Page 1

Budai Központi Kerületi Bíróság 11.P. 21.735/2013/21 A bíróság Raiffeisen Lízing Zrt. felperesnek | | alperes ellen TEMPO Párt alperes pernyertessége érdekében történő beavatkozása mellett kölcsön iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi VÉGZÉST: perében a bíróság tájékoztatja a feleket a következő teljes érvénytelenség okozására alkalmas a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint fennálló érvénytelenségi okról: Az 1996. évi CXII. tv. (régi Hpt.) 78. §-ának (1) bekezdése alapján a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. Ezen általános jellegű felperesi pénzügyi intézményi kötelezettséget támasztja alá, egészíti ki, részletezi, tárja fel helyes értelmezését a régi Hpt. 203. §-ának (6) és (7) bekezdésének a.) pontja, a III. melléklet 10.1. pontja, a 76/A. és 76/B. §-ai (kockázatfelmérés és kockázatkezelés), 13/D, §-ának (1), (2) és (3) bekezdése (kötelező kockázatkezelés), 70. §-A (prudens banki magatartás elve) Ez a fenti jogszabályi rendelkezésekben megjelenő kötelezettség olyan alapvető szerződéssel összefüggő, felperesi, az adós által hitelbírálati díjjal megfizetett, pénzügyi szakismerettel rendelkező szakember által elvégeztetendő és az adós javára is szolgáló (mert az adott hitelszerződés-típus tekintetében a nem hitelképes adóst a hitelfelvételtől megóvó) kötelezettség (követelmény), melynek nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése egyértelmű teljes érvénytelenséget okoz a fenti jogszabályi rendelkezésbe ütközés folytán (régi Ptk. §-a).


Figyelemmel arra, hogy a kereseti tényállás alapján legalább is olyan hitelbírálatra, (akár ún. scoringra) nem került sor a hosszú (2-3 évet meghaladó) futamidejű és időszakonként magas (havi 10.000. Ft körüli összeg feletti) törlesztőrészletekkel érintett hitelszerződéssel összefüggésben, amely az alperesi adósnak a vonatkozó devizában megszerzett és a jövedelem mértékénél fogva alaposan feltehetően az egyes devizában kifejezett törlesztőrészletek törlesztési időszaka alatt is fennálló, a hitelképesség megállapítására alkalmas jövedelmére vonatkozótt és rögzített ilyen nagyságú jövedelmet, és/vagy amely az alperesi adósnak nem a vonatkozó devizában, hanem forintban megszerzett, de a jövedelem nagyságára tekintettel alaposan feltehetően a deviza/forint árfolyam erőteljes - a szerződés megkötése időpontjához képest + 5 - - 5 %-os sávot meghaladó/alulmúló - változása esetére számított törlesztőrészletek törlesztési időszaka alatt is fennálló, a hitelképesség megállapítására ilyen árfolyamváltozás esetére is alkalmas jövedelmére vonatkozott és rögzített ilyen nagyságú jövedelmet. A hitelképesség vizsgálata mindkét fenti esetkörben ki kellett, hogy terjedjen arra, hogy a várható adósi jövedelem elegendő a becsült megélhetési költségek, a korábban kötött és még fennálló hitelek törlesztéseihez és az új hitel törlesztés terheinek fedezéséhez. Önmagában a 2010.06.11-től megkötött szerződéseknél a 361/2009 Korm.r. 3. és 4. §-ában írt szabályok betartása, a 2010.01.01-től megkötött szerződéseknél a 2009. évi CLXII. tv. (Fnyht.) 14. §-a vagy az


Budai Központi Kerületi Bíróság 11.P. 21.735/2013/21

ezeket az időpontokat megelőzően kötött szerződéseknél a hasonló tartalmú belső hitelbírálati előírások betartása nem elegendő. Ezen ún. felelős hitelezéssel összefüggő kötelezettség alapvető, érvénytelenséget okozó és szerződéses jellegét igazolja a Központi Hitelinformációs Rendszer (korábban BAR-lista) felállítása mögött meghúzódó egykori jogalkotói szándék (részben szintén a nem hitelképes adós hitelfelvételtől történő megóvása). Továbbá hitelbírálati iratoknak a szerződéshez csatolás elvárása (régi Hpt. 78. §-ának (1) bekezdése). Valamint az a hitelbírálati szabályok alkalmazásánál figyelembe jövő körülmény is, hogy a hitelbírálatot végző pénzintézetnek, az általa alkalmazott pénzügyi szakembernek tudomása volt/kellett lennie arról, hogy a gazdaságtörténetben nem szokásosnak, hanem kivételesnek számít az olyan hosszabb 2-3 évet jóval meghaladó időszak, amelyben a forint-valuta (s általában a valutakeresztárfolyamok) lényegesen nem változtak. Végül a 2008. június 13-tól hatályos, elveiben azonban a korábbi 2010.05.22-ig alkalmazandó 87/102 EGK irányelvvel nem ellentétes 2008/48/EK irányelv (24)-(32) bekezdései (Preambulum), a II. fejezete 8. cikke és 23. cikke, valamint az Európai Unió Curia-ja c-565/12-es sorszámú döntésének (LCL Le Credit Lyonnais SA v. Fesih Kalhan) nem közvetlen tartalma, hanem elvei is, hiszen kifejezett magyar belső jogbeli szankció hiányában az érvénytelenség is lehet polgári jogi szankció. A bíróság csak akkor folytathat le e körben bizonyítást (hivatalbóli bizonyításnak nincs helye), ha az alperes ellenkérelmében kifejezetten hivatkozik rá és bizonyítást indítványoz (hitelbírálattal összefüggő iratok csatolása és egyéb lehetséges bizonyítási indítványok). Ugyanakkor ha a bíróság a semmisséget a bizonyítást követően vagy annak hiányában is megállapíthatónak tartja, akkor ezen okból is érdemben elutasíthatja a keresetet, az más kérdés, hogy ilyen esetleges döntése nem jelent ítélt dolgot az


érvénytelenség körében, külön perben az érvénytelenség megállapítása iránt kereseti kérelem terjeszthető elő. A bíróság a Kúria 1/2005. (VI. 15.) PK. Véleménye („A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról") alapján járt el, melynek európai jognak megfelelőségét a fogyasztóvédelem körében a Jőrös-ügybeli C-897/11 -es számú Európai Bíróság által hozott döntés, a 93/13 EGK Irányelv különösen annak preambuluma utolsó bekezdése és 6. cikkének (1) bekezdése - is bizonyítja („mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását"). Megjegyzi a bíróság, hogy ezen végzésbeli bírói eljárás (tájékoztatás) akkor is kötelező (a fenti PK vélemény kimentést nem enged), ha a felek egyike sem hivatkozik a fenti egyértelmű és nyilvánvaló (a jelenleg rendelkezésre álló iratok szerint jelen ügyben fennálló) érvénytelenségi okra. Budapest, 2014.06.09.

a kiadmány hiteléül:

dr. Szepesházi Péter sk. bíró

Budai Központi Kerületi Bíróság 11.P. 21.735/2013/21  

Budai Központi Kerületi Bíróság 11.P. 21.735/2013/21

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you