Co-housing: Példák Bécsben és a közösségi együttélés lehetőségei Budapesten.

69

CO-HOUSING PELDAK BECSBEN ES A KOZOSSEGI EGYUTIELES LEHETOSEGEI BUDAPESTEN szOVEG

TEXT:

BABOS ANNAMARIA, HOROGH PETRA, K. THEISLER KATALIN

Becsben a tamogatott lakasprojektek es a korabbi co-hou­ sing letrehozasi tapasztalatok nyoman az elmult 15 evben fellendult a k6z6ssegi lakhatasi projektek megval6sftasa.

Budapesten a co-housingok helyzete ehhez kepest gye­ rekcip6ben jar, egyel6re a tema megismerese, k6z6ssegek alakulasa, a letrehozashoz szukseges jogi, finanszfrozasi, lakaspiaci korulmenyek kidolgozasa tortenik. A cikk ebben a folyamatban egy lancszem, a co-housingok hazai megismer­ teteset es elterjedeset tamogat6 K6z6ssegben Elni csoport becsi tapasztalatait, mint j6 gyakorlatokat mutatja be.

Co-housing es a K6z6ssegben Elni kezdemenyezes

FOT6 PHOTO.'

BABOS ANNAMARIA

tivaci6b61 veli.ik egyi.itt erdemesnek tartjuk ezt a format arra, hogy itthon is a lakaskinalat reszeve valjon. Ugyanakkor ezek letrehozasa, j6 mu­ kodtetese az atlagos tarsashazaknal kifinomultabb szabalyokat, d6ntesi mechanizmusokat, szervezeti felepitest igenyelnek. T6bb nyugat-eur6pai orszagban, mint peldaul Ausztriaban ez a tapasztalat es tudas mar kifor­ rott es elerhet6, mig Magyarorszagon az els6 co-housingok letrejottehez szamtalan j6 gyakorlatot kell implementalni, jogi, gazdasagi, ingatlanpi­ aci utt6r6 tevekenyseget kell vegezni. Remenyeink szerint, ahogy ezt a ki.ilf61di peldak eseten is lattuk, az els6 nehany haz megval6sitasa gordi.i­ lekenyebbe teszi majd az utat a kes6bb alakul6 csoportok szamara.

Budapesten a K6z6ssegben Elni t6bb olyan csoporttal dolgozik, akik co-housingot szeretnenek maguk szamara letrehozni. Az elmult 6t evben alakult nehany fiatal parokb61 es egyedi.ilall6kb61 all6 sikeres lakask6z6s­

A K6z6ssegben Elni kezdemenyezes 2012-ben alakult azzal a cellal, hogy

seg, ahol a lak6k privat tere egy sajat szoba, a tobbi teret (fi.ird6szoba,

Magyarorszagon nepszerusitse es elerhet6ve tegye a co-housing pelda­

konyha, nappali) megosztjak egymassal. llyet hozott letre a magukat Rak6czi Kollektfvanak nevez6 csoport, letrej6tt a co-housing elvek alap­ jan mukodtetett zugl6i SissiCrib es a 6. keri.ileti Szivlak lakask6z6sseg.

kat es a r61uk elerhet6 tudast. Az 1960-as evekt61 t6bb nyugat-eur6pai orszagban jelen lev6 lakhatasi forma Kelet-Eur6paban meg nem honoso­ dott meg, de az elmult evekben egyre nagyobb az erdekl6des iranta.

De mi is a co-housing? Olyan lakhatasi forma, ahol a lak6k k6z6s ce­ lok es erdekek menten, a k6z6ssegi 6sszefogas erejevel fejlesztik lakha­

Ut6bbi 2017-ben kib6vi.ilt es letrehozta a D54 nevu projektet. A k6z6sse­ gi egyi.itteles Magyarorszagon nem a fiatalok h6bortja, ezt peldazza a ,,B oldal" csoport utt6r6 munkaja, amelynek azonos eletallapotu, gyermekek

tasi felteteleiket es lak6k6rnyezeti.iket. A lak6k 6nkentesen es tudatosan vallaljak a k6z6sseget egymassal, az altaluk meghatarozott mertekben

felneveleset megelt tagjai egy 10-12 lake.sos co-housing letrehozasan

tereket, eszk6z6ket, feladatokat, tevekenysegeket osztanak meg egy­ massal. A co-housingokat a nemzetk6zi szakirodalom hat ponttal defini­

kel. E k6z6ssegek nehezsegeire es sikereire a becsi peldak bemutatasa utan teri.ink ki.

alja, ezek ki.il6nb6ztetik meg mas lakhatasi formakt61 - peldaul kollegiu­ mokt61, lak6parkokt61, id6sotthonokt61 - melyekkel az elnevezes alapjan k6nny0 6sszekeverni. A definfci6 hat pontja szerint (1) a hasznal6k, lak6k reszt vesznek a folyamatokban a haz tervezeset61 a fenntartason at a k6z6s programok szervezeseig, (2) az epi.ilet letrej6tte vagy atalakitasa

Tamogatott lakasprojektek Becsben

k6z6ssegi tervezes eredmenye, (3) privat es k6z6ssegi letesftmenyek

dolgoznak, masfel-ketszobas lakasokkal es megosztott k6z6ssegi terek­

A kozeli Ausztriaban nagy hangsulyt fektetnek a szocialis lakhatas prob­

muk6dteti a haz bels6 i.igyeit, k6z6s eletet, (5) a d6ntesi struktura nem hierarchikus rendszerben m0k6dik, (6) nines vagyonk6z6sseg. A tarsas egyi.ittelesnek ki.il6nb6z6 szintjei kepzelhet6k el, mfg az atlagos tarsas­ hazakban is hasznalnak k6z6s tereket - mint a lepcs6haz, k6z6s tarol6k, folyos6k, udvar - itt az alapvet6en szi.iksegesnel t6bb k6z6s ter jelenik

lemakor rendszerszintu megoldasara. A f6varos lakaspolitikaja pelda­ erteku, a varos celja: megfizethet6 es megfelel6 szinvonalu lakaskori.il­ meny biztositasa minden becsi lakosnak. 2015-os felmeresek alapjan a varoslak6k 60%-a tamogatott lakasokban el. Ennek egyik felet a varos tulajdonaban lev6 berlakasok teszik ki, masik felet az 6nkormanyzat altal tamogatott, szabalyozott beru lakasok adjak.

Becsben az els6 varosi berlakasok 1923-ban epi.iltek, a kor szinvona­

meg - peldaul k6z6s hasznalatu nappali, jatsz6szoba, szauna - a k6-

lahoz kepest magas min6segben. A varosvezetes egy evtizedekre el6re

egyarant megtalalhat6k benne, (4) a lak6k6z6sseg 6nmenedzsmenttel

z6sseg a.Ital meghatarozott funkci6kkal es meretekkel. El6fordul, hogy a lak6k nem rendelkeznek teljes ertekO lakasokkal, a privat teri.ileteket egy-ket szoba kepezi, a nappalit, konyhat t6bben k6z6sen hasznaljak, ezeket lakask6z6ssegeknek nevezzi.ik. Az eddig megval6sult budapesti kezdemenyezesekre ez a legjellemz6bb egyi.ittelesi forma, mivel kis lep­ teki.ik miatt es a tamogat6 k6rnyezet hianya mellett is viszonylag egy­ szeruen megval6sithat6k.

A co-housingokat t6bb nyugat-eur6pai .orszagban j61 m0k6d6 mo­ dellnek es szemelyes tapasztalatunk alapjan ,, j6 helyeknek" ismerti.ik meg, amelyek szerethet6k, ahol nem i.ires terek tatonganak, hanem elettel telnek meg. Egyre tobben k6telez6dnek el itthon is a tema irant, illetve egyre t6bb formal6d6 csoport alakul. Szakmai es szemelyes mo-

XVIII. EVFOLYAM / 101. SZAM

lat6, folyamatosan fejleszthet6 rendszert dolgozott ki, melyben 2004-ig osszesen 220 ezer szocialis lakast epitett, majd a 21. szazad gazda­ sagi es lakhatasi valtozasaihoz alkalmazkodva 2004-tol egy mer6ben ujfajta tamogatott rendszert vezetett be. A megn6vekv6 ingatlanarak es beruhazasi k61tsegek miatt az 6nkormanyzat nem fejleszt szocialis berlakasokat, helyette tamogatast nyujtanak vallalkoz6knak ugynevezett korlatozott lakberu lakasok epitesere. Ez a tamogatott rendszer egyreszt segiti a becsi lakasallomany folyamatos fejleszteset, masreszt a szoci­ alisan hatranyos lakosok es a becsi kozepreteg lakashoz jute.sat. Ezen feli.il az 6nkormanyzat altal nem szabalyozott beru lakasok berleti dijait is - ha valtoz6 mertekben is - mersekli a rendszer.

A ,, tamogatott lakasprojektek" ki.ilvarosi teri.ileteken talalhat6 nagy

UTOIRAT // POST SCR/PTUM

70

civil kezdemenyezeseknek. Az ilyen epulet kifele nyit6 funkci6kat is ma­ gaban foglal, lak6ik nyitott programokat es esemenyeket is kfnalnak, javftva ezzel a varosresz kiiziissegi eletet. Ezert a tamogatott rendszer 2004-es indftasat61 folyamatosan frnak ki palyazatokat kiizossegi co­ housing projektek letrehozasara. Egy uj fejlesztesi terulet beepftesenek tervezesekor jellemz6en egy telket vagy tombiit kiiziissegi lak6hazaknak jeliilnek ki. Palyazatot hirdetnek, melyre a lak6koziissegek epfteszeti es mukiidesbeli terveiket bemutatva jelentkezhetnek. A kivalasztott gy6ztes terveket a jiiv6beli epulet kiiziissege az iinkormanyzat tamogatasaval, a beruhaz6val egyuttmukiidve val6sftja meg.

Egy, a lakhatas tekinteteben hasonl6 helyzetben lev6 varos fejleszte­ seinek elemzese ravilagft arra, hogy a tamogat6 kiirnyezet milyen magas mertekben segftheti a co-housing projektek megval6sulasat. ltthon riivid ta.van az els6 co-housing megval6sftasa tunik a legfontosabb feladatnak, melynek tanulsagaib61 es a kulfoldr61 atvehet6 j6 gyakorlatokb61 egy a hazai kiirnyezetbe teljes mertekig illeszked6 es j61 mukiid6 rendszert lehetne megalapozni.

Co-housing peldak Becsben

A BfCSI KALYPSO CO-HOUSING tPtlLETE

meretu ziildiivezeti beepftesek, ahol a fejlesztesekkel kisebb szuburbi­ akat hoztak letre. fgy egy adott teruleten a lak6funkci6n kfvul a legfon­ tosabb ellatasok es szolgaltatasok is helyet kaptak, oktatasi es egesz­ segugyi intezmenyek, boltok, ettermek. Az ovezetekb61 a varoskiizpont kiinnyen megkiizelfthet6 a fejlesztes saran magas min6segben kiepftett kiizlekedesi rendszerrel. A beruhazasok egy reszet szociol6giailag el6re­ mutat6 lakasprojektek fejlesztesere jeliiltek ki. Az innovatfv, el6remutat6 lakasprojektek legjellemz6bb peldaja a co-housing fejlesztes, mely irant 2000 6ta folyamatosan novekszik a kereslet a becsi meglev6 j61 mu­ kiid6 peldaknak koszonhet6en. Az onkormanyzat felismerte, hogy egy kiiziissegi lakasprojekt megval6sftasaval a varosvezet6i, a beruhaz6i, es a lakossagi oldal szerepl6i egyarant nyernek. Egy ilyen co-housing kiiziisseg proaktfvan reszt vesz a helyi ugyekben es gyakran teret ad

REGI-UJ MAGYAR EPiTOMUVESZET

2018 marciusaban Becsbe latogattunk azzal a cellal, hogy nehany ott megval6sult co-housing lak6kiiziisseg tagjaival es az ilyen lak6epule­ tek letrehozasara es tervezesere szakosodott Einszueins epftesziroda vezet6ivel interjut keszftsunk. A tanulmanyutunk saran megismert es a tovabbiakban bemutatott epuletek milyensege, a privat es kiiziissegi terek, a szervezeti forma, illetve a lak6kiiziisseg iisszetetele szfnes ke­ pet mutat, de a letrehozasuk es mukodesuk alapjai azonosak. Ezert a tovabbiakban a letrehozasi folyamat es a mukiidesi forma kiiziis alapjait es kis eltereseit egyben mutatjuk be, a hazak elter6 jellemz6ire kuliin­ kuliin terunk ki. A ha.ram co-housing mindegyike a becsi tamogatott lakasprojekt rendszeren belul val6sult meg.

A Kalypso co-housing epulet eseteben egy egyesulet 8-1 o tagjab61 szervez6d6 lak6kiizosseg maga !ala.It ra a Kabelwerk fejlesztesi teru­ letre es a beruhaz6-uzemeltet6 cegre, a megegyezesek utan a teljes tervezesi es fejlesztesi folyamatot egyutt vegeztek. Az onkormanyzat kedvezmenyes a.ran adta a telket az ingatlanfejleszt6 ceg szamara, mely az epftkezeshez szukseges toke nagy reszet biztosftotta. Az epulet el­ keszulte utan a lak6k a lakasuk negyzetmeterenek megfelel6 osszeggel lephettek be. Jelenleg a lak6k a'beruhaz6 es uzemeltet6 ceggel egyutt tulajdonoljak az epuletet.

A Wohnprojekt Wien az uj becsi palyazatos rendszeru co-housing hullam els6 megval6sult eleme. Az ismer6siikb61 alakult kiiziisseg egy beepftesen belul kijelolt telekre keszftett tervvel palyazhatott, es mar a palyazat kezdetet61 egyuttmukiidiitt a beruhaz6i es varosvezetesi sze­ repl6kkel. A participatfv tervezesi folyamatot az - egyik lak6 tulajdo­ naban a.116 - epftesziroda mellett kiiziissegfejleszt6 csoport is segftet­ te. Az ingatlanfejleszt6 segftsegevel banki hitel felvetele nelkul tudtak megval6sftani a projektet. Jelenleg a lak6kb61 a.116 egyesulet tulajdonat kepezi az ingatlan, melyet 2013-ban a bekiiltiizes el6tt ha.ram nappal vasaroltak meg.

A LISA projekt Seestadt Aspern teruleten nem az egyeduli co-hou­ sing, az iinkormanyzat egy tomb mind az 5 telkere epft6- es lak6kii­ ziissegek szamara frt ki palyazatot. Az 5-1 O f6b61 a.116 kezdeti csoport tiibb tagja lakott mar mas co 0housing projektben. A kiiziisseg szande­ ka szerint a fejlesztes szocialis lakasprojektkent indult, mar a palyazat elnyerese utan bevontak egy lakasepft6 tarsasagot, ami megoldotta a szukseges forrasok elereset a teljes lak6kiiziisseg meglete e16tt. Az epulet a Wohnprojekt Wien-hez hasonl6an egy egyesulet tulajdonaban all, tagjai a haz lak6i, akik az egyesulett61 berlik a lakasokat.

[ro*sa] Kalypso, Kabelwerk Helyszfn: 1220 Bees, Oswaldgasse 35 Epltes eve: 2006-2009 Projekt partner: Frauenwohnprojekt [ro*sa] lngatlanfejleszt6: Spiegelfeld Architektur Management (egesz Kabelwerk fejleszt6je) A Kalypso Bees Miedling varosreszeben, egy regi kabelgyar teruleten, az ugynevezett Kabelwerk beepites reszekent val6sult meg. A teruleten lak6hazak es azokat kiszolgal6 epuletek letesultek, a beepitest egysegesen kezeltek, a hazak kialakitasaban a befektet6k, illetve a lak6k szabad kezet kaptak.

Az epulet 6 szintes, osszesen 41 lak6egyseget foglal magaba. A Kabelwerk tervezett beepftesehez igazodva, illetve a lak6k kozossegi es egyedi igenyeit egyarant szem el6tt tartva alakitottak ki az epulet befoglal6 formajat. A telek delnyugati hatara a korabbi gyarepulet muem­ leki falszakasza, melyhez egyik 61dalr61 a karej formaju lak6resz, masik oldalr61 a foldszintes iroda epuletresz kapcsol6dik, igy az epulet tomege a fallal kiegeszulve oleli korul a kozos kertet. Az epulet !alas szerkezetu, a lakasokhoz kapcsol6d6 erkelyek att61 kulona.116 fem epftmeny erzeset kelt6 rendszerben keszultek. A bels6 udvar fele nyitnak ablakaikkal a kozos folyos6k, kozossegi terek es a lakasok egy resze. A k6zleked6 tor­ delt, ferde vonalvezetesu, mely lehet6seget nyujt kis meretu kozossegi oblok kialakitasara. Az egykaru lepcs6 a tolyos6 kozeps6 reszen kapott helyet. A lakasok a j61 berendezhet6seg miatt egyszeru negyszogletes alaprajzuak. Az epuletben 6 fele lakas talalhat6, melyek kialakitasa es merete elter egymast61, egymas folott azonos meretu es elrendezesu lakasok talalhat6ak. A hazban az 50 negyzetmeteres garzont61 a tobb­ szobas 11 O negyzetmeteres lak6egysegig talalhat6k lakasok.

A hazban a lak6 funkci6n kfvul a foldszintes epuletreszben ket irodater talalhat6, melyet a kozosseg nehany tagja berel es hasznal. Az els6 emele­ ten kapott helyet a kozossegi konyha-etkez6 nagy meretu tere es az egye­ suleti tagok iroda helyisege. A fels6 szinten a mos6konyhat, a tarol6 helyi­ segeket es a kozleked6b61 nyfl6 tet6teraszt osztjak meg a lak6k egymassal.

A haz lak6k6z6sseget korulbelul 60 16 alkotja. Buszkek ra, hogy a leg­ fiatalabb lak6 egy nehany h6napos kisbaba, a legid6sebb pedig elmult 70 eves. A kozosseg szerint a kulonboz6 korosztalyok egyuttelese idealis, hi­ szen mas es mas dolgokban tudjak egymast segiteni az elter6 koru lak6k.

Az epulet letrehozasat is tamogat6 [ro*sa] Frauenwohprojekt egye­ sulet celja, hogy min6segi - nem csak kozossegi - lakhatashoz segftsen barmilyen korosztalyu es eletallapotu becsi not es azok csaladjat. A la­ kasok ketharmadanak berbeadasat az egyesuleti tagok intezik, igy ezen haztartasok n6i lak6i tagjai a [ros*sa] egyesuletnek. A tobbi lak6egyseg berbeadasat az uzemeltet6 ceg vegzi, ezek eseteben az egyesulet csak j6vahagyasi jogkorrel rendelkezik. Elmeselesuk szerint az egyesuleti es nem egyesuleti tagok teljes osszhangban elnek egyutt, tamogatjak egymast.

A lak6k nem tartanak meghatarozott id6koz6nkent lak6gyulest, az id6szakosan felmerul6 kerdesek megvitatasara egy munkacsoport szer­ vezi az uleseket. A lak6kb61 all6 munkacsoportok szervezik es fejlesztik a haz es a kozosseg mindennapjait. Nern kotelez6 minden lak6nak reszt vennie valamelyik munkacsoport munkajaban. Ennek k6sz6nhet6en egyertelmuen kialakult az aktivabb es a kevesbe aktiv lak6k kore.

Az epuletet a fejleszt6 es uzemeltet6 ceg tulajdonolja, az epuletben lak6 - egyesuleti es nem egyesuleti tagsagu - szemelyekkel kozosen. A fenntart6 ceggel a lak6k a berleti dijakat, a lakasok kiadasat, a kiszallas m6djat es az uzemeltetest erint6 kerdesekben pontosan megfogalma­ zott szerz6dest kotottek. A [ro*sa] egyesulet es a ceg kozott szinten szerz6des kottetett, mely egyertelmuen megfogalmazza az egyesulet jogait a hazat erint6 kerdesekben.

XVIII. EVFOLYAM / 101. szAM

Minden egyes lak6 gyakorlatilag a sajat lakasanak berleti jogat bir­ tokolja es negyzetmeter aranyos havi berleti dijat fizet az uzemeltet6 es fenntart6 cegnek. A ceg biztositja az epulet szerkezeteinek, eleme­ inek illetve a lakas minimum felteteleinek fenntartasat. llyen peldaul a mos6gepek mukodtetese, villanykortek csereje a kozos teruleteken, a lift karbantartas stb. A kozossegi elethez szukseges korulmenyeket az egyesulet tagjai es a lak6k kozosen teremtik meg.

A kozos ugyekben val6 donteshozasban alapvet6en demokratikusan gondolkodnak, igyekeznek mindent konszenzusos m6dszerrel megoldani. Elmeselesuk alapjan emiatt a donteshozas nagyon lassu folyamat es sokat kell dolgozni a kozos akarat kialakftasan.

Wohnprojekt Wien Helyszin: Bees, Krakauer StraBe 19.

Tervezes: 2010-2013 Epiteszet: Einszueins Architektur Statika: Woschitz engineering lngatlanfejleszt6: Schwarzatal, Gemeinsutzige housing and settlement systems GmbH Tajtervez6: dnd landscape planning

A haz tortenete 2009-ben egy osztrak ferfi 6tleteb61 indult, ak s­ mer6seit felkeresve kezdett kozosseget gyujteni. 2010-ben egy 15 '-s csoport indult el a mar emlitett becsi ,, tamogatott lakasprojektek" ke,e·­ eben kiirt palyazaton, ami kifejezetten limitalt profittal dolgoz6 ingatlarc­ fejleszt6k es epiteszek egyuttmukodesere lett kiirva. E nyertes palyaza: tette lehet6ve a projekt megval6sulasat.

Az epulet 6 lak6szintb61 all, az alagsorban, a foldszinten es te 6:e­ ri szinten kozossegi funkci6kkal egeszul ki. Az eredetileg tervezert .:.c lakas helyett - ket lakas osszevonasa miatt - jelenleg 39 lak6egyse;; talalhat6 benne. A lak6egysegek az epulet statikai rendszereb61 ad6co­ an egyedileg tervezhet6k voltak. A lak6funkci6k mellett osszesen -oc: negyzetmeter (23%) kozossegi es 400 negyzetmeter (15%) kereskede ter talalhat6 benne. Az alagsorban workshop terem es jatsz6szoba a tagas bejarati teren kivul a foldszinten kozossegi konyha, ebedl6. 'Dea kavez6, biciklitarol6 kapott helyet. A tet6szinten szauna, konyvtar -a·::­ vendeglakas es meditaci6s szoba helyezkedik el. Ezek mellet a a'\: kozosen hasznaljak a kertet es a mos6konyhat is, talalkozasokra ac-a lehet6seget a lak6egysegeket 6sszekot6 szeles kozleked6k. (Az e::; e­ elnyerte a Living Places - Simon Architecture Prize 2016. evi d Ja A hazban osszesen tobb mint 1oo 16 lakik, kozuluk 70 fe 6:35-40 gyerek. A haz kozossege korosztalyat, szakmajat es csa ac a a­ potat tekintve heterogen, es hisznek az emberi sokszfnuseg ene ·e::;;;­ es a tarsadalmi fenntarthat6sagban. Ennek erdekeben peldaul ne,,., csa osztrakok lakjak a hazat, hanem befogadtak egy szir menekult csa a::· akikkel kolcsonosen segitik egymast.

A kezdeti csoport a kozosseg szervezeset egy kozosen el o; deki hetvegevel inditotta, melynek celja az egyuttelesuk alapKo e megfogalmazott harom alapelvet megalkotasa volt. A kovetkezo · tek vissza: 6nkormanyz6 kozosseg, fenntarthat6sag uj forma na, -=;:­ teremtese es tarsadalmi es kulturalis integritas. A kozosseg no- a: a­ olvashat6 afrikai kozmondas is j61 leirja gondolkodasm6djuka:: ::;: senki nem tud egy tet6t megtartani."

A haz kozossegi es atmeneti tereinek epfteszeti k1alaki·asa :: =-=­ tet kfnal a kozossegi elet megval6sitasahoz es az embere eg_ -a�-== kapcsol6dasahoz. E terek is tobbnyire t6bbfunkci6sak: JO o;; ::a a konyvtarszoba, ami eredeti funkci6ja mellett teret ad egy po a·--·-= lett egy-egy esti beszelgetesnek, de tobben orommel ulne oe ::;; :: gozni is. A tagok rendszeresen tartanak kozossegi esemen,e- e: a;: lak6k vagy eppen a haz szuletesnapi bulija mellett, het, 5 a a c--a

=�

=-· = ·=-­

=-=

=�

72

elesukben, erre esak egy pelda, hogy ki:izi:is hasznalatu aut6kat uzeme1tetnek es tudatosan limitaltak az aut6ik- es a parkol6helyek szamat.

A telek es az epulet jelenleg a ki:izi:isseg a.Ital letrehozott egyesulet tulajdonaban all, amelynek minden lak6 tagja. Szervezeti formajukat es di:inteshozatali modelljuket tekintve a szoeiokraeia elvei menten muki:id­ nek. Nern szavazassal di:intenek egyes kerdesekben, es a gyerekeknek is van szavuk belesz61ni a rajuk vonatkoz6 di:intesekbe. Minden esetben els6dleges szempont, hogy a di:intesek ne a ti:ibbseg akaratan, haner,-, erveken es a ki:izi:is ji:iv6kepen alapuljon.

Az egymassal val6 kommunikaei6hoz kuli:inbi:iz6 feluleteket hasz­ nalnak. Peldaul Markus elmondasa alapjan a partieipativ tervezeshez ki:izi:is felh6 alapu mapparendszerben gyujti:ittek az informaei6kat. Hav lak6talalkoz6kat tartanak, ahol az operativ kerdesek megbeszelesen van a f6kusz. Az ilyen tipusu talalkoz6k az evek mulasaval esi:ikkentek, je­ lenleg evi 8 ilyet tartanak. Ezen felul evente egyszer egyutt ti:iltenek eg, hosszu hetveget, egyszer pedig egy 1 napos ki:izi:is kirandulasra mennek.

Markus szerint nagyon fontosak id6r61 id6re ezek a mindennapokb61 kiragadott ki:iz6ssegepit6 alkalmak.

A mindennapi elethez es haz fenntartasahoz kapesol6d6 feladato­ kat munkaesoportok latjak el. Hat 16 munkaesoport van, mindegyik hav rendszeresseggel tart talalkoz6t, emellett ideiglenes kisebb munkaeso­ portokat alakftanak az esetenkent megoldand6 feladatokra. ,,LiSA" Seestadt Aspern Helyszfn: 1220 Bees, Maria-Tuseh-StraBe 11-13.

Epites eve: 2015 Epiteszet: wup ZT GmbH wimmerundpartner Projekt partner: raum+kommunikation lngatlanfejleszt6: LiSA, Sehwarzatal Tajtervez6: zwoPK

WOHNPROJEKT, SECS

ki:izi:is ebedre-, es heti ketszer ki:izi:is vaesorara van lehet6seg. Az egyik alapit6tag, Markus Zilker elmondasa szerint, fontos szamukra a szabad­ sag, a ki:izi:issegi programok nem k6telez6ek, ezek lehet6segek, amivel elhetnek vagy eppen nem elnek a lak6k.

Azt, hogy a ki:izi:isseg egyuttlakasa muki:idik-e j61 mutatja, hogy a negy ev alatt esak egyetlen esalad di:inti:itt a kiki:ilti:izes mellett. Ett61 fuggetlenul van egy reszletesen kidolgozott szabalyrendszeruk az uj la­ k6k kivalasztasara. Az erdekl6d6k motivaei6s levellel jelentkezhetnek, 6ket el6szi:ir a lak6k egy kisebb esoportja interjuztatja, majd a ki:izi:isseg egyutt di:int a beki:ilti:iz6k szemelyet illet6en. A valasztasban szempont, hogy a ki:izi:isseg folyamatosan minden ertelemben heterogen maradjon ugy, mint esaladi allapot, nemzetiseg, kuli:inbi:iz6 anyagi helyzet stb.

A fenntarthat6sag alapelvei ti:ibb szempontb61 is megjelennek egyutt-

REGI-UJ MAGYAR EPiT6M0VESZET

A LiSA Bees Aspern varosreszeben a 013 projekt resze: egy telken 5 lak6epuletb61 a.116 beepftes egyike. A projekt kuli:inlegessege, hogy a ki:i­ zi:is kertet 6vez6 i:it haz mindegyike palyazat utjan, epft6ki:iz6ssegek kez­ demenyezesevel, tamogatott szoeialis lakasprojektkent val6sult meg.

Az epulet fi:ildszint+6 emeletes, i:isszesen 48 lak6egyseget fogla magaban. A palyazat limitalt ki:iltsegkereteit es a lak6k egyedi igenye,­ hez val6 illeszkedest szem e16tt tartva az epftesziroda egy maximalisar a lak6k egyedi igenyeire alakit_hat6, megis gazdasagos elrendezest es szerkezeti rendszert tervezett. A haz ket vegen elhelyezett blokkokban kaptak helyet a fugg61eges k6zleked6 magok, ki:izi:itte a lak6egysege, az uteafrontra rendezve sorakoznak egymas mellett, melyeket a kert fe1e szeles fugg6folyos6, vagy nevezhetjuk ugy is, hogy hatalmas terasz i:ivez A lakasok merete valtozatos, a kis garzonlakast61 kezdve a legnagyobb lakas merete a 100 negyzetmetert is eleri. Az epulet szerkezete harantfa­ las, a lakasok keskenyebb illeive szelesebb modul egysegekb61 allnak: a kuli:inbi:iz6 meretu lakasok egy, ket, illetve harom modul i:isszekapesola­ saval ji:ittek letre. A bels6 elrendezest tekintve a tervez6k igyekeztek a la­ k6k szamara meghagyni a legnagyobb szabadsagot a modulok fix eleme a harantfalak, illetve a ki:izeptengely ki:irul elhelyezett vizesblokkok, mig a bels6 falak, szobak, terek alakitasar61 a lak6k egyedileg di:inthettek.

A hazban a lak6egysegeken kivul a fi:ildszinten nehany uzlet, bolt, na­ gyobb multifunkeionalis ki:izi:issegi ter, mos6konyha, iroda kapott helyet. Az egyik szinten ki:izi:issegi nappali es konyha, az alagsorba ti:ibb ki:izi:is haszna­ latu helyiseg kerult bieiklitaro16, barkaesszoba, szauna, fest6muhely. A lak6 korabbi projektek tapasztalatab61 tanulva inkabb kevesebb, de j61 kihasz­ nalt, mint sok hasznalatlan, nehezen fenntarthat6 ki:izi:issegi teret ep(tettek.

A hazban hozzavet61eg 3 800 negyzetmetert a lakasok es az uzletek mig 450-500 negyzetmetert a ki:izi:issegi terek tesznek ki, ezeket egesz•­ tik ki a teraszok es a lepes6hazak.

73

A ha.z lak6it 48 haztartasban kb. 100-120 f6 teszi ki. Buszkek arra, hogy a tagok tbbb mint 20 nemzetisegb61 kerultek ki. A kbzbsseg sza­ badsagot hagy a lak6knak abban, hogy ki mennyire vesz reszt a kbzbs tevekenysegekben. Kethetente rendszeresen bsszejbnnek a multifunk­ cionalis terben egy esti beszelgetesre, havonta lak6gyulest rendeznek, ahol a kbzbs ugyeket beszelik meg es meghozzak az ezekhez kap­ csol6d6 dbnteseket. Tbbb bntevekeny csoport illetve munkacsoport mukodik a hazban.

Aspern kbzossegi eletehez, a kornyez6 lak6k szamara kfnalt szol­ galtatasokhoz hozzajarul, hogy a multifunkci6s teret mas csoportok is hasznaljak. A ter kulbnbbz6 tevekenysegekre, meghirdetett programokra ad lehet6seget: j6ga 6rak, sportfoglalkozasok, egyes csoportok, klubok bsszejbvetelei kapnak helyet itt.

A lak6k a haz fenntartasat egy egyesulet formajaban vegzik. Az epu­ let az egyesulet tulajdonaban all, tagjai a haz lak6i, akik az egyesulett61 berlik a lakasokat. Az bt projektb61 all6 beepftes tbbbi eleme tarsas­ hazkent mukodik, ahol a kozossegi terek osztatlan kozos tulajdonkent szerepelnek. A USA kbzbssege ennel szorosabb egyuttmukbdest celzott meg, ezert valasztottak az egyesuleti format.

Az egyesulet valasztott bizottsaga felel a legf6bb ugyek rendjeert, a napi ugyek intezesere az egyesuletben 1-2 f6 heti 5-1 o 6raban alkal­ mazottkent is dolgozik. A hazban felmerul6 feladatokert hozzavet61eg 10 munkacsoport felel, mint a kbzossegi nappali es konyha rendben tartasa, a multifunkcionalis ter kiadasa, a kert gondozasa vagy akar a kozbssegfejlesztes es a konfliktuskezeles feladatai. A hazb61 tbbb mint 1O szemely reszt vett moderator, facilitator es konfliktuskezelesi trener kepzesen, fgy a kbzbssegen belul is professzionalisan tudjak kezelni a vitas helyzeteket, nezeteltereseket, de adott esetben kuls6 szakembere­ ket is bevonnak egy-egy fontosabb workshop levezetesere.

A hazban a szociokracia es a demokracia rendszeret vegyesen al­ kalmazzak, a dbntesek tbbbseget igyekeznek konszenzussal meghozni, addig beszelni r61a, mfg mindenki legalabb ,, egyutt tud elni" a dbntessel.

Kevesbe fontos donteseknel a hatekonysagot is szem e16tt tartva a sza­ vazas m6dszeret alkalmazzak, a dontes fontossagat61 tugg6en 66- illetve 75%-os tbbbsegi szavazassal.

J6 gyakorlatok a muki:idesben

Mindharom vizsgalt pelda a becsi ,, tamogatott lakasprojekt" palyazati rendszerben val6sulhatott meg, fgy altalanossagban elmondhat6, hogy a becsi bnkormanyzat lakastamogatasi rendszere nagyban elosegfti a co­ housing tfpusu lakasprojektek letrejbttet. A peldakban tovabbi hasonl6sag, hogy kozosseguk egyesuleti tormaban mukodik es a letrehozashoz, kezdeti lepesekhez mindharom projektbe valamilyen ingatlanfejleszto ceget vontak be.

A USA epftese kezdeten a csoport tagjai altal rendelkezesre allt a finanszfrozashoz szukseges toke egy resze, de !even keves tag, egy partnerkent bevont lakasepfto tarsasag tudta elofinanszfrozni az epftes 10, 5 milli6 eur6s kbltseget. A lakasepfto tarsasagnak fontos volt, hogy olyan lakasok epuljenek, amik piaci alapon is kiadhat6k. A finanszfro­ zas miatt a partner bevonasa szukseges volt, de az epftes utan a haz lak6ib61 all6 egyesuletnek meg kellett vennie az epuletet a fejlesztotol, ami a vagyonszerzesi ad6 befizetesenek tobblet koltseget vonta maga utan. bsszessegeben 50% banki hitellel 25 evre sikerult megvenniuk az epuletet, 25 %-ot az bnkormanyzat, 25%-ot a lak6k tettek hozza a kbltsegekhez.

Mfg a Wohnprojekt es USA eseteben a bekbltbzes idopontjat61 a telek es az epulet is az egyesuletek tulajdonaban kerult, addig a Kalypso eseteben az epulet a fejleszto ceg tulajdonaban maradt, a projekthez

XVIII. EVFOLYAM / 101. SZAM

becsatlakoz6 lak6knak a piaci viszonylatokhoz kepest alacsony lakas­ negyzetmeternek megfelel6 t6kevel kellett beszallniuk, de a haz megva16sftasa utan berleti dfjat kell fizetniuk a tulajdonos cegnek. Mindharom projekt eseteben az anyagi es szocialis helyzetet is figyelembe veve minden lak6 egyedi bsszeggel jarult hozza a haz epftesi kbltsegeihez.

Mivel a becsi bnkormanyzat celja a hatranyos helyzetu egyenek lakhata­ sanak biztosftasa is, a lak6k az egyeni szocialis helyzetuknek megfelel6 merteku tamogatasban, illetve berleti dfj hozzajarulasban reszesulnek.

A harom vizsgalt pelda eseteinek egyikeben sem beszelhetunk az itthon jogi ertelemben vett magantulajdonr61. Ez azt jelenti, hogy a lak6k nem kereskedhetnek a lakasukkal, nem brbkfthetik, csak visszaadhatjak az egyesuletnek, ha a kikbltbzes mellett dbntenek. Kikbltbzeskor mind­ harom esetben hasonl6an jarnak el, csak a Kalypsoban a befektetett penzt - az amortizaci6s kbltsegek levonasa utan - nem az egyesulettol, hanem az uzemelteto cegtol kapjak vissza.

A Wohnprojekt Wien az elsi:i pelda Ausztriaban arra, hogy a kbzbsseg a fejlesztokkel mar a folyamat legelejetol egyuttmukbdbtt es az ingatlan a vegen egyesuleti tulajdonba tudott kerulni. Az allamilag tamogatott la­ kasfejlesztesek szigoru keretei miatt a finanszfrozasi kerdeseket illetoen mindharom esetben mar a palyazati szakaszban le kellett adni kbltseg­ becsleseket a bekerulesi es fenntartasi kbltsegekre vonatkoz6an, fgy az anyagi vonzataval mindenki a projekt elejetol kezdve tisztaban volt, es hataridok kbtbttek oket, ami segftette a projekt folyamatos haladasat. A Wohnprojektben peldaul a lakas berleti joganak ara bekoltozeskor 517 EUR/negyzetmeterbe kerul, ami a USA-hoz hasonl6an a becsi lakaspi­ aci viszonylatban olcs6nak szamft. Emellett van egy minimalis berleti/ fenntartasi dfj, atlagosan 5-7-9 EUR/negyzetmeter.

A USA eseteben lakasok koltsegei kedvezoek: futeskoltseg szinte nines is, a berleti dfj rezsi nelkul kb. 5-7 EUR/negyzetmeter, ami szinten nagyon alacsonynak szamft, hasonl6an a masik ket pelda fenntartasi ki:iltsegeihez. Arra az esetre, ha valaki el szeretne kbltbzni es meg sze­ retne kapni a penzet az egyesuletnek felretett penz all rendelkezesere.

A szerzodes nagyon erzekenyen figyelembe veszi mind a tagok egyeni, mind az egyesulet erdekeit. A befektetett bsszeg evente 1%-kal csbk­ ken, de no a lakasarak evesen megallapftott indexevel - ezt normalisan egy formula adja ki -, amennyiben van olyan, aki ezt az bsszeget bekbl­ ti:izokent is kifizeti. Olyan krfzishelyzetben, amikor tbbb nagybefekteto lak6 szeretne kilepni, egyutt kell talalniuk egy befektetot. A szabalyokat a gyakorlatban meg nem ervenyesftettek, mert eddig senki nem lepett ki a USA kbzbssegebol. Ennek tbbbek kbzt az is az oka, hogy Becsben kulbnbsen nagy a munkavallal6i bevandorlas es a lakaskereslet.

Az egyesuletek szabalyzata a koltsegek es toke kezelesehez hason16an szakertelemmel kidolgozott reszletes szabalyokat, utmutatast tar­ talmaz a konfliktusos helyzetek kezelesere vonatkoz6an is.

A lakhatasi tamogatas helyzete itthon Mfg Becsben a 20. szazad elejere visszavezetheto a ma is elo lakaspo­ litikai intezkedesek gybkere, addig Magyarorszagon ilyen folyamatossag nem figyelheto meg. Az elso vilaghaborut kbveto inflaci6 kbvetkezteben a lakberek mertekerol es a fizetesekrol is torvenyi szabalyozas dontott. mellyel biztosftva volt a kerdes orszagos szinten val6 kezelese. A ket vilag­ haboru kbzbtti idoszakban es utana is tbbb evbol fellelhetok lakasberlesre vonatkoz6 jogszabalyok, melyek orszagos szinten szabalyoztak a lakberek fizetesi rendjet, de ezen intezkedesek tbredezettseget mutatnak. A Kadar­ korszak lakaspolitikajanak - mely egyben tarsadalompolitkai vonatkoza­ su volt - celja volt, hogy minden embernek legyen lakasa es munkaja.

Ehhez kapcsol6d6an es a nagymerteku urbanizi3ci6t figyelembe veve in­ dultak meg a hatvanas es nyolcvanas evekben a ti:imeges lakasepftesek

UTOIRAT // POST SCRIP-u',

/.!

ez a korabban bemutatott becsi adatokhoz kepest elenyesz6. Budapest 2015-ben keszitett varosfejlesztesi strategiajaban olvashat6: .,Jelenleg a magan berlakasszektor jogi helyzete rendezetlen, az i:inkormanyzatok hataski:irebe tartoz6 szocialis berlakas szektor pedig alulfinanszirozott.

Mivel mindket piac b6vftesere szukseg van, elkerulhetetlennek latszik az orszagos es a f6varosi berlakaspolitika megalkotasa." 2 Ez j61 mutatja a budapesti berlakasszektor hianyat es az ahhoz szukseges intezkedesek szuksegesseget.

Az elmult evek tapasztalata, hogy a f6varosban es a megyei jogu va­ rosokban is nagymertekben emelkedtek a lakasok berleti dfjai, ami a lakossag nagy reszenek okoz folyamatos problemat. A magyarorszagi lakaspiacon - ti:ibb eur6pai varossal szemben - nincsenek maximalizalva a berleti dfjak, mely csak egy pelda, ami el6segithetne a berlakas szektor helyzetenek javulasat.

A Ki:izi:issegben Elni-vel egyuttm0ki:id6 ki:izi:issegek tapasztalatai alapjan elmondhat6, hogy Budapest i:inkormanyzatai kevesse mutatnak meg hajland6sagot ki:izi:issegi lakhatast biztosit6 projektek tamogatasa­ ra. A meglev6 i:inkormanyzati tulajdonban lev6 ingatlanok ki:izi:issegek al­ tali hasznositasa - ti:ibb pr6balkozas ellenere is - sikertelen volt, ti:ibbek ki:izi:itt azert is, mert jelenleg az i:inkormanyzatoknak nines meg az a ki­ dolgozott eszki:iztaruk, amivel ilyen tipusu ki:izi:issegi kezdemenyezeseket tamogatni tudnanak. A lakaspolitika nem elvalaszthat6 az ingatlanpiact61, ezert is fontos, hogy az erintett szerepl6k - allami, piaci es civil szektor - mindegyike erdekeit ervenyesitve tudjon megjelenni a lakaspiacon. ltthon sajnos nem jellemz6 ezen a teren a civil szektor szerepvallalasa.

Lakaski:izi:issegi peldak Budapesten

I

A BECSI LISA CO-HOUSlNG EPULETE

Az 1989-ben megkezd6di:itt lakasprivatizaci6 nagy foku valtozast hozott a magyar lakaspiacon, melynek ki:ivetkezmenyekent az addig allami tulajdonban lev6 lak6ingatlanok nagy resze magantulajdonba kerult. Budapesten 2015-ben a f6varosi lakasallomany 92% volt ma­ gantulajdonban. Mig a .,szocialis lakhatas" kateg6riajat itthon az ala­ csonyabb tarsadalmi statuszu, illetve hatranyos helyzetu haztartasok tamogatasara hasznaljuk, addig Becsben b6vebb ertelemben e kateg6ria a ki:izeposztalybeli emberek megfizethet6 lakhatasanak tamogatasat is tartalmazza. ltthon a csaladokat tamogat6 2015-ben meghirdetett Csa­ ladi Otthonteremtesi Kedvezmeny (CSOK) celja, eredmenye is inkabb az epit6ipar fellenditese volt, mint a szocialis vagy megfizethet6 lakhatas tamogatasa. Mig Budapesten az i:inkormanyzati berlakasok aranya 1990 es 2013 ki:izi:itt 50%-r61 5%-ra esett, es azok allapota is kedvez6tlen,

REGl-lJJ MAGYAR EPiTOMUVESZET

A Ki:izi:issegben Elni i:inkentes kezdemenyezest egyre ti:ibb erdekl6d6 ke­ resi meg azzal a szandekkal, hogy co-housing lakasprojektet val6sitson meg, vagy egy mar meglev6 projekthez csatlakozhasson. Ezert mara a kezdemenyezes tevekenysegei a ki:izi:issegi lakhatasi formak nepszerusi­ tesen tul az erdekl6d6 szemelyek i:isszeki:itesevel es az elindul6 csoportok tamogatasaval b6vultek. A bemutatott esettanulmanyok j61 szemleltetik, hogy ezeknek a projekteknek a megval6sitasa hosszu folyamat, melyben sok kuls6s resztvev6 tamogatasara van szukseg. Bees i:inkormanyzata a korabban ismertetett lakaspolitikajaval, es ezen belul is a celzottan ki:izi:is­ segi projekteknek szant palyazatokkal megki:innyitik a co-housing lakas­ format valaszt6 lakosok murikajat a letrehozasi folyamat es a muki:idtetes saran egyarant. Az anyagi tamogatason tul hatarid6ket, felteteleket szab­ nak, ezekkel biztositjak azt, hogy az adott projekt utemezetten val6suljon meg. Ezzel szemben Budapesten - ahogy mar korabban kifejtettuk - a lakaspolitikaban nines rendszer, amibe beleilleszkedhetne peldaul egy ki:izi:issegi projekt, es teljes mertekben hianyoznak bel61e az innovatfv elemek. A hazai ki:irnyezetben ezen 'felul nehezit6 tenyez6 meg a ki:izi:is­ segi tulajdonlas ingatlanjogilag bonyolult megval6sithat6saga.

A tulajdonnal nem rendelkez6, f61eg fiatalabb generaci6 egy resze a magas budapesti alberletarak miatt felismerte, a masokkal egyuttlakas anyagi el6nyeit. Az ilyen egyutt-lakasi formakb61 sok nem nevezhet6 co-housingnak, hiszen azon felul, hogy bizonyos tereket megosztanak egymassal semmi mas nem igaz ezekre a ki:izi:issegekre a korabban emlftett 6 pant ki:izul. De ismerunk olyanokat, amiket j6 szivvel nevezunk lakaski:izi:issegnek - a co-housing legkisebb leptekO elemenek -, mert letrehozasuk es muki:idesuk tekiriteteben azonosak azokkal. Ezekre a budapesti peldakra jellemz6, hogy egy barati tarsasag nehany szemelye az elindit6 mag, akikhez hirdetes utjan csatlakoznak felig ismer6s es teljesen ismeretlen szemelyek. Az ingatlant egyutt berli a csoport egy f6ber16 szemelyt61 vagy cegt61, eppen ezert rugalmasan valtozhatnak, de mindig egyutt di:intenek egy kilepesr61 illetve az uj beki:ilti:iz6kr61.

75

Az ilyen egyutt-e16k megfogalmaznak egy kozos celt es egyutt irjak az egyuttelesre vonatkoz6 hazszabalyokat.

hozas teren a legfontosabb feladat megkonnyiteni a folyamatokat, amik nehezkesek es kidolgozasuk rengeteg energiat igenyel.

Az ilyen tipusu egyuttelesre pelda a budapesti SissiCrib, melynek tagjai meg a kezdeti indulaskor celkent tuztek ki a szemelyisegfejl6dest es az 6szinte kommunikaci6 gyakorlasat a kozossegen keresztul. A cso­

Budapesti sikerek

portot 6 16 alkotja, a kezdeti csoportb61 mar csak egyetlen 16 tagja az aktualis kozossegnek, ennek ellenere a kezdeti celokat minden jelenlegi

A budapesti kozossegek eddigi sikere a mar letrejott lakaskozossegek

tag is magaenak erzi. A D54 nevu jelenleg 12 f6s hazkozosseg egy 5 f6s,

mellett, hogy tobb csoport viszonylag nagy energiaraforditassal, kul6n­ b6z6 penzugyi, jogi, ingatlanpiaci szakert6vel konzultalva rengeteg ta­ pasztalatot gyujtott ossze a hazai megval6sitas realizalhat6 kereteir61.

Ezek a tanulsagok ugyan osszegzesre es alkalmazasra meg nem kerul­ tek, de a megval6sftasba belevag6 csoportokat a tapasztalatcsere sok

epiteszekb61 all6 lakask6z6ssegb61 n6tte ki magat. A csoport uj alberlet keresesekor bukkant ra a negylakasos 11. keruleti sorhaz epuletere, mely akkor irodakent uzemelt. A csapat egyszerre keresett uj tagokat, illetve tervezte meg az atalakftast es annak folyamatait, hiszen az epuletben nagyon keves kul6nnyfl6 szoba volt. A csoport kozos kalakamunkaban alakitotta ki jelenlegi elettereit, ahol minden szinten talalhat6 3 hal6szoba egy kozos konyha, etkez6, nappali es egy furd6szoba.

A Rak6czi Kollektiva csapata tobb eve dolgozik egy, a magyar jogba il­

felesleges munkat61 megkimelheti.

A budapesti helyzet er6sseg, hogy tobb olyan fiatal parokb61 es egyedulall6kb61 osszeallt csoport is van, akik tagjainak tobbsege jart mar kulfoldon muk6d6 co-housingokban, rendelkeznek a co-housingr61

leszked6, ingatlanpiact61 fuggetlen lakasszovetkezeti model! kidolgozasan, melyhez hasonl6k Nyugat-Eur6paban evtizedek 6ta mukodnek es lehet6ve teszik az alacsony jovedelemmel rendelkez6k megfizethet6 berlakashoz

tudassal es lakaskozossegi tapasztalattal es a kes6bbi lakhatasukat - megvaltozott csalados eletallapotban is - igy kepzelik el. Emellett

val6 jutasat. A jogi es finanszfrozasi lehet6segek szambavetelet es a lehet­ seges rendszer kidolgozasat hasonl6 kelet-eur6pai csoportokkal kozosen,

ni olyan kemeny magot, akiket korabbi egyutt-lakas tapasztalata kap­ csol ossze, s akiknek j6 alapjaik vannak arra, hogy konnyen kialakuljon

el6nynek mondhat6, hogy a mar meglev6 kozossegek ki tudnak termel­

egymast tamogatva es egymast61 tanulva vegzik. Az RK kozosseg tagjai a

a kozossegi bizalom, a konfliktusok elsimitasanak rendje, a dontesek

Tarsadalomelmeleti SzakkolegiumbaF1 ismerkedtek meg egymassal, egye­

meghozasanak m6dszere.

temi eveik utan es jelenleg is kozeli berleti rendszeru lakaskozossegekben laknak. A csoport kemeny magjat 10-12 16 30 ev koruli fiatal alkotja, koz­ tuk egyedulall6k, parok es kisgyermekesek egyarant. Ehhez kapcsol6dik meg egy tagabb 15-20 16 tamogat6i kor. Kozuluk tobben tagjai a VIII. keruleti G61ya Kozossegi pressz6nak is, mely hires szocialis erzekenyse­ ger61 es a kozossegi projektek tamogatasar61. Az elmult 3 evben az RK

Nehezsegek, akadalyok

Az indul6 co-housing kozossegek szamara a 16 nehezseget az igenye­ ikhez illeszked6 ingatlanpiaci, finanszfrozasi es jogi kornyezet megalko­ tasa jelenti. Az lakaspiac magas arai megnehezitik, hogy a lakasigeny

csoport a Kozossegben Elni tamogatasaval tobb potencialis uresen all6

felmerulesekor a tagok - sok esetben kimondottan fiatalok - konnyen

epulet kozosseguk altali belakasara kfserletet tett, mind a finanszfrozasi, mind az epiteszeti szempontokat koruljarva. Ezek kozott voltak keruleti onkormanyzati-, vagy f6varosi tulajdonu es magankezben lev6 ingatlanok egyarant. A kozelmultban a csapatb61 negyen egy haromlakasos zugl6i magantulajdonu ingatlant vasaroltak meg, a j6v6ben 11-en fogjak a hazko­ zosseget alkotni es celjuk a becsi peldakhoz hasonl6 egy egyesulet, vagy egy szovetkezet letrehozasa, mely birtokolja az ingatlant.

belepjenek egy-egy projektbe, a lakashoz jutas hatalmas anyagi valla­

Fontos kezdemenyezes a ,,B oldal" csoport utt6r6 munkaja, amely­ nek azonos eletallapotu, a gyermekek felneveleset megelt tagjai egy 10-12 lakasos co-housingot szeretnenek letrehozni, masfel-ketszobas lakasokkal es megosztott kozossegi terekkel. A ,, kemeny magot" alkot6 csoport az ingatlan megtalalasat, jogi keretek tisztazasat, finanszfroza­ si lehet6segek felterkepezeset vallalta magara. Munkajuk sikere eseten Magyarorszagon letrejonne az els6 olyan co-housing, aminek privat alap­ egysegei 6nall6 lakasok.

A bemutatott peldak is j61 mutatjak, hogy gyorsan es egyszeruen berleti formaban val6sfthat6 meg egy lakas- vagy hazkozosseg, a kozos tulajdonlas kereteinek kiepitesen sokat kell dolgoznia a csoportnak. A kezdemenyez6 csoportokkal val6 egyuttmukodes soran folyamatosan ta­ pasztaltuk, hogy Budapesten az ilyen jellegu szocio16giailag innovativ la­ kasprojektek letrehozasa a tamogat6 kornyezet hianyaban megnehezitett.

6sszefoglalas A Kozossegben Elni kezdemenyezes 2012-ben a co-housingr61 elerhet6 tudas osszegyujteset es terjeszteset tuzte ki celjaul. Ennek erdekeben tagjai el6adasokat tartottak, egyetemi kurzust vezettek. Az ut6bbi 1-2 evben a figyelmuk egyre inkabb a Budapesten alakul6 kozossegek ta­ mogatasa fele fordult. Ugy latjak, hogy jelenleg a hazai co-housing letre-

XVIII. EVFOLYAM / 101. SZAM

last es elk6telez6dest jelent. Banki szakemberekkel konzultalva az de­ rult ki, hogy a finanszfrozasi lehet6segek sem idealisak ilyen csoportok szamara, a specialis esetre nines kidolgozott finanszirozasi model! es egyetlen projekt kedveert ezt a bankok nem vallaljak tel. Ezert a tagok vagy maganszemelykent tudnak hitelt felvenni, vagy csoportkent egy szervezetet letrehozva, de ekkor nem jutnak hozza a kedvez6bb, allami­ lag tamogatott lakashitelekhez.

A szervezeti forma megtalalasa sem bizonyul konnyebbnek, a ma­ gyar jogi kornyezetben egyel6re nines adekvat megoldasa annak, hogy egy co-housingban mind az egyeni erdekek, mind a kozosseg erdeke egymast kiegeszitve megval6suljanak. Olyan jogi keret megalkotasara lenne szukseg, ahol az egyenek berakott t6keje ertekall6, s6t, erteke lehet61eg az ingatlanpiac valtozasait koveti es ahol ez az ingatlan-erte valamilyen m6don 6r6k61het6, ugyanakkor a kozosseg szamara bizto­ sitva legyen, hogy meghatarozhatja: ki koltozik be a hazba. A haza' jog1 kornyezetben ilyen esetre nines kidolgozott szabalyozas. A tarsashaz torveny az egyen erdekeit vedi, ahol a szabad piaci forgalom es az 6r6k61het6seg megval6sul, de nem szabalyozhat6 az, hogy egy lakas eladasa eseten a kozosseg donthessen a bek61toz6k szemelyer61. Eg, tarsashazban a lakasok magantulajdonban, a kozos terek osztat,an kozos tulajdonban vannak. Ehhez kepest a becsi hazakb61 ismert egye­ suleti forma jobban kifejezi azt, hogy a co-housing egesze egy kozos­ seg tulajdona. llyen, vagy ehhez hasonl6 jogi keretben megva16su : lak6hazra itthon nines precedens.

Mfg Becsben azt lattuk, hogy a palyazati rendszer tamogatast. ha­ tarid6t, szakmai kereteket ad a projekteknek es konkret, erre a lakhatas formara alkalmas telkeket kinal tel, addig itthon az alkalmas helysz � megtalalasa nehezkes, a csoportok sem allami, sem onkormanyza· tamogatasra nem szamfthatnak.

UT61RAT // POST SC"l ;:,-�

76 Becsi tanulsagok Becsben a mar sokat emlegetett tamogatott lakasepftes a legfontosabb azok kozul a tenyez6k kozul, amelyek hozzasegftik a k6z6ssegeket a co-housingok letrehozasahoz. Egyel6re ilyen komplex segftsegre itthon nem szamfthatunk. Van azonban szamtalan olyan, co-housingok letre­ hozasat segft6 eszkoz, amelyek Becsben szinten adottak, s amelyek a mar meglev6 k6z6ssegek segftsegevel itthon is fejleszthet6k. Becsben mind az epfteszeti tervezes, a projektmenedzsment, az ingatlanfejlesztes es a kozossegfejlesztes teruleten elerhet6 a szukseges szakertelem es szaktudas. Tobb olyan szervezet, ceg mukodik, amelyek kifejezetten erre a szakteruletre szakosodtak. Emellett a k6z6ssegek szamara k6nnyen elerhet6ek megval6sult epuletek es tapasztalt lak6k6z6ssegek, amelyek meglatogatasa segit realis j6v6kepet alkotni, a sajat igenyeket - egy konkret hazhoz kepest - megfogalmazni es tapasztalatokat cserelni. Ugy lattuk, hogy a felelmek legy6zeseben, s fgy az elk6telez6des kialakftasaban nagyon fontos szerepe van egy muk6d6 k6z6sseggel val6 talalkozasnak, ahol a kerdesekre valaszt lehet kapni es lehet latni, hogy a szabadsag es elkotelezettseg hogyan fer meg egymas mellett, a tagok hogyan tartjak a privat eletet tiszteletben es mellette a k6z6sseget eletben.

Becsben a projektek g6rdulekeny letrehozasat a palyazati keretek es a tapasztalt irodak a.Ital kidolgozott letrehozasi folyamat is jelentosen el6se­ gfti. Peldaul a Wohnprojekt Wien tervezeset vegz6 Einszueins Epftesziroda teljes folyamatmodellt dolgozott ki a co-housing projektekhez, ami alap­ jan vezetik, hogy mikor milyen lepesek, merfoldkovek kovetkeznek, adott id6ben milyen szakert6k bevonasa, workshopok szervezese szukseges.

Az itthon komoly akadalynak szamft6 finanszirozasi es jogi kerde­ sekben a becsi projektek szamara nagy segitseg, hogy a mar meglev6 kozossegek a.Ital kidolgozott j6 mintaszerz6desek, atgondolt es kipr6balt egyesuleti szabalyzatok hozzaferhet6ek, melyek finom eszkozokkel ve­ szik figyelembe mind a lak6k egyeni, mind a kozosseg erdekeit, kiternek a konfliktuskezeles eseteire es a donteshozatal m6dszereire. Emellett energiat kfmel meg az is, hogy bejaratott menete van az ingatlanfejleszt6 cegek reszvetelenek a folyamatokban.

A hazai fejlodes lehetosegei A korabban felsorolt akadalyok egyideju meglete itthon nagyon kitart6 es agilis co-housing letrehoz6 csapatot kfvan, de a nehezsegek meg egy ilyen k6z6ssegnek is konnyen elveszik a kedvet. Az els6 komolyabb ,,pi­ lot" projekt letrehozasa lesz a legnehezebb feladat, remenyeink szerint viszont, ahogy Becsben is lattuk, ezt kes6bb mar a tobbi projekt kony­ nyebben koveti. Raadasul egy els6 projekt letrejotte nem csak az erdek16d6 bek61t6z6k, de az 6nkormanyzatok es az ingatlanfejleszt6k figyel­ met is felkeltheti, korukben a tema megfteleset pozitfvan befolyasolhatja.

Ugy latjuk, hogy amennyiben a Becsben la.Iott segft6 eszk6z6k egy reszet a k6z6ssegek szamara elerhet6ve tudjuk tenni, az akadalyok sza­ mat le tudjuk csokkenteni es a terhek egy reszet levesszuk a vallukr61, ugy nagyban megn6 az eselye egy projekt realizalasanak. Hogy miket lehet ez ugyben tenni? (1) Szamba venni az itthon elerhet6 szakert6ket: melyik k6z6ssegfejleszt6, projektmenedzser, epftesziroda rendelkezik relevans tudassal es tapasztalattal, tehat bevonasa hasznos a folyama­ tokba. (2) Az itthon co-housing temaval foglalkoz6 szakert6k es k6z6s­ segek bevonasaval a nemzetkozi tapasztalatokra alapozva kidolgozni a letrehozas hazai kornyezetre adaptalt folyamatmodelljet. (3) A k6z6sse­ gek szamara elerhet6ve tenni a tapasztalatcseret a hazai lakask6z6sse­ gekkel es mentoralasra alkalmas kapcsolatot kialakftani a muk6d6 becsi k6z6ssegekkel. (4) Jogi szakemberekkel es a k6z6ssegek bevonasaval mintaszerz6dest es mintaszabalyzatot kidolgozni, mely adott esetben

REGI-UJ MAGYAR EPiT6M0VES2ET

mar a konkret k6z6sseg igenyeihez igazfthat6. (5) Banki szakembere bevonasaval kidolgozni olyan finanszirozasi lehetosegeket, amelyek ku16nb6z6 esetekben a legkedvez6bbek a csoportok szamara. (6) Olyan adatbazist felallftani, amely co-housingok epftesere alkalmas es elerhe­ t6 telkeket gyujt ossze. (7) Olyan ingatlanfejleszt6ket talalni, akik adott esetben elvallalnak egy co-housing haz felepfteset.

Ezen az utan apr6 lepesekkel haladunk, minden kezdemenyezes gordft valamennyit a problema megoldasanak kereken, de egy celzot· tamogatas, mint peldaul egy eur6pai uni6s palyazat katalizatorkent na­ gyobb lenduletet adna a folyamatoknak. Amig az els6 haz letrehozasa fele haladunk, addig is a Kozossegben Elni Kezdemenyezes 6r6mme veszi a megkereseseket a temaban.

rll

EMBER! EROFORRAS ;ti TAMOGATASKEZELO

EMIIER! EROFOltMSOK MINISZT(RIUMA

A!Nemzeti ,;P"'7 Tehetse� Proivam

A becsi tanulmanyut es a cikk az Emberi Er6forrasok Miniszteriuma a/ta

a Nemzeti Tehetseg Program kereteben meghirdetett Nemzet Fiatal Tehetsegeiert Osztondfj tamogatasaval va/6sult meg. ' https://24.hu/belfold/2017/12/27/idozitett-bombakent- ketyeg-alattunk-hogy-nincs -allami-lakaspolitika/ ' Budapest Fovaros Onkormanyzata: Budapest ITS2020 , HelyzetelemzcS munkaresz Forrasok: lnterju ChristophSchwegelbauerrel, keszult2018.03.02 , Bees, USA co-housing lnterju a lak6kkal, keszult2018.03.03, Bees, [ro ·sa] Kalypso lnterju Markus Zillkerrel, keszult2018.03.02 ., Bees, Wohnprojekt Wien co-housing http://www.wimmerundpartner.com/index.php?seit�projekte&projekt=lisa&lang=en, letoltes: 2018.06.09. http://aspern-baugruppen.at/, letoltes: 2018.06.09. https://polgariszemle.hu/archivum/57-2011 -marcius-7-evfolyam-1 -szam/423-quo-vadis-magyar­ lakaspolitika, let61tes: 2018.06.07. http://mek.oszk.hu/02100/02185/htmV228.html#229, letoltes: 2018.06.06. http://tarsas201O.blog.hu, let61tes: 2018.06.0 5. http://wohnprojekt.wien/, letoltes: 2018.06.04. http://www.frauenwohnprojekt.info/, letoltes: 2018.06.17. https://cohousing-cultures.net/projects/rosa22 /, let61tes: 2018. 06.17. https://wohnservice-wien.at/, letoltes: 2018.06.17. https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lakashelyzet/, letoltes: 2018.06.17. https://www.wienerwohnen.at/, letoltes: 2018. 06.17. http://budapest.hu/Documents/lTS%20 lntegralt%20Varosfejlesztesi%20Strategia/8P _ITS_ Strategia_Megalapozo.pdf, letoltes: 2018. 06. 21 .

CO-HOUSING

EXAMPLES OF CO-HOUSING IN VIENNA AND THE POTENTIALS OF CO­ HABITATION IN BUDAPEST Housing projects sponsored in Vienna, as well the experience gained frorr former attempts of creating forms of co-housing brought about a flourishing of the implementation of communal habitation projects in the past 15 yeais In comparison, the situation of co-housing in Budapest is still in its early stage: at present getting to know the topic itself, the creation of communities. the preparation to establish its legal, financial conditions and surveying the,r market potentials is going on. This study is a link in this chain which supports the publicity and the spread of co-housing in Hungary based on the exper­ ences the group Living in a Community gained in Vienna, which is shown as an exemplary good practice via 3 projects implemented in the past 15 yeais.

Then it surveys and outlines the situation in Hungary, and also covers the successes and difficulties communities born now in Budapest have, includ­ ing factors facilitating and challenging them. In the end, it concludes wit;, the lessons of the Viennese project that can be applied to Hungarian condi­ tions and a/so lists the potentials of the development of communities here