Page 15

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre

pai intézmények által a romáknak szentelt figyelem is fokozta, és ezt a figyelmet sokszor megkétszerezte a vissza nem térítendő támogatások elnyerésének lehetősége. Az „intézményes mellőzés”, valamint a helyenként diszkriminatív jogszabályok (például a földtörvény), vagy az államnak a roma mozgalomba való beavatkozása elmélyítették a szóban forgó közösség és a többség közötti különbségeket. A közösség gazdasági helyzete miatt megváltozott a megközelítés: „a romák, mint etnikai csoport” (amely sajátos gondokkal küzd, például a kormányzati pozíciók és köztisztségek betöltésével kapcsolatban) típusú megközelítésről áttértek „a roma közösség, mint társadalmi probléma” típusú megközelítésre. Románia 1989 utáni kormányai általában az ünnepi beszédekben foglalkoztak a „roma problémával”, míg szórványos intézkedéseik hatása nem volt számottevő. 2001. április 25-én a kormány elfogadta a Romák helyzetének javítására irányuló nemzeti stratégiát, egy 10 éves programot, amely a romák gazdasági és társadalmi helyzetének javítását, valamint a társadalomba való beilleszkedését tűzi ki céljául. A program végrehajtásához szükséges alapok nélkül a probléma országos szinten való rendezésének semmi esélye nincs. Helyi, közösségi szinten, a civil szervezetek és/vagy a helyi hatóságok segítségével próbálják megoldani a legégetőbb problémákat. A roma aktivisták szerint Maros megyében él az ország legnagyobb, több mint 120 000 személyt számláló roma közössége (a helyi roma szervezetek becslései szerint az összlakosság mintegy 20%-át teszik ki). A népszámlálás adatai szerint Maros megyében 40 734 roma él (a megye lakosságának 7%-a). A marosi romák közössége igen sokszínű, mind a nemzetségek (házasok, tálasok, kalapos gáborok stb.), mind az anyanyelv tekintetében. Jóllehet a közösség 70%-a még tud roma nyelven, leggyakrabban magyarul vagy románul beszélnek. A Maros megyei romák általában két-, vagy éppen háromnyelvűek. A roma közösség vallásos élete is legalább ennyire változatos: vannak katolikusok, reformátusok, ortodoxok, és az utóbbi években megnőtt a neoprotestáns egyházak befolyása is (a roma aktivisták szerint a marosi romák 20%-a tartozik ezekhez). 1990 után Maros megyében megjelentek a különböző roma szerveze-

15

csekély pénztől függtek. Ebben az időszakban megszaporodtak az apró lopások. (Általában élelmiszereket loptak, kis mennyiségekben, éppen csak annyit, amennyi a túléléshez kellett: a „legnagyobb” lopásra egy télen került sor, amikor az egyik falubeli asztaláról eltűnt egy fél sertés.) Ennek következtében a kapcsolatok feszültté váltak, és időnként – az alTáncs helyzetéről bővebben koholfogyasztás miatt – a feszültségek nyílt összecsapásokba torkollotTáncs falu, ahol a projektet megvaló- tak. 2003-ig sem a gazdasági helyzet, sították, az osztrák-magyar időszak- sem az etnikumközi kapcsolatok ban Táncs község központja volt, nem javultak jelentős mértékben. amelyhez hozzátartozott még Fara- Táncs 40 lakója Régenben talált mungó, Körtekapu és Unoka. 1918 után a kát, néhányukat egy olasz cégnél alközigazgatás elrománosítása miatt a kalmaztak, amely asztalosműhelyt többségében románok lakta Faragó nyitott a községben, hárman-négyen lett a községközpont, míg a többségé- pedig egy kis tejfeldolgozó üzemben ben magyarok és romák lakta Tánc- dolgoztak. A roma közösség legfonsot kirekesztették a tosabb jövedelemforhelyi közigazgatásrásai közé az állami ból. A kommunizmus segélyek, gyermekA projekt fõ célkitûideje alatt a Faragótól gondozási segélyek zése: javítani a két hét, de a Kozmatelkéés az alkalmi munkáközösség közötti től (községközpont) ból megvalósított bekapcsolatokat, javíhárom kilométerre vételek tartoztak. tani a polgármesteri fekvő faluból a maTáncson jelenleg hivatal és a közösgyarok kivándorol800 személy lakik, 87%tak, míg a roma lakosuk roma, a község szintség közötti kommuság száma megnőtt. jén a romák aránya nikációt, valamint Régenhez (ipari köz40%. Felekezeti szem„tesztelni” a lakosságpont) való közelsége pontból a táncsiak nak a közösségfejmiatt a falubeliek intöbbsége református, lesztési projektekben gázókká váltak. A de az ortodox, a gömagyar közösség tagrög-katolikus, illetve a – önkéntes alapon – jai Régen vállalataineoprotestáns egyhávaló részvételét. ban helyezkedtek el, zaknak is vannak hívei. míg a táncsi roma férA faragói polgárfiak különböző építőmesteri hivatal 1990 telepeken dolgoztak (Kolozsvár, Zsil és 2000 között csak a helyi költségvevölgye, Marosvásárhely stb.). A kö- téssel és a megyei tanácstól kapott zösségi élet tartós hiánya is (csak a alapokkal rendelkezett. A forrástepihenőszabadság ideje alatt, télen remtési módszerekkel kapcsolatos voltak otthon) kihatott a magyar-ro- információk hiánya, illetve az alkalma kapcsolatokra. Nem létezett kom- mazottaknak a megszabott bürokramunikáció, eszmecsere, kölcsönös tikus feladatokkal való elárasztása, befolyás. 1990 januárjában és az ezt és a jogszabályok változása miatt követő időszakban a vállalatok át- gyakorlatilag nem létezett forrásteszervezése vagy megszűnése mind remtési politika. gazdasági szempontból, mind az etA faragói polgármesteri hivatal nikumközi kapcsolatok tekintetében nem alakított ki partnerségeket – jelentős változásokat idézett elő. Míg egyetlen szervezeti kapcsolata a mea magyar közösség életszínvonalá- gyei tanácsnak és a Megyeházának nak romlása nem volt drámai mérté- való alárendelődése volt. A 2000-es kű (nyugdíjak, a mezőgazdasági te- helyi választásokon független jelölrületek visszaszerzése, amelyekkel tet választottak, aki 1983-ban költöaz emberek beiratkozhattak a szövet- zött a faluba Ialomiţa megyéből. kezetbe), a roma közösség a gyors el- Mint a mezőgazdasági szövetkezet szegényesedéssel küzdött. Mezőgaz- volt elnöke és helyi vállalkozó úgy dasági területek és munkahelyek nél- vélte, hogy „viszonoznia kell a kökül a romák az állami segélyektől, zösség bizalmát, hiszen „jövevényvagy az építkezéseken napszámos- nek” számít, és ráadásul magyar a ként megkeresett, árokásásért vagy felesége”. Első projektjét – az iskola betakarítási munkákért stb. kapott felújítását, a falu közvilágítását – a tek és politikai alakulatok helyi fiókjai, vagy független szervezetek jöttek létre (a Romák Szövetsége), amelyek közül a legjelentősebb a Romák Pártja (csupán az elmúlt két évben átvette a Roma Keresztény Központ 90%át). A romák részvétele a politikai életben továbbra sem tekinthető elégségesnek. […]

Civil Fórum 2006/3  

A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre, problémákra

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you