Page 31

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre

31

civilkurázsi Az önkéntesség híve vagyok – interjú Kovács Zoltán Csongor környezetvédõvel – Zöld Erdély Egyesület – elnök e-mail: csongor@greentransylvania.ro Mivel is mutathatnánk jó példát, ha nem egy ízig-vérig civil erdélyi fiatallal? Hogy kiről is van szó, és miben is mutatkozik meg az elhivatott civilsége, arról az alábbiakban olvashatnak bővebben. Egy eléggé fiatal civil szervezet, a Zöld Erdély Egyesület szintén fiatal, de kora ellenére nagy tudással és rengeteg tapasztalattal rendelkező elnökét, Kovács Zoltán Csongort kérdeztük, aki pénzt, energiát és időt nem sajnálva, önkéntesen civilkedik.

Bemutatkozás – Megkérlek, mutatkozz be a Civil Fórum olvasóinak… – Röviden fogalmazva: környezetvédő és magyar vagyok. Anyám szerint bolond is egy kicsit, mert képtelen vagyok normális életet élni, ami szerinte családalapítást és pénzkeresést jelentene. Bevallom, kicsi korom óta problémás gyerek voltam, nem bírtam az iskolapadban ülni, ennél több kellett. Az első környezetvédelmi civil szervezetet tizenhat éves gyerekként jegyeztettem be a zilahi bíróságon. Középiskolás koromban több időt töltöttem a helyi ifjúsági irodában, a polgármesteri és környezetvédelmi hivatalban, mint az iskolában. Lógós voltam, de éppen ezáltal rengeteget tanultam. Kolozsváron hat év alatt fejeztem be a négyéves biológia-geológia egyetemet, egyszerűen nem volt időm foglalkozni vele. Azóta is itt lakom, munkahelyem van, de csak a zöld mozgalom köt le, abban élek és hiszek igazán. – Az egyik legaktívabb fiatal környezetvédelmi civil szervezet, a Zöld Erdély Egyesület elnöke vagy. Hogy indult el ez a szervezet, és tulajdonképpen mivel foglalkoztok? – A Zöld Erdély Egyesületet egyetemistaként alapítottuk 2003-ban. Nagyon jó társaságunk volt Kolozsváron, sokat jártuk a természetet, túráztunk, barlangásztunk, kenuztunk stb. Sokat láttunk, és voltak dolgok, amiket meg akartunk változtatni, amibe bele akartunk szólni. Elképzeléseink születtek, amelyeket meg akartunk valósítani, de

ehhez kellett egy keret. Így született meg a Zöld Erdély Egyesület, amelynek küldetése, hogy a fiatalok oktatása, képzése, valamint az idősebb generációk tájékoztatása révén hozzájáruljon egy környezettudatos társadalom kialakulásához, ugyanakkor támogasson minden olyan kezdeményezést, amely a környezetvédelmi mozgalom hasznára válik, Erdély fenntartható fejlődését, környezetünk védelmét, vagy természeti értékeink megőrzését célozza meg. Nem volt egyszerű, csórók voltunk, kölcsönt vettem fel a bejegyzési költségekre... Azóta sok minden van a hátunk mögött: három éve részesei vagyunk a Mentsük meg Verespatakot kampánynak, védett területek vannak a kezelésünkben, képzéseket szerveztünk, amelyek nyomán új zöld szervezetek születtek, mi szerkesztjük a leglátogatottabb hazai környezetvédelmi információs portált, a Környezetvédelmi Minisztérium fogadott el tőlünk módosító javaslatokat, és sorolhatnánk még. Úgy vélem, azért vagyunk erősek, mert kizárólag önkéntes alapon működünk. Jelenleg 162 tagunk van. Mindenkit szívesen látunk, aki meggyőződésből segíteni akar, de hiába kopogtat a nem létező ajtónkon (mai napig nincs irodánk) az, aki hasznot vagy jó fizetést kér a munkájáért.

Mozgalmárkodás – Verespatak – Említetted, hogy a Zöld Erdély Egyesület egyik fontos szereplője a Mentsük meg Verespatakot elnevezésű civil mozgalomnak. Mi a célja ennek a mozgalomnak?

– A Mentsük meg Verespatak mozgalom immár egy jelkép. A Verespatakon merész terveket szövő Roșia Montana Gold Corporation (a továbbiakban RMGC – szerk. megj.) egy kanadai-román bányavállalat, amely 1997-ben jelent meg Romániában. Tervei szerint óriási krátereket robbantanának az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén, és ciános technológiával mosnák ki az ércből az aranyat. Verespatak egyszerűen eltűnne a föld felszínéről, helyén Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájának óriáskrátere már nem idézné a kétezer éves múltat. Ellenben 300 tonna arany és 1300 tonna ezüst kerülne a gazdasági körforgásba, 3 milliárd dollár bevételhez juttatva az RMGC-t. Kezdetben a beruházás megakadályozása volt csupán a cél, a helyi lakosok érdekének és a helyi értékek megvédése, egy nagy ökológia bomba telepítésének az elkerülése. Azóta már a romániai zöld mozgalom végvára és jelképe Verespatak. Nem adjuk. Pénzért és aranyért nem adjuk templomainkat, temetőinket, hitünket, emberi és természeti értékeinket, szülőföldünket. Vannak dolgok, amelyek nem megvásárolhatóak. A pénzsóvár nagytőkésnek, aki ezt nem érzi, megmagyarázni sem lehet. De azon leszünk, hogy megtanulják egyszer és mindenkorra: Erdély nem az a hely, ahol kiéhezett juhok laknak és választott pásztoraink beleegyezésével bármit elkövethetnek.

Civil Fórum 2006/3  

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre, problémákra

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you