigorúan óvott rezervátuma képezi. Kinézetre ugyan hasonlítanak, ám ez a sziklás terület erdősebb, mint Horvátország másik szigorúan védett rezervátuma, a Velebiten lévő Rožanski és Hajdučki – csúcsok. A rezervátum fő látványosságai azok a különleges sziklák (27), melyek fehér szigetekként emelkednek ki az őket körülvevő erdő „tengeréből”. A rezervátum ismert még jó állapotú sűrű erdeiről (24), valamint számos tősgyökös növényfajtájáról, melyek gyakorta elképesztő helyeken nőnek (28). Annak ellenére, hogy nincs sem nemzeti parkja, sem természetvédelmi parkja, a Kvarner térsége számos látnivalót kínál a turisták által leginkább látogatott tengermelléki részén. A természeti kincsek gazdagságát illetőn kiemelkedik KRK, CRES, LOŠINJ, RAB és PAG, a hozzájuk tarozó kis szigetekkel, melyek mindegyike külön világ. A Kvarner s egyben az Adria két legnagyobb szigete, Krk és Cres nagyban különbözik egymástól. Krk szelíden lankás, nagyobb részt megművelt és sűrűn lakott, míg a hegyes és ritkán lakott Crest jórészt legelők és bozótosok borítják. Rabnak és Pagnak két arca is van – a vadregényes és köves keleti, valamint a szelíd nyugati; míg a zöldellő Lošinj -annak dacára, hogy az Adriai északi részében helyezkedik el -szinte szubtrópusi éghajlatú sajátságos oázis. A természet Cresen a legérintetlenebb, melynek apró települései látványosságukkal és a vadregényesség varázsával (35) hatnak, míg

25

26


28

27


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 9:08 AM Page 36

29

30

33

öblei, mint például a Punta Križa (37), kristálytiszta vizükkel hódítanak. Cres –sziget legjelentősebb természeti ékessége és páratlan képződménye az édesvízű Vrana–tó (Vransko jezero) (36). Nem kevesebb, mint 80 méter mély és mint egy 200 millió m3, a szigetlakóknak oly annyira nélkülözhetetlen vizet tároz. Éppen ezért szigorúan tilos a tó megközelítése, titokzatos szépségében csak a szigeti főútról letekintve gyönyörködhetünk. Cres jelképe a fakókeselyű, az egyik legnagyobb európai madár (34), amely a sziget meredélyes sziklákkal borított madártani rezervátum státusú partjain él. Crestől délre fekszik Lošinj, a Kvarner leglátogatottabb célpontja. Az Osoršćica-csúcs körüli hegyes vidéke azonban érintetlen (30), ezért a part nyüzsgésétől elszakadni vágyó turisták kedvelt kirándulóhelye (33). A Lošinjt övező tenger számos delfinrajáról is híres (32), amelyek itt védettséget élveznek. Lošinj környezetében helyezkedik el pár kisebb, csak gyalogosok és biciklisták által megközelíthető szép kis sziget (38). Megőrzött ősi hangulatával és jellegzetes építészetével jeleskedik Unije (31), míg Ilovik (29) a hajósok kedvelt célpontjaként ismert.

34


31

32

36

35

37

38


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:32 AM Page 18

1


4

2

3

5

6

7

8

9


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:35 AM Page 20

10


12 13 11

LIKA - KARLOVAC

Horvátország természeti kincsekben leggazdagabb része

Horvátország legritkábban lakott vidéke egyik oldaláról a Kvarner és Dalmácia parti régiói által, másik oldalról a szárazföldi Pannon-vidék által határolt területen fekszik. Ezen terület fedi le a Hegyvidéki Horvátország legnagyobb részét – a Lika nevezetű történelmi határőrvidék teljes területét, a Gorski kotar kisebb részét, valamint a Velebit alatt húzódó partvidék kisebb szakaszát, Pag sziget egy részével együtt. Ide tartozik a pannóniai Horvátországhoz sorolt Karlovác városának, a szárazföld felől a tenger felé tartó fontos közlekedési csomópontnak a környéke is. Az Adriára nyíló régiók közül éppen ezért a Lika – Karlovac régiója a legnagyobb. A Lika – Karlovac idegenforgalmi régióhoz két megye tartozik: Lika-Senj és Karlovác. Lika-Senj a legnagyobb kiterjedésű horvát megye, s egyben a legritkábban lakott is, hiszen különlegesen sziklás hegyvidék valamint kietlen partvidék jellemzi a legkiterjedtebb horvát hegység, a Velebit alatt. Karlovác megye sem különösebben lakott, mivel hozzá tartozik a pannón Horvátország hegyekhez legközelebb eső, eredetileg is kopárabb és sziklásabb része, valamint a Hegyvidéki Horvátország egy darabkája. A Lika - Karlovac régió a karsztformációk nagy számáról és a világviszonylatban is kivételesen kiemelkedő biováltozatosságáról ismert, így nem csoda, hogy természeti kincsekben ez Horvátország leggazdagabb területe.Horvátország nyolc nemzeti parkja közül kettő (a Plitvicei-tavak és Észak-Velebit) is itt van, ide tartozik a messze legkiterjed-

14

15

16

17


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:37 AM Page 22


18

19

20

tebb horvát természetpark, a Velebit nagyobb része, a Horvátországban a természet legszigorúbb védettségét élvező szigorúan védett rezervátum (Hajdučki i Rožanski kukovi), valamint egy sor más kisebb védett terület. Összterületük meghaladja a többi megye összes védett térségének nagyságát, így ezt a régiót egész Horvátország “tüdejének” tartják. A helyzet állása a sziklás és meglehetősen változatos domborzat mellett történelmi okokra is visszavezethető, hiszen a háborús pusztításoknak folyamatosan kitett térség jóval gyérebben lakott, mint Horvátország más részei. A Lika-Karlovac régió önmagán belül is igen változatos. Ilyen értelemben partvidékét és Pag szigetét kopár, sziklás domborzat, s egyben ősi természeti szépség, míg Lika hegyvidékét karsztmezeinek kiterjedtsége, valamint a táj monumentalitása és vadregényesége jellemzi. A Karlováci térségének főbb jegyei: a bőséges vízek (Kupa, Korana, Dobra és Mrežnica négy folyója) valamint a déli rész erdős és szikár hegyeinek és az észak felöli szelíd pannon síkságok kontrasztja. Éppenséggel Lika és a Karlováci vidék találkozásánál található eme régió legbecsesebb ékköve a PLITVICEI-TAVAK (1), a legismertebb horvát nemzeti park, és az összesen hét UNESCO világörökségi státust élvező horvátországi helyszín közül az egyetlen természeti lokáció. A világon egyedülálló Park fő látványossága az a 16 kisebb tó, melyeket az ún. szedrából. (porózus mészkő) keletkezett gátak, azaz vízesések kötnek öszsze. A nemzeti park magában foglalja a Korana-folyó forrás vidékét is, melyet sűrű bükkösök, fenyvesek és borókások vesznek körül. A parkot több barlang, forrás és virágos rét is szépíti, az itt élő számos megóvott állatfajta közül kiemelendő a barnamedve. A park népszerűségéhez hozzájárulnak a különleges járművek: a látogatók szállítását szolgáló panoráma kisvonatok(13) és a némán sikló elektromos kishajók (5). Nehéz lenne megmondani, hogy mikor a legszebb a park: tavasszal , amikor mezőin és zöldellő erdeiben nyílnak a virágok (3), vagy amikor a színpompás ősz visszatükröződik (2) a tavakban (7), avagy amikor a jégbezárt zuhatagok és a környező fák téli álmukat alusszák a behavazott tájban (6). A kiépített gyalogosösvény hálózatnak köszönhetően a park látogatói könnyedén megközelíthetik a számos zuhatagot (8), a sziklákkal szegélyezett partokat a tavaknál (4), melyek élénk zöld színükkel csak úgy vonzzák az érdeklődő turisták tekintetét (9). A Plitvicei-tavak az erdős, szelíd völgyecskékben bővelkedő Felső-Tavakból, és a kopár, sziklás szurdokban elhelyezkedő Alsó-Tavakból áll. Legmagasabban fekvő tava 637 méteren van, míg a legalacsonyabb a Sastavci-zuhatag alapzata, amely alól a Korana-folyó forrása is ered (10), a tengerszint feletti 503 m magasságon fekszik. A közbülső 134 méteren számtalan kisebb-nagyobb zuhatag ömlik alá, melyek formájukban és magasságukban folyamatosan változnak. A vízeséseket gerendajárdákon (11, 12) lehet megközelíteni, melyek, azon felül, hogy kellemesek a szemnek, a Plitvicei-tavak teremtőjét, az ember lépteire érzékeny szedrát is őrzik. A szedra üreges, porózus mészkőfajta, amelyet a karsztvidéki vizek a különböző mikroorganizmusok, mohák és algák révén oldanak ki a mészkőből. A Plitvice tavai közül a legmagasabban fekvő Prošćanski-tóhoz már alig hallatszik fel a vízesések zúgása, és mivel távol esik a főbb gyalogos útvonalaktól, természeti környezete teljesen eredeti állapotában maradt fenn (14). A kifejezetten zöld tájba ágyazódott Prošćanski tóval ellentétben a szurdokos Alsó-Tavak vidékét fehér mészkősziklák jellemzik (15). A valódi szépség inspiráló élvezetén felül minden nemzeti park feladata az alapvető természeti értékek megismertetése. Ezt a célt szolgálják az eligazító táblák, és a brosúrák so-


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:41 AM Page 24

21

22

23

24

25

26

27


31

32

27

28

29

30


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:44 AM Page 26

kasága a Park létesítményeiben, melyek a vidékre jellemző természetes anyagokból épültek. Ezek az építőanyagok leggyakrabban a fa (16), és részben a kő, mint például a park igazgatósági épületének esetében (17). A Lika-Karlovác régió másik természeti ékköve a lenyűgöző VELEBIT, a legnagyobb és természeti látványosságokban leggazdagabb horvát hegy. Természetparki státust élvez és mint egy 2.000 km2 összterületével Horvátország messze legnagyobb kiterjedésű egybefüggő védett övezete. A természetparkon belül számos kisebb védett övezet - köztük a területileg a Lika-Karlovác régióhoz tartozó Észak-Velebit és a Dalmáciához tartozó Paklenica – található. Ebben a hegységben egy sor olyan természeti érték van, amely a legféltettebb horvát kincsek közé tartozik. Ezért a hegyvonulat 150 kilométeres teljes hosszában az UNESCO Világ Bioszféra Rezervátuma, egyelőre az egyetlen Horvátországban. A Velebit a legfontosabb horvát hegység mind a növény- és állatvilágának gazdagságát, mind a fajták összmennyiségét, valamint az endemikus fajták számát tekintve. A Velebitnek két arca van: a partvidék felőli kopár kőrengeteg (18), és a végelláthatatlan erdei a szárazföld felöl (22, 24). A Velebit megszámlálhatatlan szépségei közül is kiemelkednek a változatos domborzati karsztképződmények, mint például a Stapin bizarr alakzata, ez a mint egy száz méter magas, gömbölyded kőobeliszk (19). Van itt még számos mély szakadék és barlang, vadregényes szurdok, gyorsfolyású folyó, valamint a vadregényes és zabolátlan természet egyéb páratlan és néha félelmetes látképe. A Velebiten egy sor természeti látványosság található a két nemzeti park területén kívül is. Ezek közül kiemelkedik például a hegyvonulat központi része Baške Oštarije falucska körül. A festői település a hegység hágóján, az impozáns Kiza hegytaraja (21) alatt helyezkedik el, melynek lábához egy képeslapra illő régi kaptatón lehet feljutni (23). Baške Oštarijében található a hegység gyér számú szállodáinak egyike (26), amely kényelme és meghittsége okán remek kiindulóállomás a különböző túrákhoz. Egy velebiti kiruccanás legalkalmasabb időszakai a késő tavasz, a koranyár és a kora ősz, amikor tágas mezeit (27, 31) és kopár szikláit (32) nem égeti a perzselő napsugár. Ugyan a Velebit télen is csábit, de szelektől korbácsolt behavazott lankáin csak a legtapasztaltabb hegymászóknak javasolt a járás (25). A természet szerelmeseit a Velebitre a gazdag növény- és állatvilág (29,30), valamint a vidéki építészet a ritka hegyi falvakban és településeken fennmaradt érdekes építményei (28) is vonzzák. Az egyedülálló tájak, valamint az állat- és növényvilág gazdagságát illetően a Velebit legértékesebb része az ÉSZAK-VELEBIT nemzeti park területét foglalja magában. Területe alig 109 km2 -et tesz ki a hegység legészakibb, csúcsos övezetében. Egy sor kivételes látványosság van itt: a Hajdučki és Rožanski kukovi sziklák karsztalakzatai, botanikus kert, valamint a mély Lukina jama-barlang. A horvát hegymászók éppen ezért tartják ezt a területet a horvát hegységek ékkövének. A Rožanski és Hajdučki kukovi (kuk-szikla), a különböző bizarr formájú, akár a 200 m magasságot is elérő sziklacsúcsok a nemzeti park szívében találhatók. Ez az egyedülálló sziklás táj szigorúan védett természeti rezervátum, amely a horvátországi természetvédelem legmagasabb foka. A Hajdučki kukovi közepén, 1.475 méteres mélységen helyezkedik el a Lukina jama. Bejárata mindössze 83 méterrel van a tengerszint felett, így 1.392 méteres összmélységével a világ nyolcadik legmélyebb barlangja. A környező zordon hegyvidéki kőrengeteg ellenére a Rožanski kukon keresztül mesteri módon építettek gyalogutat a huszadik század harmincas éveiben, melyet megalkotója és egyben a Velebit szerelmese, Ante Premužić mérnök után

34

33

36

37

38

4 39


41

35

40


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 8:47 AM Page 28

42 43 44 45

50 51

52

53


46

54

47

55

48

49

56


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 9:05 AM Page 34

57

59

58

Premužić-ösvénynek (33, 41) neveztek el. Ezt az ösvényt tartják Horvátország legszebb gyalogútjának, amely arról is nevezetes, hogy a kevésbé jó kondícióban lévő látogatóknak (34) is lehetővé teszi a sziklapárkányok és a mély szakadékok peremén a biztonságos közlekedést. Az útvonalról szép kilátás nyílik a tengerre és a kvarneri szigetekre (40). Az út mentén a sziklákon kívül számos egyéb érdekes karsztképződmény - főként barlangok és szakadékok - láthatók (38, 39). Alatta terül el a Štirovača őserdő végtelen zöldje (36), melyről kiterjedtsége, tűlevelű magas fáinak sötét színe és elszigeteltsége okán számos titokzatos legendát gyártottak a környező falvakban. Az Észak-Velebit számos endemikus növényfajtával is büszkélkedik, melyek közül kitűnik a velebiti degenia, a Velebit sajátos szimbóluma (37). Található itt egy sor ritka állatfajta is, mint például a fülesbagoly (35). Az Észak-Velebitbe látogató kirándulók és hegymászók

fő találkozópontja a Zavižan-csúcs alatti terület, itt van az azonos nevű turistaház (54, 56). A hegy tenger és szárazföld felöli részéből is vezetnek fel ide erdei utak. A Zavižan tőszomszédságában lévő Velebiti Botanikuskert (44) a mély karszthasadék peremén lévő elhelyezkedésének köszönhetően a világon egyedülálló. A hasadék alját a napfény hiánya miatt olykor még nyáron is hó borítja. Közvetlenül a Velebiti Botanikuskert mellett van a kiindulópontja a Premužićösvénynek (51), amely részben rendezett és kövekkel elkerített (42), részben pedig a szikár karszton át tör át (43), néhol pedig egyszerűen a velibiti mezők egyikén át vezet. Az út mentén a civilizáció meglétéről egy-egy ritka templom (45), és a tájba harmonikusan belesimuló menedékhely tanúskodik (47). A Premužić-ösvényről nyíló panoráma az erdős belső vidékekre (53) és még inkább a tengerre és szigetekre (52, 55) különösen alkonyatkor lenyűgöző (50). A kelle-


60

61 62

63

64 65

66


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 9:22 AM Page 38

67


68

69

70

mes séta élményén (46) és a vadregényes természet egyedülálló látképeinek megörökítésén (48) felül az idelátogatóknak más rekreációs lehetőségek is kínálkoznak, mint például a lovaglás a Park erdővel borított lábánál (49). A Velebit kontinentális oldala felől terül el LIKA, a büszke hegylakók és harcosok ősi történelmi vidéke. A Plitviceitavakon és a Velebiten kívül Lika a Gacka-folyó Otočac festői városkájánál elterülő völgyével is büszkélkedik. Szépsége és jelentőssége okán a Zágráb-Split autópálya a völgy helyett Lika déli hegyi peremén át vezet, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik a természet eme ékkövére. A Gacka völgye a világ egyik legjobb pisztrángosaként ismert, ezért minden szenvedélyes horgásznak elkerülhetetlen célpont. A Gacka-folyót (61, 63) és a körülötte fekvő festői tavakat (60) mély smaragdzöld szín, közvetlenül a víz melletti házakból álló festői települések (62) és erdős környező vidék jellemzi (64). Lika egy sor más szépséget is kínál, főként a Gacka-völgyétől délre, a Krušćica-tó környékén (57, 65). Festőiségükben a likai falvak is kitűnnek jellegzetes tornácaikkal (66), a hősies múltra emlékeztető tornyocskáikkal(59) és a tájképet uraló templomaikkal (58). A Velebit tenger felöli oldala Rab és PAG szigete felé néz, mely utóbbi északi része a Lika-Karlovác régióhoz tartozik. Azoknak, akik a szárazföld felöl közelítik meg ezeket a szigeteket, kősivatagnak tűnnek, a tenger felöl behajózókat pedig zöld erdők és buja növényzet fogadja, mint például a Pag-szigeten fekvő Lunnál (67). Pag szárazföldi oldalának sötétszürke páncéljáért (68, 70) a szárazföldi hegyóriás, a Velebit felöl fújó bóra szél felelős. De azért Pag (69) mély öblei elragadó aprókavicsos fövenyek sorát rejtik, melyeket a kristálytiszta tenger nyaldos. Végezetül, Lika-Karlovác régió legészakabbi része, ott, ahol beleolvad a Pannon-síkságba, teljes mértékben különbözik mind Likától, mind pedig Közép-Horvátország szomszédos síkvidékeitől. Itt csörgedeznek a KUPA, DOBRA, KORANA és MREŽNICA elbűvölő folyásai, melyek a magas karszthegyekből a Pannon-síkság


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 9:29 AM Page 48

72 76

71

felé tartanak, majd Karlovac városánál folynak össze, amelyet emiatt gyakran emlegetnek a „négy folyó városa”-ként. A karlovaci folyók gazdagok vízesésekben és zuhatagokban, mint például Rastokénél, Slunj városkában, a Slunjčica betorkolásánál a Koranába (75), avagy magában Karlovácban, a Mrežnica betorkolásánál a Koranába (71). A Korana vize még Karlovac város kellős közepén is tiszta és áttetsző. (72), hiszen vizeit a Plitvicei-tavak táplálják, partjai mentén pedig nincs a vizét veszélyeztető ipari létesítmény. A Korana partjain mindig látni horgászokat (73), de vizének tisztasága a folyón úszkáló kacsáknak is kedvez (74). Áttetsző a terület Kupa nevű legnagyobb folyója is, amely a Karlovac felöl sík területen tart Sisak és a szávai torkolata felé. A Dobra-folyó szépségén és tisztaságán (76) felül leginkább lenyűgöző völgyszakadékával nyűgöz le. Arról az örvényről is nevezetes, amely annál az Ogulin nevezetű városkánál van, melyhez számos boszorkányokról szóló legenda kötődik, s akik állítólag a horvát hegymászás bölcsőjeként is tisztelt, tekintélyes Kleknél, gyülekeznek. Többen azonban a karlovaci terület legrövidebb folyóját, a Mrežnicát tartják a legszebbnek, mivel a nagyobb részt völgyszakadékon át vezető folyásának teljes hosszában, a Plitvicei Tavakhoz hasonlóan, a szedragátakon aláömlő szebbnél szebb zuhatagok sorjáznak. A Mrežnica nagyobb része (78) valójában zuhatagokkal összekötött kis tavak sorozata, melyek mentén festői szépségű természetes fürdőhelyek sorakoznak.

77

78


73

74

75


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 9/19/09 12:19 PM Page 40

1

2

KÖZÉP-HORVÁTORSZÁG

Az Alpok, a Dinaridák és a Pannonsíkság között A Lika-Karlovac régióra Közép-Horvátország idegenforgalmi régiója csatlakozik rá az ország belsejében. Nyugat felől az Alpok legalacsonyabb lankái szegélyezik, melyek itt simulnak bele a dimbes-dombos tájba, míg délről a karsztos Dinári-hegység határolja. Keleti irányba Közép-Horvátország a termékeny Pannon-síkság felé terjeszkedik a Száva és a Dráva völgyében. Ez itt Horvátország legnagyobb idegenforgalmi régiója, melynek nem kevesebb, mint hét megyéje -Zágráb, Krapina-Zagorska, Varazsd, Muraköz, KoprivnicaKrizsevác, Bjelovár-bilogora és Sisak-Moszlavina -gyűrűként öleli körbe a horvát fővárost, a régió központjában fekvő Zágrábot.

3

4


5


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:09 AM Page 42

6 7

9

8

10

11 13

12

14


15

Közép-Horvátországnak sűrű lakottsága miatt nincsenek nemzeti parkjai, van viszont két vonzó természetparkja is: a Lonjsko polje és a Žumberaki-Samobori hegység, valamint ide tartozik a leglátogatottabb horvát természetpark, a Zágrábhoz gravitáló Medvednica egy része. Közép-Horvátországban találhatók Közép-Európa utolsó fennmaradt mocsárvidékei, a turisták kedvükre horgászhatnak az áttetsző folyókon, bebarangolhatják a festői bortermő vidékeket, testetlelket pihentető túrákon vehetnek részt az erdős hegyekben. Horvátország eme részében azok a folyók számítanak a természet különleges ajándékainak, melyek nagyobb részt eredeti állapotukban maradtak fenn. Közéjük tartozik a leghosszabb horvát folyó, a Száva is, melynek partjain különösen a horgászok érzik jól magukat (5). Hasonló látképek fogadnak a többi nagy folyó - a Dráva, a Kupa és az Una - mentén is (1), mely utóbbi partjain települt meg Hrvatska Kostajnica ősi városa (3). Közép-Horvátország a bőven termő szőlődombjairól is híres, főként a horvát Zagorje történelmi határőr vidékén (2), vannak itt páratlan különlegességek is, mint például a Đurđeváci Homok, a Pannon-síkság egykoron kiterjedt homokpusztáinak utolsó példánya (4). Közép-Horvátország legnagyobb természetparkja a LONJSKO POLJE/LONJA-RÉT a Száva-folyó völgyében Zágrábtól keletre. Területe 506 km2, Európa egyik legnagyobb fennmaradt mocsárvidéke, a Ramsari Egyezmény szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státusát élvezi. A park a kiterjedt zsombékos területek adta nyugalom

és háborítatlan béke élményét nyújtja (8). A tavirózsákkal borított békés vizek (10) mellett mocsári tölgyesek terülnek el, melyek főleg az alkonyi fényben varázslatosak (11). A Lonjsko polje legnagyobb értéke a mint egy 250 itt élő madárfajta. Élnek itt kistestű madarak (13, 14), különböző fajta kacsák (9), de a park legismertebb lakói kétségtelenül a gólyák (7), melyek előszeretettel fészkelnek a festői parasztházak tetőin. Az itteni települések közül a legismertebb Čigoć, melyet 1994-ben nyilvánítottak az első európai gólya-faluvá. A Lonjsko polje vizei más állatokat is vonzanak, mint például a kígyókat (12), de itt kevesebb veszélyes mérges kígyó tanyázik, mint Horvátország déli karsztvidékein. Hasonló jellegű terület rejtőzik a Kupa völgyében is: a Crna Mlaka Madárrezervátum, amely szintén a Ramsari Egyezmény védettsége alatt áll. A Crna Mlaka halastavai (6, 15) azért is különlegesek, mert Zágrábtól alig karnyújtásnyira lelhetünk a madárvilág valódi oázisaira. A Zágrábtól nyugatra húzódó ŽUMBERAKI-SAMOBORI HEGYSÉG teljesen eltér a Lonjsko poljétől, hiszen magában foglalja a kontinentális Horvátország legmagasabb hegységének számító Žumberak kifejezetten dombos területét is. A Pannon-síkságot kísérő övezetekre egyáltalán nem jellemző karsztképződményekkel tűnik ki, úgy mint: mély szurdokok, zuhatagokban gazdag tisztavizű folyók (16), valamint kiterjedt virágos rétek. A Žumberak további különlegessége, hogy itt még a hegyek magasabb részein is laknak emberek a meredek domboldalakon megtelepült festői kis falvakban (21). Az


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:11 AM Page 44

18

16

17

itt élők nagyobb része a hírhedt horvát tengeri kalózok, a Senj városából való uszkók leszármazottainak tartja magát. Tekintve, hogy egy részük görög katolikus vallású, a žumberaki falvakat számos festői kistemplom díszíti (22), mint például a Žumberaki hegység legmagasabb csúcsát, az 1.102 méteres Sveta Gorát (19). Néhol egymás mellé épült a római és a görög katolikus templom, csak úgy, mint Dojutrovica falucskában (20). A Žumberak lábánál elterülő Samobori hegység szelídebb, főként annak Plešivica nevű bortermő vidéke (18). A Samobori hegységet jellemző látképei a tájba harmonikusan beolvadó szőlőtőkék (17), valamint a környező hegyekre épült erődök, mint például a régi Samobor (23). Horvátország legjelentősebb dombvidéke a Zágrábtól északra fekvő festői szépségű HORVÁT ZAGORJE történelmi vidéke. A zagorjei lankákon várkastélyok és templomok sorjáznak, az erdős hegyoldalakban ősi erődítmények strázsálnak. Az idelátogatók gyönyörködhetnek a meseszerű tájban, felkaptathatnak az erdős hegyek csúcsaira, vagy megmártózhatnak a számos gyógyfürdő egyikében. Az itteni várkastélyok sorában különleges helyet foglal el a Trakošćani kastély (24), melyben fegyvereket és régi bútorokat bemutató kiállítás kapott helyet. Szépsége és az erdőkkel körülvett szelíd tó feletti különleges elhelyezkedése miatt a trakošćani övezet védelem alatt álló terület. A Horvát Zagorjéban található Horvátország legjelentősebb védett paleontológiai lokációja: a neander-völgyi ősember lelőhelye Krapina városkánál. A lelőhely mellett a neander-völgyi ősembert bemutató szabadtéri múzeumot (27) alakítottak ki, jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lokáció 1996. januárjában a rangos „National Geographic” magazin címoldalára is felkerült. Gornja Stubica község büszkélkedik Horvátország legismertebb védelem alatt álló fájával: a több mint 400 éves hársfa (30) alatt szólította fegyverbe Gubecz Máté uradalmi tiszttartó 1573-ban az elégedetlen parasztokat. A zagorjei táj jellegzetes látképéhez tartoznak a gyümölcsösökkel és szőlőskertekkel borított szelíd lankák, melyeket a madarak elijesztésére szolgáló tipikusan

19


20

21

22

23


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:13 AM Page 46

24

25

26

28

27 29

zagorjei „kereplők” tarkítanak (29). Pont ilyen település Vinagora is, melynek impozáns templomát hegytetőre emelték (25), ahonnan szép kilátás nyílik a környező bortermő lankákra. Effajta tájképeket Közép-Horvátország más vidékein is láthatunk, mint például a legészakabbra fekvő Muraközben, mely minőségi borairól híres (28). A hegytetőkön gyakran trónolnak középkori erődök, csak úgy, mint a Kalnik Križevci városánál (26).

30


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:16 AM Page 50

1

2

ZÁGRÁB

- A zöld területekben bővelkedő főváros

Kevés európai főváros büszkélkedhet a tőszomszédságában fekvő változatos vonzó tájak és megóvott természeti övezetek olyan bőségével, mint Zágráb, Horvátország fővárosa. A város közvetlen vonzáskörzetében olyan látványosságok vannak, mint a Medvednica-hegy, lábánál a bortermő lankákkal, gazdag ma-

dárvilágú megóvott mocsarak és tavak, buja díszparkokkal övezett várkastélyok sokasága. Zágrábtól csupán egyórányi autózás szükséges ahhoz, hogy ellátogassunk a karsztos Žumberaki hegységhez, a horvát Zagorje festői szépségű tájaira, a Karlovaci vidék négy folyójához, a vadakban gazdag vadászterületekre, valamint egyéb látványosságokhoz. Más fővárosokhoz hasonlóan Zágráb városa is külön közigazgatási egységet (megyét) és így idegenforgalmi régiót is alkot. Épített városi területén belül a hozzá tartozó „zöld” környezetet is magában foglal-


3

4

5

6

7

ja, így a város északi részén elhelyezkedő Medvednica Természetpark is Zágrábhoz tartozik. A város déli és keleti peremén terül el a Száva menti síkvidék festői szépségű falvaival, míg területének dél-nyugati csücskétől egészen a Kupafolyóig nyúlnak el a Vukomeričke gorice bortermő lankái. Eme zöldellő vidékek közül kiemelkedő helyet foglal a MEDVEDNICA, a nagyvároson belüli csaknem teljesen megőrzött természeti környezet egyedülálló példája. A Medvednica hegytömbjét sűrű bükk-(3), tölgy-, gesztenye- és fenyőerdők borítják, ezért a zágrábiak és vendégeik legnépszerűbb kirándulóhelye. A

Medvednicát gyalogos túrautak sokasága hálózza be, melyek között épp úgy megtalálhatóak a padokkal felszerelt, oktató célzatú lazább ösvények, mint a tapasztaltabb hegymászók figyelmére számító nehezebb utak. A kényelmesebbeket felvonó szállítja a városból közvetlenül a hegy tetejére. A Medvednicára kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Medvedgrad (Medvevár) (5) középkori erődje, amely egy sűrű erdőkkel körülzárt emelkedőn trónol, alig félórányi sétára az utolsó „városi” házaktól (1, 2). A Medvednica más érdekességeket is rejteget, úgy mint: szurdokok, barlangok, zuhatagok, régi bányák,


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:18 AM Page 52

8

9


10

11

12 15

13

16

17 18

19

14

valamint kis templomok (6). A legtöbb kiránduló célpontja a hegy Sljeme nevű csúcsa, melyet a TV-torony ural. A hegycsúcs körüli turistaházakban (4) megpihenhetnek a túrázók és élvezhetik a népszerű „sljemei” specialitásokat: a kolbászos babpaszulyt, valamint a túrós- és almás rétest. Rossz idő esetén ott is megbújhatunk, ahol nincsenek menedékházak (7). Sok a zöld a város központjában is, hiszen Zágrábban már a középkor óta él a zöld területek és fák odaadó gondozásának szép hagyománya, melynek köszönhetően a városnak számos parkja van, többek között a Jelasics-tér körüli központjában is. Ezért Zágráb az idelátogatók zömében egy különösen zöld város benyomását kelti. A Zágráb központjában lévő zöld övezet túlnyomó részét a 19. és 20. sz. fordulópontján Milan Lenuci építész tervei alapján kialakított ún. „LENUCI PATKÓ” alkotja. A parkok füzére patkó alakban öleli körbe a város központját az észak-nyugaton fekvő Tito marsall- tértől és a szomszédos Roosevelt-tértől (18) a délkeleti tájolású Tomislav Király Terén át (19) egészen a város északkeleti részében lévő Strossmayer-térig (13) és Zrinjevácig a központi Jelasics-tér tőszomszédságában. Zágráb központi parkjai közül a legtágasabb és egyben legkülönlegesebb a Zágrábi Egyetem Természettudományi és Matematika karának 5 hektáros Botanikus kertje a „patkó” dél-nyugati részében. Főként a kontinentális éghajlatot kedvelő fák (12), cserjék és virágok (15) tenyésznek itt. Zágráb legszebb és egyben legnagyobb kiterjedésű parkja a város központjától észak-keletre fekvő 316 hektáros Maksimir. Nevét Maksimilijan Vrhovec zágrábi püspökről kapta, aki 1794-ben létrehozását kezdeményezte. A parkban elhelyeztek néhány igen kellemes, ódon hangulatú pihenő-pavilont (11). A Maksimiron belül helyezkedik el a Zágrábi Állatkert is (14), melyet Európa legszebb állatkertjei között tartanak számon. Zágráb fő rekreációs-pihenő övezete a JARUN –tó körüli terület. Az 1987-es Universiadéra a Száva egyik holtágából alakították ki ezt a 2 km hosszú mesterséges tavat evezős pályával, fürdőhelyekkel és más vízi sport lehetőségekkel (9). Nyaranta több ezren fürdőznek benne, ezért a „Zágrábi tenger” -ként szokták becézni. Zágráb másik népszerű tava a 2006-ban kialakított Bundek. Különösen kedvelt rekreációs övezete a Száva jobb partján fekvő Új Zágráb városrésznek, ahol sok ember él és kevés a szabadtéri program lehetőség. A Bundeken hidakon át vezető sétautakat (10, 16) és játszótereket (17) alakítottak ki. A tó egy részét teljesen természetes állapotában hagyták meg (8) mementóként az ötven évvel ezelőtti állapotokra, amikor az egész területet erdők és mocsarak borították.


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 11:54 AM Page 54

1

5

6

SZLAVÓNIA

A tölgyesek és a termékeny mezők lírai szépsége a Duna, a Dráva és a Száva mentén Horvátország legkeletebbre fekvő részét Szlavónia idegenforgalmi régiója alkotja. Dalmácia után ez a második legnagyobb horvát történelmi régió, amely a Duna, a Dráva és a Száva menti gabonatermő rónaságairól, végtelen tölgyeseiről, valamint ősi vidékeiről ismert. Találunk itt sűrű bükkösökkel borított kiterjedt hegyeket, bortermő lankákat, de Szlavónia a megőrzött eredeti horvát folklór hagyományokkal, a tamburica hangjaival és egyedülálló gasztronómiai különlegességekkel is büszkélkedik. Két természetpark: az erdős Papuk-hegység és a Kopácsi –rét egyedülálló mocsárvidéke, valamint főként erdők és parkok alkotta több védett övezet is található itt. Szlavónia természeti környezetét a legnagyobb horvát folyók triumvirátusa: a Duna, a Dráva és a Száva határozza meg, melyek keleti,

7

déli és északi irányból veszik körbe a régiót. Ennek eredményeképpen Szlavónia keleti, déli és északi részén kiterjedt síkságok terülnek el: a Drávamente és a tőle északra húzódó Baranya a szeszélyes Drávánál, a Szávamente vidéke a békés és az ősi tölgyesek szegélyezte Száva partjain, valamint a termékeny horvát Dunamente, illetve a Szerémség történelmi vidéke a tekintélyes Dunánál. Hegyeket csupán Szlavónia nyugati részében találhatunk, úgy, mint: a Papuk és a Krndija északon, valamint a Psunj, a Požeška gora és a Dilj délen. Közöttük húzódik a varázslatos és egyben termékeny Pozsegai katlan, amely szőlőskertjeiről ismert. Közép-Horvátország után Szlavónia Horvátország második legnagyobb idegenforgalmi régiója, mely a következő öt megyét öleli fel: Virovitica-Drávamente; PožegaSzlavónia; Brod-Szávamente; Eszék-Baranya és Vukovar-Szerémség.


4 2

3


8

A turisták egyelőre kis számban látogatnak el Szlavóniába, mivel a terület távol esik a főként a tengerpartra vezető főbb idegenforgalmi útvonalaktól. Azoknak azonban, akik vállalkoznak felfedezésére, számos kellemes meglepetéssel szolgál. Szlavónia lelkületét a legjobban talán síkvidéki gabonaföldjeinek végelláthatatlansága, a kiterjedt mocsári erdőkben magasodó tölgyfák monumentalitása, valamint széles folyóinak nyugalma testesíti meg. Mivel a szlavóniai folyókat nem terelték csatornákba, a mai napig gyönyörködhetünk áttetszően zöld vizükben és az őket kísérő végtelen erdőkben. Ez jellemzi a Dunát, melynek széles medrében számos folyami sziget bukkan fel (4), valamint a békés Szávát is, melyet sűrű tölgyesek határolnak

(1). A szlavóniai emberek ezért hát a folyók partjain épült víkend házaikban pihennek (5) a legszívesebben. Mivel a szabadidős tevékenységek közül különösen kedvelt a pecázás az erdők csöndjében a nyugodt folyók mellett (3), sok helybélinek van régi facsónakja (2), mellyel megközelíthetik a civilizált világtól távol eső, kietlen holtágakat. Zöld szigetekre bukkanhatunk Szlavónia városaiban is, melyek mindegyike legalább egy központi parkkal büszkélkedhet. Nem csak az olyan nagy városokban van ez így, mint Eszék, vagy Slavonski Brod, hanem a Našicéhez hasonló kisebb településeken is. Többek véleménye szerint egyébként épp az impozáns Pejačević-kastély melletti našicei park Szlavónia legszebbike (6). A régió a lótenyésztés


hosszú időre visszanyúló hagyományáról is ismert. A nemes paripák „közreműködése” nélkül nem is lehetne elképzelni egy Đakovói Hímzések-hez, vagy Vinkováci Ősz-höz hasonlatos hagyományos népi rendezvényt. A lótenyésztés központja Đakovo, melynek közelében „lakik” a világhírű lipicai ménes (7). Szlavónia zöld vizeinek és erdeinek legpompásabb színfoltja, egyben a régió legjelentősebb természeti ékköve a Kopački rit/ Kopácsi-rét Természetpark. A park egy 238 hektáros mocsárvidéket foglal magában a Dráva és a Duna eszéki összefolyásánál, amely elszigeteltsége, valamint a gyakori áradások miatt teljesen természetes ősállapotában maradt fenn. A Kopački rit Európa egyik legnagyobb természetes mocsárvidéke, és

mint ilyen a Ramsari Egyezmény szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státusát élvezi, de az UNESCO Világörökség listájára is felterjesztették. Meglehet, a Kopački rit különleges értékei és páratlan szépségű mocsárvidékei okán más országokban nemzeti parki státust is élvezne, de a horvátországi nemzeti parkok védettségét szabályozó szigorú előírások miatt ez nem lehetséges. A park egyes részein ugyan is korlátozottan ugyan, de folyik az erdők kitermelése, míg más területein engedélyezett a vadászat. Ennek oka, hogy a Kopački rit Európa egyik legvonzóbb, főként szarvas- (10) és vaddisznó- (17) vadászterülete. Mivel a horvát törvények szigorúan tiltják az ilyen fajta tevékenységeket a nemzeti parkokban, a


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:21 AM Page 58

9

Kopački rit egyelőre „csupán” természetpark. Számos természetbarát vetne véget szívesen az effajta tevékenységeknek, és nem csupán a természetpark középső részében 80 hektárt kitevő állatrezervátumban. A szarvas-csordák a Kopački rit sajátos védjegyének számítanak, noha vaddisznók is ugyan ilyen szép számban tanyáznak itt. Habár a Kopački rit számos más emlősállatnak is otthont ad, jóval nagyobb számban élnek itt madarak (8). Mint egy 300 fajtájuk honos a park területén (11, 14, 15), közülük a legfontosabb az igen ritka, védettség alatt álló rétisas és a feketególya. Más ritka állatfajok is tanyáznak itt, melyek közül a teknősbéka (16) populációt említésre méltó. Szlavónia legnagyobb városából, a közeli Eszékről kocsival könnyedén megközelíthetjük a Kopački rit természetparkot, hogy a mocsarak, az erdők és az ártéri mezők alkotta ősi pannon tájképben gyönyörköd-

hessünk (9). A legcélszerűbb azonban a sekély mocsaras holtágakba is behatolni képes kirándulóhajókkal (12) bebarangolni a területet. A park szépségeit a keleti határát alkotó Dunán cirkáló folyami hajók utasai is megcsodálhatják (13). Szlavóniát nem csupán rónaságok, hanem erdős hegységek is jellemzik, melyek legtöbbje területének legnyugatibb csücskében található. Közülük kiterjedtsége és szépsége okán a természetparki státust élvező PAPUK-hegység tűnik ki. Az idelátogatókat főként a Papuk végelláthatatlan erdős területei vonzzák (18), melyek elsősorban bükkösökből (20) állnak, de vannak itt tölgyesek, tűlevelű erdők és egyéb erdő fajták is. Tekintélyes fás területek terjeszkednek a Papuk lábánál is, mint például Slatina, Orahovica, vagy Našice városok parkjai (19). A Papuk legszebb része kétségtelenül a Jankovac Parkerdő, az egyik legkedveltebb szlavóni-


10

11

12 13

15

14 16 17


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:22 AM Page 60

18

ai kirándulóhely. Nevét Jankovich grófról, a környező uradalmak birtokosáról kapta, aki idős korára itt alakított ki magának pihenő – helyet. A hegymagaslatokon meghúzódó varázslatos völgyben hegyi patakok csörgedeznek a virágos rétek és sűrű bükkösök között, egyben itt található a park legszebb ékköve - a Jankovaci-vízesés (22). A Jankovácon található az azonos nevű turistaház (21), amely számos horvát hegymászó véleménye szerint a horvát hegységekben található összes turistaház legszebbike. Bármennyire is lenyűgözőek azonban a Papuk erdői, kristálytiszta hegyi patakjai és zuhatagai, a hegység földtani jelentősége okán egyedülálló Horvátországban. Itt ugyan is akár egy helyen találhatunk a legősibb paleozoikus időkből és a „legfiatalabb” földtani korszakokból származó kőzeteket, ezen felül a Papuk az egyetlen horvát hegység, melyben bőségesen fellelhetők szokatlan vulkanikus kőzetek. Éppen ezért alapították meg itt a Rupnica nevezetű első horvát földtani parkot Voćina település közelében, amely szokatlan talaj rétegezettségéről ismert (23). Kü-

lönlegesen értékes geológiájának köszönhetően a Papuk az egyetlen horvát szereplője a világ geológiai parkjait felvonultató listájának. Szlavónia tiszta és megóvott természeti környezetén felül a természeti örökség és az emberi kezek alkotta értékek harmóniájáról is ismert. Különösen igaz ez a Horvátország észak-keleti csücskében lévő BARANYA festői szépségű vidékére, a Dráva-folyótól északra. Baranya valójában nem is tartozik Szlavóniához, egy teljesen különálló történelmi régiót alkot, melynek nagyobb része a szomszédos Magyarország területén fekszik. Noha Baranya a területének nagyobb részét kitevő végtelen rónaságairól ismert, vannak itt alacsonyabban fekvő dombok is, melyeket szőlőskertek tarkítanak, valamint meredek homokdűnék a Duna partján. A síkvidék romantikája főként a Topolya községet környező területen érhető tetten a leginkább. Itt, a Duna holtágának magányosságában rejtőzködik az a Szt. Péter- és Pál templom, melyet 1722-ben a törökök felett aratott diadal emlékére építtetett Szavojai Jenő herceg (24). A baranyai domboldalakban


20

19 22

21

23


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/10/09 10:24 AM Page 62

24

25

26

28

29

27


meghúzódó szőlőskertek szépségében leginkább a festői Zmajevac (Vörösmart) falunál gyönyörködhetünk (25). Itt találhatók ugyan is azok az egyedülálló borospincék (27), melyeket a végtelen pannon síkságokon fúvó szelek által egymásra halmozott vastag löszrétegekbe vájtak. Mások úgy vélik, hogy szebbek a Kelet-Szlavónia legtávolabbi részében elhelyezkedő Szerémség szőlőskertjei (29) és pincéi. A legkeletebbre fekvő horvát város, Ilok romantikus szőlőskertjei az iloki Traminac szőlőfajtáról ismertek, amely a Duna felett húzódó

területeken terem (28). Festői bortermő vidékek jellemzik Szlavónia nyugati részét is, különösképpen Kutjevo környékét (26) a Pozsegai katlanban, melyet termékenysége és szépsége miatt még a rómaiak neveztek el Vallis Aurea-nak, azaz Aranyvölgynek. Kutjevóban található az a 13. sz.ból származó borospince is, melyet előszeretettel látogattak az olyan előkelőségek, mint például Mária Terézia.


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 11:57 AM Page 64

1

DALMÁCIA - ZADARI RÉGIÓ

A horvát Adria középpontja a horvát hegyek királyának lábainál Dalmácia a legdélebbi és a világon a legismertebb horvát történelmi régió. Ez a napfény, a langymeleg tenger, az örökzöld buja növényzet, az oliva, a bor, a halak, a nóták, a kőházakkal teli festői kisvárosok vidéke - egyszóval a valódi hajdanvolt Mediterránium. Ha észak felől indulunk dél felé, Dalmáciát a horvát hegyek királyának, a Velebitnek a déli részétől „számítjuk”. Itt, a horvát Adria középpontjában vár bennünket a négy dalmáciai turisztikai régió közül az első: a Dalmácia-Zadari Régió.


2

3

5

6

4 7

8

9

10

11


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 11:58 AM Page 66


12

13

A régióban foglaltatik Zadar-megye, a legészakibb dalmáciai megye, mely három különböző arcát mutatja: a hegyvidékit, a tengermellékit és a szigetit. A hegyvidéki övezethez tartozik a Velebit természetpark déli része és a Paklenica Nemzeti Park. A tengerparti rész és annak termékeny hátországának fő látványossága a Vrana-tó természetpark. A tagolt szigeti rész is büszkélkedik egy természeti ékkővel: a Telaščica természetparkkal. Ha a tengerpart mentén vezető adriai turistaúton indultunk, akkor a Velebit lankái alatt kanyargó úton jutunk el Dalmáciai zadari részébe. Ha Belső-Horvátország felöl érkezünk, akkor Dalmáciát a Velebit gyomrát átszelő Zágráb-Split autópályán lévő Sv. Rok alagútból kiérkezve, vagy a közeli velebiti kanyarok után pillantjuk meg. Mindkét esetben lenyűgöző panoráma nyílik a Zrmanja-folyóra (1), a számos örvényéről és zuhatagáról ismert karsztvidéki szépségre (5). Nem kevésbé elbűvölőek Krupa nevű mellékfolyásának zuhatagai (7). Nyugati irányba tekintve Pagsziget vadregényes szépségének lélegzetelállító látványa fogad (8). Így volt ez a régmúlt időkben is, amikor az első utakat építették, mint például a Dalmácia számára legfontosabb, Napóleonról elnevezett utat, amely a 19. század elején, a rövid ideig tartó francia fennhatóság alatt épült. A mára már elhagyatott, a vadon karsztvidéken át vezető út mentén az ember jelenlétének egyedüli tanúi a velebiti utak építőinek állított emlékek (11), az ódon hidacskák (4), az ősi 14

időkből származó mára már elhagyatott házak (9) és itt-ott egy templom. A Szt. Ferencről elnevezett templom (6) és a Honvédő


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 11:59 AM Page 68

22

15 16

17

18

19

20

21


23

24 25

26

27

28

29 30


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:01 PM Page 70

31

33

34

36

38

37

40

39


0

32

35

41

háborúnak szentelt közeli kistemplom (3) felett húzódik a Velebit egyik legszebb része: a Tulove grede (2). A Velebit másik oldaláról, Lika Zadarhoz tartozó kisebb részén bújik meg a sokak szerint legszebb horvát barlangrendszer: a Cerovaci (10). A Zadari terület legjelentősebb természeti értéke a PAKLENICA Nemzeti Park, amely a Velebit déli részének legatraktívabb területeit foglalja magában mindössze 96 km2-en. Legjelentősebb látványossága a Velika (Nagy) és Mala (Kis) Paklenica két szurdokvölgye, melyeket mintha óriás baltával hasítottak volna bele a Velebit legmagasabb csúcsai alatt testébe (12). A parkban számos szokatlan karsztalakzat, barlang található, és a jelentős klimatikus eltérések miatt gazdag növény- és állatvilág maradt fenn. A Paklenica vadsága ellenére könnyen megközelíthető az Adriai turistaút és az autópálya közelsége miatt. A Velebit lenyűgöző és egy-


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:02 PM Page 72

42


43

45

44

46

ben félelmetes látképei a Starigrad-Paklenica üdülőhely felett (13) különleges vonzerőt gyakorolnak a lazább kalandokra vágyó turistákra, a parkban történő eligazodást több nyelvű jelzőtáblák segítik(14). A Velika Paklenica szurdokvölgyének vadonján át, melyen egykoron a hegyvidéki asszonyok a hátukon cipelték fel a tengerpartról sót, visszafelé pedig a termékeny Likában termett búzát, ma kellemes gyalogút vezet (22). Az út részben a kopár sziklák alatt vezet, ahol helyenként még réges-régen kisebb alagutakat fúrtak (26), majd a szurdokvölgyből kiérve szelíd réteken át halad (28), és csak lassacskán kapaszkodik fel a Velebit erdős lankáira (30). Ezért hát bármely korosztály nyugodtan túrázhat errefelé, az idelátogató gyermekek (19) különösen sok mindent tudhatnak meg a természetről a számos információs és magyarázó tábláról (18). Nyugodtan ihatunk a hegyi források kristálytiszta vizéből (16). A számos barlang közül a legszebb a Manita Peć (15, 24), az állatok közül pedig különösen a pillangók (17) és a ragadozó madarak (21) különböző fajtái nyűgözik le a látogatót. Mivel ezek a vidékek meglehetősen hasonlítanak az amerikai Vadnyugatra, a Velika Paklenica több ízben is szolgált európai „spagetti-westernek”, különösképpen May Károly Winnetoujának díszletéül. A Paklenica központi látványossága a 400 méter magas Anića kuk – sziklacsúcs, amely meredeksége, csábereje és a tenger közelségének okán egész évi „mászhatósága” miatt Európa egyik legismertebb hegymászócélpontjai közé tartozik (23, 25). A Paklenicában túrázók és hegyet mászók megpihenhetnek az elhagyatott hagyományos pásztorkunyhók egyikében (20, 27), főként a Velebit csúcsaihoz vezető emelkedő előtt (29). Mintha csak a természetben való élvezetek kevésbé megerőltető formáit kedvelőinek teremtették volna a VRANSKO JEZERO/VRANSZKI TÓ természetparkot, melyet a legnagyobb horvát tó és annak közvetlen környezete alkot a tengerhez igen közel. A madárfajok különleges gazdagságával tűnik ki (36, 37), különösen a vadkacsák (34) és a gémek (38, 40) különböző fajtáival. Ezért ez a park igazi paradicsom a madármegfigye-


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:03 PM Page 74

47

48

49

50

51

lőknek, akik több rendezett megfigyelőhelyről is szemlélődhetnek. (39). A tó vize ún. elegyvíz (tehát se nem sós, se nem édes), így élnek itt tengeri- és édesvízi halak is, ez természetesen számos horgászt vonz (33, 35). A Vransko jezerot vízi úton is bejárható, mely során a szárazföld felől teljességgel megközelíthetetlen (32, 41) vagy csak nehezen megközelíthető mocsárvidékeket is szemügyre vehetjük. (31). Dalmácia zadari térségének harmadik természetparkja a TELAŠĆICA, a legnagyobb zadari sziget, a Dugi otok déli oldalán. A Telašćica mély öble nagyobb viharok idején az Adrián hajózók egyik legkedveltebb menedékhelye (43). Az öböl sziklás partjai alacsonyak a belső oldalról (46), míg a tenger felöli külső oldalon tekintélyes sziklacsúcsok emelkednek (44), amelyek akár a 180 méteres magasságot is elérhetik. Az öböl és a sziklacsúcsok közé egy különleges kincs -az apró és igen sós Mir-tó ékelődött be (42). A Telašćica a szárazföld felöl is elérhető, kisebb részt közúton, nagyobb részt a festői


52


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:04 PM Page 76

53

földközi-tengeri vidéken át vezető gyalogúton (45). A Dugi otok

52), de van belőlük a Velebit lankái alatt is (51). A Velebittel szem-

északi csücskében még egy mély öböl található, a Solišćica, mely-

közt a bórától korbácsolt partokon terül el a dalmát karsztsziget,

nek bejáratánál trónol a Veli Rat tekintélyes világítótornya (47).

Pag kőrengetege (53, 55). Dalmácia ezen részének különlegessége

Innen könnyedén át lehet hajózni a zadari szigetvilág számos ki-

a Novigradi- és a Karini- tenger mélyen benyúló két öble, melyeket

sebb szigetére. Többségükön csupán egy lakott település van, ezért

szűk szorosok kötnek össze a nyílt tengerrel. A Novigradi-tenger és

meg vannak kímélve az autós közlekedéstől, mint például Ist (48).

a nyílt Velebiticsatorna közti átjárón két híd is van, míg a Karini- és

Nagyobb részük azonban lakatlan, így a tengerészek Robinsonhoz

a Novigradi- tenger közti átjáróban nincsenek hidak (54). A Karini-

hasonlatosan találhatnak maguknak egy-egy exkluzív lakatlan szige-

tenger festői partjainál egy ódon ferencrendi kolostor bújik meg

tet (49). A Zadar környéki szárazföld partszakasza számos homokos

(56).

strandjával tűnik ki. Legtöbbjük Nin ősi városa körül található (50,


54

56

55


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:05 PM Page 78

1 10

9

2

3

4


5

6

DALMÁCIA - ŠIBENIKI RÉGIÓ

A víz, a kő és a tenger egyedülálló varázslata

7

8


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:06 PM Page 80

12

Észak-Dalmácia tagolt szigetvilága Zadartól dél felé a köves Kornati-szigetek még pompásabb varázslatává aprózódik szét a kék tengerben, míg a Zrmanja helyett Dalmácia hátországának kőrengetegében a varázslatos Krka-folyó smaragdzöld vize kanyarog. A többek által is egész Dalmácia két legszebb természeti ékkövének tartott Kornati- és Krka-nemzeti park tehát a Dalmácia-Šibeniki terület kis régiójában helyezkedik el. A régió a Šibenik-Knin megyéből áll, melyet két legnagyobb városáról neveztek el. Közülük az egyik a Krka-folyó forrásánál, a másik pedig annak tengeri torkolatánál fekszik. A természet ezen vidék iránti bőkezűségéről tanúskodik a szigetek nagy száma a tagolt Šibeniki szigetvilágban (10), amely számos, ám viszonylag kis területű szigetéről ismert. A leghíresebb Kornatin és rideg szirtfokain kívül (4) itt van még az őket őrző és halászairól is ismert Murter szigete, a koralljairól híres Zlarin, az aprócska Krapanj, amely szivacshalászatáról vált ismertté vagy a hajósok Mekkájaként tisztelt Kaprije. Šibenik – megye székhelyéig is tagolt labirintuson át vezet az út a szűk Szt. Antal-csatornán(6, 9), majd tovább a Krka-folyó szurdokán keresztül (2) egészen a lenyűgöző zuhatagaig (1, 5). A Dalmácia šibeniki részébe látogatók szeme megakad a primošteni szőlőültetvényeken is, melyek kitűnően példázzák az emberi teremtőerőt a sovány kővidéken (3, 7), minek köszönhetően az őket ábrázoló kép kitüntetett helyre került az UNESCO székházában. Szépség tekintetében ezen varázslatos táj hátországa sem marad el a partvidéktől, hiszen a Krkán kívül a látogató figyelmére számítanak a legmagasabb horvát hegy, a Dinara legmagasabb csúcsai (8), valamint a mészköves belső vidékek kőrengetegének építményei. A természetbarátok legkedveltebb célpontja a Šibeniki régióban mégis csak a KRKA, Plitvicei-Tavak mellett a leglátogatottabb horvát nemzeti park. A Krka zuhatagai, csak úgy, mint a Plitvicei-tavaknál, a szedra mészkő rétegződése révén keletkeztek. A nemzeti park magában foglalja ezen elbűvölő folyó folyásának legnagyobb részét és a természeti szépségeken felül kulturális-történelmi látványosságokban is bővelkedik. Közülük 11 külön kiemelendő a ferences-rendi kolostor Visovac szigetén, amely a tájkép ékköveként helyezkedik el a folyó tóvá szelídült részén (11). A kolostorban (13) képgaléria található (14), de lehetőség nyílik a 14. századból származó templom (15) megtekintésére is. A folyó alsó folyásán lévő szurdok közepén helyezkedik el a pravoszláv Krka-monostor, valamint több ősi építmény a víz feletti magaslatokon. Az idelátogatókat vonzzák a régi vízimalmok (16) is, melyeket apró néprajzi múzeumokká alakítottak át (18), ahol megnézhetjük, hogyan őrölték a búzát eleink (17). A búza őrlésének folyamatát a vidék történelmét ismertető helyiek hagyományos népviseletbe öltözve mutatják be (19), ami mindig örömmel tölti el a park leggyakoribb látogatóit, a gyerekeket (12). A Krka Nemzeti Park fő attrakciója mégiscsak hét vízesése, melyek közül a Roški slap a legkiterjedtebb, a Skradinski buk pedig a legnagyobb és egyben legismertebb. A Roški slap (20, 28) a közvetlen környezetében lévő magas szurdokfalainak köszönhető lenyűgöző környezetéről és annak bujazöld növényzetéről (23) híres. Még impozánsabb a Skradinski zuhataga (21, 22), melynek 17 lépcsője 800 méteres hosszúságban, 46 méteres szintkülönbséggel helyezkedik el. A legtöbb látogató éppen eme két zuhatag köré csoportosul, ahol a víz varázslatos játékán és zubogásán felül a környező ösvényeken megtett sétákat is élvezhetjük. Ezek az ösvények főként az ősi idők útjainak vonalát követik, amiről számos kőhidacska (24) is tanúskodik. A Skradinski buk és a Roški slap környékén számos kellemes pihenőhely található, a turisták a leginkább az ódon kőházak előtti fák árnyákéban szeretnek hűsölni (30). A Krka-folyó összesen 72 kilométer hosszú folyásának mintegy kétharmada szurdokvölgyeken (26) át halad, fennmaradó részében pedig tavakká szelídül (27) melyek közül a legnagyobb a Visovac-kolostor melletti tó (25). A türkizszínű

13

14

15

16

17

18 19


20


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:07 PM Page 82

21

23

22


26

27

28

29

30

25

31

24

32


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:08 PM Page 84

33


36 34

35

bővizű folyó csodálatos tüneményként hat a sziklás félsivatagi dalmát karsztvidékben, melyen ősi építmények őrködnek (31). Skradin festői városkája (29) mögött, amely a parkba szervezett hajóskirándulások kedvelt kiindulóállomása (32), a Krka-folyó először a Prukljanski-tóba csendesül, majd mély tengeri öbölbe torkollik, melynél Šibenik városa várja. Dalmácia šibeniki részének másik gyöngyszeme a földközitengeri térség legtagoltabb szigetcsoportja, a Kornati, amely szépségében semmivel sem marad el a Krka mögött. Csupán azért fogad kevesebb látogatót, mert csak vízi úton, hosszabb hajózással lehet megközelíteni. A KORNATI 140, jórészt lakatlan, kisebb-nagyobb szigetből és sziklaszirtből áll, melyek összterülete alig 70 km2 , főként szokatlan alakzatú szikláiról, valamint különösen magas sziklafalairól híres. (34). Talán több sziget is lehet itt, hiszen egy régi közmondás úgy tartja: „Ahány nap van az évben, annyi kornati sziget van” (33). A park legnagyobb részét a Kornat (35) nevű központi sziget teszi ki, melyről a szigetcsoport a nevét kapta. A veszélyes hajózás miatt a kő- és tenger eme labirintusában a Kornatiban számos világítótorony található, melyek manapság a Robinson turizmusnak adnak otthont, mint például a Blitvenica (36) és a Sestrice (39). A Kornati legodaadóbb hívei kétségtelenül a hajósok, akiknek a Kornati mindazt nyújtja, amire a leginkább vágynak: a tenger és a szigetek napsütötte labirintusát és nyugalmat az érintetlen természetben. Biztonságos horgonyzóhelyre lelhetnek a számos természetes védett öböl egyikében (37), a park egyetlen épített kikötőjében, a Piškera Marinában (38), vagy a park környezetében lévő tíz marina egyikében. A házi konyha halspecialitásait a marinákon kívül a környező szigetek egykori halászkunyhóiból kialakított vendéglők egyikében is megkóstolhatjuk (41). A Kornati nemzeti park különlegességei továbbá az ősi erődök, több közülük még az illír időkből származik, mint például a legmonumentálisabb: a Tureta (42). A Kornatin nem csak a tenger felszíne, hanem annak mélysége is lenyűgöző (40), ami számtalan búvárt vonz erre a területre (43).


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:09 PM Page 86

37

38

39


41

40

43 42


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:11 PM Page 88

1

2

3

DALMÁCIA - SPLITI RÉGIÓ

A földközi-tengeri térség szíve Noha Dalmácia „hivatalos” természeti látnivalói északi részében csoportosulnak, Dalmácia valódi szíve a legnagyobb városa, Split körül elterülő központi része. Itt található a legnagyobb dalmáciai idegenforgalmi régió – a Dalmácia-Spliti terület, amely a legnagyobb Split-Dalmát megyét foglalja magában. Itt sorjáznak a főbb dalmáciai szigetek, sorakoznak a szebbnél szebb strandokkal csábító riviérák, magasodnak hegyóriások közvetlenül a parton, és a kiterjedt hátország is egy sor természeti gyöngyszemet rejt. Ha – sokak állítása szerint – Dalmácia a valódi hajdanvolt mediterrán világ, akkor éppen Split körül elterülő központi része a földközi-tengeri térség központja. Mivel Dalmácia Split körüli része a legsűrűbben lakott és kulturális kincsekben leggazdagabb, nincs túl sok természetes állapotában fennmaradt területe. Csupán egy természetparkja van: a Biokovo, nemzeti parkok nincsenek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Közép-Dalmáciában egyáltalán nincsenek természeti szépségek, vagy védett övezetek. Épp ellenkezőleg, itt van a világ tíz legszebb szigete között számon tartott Hvar, a legszebb adriai strandok Bračon és a Makarskai Riviérán, a Cetina elbűvölő folyója, az egyedülálló Imotski-tavak, a Caprival vetekedő Kék-barlang Biševon. Dalmácia spliti részéhez tartoznak a legtávolabb fekvő adriai szigetek: Jabuka és Palagruža, valamint számos kisebb védett terület: különleges rezervátumok, parkerdők és a természet emlékei. Dalmácia ezen részének természeti szépségei nem csak a távoli szigetekhez és magas hegységekhez kötődnek; hiszen fővárosa, Split is

4


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:12 PM Page 90

5

6

zöldellő vidékkel köszönt minket. Függetlenül attól, hogy melyik irányból érkezünk a legnagyobb dalmáciai városba - a hátországból autópályán, a tengerparton az adriai főúton, repülővel vagy hajóval, azonnal szemünkbe tűnik a központ tőszomszédságában emelkedő zöldellő Marjan-hegy (4). Split eme egyedülálló éke, melyet oly sok népdal megénekel, a nagyváros tüdejeként szolgál. Így hát Split lakói könnyedén elszabadulhatnak a nyüzsgő városból a Marjan zöldellő oázisába ahol kedvükre sétálhatnak vagy biciklizhetnek az ösvényeken (3), csúcsairól Split látványában gyönyörködhetnek, vagy a lankái alatt meghúzódó növényekkel szegélyezett tengerparton lazíthatnak (1). Splitből a tengerparton dél felé indulva hamarosan a szemünk elé tárul legkedveltebb üdülőhelyének, a Makarskai Riviérának a látványa (6). Turisták ezreit csábítanak a kristálytiszta tenger nyaldosta és buja zöld növényzettel szegélyezett természetes aprókavicsos plázsai (2) a BIOKOVO-hegység szédítő meredélyei alatt. A közép-dalmáciai partszakasz leghatalmasabb ékköve és egyetlen természetparkja éppen ez az impozáns hegyóriás. A Földközi-tengeri-térségben másutt alig ha nyúlnak ennyire közel a tengerhez több, mint 1.500 m magas hegycsúcsok, és másutt aligha törnek sziklaszirtek ilyen meredeken és élesen az ég felé. Sokan úgy vélik, hogy a természet magas szintű megóvottságának okán Biokovót Horvátország kilencedik nemzeti parkjává kellene nyilvánítani. Biokovo csupasz meredélyei (5) nyújtják a parti övezetnek az oly áhított felfrissülést a nyári kánikulák idején, míg a természet szerelmeseinek egy sor ajándékkal szolgálnak. A felfrissülésen és a tiszta természet élményén felül a Biokovo szép túra- és biciklis-utakat (9, 13), kellemes pihenőhelyeket (12), valamint annak a múltnak a becses emlékeit tárja elénk, melyben ezeken a nehezen járható hegyi utakon állatokat tereltek (11). Jelenleg a természetparkig, benne az 1758 méter legmagasabb Szt. György-csúcsig, a Makarskai Riviéráról, valamint a Dalmát Zagorából vezetnek fel utak. A Biokovo látogatói egy kis szerencsével a tekintélyes hegy védelmezőjének tartott zergével (7), vagy más állatokkal (10) is találkozhatnak. Az út mentén karsztsziklák egyedülálló formái (17), mély karsztbarlangok (19), valamint a karsztra jellemző egy sor más természeti jelenség helyezkedik el. A

7

8

9

11

10


10

12

13


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:13 PM Page 92

14

18

19


15

17

16

20


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:14 PM Page 94

21

25

Biokovo látogatóit azonban leginkább mégis a csodálatos látképek (8, 15) vonzzák a Makarskai Riviérára a hegy lábánál, lenyűgöző strandjaival és festői településeivel (18). A Biokovóról a közép-dalmát szigetcsoport minden nagyobb tagja is látható, főként Brač és Hvar (14, 20), de szép kilátás nyílik a másik oldal felé, a Dalmát Zagora karsztos és erdős vidékeire is (16). Ha éppen ezen hátország felé vesszük utunkat a természet újabb kincsei után kutatva, számos kellemes meglepetés vár ránk. A szépségek után szorgosan kutatók egyik legszebb jutalma lehet a Dinara magaslatai alatt fekvő pompás Peručko-tóra nyíló kilátás (21). Ez a mesterséges tó különlegesen fontos szerepet játszik a szomjazó karsztvidéki Dalmácia és termékeny földjeinek vízellátásában (27), Közép-Dalmácia fő folyama, a Cetina táplálja vízzel. Forrásvidéke teljesen természetes állapotában maradt fenn, az idelátogatókat áttetsző és tiszta vizeinek frissességével és türkizkék színével csábítja (24), gyakran tűnnek fel az emberi kéz építette harmonikus alkotások (29) partjai mentén vagy szűkebb környezetében, mint például a Cetina településen lévő templom (28). A Cetina alsó folyása bővelkedik zuhatagokban, a raftingosok kedvelt célpontja (23). Dalmácia hátországának legkülönlegesebb természeti jelensége kétségtelenül az IMOTSKI-TAVAK. A szilaj karsztban mintha fúróval véstek volna ki néhány hatalmas krátert a vízzel teli föld gyomrába. Közülük a legszebb a gyakorlatilag Imotski városában fekvő Kék-tó (22, 25). Nevét egyedülálló kék színéről kapta, nyaranta az imotskiak kedvelt fürdőhelye. A tó szélessége mint egy fél kilométer a „kráter” fenti pereménél, melytől számítva 200 méteres mélységben van a tó feneke. Még szokatlanabb a közeli Vörös-tó (26), amely nevét a környező vöröses sziklákról kapta. A kráter széle és a tó felszíne között mint egy 200 méter van, feneke további 300 méter mélyen fekszik, ez Horvátország legmélyebb tava. Dalmácia spliti részében egyesek a Biokovo és a Dalmát Zagora vadregényességét míg mások a Makarskai Riviéra plázsait részesítik előnyben, a legtöbben mégis szigeteit szeretik a leginkább. A közép-dalmáciai partszakasz előtt dél felé kisebb-nagyobb szigetek füzére terül el,

22 23

24


26

25

28

27

29


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:15 PM Page 96

30

35

37

38


31

32

33

36 39

34

szigeteké, melyek mindegyike egyedülálló a természet szépségeit, valamint az emberi kéz által több ezer év alatt megteremtett alkotásait illetően is. Mindegyikük jó hajó- és kompösszeköttetésben áll Splittel; éppen ezen járatok miatt számít Split a földközi - tengeri térség egyik legforgalmasabb kikötővárosának. Brač, a legnagyobb dalmát sziget szép strandjairól, valamint városkáit és falvait díszítő jellegzetes harangtornyairól ismert, míg a nagyságát tekintve második Hvar, buja növényzetéről, a levendula illatáról, településeinek, különösképpen Starigrad és Hvar városának kivételes harmóniájáról híresült el. Szépségét tekintve nem marad el mögöttük az Adria középső részének távol eső őrhelye, Vis sem, amely a régies életmódról és a környező tenger halgazdagságáról ismert. Itt van még Šolta, a splitiek kedvelt nyaralóhelye, a történelmi Trogir tőszomszédságában fekvő Čiovo, valamint egy sor kisebb sziget, melyek mindegyike külön világ. BRAČ-sziget legismertebb célállomása Bol, amely felett Brač és az összes adriai sziget legmagasabb csúcsa, a 780 m magas Vidova gora őrködik (35). A hegy a sárkányrepülők egyik legkedveltebb terepe és az Adria egyik legszebb kilátóhelyével is büszkélkedik (30). Csodálatos panoráma nyílik fentről az örökzöld földközitengeri erdővel szegélyezett messze földön híres Zlatni rat plázsra (34), amely jelentős vidékként élvez védettséget. Különlegessége az aprókaviccsal borított félsziget, amely a szél és hullámok irányától függően változtatja alakját. Bol közelében több kellemes strandszakasz is található, és itt rejtőzik egy sziklába vájva a Pustinja Blaca (33) is, a csak gyalogosan megközelíthető, páratlan egyházi gyűjteménnyel rendelkező kolostor, melynek misztikus hangulata mindenkit magával ragad. Bračtól délre fekszik HVAR, melyet az amerikai „Traveller” magazin a világ tíz legszebb szigete közé sorolt, olyan szigetek társaságában, mint Bora Bora, Bali, Mykonosz vagy Capri. Eme számos elbűvölő természetes stranddal rendelkező he-


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:16 PM Page 98

40

41

42

gyes sziget különlegességét (38) az erdők zöldje és az illatozó mezők tarkasága adja (32), melyeken változatos, gyakran gyógyhatású növények nőnek. Közülük a legismertebb a levendula, a sziget sajátos szimbóluma (31). Hvaron egészen különleges olíva- (39) és ciprusfa (36) példányok maradtak fenn, így például Hvar városában a Ferencrendi-kolostor mellett is láthatunk egy egyedi ciprusfát. Hvaron kívül a szigeten más festői városkák is megtelepedtek, mint például Stari Grad, Jelsa, vagy a mély öbölbe behúzódó Vrboska (37). Hvartól még délebbre, gyakorlatilag a nyílt tengeren fekszik a varázslatos VIS környező szigeteivel az Adria kellős közepén. A szigeten két fő települése Vis (40) és Komiža (41) egymással versengenek szépség és különlegesség tekintetében, abban, hogy vajon az ősi települések építészete és az előttük sorjázó kristálytiszta vízű fövenyeik szebbek-e (48), vagy az alattuk lévő tenger alatti világ (43). Azokat, akik úgy döntenek, hogy valamivel több időt áldozva ellátogatnak erre a legtávolabb fekvő szigetre, biztosan el fogják bűvölni a Vis belsejében megbúvó festői települések, melyekből csodálatos kilátás nyílik a nyílt tengerre (47). Vis körül több kis sziget terül el a nyílt tengerben, közülük Biševo, a legnagyobb, különleges figyelmet érdemel. Az egyedülálló természeti csodaként számon tartott biševoi

Kék Barlang (42) szépsége többek szerint a Nápolyhoz közeli Capri-sziget jóval ismertebb barlangjának szépségével vetekszik. Még távolabb a nyílt tengeren Sveti Andrija-, Jabuka-, Brusnik- és Palagruža- magányos és lakatlan szigetei terülnek el. Félelmetes kinézetével tűnik ki Jabuka szigete (45), melynek sötét, vasból való vulkanikus sziklái egykoron azzal rémisztgették az erre hajózókat, hogy hatásukra megzavarodtak az iránytűk, titokzatos tengerésztörténetek táptalajául szolgálva. A közeli Brusnik is (46) tanúja a területet átformáló egykori vulkanikus mozgásoknak. Egyedülálló endemikus fajok élnek itt, különösképpen csúszómászók. Végezetül, az Adria közepén kisebb szigetek és szirtek magányos és dacos csoportja – a Palagruža, melyet a vadregényes tájba harmonikusan illeszkedő, tekintélyes 91 méter magas világítótorony ural (44).


43

44

45

46

47

48


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:17 PM Page 100


1

DALMÁCIA DUBROVNIKI RÉGIÓ A „Dél” smaragdos szépsége

Dalmácia és egyben egész Horvátország legdélebbi vidéke mind természeti, mind kulturális-történelmi örökségét tekintve egyedülálló. Noha főként történelméről és kultúrájáról ismert – hiszen itt fekszik Dubrovnik, a legszebb horvát város - természeti szépségei semmivel sem maradnak el az emberi kéz alkotta mesterművek mögött. Épp ellenkezőleg, a természet Horvátország más vidékeihez mérten itt igencsak bőkezűen osztogatta kegyeit. A természet csodái zöld smaragdkövekként sorjáznak a tengerpart legkisebb idegenforgalmi régiójában, amely csupán egyetlen megyéből: a Dubrovnik-Neretva – megyéből áll. Nehéz lenne megmondani, hogy a szigetek füzéréből melyik a legszebb: vajon a zöld Mljet és Lastovo, Korčula, az itteni szigetek legnagyobbika, avagy a varázslatos ódon nyári rezidenciákban bővelkedő Elafiti-szigetek. Itt van még a Konavle festői szépségű termékeny völgye, a Pelješac hegyes félszigete szőlőskertjeivel, a Neretva deltájának páratlan mocsárvidéke, a legszebb horvát arborétum Trstenóban, és további látnivalók sokasága, melyek együttesen varázsolják eme területet a Földközi-tengeri térség egyik legszebb vidékévé. Mljet szigetének nyugati része élvez nemzeti parki státust, míg a távol eső Lastovo természetparkká avanzsált, de van itt több védett övezet is. A horvát Dél kapujaként is tekinthetünk a Malostoni-öbölre (1), amely éppen ott nyúlik a szárazföldbe, ahol a Pelješac-félsziget szinte súrolja azt. A festői szépségű öböl vizének tisztaságáról ismert, melynek köszönhetően éppen itt található a messze földön híres

2

3

4

5


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:18 PM Page 102

7

6

osztrigatenyészet. Ha észak felöl közelítjük meg a Dubrovniki régiót, a Malostoni-öböl előtt Dalmácia egy teljesen sajátságos vidékén – a NERETVA DELTÁJÁN – haladunk át. Ez a horvát partvidék egyetlen nagyobb természetes deltája és egyben lápos területe (2), amely a megóvott mocsárvidék és az itt élő számos madárfaj okán a Ramsari Egyezmény szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státusát élvezi. A Neretva-völgyének vízbősége a talaj hagyományos megművelésének módjában köszön vissza – a mocsárvidéken csatornákat ásnak, majd ezekben a „járatokban” alakítanak ki művelésre alkalmas földdarabkákat (3). Számos parcellát így csak csónakkal, a jellegzetes neretvai trupac-cal lehet megközelíteni (4). A Neretva deltájában megtermelt javak közül különös fontossággal bír a mandarin (5). Dél-Dalmácia legfontosabb védett területe a MLJET Nemzeti Park az azonos nevű szigeten. A park az Adria többek által is legszebbnek tartott szigetének nyugati részét öleli fel, melyet buja és változatos délszaki növényzet jellemez. Itt helyezkedik el az a két mély öböl, melyeket a nyílt tengerrel összekötő meglehetősen keskeny csatornáik miatt Nagy- és Kis -tónak hívnak. Mljet kivételesen gazdag kulturális örökséget is magáénak mondhat, melynek kiemelkedő kincse az a 12. századból származó egykori bencés kolostor, amely a Nagy-tó melléköbléből kibukkanó szigetecskén (6, 9) egy mediterrán parkban található. Az elmúlt évszázadok során számos krónika, értekezés és irodalmi mű született meg itt. Az egykori kolostor falain belül (8) bújik meg a Szűz Mária templom (7). A Nagy-tó és Kis-tó a levegőből valóban tavaknak tűnhetnek, noha valójában öblök (10, 11). Sekélységük és a nyílt tenger felé tartó gyenge sodrásuk miatt a tavak vízhőmérséklete nyaranként jóval meghaladja a sziget sziklás hasadékok és függőleges sziklafalak által tagolt nyílttengeri partszakaszánál (12) mért tengervíz hőmérsékletet. A természet megóvása érdekében a jachtok és kishajók csak a Nagy-tó és Kis-tó öblei felé nyíló Soline-szorosig (17) közelíthetik meg a parkot. Ezért a hajósok csak Polače smaragdzöld és biztonságos öblében horgonyozhatnak le a park északi részében (19). Polačéban egyébként római paloták és erődítmények maradványai láthatók (20) melyekről a helyiség a nevét kapta. A Mljet Nemzeti Park szinte teljes területét sűrű mediterrán fenyőerdők borítják, melyek látványa különösképpen alkonyatkor lenyűgöző (13). A már régóta fennálló védettségi státusának köszönhetően számos ősi fa (25) és változatos szubtrópusi növényzet (16) maradt itt fenn. Ezért hát az idelátogató turisták legkedveltebb rekreációs tevékenysége a

8

10 11

12


9

11

12


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:19 PM Page 104

13

15 14


23

21 24 20

25

22 17

16

18

19

26


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:20 PM Page 106

27

29

28

32

33

30

31

32

34


31

34

séta a park árnyat adó zöldjébe beleolvadó gyalogosösvényeken (21), vagy a kerékpározás a mljeti tavak partjain (18). Számos gyalogösvény vezet a festői szépségű Goveđari falucskáig (14), amely szépséges népviseletéről ismert (23), de a Nagytótól akár a régi hídon (15) is átkelhetünk a Kis-tóig. A tavakon kizárólag a nemzeti park által üzemeltetett kirándulóhajók (22), kenuk és kajakok (26), valamint a helyiek csónakjai közlekedhetnek. (24). Horvátország legdélebbi részének másik védett övezete a LASTOVO-SZIGETCSOPORT Természetpark. A szigetek eme távoli füzére különleges tagoltságával, zöldellő természeti környezetével és a szigetlakók egyedülálló népszokásaival tűnik ki. A megóvottság, valamint a csend és nyugalom adta különleges élmény többek között annak köszönhető, hogy a szigetcsoport viszonylag távol – mintegy négy órás hajóútra – fekszik a szárazföldtől. A Lastovo körüli vizeket a tiszta természetre áhítozó kifinomult ízlésű hajósok fogják igazán értékelni, hiszen ezen távoli

szigetekig csak a tapasztalt tengeri hajósok merészkednek el. Lastovo ugyan olyan lenyűgöző ha észak felöl érkezünk Pasadur (27) nevű kikötőjébe, ha a nyílt tenger felöl hajózunk be a mesés Rejtett-öbölbe (29), vagy ha csak egyszerűen alámerülünk eme varázslatos szigetet ékítő romantikus öblök egyikében (33). A lastovoi vizekig kihajózó tapasztalt tengeri medvék bizonyára ellátogatnak a híres lastovoi világítótornyok (30) egyikéhez, melyek közül különösen ajánljuk a Lastovo nevű fő szigettől keletre fekvő szigetecskén emelkedő Glavat-ot (31), vagy Sušac-ot, amely eme nyílt tengerbe vesző sziget egyik kopár szirtfokán trónol (34). Manapság ezek a világítótornyok turistaszállásként üzemelnek, így szívből ajánlhatók mindenkinek, aki romantikus nyaralásra ácsingózik. Azok is gyönyörködhetnek az érintetlen természetben, akik komppal vagy hajóval érkeznek Lastovora, mivel e dombos szigeten egy sor kellemes túraútvonal található, és csodálatos panoráma nyílik a környező vidékre (28).


parkovi_colori_quark:katalog_02_njemacki 8/12/09 12:21 PM Page 108

36

35

Kinézetével hódít a sziget egyetlen nagyobb, Lastovo nevet viselő települése is (32), amely amfiteátrum módjára települt meg a termékeny mező felett magasodó hegy lankáin. Lastovo falu a háztetőket díszítő egyedülálló kéményeiről, valamint az itteni karneválról híres. Horvátország szubtrópusi délvidékének smaragd szépségei a világ kulturális örökségének gyöngyszemeként és a horvát idegenforgalom jelképének tartott Dubrovnik ősi városának közvetlen közelében is teljes pompájukban tündökölnek. A várostól délre, a horvát szárazföld legdélebbi pontján nyújtózik a Prevlaka-félsziget, amely jelentős tájképi státust élvez. A szomszédos Montenegró Boka kotorska nevű öblének „kapujában” elhelyezkedő félszigetet különleges stratégiai jelentősége okán mindig is a katonák kitüntetett figyelme övezte, így nem csoda, hogy látképét egy monumentális erőd uralja (35). Dubrovnik előtt elbűvölő szigetek sorjáznak, melyek közül külön említést érdemel az Óváros előtt elterülő Lokrum (36), melyet szorgos kezek különleges szubtrópusi parkká varázsoltak. Dubrovnik körül további egészen pici szigetek szóródtak szét, melyek szinte beleolvadnak az azúrkék tengerbe (41). Végezetül, Dubrovniktól nyugatra helyezkedik el a Dél még egy különleges smaragdja: TRSTENO, a legszebb horvát arborétum. Itt egy helyen csodálhatjuk meg a különféle szubtrópusi jellegű növények (44), a változatos virágok (46, 47), kaktuszok (45), valamint a különböző fafajták (40, 42) pompázatos példányait. Az arborétum távolról sűrű szubtrópusi erdőként hat (38), holott rendezett díszpark (43). A parkot számos művészi alkotás is díszíti, melyek közül a legismertebb Poszeidon görög istent ábrázoló szobor a trópusi halakkal teli medence előtt (37). Az arborétumban kellemes pihenőhelyeket is kialakítottak, melyekről kedvünkre gyönyörködhetünk a nyílt tenger látványában (39).

39

41

42 46

47


37

38

40

43

44

45


KRK


www.horvatorszag.hr

Brijuni Nemzeti Park Brijunska 10, 52212 Fažana Tel.: +385 52/525 888 Fax: +385 52/525 917 E-mail: brijuni@brijuni.hr www.brijuni.hr Risnjak Nemzeti Park Bijela vodica 48, 51317 Crni Lug Tel.: +385 51/836 133, 51/836 246 Fax: +385 51/836 116 E-mail: np-risnjak@ri.t-com.hr www.risnjak.hr Plitivicei-tavak Nemzeti Park 53231 Plitvička jezera Tel.: +385 53/751 015, +385 53/751 014 Fax: +385 53/751 013 E-mail: info@np-plitvicka-jezera.hr www.np-plitvicka-jezera.hr Észak-Velebit Nemzeti Park Obala kralja Zvonimira 6, 53270 Senj Tel./Fax: +385 53/884 552, +385 53/884 551 E-mail: npsv@np-sjeverni-velebit.hr www.np-sjeverni-velebit.hr Paklenica Nemzeti Park Franje Tuđmana 14a, 23244 Starigrad - Paklenica Tel.: +385 23/369 155, 23/369 202 Fax: +385 23/359 133 E-mail: np-paklenica@zd.t-com.hr www.paklenica.hr Krka Nemzeti Park Trg Ivana Pavla II 5, 22000 Šibenik Tel.: +385 22/201 777 Fax: +385 22/336 836 E-mail: anita.matacic@npk.hr www.npkrka.hr Kornati Nemzeti Park Butina 2, 22243 Murter Tel.: +385 22/435 740 Fax: +385 22/435 058 E-mail: kornati@kornati.hr www.kornati.hr Mljet Nemzeti Park Pristanište 2, 20226 Goveđari Tel.: +385 20/744 041 Fax: +385 20/744 043 E-mail: np-mljet@np-mljet.hr www.np-mljet.hr Biokovo Természetpark Marineta - mala obala 16, 21300 Makarska Tel.: +385 21/616 924 Fax: +385 21/616 924 E-mail: park-prirode-biokovo@st.t-com.hr www.biokovo.com

Kopácsi rét Természetpark Titov dvorac 1, 31328 Lug Tel.: +385 31/285 370 Fax: +385 31/285 380 E-mail: uprava@kopacki-rit.hr www.kopacki-rit.hr Lonjsko polje Természetpark Krapje 16, 44325 Krapje Tel.: +385 44/611 190 Fax: +385 44/606 449 E-mail: info@pp-lonjsko-polje.hr www.pp-lonjsko-polje.hr Medvednica Természetpark Bliznec bb, 10000 Zagreb Tel.: +385 1/4586 317 Fax: +385 1/4586 318 E-mail: park.prirode.medvednica@zg.t-com.hr www.pp-medvednica.hr Papuk Természetpark Trg Gospe Voćinske bb, 33522 Voćin Tel.: +385 34/313 030 Fax: +385 34/313 027 E-mail: kontakt@pp-papuk.hr www.pp-papuk.hr Telašćica Természetpark Put Danijela Grbina bb, 23281 Sali Tel.: +385 23/377 096 Fax: +385 23/377 096 E-mail: telascica@zd.t-com.hr www.telascica.hr Učka Természetpark Liganj 42, 51415 Lovran Tel.: +385 51/293 753 Fax: +385 51/293 751 E-mail: park.prirode.ucka@inet.hr www.pp-ucka.hr Velebit Természetpark Kaniža Gospićka 4b, 53000 Gospić Tel.: +385 53/560 450 Fax: +385 53/560 451 E-mail: velebit@pp-velebit.hr www.velebit.hr Vransko jezero/ Vranszki tó Természetpark Kralja P. Svačića 2, 23210 Biograd n/m Tel.: +385 23/383 181 Fax: +385 23/386 453 E-mail: pp-vransko-jezero@zd.t-com.hr www.vransko-jezero.hr Žumberak- Samobori hegység Természetpark Slani Dol 1, 10430 Samobor Tel.: +385 1/3327 660 Fax: +385 1/3327 661 E-mail: park@park-zumberak.hr www.park-zumberak.hr Lastovo-szigetcsoport Természetpark Trg Svetog Petra 7, 20289 Ubli, Island of Lastovo Tel.: +385 20/801 250, Fax: +385 20/801 252 E-mail: ju.park.prirode.lastovo@du.t-com.hr info@pp-lastovo.hr www.pp-lastovo.hr


Croatian National Tourist Office

Kroatische Zentrale für Tourismus

Narodowy Ośrodek Informacji Turystycznej

Iblerov trg 10/IV, p.p. 251;10000 ZAGREB, HRVATSKA Tel:+385 1 46 99 333; Fax:++3851 455 7827 Internet: www.hrvatska.hr E-mail: info@htz.hr

New York 10118, 350 Fifth Avenue, Suite 4003, U.S.A. Tel:+1 212 279 8672 Fax: + 1 212 279 8683 E-mail: cntony@earthlink.net

Kroatische Zentrale für Tourismus

Republiki Chorwacji 00-675 Warszawa, IPC Business Center, ul. Koszykowa 54 Polska Tel: +48 22 828 51 93 Fax: +48 22 828 51 90 E-mail: info@chorwacja.home.pl

Kroatische Zentrale für Tourismus

11135 Stockholm, Kungsgatan 24, Sverige Tel: +46 853 482 080 Fax: +46 820 24 60 E-mail: croinfo@telia.com

1010 Wien, Am Hof 13, Österreich Tel: +43 1 585 38 84 Fax: +43 1 585 38 84 20 E-mail: office@kroatien.at

60313 Frankfurt/M, Hochstrasse 43, Deutschland Tel: +49 69 23 85 350 Fax: +49 69 23 85 35 20 E-mail: info@visitkroatien.de 80469 München, Rumfordstrasse 7, Deutschland Tel: +49 89 22 33 44 Fax: +49 89 22 33 77 E-mail: kroatien-tourismus@t-online.de

Kroatiska Turistbyrån

Kroatisch Nationaal Bureau Voor Toerisme

Ente Nazionale Croato per il Turismo

1081 GG Amsterdam, Nijenburg 2F, Netherlands Tel: +31 20 661 64 22 Fax: +31 20 661 64 27 E-mail: kroatie-info@planet.nl

Ente Nazionale Croato per il Turismo

1000 Bruxelles,Vieille Halle aux Bles 38, België Tel: +32 255 018 88 Fax: +32 251 381 60 E-mail: info-croatia@scarlet.be

20122 Milano, Piazzetta Pattari 1/3, Italia Tel: +39 02 86 45 44 97 Fax: +39 02 86 45 45 74 E-mail: info@enteturismocroato.it 00186 Roma, Via Dell’Oca 48, Italia Tel: +39 06 32 11 0396 Fax: +39 06 32 11 1462 E-mail: officeroma@enteturismocroato.it

Chorvatské turistické sdružení

110 00 Praha 1, Krakovská 25, Česká Republika Tel: +420 2 2221 1812 Fax: +420 2 2221 0793 E-mail: info@htz.cz; infohtz@iol.cz

Chorvátske turistické združenie

Office National Croate du Tourisme

Хорвaтckoe туристическое соовщество 123610 Moscow, Krasnopresnenskaya nab. 12 office 1502, Russia Tel: +7 495 258 15 07, Fax: +7 495 258 15 07 E-mail: HTZ@wtt.ru

Hrvaška turistična skupnost

1000 Ljubljana, Gosposvetska 2, Slovenija Tel: +386 1 23 07 400, Fax: +386 1 230 74 04 E-mail: hrinfo@siol.net

821 09 Bratislava, Trenčianska 5, Slovenská Republika Tel: +421 2 55 562 054 Fax: +421 2 55 422 619 E-mail: infohtz@chello.sk

Kroatische Zentrale für Tourismus

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Oficina de Turismo de Croacia

1054 Budapest, Akademia u. 1, Magyarország Tel.: +36 1 267 55 88, Fax: +36 1 267 55 99 E-mail: info@htz.hu

Office National Croate de Tourisme

75116 Paris, 48, avenue Victor Hugo, France Tel: +33 1 45 00 99 55 Fax: +33 1 45 00 99 56 E-mail: infos.croatie@wanadoo.fr

Croatian National Tourist Office

London W6 9ER, 2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace Road, United Kingdom Tel: +44 208 563 79 79 Fax: +44 208 563 26 16 E-mail: info@croatia-london.co.uk

8004 Zürich, Badenerstrasse 332, Schweiz Tel: + 41 43 336 20 30, Fax: +41 43 336 20 39 E-mail: info@kroatien-tourismus.ch 28001 Madrid, Calle Claudio Coello 22, esc.B,1 °C España Tel.: +34 91 781 5514 Fax: +34 91 431 8443 E-mail: info@visitacroacia.es Dánia, Kroatiens Turistkontor, Bjørnholms Allé 20; 8260 Viby J; Tel.: +45 70 266 860 Fax: +45 70 239 500 E-mail: info@altomkroatien.dk

www.horvatorszag.hr

HRVATSKA TURISTIČKA ZAJEDNICA

JAPAN, Ark Hills Executive Tower N613, Akasaka 1-14-5, Minato-ku, Tokyo 107-0052 Tel.: +81 03 6234 0711 Fax: +81 03 6234 0712 E-mail: info@visitcroatia.jp

GRATIS


/Horvatorszag-csodalatos-termeszeti-oroksege-2011