Issuu on Google+

Budapest


Dr. Demszky Gábor,

Budapest főpolgármestere

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke

Gömöri Zsolt,

a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke

Példaértékű fővárosi összefogásnak lehettünk tanúi 2008. december 18-án, amikor a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta „Az Olimpia Törvény tervezete” és „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztéseket, egyúttal támogatta a törvénytervezet benyújtását a Parlamentnek. E döntés jegyében 2009. augusztus 27-én a Közgyűlés ismét egyhangú döntést hozott arról, hogy élve felterjesztési jogával, kezdeményezi a kormánynál és a parlamenti frakcióknál az Olimpia Törvény tervezetének elfogadását. A Főváros és a BOM Egyesület többéves előkészítő munkájának eredményeként a hazai rendezésű olimpia most már nemcsak álom szintjén megfogalmazott gondolat, hanem stratégiával rendelkező, társadalmilag és politikailag is támogatott projekt, melynek célja, hogy Közép- és Kelet-Európában elsőként Budapest adjon otthont az olimpiai játékoknak. Kiadványunkban bemutatjuk az eddig megtett utat, a pályázati előkészítéssel kapcsolatos eddigi munkák eredményét, a főváros által elfogadott Olimpia Törvény tervezetének lényegét, az olimpia megvalósíthatósági tanulmányának főbb mutatóit, az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat és a lehetséges olimpiai helyszíneket. Bízunk benne, hogy az Olimpia Törvény elfogadásának köszönhetően Budapest 2011-ben benyújthatja pályázatát a 2020-ban rendezendő XXXII. Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésére.


„Az olimpia a legtekintélyesebb sportesemény, amelyet egy város rendezhet. A fiatal sportolók álma és az álmok beteljesülése. A rendező város, az azt övező régió és az ország számára az olimpiai játékok különleges sporttörténelmi, társadalmi, és kulturális örökséget jelentenek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elhivatottsága és elkötelezettsége pedig biztosítja, hogy ez az örökség feledhetetlen és időtálló legyen. Napjainkban e rendkívüli eseménynek otthont adó ország az olimpiai játékokkal olyan eredményeket érhet el a városfejlesztés területén, akár már hét év leforgása alatt is, amelyek egyébként csak néhány évtized alatt valósulnának meg.” Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke

2005

2006

2007

2008

2009

Megalakul a Budapest Olimpia Mozgalom (későbbi nevén: BOM) – hangsúlyosan politikamentes közhasznú egyesület.

Elkészül a PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmányának aktualizálása a 2016-os és 2020-as rendezésre.

Fővárosi határozat a 2020-as olimpia megpályázására való felkészülésről.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadja az Olimpia Törvény tervezetét és a Duna menti Olimpia koncepcióját.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag dönt az Olimpia Törvény parlamenti előterjesztéséről.


Mi kell ahhoz, hogy Budapest olimpia†t rendezhessen?

1 2 3 4

Nemzeti büszkeség Olimpiarendezés: egy páratlan fejlődés lehetősége Mire jogosít a 160 aranyérem? Szervezőkészségünk világszínvonalú Olimpiai álmaink... Mozgalom az olimpiáért: BOM

4 6 10 12 14

Reális elképzelések, átgondolt tervek Olimpia a Duna mentén Milyen olimpiát ígér fővárosunk? A 2020-as olimpia helyszínei Az olimpia központi helyszíne Kulcskérdés: a közlekedés fejlesztése A vidék olimpiája Paralimpia: az akadálymentes közlekedésért

18 20 22 24 26 28 29

Előrelátás, józan számítások Megvalósíthatóság Közép-Kelet-Európa legjobb esélye az olimpiára: BUDAPEST Az első Közép-Kelet-Európai olimpia helye a világban

30 34 36

Nemzeti összefogás Emberek, érvek: Miért rendezzen Budapest olimpiát? A köz véleménye Budapest már döntött Az Olimpia Törvény A verseny már elkezdődött

38 42 44 46 48

2010

2011

2012

2013

2020

Az olimpiai helyszínek pontos kijelölése (Masterplan).

Budapest benyújtja hivatalos jelentkezését a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.

A NOB technikai szemlebizottsága Budapestre látogat és dönt a kandidáló városok szűkített listájáról.

A NOB dönt, melyik város rendezheti 2020-ban az olimpiai játékokat.

XXXII. Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok.

3


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG

AZ OLIMPIA (NYÁRI OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI JÁTÉKOK) RENDEZÉSE MEGHATÁROZZA A VÁROS, A RENDEZŐ ORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐJÉT – GAZDASÁGI, TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÉT, SPORTÉLETÉT, ÉLETSZÍNVONALÁT. ORSZÁGÉPÍTŐ, GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ, TÁRSADALOMFEJLESZTŐ PROJEKT.

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS Budapest közel egymilliárd eurónyi ellentételezés nélküli támogatást kap a NOB-tól. Az előkészítés éveiben a GDP növekedése felgyorsul. Az olimpiai beruházások kedvező hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra. Budapest megszerezheti a régió gazdasági és pénzügyi központjának a szerepét. Az ország ismertsége nő, amelynek pozitív kihatása lesz a későbbi idők turizmusára is. A FŐVÁROS ÉS A VIDÉK FEJLŐDÉSE Modern sportlétesítmények, új utak, szállodák, lakónegyedek épülnek, megújul az infrastruktúra. Mivel az infrastrukturális beruházások 40%-a – a közút- és vasúthálózat országos fejlesztése révén – országos fejlesztés, a vidéki városok fejlődése is jelentős. A SPORTÉLET ÖSZTÖNZÉSE A közérdeklődés és a támogatók érdeklődése a sport felé fordul. Fejlődik

a tömegsport bázisa és növekszik az elitsport pénzügyi támogatottsága. Ösztönző lehetőség, hogy sportolóink 2020-ban itthon nyerhetnek olimpiai aranyérmet. Az olimpiarendezés sportot fejlesztő hatása évtizedekre szóló lehet. TÁRSADALMI EGYSÉG KIALAKULÁSA A hazai olimpia egy olyan nemes cél, amely mögé felsorakozhat az egész nemzet – nemtől, kortól, vallástól, pártállástól függetlenül. Az olimpia lehet az a közös nyelv, amely lehetőségét kínál a józan társadalmi párbeszédre. NEMZETI PRESZTÍZS ERŐSÖDÉSE Régi álom valósul meg: a versenyek ideje alatt a világ legnagyobb sporteseménye települ be a városba. A sikeres rendezéssel Magyarország elismertséget szerez: bebizonyítja, hogy képes nagyot gondolni, és azt megvalósítani. Tényezővé válik a világban.

5


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG

a

a

160 aranye†rem?

143 ezu› s› te†rem? 160 a

LÉLEKSZÁMÁT TEKINTVE Lengyelország, Románia és Ukrajna után Magyarország a negyedik legnagyobb állama annak közép-kelet-európai régiónak, amely területét tekintve kisebb, mint Oroszország vagy Brazília, de a lakosság létszámát és vásárlóerejét figyelembe véve sokkal jelentősebb. Márpedig a 2014-es téli olimpia Szocsinak, majd a 2016-os nyári olimpia Rio de Janeirónak ítélése azt mutatja, hogy a NOB kísérletezik és nyit a felzárkózó piacok irányába. Ami azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb KözépKelet-Európa is kapni fog egy olimpiát, amennyiben van jelentkező onnan. Magyarország az olimpiai érmek számát, a világversenyek rendezésének számát és színvonalát tekintve már

Ranglista:

1. USA 2. Oroszország 3. Németország* 4. Olaszország 5. Egyesült Királyság 6. Franciaország 7. Kína 8. Magyarország 9. Svédország 10. Ausztrália

bronze†rem?

bizonyította a világnak: méltó lenne egy olimpia megrendezésére. 1894ben dr. Kemény Ferenc révén alapítói voltunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és – két kivétellel – résztvevői, mégpedig eredményes résztvevői az összes nyári olimpiai és paralimpiai játékoknak. Magyarország az eddig elnyert 160 aranyérmével Közép-KeletEurópa nagyhatalma (Ausztria, Csehország, Lengyelország és Szlovákia eddig összesen 146 olimpiai aranyérmet szerzett), a nemzetek sorában a 8. helyen áll, az egy főre jutó olimpiai aranyérmek számát tekintve pedig a 3. helyen, ennek ellenére – az olimpiai örökranglista első tíz helyezettje közül egyedüliként – még soha nem rendezett olimpiai játékokat.

aranye‹ rmek sza‹ ma:

931 504 400 211 207 185 163 160 142 134

olimpia ha‹ zigazda‹ ja:

1904, 1932, 1984, 1996 1980 1936, 1972 1960 1908, 1948, 2012 1900, 1924 2008 még soha 1912 1956, 2000

7


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG LEGSIKERESEBB SPORTÁGAINK: VÍVÁS (34 ARANYÉREM), ÚSZÁS (23 ARANYÉREM), BIRKÓZÁS (19 ARANYÉREM), KAJAK-KENU (19 ARANYÉREM), TORNA (14 ARANYÉREM), ÖKÖLVÍVÁS (10 ARANYÉREM), VÍZILABDA (9 ARANYÉREM), ÖTTUSA (9 ARANYÉREM), ATLÉTIKA (9 ARANYÉREM), LÖVÉSZET (7 ARANYÉREM), LABDARÚGÁS (3 ARANYÉREM), SÚLYEMELÉS (2 ARANYÉREM), CSELGÁNCS (1 ARANYÉREM), MŰVÉSZETI VERSENYEK (1 ARANYÉREM)


9


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG

SZÁMTALAN VILÁGESEMÉNY KIVÁLÓ MEGRENDEZÉSÉVEL BIZONYÍTOTTUK: KÉPESEK VAGYUNK SZÍNVONALASAN, A SPORTÁGAK IGÉNYEIRE ÉRZÉKENYEN, A SPORTOLÓKAT TÖKÉLETESEN KISZOLGÁLVA MEGRENDEZNI NAGY SPORTESEMÉNYEKET.


Atlétika Fedettpályás világbajnokság 1989, 2004 Európa-bajnokság 1998 Birkózás Világbajnokság 1994, 2005 Európa-bajnokság 2000 Forma–1 1986-tól Kajak-Kenu Világbajnokság 1998, 2006 Európa-bajnokság 2002 Kézilabda Női világbajnokság 1995 Női Európa-bajnokság 2004 Ökölvívás Világbajnokság 1997 Öttusa Világbajnokság 1989, 1999, 2008 Európa-bajnokság 2003, 2010 Ritmikus Gimnasztika Világbajnokság 2003

Torna Világbajnokság 2002 Európa-bajnokság 2005 Triatlon Világbajnokság 2010 Úszás Európa-bajnokság 2006, 2010 Rövidpályás Európa-bajnokság 2007 Vívás Világbajnokság 1991 Európa-bajnokság 1995, 2001 Vízilabda Európa-bajnokság 2001

11


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG

HIHETETLENÜL HANGZIK, DE AZ ÚJKORI OLIMPIÁK TÖRTÉNETÉBEN MÁR TIZENKÉT ALKALOMMAL FELMERÜLT: BUDAPEST ADJON OTTHONT A JÁTÉKOKNAK. 1914-BEN, A NOB-ÜLÉS ELŐSZAVAZÁSÁN 21:7 ARÁNYBAN NEKÜNK ADTÁK AZ 1920-AS OLIMPIAI JÁTÉKOK RENDEZÉSI JOGÁT. EKKOR JÁRTUNK LEGKÖZELEBB AHHOZ, HOGY OLIMPIÁT RENDEZHESSÜNK…

1896

1928

1916

1936

A görög belpolitika veszélybe sodorta az első újkori olimpiai játékokat Athénban. A MOB elnöke, dr. Berzeviczy Albert és dr. Kemény Ferenc főtitkár kezdeményezték, hogy a millenniumi ünnepségek keretében Budapestre kerüljön 1896-ban az olimpia. Erre Pierre Coubertin, a NOB alapítója is hajlott. A görög vihar elülte azonban megoldotta a kérdést.

Budapest rendezte 1910-ben a 14. NOB-ülést azzal a céllal, hogy lobbizzon az 1916-os olimpiáért. A fővároson kívül Alexandria, Cleveland és Berlin kandidált, végül utóbbi nyert. A világháború miatt azonban az olimpia elmaradt.

1920

1914-ben, a párizsi Sorbonne-on tartott NOB-ülés előszavazásán 21:7 arányban Budapestnek adták az 1920as olimpiai játékok rendezésének jogát! Miközben az ország az olimpia lázában égett, kitört az első világháború. A vesztes oldalon álló Magyarország pedig nemhogy nem rendezhette meg a játékokat, még részt sem vehetett sportolóival az olimpián.

A MOB vezetői 1920-ban látogatást tettek Horthy Miklós kormányzónál a Budapesten rendezendő olimpia és az ehhez feltétlenül szükséges Nemzeti Stadion ügyében – amelynek megépítésére nemzeti gyűjtést rendeztek. A helyszínek között szóba került a Vérmező, a Margitsziget és a Rózsadomb is. Az 1928-as olimpiát azonban Amszterdam kapta.

1931. május 13-án a NOB Lausanne-ban döntött az 1936os olimpia helyszínéről. Berlin és Barcelona volt a két favorit, de még ott volt Budapest és Róma is. Miután az olasz főváros bejelentette visszalépését a németek javára, a magyarok szóvivője, Muzsa Gyula is ezt tette, kérve, hogy helyette Budapest később rendezhessen. Berlin 43:16-ra győzött a katalán várossal szemben.

1940

Az 1940-es játékokat Tokió rendezte volna, de a japán– kínai háború miatt a város visszaadta a rendezés jogát. Budapest jelentkezett, a NOB azonban az 1944-re Helsinkibe tervezett olimpiát „hozta előre” 1940-re. A háború azonban ismét közbeszólt.

Dr. Berzeviczy Albert, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke A NOB alapító atyái, köztük dr. Kemény Ferenc, (1894)


1944

Az 1936-os berlini olimpián a két óriás – Amerika és Németország – mögött harmadikok lettünk a pontversenyben. Ezen felbuzdulva 1937 márciusában a kairói NOB-ülésen bejelentettük, hogy Budapest is jelentkezik az 1944-es nyári játékok megrendezésére. A helyszínt sokáig lebegtette a NOB, a győztes London lett volna – ha nem marad el a világverseny a háború miatt.

1948

1960

Az 1952-es helsinki olimpia 16 magyar aranyérme után a sportvilág és Magyarország is úgy gondolta, reális esélyünk van az 1960-as olimpia megrendezésére. Főleg annak tükrében, hogy 1953-ban felépült a Népstadion. Budapest a legjobb négy város közé még bejutott, de az olimpia Rómáé lett.

2012

Az Országos Testnevelési Tanács 1938 szeptemberi ülésén megbízták Muzsa Gyula NOB-tagot, hogy a NOB-nál jelentse be hazánk igényét az 1948-as olimpiára. Ám kárpótlásul az elmaradt 1944-es olimpiáért, az angol fővárosnak adták a rendezés jogát.

Az Orbán-kormány létrehozta az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottságot, megvalósíthatósági tanulmány készült, s összegyűlt közel hétszázezer aláírás a játékok támogatására, amelyet a hazánkba látogató új NOB-elnöknek, Jacques Rogge-nak is átadtak. A 2002-es választásokat követően az új kormány a kérdést levette a napirendről.

1956

2020

A hidegháborús helyzet miatt veszélybe került Melbourne rendezése, Budapest pedig szokás szerint kész lett volna a rendezvény megszervezésére – ezúttal is hiába. Az október 23-án kitört forradalom sportolóink részvételét is kérdésessé tette.

2005-ben Magyarország vezető vállalatai, médiaszakemberek, közéleti személyiségek, sportolók megalakítják a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) közhasznú egyesületet. A történelem során először civil kezdeményezés alakul az olimpiai játékok rendezési jogának elnyerésére.

A Népstadion 1953-as átadása megnyitotta az utat az 1960-as olimpia megpályázása előtt.

Orbán Viktor átadja a 2012-es olimpia támogatására gyűjtött 652 ezer aláírást igazoló dokumentumot Jacques Rogge NOBelnöknek (2002)

13


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG

A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLETBEN meghatározó szerepet játszó tizenöt vállalat, valamint sikeres cégvezetők, médiaszakemberek, elismert közéleti személyiségek és híres sportolók több mint százfős csoportja létrehozta 2005. november 24-én a BOM (Budapesti Olimpia Mozgalom) elnevezésű – hangsúlyosan politikamentes – közhasznú egyesületet, mely azóta egy mozgalom formájában dolgozik a budapesti olimpiáért. A BOM azokat a tekintélyes erőket fogja össze, amelyeknek, illetve akiknek meggyőződésük, hogy egy magyarországi rendezésű olimpia mind az ország, mind a főváros fejlődését, nemzetközi tekintélyét, az itt élő emberek életét megváltoztatná. Az alapítók egyetértenek abban, hogy az olimpia megrendezése ösztönözné a befektetéseket és a beruházásokat, sok tízezer új munkahelyet teremtene, élén-

kítené a turizmust, fejlesztené az infrastruktúrát és soha nem látott módon egységbe kovácsolná a nemzetet – reményt, új lehetőségeket teremtve a jelen és a jövő magyar sportolóinak. A BOM fő feladatául tűzte ki, hogy megismertesse a döntéshozókat és a közvéleményt egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Az olimpia ügyét népszerűsítő kommunikációs gépezet működtetése mellett arra is vállalkozott, hogy a PricewaterhouseCoopers által készített Olimpia 2012 című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatja 2020-ra, és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megírását, melynek sorsa a parlamenti pártok kezében van.


15


N E M Z E T I B Ü S Z K E S ÉG


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Albrecht Ottó Apjok Ildikó Bajnai Gordon Baranyai Ákos Baranyai Dávid Barcza György Bartucz László Bába Júlianna Benedek Tibor Berényi János Bienerth Gusztáv Bodó Teodóra Bogsch Erik Borda Gábor Bóta Kinga Buzgó József Császári Attila Cselovszki Róbert Csernik Péter Csisztu Zsuzsa Csobánczy Gábor Czakó Ferenc Delényi Alexandra Dömötör Zoltán Fábián László Faragó Attila Fényes Gábor Ferjancsik Domokos Fülöp Renáta Fürjes Balázs Gajdácsik Adrián Geszti Péter Gönci János Gyarmati Zsuzsa Gyulai Balázs G. Németh György Hábetler Helga Habsburg György Hankiss Elemér Hardy Ilona Héder Barna Horváth Dori Gábor Horváth János Horváth Zsolt Ikvai-Szabó Imre Jaksity György Jeszenszky Zoltán Kálmán Olga Kálmán Zsuzsa Kálnoki Kis Attila Kántor Sándor Kepecs Gábor Kepes András Kerényi Péter Kertész István Kis Márton Kocsis István Korányi G.Tamás Kovács (Koko) István Kovács Tibor

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Krizsó Szilvia Krskó Tibor Kulcsár Krisztián Kupa Mihály Laczkó Márk Lantos Csaba László Ágnes Leonov Péter Lukovich Tamás Marosváry Mikós Martin József Mártity Zóra Nagy Adrienn Nagy József Nagy Tamás Nagy Timea Nyúl Sándor Oldroyd Stewart Osvárt Andrea Pakucs János Palik László Parragh László Pásztory Dóra Pécsi Gábor Pongrácz Antal Prokopp Róbert R.Kovács Dániel Róbert Ákos Sebestyén Győző Schiffer Miklós Siklós Erik Somogyi Zoltán Staár Beatrix Straub Elek Streitmann Norbert Sugár András Sütő András Balázs Szabados Krisztián Szabó György Szabó Szilvia Szalay Zoltán Szalay-Berzeviczy Attila Székely Péter Szekeres Pál Szőke Eszter Szőnyi Beáta Takács Ernő Tóth Andrea Vahl Tamás Vajda László Várkonyi Attila Varga Edit Vaszily Miklós Virág Ferenc Vörös Zsuzsanna Winkler János Wossala György Zsiday Viktor Zwack Péter

17


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

Olimpia a Duna mente†n BUDAPEST • A Duna földrajzi középpontja, a folyó szíve. • Aki járt a világ nagyvárosaiban, tudja: Budapest szép. Mind közül a legszebb. • Közép-Kelet-Európa kulturális, szellemi központja, kitűnő gazdaságföldrajzi adottságokkal. • Összefűzi Nyugat- és Kelet-Európát, jelentős európai útvonalak találkozásánál fekszik. • Az olimpia húzóprojekt lehet a város életében, eszköz ahhoz, hogy Magyarország és Budapest határozott, okos célok alapján fogalmazza meg és hajtsa végre gazdaság-

és infrastruktúra-fejlesztési feladatait – amelyeknek jelentős részét olimpia rendezése nélkül is végre kellene hajtania. • A város kitüntetett találkozási ponttá fejlesztése európai érdek is. A város jól megközelíthető, a szolgáltatásokat magas szintű tudásalapra, képzett és mobilizálható munkaerőre és innovációra lehet itt építeni. • A nagy fejlesztéseket szívesen támogatják nemzetközi cégek, köszönhetően a város gazdaságföldrajzi helyzetének. • A város sikerének kulcsa, hogy történelmi adottságait megőrizve megteremtse jövőképét.


19


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

A DUNAI SZIGETEK VILÁGÖRÖKSÉGI OLIMPIÁJA

A BUDAPESTI OLIMPIA CÉLJAI és az országos, valamint a fővárosi fejlesztési célok összhangban vannak. Az olimpia mint szervező erő felgyorsíthatja azokat a fejlesztési folyamatokat, amelyek az ország és a főváros infrastrukturális lemaradásait célozzák megszüntetni. A helyszínek vizsgálatakor két szempontrendszer játszott meghatározó szerepet. Az olimpia szempontjából az, hogy a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, és biztosítsák a problémamentes lebonyolítást. A későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából pedig olyan helyszíneket találjanak, amelyek nem igényelnek később felesleges beruházásokat. Ahol a befektetett pénzeszköz nemcsak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését is eredményezi. A Fővárosi Közgyűlés által 2008. december 18-án ötpártilag elfogadott koncepció és a hozzá kapcsolódó helyszínek lehatárolási és fejlesztési javaslata a Duna menti olimpia jegyében a Világörökség dunai szigetek menti olimpiáját célozza meg oly módon, hogy a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentse az egyes helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is: Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta. Ez a válasz-

tás integrálja az olimpiai játékokat a város kulturális és szórakoztató életébe, másrészt megteremti a természet és a játékok egységét a látványos történelmi Duna menti környezetben. Számol a fenntarthatóság kérdéseivel, ezért nem újabb városszéli területek bevonásával tervezi az olimpiai célú fejlesztéseket, hanem jelenlegi belső fejlesztési és rehabilitációs térségeiben koncentrál a közösségi és környezeti célok erősítésére. Az a törekvés, hogy az olimpia rendezvényeit minél inkább a folyóval szimbiózisban rendezzék meg, minél több helyszín építsen a Duna látványára és fizikai közelségére, és ezeknek köszönhetően a város is a mainál jobban a víz felé forduljon. Az elfogadott koncepció szerint az olimpiai fejlesztések utóhasznosításra kerülnek, és javítják a város gazdasági, szociális, sportinfrastrukturális fejlettségi szintjét. Ilyen fejlesztések lennének a lakóingatlanként utóhasznosított olimpiai és médiafalu, a biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a dunai hajózás fejlesztése, valamint sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények. A 100%-os elő- és utóhasznosításra törekvés fontos, hiszen egy forráshiánnyal küszködő országos és fővárosi költségvetés igénybevétele csak akkor lehet hatékony, ha a koncepció törekszik az olimpia létesítményeinek piaci hasznosítására.


Népsziget Óbudai-sziget

Margitsziget Városliget

Puskás Ferenc Stadion térsége

Laposdűlő Népliget

FTC-stadion Kopaszi-gát térsége Észak-Csepel térsége

Hárosi Duna-part

terkep.indd 1

11/3/09 10:03:36 AM

21


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

HÁROM FEJLESZTÉSI TÉRSÉG – ÖSSZHANGBAN A FŐVÁROS 2013–2020-IG TARTÓ FEJLESZTÉSI TERVEIVEL

KELETI PROJEKTTÉRSÉG – SPORTVERSENYEK A Városliget, a Puskás Ferenc Stadion térsége és a Laposdűlő a város tradicionális sportlogisztikai területei, és már ma is jelentős közlekedési hálózattal rendelkeznek. (A további fejlesztések kiszolgálásához csupán a Körvasút sori körút kiépítésére van itt szükség, így az Ecseri út – Bihari út térsége, a Lóversenypálya és a Vásárváros környezete, valamint a Puskás Ferenc Stadion kapcsolódó intézményei már ma is alkalmasak sportlogisztikai fejlesztésre.)


DÉL-BUDAPESTI PROJEKTTÉRSÉG – AZ OLIMPIA KÖZPONTI LÉTESÍTMÉNYEI (OLIMPIAI FALU, MÉDIAFALU) ÉS A VÁROS ÚJ PARKJA A város egyik legdinamikusabban változó területe. Jelentős közlekedésfejlesztés előtt áll, itt található Budapest potenciális fejlesztési területeinek legjelentősebb hányada. A beépítetlen észak-csepeli terület előkészítése mellett a Duna-parti leépült ipari területek funkcióváltása is jelentősen felgyorsult az elmúlt években.

ÉSZAKI PROJEKTTÉRSÉG – ÚJ OLIMPIAI LÉTESÍTMÉNYEK Az itt fekvő szigetek (Margit-sziget, Hajógyári-sziget, Népsziget) meglévő sport- és intézményi létesítményei és a jelenlegi fejlesztési területek fogadnák be az új olimpiai létesítményeket. Így Budapest turisztikai szempontból legreprezentatívabb tengelyére, a világörökség dunai vonalára kerülnek az olimpiai és turisztikai események. (A térség működéséhez szükség van a dunai személyhajózás fontos közlekedési ágazattá fejlesztésére, valamint az Észak–déli Regionális Gyorsvasút 2020-as ütemezett üzembe helyezésére és a Körvasúti körút kiépítésére.)

23


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

OLIMPIAI PARK, CSEPEL-VÍZIVÁROS, CSEPEL-MANHATTAN

A CSEPEL-SZIGET ÉSZAKI CSÚCSA az olimpia központi területe, amely az olimpiai falu mellett a legnagyobb nézőszámú, legmagasabb presztízsű sportágaknak nyújt otthont, azzal, hogy itt foglalna helyet a központi stadion, az úszóközpont, a tornacsarnok, a teniszközpont és a kajak-kenu pálya. A Soroksári-Duna-ág IX. kerületi oldalán, a Nagyvásártelepen pedig a médiafalu nyer elhelyezést, miközben a médiaközpont a VITUKI területére kerül. A központi terület jelentős közlekedési kapcsolatát a nézőközönség számára az M0-ás gyűrű déli részéig meghosszabbított észak–déli

regionális gyorsvasút (a szentendrei HÉV összekötésével, az Astoriától csepel felé: 5-ös metró) jelenti, önálló Olimpia Park megállóval. Fontos szerepet kapnak a vízi közlekedés megállói is. A közúti megközelítés észak–déli gerincét a Szabadkikötő út alkotja, melyet kiegészítenek a Pest és Buda területeit szervező észak–déli főutak, melyeket kelet– nyugat irányba metsz a körvasúti körút az Albertfalvai híd vonalában és a Galvani úti híd. További kapcsolatokat biztosítanak az új gyalogos- és kerékpárutak, valamint a Kopaszi-gát, illetve a DunaCity város felé tervezett gyalogoshíd.


• A főváros legnagyobb összefüggő beépítetlen területe. • A hosszú távú észak-csepeli fejlesztési terv a területtel

kapcsolatos összes jelentős jövőkép-alternatívát integrálja: Együtt jelenik meg benne az úgynevezett „CsepelManhattan” koncepció, illetve a „Csepel-Viziváros” gondolat, s a város jövőbeni sport- és szabadidőközparkjának a területét megkétszerezve lehetőséget teremt Budapest számára, hogy megpályázhassa a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezésének a jogát. A térség fejlesztésével létrehozható az M1-es és M7-es autópályák 4-es metróhoz kapcsolódó térségének, az úgynevezett Nyugati városkapunak a kapcsolata Csepelsziget északi részén keresztül új Duna-hidak (Galvani, és Albertfalvai) építésével Ferihegyig, illetve az Észak–déli Regionális Gyorsvasút (5-ös metró) fejlesztésével megvalósulhat a belváros déli irányú kiterjesztése a Duna mentén.

25


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK IDŐSZAKÁBAN mintegy 1,2 millió külföldi turista és 1 millió hazai lakos látogat el a sportrendezvényekre. Az olimpiai játékok legforgalmasabb időszakában közel 550 ezer nézőre kell számítani naponta, míg az átlagos forgalmú napok nézőszáma valamennyi helyszínt számítva 350 ezer lehet. Éppen ezért az olimpiai játékok megrendezésének a legfontosabb – és egyben legköltségesebb – alkotóeleme a jó közlekedési rendszer biztosítása. A budapesti olimpia megrendezésére vonatkozó PricewaterhouseCoopers-tanulmányt figyelembe véve és a struktura javaslatait összegezve megállapítható, hogy a 2020. évi olimpiai játékok megrendezéséhez szükséges források k.b. 75%-át közlekedésfejlesztésre kell fordítani. Ez 2006. évi árakon számolva mintegy 3.900 milliárd forint. A közlekedési fejlesztések két részre bonthatók. Egyrészt az olimpiának otthont adó város, Budapest megközelítését biztosító nemzetközi és országos közlekedési hálózat fejlesztésére, másrészt a Budapesten belüli városi közlekedési rendszer elemeinek fejlesztésére, mely az olimpiai helyszínek direkt elérését biztosítja. A nemzetközi és országos közlekedési hálózat fejlesztése keretén belül szükséges a

• FERIHEGYI REPÜLŐTÉR BŐVÍTÉSE • AZ ORSZÁGOS GYORSFORGALMI

HÁLÓZAT TOVÁBBÉPÍTÉSE

• A VASÚTHÁLÓZAT FELÚJÍTÁSA Budapesten belüli közlekedési rendszer fejlesztése az egyes hálózatok integrált egymásra építését jelenti. A fővárosi beruházások költségének háromnegyedéből a tömegközlekedés részesedik, míg a fennmaradó rész a közúti közlekedés fejlesztésére megy. A városi közlekedési rendszer keretén belül a szükséges fejlesztések:

• METRÓ-HÁLÓZAT TOVÁBBÉPÍTÉSE • A KÖRÚTSZAKASZOK ÉS DUNA-HIDAK MEGVALÓSÍTÁSA (GALVANI, ALBERTFALVAI)

• A VILLAMOSHÁLÓZAT BŐVÍTÉSE • P+R PARKOLÓHÁLÓZAT BŐVÍTÉSE • AZ ELŐVÁROSI VASÚTI KÖZLEKEDÉS KORSZERŰSÍTÉSE A NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ÉS A BELVÁROS KÖZÖTTI KÖTÖTTPÁLYÁS KAPCSOLAT MEGTEREMTÉSÉVEL

• A NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉRRE VEZETŐ GYORSFORGALMI ÚT BŐVÍTÉSE

• A DUNA, MINT KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ BEVONÁSA A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBE A fenti fejlesztések mindegyike része a főváros távlati településszerkezeti és közlekedési rendszerfejlesztési tervének. A 2020-az olimpia miatt előrehozott megvalósítást csupán a fejlesztések egy része igényel.


Szentendre/Tahi felé

Szentendre felé

P+R

Újpest-Központ

Mexikói út

Ny

ug

ati p

u

Csömör

Batthyány tér

Örs vezér tere Astoria Keleti pu

Déli pu

P+R

P+R

P+R

Kelenföldi pu.

Kö rv as út so ri k ör út

Virágpiac P+R

Pesterzsébet-Központ

P+R

Ferihegy 1 Ferihegy 2

P+R

Szigetszentmiklós

Százhalombatta

Duna

Galvani híd Galvani körúti alagút

5-ös metró

Albertfalvai híd

4-es metró

Körvasút sori körúti alagút Körvasút sori körút

P+R

P+R parkolók

Hajóállomás Ferihegyi gyorsforgalmi út kiszélesítése

M0-ás tervezett szakasza

27


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

Budapest sikere nélkül Magyarország sikere elképzelhetetlen, de a költségek túlnyomó részét kitevő infrastrukturafejlesztési igény következtében a főváros csakis az ország egészével közösen képes megrendezni az olimpiát. A költségek 50-55%-át vidéki beruházások teszik ki, melyből 40% az országos gyorsforgalmi úthálozat fejlesztésére, míg 10% az országos vasúthálózat korszerűsítésére fordítandó. Európai színvonalú olimpia megrendezéséhez nem csak a fővárosi infrastruktúrának kell európai színvonalúnak lennie. Az országos infrastruktúra

fejlesztése ugyanilyen fontos, azért is, mert néhány versenyszámnak a vidék szolgálna helyszínül, jelesül a vitorlásversenyeknek a Balaton, az evezésnek Szeged, a futballmérkőzéseknek Székesfehérvár, Debrecen és Győr adna otthont. Tehát az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése, az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak teljes megvalósítása, a főirányú vasútvonalak fejlesztése is fontos kérdés. Ezeknek a beruházásoknak a nagy része szerepel a különböző rövid és középtávú fejlesztési tervekben, és az olimpiarendezés szempontjából is létkérdés, hogy megvalósuljanak.


A FOGYATÉKKAL ÉLŐK életminőségének javítása az egész magyar társadalom közös ügye. Ma Budapesten és az országban alig találni akadálymentesített létesítményt. A városnak, amely olimpiai játékokat kíván rendezni, úgy kell a helyszíneket kialakítania, hogy azok a paralimpiai versenyek számára is alkalmasak legyenek, ezért a budapesti olimpia megrendezése óriási jelentőséggel bírna nemcsak a paralimpiai sportolók, hanem a segítséggel élő civil lakosság ��s az egész magyar társadalom számára. Az Európai Unió Madridi Nyilatkozatában lefektetett irányelvek alapján a fogyatékkal élő embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden állampolgárt. A hangsúly a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését segítő rehabilitációról áttevődik a társadalom átalakításának globális filozófiájára, amely minden személy szükségleteinek befogadására és ellátására irányul. Az európai színvonalú akadálymentes közlekedés ma Magyarországon ugyanúgy nem biztosított, miként a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos társadalmi szolidaritás sem. Az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden területén biztosítanunk kell sérült embertársainknak: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök használata terén, a szociális és egészségügyi ellátásokban, az iskolai és munkahelyi környezetben, a kulturális, a társadalmi élet, a sport és a szórakozás területén egyaránt.

„A fogyatékkal élők sport és kulturális rendszerváltását egy Budapesten megrendezésre kerülő világesemény, az olimpia és paralimpia megrendezése jelentené. A fogyatékkal élők társadalmi szerepvállalása és sportolásuk lehetőségének elmaradása, a hazánkról kialakult vélemény markáns cáfolata a Budapesti Olimpia és Paralimpia pályázati törekvés, mely megfogalmazhatatlan értékeket közvetít. A Magyar Paralimpiai Bizottság a gondolat megszületése óta elkötelezett híve a budapesti olimpia és paralimpia megrendezésének. Egy távlati cél kitűzése jelentős segítség a mindennapos feladatok megoldásában, a jelen túlélésében. Szembenézve azokkal a tényekkel, amelyeket évtizedek óta nem sikerült megvalósítani: akadálymentesítést a közlétesítményekben, a közlekedésben, esélyteremtés az élet különböző területén.” Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke

Pásztory Dóra paralimpikon úszó, Sydney és Athén aranyérmese

Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes

29


E LŐ R E L ÁTÁ S , J ÓZ A N S Z Á M Í TÁ S O K

„A 2020-as olimpiai rendezés makrogazdasági szempontból megvalósítható, bizonyos feltételek teljesülése esetén” – szól az összegzés a PricewaterhouseCoopers tanulmányában. A BOM 2006 májusában bízta meg az iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatással foglalkozó amerikai céget, hogy 2002-es megvalósíthatósági tanulmányát aktualizálva elemezze egy 2020-as olimpia megrendezésének lehetőségét. A tanulmányt a Kopint Datorg pénzügyi kutató cég opponálta. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezéséhez szükséges összes költség 2006-os árakon számolva 11 év alatt 5164 milliárd forint, melyből 518 milliárd az olimpia költsége, 4646 milliárd a kapcsolódó országos és fővárosi infrastrukturális fejlesztések, melyek olimpia nélkül is felmerülnek.

Mrd Ft

Bevétel

NOB Marketing Jegyárbevétel Egyéb Összesen

Kiadás

206 76 106 72 460

Sportesemények, Olimpiai falu, médiafalu MPC/IBC működtetése

166

Szervezés, rendezés biztonság, egészségügy, étkeztetés, ellátás, bérköltség, nyitó- és záróünnepély, szállítás, paralimpia, promóció, adminisztratív költségek, egyéb

294

Összesen

460


Mrd Ft

Költségkategória

Állami

Magán

EU

Összesen

Infrastruktúrafejlesztések

2 309

423

1 352

4 084

Előrehozott infrastruktúrafejlesztések 366 Olimpiai létesítményfejlesztések Olimpiai pályázat Összesen:

10

185

562

192

294

26

513

3

2

0

5

2 871

729

1 564

5 164

A táblázat kerekítésből származó eltéréseket tartalmaz!

„A költségek és aktualizált értékük nagyságrendjeinek ismeretében látszik, hogy a megvalósíthatóság kritikus kérdése továbbra sem az olimpia szervezési költsége, vagy a sportlétesítmények építési költsége, hanem az infrastrukturális felkészülés vállalhatósága lesz.” (PwC-tanulmány)

6000

Mrd Ft

5000

Mrd Ft

4000

Mrd Ft

3000

Mrd Ft

2000

Mrd Ft

2012 Infrastrukturális fejlesztések

2020 Állami források

Infrastrukturális fejlesztések

EU-források

EU-források

1000

Mrd Ft

Állami források

Olimpiai létesítmények

Magántőke

Olimpiai létesítmények

Magántőke

Rendezés költsége

Olimpiai bevételek

Rendezés költsége

Olimpiai bevételek

KÖLTSÉGEK

FORRÁSOK

KÖLTSÉGEK

FORRÁSOK

31


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

„…az olimpia megfelelő eszköz arra, hogy a tervekbe foglalt fejlesztések megvalósítása egy világos cél mentén időben elkezdődjön és határidőre befejeződjön. A szükséges infrastrukturális fejlesztések koncentrált véghezvitelével az olimpia hozzájárulhat az ország, illetve Budapest modernizációs és integrációs céljainak megvalósításához. Erre akkor van lehetőség, ha az olimpia megrendezése érdekében szükséges fejlesztési stratégia fővonalaiban egybeesik az ország, illetve a Főváros következő 10–15 éves időszakának területi és infrastruktúra-fejlesztési stratégiájával, érték- és fontossági sorrendjével.” (PwC-tanulmány)

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 ÖSSZESEN:

Olimpia költsége 0,4 0,6 1,0 3,0 15,1 17,1 59,1 84,3 95,6 142,7 99,1 518,0

Infrastruktúra 40 103 103 200 600 600 600 600 600 600 600 4646

Összesen 40,4 103,6 104,0 203,0 615,1 617,1 659,1 684,3 695,6 742,7 699,1 5164,0

a GDP

1,3%-a

A nemzetgazdasági beruházások

5%-a

Ez a kormányzati beruházások

18,5%-a

Az állami költségvetésnek pedig a

2,4 %-a

A GDP-többlet évente 360 milliárd Ft/év –

1800 milliárd Ft 5 év alatt

GDP-növekedési ütemtöbblet: Adóbevétel-többlet Többletmunkahelyek száma

„Fontos megállapítás, hogy a kizárólag az olimpia miatt felmerült fejlesztési költségek az összes tárgyalt beruházásnak mindegyik esetben csak 10%-át teszi ki. Nem elhanyagolható az sem, hogy a 10%-ot is olyan fejlesztések teszik ki, amelyek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek és javítják a város gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségi szintjét. A legfontosabb ilyen fejlesztések között szerepel a lakóingatlanokként utóhasznosított olimpiai és médiafalu, továbbá szállodák, biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a dunai hajózás fejlesztése, valamint sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények.” (PwC-tanulmány)

+0,2% évente 35 milliárd Ft/év 43 ezer fő/év


33


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

BUDAPEST 600 KM-ES KÖRZETÉBEN 15 ország (Lengyelország, Ukrajna, Ausztria, Románia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Montenegró, Koszovó, valamint Németország és Olaszország) és 12 főváros (Prága, Varsó, Bécs, Ljubljana, Zágráb, Belgrád, Bukarest, Szófia, Pristina, Szarajevó, Pozsony, Podgorica),

GDP

valamint München, Nürnberg, Drezda és Velence található. A régió 14 országa által eddig megszerzett nyári olimpiai aranyéremek harmadát Magyarország szállította. Többet, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Bosznia, Montenegró és Koszovó összesen.

LAKOSSÁG

GDP/FŐ

NYÁRI OLIMPIAI ARANYÉRMEK SZÁMA

1. LENGYELORSZÁG

673,75 mrd USD

38,5 millió

17.500 USD

62

2. UKRAJNA

380,33 mrd USD

52,1 millió

7.300 USD

28

3. AUSZTRIA

314,42 mrd USD

7,9 millió

39.800 USD

18

4. ROMÁNIA

290,56 mrd USD

22,7 millió

12.800 USD

86

5. CSEHORSZÁG

258,53 mrd USD

10,3 millió

25.100 USD

59

6. MAGYARORSZÁG

196,95 mrd USD

10,2 millió

19.500 USD

160

7. SZLOVÁKIA

117,66 mrd USD

5,3 millió

22.200 USD

7

8. SZERBIA

106,92 mrd USD

9,9 millió

10.800 USD

28

9. BULGÁRIA

103,32 mrd USD

8,4 millió

12.300 USD

51

10. HORVÁTORSZÁG

83,25 mrd USD

4,5 millió

18.500 USD

3

11. SZLOVÉNIA

56,05 mrd USD

1,9 millió

29.500 USD

3

12. BOSZNIA

28,12 mrd USD

3,7 millió

7.600 USD

-

13. MONTENEGRÓ

7,77 mrd USD

0,7millió

11.100 USD

-

14. KOSZOVÓ

5,41 mrd USD

1,8 millió

3.000 USD

-

2.819,99 mrd USD

177,8 millió

RÉGIÓ ÁTLAG:

505

15.860 USD


VARSÓ PRÁGA

POZSONY

BÉCS

BUDAPEST LJUBLJANA BUKAREST

ZÁGRÁB BELGRÁD SZARAJEVO PODGORICA

PRISTINA

SZÓFIA

35


R E Á L I S E L K É PZ E L É S E K , ÁTG O N D O LT T E RV E K

ATLANTA

GDP

LAKOSSÁG

GDP/FŐ

1. LONDON 2012

5199 mrd USD

144,1 millió

36.081 USD

2. BARCELONA 1992

3152 mrd USD

96,4 millió

32.699 USD

3. ATLANTA 1996

3131 mrd USD

66,2 millió

47.296 USD

4. BUDAPEST 2020

2820 mrd USD

177,6 millió

15.860 USD

5. PEKING 2008

2655 mrd USD

490 millió

5.900 USD

6. ATHÉN 2004

1325 mrd USD

86,9 millió

15.251 USD

7. RIO 2016

780 mrd USD

75 millió

10.400 USD

8. SYDNEY 2000

369 mrd USD

10 millió

36.900 USD

(Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Franciaország, Írország) (Spanyolország, Franciaország) (USA GDP: 12.267 mrd USD Lakosság: 298,6 millió) (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Montenegro, Koszovó) (Kína GDP: 6.897 mrd USD Lakosság: 1.169 millió) (Görögország, Törökország, Bulgária, Albánia, Macedónia, Koszovó, Montenegró) (Brazília GDP: 1575 mrd USD Lakosság: 191 millió) (Ausztrália GDP: 691 mrd USD, Lakosság: 17,6 millió)

RIO DE JANEIRO


LONDON BUDAPEST PEKING ATHÉN BARCELONA

SYDNEY

37


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

„Ahogyan az embereknek, a vállalatoknak, úgy az egyes országoknak is kellenek eszményképek, amire egy nemzet meg tud mozdulni. Kellenek olyan célok, amiket nehéz elérni, de ha elérjük, akkor azt tudjuk mondani; olyat csináltunk, amiről álmodni sem mertünk. A MOL a világ több mint negyven országában kutat, termel, értékesít. Kollégáim sokszor a legnehezebb körülmények között tesznek bizonyságot elszántságukról, szakértelmükről, tehetségükről. A sport is profizmust, kitartást és tehetséget kíván, ráadásul, ha jól csinálják, önmagában is nyereséges üzlet. Az olimpia lehetőséget adhat ennek igazolására, és a magyarok jó hírét terjeszthetné a nagyvilágban.”

HERNÁDI ZSOLT, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója

„Támogatom, hogy Magyarország megpályázza a 2020-as olimpia megrendezésének jogát. Ez egy nagyon fontos lehetőség. A 113 éves olimpiai mozgalom története során Magyarország sokszor bizonyított, kiemelkedő tehetségű sportolóink újabb és újabb generációjának köszönhetően mindig az éremtábla élvonalában foglalunk helyet. Jó lenne megkapni az esélyt a szervezésre is. Egy olimpia megrendezésének mindig vannak pozitív, hosszú távú gazdasági-társadalmi hatásai, amelyek közül kiemelném az infrastruktúra fejlődését, az új munkahelyek létesülését. Egy jól megszervezett, milliókat vonzó olimpia hatalmas lendületet adna az országimázs, a hazai és a nemzetközi turizmus erősödésének is.”

ZWACK PÉTER, a Zwack Unicum Nyrt. elnöke

„A Richter a közép- és kelet-európai régió cégei között meghatározó szerepet tölt be. Hazai irányítású vállalatként stratégiájának fontos része, hogy üzleti döntései nyomán egész Magyarország profitáljon. Az olimpia megrendezése olyan ügy, amely egyéb pozitív hozadékain túl jelentősen hozzájárul Magyarország, ezzel együtt a hazai cégek régiós szerepének erősítéséhez.”

BOGSCH ERIK, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója


„Évtizedekig tart a fejlődés egy olimpia megrendezése után. Japán felemelkedésében is óriási szerepet játszottak az ötkarikás játékok. A sikeres pályázáshoz ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül vezet az út, a magyarországi befektetési körülményeken pedig jócskán van mit javítani. Nem véletlen, hogy a TriGranit tevékenységének mindössze 20 százalékát folytatja Budapesten.”

DEMJÁN SÁNDOR, a TriGránit Zrt. elnöke

„Nem az a kérdés, hogy Magyarország rendez-e olimpiát vagy sem, hanem hogy találunk-e végre egy fontos eszmét, amelyben egy értékválságos, beteg társadalom képes konszenzust kialakítva hinni, és pozitív jövőképpel tenni is valamit a saját boldogulásáért. Az olimpia eszméje számunkra éppen erről szól, és ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmi felemelkedés lehetőségét magában hordozza.”

JAKSITY GYÖRGY, a Concorde Értékpapír Zrt. Igazgatóságának elnöke

„Magyarország képes olimpiát rendezni, amely az értékeinkre, a tisztes versengésre és nem a gazdagság fitogtatására, a flancra épít. Képes, ha nem azt keressük folyton, hogy miért nem lehet, hanem azt, hogy hogyan lehet jól megcsinálni.” DR. KUPA MIHÁLY volt pénzügyminiszter

39


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

„Nem az a kérdés, hogy van-e esélyünk, hanem hogy meg akarjuk-e csinálni. Ha a 2020-as olimpiát másik kelet-közép-európai ország nyerné el, akkor ötven évre elfelejthetjük az olimpiarendezés reményét. Arról nem is beszélve, hogy Budapest helyett Prága vagy Varsó lesz a térség súlypontja. Rio de Janeiro infrastruktúrája húsz évvel el van maradva a budapestitől, és közbiztonsági, egészségügyi gondjaik vannak. Mégis azt mondták, 2016-ra mindezt meg fogják oldani. Nem úgy kell tehát nekiindulnunk, hogy érdemes-e fejleszteni Budapestet egy olimpiára, hanem hogy használjuk fel az olimpiát arra, hogy rendbe hozzuk a dolgainkat.”

DR. BIENERTH GUSZTÁV, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke

„Magyarország gazdaságtörténetének kiemelkedő időszaka volt a Millennium. Az akkori építkezések évszázadokra meghatározták a főváros képét, tartós növekedési pályára állították a magyar gazdaságot. Az évforduló emblematikus mérföldkő lett az ország történetében. Hasonló esélyt teremtene egy budapesti olimpia is. Lehetőséget az összefogásra, a sikerre, a felemelkedésre.”

DR. PARRAGH LÁSZLÓ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

„A budapesti olimpia pályázata akkor lehet sikeres, ha összefog az ország, és egyetért abban, hogy nagyszerű sporthagyományainkat szem előtt tartva a főváros infrastruktúráját a nemzetközi sportrendezvények igényeinek megfelelően fejlesszük. A közös nevező kialakításának művészete abban rejlik, hogy minden résztvevő érdekeinek figyelembevételével nemzetközi fórumokon is egységet mutassunk a budapesti olimpia ügyében.”

SUGÁR ANDRÁS, a Magyar Golfszövetség elnöke


„Az olimpia megrendezésére leginkább a társadalomnak van szüksége, hogy lehessen egy közösen szerethető cél, amely az embereket nem osztja meg végre. Szakmai ártalom a biztosításból, hogy mindig hosszú távra nézek előre: az országot pénzügyileg, s a gazdaságfejlődést egy ilyen gigaprojekt mindenképpen segítené. Hozzájárulhat ehhez is, hogy olyan kiváló szellemi kapacitásokat, amelyeket például matematikai-fizikai olimpiákon a magyar fiatalok bizonyítanak évről évre, méltóképpen hasznosíthassuk ország-világ színe előtt. Számomra pedig azért fontos, mert gyerekkoromtól imádom a sportot, s itthon drukkolni, az különleges élmény lenne.”

DR. KEPECS GÁBOR, az Aegon Biztosító Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója

„Magyarország és ezen belül Budapest városfejlesztése, gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából rendkívül fontosnak tartom az olyan – a műszaki-technikai haladás szempontjából is kiemelkedő – kezdeményezést, mint az olimpiai játékok megrendezésére szóló pályázat előkészítése. Budapest akkor lesz igazán élhető város, ha az infrastruktúra fejlesztése hosszú távú és nagyvonalú céloknak alárendelten készül. A hosszú távra szóló városrendezés igazi motiváló ereje lehet egy olimpia rendezésének lehetősége. A város szempontjából óriási esélyt jelent, ha megkezdődik a 2020 évi olimpiára való pályázat előkészítése, függetlenül attól, hogy elnyerjük vagy nem az olimpia rendezési jogát, már a felkészülés és a tudatos városfejlesztés is óriási nyereség lehet ennek az ügynek.”

DR. PAKUCS JÁNOS,

a Magyar Innovációs Szövetség alapító elnöke

„A balatoni régió felkészülten várja a döntést. Az északi parton már jó ideje létrehozott Olimpiai Centrum a szomszédos vitorlásegyesületekkel kiegészülve különösebb erőfeszítés nélkül alkalmassá tehető a vitorlázásszakág versenyeinek fogadására. A Magyar Úszószövetség 2010-ben már a második világversenyt rendezi a távúszásszakágban Balatonalmádi–Balatonfüreden. A szükséges infrastrukturális fejlesztések a régió régóta aktuális igényei szempontjából is lassan elodázhatatlan szükségszerűségek, melyek megvalósulása nemcsak az olimpia idején, hanem hosszú távon is jelentős gazdasági eredményeket generálhat.”

WOSSALA GYÖRGY, az Európai Vitorlás Szövetség elnöke

41


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

A megkérdezettek 77 százaléka támogatja, hogy Budapest 2011-ben nyújtsa be a jelentkezését a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.

A SZONDA IPSOS 2007 FEBRUÁRJÁBAN készített 2000 fős országos reprezentatív felmérése szerint a magyarok 79 százaléka úgy véli, hogy az olimpia Budapestre hozatala Magyarország történelmének egyik legnagyobb sikere lenne. Az ország túlnyomó többsége szeretné, hogy történjenek meg azok a kormányzati és fővárosi döntések és lépések, amelyek lehetővé teszik, hogy Budapest megpályázza 2011ben a 2020-as olimpia megrendezését, hiszen tisztában vannak azzal, hogy egy hazai rendezésű olimpia hosszú távú társadalmi és gazdasági célokat szolgál. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy a budapesti olimpia ügye alkalmas lehet arra is, hogy valódi nemzeti egységet teremtsen. TÖRTÉNELMÜNK EGYIK LEGNAGYOBB SIKERE LENNE A megkérdezettek 79 százaléka szerint az Olimpia Budapestre hozatala Magyarország történetének egyik legnagyobb sikere lenne. 53 százalékuk szerint pedig a budapesti olimpia ügye alkalmas arra, hogy a mai politikai megosztottságban nemzeti egységet teremtő téma legyen. A megkérdezettek 77 százaléka támogatja, hogy Budapest 2011-ben nyújtsa be a je-

lentkezését a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. Ezt a budapestiek 70 százaléka, a megyeszékhelyek lakóinak 74 százaléka, míg a községekben élők 83 százaléka gondolja így. HOSSZÚ TÁVÚ HATÁS A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETRE A válaszadók 72 százaléka szerint egy hazánkban megrendezett olimpia növelné az ország gazdasági, politikai és kulturális súlyát a világban, így hosszú távon biztosított lenne az ország régiós vezető szerepe. 77 százalék szerint az olimpiának köszönhetően javul majd a közlekedés, míg 66 százalék véli úgy, hogy egy Budapesten rendezett olimpia pozitív hatással lesz a vidék fejlődésére. 81 százaléka a megkérdezetteknek a turizmus felélénkülését várja a hazai rendezéstől, ami kedvező hatást jelent a vidék számára is. ÁLDOZATVÁLLALÁS EGY OLIMPIAI RENDEZÉSÉRT A felmérés szerint a lakosság 61 százaléka hajlandó lenne 13 éven át évi 4000 Ft-tal támogatni a hazai rendezésű olimpiát (a 2006. májusi Szonda Ipsos kutatásának adatai alapján a megkérdezettek csupán 53 százaléka támogatta ezt az elképzelést). Az adófizetők 61 százaléka fordítaná adója 1 százalékát az olimpia támogatására.

77 ˚/ ˚


43


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

2007. június 28-án a Fővárosi Közgyűlés stratégiai jelentőségű, 9 javaslati pontból álló ötpárti döntést hozott „A 2020-as budapesti olimpia nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztés kapcsán, miszerint folytatni kívánja a 2020as olimpiai előkészületek 2002ben megkezdett várostervezési és törvény-előkészítési munkálatait. A döntés értelmében az olimpiai nagyprojektet beemelték a Podmaniczky Programba 8. számú prioritásként, az Olimpia Törvény tervezetéről pedig megindulhatott a szakmai egyeztetés.

JOHN EMESE,

az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője DR. BAGDY GÁBOR,

a KDNP fővárosi frakcióvezetője DR. VASKOR LÁSZLÓ,

az MDF fővárosi frakcióvezető-helyettese DR. STEINER PÁL,

az MSZP fővárosi frakcióvezetője TARLÓS ISTVÁN,

a FIDESZ fővárosi frakcióvezetője DR. DEMSZKY GÁBOR,

főpolgármester SZALAY-BERZEVICZY ATTILA,

a BOM elnöke IKVAI SZABÓ IMRE,

főpolgármester-helyettes HAGYÓ MIKLÓS

főpolgármester-helyettes HORVÁTH CSABA

főpolgármester-helyettes

2008. december 18-án a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta „Az Olimpia Törvény tervezete” és „A 2020as budapesti olimpia nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztéseket, valamint támogatását fejezte ki ezek Parlament elé való benyújtásáról. A Közgyűlés ötpárti döntést hozott arról, hogy a Főépítészi Iroda által felvázolt helyszínváltozatok közül a „Dunai szigetek olimpiája” fantázianevű kidolgozását kéri, mivel turisztikai vonzereje és városfejlesztést ösztönző hatása révén leginkább ez illeszkedik a főváros terveibe, és ez kínálja a NOB felé sikeres pályázás legjobb esélyét is.


2009. augusztus 27-én a Fővárosi Közgyűlés ötpártilag úgy határozott, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az Olimpia Törvény tervezetének parlamenti elfogadását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101 §-ában foglalt felterjesztési jogával élve kezdeményezi. 2009. szeptember 22-én Csepel önkormányzatának képviselő-testülete egyhangúlag döntött a BOM tevékenységének, valamint a Fővárosi Közgyűlésnek az olimpiai pályázatot előkészítő városfejlesztési struktúra tervezetében foglalt elképzelések támogatásáról. Továbbá kezdeményezte a vonatkozó Településrendezési Szerződés előkészítését, és felkérte Budapest XXI. kerületének országgyűlési képviselőit, hogy támogassák a 2020-as olimpia megrendezéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalását a Parlament őszi ülésszakán.

45


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

A NYÁRI OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI JÁTÉKOK RENDEZÉSE MEGHATÁROZZA A VÁROS, A RENDEZŐ ORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐJÉT – GAZDASÁGI, TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÉT, SPORTÉLETÉT, ÉLETSZÍNVONALÁT.

Az Olimpia Törvény tervezetét a BOM megbízása alapján a New York-i központú Weil, Gotshal Manges Magyarországon működő Siegler Ügyvédi Irodája készítette el. A törvénytervezet szövegének a Parlament elé benyújtott változatát a Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18-án egyhangúlag fogadta el, miután a BOM szakemberei és a Fővárosi Önkormányzat ügyosztályai, valamint jogászai egy éven át egyeztettek a pontos részletekről. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TÖRVÉNY ELFOGADÁSÁRA? Az Olimpia Törvény elfogadása nem jelenti azt, hogy 2011-ben Budapest már biztosan megpályázza a 2020as olimpiai játékokat, pusztán megfelelő kereteket és struktúrát biztosít az olimpiai pályázatról való döntés előkészítéséhez és meghozatalához. Tehát a 2011-ben regnáló magyar kormányt és a fővárosi vezetést nem kényszerhelyzetbe, hanem helyzetbe hozza a végső döntést illetően. Az Olimpia Törvény ötpárti támogatása és parlamenti elfogadása kifejezi a 2020. évi olimpiai játékok megpályázásának előkészítésére vonatkozó egységes politikai és társadalmi támogatottságot, mely alapvető feltétele annak, hogy a nemzetközi világ és a NOB komolyan vegye Magyarország olimpiai szándékait. Az Olimpia Törvény elfogadása szintén biztosítani képes a kormányzati ciklusokon átívelő, 2013-ig tartó pályázati folyamat stabilitását. JOGI HAGYOMÁNYOK: A nagy nemzeti vállalkozások politikai támogatásáról és megvalósításáról korábban is már többször

törvényben rendelkezett az országgyűlés: sugárút építése (1870), millenniumi építkezések (1896), a Budapest Sportcsarnok újjáépítése (2000). A különleges szabályozás oka minden esetben az volt, hogy a létező szabályozási környezet nem képes hasonló nagy projektek lebonyolítására. Ezért a projektek magvalósulása érdekében pozitív diszkriminációt kellett és kell alkalmazni.

Az Olimpia To.. rve†ny tartalma: Korábbi nemzetközi példák és gyakorlat alapján egy közös állami és fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő, nonprofi t jogi személy, a Pályázati Előkészítő Bizottság (PEB) létrehozása, az olimpiai pályázat előkészítése, a kandidálás és a jelentkezés folyamatának irányítására. 1) A PEB 2013-ig működik, sikeres pályázat esetén munkáját a Szervezőbizottság folytatja, sikertelen pályázat esetén megszűnik. 2) A PEB a hazai rendezésű olimpia ügyét képviseli a 2. és 3. Nemzeti Fejlesztési Tervek, valamint a fővárosi hosszú távú fejlesztési tervek előkészítése és végrehajtása, illetve az olimpiai színhelyek meghatározása során. 3) A PEB igazgatóságának tagjai: a PEB választott elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, a Főváros és a Kormány által kijelölt tagok, továbbá a Parlament által megválasztott személyek. 4) A PEB feladata a jelentkezéshez és a pályázáshoz szükséges források előteremtése. 5) A PEB készít előterjesztést a játékok magyarországi megrendezésének megvalósíthatóságáról annak érdekében, hogy a Kormány és az érintett települési önkormányzatok, valamint a MOB megalapozott döntést hozhassanak Budapestnek az olimpiára való pályázása kérdésében. A folyamatok egyszerűsítése: 1) Az olimpiai fejlesztésekkel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. 2) Építési engedélyezés a Főváros – és nem az egyes kerületek – hatáskörében.


47


N E M Z E T I Ö S S Z E FO G Á S

AZ OLIMPIA EGYSZERRE LEHETŐSÉG ÉS KÉNYSZER. Lehetőség, mert olyan gazdasági és versenyelőnyt hozhat, amely a magyar gazdaság sikeres és hosszú távú jövőjét meghatározza. Kényszer, mert Közép- és Kelet-Európában eddig még nem volt olimpia, de nagy valószínűséggel lesz. A nyertes város pedig magához ragadja a régió központi szerepét, legalább 50 évre. Prága már megpályázta a 2016-os olimpiát, Varsó

pedig a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság döntőjének helyszíne lesz. A verseny már elkezdődött, és nekünk kell eldönteni, milyen szerepet szánunk magunknak az elkövetkező évtizedekre a régióban. Versenytársainkkal szemben sportmúltunk, területi adottságaink és a 2005 óta folytatott előkészítő munka révén minden adott ahhoz, hogy komolyan vegyük a 2020-as olimpia 2011-es megpályázását.


Készült a BOM (Budapesti Olimpia Mozgalom) Egyesület megbízásából, 1122 Budapest, Városmajor u. 44. www.budapestiolimpia.hu • Kiadja a Hamu és Gyémánt Magazinkiadó, 1012 Budapest, Pálya utca 9. • Köszönjük a kiadványhoz nyújtott segítséget: Dr. Takács Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárnak, Fényes Gábor fotográfusnak, a Hamu és Gyémánt Magazinkiadó szerkesztőségének, a Fotógyár Kft.-nek, a Magyar Sportmúzeumnak, a NAOS design consultantsnak, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-nek és mindenkinek, aki egy kicsit tett a budapesti olimpiáért. • Ügynökségi fotók: MTI, Reuters, RedDot /CORBIS, Tóth Vadnai Gábor, Acsai Miklós • Nyomda: Prospektus Nyomda, 8200 Veszprém, Tartu utca 6.


A BOM ALAPÍTÓI

A BOM TÁMOGATÓI

A BOM SZAKMAI TÁMOGATÓK


Budapesti Olimpia 2020 brosúra