Issuu on Google+

A BUDAPESTI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT FENNTARTHATÓSÁGI TERVE


1., A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSÉRŐL, PROBLÉMÁJÁRÓL VALÓ GONDOLKODÁS IDŐSZERŰSÉGE Munkánkhoz az a tudományos és társadalomelméleti háttértudás adja az alapot, amely kimondja, hogy a modernkori életvitel komfortigénye, az erőforrások fokozott, főként rövid távú érdekeket szem előtt tartó kihasználása, valamint a valódi szükségletek és a felmerülő igények túlzott eltávolodása egyéni és társadalmi szinten globális méreteket öltő környezeti, klimatikus és a biodiverzitást érintő válságot eredményez. Mivel ez az átfogó probléma kevéssé oldható meg azon a rendszeren belül – annak a rendszernek, gondolkodásmódnak ugyanazon eszközeivel és gyakorlataival –, amely magát a problémát előidézte – az okok és okozatok orvoslása nem bízható teljes egészében a létező paradigmákat továbbvivő technológiai és tudományos fejlesztésekre. Az előbbi megoldásmódok mellett, hosszabb távon, csak átfogó szemléletmódbeli váltás és széles rétegeket érintő felelősségvállaló attitűd hozhat megoldást. Ennek a ténynek az elismerése és az ebből fakadó következmények felismerése a jelenkori társadalmak egyik legfontosabb feladata. A fenntartható fejlődés, a fenntartható életvitel elérése olyan kortárs célkitűzés, amely napjainkra egyre markánsabban körvonalazódik; s várhatóan már ebben az évtizedben alapvető strukturális változtatásokra, a ma érvényben lévő paradigmák módosítására, új szabályrendszerek megalkotására, s az azokból fakadó gyakorlati lépésekre készteti, kényszeríti majd a világ társadalmait. A tendencia egyúttal olyan átfogó társadalmi, gazdasági és morális problémákat is felvet, amelyek egyéni, családi, kisközösségi, illetve intézményi, szervezeti és állami szinten is elköteleződést sürgetnek. A sokszereplős és kívánatos együttműködésben egy láncszemként szerepelhet az ismeretterjesztéssel és értékközvetítéssel foglalkozó közművelődési hálózat s annak intézményei, így a Budapesti Művelődési Központ is. Valljuk, hogy a felismerések terjesztéséhez, az ismeretek multiplikációjához, valamint a vállalások gyarapításához és gyakorlati megvalósításához a maga eszközeivel ez a szféra is hozzá tud járulni. 2., A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE TÖREKVÉS, MINT A KÖZMŰVELŐDÉSBE ILLESZTHETŐ FELADAT A közművelődés a kultúraközvetítésért s az egész életen át tartó tanulás széles körű lehetőségeiért, változatos formáiért is dolgozik. Mindenkori feladata az értékek, hagyományok óvása, a tudomány, a művészetek és a tágan értelmezett kultúra eredményeinek megőrzése, közvetítése, bemutatása. A jelenkori társadalom életében ugyanakkor csak akkor bír, bírhat meghatározó jelenléttel, ha kortárs


jelenségekre, problémákra, eredményekre is reagál, s azokból is merít tevékenysége, eszközkészlete, feladatvállalása, ismeretterjesztő feladatköre és szolgáltatásai területén. A művelődési házak a helyi társadalom és nyilvánosság befogadó terei, tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a mindennapi kultúra, s így az életmód–kultúra alakításához is. E két szempont alapján meggyőződésünk, hogy a kortárs kulturális, társadalmi – s ezen belül szorosabban az életmódbeli és környezeti – problémák kimondásában, a megoldásmódok keresésében és közvetítésében, a környezettudatos szemlélet alakításában is jelentős szerepet tölthetnek be a közösségi művelődés színterei, szakintézményei. Mindezen tapasztalatok alapján kapott helyet a BMK intézményi stratégiájának prioritást élvező vállalásai között a környezettudatosság és az ökológia kultúra fejlesztése, a környezeti értékek megóvása, a környezeti és kulturális értékekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének elősegítése, illetve a környezettudatosságra ösztönző ismeretterjesztés területe. A megnevezett célok megvalósítása érdekében az intézmény több szakmai kezdeményezést s sikeres projektet valósított meg az elmúlt évek során. 1 E tevékenységi körünk mélyülhet el a 2009-ben induló s az EU társfinanszírozásában megvalósuló pályázataink fenntarthatósági kritériumrendszerének vállalásával, s az ehhez kapcsolódó intézményi felelősségvállalás deklarálásával. 2010-től a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek terjesztésén túl az intézményi fenntartható működésre törekvés szempontjait, elvárásait és gyakorlatait is igyekszünk beépíteni a szervezeti kultúránkba. 3., AZ INTÉZMÉNYI FENNTARTHATÓSÁGRÓL RÖVIDEN: Az intézményi felelősségvállalás (CR – Corporation Responsibility; CSR – Corporation Social Responsibility) tág értelemben környezeti, etikai, társadalmi és gazdasági szempontoknak, „átláthatóságnak” való megfelelni vágyást jelent az egyes intézmények részéről. Napjainkban egyre több szervezet dolgoz ki stratégiát annak érdekében, hogy 1

A BMK ez irányú tevékenységéről ismertető anyag található az intézmény honlapjának Zöld Ház menüpontja alatt; amelyben az elmúlt években megvalósult programokról, eredményekről összefoglalót és képanyagot is talál az érdeklődő. A 2009-es évben a szervezői, ismeretterjesztő munka mellett a szervezeti munkakultúrát is érintő megoldások közül három területen tudunk felmutatni eredményeket: a világítás tekintetében teljes egészében energiatakarékos izzó-használatra tértünk át, valamint sor került az intézmény közösségi terében a részleges szelektív hulladékgyűjtés és az irodai papírgyűjtés bevezetésére is.


hangsúlyozza, milyen mértékben fordít gondot a természeti erőforrások megőrzésére, az emberi jogok érvényesülésre, a környezetkímélőbb működés megvalósítására, az alkalmazottak helyzetének, a helyi közösségek és a jövő generáció életminőségének alakulására. Az intézményi felelősségvállalás hazai elterjedését elősegíti, hogy az EU támogatási források felhasználását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai célként jelöli meg a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítását az egyes projektmegvalósítók számára. A felelősségvállalás szűkebb, környezeti/fenntarthatósági szempontú értelmezése elsődlegesen a környezettudatos menedzsment és tervezés gyakorlatának érvényesülését, s a szervezetek mindennapi működésében a fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítási és fenntartási módok ismeretét és érvényesítését jelenti (anyag- és energiatakarékosabb működés, károsanyagkibocsátáscsökkentés, környezetkímélőbb irodai, műszaki és szervezeti megoldásmódok, tudatos fogyasztás).2 Mivel ma még Magyarországon a területre vonatkozó külső, törvényi szabályozó erő még meglehetősen kevéssé érvényesül, ezért jóval inkább belső motiváció alapján dől el, hogy egy intézmény érvényesíti-e szervezeti működésében a fenntarthatóság követelményeit. Bízunk ugyanakkor abban, hogy a szakmán belüli és a szakmaközi kapcsolatrendszer termékenyítő erejének hatására, a pályázatok követelményrendszerének hatására, valamint a területre irányuló kommunikáció erősödésének hatására a közeljövőben ezt a kezdeményezést több közművelődési intézmény is követni fogja. 4., A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ TERVEZÉS Egy szervezet fenntartható és átlátható működésének mérhetőségét és összehasonlíthatóságát a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés és Keretrendszer (Global Reporting Initiative, GRI) dokumentuma, s az abban meghatározott indikátor- és szempontrendszer biztosítja. Ennek a keretrendszernek az elvárásai számunkra, mint közművelődési intézmény számára nem kötelező érvényűek, csupán támpontként érvényesülnek. 2

Mindezeken túlmenően a környezeti szempontoknak megfeleltetett irodai működés kiterjedhet a munkavállaló érdekeit is szem előtt tartó irodai megoldásmódok, valamint a hatékonyság, a minőség és teljesítményorientáltság mellett a közösségiség, a részvétel, a lényegiség, az otthonosság szempontjait is szem előtt tartó szervezeti kultúra, azaz az egészséges és természetközeli környezet, az élhetőbb munka- és társas környezet megvalósulására is.


A GRI az intézményi felelősségvállalás hatókörét három pillérre helyezi: társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú szervezeti felelősségvállalást határoz meg – s mindezeken belül –, minőségi követelményként jelöl meg olyan területeket, mint pl.: átláthatóság, elszámoltathatóság, nyilvánosság, jogi és etikai tisztaság, illetve az esélyegyenlőség, a környezetvédelem, a partneri és munkavállalói elégedettség, a tudatos tervezés és önértékelés szempontjai. A hármas pillérből a BMK jelen dokumentuma egy vállalási területet, az intézményi működés fenntartható fejlődést szolgáló törekvéseit, azaz, a szervezeti működés környezeti szempontjait és hatásait figyelembe vevő területet gondolja át. Tervünk (programunk) nem tanúsított belső dokumentum, amelyben önmagunk számára határozunk meg erőfeszítéséket a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, 2009-től számítva, két éves időtartamra vonatkozóan. Fontos megjegyezni, hogy az intézményi működés fenntarthatósági szempontoknak való megfeleltetését nehezíti, valamint a vállalásaink szélesebb körű megfogalmazását ellehetetleníti az a tényező, hogy a BMK épületének elhelyezésével és esetleges korszerűsítésével kapcsolatban évek óta bizonytalan, változó prognózisokkal vagyunk kénytelen számolni. A takarékosabb, környezetkímélőbb és hatékonyabb működés eléréséhez elengedhetetlen lenne egy komplex technikai–műszaki korszerűsítés, amelynek megvalósulásával egyelőre nem számolhatunk; s amelyet önerőből az intézmény teljesíteni nem tud. A tervünkben részletezett vállalások éppen ezért csak egy szűkebb mezsgyét foghatnak át: elsősorban a rövid távon is érvényesíthető, jelentős finanszírozási többletet nem igénylő, a szervezeti és az irodai működés, valamint a munkavállalói gyakorlatok tudatosabbá tételével s a környezeti hatások iránt érzékenyebb, odafigyelőbb mindennapi működéssel elérhető célkitűzéseket fogalmazunk meg. 5., AZ INTÉZMÉNYI FENNTARTHATÓSÁGI TERVÜNK ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJAI: A fenntarthatósági terv készítésének célja, hogy az intézményi működésben átfogóbban és tudatosabban jelenjenek meg a fenntarthatóság szempontjai. −

Helyzetfelmérés után az eredményeink és korlátaink dokumentálása és a továbbiakban azok időszakos felülvizsgálata. Az esetenként elkülönülően futó jó gyakorlatok megismertetése a szervezet összes munkatársával annak érdekében, hogy a gyakorlatok intézményi szinten tudatosabbá és elterjedtebbé váljanak.


− −

Az akadályok megfogalmazása, illetve annak átgondolása, milyen eszközökkel, s milyen feltételek megjelenésekor, meglétekor válhatnak azok kiküszöbölhetővé. A dokumentum a munkafolyamat és a vállalások a munkatársak, a lakosság és a közművelődési szakma tagjai felé való kommunikálásának írásos formája. A terv egy későbbi, a szakma tagjai felé irányuló tudásmegosztás tartalmának megalapozó dokumentuma lehet. Alapdokumentum, amely a belső működésünkre vonatkozó vállalásokat „visszakereshetővé” teszi. Viszonyítási pont önmagunk számára, s kiindulópont teljesítményünk időszakos értékelésekor.

6., A TERVEZÉSI MUNKAFOLYAMAT LÉPÉSEI:

1. A TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR-2009-0001. számú TeÉrted Akadémia

2. 3. 4.

5.

6. 7. 8.

9.

projekt és a TÁMOP 1.4.3.-08/2 Palló felnőttképzési tájékoztató szolgálatok országos hálózatának kiépítése, valamint a HUSK/0801/1.7.1/0024 Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatok keretén belül a fenntarthatósághoz tartozó pályázati vállalások megfogalmazása és benyújtása. Fenntarthatósági felelős kinevezése, az intézményi működésen belül létjogosultságot adva az adott munkaterületnek. Szakmai tanácsadó szolgáltatás igénybevétele, melynek célja a katalizáló és szakmai kontrolláló szerep. Tudásmegosztási alkalmak szervezése a munkatársak számára, a téma felvezetésére és a munkafolyamat megismertetésére. Az alkalmak további célja egy-egy speciális részterület kibontása, valamint motiváló, érzékenyítő jellegükből fakadóan a munkatársak bevonódásának, támogató, elfogadó attitűdjének elnyerése. Helyzetfelmérés, műhelybeszélgetések megszervezése és lebonyolítása a dokumentum tartalmának megalapozásához; benne négy témakör részletezése, négy munkacsoportban, illetve a vezetői elköteleződés érdekében vezetői workshop megszervezése. Az eredmények dokumentálása, a lehetőségek és korlátok megfogalmazása, a terv elkészítése. A terv megismertetése a munkatársakkal, véleményezés alapján korrekció, kiegészítés elvégzése. A terv és az eredmények kommunikációja, honlapon való publikálása a munkatársak számára. Az eredmények publikálása a lakosság, majd idővel a szakmai közösség elé is. A vállaltak érvényesítése a gyakorlatban, folyamatosan.


10. Kétévenkénti beszámoló készítése, illetve ahhoz igazodóan a terv aktualizálása. 7., A

TERV

ELKÉSZÍTÉSÉNEK

KÖZVETLEN

ELŐZMÉNYE:

TANÁCSADÁS ÉS MŰHELYMUNKA DOKUMENTÁLÁSA

A 2010.

FEBRUÁRI

HELYZETFELMÉRÉS,

3

8., A FENNTARTHATÓSÁGI TERV VÁLLALÁSAI, ILLETVE A VÁLLALÁSOK ÜTEMEZÉSE A Budapesti Művelődési Központ vezetősége és dolgozói kinyilvánítják, hogy felelősséget éreznek környezetük iránt, ezért elkötelezettséget vállalnak a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével az intézmény költség- és energiatakarékos, valamint környezettudatos működésére; s erőfeszítéseket tesznek a környezeti erőforrások használatának csökkentésére. Az intézmény a mindennapos működése során előnyben részesíti a környezettudatos szempontokat, eszközbeszerzése és partnerei felé irányuló tevékenysége tükrözi környezettudatos szemléletét, s mindezt a marketing sajátos eszközeivel kommunikálja. A.

Környezettudatos menedzsment eszközök

1., A Budapesti Művelődési Központ vezetése fenntarthatósági tervet készíttet és fogad el, amely tartalmazza mindazokat az alapelveket, lépéseket, amelyet az intézmény a környezet megóvása és a tudatformálás érdekében tervez. Határidő: 2010. május 2., Az intézmény vezetése környezetvédelmi/fenntarthatósági felelőst nevez ki, feladatait az intézmény a felelős munkaköri leírásban is rögzíti. A fenntarthatósági megbízott helyet kap a beszerzésekért felelős munkacsoportokban, ahol kikérik a véleményét. Feladatai: −

Felelős a szervezetnél a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokért (pályázatok kapcsán elvégzett feladatokról beszámoló készítése, adatszolgáltatás, kontrollálás és értékelés, tudásmegosztás formáinak biztosítása, tanácsadás, gyakorlati lépések kivitelezésének szorgalmazása, elősegítése, akciók szervezése). − Javaslatot tesz árajánlatok összeállításánál, beszerzéseknél a környezettudatos szempontok figyelembevételére. 3

A helyzetfelmérés eredményeit, valamint meglévő gyakorlataink ismertetését az 1-es sz. MELLÉKLET tartalmazza, amely a dokumentum része.


Szervezi és vezeti az intézmény dolgozói számára tartott oktatást, tudásmegosztást. − Zöld Házirendet fogalmaz meg ajánlásként az irodai munkatársak számára. Határidő: 2010. szeptember − Zöld Iroda Tudástárat állít össze és ismerteti azt a munkatársakkal elektronikus tudásmegosztás formájában. Határidő: 2010. szeptember − Értékelési rendszert dolgoz ki, amely az előrehaladás indikátoraiként szolgál. (Ennek eszköze lehet kérdőíves felmérés a tudásmegosztás hatékonyságáról, közüzemi adatok alakulásának összevetése, felhasznált papírmennyiség alakulásának összevetése, az elkülönítésre kerülő hulladék mennyiségi mutatóinak alakulása, a megvalósított munkatársi akciók, tevékenységek, események száma.) Határidő: 2010. szeptember − A kollégák számára rendezvények szervezéséhez Ajánlást állít össze, amely természetesen nem teszi nélkülözhetetlenné a kollégák közötti folyamatos kommunikációt. Határidő: 2010. október − Belső munkatársi tudásmegosztás keretében elektronikus hírlevelek formájában, fenntarthatóbb életvitellel kapcsolatos információkat híranyagokat tesz közzé. Határidő: folyamatos. − Összeállítja kétévenként (július 31-ig) a megelőző időszakra vonatkozó jelentést (beszámolót), illetve aktualizálja a tervet a következő két éves periódusra vonatkozóan. 3., A szervezet a fenntarthatósági felelős javaslatára értékelési rendszert fogad el, amely egyben alapja lesz az intézmény teljesítményértékelésének. 4., Munkavállalói tudásmegosztási alkalmak szervezése: Az intézményben dolgozó munkatársak számára tudásmegosztási alkalmakat szervezünk, melyet a fenntarthatósági felelős szervez/koordinál. A tudásmegosztások célja a kollégák által alkalmazott jó példák bemutatása, a fenntarthatósági információk megosztása, valamint az uralkodó gyakorlatok és rutinok optimalizálása. A tudásmegosztási alkalmak tervezett témái: 1. Átfogó, problémafelvető és érzékenyítő előadás keretén belül a fenntartható életmódhoz, illetve a környezettudatosabb intézményi működéshez kapcsolódó alapvető fogalmak megismerése. 2. Zöld iroda, környezettudatos munkavégzés a mindennapokban témakörök ismertetése


3. Környezettudatos szemlélet és jó gyakorlatok a rendezvényszervezés területén témakörök bemutatása Ütemezésük: 1. alkalom: 2010. február. 2. alkalom: 2010. március. 3. alkalom: 2010. október. Vállaljuk, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásokon részt vesz a munkavállalók legalább 50%-a. Vállaljuk ezen túlmenően, hogy a tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek. B.

A Fenntartható fejlődés területei

1., Üzemeltetés, működtetés területe – energia- és anyagtakarékosságra törekvés módjai: A dolgozók számára tervezett tudásmegosztáson felhívjuk a figyelmet az energia-, az anyag- és víztakarékosság jelentőségére, illetve ezek egyszerű eszközökkel megvalósítható módszereire:

− Fűtés szabályozása napközben, a munkaidő végén, illetve különös figyelemmel hétvégén, munkaszüneti napok).

vagy

több

napos

leállás

esetén

(ünnepnapok,

− A villanyvilágítás körültekintőbb alkalmazása: helyi, célzott világítások

előnyben részesítésével, illetve huzamosabb ideig tartó távolmaradás esetén, az irodák világításának lekapcsolásával. Az intézményben jelen pillanatban kizárólag energiatakarékos égőket, fénycsöveket használunk, amelynek használata a mindenkori látogatószámtól is függ. Az intézmény mellékhelyiségeiben jelenleg is adott a víztakarékos öblítési lehetőség.

− Energiatakarékosabb

számítógép-használat: 1,5–2 óra időtartamnál hosszabb ideig tartó távollét esetén a gép kikapcsolása javasolt, a monitor lekapcsolása ajánlott; esetenként a munkaállomás áramtalanítása is ajánlott. PC gépeink mindegyike energiatakarékosságot szolgáló beállításokkal működik.

A fűtés és a villany tudatos lekapcsolásához az irodai zöldítő programok tapasztalata szerint hozzásegítenek az eszközök, kapcsolók, fűtőtestek mellé kihelyezett figyelmeztető, ötletes matricák; ezek bevezetése javasolt. Emellett egy ún. Zöld


Házirend megalkotása és irodánkénti kihelyezése javasolt. Határidő: 2010. szeptember. 2., A hulladék-ártalmatlanítás és újrahasznosítás lehetőségei: – Az intézményben 4 anyagfajtát gyűjtünk szelektíven: papír, veszélyes hulladék (szárazelem, energiatakarékos izzó és neoncső), műanyagpalack, italos fémdoboz. A 2009. évben 860 kg vegyes papírt és 30 kg PET-palackot gyűjtöttünk szelektíven, ezzel csökkentve a kommunális szemét mennyiségét. A szelektíven gyűjtött hulladékot arra szakosodott szolgáltatóval szállíttatjuk el, így azokat újrahasznosítják. – A kiüresedett tonereinket partnercégünk visszaveszi és ártalmatlanítja. – A korszerűtlenné vált, meghibásodott és veszélyes hulladéknak minősülő számítógép-alkatrészeket erre szakosodott szolgáltató visszaveszi intézményünktől és megfelelő körülmények között ártalmatlanítja. – Cél, hogy a következő két évben növeljük a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét és tisztaságát, a látogatóink felé való egyértelmű kommunikáció segítségével, valamint a munkatársak nagyobb arányú bevonásával. 3., A környezettudatosság szempontjainkban:

elvének

érvényesülése

beszerzési

Az évi egyszeri irodaszer-beszerzésnél fokozottabban érvényesítjük a valódi szükségleteink és a tartós használat szempontjait; s az életciklus-elemzés figyelembe vételével a termék teljes életútjának környezetre gyakorolt hatását igyekszünk mérlegelni. Az irodai eszközök beszerzésénél, választásánál a követendő szempontokat igyekszünk hangsúlyosként értékelni: −

az adott eszköz ergonómiája, tartóssága (élettartama), javíthatósága, újratölthetősége, újrahasznosíthatósága, környezetkímélő alapanyaga és összetétele, nagyobb kiszerelés preferálása, túlcsomagolás elkerülése; rendelkezik-e az adott termék környezetbarát termékjellel. A promóciós célt is szolgáló ajándékok, rendezvénykellékek beszerzését abban az esetben javasoljuk, ha azok valódi szükségleteket is szolgál, illetve marketingfunkció esetén ténylegesen megtérülő hatásfokkal tud működni.

PC-beszerzések terén érvényesítendő szempontok: −

pályázati forrás, illetve érdekeltségnövelő pályázati támogatás esetén az energiatakarékosság jegyében megfontoljuk az Energy star, illetve a


Winpower megjelöléssel rendelkező gépek előnyben részesítését a kategória más termékeivel szemben. Papírfelhasználásunk terén 50%-ban részben újrahasznosított papírt alkalmazunk, illetve ugyanilyen arányban FSC (felelős erdőgazdálkodásból származó) minősítéssel ellátott papírral dolgozunk a következő két évben.

4., A rendezvényszervezés területén érvényesítendő szempontok: Az intézmény rendezvényszervezéshez kapcsolódóan is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. A projektek, tevékenységek tervezése és megvalósítása során annak helye és módja tekintetében is gondoskodunk: − a hulladékminimalizálásról, − a helyszínül választott intézményben a szelektív hulladékgyűjtésről, − az energiatakarékosságról, − egészséget kímélő foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellőzés stb.). − illetve lehetőség szerint a környezettudatosabb tálalási módokról és az egészséges étkeztetésről. A fenti szempontokat kívánatos az intézmény összes rendezvényes esetén érvényesíteni. Ennek feltétele a rendezvényfelelős részéről a vállalások ismerete és elfogadása, s az előzetes egyeztetés a fenntarthatósági felelőssel. 5., További megelőzési lehetőségek – Meglévő irodai jó gyakorlataink elterjesztése: Papírfelhasználásunk mennyiségének csökkentését tűzzük ki célul a következő módokon: − Az irodai papírhasználatnak léteznek olyan részterületei, amelyekben sikeresen törekedhetünk takarékosságra, ezek a következők: belső használatú nyomtatni valók, a saját dokumentációs protokollunk területe, de emellett további eredményeket érhetünk el a párhuzamos nyomtatások kikerülésével, illetve az irattári anyagok digitalizálásának kiterjesztésével. − A használt papírra való újranyomtatás alkalmazása: indokolt lehet azokban az esetekben, ha egyszer használatos belső munkaanyagokat, félkész, illetve piszkozatokat nyomtatunk, vagy ha próbanyomtatást végzünk. Cél, hogy ismerjük és rendszeresen alkalmazzunk a nyomtatóbarát, papírtakarékos nyomtatási megoldásokat. − Javasolt az intraneten (belső hálózat) elérhető dokumentációs


sablonjaink (szerződések, teljesítésigazoló lapok, megrendelők, ajánlatkérők stb.) formátumának, szerkesztésének papírtakarékosság szerinti, központi átgondolása.

C.

Szervezeti kultúra – Közösségi megmozdulások, intézményi akciónapok (az intézményi zöldítés folyamatának szervezetfejlesztési oldala)

A műhelybeszélgetések során a zöld iroda fogalma széles értelemben került ismertetésre és megvitatásra, melyhez kapcsolódóan fókuszba került a munkavállalók otthonosság-érzete és az intézményhez való kötődés jellege is. Ezeket a jellemzőket a tapasztalatok szerint kedvezően befolyásolhatják a fenntarthatósági szempontokat megvalósító munkálatok is, abban az esetben, ha azok közösségi tevékenységként valósulnak meg. A felmérések szerint az intézményi akciók a munkaközösségnek és a szervezeti image-nek egyaránt jót tesznek, hiszen a megvalósítás szakasza optimális esetben legalább annyira csapatépítés, mint tudat- és arculatformálás. Vállalásaink: közösségi, önkéntes részvételen alapuló intézményi/munkatársi akció-sorozat indítása, amely egyaránt képes megvalósítani az intézményi zöldítés és a csoportépítés célját is. Ennek lehetséges módjai: Előzetes ötletbörze, szervezeti térképezés (műhelymunka) után javaslatcsomag összeállítása, amely olyan közösségi kezdeményezésből és „kézi” erővel megvalósítható változtatásokat javasol, melyekkel otthonosabbá és közösségibbé formálhatók a BMK vendégfogadó és irodai terei. Elsődlegesen olyan megoldások tervezhetők, amelyek rövidtávon is megtérülnek, illetve adott esetben mobilizálhatók. A kezdeményezések kizárólag önkéntes, kollegiális részvétel, aktivitás segítségével, valamint vezetői támogatás esetén valósulhatnak meg. Intézményi akciónapok szervezése a következő lehetséges témakörökben: − Virágcsere, növénycsere program. − Terasz zöldítése alkalmi jelleggel. − Épület-rendező, szépítő ötletek közösségi kivitelezése (pl.: fogadótér alakítása, virágládák megújítása, kirakatrendezés). − Étkezésre és közösségi pontként szolgáló teakonyha kialakítása. − Jótékonysági megmozdulások szervezése – csatlakozás jótékony kezdeményezésekhez, önkéntes adományozás, elsődlegesen a gyermeknaphoz és az év végi ünnepkörhöz kapcsolódóan (az


esélyegyenlőségi munkatárssal közös megvalósításban). Egyéb közösségi és ismeretterjesztést szolgáló alkalmak megvalósítása, igény esetén, pl.: kirándulás, botanikus kert látogatása, hulladékhasznosító vagy szelektív hulladékfeldolgozó üzem meglátogatása.

9., AZ INTÉZMÉNYI FENNTARTHATÓSÁGI VÁLLALÁSOK KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI Az intézményi kommunikációban 2009-től megjelenik a fenntarthatóság érdekében tett intézményi felelősségvállalás ténye s annak eredményei. A környezettudatosabb intézményi működés megfogalmazásának és kommunikációjának lehetőségeiről egyeztetésre kerül sor a PR-területért és online marketingért felelős munkatársakkal; abból a célból, hogy az alkalmazható, alkalmazásra kerülő eszközök, módszerek részét képezhessék az arculati kézikönyvünknek is. Határidő: 2010. szeptember. A kommunikáció lehetőségei a munkatársak felé: − − − − − − −

Zöld Házirend kifüggesztése az irodákban. Belső email-rendszeren Öko-hírlevél szolgálat beindítása, tudásmegosztás céljából 2010 áprilisában. Belső használatú ötletes, figyelemfelkeltő matricák kihelyezése az irodákban, közösségi terekben. Tudásmegosztási alkalmak szervezése. A fenntarthatósági terv publikálása az intraneten. Zöld Iroda Tudástár publikálása az intraneten. Rendezvények megvalósításához kapcsolódó Ajánló publikálása az intraneten.

A kommunikáció lehetőségei a látogatók felé:

1. Intézményünkben öko-sarkot/faliújságot alakítunk ki a környezettudatos tevékenységeink kommunikálására, melyben civil kapcsolatainkat kihasználva a lakosságnak szóló hasznos zöld ismeretterjesztő kiadványokat is elérhetővé tesszük. 2. A folyosói plazmatelevízió felületének kiaknázása az intézményi környezeti felelősségvállalás megfogalmazására, valamint a témához tartozó ismeretterjesztő kisfilmek lejátszására. 3. Folyosói szelektív pont fölött látogatói együttműködésre ösztönző tábla kihelyezése. Határidő: 2010. október.


4. A rendezvényekkel kapcsolatos környezettudatos tevékenységeinket kommunikáljuk a rendezvényekről készült termékeken, a sajtónak készült cikkekben. (pl.: meghívók, sajtóanyagok, honlapok, BMK honlapja stb.) Határidő: 2010. október. 5. Honlapjainkon felületet/menüpontot biztosítunk a fenntarthatóság témakörének: 1. Kaleidoskop.hu. portálon kiemelten is a ZöldFicak rovatban. A webmagazinban 2010 májusától „Öko-Kiképző” fantázianéven cikksorozatot indítunk a lakossági szokások megváltoztatásának igényével, ami kiterjed az otthoni és a munkahelyi szokásokra, praktikus megoldásokra is. 2. Kaleidoskop.hu. portálon „Zöldház nézőben” cím alatt cikksorozat keretében részletesen is bemutatjuk az egyes házak és a jelentősebb civil szervezetek fenntarthatóságra irányuló programjait, szolgáltatásait. (A szolgáltatás támogatója az NKA Közművelődési Kollégiuma.) 3. A Kirandul.hu, MiniTipp.hu oldalakon a téma kapcsán hírek, információk megjelentetése, alkalmi jelleggel. A kommunikáció lehetőségei partnereink felé: 1. Az intézményi honlapon kétévenként fenntarthatósági jelentést teszünk közzé az előrehaladásról, az intézményi munka fenntarthatósági szempontú értékeléséről, ismertetéséről. 2. Az intézményi oldalon önálló menüpontot tartunk fenn Zöld Ház Program címmel, amely a BMK jó gyakorlatainak publikálására, s a fővárosi közművelődési szervezetekben folyó fenntarthatósági programok, tevékenységek, vállalások ismertetésére szolgál. Határidő: 2010. december. 10., ISMERETTERJESZTÉS, TERVEZETT PROGRAMOK, ESEMÉNYEK A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN: Javasolt évi legalább egy rendezvény, vagy rendezvényelem megvalósítása a fenntarthatóság témakörében, a folytonosság, a kiegyensúlyozottság és az intézményi szolgáltatáskínálatba való integrálódás elérése érdekében. Az adott témakörben tervezett programjaink 2010/2011-ben:

− Öko-Műhely interaktív foglalkozás-sorozat lebonyolítása 12–16 éves diákok számára 2010 április–májusában. (Megvalósul a TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR-2009-0001. számú TeÉrted Akadémia projekt keretében.)

− Környezettudatos bentlakásos tábor szervezése 2010 nyarán 12–16 éves diákok számára. (Megvalósul a TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR-2009-0001. számú TeÉrted Akadémia projekt keretében.)


− Szakmai fórum szervezése közművelődési intézmények számára a pályázati fenntarthatósági vállalások és az intézményi fenntarthatósági terv összeállításának megkönnyítése céljából, 2011 januárjában. (Megvalósul NKA pály��zati támogatás keretében.)

− A téma érvényesülése más programok részterületeiként: pl.: Nyelvi teaház alkalmának témája, Intézményjáró program egy alkalmának témája (Megvalósul a TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR-2009-0001. számú TeÉrted Akadémia projekt keretében.) 11., SZOLGÁLTATÓINK, PARTNEREINK A FENNTARTHATÓSÁGI MUNKÁNKBAN : Mobius Bt. – Szakmai tanácsadás Electro-Coord Nonprofit Kft. – Fénycsövek, izzók visszagyűjtése Relem Nonprofit Kft. – Elemek és akkumulátorok visszagyűjtése Asco Hungária Szelektív hulladék-begyűjtő és -feldolgozó – Papírhulladék és PET palack visszagyűjtése és feldolgozása Manopen Kft. – Tonerek visszagyűjtése Rolfim Szövetkezet – Számítógépek és alkatrészeik szakszerű ártalmatlanítása KÖVET – Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület – Szakmai kiadványok, zöld iroda távoktatási program biztosítása A BMK vezetősége kinyilvánítja, hogy tevékenységeit a felsorolt vállalások, törekvések és irányelvek mentén végzi, s ezt minden munkatársától elvárja.

Budapest, 2010. május


Felhasznált dokumentumok: ANTAL Orsolya – VADOVICS Edina: Zöld Iroda Kézikönyv. KÖVET Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, KÖVET-INEM Hungária, 2005. Vállalati környezettudatosság Vállalatirányítási Egyesület.

CD-ROM.

Kiadja:

KÖVET

Környezettudatos

Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához. Szerk.: FOLTÁNYI Zsuzsa. Ökotárs Alapítvány, Budapest, 2008.

Internetes források: Környezeti, társadalmi és fenntarthatósági jelentések (a KÖVET oldalán) Web: http://www.kovet.hu/view/main/160.html KÖVET Zöld Iroda Távoktatás Program Web: http://tavoktatas.kovet.hu/fomenu.html RG Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez 3.0 Verzió Global Reporting Initiative. 2000-2006. GRI Web: www.globalreporting.org Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2007. július.


A Budapesti Művelődési Központ Fenntarthatósági Terve