Page 41

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre

egyben a Pátria Egyesületet is képviselte szintén szép példáját mutatta be a civilek és a politikusok együttműködésének. Büszkén mondta el, hogy a Pátria körében különböző pártok képviselői, különböző politikai beállítottságú emberek dolgoznak együtt a XV. kerület közösségéért. Ő maga az egyesület elnöke volt, de az önkormányzati választások eredményeképpen viszszalépett e tisztségéből, mert így tartotta tisztességesnek. A fejekben történő változás szükségességét emelte ki. A Pátria annak idején felülről szerveződő kezdeményezésként indult el. Miután az ott dolgozó személyek érezték, hogy együtt sok minden másra is képesek, és sajátos célokat fogalmaztak meg, az önkormányzat nem nézte jó szemmel az erősödő önszerveződést, visszafogottabban támogatta a Pátria tevékenységét. Aztán civil referensi tisztséget hozott létre az önkormányzat, aki a helyi civilek és az önkormányzat közötti kapcsolattartó szerepet látta el. A Pátria ma önálló civil szervezetként él. Az előadó önkormányzati képviselőként a civil szemléletet szeretné érvényesíteni. Rajnai Gábor, az ECOVAST Falvak és Kisvárosok Műhelye Egyesület európai alelnökeként a civil szféra és az állami szektor jövőbeni együttműködési lehetőségeiről beszélt a hallgatóságnak. Az igencsak érdekes, figyelemfelkeltő előadásban (a következő lapszámunkban olvasható lesz a teljes előadás anyaga – szerk. megj.) számos megfontolandó kérdés hangzott el. Az előadó elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy bármely partnerség, együttműködés kialakítását meg kell előzze az önmagunkkal való szembenézés. Fel kell tenni a kérdést, hogy kik is vagyunk? Kit és mit képviselünk? Hogyan? EUkényszer vagy jól felfogott önérdek az együttműködés? Két partnerségi szabályt emelt ki: egyrészt azt, hogy a Strukturális Alapokhoz nem lehet partnerségi előkészületek nélkül hozzáférni, másrészt, hogy a civilek civil fórumok szervezése révén segít-

hetik elő a fejlesztésekhez szükséges helyi tervek kialakítását. Ki kell dolgozni az együttműködés módszertanát. A LEADER-program keretet teremt ennek az együttműködésnek. Tudomásul kell venni, hogy az ebben kialakult együttműködéstől a közhatalom eredményeket vár, a civilek az értékeket képviselik, a vállalkozói szféra a hasznot keresi. Ilyen körülmények közepette kell a közös értékfelületet megtalálni. Az előadó záró gondolataiban kiemelte, hogy „az együttműködési készség nem magától alakul ki, s nem is a Mikulás hozza!” Ez a lehetőség komoly kihívást és munkát, előkészületet jelent, és ehhez a civileknek elsősorban az országos szintű tervezést kell minél jobban átlátniuk. Demeter Csaba, a Vidékfejlesztési Forrásközpont (Centrul de Asistenţă Rurală – CAR) programkoordinátora a LEADER-program romániai alkalmazásáról tartott előadást. Bemutatta röviden a LEADER-program lényegét, hogy ez hogyan is épül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap három fő tengelyére. A helyi szintű tervezést, szerveződést támogató programban alapvetően szükség van a civil szféra részvételére. A Helyi Akciócsoportok (Local Action Group – LAG) – amelyek egyegy régió fejlődését szervezik és vezetik – mindhárom szektor képviselőit magába kell tömöríteniük az adott térségben. A regionális fejlesztési stratégiák kialakítása lesz ezen akciócsoportok fő feladata, amely alapján majd a támogatások lehívhatóak lesznek a megyei Kifizetési Igazgatóságokon keresztül. Csáki Rozália, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány programkoordinátora a Helyi Fejlesztési Ügynök modellt mutatta be, mely elsősorban a vidéki önkormányzatokkal partnerségben megvalósuló program. A Civitas Alapítvány szakmai képzésén részt vevő, a helyi önkormányzatok alkalmazásába kerülő HFÜknek a helyi szintű stratégiák kialakí-

Közösségi gyûjtés

A

2006-os Civil Fórum központi tematikájához – közösségi forrásteremtés – talán legszervesebben kapcsolódó szekció lehetősé-

41

tásában van igen fontos szerepük. Az önkormányzatban ők a civil nézőpont képviselői, akik a helyi közösség és az önkormányzat közötti szorosabb kapcsolat kialakításáért dolgoznak, felkarolva a közösségi kezdeményezéseket. Az országos szintű projekt hat forrásközponttal működik, melyek egyike az előadó által vezetett udvarhelyi forrásközpont. A program az alapítvány és a helyi önkormányzatok partnerségére épül, és az elhivatott, közösségükért tenni akaró embereket hálózatban történő együttműködésével segíti a helyi fejlesztési folyamatokat. Az előadások sorát a térségünkben is meghonosodni látszó falugondnoki szolgálatot bemutató Balázs Sándor, a szentgericei unitárius lelkész zárta. Úgy szólt a falugondnokságról, mint olyan, szintén elhivatott embert igénylő munkáról, amely azoknak próbál segíteni, akik még, illetve már nem tudnak saját maguk ellátni mindent. A gyermekek és az idősek a célcsoportjai ennek a közösségi szolgálatnak, mely azokban a falvakban áldásos, amelyek elszigeteltek a várostól, az egészségügyi szolgáltatástól, az iskolától. A résztvevők sokszínű információval gazdagodtak. Az önkormányzat képviselői azonban ez alkalommal sem tették tiszteletüket, kivételt képezett a Maros Megyei Önkormányzat és néhány helyi önkormányzati képviselő. A reális párbeszédre azonban ez alkalommal sem került sor. El kell jutni helyi és megyei szinten az önkormányzatokhoz, és dolgozni kell a szükséges mentalitásváltáson, ugyanakkor saját civil szakmai felkészültségünk is folyamatos kihívás, amikor reális együttműködés kialakítására törekszünk.

Csáki Rozália Civitas Alapítvány, székelyudvarhelyi iroda – programkoordinátor e-mail: rozalia.csaki@civitas.ro

– szekcióbeszámoló

get teremtett a közösségi gyűjtés olyan kifejlesztett mintáinak, példaértékű programjainak bemutatására, amelyek megfelelő tervezéssel, szer-

vezéssel újból és újból sikerre vihetnek közösségi ügyeket. Az amerikai eredetű fundraising tevékenységnek a jelenleg Erdélyben használatos formá-

Civil Fórum 2006/3  

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre, problémákra

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you