Page 35

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre

Így került sor a következő hat szekcióra: – Civil szervezetek és vállalatok együttműködése, szponzorálás – Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése – Közösségi gyűjtés – Civil szervezetek fenntarthatósága és jövedelemszerző vállalkozásai – Humánerőforrás-fejlesztés a civil szférában – Civil szervezetek PR-je. Közel 200 személy fordult meg az idei rendezvényen, melyet ez alkalommal is ünnepélyes keretek között nyitottak meg. Adorjáni László református lelkész megfontolandó gondolatokat fogalmazott meg a közösségi munka erőforrásáról, egyáltalán a forrásról, amelyet csak a szomjas és a lehajló ember talál meg. Alázatos megüresedésben és meghajlásban érhetjük el csak a forrást. Számos kezdeményezés azonban nem a források hiányában, hanem a hit hiányában marad el. Mi magunk kell megerősödnünk, és elkerülnünk, hogy tartás és tartalomnélküliség jellemezzen bennünket, munkánkat. A plénum munkálatait Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője, egyetemi tanárként, saját bevallása szerint mint „legcivilebb civil” moderálta. Az előadások sorát Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke nyitotta meg, aki a forrásteremtés új orientációiról kívánt beszámolni, de érdekes módon éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szféra számos kezdeményezése, kérése ellenére a romániai magyar kisebbségi támogatási rendszerek nem újultak meg. Az ígéretek szintjén állunk. Többek között az illetékesség és a kompetencia kérdéseiről is szót ejtett, mondván, hogy a mai közpénzosztás az illetékesség mögé bújik, hiszen a politikai struktúrára épül. Nem a kompetencia és a szakmaiság, a civil szféra iránti elkötelezettség alakítja az illetékességet a támogatási rendszereinkben. A civil szféra működése az erdélyi magyarság megmaradásának a központi kérdése. Ilyenként nem a támogatások léte az alapvető fontosságú, hanem a közösség önereje, saját erőforrásainak a mozgósítása. Új fejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges. Az erdélyi magyar politikum illetéktelenül hirdeti a demokráciát, ha ennek gyakorlati megvalósulását nem teszi lehetővé a helyi közösség szintjén. A civilek készen kell legyenek a reformra, ak-

35

tív civil érdekvédelemre lenne szükség a politikum által hangoztatott nagy reformok közepette. A kapcsolati tőke építése és a humánerőforrás fejlesztése igen fontosak a mostani társadalmi helyzetben. Mindezek mellett Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról is szó esett. Az alapvető követelmények egyike, hogy szülessen döntés az összeg nagyságáról, amelyet a határon túli támogatásra szánnak, ugyanakkor helyezzék stabil alapokra a határon túli támogatáspolitikát, hogy az ne a politikai csatározásoknak legyen kiszolgáltatva. A nemzetnek nincs más alternatívája, mint az össznemzeti összefogás és együttműködés. Szabó István, a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület részéről a közösségi forrásteremtés sajátos módozataira hívta fel a jelenlevők figyel-

gozni ezeknek az arányoknak az emelésén. Példákat említett olyan forrásteremtő eseményekről, amelyek több ezer eurót képesek voltak mozgósítani egy este alatt különböző közösségi projektek támogatására. Mit kell tenniük a civileknek? Változtatniuk kell a forrásteremtési stratégiájukon. Ezt állandóvá kell tenniük, külön személyt érdemes erre kiképezni és felelősségére bízni ezt a feladatkört, fel kell mérniük a potenciális támogatókat, és át kell gondolniuk, hogy mit is tudnak felkínálni az adományozónak cserébe. Az előadó az adományozás most érvényben lévő törvényes kereteiről is szólt, így a szponzortörvényről, a 2%-os jövedelemadó felajánlását lehetővé tevő törvényről és a helyi önkormányzatok költségvetéséből származó, a 350/ 2005-ös törvény szabta támogatási lehetőségről.

mét, kiemelve, hogy a támogatásgyűjtés nem a hátrányos helyzetű civil szervezetek sajátos tevékenysége, hanem mindazon civil szervezeteké, amelyek el kívánják érni kitűzött céljaikat. Az első lépések között fel kell térképezni, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik a közösség, amelyben élünk, amelyben és amelyért dolgozunk. A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület különös figyelmet szentel az egyéni adományozóknak, a vállalkozóknak, a közintézményeknek és az önkormányzatoknak. Ezek a források a civilek számára elérhetőek. Egy 2002-es Romániában végzett felmérés szerint a lakosság 44%-a adományozott valamely közösségi célra, míg a vállalkozók 39%-a. Mindez arra mutat rá, hogy még van mit dol-

A konferencia fő támogatója a MOL Rt. volt. A támogatás mellett azonban jelenlétével is megtisztelte a rendezvényt, és előadást tartott a magyarországi MOL szponzorációs főmunkatársa Molnár-Bánffy Kata. A civil szférát és a vállalkozói szférát az elefánt füléhez és farkához hasonlította az előadó. Az, ami összeköti őket, az az „ad” szócska. Mert mindkettő ad. A szponzoráció és a mecenatúra a társadalmi felelősségvállalás része, amelyet egy vállalkozónak is fel kell vállalnia. Előadásában arra is rávilágított, hogy Kelet-Európában a vállalkozók körében sajnos elég erőteljesen jelen van a társadalmi felelősségvállalásra nemet mondó mentalitás. A MOL azon vállalatok egyike, amely igent mond, és ezáltal

Civil Fórum 2006/3  

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre, problémákra

Advertisement