Page 35

tértek a beltéri termesztésre vagy elhagyatott területeket választottak, ahol kisebb volt a személyes kockázatuk. Ekkor jelentek meg az első káros módszerek. MED: Melyek a legjellemzőbb, környezetkárosító termesztési módszerek? AS: A drogellenes háború hatására az 1980-as és 90-es években nagyon megemelkedett a kannabisz ára, ami miatt már megérte kockázatot vállalni. Látókörön kívül eső, dombtetőkön álló házakban kezdtek el termeszteni, ahova nem volt az áram bevezetve. Ezt ipari agregátorokkal oldották meg, amikből a dízelolaj a vizekbe került. Az elhagyott területeken termesztők pedig fákat vágtak ki és lassan kiirtották a teljes növényzetet. Ezt még az 1996-os gyógyászati kannabisz engedélyezés előtt láttuk, de az igazi robbanás azután következett. MED: Hogyan befolyásolta a gyógyászati engedélyezés a termesztési technikákat? AS: A törvény jogi védelmet nyújt azoknak, akik gyógyászati célból termesztenek. Korábban a kereskedők azt a kockázatot vállalták, hogy ha elkapják őket, börtönbe kerülnek és lefoglalják a tulajdonukat. A törvény után azonban olyanok is megpróbálkoztak a termesztéssel, akiknek sikerült valahogy beszerezni a gyógyászati kártyát és könnyű pénzt akartak csinálni a kannabiszból. Így 1996 után jelentősen megnőtt a termesztők száma a házakban, a hegyekben és a külterületeken is. A törvény nem szabályozta a termesztést, így miután az emberek látták, hogy a rendőrség nem tehet semmit, egyre nagyobb területeket ültettek be és egész tájképet beborító üvegházakat emeltek. Ennek súlyos környezetkárosító hatása volt, mert rengeteg vizet használtak és utakat építettek a folyókig a szennyvíz elvezetésére. Beltéren ráadásul rengeteg növényvédő szert, vegy-

Anthony Silvaggio

szeres hidrotechnikát használtak, és minden kórokozóra kemikáliákkal válaszoltak. Persze a growshopok is adtak el pult alól engedélyköteles növényvédő szereket. A feketepiacra nem sokan termesztenek organikusan. MED: Voltak érdemi lépések a megyei vezetés vagy a törvényhozás részéről? AS: A Humboldt Egyetem környékén teljes szomszédságok váltak beltéri termesztő házakká, mire a városvezetés, sok év csúszással, a magas áramfogyasztásra kivetett extra adóval válaszolt. A 2000-es évek elején többször jeleztem a mezőgazdasági bizottságnak a növényvédő szerek problémáját, de mindig azt a válaszolt kaptam tőlük, hogy nincs kapacitásuk a nyomozásra. Végül 2014-ben

sikerült lefektetni a környezetvédelemre irányuló szabályokat. Sok időbe telt belátni, hogy ami egyfelől jólétet teremtett, az hatalmas környezeti károkat is okozhat. MED: Kalifornia a legális kannabisz törvények úttörőjeként modellt jelent az egész Egyesült Államok számára. Látsz példát más államokban a fenntarthatóságot szem előtt tartó szabályozásra és gyakorlatokra? AS: Nem nagyon. Az ipar szereplői mindig magas toleranciát szeretnének a szabályozásban. Harminchárom államban engedélyezett a gyógyászati és tízben a rekreációs kannabisz. Néhány államban, például Coloradóban van növényvédő szerekre irányuló szabályozás, de ott is inkább az óriáscégek igényeit vették figyelembe és nem az egészségügyi határértékeket. Nálunk, Kaliforniában nagyon kemény vízszabályozás lépett életbe és a növényvédő szerek értékeit is kontrollálják, de mindig lehet találni olyan tesztlaborokat, amik a számunkra kívánatos eredményeket fogják kimutatni. Önmagában az is probléma, hogy óriási raktárépületekben termesztenek, pedig elegendő lenne a természeti erőforrásokat használni. Az állandóságot igénylő steril, standardizált gyógyászati minőség esetében indokolt lehet a beltéri termesztés, de rekreációs célra semmiképp, főleg, ha végül olaj vagy kivonat készül a terményből. Inkább a kültéri termesztés irányába kellene haladnunk. MED: Logikusan hangzik. A raktárakat hagyjuk Alaszkára, Kaliforniában pedig használjuk ki a környezeti adottságokat. AS: Nem hiszek az időjárás-érvben. A kannabisz bárhol megterem, csak a megfelelő fajtát kell kiválasztani. A hideg, nyirkos helyeken inkább az Indicák, a meleg, száraz helyeken pedig a Sativák működnek. Lega33

Profile for CK magazin

CK Magazine #59  

Hungarian Medical and Harm Reduction Magazine

CK Magazine #59  

Hungarian Medical and Harm Reduction Magazine

Profile for ckmagazin
Advertisement