Issuu on Google+


Tartalomjegyzék/modul-térkép (Az oldalszámok zárójelben láthatók.)


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Bevezetés

Kedves Olvasó! Amit most kezében tart – szándékaink szerint egy kicsit eltér a megszokott kiadványoktól. Miért és miben, annak magyarázatát az alábbiakban szeretnénk röviden összegezni. Előtte, engedjenek meg, egy kis látszólagos kitérőt! Akár tetszik, akár nem: beléptünk a mobilizáció és a digitális világ korába. Hétköznapjaink „élmény szintjére” lefordítva ma már szinte mindig és mindenki zsebében ott lapul egy fotózásra, mozgókép felvételére alkalmas eszköz (digitális fotómasina, mobiltelefon, egyebek). Ebből következik, hogy egy-egy emlékezetes alkalommal (kirándulás, találkozók), vagy váratlan élethelyzetekben, ellesett pillanatokban fotók ezrei keletkeznek, egy majdani (talán soha el nem következő) áttekinthetőségi állapotra várva. A másik oldalon ma már szinte alig van lehetőségünk „kikerülni” a számítógépek valamilyen alkalmazását (online adóbevallástól, banki ügyletek intézésén és közlekedési tájékozódáson, akár a jegyvásárláson át a baráti kapcsolattartásig). E kettős lehetőség újszerű mobilizációs „filinget” is magában hordoz, hiszen bárhonnan tudunk képes, esetleg mozgóképes hírt, üzenetet küldeni szeretteinknek, vagy vészhelyzet esetén bárkinek (számtalan tragikus eseményről ma így szerezhet tudomást a nagyvilág!) Ehhez nem kell más csupán:

• • •

egy digitális képrögzítő mobileszköz (mobiltelefon, fényképezőgép, videókamera), internetkapcsolat (mobil, telefon és/vagy mobilinternet-kapcsolat), számítógép és telepített kép- és/vagy videó-feldolgozó szoftver (e célra sok-sok ingyenesen hozzáférhető program kínálja magát).

Vegyük sorra e program keretében mire szövetkezünk? 1. Számunkra is átlátható rendet vágni a túlburjánzott fotóink között.

2. Rendezett fotó-archívumunkból mások számára is élményt nyújtó elérhetőséget biztosítani. 3. Közben megnézhetjük, hogy a digitális képfeldolgozás milyen lehetőségekkel kecsegtet fotóink további célirányosabb felhasználásában. 4. Az internet segítségével hogyan bővíthetjük ismereteinket, miként kapcsolódhatunk, vagy hozhatunk létre tematikus közösségi oldalakat. 5. Az általunk fontosnak tartott információkat miképpen tehetjük közkinccsé, az interneten rendelkezésre álló digitális térképekhez kapcsolódva. 6. Hogyan szerezhetünk új ismereteket a közösségi internetes kapcsolatok segítségével. Nézzük kicsit részletesebben! Visszatérve a „képi emlékkazalban” végzendő valamiféle „rendteremtési” folyamathoz: ma már számtalan ingyenesen hozzáférhető számítógépes program – sok esetben ezt már a fotómasina vásárlásakor a géppel együtt megkapjuk – áll rendelkezésünkre. Ha vesszük a bátorságot és ezek közül valamelyikkel elkezdünk „barátkozni”, hamar kiderül, hogy viszonylag egyszerűen úrrá tudunk lenni az „őskáoszon”.

3


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Végül is nem kell mást tennünk, mint végig gondolnunk, mit szeretnénk megoldani (az áttekinthetetlen dzsungelben rendet vágni), így hamar körvonalazódnak azok az alapvető lépések, amelyek eljuttatnak minket az áhított célig. Melyek lehetnek ezek a „lépések”?

• •

Szeretnénk gyorsan áttekinteni a felhalmozott képeket (válogatás, selejtezés céljából).

Ezután valamiféleképpen el kellene látni a fotókat a hozzájuk kapcsolódó információkkal (ki vagy mi szerepel rajta, hol, mikor készült a fotó stb.).

Az áttekinthetőséget segítő kategóriákba kellene rendeznünk a most már azonosítható tartalmú fotókat (ilyen kategória lehet: a készítés dátuma, a helyszín, a szereplők, a téma stb.).

A számunkra fontos, ám valami miatt nem tökéletesre sikerült fotókat („mentendő” képeket), valamilyen ügyes kis beavatkozással „fogyasztható állapotúra” kellene feljavítani.

Mint láttuk, voltaképpen nem olyan nehéz megfogalmaznunk, mit szeretnénk elérni, és ehhez milyen részfeladatokat (lépéseket) kell elvégeznünk. Most már csak meg kell keresnünk azokat a „szerszámokat”, eszközöket, amelyekkel ezeket a lépéseket végre is tudjuk hajtani. Aki egy kicsit már „előbbre szaladt” és megpróbált tájékozódni a képfeldolgozó és képböngésző, fotóalbum-készítő programok dzsungelében, az átélhette milyen érzés, amikor egy „végtelen” fotóhalmaz tetején csücsülünk, és a teljes elveszettség állapotában arra vágyakozunk, milyen jó is lenne egy áttekinthető rendszerben látni e képeket, hogy egy biztos mozdulattal megtalálhassuk azt az egyetlent, amire épp szükségünk van. Szerencsére számos ingyenesen hozzáférhető program kínálkozik, hogy fotóink káoszában rendet teremtsünk. Úgyszintén több ingyenes vagy elérhető árú program áll rendelkezésünkre, hogy fényképeinket szebbé, érdekesebbé, látványosabbá varázsoljuk velük. A nagy kérdés: melyiket válasszuk. Ebben a helyzetben úgy érezhetjük, olyan területen kellene döntést hoznunk, amellyel kapcsolatban még kérdezni sem igen tudunk. Ha ezek után mégis rászánjuk magunkat valamilyen lépésre, többnyire annak a programnak a használatát tanuljuk meg, amit valamilyen véletlen elénk sodort, vagy aminek az elsajátításában éppen rendelkezésünkre állt egy elérhető segítő, így rá hagyatkozhattunk, és segítséggel igyekeztünk „úrrá” lenni a programon, csak hogy minél előbb „túlessünk” a feladaton. Ismerős ez az élmény? Máris elérkeztünk egy sarkalatos személetmódbeli ponthoz. Mi ezzel a kis füzettel ahhoz szeretnénk bátorítást nyújtani, hogy egy másik utat próbáljunk ki: ne a gombhoz keressük a kabátot, hanem fordítva. Gondoljuk át, mi a végcélunk, ha az, hogy áttekinthető rendet teremtsünk a fotóink között, milyen egyszerű lépésekre tudjuk lebontani e cél felé vezető utat, és ehhez milyen feladataink lesznek. Ha más igényeink is akadnak, például a menthető fotóinkat szeretnénk alakítgatni vagy érdekesebbé varázsolni – máris előállt egy olyan szempontrendszer, ami alapján nekivághatunk a programkínálat dzsungelének. Ne a program találjon meg bennünket, hanem céltudatosan válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbbet, a legjobban kézre álló célszerszámot, azaz programot vagy alkalmazást! E kiadványban azonos cél megvalósításához többféle programvariánst is be fogunk mutatni, remélve, hogy megismerésük bátorítást nyújt további eszközök felfedezéséhez! A hasonló funkciójú programok ismertetésével arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a logikájuk és eszközkészletük közel azonos, ennek köszönhetően, ha az egyikfajta programot alaposabban kiismertük, a másik kezelését már hamar el tudjuk sajátítani, lesz összehasonlítási alapunk, így el tudjuk dönteni, melyik a „kézre-állóbb” számunkra. Céljaink eléréséhez akár több eszközt

4


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója (programot) is használhatunk, pont azért, mert egyes „lépéseket” az „A”, a többit pedig a „B” programmal tudjuk jobban, egyszerűbben megoldani. Szemléltetésül, nézzünk rá példát is: készítettem egy fotósorozatot, azonban a gyenge fényviszonyok miatt szinte mindegyik kép „alulexponált” lett. Mivel erről az eseményről nincsen más dokumentumom, ezért ezeket a fotókat kell megmentenem. Az egyik lehetséges megoldásként az IrfanView nevű program segítségével egy olyan könnyen használható eszközt vetek be, amely lehetővé teszi, hogy ne csak egyetlen képen végezhessem el a szükséges beavatkozásokat – élvezhető fényt, kontrasztot és színvilágot „varázsolni” a gyenge minőségű felvételből –, hanem az összes „elrontott” képre egyszerre alkalmazzam. Ennek köszönhetően az egész sorozaton elérhető, hogy a fényképek valóság hűbb fény- és színvilágúak legyenek, s így mások számára is élvezhetőbbekké válnak. Ezután ezt a képsorozatot a Picasa nevű programmal rendezem egy olyan albumba, amely a Picasa Webalbumhoz kapcsolódik, így az interneten keresztül az esemény résztvevői is hozzájuthatnak a közös élményeket megörökítő képekhez. Bár a Picasa programnak is van csoportos képkezelési funkciója, azonban az nekem valamiért nem áll úgy kézre, kicsit körülményesnek találom és nem is tudom kihozni belőle azt a hatást, amit az IrfanView-val meg tudok oldani. Ha már kicsit jobban megismertük a képkezelő programok lehetőségeit, akkor egy-egy feladat végrehajtása során bátran váltogathatjuk az eszközöket (programokat) aszerint, hogy az egyes „szerszámok” számunkra mennyire kényelmesek az adott részfeladatok elvégzéséhez. Az a legfontosabb, hogy merjünk olyan eszközöket, „szerszámokat” kipróbálni, amelyekkel a céljainkat – meglátásunk szerint –a leghatékonyabban el tudjuk érni! Ha valamelyik „szerszám” nem nyeri el tetszésünket, bátran keressünk másikat! Oly nagy a választék, hogy biztosak lehetünk benne, megleljük a számunkra legmegfelelőbbet! Lássuk, milyen további lehetőségeket rejteget számunkra a digitális technológiával átszőtt világunk.

Ha már rendet tettünk a fotóink között, további igényként merülhet fel, hogy egy részüket megosszuk másokkal is. Ezt egy-egy baráti, családi összejövetelen is megtehetjük, de az internet lehetőségeivel élve, nem szükséges feltétlenül azonos térben és időben tartózkodnunk azokkal, akiknek bepillantást engedünk a fotóinkba.

Nyitott szemmel járva a világban, olyan élményeket élhetünk át, láthatunk olyan „csodákat”, amelyeket szívesen megmutatnánk bárkinek, akit e téma érdekelhet. Az internetes felületek erre is lehetőséget biztosítanak.

Aki pedig szereti beazonosítani az élmények helyszínét, az interneten fellelhető digitális térképekre (akár háromdimenziós virtuális valóságba) helyezve oszthatja meg emlékeit másokkal.

Az, hogy az „élményeink” milyen formában kerülnek nyilvánosságra (fotó, videó, szöveges információközlés) ma már csak rajtunk múlik. Kedves Olvasó! A digitális világ eszköztára kaput nyitott olyan kommunikációs lehetőségek előtt, melyek képesek arra, hogy egyéni, kisközösségi és világléptékű közösségi szinten egyaránt segítsék a körülöttünk levő világ átélhetőségét, megismerését. Erre az izgalmas útra szeretnénk csábítani Önöket! Ehhez kívánunk bátorítást, muníciót és némi gyakorlatszerzési lehetőséget adni, tartsanak velük!

5


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója A jegyzet és a modulok használata

Kedves Olvasó! Szeretnénk egy kis tájékozódási segédlettel megkönnyíteni a füzetünkben való eligazodást. A bevezetőben már utaltunk arra a kicsit még szokatlan gondolkodásmódra, melyet a számítógépekkel való együttélés tett általánosabbá, és ami segíthet, hogy az eddigi megközelítési módjainkat, ismeretszerzési technikáinkat és feladat-megoldási módszereinket újragondoljuk, esetleg felülírjuk. Gondolkodásunkra és ebből adódóan ismeretszerzésünkre általában az a jellemző, ha úgy érezzük, nincs elegendő muníciónk egy-egy új cél eléréséhez, akkor bizonyos ismereteket meg kell szereznünk, ennek birtokában már célt érhetünk. Az már a számítástechnika elterjedésének hozadéka, hogy az adott cél eléréséhez többféle módon is el lehet jutni: ehhez különböző, nem feltétlenül egymásra épülő módszerek elsajátítása is elvezethet. Ezt a modulszerű szerkezetet „elágazásos” gondolkodásnak vagy a megközelítés módszerének nevezzük. Jelen füzetünk szerkesztési elveit is e gondolkodásmódra való minél jobb ráhangolódás elősegítése érdekében alakítottuk ki. Ehhez hoztuk létre azt az „interaktív” struktúrát, melyben az olvasóra bízzuk, milyen alternatív „ágon” (modulon) jut el a kihagyhatatlan „csomópontokig”, melyeken viszont mindenképpen át kell haladni a kitűzött végső cél eléréséhez. Így könnyen áttekinthető, hogy a kiindulástól a cél eléréséig melyek a szükséges és melyek az elégséges ismeretek. Az is jól látszik, hogy melyek a választható és egyenrangú lehetőségek. A „kíváncsi” olvasó „mellékágakat” is bejárva, esetleg a rendszerből „kikacsintó” modulokba is betekintve bővítheti ismereteit, szélesítve szemléletét, lehetőséget adva magának, hogy a számára legjobban kézre álló eszközöket választva juthasson eredményre. Piktogramokkal segítettük a gyakorlati feladatokra való gyors rátalálást, kedvezve azoknak, akik ily módon szertik megközelíteni a feladatokat. Ezért találnak a megszokott tartalomjegyzék helyett „hálódiagramot”, amely a témában való eligazodást segíti, az ismeretszerzés lehetséges útjait mutatja be. Az ábrán zárójelben láthatjuk az oldalszámot, ahol az adott modult tárgyaljuk, a színek pedig a modulok típusait jelzik – ezeket a szövegben már piktogramokkal helyettesítjük, az alábbiak szerint:

• • •

– Elméleti modulok (a bevezető modulok is ide tartoznak).

– Gyakorlati modulok, konkrét programok, szolgáltatások leírása.

– Kitekintő modulok, azaz olyan szolgáltatásoknak, weboldalaknak, programoknak a rövid leírásai, melyek bővebb ismertetésére nincs lehetőség jelen tananyagban.

– Feladatok, melyekkel próbára tehetjük tudásunkat.

A gyakorlati modulok szövegében a kapcsos zárójelben található szavak mindig egy adott programban vagy weboldalon található konkrét menüpontokra vagy linkekre utalnak.

6


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Web 2.0, a közösségi érték- és tudásátadás lehetősége

A Web 2.0 egy viszonylag új, de közismert fogalom az internetezők világában. A mi szempontunkból egy olyan lehetőségét szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani, melynek szem előtt tartása esetleg újabb inspirációkat adhat a most megszerzett ismeretek és gyakorlatok további hasznosításához, magunk és mások számára is „örömszerző” célú felhasználáshoz. Eddigi életünk során gyakran kerülhettünk olyan helyzetekbe, amikor valakitől vagy valakiktől új ismereteket hallhattunk, elleshettünk gyakorlati fogásokat, megoldásokat stb. Ezekhez az új „tudásokhoz” gyakran „iskolás módszerekkel” jutottunk, azaz valaki, aki „okosabb” volt nálunk, elmondta, bemutatta, leírta, amit jónak gondolt. Mi elolvastuk, megtanultuk („bemagoltuk”), felmondtuk, feleltünk, vizsgáztunk, aztán ha kellett, próbáltuk alkalmazni, és előbb-utóbb beletanultunk. Az már jó esetnek számított, ha volt alkalmunk kérdezni, akadt, aki gyakoroltatott (korrepetált), míg bele nem jöttünk. Tehát ha információterjedési modellként fogjuk fel ezt a folyamatot: egytől (tanár, könyv stb.) sokak felé (diák, hallgató stb.) terjedt az információ. Mi változott az ún. Web 2.0 korszak beköszöntével? Valaki, egy szerinte, mások számára is hasznos „tudás” birtokában van (élményt adó információ, gondolat, dokumentum, adat, fotó, videó, gyakorlati tapasztalat egy folyamatban stb.), ezt mások számára is hozzáférhetővé teszi, közösségi oldalakra feltölti (levelező listák, fórumok, Youtube, Wiki, Iwiw, Google Map stb.), azaz megosztja. Aki ehhez hozzáfér, annak szabad válaszadási, továbbfejlesztési lehetősége nyílik ezen információ („tudás”) további bővítésére (vélemény, kommentálás, kiegészítés, kapcsolódó kiegészítő közlések stb.) gazdagítására, korrigálására. Ha ezt is megfogalmazzuk az előbbi információterjedési modellben: sokak sokaknak nyújtanak információt. Látjuk, hogy itt egy alapvető paradigmaváltás (azaz minőségi változás) jött létre. Nemcsak az oda-vissza kommunikáció indult el, de megsokszorozódott mindkét oldal (adó és vevő), továbbá a „tudás-áramlást” az egyes résztvevők pillanatnyi tudása, információs és élményállapota határozza meg – hogy ki „adó” („tanító”), vagy „vevő” („tanul”). Aki egy picivel valamiben „előbbre tart”, valamiben már szerzett tapasztalatot, azt már „tudásként” képes a többiek épülésére, segítésére betenni a közös tudástérbe. Ez eddig nem tapasztalt (ön)építő és tudást megsokszorozó erő, hiszen folyamatos (inter)aktivitásba kerülhet az, aki a tudásfolyamhoz kapcsolódik. A másik új jellemzőt a „közösségi” jelzővel szokták emlegetni. Mit értsünk ezen? Az internetes közösségek spontán szerveződnek bizonyos közösségteremtő értékek köré. Olyanok kerülnek kapcsolatba egymással, akik az élet más területein talán nem igazán tudnának mit kezdeni egymással, de a közös téma, „érték” olyan mértékben képes összekapcsolni e folyamatosan változó létszámú közösséget, hogy kiiktatódhatnak máskor elválasztó feszültségforrások (generációs, kulturális, nemzetiségi, politikai, vallási stb.) kérdések. Így válhatnak közösséget szervező témává a víztornyok (http://viztorony.blog.hu/), vagy a köztéri szobrok (http://www.szoborlap.hu/). Mire bátorítanak minket a „webkettes” lehetőségek? Bármelyikünknek lehetnek olyan adottságai, olyan érdeklődési területe, olyan „kincsesbányája”, eddigi élete során felhalmozódott tapasztalatai (ehhez nem kell feltétlenül a „szép korúak” csoportjához tartozni!), mely mások számára is érdekes és hasznos lehet.

7


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Létrehozhatunk akár magunk is olyan közösségi felületetek, melyhez mások is szívesen hozzáadják saját tudásukat, tapasztalataikat, megszerzett információikat, vagy további adatok, információk begyűjtéséhez szabadidejüket, és ez a mai rohanó világban szintén nem lebecsülendő. Ezek a közösségi lehetőségek a közösségi életnek új, egyre gazdagodó virtuális tereit képesek nyitni, melyben a résztvevők a pillanatnyi tudásszintjükkel szinte azonnal képesek gazdagítani a közösséget, és onnan a pozitív visszajelzéseken túl újabb „tudásokat” is kaphatnak. Ezen folyamatos interakciókon keresztül nemcsak a célok közvetlen megvalósítása (ld. Víztornyok), de az információszerzés, feldolgozás és publikálás tudásának megszerzése is közösségi céllá és közösségi tudáscsere tárgyává válik. E folyamat részesei lehetünk mi is, és ehhez kívánunk támpontokat adni e füzet segítségével.

8


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Wikipedia – http://hu.wikipedia.org/

A Wikipédia azon túl, hogy egy online (folyamatosan elérhető) enciklopédia, kiváló példája a webkettes tartalom létrejöttére.

A felhasználók nemcsak olvasni, hanem szerkeszteni is tudják a tartalmakat. Mára már számos nyelven elérhető, így magyarul is gazdag tartalmat találunk az oldalon. A Wikipedia tartalmait nemcsak az oldalon találjuk meg, a digitális térképeken (például a Google Earthön) külön rétegként meg lehet jeleníteni a helyhez köthető Wikipedia-tartalmakat.

Ha módosítani szeretnénk valamely szócikket, mert pontosítandó információt találunk, vagy valamely számunkra fontos témáról nem találunk szócikket lehetőségünk nyílik szerkesztőként megalkotni, ehhez létre kell hoznunk egy fiókot (az oldal jobb felső sarkában a Bejelentkezés/fiók létrehozása), majd bejelentkezve elkezdhetjük a szerkesztést (http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Az_első_lépések). A változásokat naplózza a rendszer, így könnyen visszaállítható egy-egy változtatás, ha (véletlenül vagy szándékosan) hibás információ kerül a lapra. Egy-egy témával kapcsolatban vitát is lehet folytatni a szócikkhez kapcsolódó vitaoldalon.

9


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Képek megosztása: miért, hogyan, kiknek?

Ezekre a kérdésekre saját magunknak kell megnyugtató választ találnunk. Kiindulás Ugye jó, ha legalább saját magunk átlátjuk, milyen nyersanyaggal is rendelkezünk? 1.) A kiindulási „kaotikus rendszerből” eljuthatunk egy viszonylag jól áttekinthető, könnyen bővíthető és jól kezelhető (kereshető) albumig/rendszerig. Ennek megteremtéséig a következő megfontolásokon keresztül juthatunk el. Lehetséges rendezési (navigációs) elvek, szempontok:

• • • • •

a felvétel időpontja szerint; téma szerint (család, kocsik, hegyek, természeti fotók stb.); helyszínek szerint (horvátországi nyaralás, telek, otthon stb.); különleges családi alkalmak szerint; szereplők szerint.

A fenti besorolási szempontokon túl a legtöbb képnézegető programban, illetve webes felületen az egyes képekhez tartalmi, formai, egyéb tulajdonságaik alapján hozzárendelhetünk úgynevezett kulcsszavakat, más néven tageket. Ezek teszik lehetővé, hogy egy korábbi rendezési szempont szerint különböző albumokba elhelyezett képekből, új keresési szempont alapján találjunk rá a keresett képekre. Például egy tengerparti családi nyaraláson készült kép megkaphatja a következő kulcsszavakat: család, nyaralás, tengerpart, csoportkép stb. A tengerpart kulcsszó alkalmazásával történő keresés lehetővé teszi, hogy ne csak a családi nyaraláson készült tengerparti képeket találjuk meg, hanem bármelyik más albumban is ráleljünk a tengerparthoz kapcsolódó képekre. A tagek speciális típusa a geotag, mely térbeli pontot jelent (földrajzi hosszúsági, szélességi és magassági adat). Ezzel jelölhetjük meg a fénykép készítésének pontos földrajzi helyét. Ma már léteznek olyan fényképezőgépek, melyek ezt automatikusan hozzárendelik a fotóhoz.

2.) Ha már áttekintők „kincseink”, és úgy döntünk, hogy ezekkel a fotókkal mások számára is élményt, információt kívánunk nyújtani, akkor az első lépés lehet, hogy egy-egy közösségi eseményhez (pl.: közös élmények, alkalmak fotóiból válogatás) alkalmi hozzáférhetőséget biztosítunk a résztvevők számára az adott válogatás megtekintésére. Tehetjük ezt például úgy, hogy ezeket a fotókat vagy ezt a válogatást tartalmazó könyvtárat egy közösségi oldalra feltöltjük (Picasa Webalbum), és e-mailben meghívjuk a potenciális látogatókat az album megnézésére.

3.) Tovább bővíthetjük a hozzáféréssel rendelkezők körét, ha egy zárt vagy regisztrációhoz kötött közösség számára hozzáférhető oldalra töltjük fel válogatásunkat (pl.: olyan közösség, mely valamilyen személyes kapcsolati hálón, vagy egyéb szűrő beiktatásán keresztül szerveződik – iskolai közösség, szakkör stb.)

10


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója 4.) Fotóink számára a legnagyobb nyilvánosságot egy, a fotóhoz – tematikájában (http://viztorony.blog.hu/), földrajzi elhelyezkedésben (http://www.szoborlap.hu/), vagy valamilyen a fotózáshoz szakmaiságában (http://fotoblogajanlo.freeblog.hu/) – kapcsolódó közösségi portálra való feltöltéssel biztosíthatjuk.

11


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Az IrfanView program használata

Fő funkciók: • Képnézegetés • Képek szerkesztése, alakítása • Csoportos műveletek Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Picasa

Ebben a modulban megismerkedünk az IrfanView programmal, amivel nemcsak nézegethetjük fényképeinket, hanem könnyedén korrigálhatjuk is őket, akár csoportosan is. Először is telepítenünk kell a programot. Az alábbi hivatkozás (link) segítségével tölthető le: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/irfanview-v4-23--magyar--OW12.html

Magyarítás Ezután érdemes „magyarítanunk” a program kezelőfelületét. (Mi is a magyar elnevezéseket használjuk ebben a modulban.) A http://www.irfanview.com/languages.htm linkre kattintva letöltjük a magyarítást, elindítjuk a programot. (Ha nem automatikusan telepítettük az IrfanView-t, és megváltoztattuk az alapértelmezett telepítési mappát, akkor be kell állítanunk a mappa elérési útvonalát a „Destination folder” lehetőségnél. A legegyszerűbb megoldás, ha nem változtatunk a beállításokon a telepítéskor.) Ha ezt megtettük, a program magyar nyelvű lesz, azonban előtte még át kell állítanunk a következő módon.

Az Options menüsor Change IrfanView language… pontjára kattintva felugrik egy ablak. Ha az ablak bal oldalán látható Language-re kattintunk, akkor a jobb oldalon megjelenik egy felsorolás arról, milyen nyelveken működik az IrfanView a jelenlegi konfigurációban. Válasszuk a HUNGARIAN.DLL-t, majd kattintsunk az OK gombra. Ettől fogva már magyarul használhatjuk ezt a sokoldalú programot.

12


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Kezelőfelület A Fájl menü Megnyitás parancsával nyithatunk meg képet. Az ikonsoron található kék nyilakkal léptethetünk az előző vagy a következő képre, vagy a kép alján található jobbra/balra nyilakkal. A + vagy - jellel ellátott nagyító nagyításra és kicsinyítésre szolgál. Ha csak a kép egy szeletét szeretnénk kinagyítani, akkor azt úgy tehetjük meg, ha a kép kinagyítandó jelenetére kattintva, a bal oldali egérgomb nyomva tartásával kijelölünk egy téglalapot, majd belekattintunk. Ilyenkor csak a kijelölt képrészlet fog nagyobbnak látszani a monitoron.

Képinformációk szerkesztése A kék karikában lévő kis i betű ikonja a kép információit, adatait mutatja meg egy ablakban. Ezek az adatok magában a képfájlban vannak elmentve JPG fájlformátum esetén. A felugró ablak alján két gomb szerepelhet: EXIF-adatok és IPTC-adatok. (Ha egyik sem szerepel, valószínűleg nem .jpg kiterjesztésű képfájlt nézünk, hanem más formátumút, ha pedig csak az IPTC, akkor nem fényképezőgéppel készült képet) Az EXIF kiterjesztésű képfájlokat a fényképezőgép írja, utána már nem változtathatók, mivel ezek a kép készítésének körülményeit rögzítik (beállítások, készítés dátuma, vakuhasználat stb.) Az IPTC fájlokat viszont saját magunk is szerkeszthetjük, ez nagyon hasznos lehetőség. Kulcsszavakat, leírást adhatunk, megjegyzést fűzhetünk egy-egy fotóhoz, megjelölhetjük, hol készült a kép stb. Ebben az a jó, hogy ezek az adatok a képpel együtt maradnak, így ha valaki letölti azt az internetről, abban ezek az adatok rögzítve lesznek. Ha csupán egy képaláírás, vagy egy weboldal szövegkörnyezete tartalmazza a képre vonatkozó tudnivalókat, akkor ha letöltjük és elmentjük valahova, elválasztjuk a képet ezektől az információktól, és később nehézséget okozhat újra rájuk találni. Úgy képzelhetjük el a fotókhoz tartozó IPTC adatokat, mint amikor egy papír fénykép hátuljára fel van írva, hogy ki szerepel rajta vagy hol és mikor készült, csak mindezt digitálisan.

Képek szerkesztése A kép alakításához a Kép menüpontot használjuk, így lehetőségünk nyílik a kép tükrözésére, elforgatására, méretváltoztatására, negatívba átfordítására. Még több mindent módosíthatunk a Színek változtatása menüpontban: fényerőt, kontrasztot, színtelítettséget, színkiegyenlítést. Ez utóbbinál az R (red) a piros; a G (green) a zöld; a B (blue) a kék komponenst jelenti: ez a három alapszín a digitális képeknél. E három szín aránya a csúszkákkal állítható. A fent látható bal oldali kép az eredeti színeket, míg a jobb oldali a módosításaink eredményét mutatja.

13


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója A méretet a Kép/Méretváltoztatás menüpontban változtathatjuk meg. Képpontban (pixel), vagy centiméterben, de akár %-ban is megadhatjuk az új méreteket. Arra azonban figyeljünk, ha nagyobbra állítjuk az eredetinél, akkor a kép „szétesik”, hiszen elvonni tudunk képinformációkat, de hozzáadni a képhez nem. Ilyenkor pusztán az történik, hogy nagyobb kockákká növeljük a képpontokat. A Fájl/Mentés másként pontban a kép nevét, helyét változtathatjuk meg, és itt tudjuk más formátumban is elmenteni.

Csoportos műveletek Ha több képpel szeretnénk ugyanazt a műveletet végrehajtani (átméretezés, konvertálás, képek manipulálása stb.), akkor igazán hálásak leszünk az IrfanView Fájl/Csoportos konvertálás/átnevezés funkciójáért. A megjelenő ablak jobb oldali részében kijelölhetjük, mely képeken szeretnénk végrehajtani a változtatásokat. A felugró ablak felső részében kiválasztjuk a fájlokat, majd kattintsunk a Hozzáadás menüpontra. Ha a Mind hozzáad-ra kattintunk, akkor az adott mappában található összes fájlt hozzáadjuk a módosítandó fájlok halmazához. Az ablak alsó részében láthatjuk a kiválasztott képeket. A jobb oldalon azt állíthatjuk be, hogy mi történjen a képekkel. A Spec. beállítások használata melletti négyzetet bejelölve aktívvá válik a Megadni menüpont, itt számos beállítási lehetőséget kapunk: lényegében mindent, amit egyesével meg tudunk tenni a képekkel, itt csoportosan is elvégezhetjük. Az Indítás gombra kattintva kezdi el a program végrehajtani az utasításokat. Ha van egy fotósorozatunk, amit rossz fényviszonyok között – mondjuk vaku nélkül – tudtunk elkészíteni, és emiatt túl sötétek lettek, itt egy füst alatt mindegyiknek adott értékkel növelhetjük a fényerejét. Ezzel rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg magunknak. Beállítás alapértelmezettként Ha megkedveltük az IrfanView programot, beállíthatjuk, hogy mindig ezzel nyíljanak meg a képeink. Az Opciók menüpont Beállítások gombjára (vagy a menüikonoknál jobbról a második, két szerszámot ábrázoló ikonra) kattintva megjelenik a Beállítások ablak. Ekkor bal oldalon a Fájlvégződések-re lépünk, majd jobb oldalt bejelöljük, melyikekhez rendeljük hozzá a programot, azaz milyen fájlok esetén szeretnénk, ha a Windows automatikusan az IrfanView programmal nyitná meg a képeket. Ha mindegyik típushoz szeretnénk hozzárendelni, akkor a Mind gombot nyomjuk meg. Ezután fogadjuk el az OK gombbal.

14


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  A Picasa program használata

Fő funkciók: • Képnézegetés • Képek szerkesztése, alakítása • Csoportos műveletek Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  IrfanView

Ne vesszünk el a rengeteg fotó között! Hogyan kezeljük, korrigáljuk hatékonyan képeinket, miként rendezzük egyszerűen mappákba? „Picasa” néven jelenleg két dolgot kell érteni, melyek között átjárhatóság létezik: egy webes szolgáltatást és egy programot is így neveznek. Az alábbiakban a Picasa programról esik szó, a webes felületet a „Picasa Webalbums” fejezetnél tárgyaljuk. A Picasa segítségével képeket nézegethetünk, tematikus mappákba rendezhetjük, korrigálhatjuk, kedvünkre át is alakíthatjuk őket. Mivel egy sokoldalú programról van szó, ahhoz hogy hatékonyan tudjuk használni, előbb meg kell ismernünk a „gondolkodásmódját”, a logikáját.

A Picasa filozófiája Fényképeinket a számítógép merevlemezén tároljuk, azaz „fizikailag” ott helyezkednek el, mint bármilyen más fájl. A Picasa innen gyűjti össze, „felszippantja” a képeinket és videóinkat, majd a saját rendszerében kezeli őket, az eredeti képeket azonban nem módosítja.

Mit is jelent ez?

Képnézegetés során számítógépünk könyvtárszerkezete mellett további lehetőségeink vannak a Picasában képeink rendszerezésére, külön albumokba rendezhetjük őket. Ez az összetettebb struktúra csak a Picasán belül létezik, kiegészíti a számítógépünk (bármilyen képnézegetős programtól függetlenül is meglévő) mappastruktúráját.

A képek módosításánál: a változtatások nem érintik az eredeti képet, csak azt, ahogyan a program megjeleníti őket. Ha szeretnénk érvényesíteni a módosításokat, ahhoz el kell menteni a képet, de még ebben az esetben is másolatot készít róla a program. Így biztosak lehetünk benne, hogy a képünk eredeti példánya sértetlen marad.

A képeink tehát a számítógépről bekerülnek a Picasa „világába”, ahol kedvünkre manipulálhatjuk, tetszőleges csoportokba rendezhetjük őket, és mindez csak akkor érinti az eredeti képeket, ha kifejezetten erre utasítjuk a programot. A program indulása után rögtön keresgélni kezd a merevlemezen a már meglévő képek, videók után, hogy ezeket azonnal kezelni tudja. (Ha sok képünk van, ez eltarthat egy ideig, de eközben is lehet

15


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója használni a programot.) Mi magunk is beállíthatjuk, hol keressen, és milyen típusú fájlokat. Az Eszközök/Beállítások/Fájltípusok fülnél állíthatjuk be, milyen képtípusokat keressen.

Mappák kezelése Eszközök/Mappakezelő – itt adhatjuk meg, melyik mappát hogyan kezelje. Három lehetőség van:

Keresés egyszer – ha erre kattintunk, akkor a program csak az első indulásakor végez keresést, átvizsgálja a megadott mappákat, de a legközelebbi Picasa használatnál már nem futtat le keresést.

Eltávolítás a Picasából – ezt az utasítást akkor adjuk ki, ha nem szeretnénk, hogy valamely mappa szerepeljen a keresésben, azaz a benne lévő képeket nem akarjuk a Picasán belül látni

Keresés mindig – ha gyakran változik a mappa tartalma, folyton új képek kerülnek bele, akkor ezt érdemes beállítani. Így a program minden alkalommal elindít egy keresést, átkutatja a megadott mappákat, ahonnan begyűjti az új képeket, hogy a mappáink Picasában szereplő „verziója” mindig naprakész legyen.

Kezelőfelület A program fő kezelőfelülete bal oldalán egy oszlop látható, a jobb oldalán pedig képek találhatók. A bal oldalon, az oszlopban 3 fő kategóriát láthatunk: Albumok, Emberek, Mappák. A Mappák megegyeznek a merevlemezünkön található könyvtárszerkezettel. Természetesen csak a képeket és videókat böngészhetjük, a Picasa nem fájlkezelő – a mappanevek mellett zárójelben látható számok azt jelzik, hogy az adott mappában és almappáiban mennyi található belőlük. Az Albumok az általunk létrehozott, csak a Picasa programon belül létező albumokat tartalmazza. Új albumot a menüsorban szereplő Új album létrahozása gombbal tudunk készíteni. Bármilyen témájú tematikus albumot kreálhatunk, egy kép több albumban is szerepelhet. Az Emberek nagyon érdekes, itt ugyanis a program a képekről arcfelismerő rendszer segítségével kigyűjti az arcokat, különbséget tesz köztük, így akár személyek szerint is böngészhetjük a képeinket, neveket rendelhetünk az arcokhoz.

A jobb oldali részben a képek mappákba, illetve albumokba rendezve jelennek meg (a bal oldali beállításoktól függően). A Szinkronizálás az internettel-re kattintva a Picasa Webalbumokba is feltölthetjük a mappát. A továbbiakban automatikusan szinkronizál a program a webes albumokkal, azaz minden változást, módosítást, ami az egyikben történik, alkalmazza a másikban. Ezt már az induláskor megteszi a

16


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója program, ha azonban szeretnénk azonnali szinkronizálást, kattintsunk a Megosztás melletti kis nyílra, majd a legördülő menüből válasszuk ki az Online állapot frissítése menüpontot. Megjegyzés: a Picasa Webalbumok használatához postafiókkal kell rendelkeznünk, ennek részleteit a Picasa Webalbumoknál tárgyaljuk.

Képek megnyitása, szerkesztése Dupla kattintással tudunk megnyitni egy képet szerkesztésre. Javíthatunk rajta, effekteket adhatunk hozzá – mindezek a funkciók a bal oldali oszlop helyére kerülő fülek alatt találhatóak. A módosításainkat megjegyzi a Picasa, de nem változtat az eredeti képen, csak ha a Fájl menüből a Másolat mentése vagy a Mentés másként… opciót választva létrehozunk egy új képet. Az eredeti kép ebben az esetben is megmarad, de létrejön egy új is, az eredetinek egy módosított változata. A Vissza a könyvtárhoz gombbal tudunk kilépni a szerkesztőből.

Csoportos kijelölés A Picasában (hasonlóan a számítógépes programok többségéhez), ha valamit kijelölünk (rákattintunk egy képre vagy albumra), majd ezt követően máshova kattintunk, akkor megszűnik és „átkerül” a kijelölés. Tehát mindig egyszerre egy dolgot jelölhetünk ki az egérrel kattintgatva. Ha szeretnénk, hogy megmaradjon a kijelölés és újabb elemeket adjunk a kijelöléshez, nyomjuk le és tartsuk lenyomva a CTRL (CONTROL) gombot, aztán kattintsunk az új elemre. Nem kell végig nyomva tartani, csak minden egyes alkalommal, mielőtt újra kattintunk. Egészen addig ad hozzá újabb elemeket a kijelöléshez, amíg CTRL nélkül nem kattintunk. Ha egymás után sorakoznak az elemek, amit ki szeretnénk jelölni és nem össze-vissza helyezkednek el, a fenti műveletet a SHIFT (nagybetűt aktiváló) gomb lenyomásával végezzük el. Ez a kijelölési mód a fájlkezelőkben (pl.: Total Commander), szövegszerkesztőkben, táblázatkezelőprogramokban is így működik. Csoportos átnevezés és szerkesztés: a kijelölt elemeket csoportosan szerkeszthetjük, vagy átnevezhetjük abban a menüben, ami a Kép menüpontra, majd azon belül Csoportos szerkesztés-re kattintva lenyílik.

Kulcsszavak, helyek, nevek hozzáadása A jobb oldali rész alatt, ahol a képeket látjuk, egy háromgombos menü található: Emberek; Helyek; Címkék. (Ez a menü független attól, hogy a mappanézetben sok képet látunk-e egyszerre, vagy egyetlen képet nézünk a szerkesztőben). Az Emberek menüpont alatt a már említett arcfelismerő rendszer alapján megjeleníthetjük a kijelölt mappában vagy képen látható személyeket, és szerkeszthetjük a velük kapcsolatos adatokat. A Helyek menüpontban a megjelenő térképre kattintva bejelölhetjük a fénykép készítésének helyét. A jelölést (térképtű) mozgathatjuk is, ha a későbbiekben szeretnénk pontosítani a helyet. A térkép bal felső sarkában található + és - jelekkel tudunk növelni és csökkenteni a térképet. A Címkék-re kattintva kulcsszavakat adhatunk a képekhez, hogy a számítógépünkön található képeket saját szempontjaink szerint csoportosíthassuk, böngészhessük.

17


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Fejlettebb képszerkesztés a Photoshop program segítségével

Az általunk megismertetett IrfanView és Picasa fotóalbum- építő és fotókezelő szoftverek már lehetőséget nyújtanak bizonyos alapvető fotóminőséget javító és látványfokozó beavatkozásokra. A fotók utólagos szerkesztési lehetőségeinek – épp a digitális formátumának köszönhetően – szinte csak a pénztárcánk szabhat határt. A bárki számára ingyenesen elérhető programokon túl (mi elsősorban ezek ismertetésére törekedtünk) a néhány tízezer forinttól (Paint.Net, Gimp, PhotoFiltre, MAGIX Xtreme Photo Designer, Adobe Photoshop stb.) több százezer forintig terjedő professzionális igényeket is kielégítő „nagyágyúkig” szinte lehetetlenség áttekinteni az összeset. Ahhoz, hogy mégis valamilyen tájékozódási alapot kapjunk, érdemes az elvárásainkat megfogalmaznunk, mert ezek mentén könnyebb az eligazodás és választás. Néhány lehetséges szempont, amire érdemes figyelni:

milyen nyelvű programmal kívánunk dolgozni (akadnak, akik csak magyar nyelvű programokat szeretnének használni, másoknak nem ez az alapvető kiválasztási szempont).

A végső felhasználást szem előtt tartva, milyen minőségű képeket kívánunk előállítani (plakát, családi fotóalbum, internet).

Milyen típusú és bonyolultságú beavatkozást, képszerkesztést szeretnénk végrehajtani: o alapszintű igény: méret-, világosság-, kontrasztállítás, színvilág megváltoztatás, „vörösszem-effektus” kiszűrése, szűrések, képméret változtatás stb.); o összetett használat: speciális képi effektek alkalmazásának igénye (többrétegű – ún. layerekre épülő – szerkesztés, montázsok készítése, torzítások, panorámafotó készítés).

Ha már van elképzelésünk a felhasználási területekről, akkor ennek alapján tesztelhetünk néhány interneten is elérhető programot (a drága bonyolultabb programoknak is van 15–30 napos próbaváltozata). A képszerkesztő programokban a fent felsorolt alapszolgáltatásokat általában mind megtalálhatjuk, és nagyjából hasonló logika mentén dolgoznak. Egy-egy újabb program megismerésekor azonban érdemes arra is figyelnünk, hogy az egyes megszokott lépéseket – például a képméretezést, vagy egyfajta általunk beállított szűrést – milyen könnyű a képekre csoportosan alkalmazni, azaz automatizálni. Amelyik program felhasználói logikája nagyon eltér az általunk korábban megszokottól, ott érdemes kicsit „jobban utána nézni” az alkalmazásnak a program saját Help menüjében, vagy az interneten a különböző levelezőlistákon. Az internet e tekintetben is jól alkalmazható közösségi fórum, amely kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a legkülönfélébb szakmai probléma (például egy fotószerkesztő program használatával kapcsolatos kérdéseinkre) megoldásához találjunk nálunk jobban értő személyeket vagy közösségeket. Egy idő után (ez nagyon is belátható, egyáltalán nem annyira távoli, mit első hallásra gondoljuk!) mi magunk a már megszerzett tapasztalatunk, tudásunk alapján mások segítőivé, tanácsadóivá lehetünk. Tessék, bátran kipróbálni!

18


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Digitális térképek: Yahoo Maps – http://maps.yahoo.com

Fő funkciók:

TÉRKÉP és műholdkép-böngészés

• Útvonaltervezés Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Digitális térképek: Google Maps  Digitális térképek: Google Earth

Ebben a modulban a digitális térképek alapvető működését ismerhetjük meg a Yahoo szolgáltatásán keresztül. Az online digitális térképek rengeteg információt tartalmaznak, melyeket különböző részletességgel jeleníthetünk meg attól függően mekkora nagyítást használunk. A teljes világtérképtől egyre nagyítva a kontinensek, országok nézetén át eljuthatunk az egyes települések szintjéig, ahol az utcanevek és házszámok is szerepelnek. A térkép jobb felső sarkában állíthatjuk be, milyen megjelenítésben szeretnénk látni a térképet:

• •

Map – térképet látunk, az utcák, határok, domborzati digitális rajzát,

Satellite –műholdfelvételeket látunk, az adott „magasságnak” megfelelően, mintha a levegőből néznénk a tájat.

Hybrid – a műholdfelvételek és a térképi információk együttesen jelennek meg, így mind az utcanév, mind a látvány alapján is tájékozódhatunk,

Navigálás a térképen Ha a térkép fölé visszük az egeret, „fogd és vidd” (drag and drop) módszerrel mozgathatjuk a térképet. (Rákattintunk valahol az egér bal oldali gombjával, és nyomva tartva mozgathatjuk az egérrel a térképet, majd elengedjük.) Nagyítás/kicsinyítés: a bal oldalon található csúszkával szabályozhatjuk a térkép méretét, másképp fogalmazva a „magasságot”, melyből a térképet nézzük.

Alternatív megoldások:

Ha görgős egérrel rendelkezünk, és a térkép fölött van az egérkurzor, a görgő segítségével változtathatjuk a nagyítást. Ilyenkor a térkép közepén lévő kis kereszt jelzi, mely területre fog nagyítani.

Ha a térképen duplán kattintunk valamely pontra, akkor ráközelít (azaz ily módon a következő, nagyobb részletességű kép középpontját jelöljük ki.)

19


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Keresés Kétféle keresési lehetőségünk van: vagy valamilyen szolgáltatást kereshetünk FIND A BUSINESS ON THE MAP, vagy konkrét települést, utcát, akár házszámot GET MAP AND DIRECTIONS. (Sajnos jelenleg inkább amerikai, illetve nyugat-európai információkban bővelkedik, ami a szolgáltatásokat illeti.) A GET MAP AND DIRECTIONS mellett a bal oldalon látható kis nyilacskára kattintva ki-be kapcsolhatjuk, hogy legyen-e egy másik keresőmező is az első alatt. Ezzel útvonaltervezésre nyílik lehetőségünk, a két mezőben az útvonalunk indulási és célállomását adhatjuk meg. A címeket ebben a formában kell megadnunk: cím, város, utca. Ha nem egyértelmű a rendszer számára a kérésünk, a jobb oldalon felkínál egy listát, ebből kiválaszthatjuk, pontosan mit is keresünk.

Helyszínek megjelölése A keresőbe beírt címet oly módon tudjuk menteni, hogy később könnyen rátaláljunk. A mező melletti kis lefelé mutató nyílra kattintva egy menü gördül le. Itt láthatjuk az éppen keresett és nemrég látogatott címeket. Ha föléjük megyünk, megjelenik mellettük három lehetőség: a Make Default-tal ez lesz az alapértelmezett hely, a térkép kiindulási pontja; a Save-vel menthetjük a címet, amely ezután a lista alján fog szerepelni. A Delete-tel pedig eltávolíthatjuk a listáról az adott címet

20


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

 Digitális térképek: Google Maps – http://maps.google.hu/

Fő funkciók: • Térkép és műholdkép-böngészés • Útvonaltervezés • Tartalmak hozzáadása Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Digitális térképek: Yahoo Maps  Digitális térképek: Google Earth Ez a modul ahhoz nyújt támpontokat, hogy hogyan használjuk a Google térképes szolgáltatásait, kitérve a tartalmak (szövegek, képek, videók) keresésére és megosztására.

A Google térképes szolgáltatása fejlett funkciókat nyújt számunkra az információk keresésében és megosztásában egyaránt. Először is egy világtérképként tekinthetünk rá, amely mozgatható és nagyítható egészen az utcanevek, házszámok szintjéig.

A térkép kezelőfelülete Nagyításhoz/kicsinyítéshez a bal oldalon látható skálán, mely a mínusz és a pluszjel között húzódik, függőlegesen mozgassuk fel- vagy lefelé a szintjelzőt: ehhez kattintsunk rá az egérmutatóval és az egérgomb nyomva tartása mellett toljuk felfelé vagy lefelé az egeret. Alternatív megoldás, ha görgős egérrel rendelkezünk: az egérmutatót a térkép fölé visszük (bárhova) és a görgővel változtatjuk a térkép felbontását. Mindig arra a területre nagyít, amely fölött az egérmutató áll. A térkép mozgatása: a nagyítást kezelő skála fölötti körben találjuk a mozgatást szabályzó nyilakat. A nyilak az égtájakat jelentik a térképen, rájuk kattintva elmozdul a térkép. A kör közepén található kézre kattintva visszajutunk a kiinduláshoz. Alternatív megoldás: a térkép fölé mozgatva az egeret, a nyíl egy kézzé változik. Ez azt jelenti, hogy az egérgomb nyomva tartásával „megfoghatjuk” a térképet és „odébb tolhatjuk”. A Google térképen lehetőségünk van műholdfelvételek vagy domborzati kép megjelenítésére is. A jobb felső sarokban a Térkép, Műhold és Domborzat gombokkal válthatunk nézetet.

21


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Keresés A térkép fölötti keresőmezőben ugyanúgy kereshetünk, mint a Google keresőjében, csak itt térbeli információkat kapunk. A bal oldalon, a térkép mellett látjuk az eredményeket felsorolva. Ha rákattintunk az egyik találatra, az megjelenik a jobb oldali térkép ablakban. A cím alatt megjelennek további keresési lehetőségek. Az Útvonalak ugyanoda vezet, mint az Útvonalkereső a cím fölött (lásd alább). A Keresés a közelben résznél kulcsszavak beírásával (pl.: „mozi”) a kereshetünk térképen.

Útvonaltervezés Ha az Útvonalkereső-re kattintunk, akkor az alatta megjelenő mezőkbe tudjuk beírni az indulási és célállomást. A Célállomás hozzáadása linkre kattintva újabb címeket adhatunk hozzá útvonalunkhoz. A térképen megjelenik a kékkel jelzett útvonal. Ezt akár kézzel is módosíthatjuk, ha az egérmutatóval fölé megyünk: a megjelenő karikát oda húzhatjuk, ahova szeretnénk még eljutni, eközben azonnal kirajzolja azt az útvonalat, amely ezt a pontot is érinti. Az egyirányú utcákat és egyéb forgalmi sajátosságokat is figyelembe veszi a tervezéskor.

Saját térkép létrehozása A Saját térképek-re kattintva jutunk az igazán személyre szabható szolgáltatásokhoz. Ehhez azonban kell Google fiókkal kell rendelkeznünk. (Ha gmailes e-mailcímünk van, ez egyben a Google összes többi szolgáltatásához is kulcsot ad.) Ha épp nem vagyunk bejelentkezve a Google-be, az oldal jobb felső sarkán a Bejelentkezésre kattintva tehetjük meg. Az Új térkép létrehozása linkre kattintva egy olyan felületet hozunk létre, amit úgy képzelhetünk el, mintha hagyományos papírtérképre rátennénk egy átlátszó fóliát, amire aztán rajzolhatunk, írhatunk, jelöléseket helyezhetünk el. Több ilyen „fóliánk” is lehet, ezeket egyszerre vagy külön-külön is használhatjuk. A térképek és tartalmaik ilyen „fóliák”. A térképnek címet kell adnunk, és leírást is csatolhatunk hozzá. El kell döntenünk, hogy nyilvános, bárki által elérhető térképet készítünk-e, vagy csak azok láthatják, akikkel megosztjuk. Ezt választókapcsolóval tudjuk beállítani a leírás alatt. Együttműködőket invitálhatunk a térkép szerkesztésére az Együttműködésre kattintva. Ha mindent beállítottunk, a Készszel mentjük térképünket és kezdődhet is a tartalmak elhelyezése. Egy már meglévő térképünk estén (ezek listáját a Saját térképeknél láthatjuk), ha a nevére kattintunk, böngészhetjük a tartalmát; módosításhoz, vagy további tartalom hozzáadásához a Szerkesztés gombra kell kattintanunk. Saját tartalmaink elhelyezése Amikor szerkesztés üzemmódban használjuk a térképet, a vezérlőnyilak mellett megjelennek a tartalmak kezelését szolgáló gombok. A tenyér a meglévő tartalmak mozgatásának lehetőségét jelöli. A középső ikonon látható gombostűvel jelölhetünk meg új helyet, a jobb oldali cikcakkos vonalra

22


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója kattintva pedig rajzolhatunk a térképre, területet megjelölve ezzel. A gombostűt ejtsük a térképre, ahol szeretnénk egy helyet megjelölni. A felugró buborékba szöveget írhatunk. Előnyös, ha a cím megadása után a Formázott szöveg linkre kattintunk, mert többféle formázási funkciót kapunk, és képet is be tudunk szúrni a szövegbe.

További források, ahol el lehet mélyülni a témában:

• • •

http://maps.google.com/support/bin/topic.py?topic=15920 http://googlemaps.lap.hu/ http://maps.google.hu/support/bin/answer.py?hl=hu&answer=155406

23


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Digitális térképek: Google Earth program

Fő funkciók: • Térkép és műholdkép-böngészés • Domborzat megjelenítése • Tartalmak hozzáadása Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Digitális térképek: Google Maps  Digitális térképek: Yahoo Maps

Ebben a modulban megtanulhatjuk, hogy hogyan mehetünk világ körüli útra, miként barangolhatunk el a Föld bármely szegletére – virtuálisan, a számítógépünk előtt ülve. Megismerkedünk a digitális térképészet magas fokával.

A Google Earth – az újabb verziókban már Google Föld a neve – az előzőekben bemutatott többi térképpel ellentétben nem egy weboldal, hanem egy program, vagyis először telepítenünk kell, ha használni szeretnénk. A program ingyenesen letölthető a következő weboldalról: http://earth.google.com/intl/hu/download-earth.html A Google Earth sokkal több lehetőséget kínál, mint a webes, böngészőben nézhető programok. Meg tudjuk változtatni a térképünk tájolását – kedvünkre forgathatjuk a képet, nem muszáj a megszokott észak–déli tájolás szerint nézni a tájat. A program alapját a nagy felbontású műholdfelvételek képezik, minden más információt, mint külön réteget vihetünk fel rá. Így a település- és utcaneveket, 3D-s épületeket, fényképeket, videókat, wikipédia-anyagokat, de számtalan egyéb információt is meg tudunk így jeleníteni, például az adott területen fellelhető szálláshelyektől elkezdve az időjáráson át, egészen a környezeti tudatossággal kapcsolatos tudnivalókig. A műholdképek nem pusztán a gömbfelületre vetítettek, hanem a tengerszint feletti magassági információk felhasználásával kerültek a domborzati felületre. Ez teszi lehetővé, például a bebarangolni kívánt táj felülnézeti képének döntésével, oldalnézetből is láthassuk őket. A kezelőfelület a képernyő jobb felső sarkában található: csúszka a nagyításhoz, valamint a két kör nyilakkal a térkép mozgatásához, illetve a tájolás beállításához. Ha éppen nem használjuk, akkor csak a kontúrja látszik, de ha az egérrel fölé állunk, akkor megjelennek a kezelőgombok. A csúszkán kívül két, nyilakkal ellátott kör látható. A „kezes-nyilas” a térkép mozgatására szolgál, a „szemes-nyilas” segítségével hozható létre az a nézet, ami a Google Earth programot kiemeli a többi térképes szolgáltatás közül: Három dimenzióban is nézhetjük a tájat, nem csak fentről, madártávlatból. Ha a

24


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója „szemes-nyilas” kör jobb-bal nyilaira kattintunk, forog a térkép, a fel-le nyilakkal pedig dönthetjük a térképet, azaz minden irányból megnézhetjük az adott objektumot.

Alternatív megoldás: „Fogd és vidd” (drag and drop) módszerrel mozgathatjuk a térképet. Az egérgörgő használatával zoomolhatunk: ha a Shift gombot is megnyomjuk hozzá, akkor tudjuk dönteni a térképet; ha pedig a CTRL (CONTROL) nyomjuk meg hozzá, akkor forgatjuk. Dupla kattintással a kiválasztott helyre „repít” minket a program. Keresni úgy tudunk, ha a képernyő bal felső sarkában található üres keresőmezőbe beírjuk a keresendő földrajzi nevet, de akár nevezetességet is kereshetünk – a találatok közül kiválasztjuk a bennünket érdeklő célt, és a térkép automatikusan odarepít. A keresőmező alatt látjuk listázva kereséseink eredményeit. Ezeket menthetjük is, ha a jobb gombbal rákattintunk, és a menüből kiválasztjuk, hogy Mentés a Saját helyekbe. Ezek a Saját helyek egy ablakkal lejjebb találhatók. Az mentett helyeket itt mappákba is rendezhetjük (drag and drop módszerrel), illetve saját réteget is létrehozhatunk.

Rétegek A legalsó, bal oldali mezőben, a Rétegek link alatt találjuk a rétegeket, melyek felsorolásszerűen, különböző tematikus mappákba rendezettek. Sokféle réteg közül választhatunk: pipával jelölhetjük ki, hogy melyiket szeretnénk aktiválni a térképünkön. Ha kis + jel van az adott sor elején, akkor mappáról van szó: rákattintva lenyílnak az alá tartozó rétegek. A Helyek-nél szerepelnek a saját rétegeink. A Saját helyek alatt saját rétegeinket találjuk. A Földrajzi web mappában, a Rétegek között van a Panoramio nevű: ha ezt bekapcsoljuk kis kék négyzetek jelennek meg a térképünkön, melyek mind egy-egy fénykép készítésének helyét jelölik. A fényképekre kattintva megnézhetjük, hogy hogyan is néz ki a valóságban az adott hely. Ugyanitt a Wikipédia réteg kipipálásával további információkhoz juthatunk. A Google Earth azt az illúziót kelti, hogy 3D-s felvételeket látunk – ezek valójában műholdképek domború felületre vetítve. Ezért látjuk a „földön” a felhőket, illetve a magasabb épületek is síkban nyúlnak el, nem emelkednek ki. Ahhoz azonban, hogy térben is látszódjanak a házak, külön modellezni kell őket, ehhez kiváló program a Sketch-Up. A Google Earth közösség által készített épületeket akkor láthatjuk, ha bekapcsoljuk a 3D-s épületek réteget. Természetesen nincs meg a világ összes épületének modellje, de például Budapest belvárosa teljesen elkészült 3D-ben is –, érdemes megnézni.

25


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Saját pont megjelölése a térképen A Hozzáadás menüben található Helyzetjelző alkalmazásával „beszúrhatunk” egy sárga térképtűt a megjegyezni kívánt pontra, melynek nevet és leírást is adhatunk a felugró ablakban. Az általunk kiválasztott pont a Saját helyek mappába kerül. Ez még nem minden. A Google Earth folyamatosan bővülő, fejlődő szolgáltatás, érdemes felfedezni. A menüsoron számos funkciót találunk. Az órára kattintva megjelenik egy időskála, ahol régebben készült műholdfelvételeket nézhetünk. A kis Szaturnusz-ikonra kattintva láthatjuk a csillagos eget, vagy a Hold, a Mars felszínét. További források, ahol el lehet mélyülni a témában:

http://earth.google.com/intl/hu/userguide/v5/  Google SketchUp: 3D-s rajzok, épületek modellezése fotók alapján

A Google Earth programban a műholdfelvételek egy síkra (illetve domborzatra) „tapétázva” jelennek meg. (Egy magas épületet, például úgy lehet beazonosítani, hogy a hosszú árnyékát látjuk.) Külön rétegként láthatjuk a háromdimenziós épületeket, ezek mindegyikét külön modelleznie kellett valakinek, hogy számunkra látható legyen. Erre a célra a Google kifejlesztett egy végtelenül egyszerűen használható 3D modellező szoftvert, a Sketch Upot. Nem csak épületeket készíthetünk benne, bármilyen tárgynak megalkothatjuk a virtuális modelljét. Az elkészült modellt színezhetjük, bármilyen képet elhelyezhetünk felszínükön, így nagyon élethű modelleket készíthetünk. A legfontosabb dolog a háromdimenziós programoknál a nézet. Egy kétdimenziós, síkban működő rajzprogramban „merőlegesen” az „asztalra” dolgozunk, egy három dimenziósnál mozgathatjuk a nézetet. Ez azt jelenti, hogy az alkotás módosítása nélkül forgatjuk, illetve mozgatjuk a nézőpontunkat hozzá képest. Ráadásul egy fénykép alapján a rajta látható tárgyat félig automatikusan háromdimenziós modellé alakíthatjuk, ha hozzáigazítjuk a nézetet a kép perspektívájához.

26


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Fotómegosztók: Flickr – http://www.flickr.com/

Fő funkciók: • Fotók keresése, böngészése • Fotók internetes megosztása Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Fotómegosztók: Picasaweb  Fotómegosztók: Panoramio

Fényképeinket az internet segítségével megoszthatjuk ismerőseinkkel, vagy nyilvánossá is tehetjük őket. Az egyik legnépszerűbb fotómegosztó, a Flickr használatát ismerteti ez a modul. A Flickr egy online közösségi fotó- és videómegosztó portál. Ahhoz, hogy használhassuk, előbb be kell jelentkeznünk az oldalra. Ha van yahoo-s e-mailcímünk, azzal (és annak fiókjelszavával) be tudunk lépni az oldalra, amennyiben nincs, akkor a Create Your Account menüpontra kattintva hozhatjuk létre a profilunkat. Itt a Sign Up gombra kattintva adjuk meg a felhasználó nevünket (Yahoo! ID:), és jelszavunkat (Password:). Ha sikerült belépnünk az oldalra, 3 fő menüponttal találkozunk. 1. Personalize your profile 2. Upload your first photos 3. Find your friends on Flickr Ezek segítségével érjük el a Flickr fő funkcióit, ezek a következők:

1.) Personalize your profile – a profilunk megalkotása: a.) ha szeretnénk, egyéb adatokat is megadhatunk, beállíthatjuk az időzónát stb.; b.) feltehetjük a profilképünket Create your buddy icon; c.) Choose your custom Flickr URL – a személyes oldalunk webcíme, ezen találnak meg az ismerőseink.

2.) Az Upload your first photos menüpontban tölthetjük fel képeinket, videóinkat. aA Choose photos and videos gombra kattintva választhatjuk ki, melyik képet, videót szeretnénk feltölteni. Az Add More-ra akkor kattintsunk, ha több képet szeretnénk feltölteni. Mielőtt véglegesítenénk e műveletet megfelelő a jelölőnégyzetekre való kattintással azt is beállíthatjuk, ki láthatja majd a képeinket: Private esetén csak a család és a barátok számára lesznek elérhetők, míg a Public-ra kattintással bárki számára megtekinthetők a megosztott fájlok. Ha mindezzel végeztünk, kattintsunk az Upload Photos and Videos gombra. Ha a fájl(ok) feltöltése sikerült (ezt egy kék pipa jel és a Finished! felirat jelzi), kommentálhatjuk a képeinket Add a description, címet, leírást, kulcsszavakat adhatunk hozzá.

27


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója A legfontosabbról ne feledkezzünk meg, mentsünk Save. A Flickr-felhasználók képeik mellé kulcsszavakat rendelhetnek (keywords) és fel is címkézhetik (tags) őket, ezért az azonos témájú (publikus) képek között könnyedén rájuk lelhet bárki. Ha a keresőmezőbe (jobbra fent, Search) beírunk egy kifejezést, például: ship, akkor pillanatokon belül megjelenik azon (feltehetőleg hajókat ábrázoló) képek listája, amelyek leírásában szerepel a megadott kulcsszó.

3.) Find your friends on Flickr – Ez a pont adja meg az oldal közösségi jellegét, ismerősöket kereshetünk, megoszthatjuk velük képeinket stb. a.) Use an existing address book – ha itt megadjuk postafiókjaink címét, a rendszer megtalálja, hogy az ismerőseink közül ki regisztrált eddig. b.) Or, try searching for people already on Flickr – név alapján kereshetünk ismerősöket. Kulcsszavak és térkép A Your Photostream alatt találjuk fotóinkat, ha rájuk kattintunk megnyithatjuk és további információkkal láthatjuk el őket. A jobb oldali oszlopban találjuk a Tags alatt az Add a tag linket, itt adhatunk kulcsszavakkal képeinknek. Az Additional Information alatt az Add to your map-nál jeleníthetjük meg a térképet, amit oda mozgathatunk, ahol a kép készült. (Drag and drop módszerrel, a + és - jelekkel nagyítva, illetve kicsinyítve.) Ha végeztünk, mentsünk Save to map.

28


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Fotómegosztók: Picasa Webalbums – http://picasaweb.google.hu/

Fő funkciók: • Fotók keresése, böngészése • Fotók internetes megosztása Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Fotómegosztók: Flickr  Fotómegosztók: Panoramio

Ismerkedjünk meg egy kiváló fotómegosztó programmal! Ahogy a papírképeinket albumokba rendezzük és megmutatjuk családtagjaiknak, barátainknak, a Picasa webes felületén a digitális fotóinkkal tehetjük meg ugyanezt. És mellette sok minden mást. Picasa Webalbums szintén egy közösségi portál, ahová be kell jelentkezni. Ha van gmailes emailcímünk, a hozzá tartozó felhasználónévvel és jelszóval be tudunk lépni. Ha nincs, a Fiók létrehozása gombra kattintva hozhatunk létre (angolul Create account) egy új fiókot. Minden felhasználó 1 Gigabyte-nyi tárhelyet kap képei webes elhelyezésére és megosztásához. Fotó feltöltése: A Feltöltés gombra kattintva megjelenik egy ablak: itt hozhatunk létre új albumot, vagy választhatunk meglévő albumaink közül. Új album létrehozásánál kell megadnunk a nevét, de leírást is fűzhetünk hozzá. Az ablak alján, a Megosztásnál tudjuk beállítani, nyilvános vagy privát legyene a kép, ez utóbbi esetben kik nézhetik meg.

Fotóink adatainak szerkesztése (kulcsszavak, készítés helye) A Saját fotók fülre kattintva láthatjuk feltöltött képeinket. Rájuk kattintva megnyithatjuk, szerkeszthetjük, információkat rendelhetünk hozzájuk. A Címkék-nél lévő ikonra kattintva adhatunk hozzá új címkét a képhez A Fotó helye alatt található Hely hozzáadása linkre kattintva pedig a térképen jelölhetjük meg a fénykép készítésének helyét. Írjuk be a település nevét a keresőmezőbe, és a program odanavigál bennünket. Ha több találatot sorol fel a kereső, csak azt válasszuk ki a listából, amelyikre gondoltunk. A térképen megjelenő „térképtűt” áthelyezhetjük, ha még pontosabban szeretnénk megadni a fénykép készítésének helyét. A térkép mozgatásához, illetve nagyításához a digitális térképeknél megszokott kezelőfelület áll rendelkezésünkre.

A Webalbumok böngészése A Felfedező fülre kattintva tudunk képeket keresni: alul, a Népszerű címkék menüpont alatt található kulcsszavak alapján, illetve fent, a keresőmezőben. Ha egy felhasználó, vagy egy kép elnyerte a tetszésünket, csak megnyomjuk a Hozzáadás a kedvencekhez gombot (jobbra fent). Ugyanakkor nem minden fotónál kínálja fel a program ezt a lehetőséget.

29


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Amikor egy fotót nézünk, alul egyúttal véleményezhetjük is.

Kedvenceink rendezése A Kedvencek fülre kattintva láthatjuk azokat a fotókat, amelyeket korábban már bejelöltünk. Mindegyik képnél beállíthatjuk, hogy elfogadunk-e frissítéseket, vagyis az adott képen történő bárminemű változtatást a kép készítőjétől, illetve a kedvencek közé sorolt fotó megjelenjen-e a saját galériánkban.

Saját galériánk megtekintése Mi magunk, a rendszerbe bejelentkezve természetesen az összes felöltött fotónkat látjuk, nemcsak azokat, amelyek nyilvánosak. Ha szeretnénk megnézni a nyilvános képeinket tartalmazó oldalt, akkor a Saját fotók fület aktiválva a Saját nyilvános galériám megtekintése linkre kattintsunk. Ekkor a saját képeinken kívül megjelennek a más felhasználók képei közül kedvencként megjelöltek is.

30


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Fotómegosztók: Panoramio – http://www.panoramio.com/

Fő funkciók: • Helyszíneket ábrázoló fotók keresése, böngészése • Fotók internetes megosztása Hasonló eszközök (párhuzamos modulok):  Fotómegosztók: Flickr  Fotómegosztók: Picasaweb

A Panoramio egy sajátos fotómegosztó, kifejezetten különféle földrajzi helyeket ábrázoló képek megosztására. A program a digitális térképek hasznos kiegészítője lehet, ha megtanuljuk, hogy miként juttassuk fotóinkat e rendszerbe. Az oldalra lépve a térkép-ablakban máris kipróbálhatjuk a térképes keresést. Ezt a felületet ugyanúgy használjuk, mint a többi digitális térképet. Minden nagyítási szinten a térképen kisebb és nagyobb fotókat látunk. A képek mérete a népszerűségükkel arányos. Ahogy nagyítunk, egyre több képet láthatunk az adott földrajzi helyről. Ha rákattintunk egy képre, megjelenik egy „buborékban”. Ezt bezárhatjuk, illetve ha meg akarjuk nézni nagy méretben is, akkor újabb kattintásra megnyílik. Ahhoz, hogy a Panoramiót használhassuk, interneteléréssel kell rendelkeznünk. Ha van gmailes e-mailcímünk, a hozzá tartozó felhasználónévvel és jelszóval ide is be tudunk lépni.

Regisztráció A Regisztrációnál készíthetünk új fiókot:

• •

Your current email address – az e-mailcímünket kell megadnunk felhasználónévként,

• •

Re-enter password – a jelszót meg kell ismételni, nehogy elgépeljük.

Ha mindezzel végeztünk, kattintsunk az I accept. Create my account. feliratra legalul. Ezzel kész is a fiókunk.

Choose a password – itt kell megadni a jelszót, melynek legalább 8 karakterből kell állnia. Érdemes számokat, kis- és nagybetűket vegyesen használni, minél biztosabb legyen a jelszavunk. (Ennek erősségét a Password strength jelzi.) Nagyon fontos a Word Verification pont: itt vizsgálja meg a rendszer, hogy valóban emberi felhasználóval van-e dolga, és nem valamilyen kártékony programmal, ami automatikusan és kéretlenül felhasználói fiókokat próbál létrehozni. Ember mivoltunkat úgy bizonyíthatjuk, hogy az eltorzított, értelmetlen betűsort „felfogjuk”, elolvassuk és begépeljük az alatta álló üres mezőbe. (Jelenleg a számítógépes kép/írásfelismerő rendszerek nem képesek helyesen megoldani az ilyen jellegű feladatokat.)

31


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Főmenü Az oldal főmenüjét jobbra fent, a Panoramio logónál érhetjük el.

• •

Saját fotóid: itt láthatjuk feltöltött fotóinkat. Jobb oldalt a saját címkéinket szerkeszthetjük, itt adhatunk meg kulcsszavakat képeinkhez. A kulcsszavakat úgy tudjuk a képekhez társítani, ha először a Csatolra kattintunk, majd azokra a képekre kattintunk, amelyekhez szeretnénk hozzárendelni őket.

Feltöltés – egyszerre több fotót is feltölthetünk a fájlokat kiválasztva a gombokra kattintva. A végén legalul adhatunk nekik nevet, leírást, címkéket.

Látnivalók – itt egy térképre jutunk, ahol a fotókra kattintva eljutunk az adott kép oldalára. Ez egy fejlett böngészőfelület: kereshetünk térkép szerint, de a térkép fölött kis képeket látunk, melyek az adott környéken készült további fotókhoz vezetnek tovább. A kép címkéire kattintva címkék szerint is tovább tudunk haladni, sőt, a készítő nevére kattintva megnézhetjük az illető többi fotóját.

Címkék – itt címkék szerint kereshetünk: a keresőmezőbe írjuk a kulcsszót, vagy alul a felkínáltak közül is ki tudjuk választani a nekünk megfelelőt

Hozzászólások írása a képekhez Ha a „kép” nézetben vagyunk, a jobb oldalon a Pozíció meghatározása térképennél helyezhetjük el a „térképtűt” – a fotó készítésének helyét megjelölve. A keresőablakba kell beírnunk a hely nevét, a térképtűt szabadon mozgathatjuk. Ha végeztünk: Pozíció mentése. Ugyanebben a nézetben olvashatjuk a képekhez fűzött kommentárokat, vagy mi is hozzászólhatunk a képekhez. A feltöltött képeinket a Panoramio csapata elbírálja, és ha úgy ítéli meg, a fotónk megjelenik a Google Earth felületén is. A kép alatt olvashatjuk, hogy aktuálisan hol tart a kép elbírálása. Havonta rendeznek fotóversenyeket is, melyekre bármelyik felhasználó benevezhet legjobb képeivel.

32


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Videómegosztó: YouTube

Fő funkciók: • Videók böngészése • Videók internetes megosztása

Fotókon kívül videókat is nézegethetünk, és egyúttal saját videóinkat is megoszthatjuk az interneten. A legnépszerűbb videómegosztó oldal a Youtube.

A Youtube-ot bármiféle regisztráció nélkül is használhatjuk videók keresésére és megtekintésére. A keresőmezőbe írt kulcsszavak alapján adja ki a találatokat, amelyek közül válogathatunk. Ha saját videóinkat is itt szeretnénk látni az oldalon, akkor regisztrálnunk kell. A videónézet felépítése Legfelül mindig látható a keresőmező. Alatta nézhető maga a videó, ez alatt pedig a videóhoz fűzött kommentárok sorakoznak. A video melletti oszlopban, jobb oldalt legfelül megjelenik a felhasználó, aki feltöltötte. Ha rákattintunk, láthatjuk az oldalát a többi videójával és kedvenceivel. Alatta a More From kezdetű sort lenyitva (vagy a kis háromszögre kattintva, ha nincs a cím alatt semmi) látjuk a felhasználó többi saját videóját. A Related Videos olyan videókat sorol fel, amelyek kapcsolódnak az éppen nézett videóhoz. Ha a nézett videót teljes képernyőn szeretnénk nézni, akkor a jobb alsó sarokban kattintsunk erre: Ha újra kicsiben szeretnénk látni, akkor nyomjuk meg az ESC gombot a billentyűzeten. A video alatt találjuk a Favorite linket, mellyel megjelölhetjük a videót, mint kedvencünket – ehhez azonban be kell jelentkeznünk.

33


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Ha kedvenc videóinkat szeretnénk megjelölni, vagy saját videót feltölteni, létre kell hoznunk a saját fiókunkat, azaz a Create Account-ra kell kattintani, és kitölteni az adatokat:

• • • •

Username – felhasználónév Location – az ország, ahol élünk Date of Birth: – születési idő Gender – nemünk: male = férfi, female = nő.

A Let others find my channel on YouTube if they have my email address melletti jelölőnégyzetet kipipálva lehetővé tesszük ismerőseinknek, hogy saját fiókunk tartalmát (azaz saját „csatornánkat”) könnyedén megtalálják. Ha mindezzel megvagyunk, kattintsunk az I accept feliratra. Ezután jutunk el a bejelentkezési adatok megadásához, illetve kialakításához:

• •

Ha van gmailes címünk, bal oldalt jelentkezzünk be vele. Ha nincs, a jobb oldali oszlopban a szokásos módon hozzunk létre magunknak profilt.

Jobb oldalt felül a felhasználónevünkre kattintva jutunk el saját „csatornánkhoz” (Channel). Itt vannak saját videóink, és a kedvencként bejelöltek.

Video feltöltése A jobb felső sarokban a felhasználó nevünk alatt van az Upload gomb, majd a megjelenő oldalon az Upload video gomb. Megkeressük a fájlt, és az Open (Megnyitás) feliratra kattintunk. Amikor a folyamatjelző végigér, akkor kerül fel a videónk az oldalra. Adhatunk neki bármilyen címet (ha nem adunk mást, automatikusan a fájl neve lesz a videó címe), adhatunk leírást, címszavakat (Tags) – ez utóbbi megkönnyíti a keresők dolgát.

A Privacy-nál állíthatjuk be a feltöltött videó közzé tételét.

• •

Share your video with the world (Recommended) azt jelenti, hogy bárki láthatja.

Private (Viewable by you and up to 25 people) esetében csak az a maximum 25 ember nézheti meg, akinek megengedjük. Ha mindent kitöltöttünk, mentsük a változásokat: Save changes.

Feltölthető videók paraméterei, formai korlátozások:

• • • • •

Egyszerre maximum 10 videót tölthetünk fel. 2 Gigabyte-nál nagyobb fájlokat nem lehet feltölteni. Egy videó hossza maximum 10 perc lehet. Csak saját felvételeket rakhatunk fel – a szerzői jogokat nem sérthetjük meg. A fájlok formátuma (kiterjesztése) csak mpeg vagy flv lehet.

34


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója

Indavideo – videómegosztás magyar szolgáltatás segítségével A http://www.indavideo.hu/ oldalon a Youtube-hoz nagyon hasonló szolgáltatásokkal találkozunk, azzal a különbséggel, hogy ez magyar nyelvű. Felépítése, használata nagymértékben hasonlít a fentebb leírtakhoz, itt is regisztrálni kell a feltöltéshez és a visszajelzések írásához, de a videókat regisztráció nélkül is böngészhetjük. Regisztrációhoz jobb oldalt felül a Regisztrációra kell kattintani (ha már rendelkezünk Indapasszal, azzal bejelentkezhetünk).

35


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Fejlettebb filmszerkesztés, vágóprogramok leírása

Windowsos felületen dolgozók közül többen kipróbálhatták már a Windows Movie Makert, vagy a megvásárolt videókamera mellé a gyártó (SONY, CANON, PANASONIC stb.) által felkínált egyszerűbb videószerkesztő programokat. Akár e tapasztalatokra támaszkodva gondoljuk végig, mit is kell „tudnia” egy könnyen kezelhető videószerkesztő programnak ahhoz, hogy egy eseményt, melynek videódokumentációját korábban valaki elkészítette (azaz valamilyen mozgókép-rögzítővel felvételt vagy felvételsorozatot készített), mások számára „fogyasztható” állapotba hozzuk. E cél megvalósításához a következő beavatkozási igények léphetnek fel:

A felvett mozgóképes anyagot le kell rövidíteni (vágni kell).

A felvétel időrendjétől eltérő idősorrendben kell összeállítani (szerkeszteni) a mozgóképsorozatot.

Az eredeti hangot (a mozgókép-felvétellel egy időben, ha csak valami váratlan technikai hiba nem lép fel, vagy ki nem kapcsolják, a hang is rögzítésre kerül) utólag módosítani szeretnénk: o nem kívánjuk hallhatóvá tenni.

o csak bizonyos kiemelt részeit szeretnénk hallhatóvá tenni. • • •

A megszerkesztett mozgóképhez utólag szeretnénk hangfelvételt készíteni (narráció).

Az elkészült filmet felirattal szeretnénk ellátni (feltüntetve a szereplők nevét, a felvétel helyszínét, idejét, a készítők nevét stb.).

Zenét szeretnénk a mozgóképhez csatolni. Esetleg több hangcsatornát (zenét, eredeti hangot, narrációt) kívánunk a mozgóképpel összekapcsolni.

Ezeknek az alapfunkcióknak általában a legegyszerűbb videó szerkesztő program eleget tud tenni, ám a kép és a hang különválasztását és külön szerkeszthetőségét nem mindegyik alapszoftver tudja biztosítani. Amikor kiválasztunk tehát egy szabadon hozzáférhető videószerkesztő programot, akkor a nyelvi verzió szem előtt tartásán túl érdemes ezt a funkciót is megvizsgálni. A videó szerkesztésekor fellépő következő igény a jelenetek egymáshoz kapcsolásának lehetősége, azaz milyen látványos vagy kevésbé látványos képi átmeneteket szeretnénk alkalmazni a jelenetek összefűzésekor. Hasonlóan a fotószerkesztő programokhoz, a videószerkesztő programok esetében is csak a pénztárcánk szab határt a fantáziánknak. A szabad hozzáférésű, illetve az alacsony árfekvésű szoftvereknél viszonylag szerény látványkínálattal találkozhatunk, ám a ráfordított összeg növekedésével egyenes arányban egyre látványosabb (kép a képben, 3D effektek, animációs feliratozást biztosító segédprogramok) programokkal találkozhatunk egészen a professzionális igényeket is kielégítő, számtalan videó- és hangsíkkal dolgozó, animációkat és különféle mozgó képkulcsolást (key) is megengedő igazi látványarzenálig (Pinnacle Studio, Adobe Premiere, Canoplus stb.). Ki-ki eldöntheti, mire mennyit hajlandó áldozni. Jó tudni, hogy ezeknek a bonyolultabb programoknak is vannak ingyenesen letölthető 3-15 napos próbaverziói, némelyeknek igen hasznosan forgatható magyar nyelvű nyomtatásban is megjelent tankönyvei (Adobe fotó- és videószerkesztő programcsalád, Pinnacle Studió), így mielőtt jelentős anyagi kiadásra szánjuk rá magunkat, ezek segítségével komoly előtanulmányokat és tapasztalatokat szerezhetünk, hogy megalapozott döntést hozhassunk.

36


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója  Gyakorlati feladat: saját album létrehozása, megosztása

Válogassunk a számítógépen lévő fotóink közül (például a legfrissebb fotókból). A megismert fotókezelő programok segítségével (Picasa, IrfanView) módosítsunk a kép tulajdonságain (pl.: színtelítettség, vörösszem-eltávolítás stb.), javítunk a képminőségen. Szerkesszünk albumokat:

• • •

időrendbe rakva a fotókat; tematikus rendszerbe foglalva a fotóinkat (család, kirándulás, természetfotók stb.); Földrajzi területekhez kötve a fotókat (külföldi utazások, lakóhelyünk stb.).

Készítsünk egy új mappát (albumot) egy közösségi esemény fotóiból (kirándulás, party, családi esemény). Lássuk el feliratokkal a képeket (cím, szereplő(k), helyszín, esemény). Töltsük fel egy internetes fotómegosztóra (Picasa Webalbum, Flickr). Küldjünk meghívót a résztvevőknek a megtekintésre.

 Gyakorlati feladat: egymás képeinek kommentálása Az előző feladatban elkészített Megosztott albumokat osszuk meg a csoport többi tagjával is. Írjunk hozzászólásokat, megjegyzéseket egymás képeihez (emeljük ki a fotó erősségeit, vagy az ábrázolt témához is fűzhetünk további kiegészítéseket, érdekes információkat).

37


Liling Tamás–Mester Attila: Értéktérkép-felvétel – Az internetes publikálás módszertani útmutatója Gyakorlati feladat: maplayer képekkel

Készítsünk fotósorozatot lakóhelyünkön olyan épületekről, épületrészletekről, köztéri tárgyakról, szobrokról, közterekről (lehetnek vendéglátóhelyek is), amelyek szerintünk az adott környékre jellemzőek, a környék értékei, büszkeségei vagy azok lehetnének.

• •

Pár mondatban próbáljuk megfogalmazni a fotókon látható téma „értékeit”.

• • •

Helyezzünk e pontra egy általunk készített, információkkal ellátott fotót.

Nézzük meg egymás kitűzött „értékeit” és fűzzünk kommenteket (hozzászólásokat), észrevételeket, kiegészítéseket, kritikai megjegyzéseket, további fotó vagy videóanyagokat a megkezdett témához.

Határozzuk meg pontosan a fotón látható téma valódi helyszínét (kerület, utca házszám, illetve geográfiai adat), keressük meg ezt a helyet egy internetes térképen (Google Map és Yahoo Map). Nézzünk utána, találunk-e a Wikipedián róla leírást. Ha igen, linkeljük ezt is az adott ponthoz. Ha módunkban áll, készítsünk a témához kapcsolható néhány perces videofelvételt (pl.: egy személyes élményt, interjúrészletet, vagy bármit, ami „több”, mint egy egyszerű fotó, és ezt is tegyük fel a Mapre.

38


Értéktérkép-felvétel