Page 1

Pécs a többszintű kormányzás csapdájában: az EKF

Pécsi Tudományegyetem

Társadalomtudományi Egyesület

2010


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Tartalomjegyzék Bevezetés .............................................................................................................................- 2 Módszertani és mintakeretek................................................................................................- 3 A pályázat és a cím elnyerésével kapcsolatos vélemények..................................................- 4 Az EKF és Pécs helyzetének általános megítélése.............................................................- 11 Az EKF irányításának megítélése ......................................................................................- 21 Az EKF kommunikációjának megítélése...........................................................................- 35 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Bevezetés „Pécs a többszintű kormányzás csapdájában” elnevezésű kutatás hat nagy témát köt össze, ezzel a társadalomtudományok speciális és unikális metszetét adja. A PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék keretében működő kutatási csoport a többszintű kormányzás módszereinek gyakorlati alkalmazását és anomáliáit vizsgálja az Európai Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs viszonylatában. Az

Európai

Unió

olyan

szakpolitikai

tér,

amelyben

megvalósul

a

szupranacionális, kormányközi és szubnacionális szintek szimbiózisa. E sajátos integráció működésének értelmezésére és elemzésére az utóbbi harminc évben számos elmélet született. Ezek közül az egyik a „többszintű kormányzás”, amely lehetőséget biztosít arra is, hogy a többi elmélet pozitív hozadékait beemelje az elemzés menetébe, relativizálva azok megállapításait. Ebben a megközelítésben érthető marad a nemzetállami szint jelenlegi dominanciája, hiszen nem kérdőjelezi meg a tagállamok kormányainak kompetenciáit, ugyanakkor ezáltal válik érzékelhetővé az államok módosuló szerepe: a kölcsönös függőség részint a globalizált világ többi szereplőjétől, részint a szubnacionális és nem kormányzati szervektől. Az integráció a kooperáló, sokszereplős, nem hierarchikus döntési terek eredménye, amely alkalmas arra, hogy a döntés előkészítésében és folyamatában felismerhető átalakulásokat kövesse. Jelen kutatás keretében vállalkozunk arra, hogy a közel egy évtized elteltével értelmezzük újra a kategóriát és vizsgáljuk, valóban képes-e a fent említett folyamatok korrekt feltárására, elemezve a döntési szintek és hálózatok sajátosságait, a deliberatív döntések előkészítését és legitimációját. Az negyedévszázados múltra visszatekintő „Európai Kulturális Fővárosa” cím elnyerése és a győztes város programjainak megvalósítása, megvalósulása jó lehetőséget biztosít a politikai döntéshozatali szintek együttműködésének, hatásának elemzésére olyan szakpolitika esetében, amely azért döntően a nemzetállami kompetencia alá esik. A kutatás elvégzését követően komplex politika és gazdasági áttekintést kapunk Pécs – mint hazánk egyik nagyvárosa, a dél-dunántúli régió központja – történetének legnagyobb volumenű fejlesztési és Magyarország rendszerváltást követően legnagyobb kulturális projektjének előkészítéséről, fázisairól és eredményéről.

-2-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Módszertani és mintakeretek A közvélemény-kutatások során a mintavétel legfontosabb szempontjai: ƒ

A kutatás során 2x500 fős, véletlenül kiválasztott pécsi lakost kérdezünk meg 2010-ben és 2012-ben;

ƒ

A megkérdezettek nemek, iskolai végzettség és életkor szerint reprezentálják a pécsi felnőtt lakosságát;

ƒ

A kérdőíveket kérdezőbiztosok kérdezik le véletlenszerűen kiválasztott kérdezési helyeken;

ƒ

A kérdezés kezdőpontját véletlenszerűen választjuk ki a város különböző városrészeiben, de a városrészek arányosan szerepelnek.

Mintamegoszlási arányok Pécs

18-39 éves alap közép 30 17 22 20 52 37

férfi nő összesen

Pécs férfi nő összesen

alap 114 134 248

felső 18 23 41

alap 56 54 110

40-59 éves közép felső 30 27 47 29 77 56

Mindösszesen közép 58 81 139

alap 28 58 86

61 és a felett közép felső 11 11 14 5 25 16

felső 56 57 113

Összesen 228 272 500

Összesen 228 272 500

A vizsgálat lebonyolitásánál figyelembe vettük a lakosság városrészek szerinti megoszlását is, így a kérdezőbizosok a kovetkező városrészek szerinti megoszlást alkalmazták. Városrészi arányok: Választókerület Belváros Mecsekoldal Uránváros Déli városrész Kertvárosi lakótelep Pécs Kelet Összesen

Népességarány 3,9% 10,7% 29,1% 5,3% 27,9% 23,1% 100,0%

-3-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

A pályázat és a cím elnyerésével kapcsolatos vélemények Gyakorlatilag minden pécsi tud arról, hogy 2010-ben a város Európai Kulturális Fővárosa. Azt azonban, hogy Pécs melyik évben nyerte el a címet, csupán a válaszadók fele (52%) tudta megmondani helyesen. Összességében azonban csak 15 százaléknyian nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. A rossz választ adók többsége csupán 1-1 évet tévedett. A helyes választ adók aránya az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekszik. Míg az alapfokú végzettséggel bírók 44 százaléka és a középfokon iskolázottak 51 százaléka, addig a felsőfokon iskolázottak 68 százaléka említette a helyes évszámot. 1. ábra

-4-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  2. ábra

A város lakói leginkább Debrecenre (80%) és Budapestre (37%) emlékeznek a pályázatn szintén induló városként. Debrecenre a felsőfokú végzettségűek és a 18 és 39 közöttiek emlékeztek az átlagnál nagyobb, a 60 évnél idősebbek és az alapfokú végzettségűek pedig az átlagnál kisebb mértékben emlékeztek vissza. A felsőfokú végzettségűek körében Budapest említettsége is felülmúlta az átlagot. A kérdés kapcsán érdemi válasz nélküliek megjelenési gyakorisága az alapfokú végzettségűek körében a legmagasabb, a diplomások körében pedig a legalacsonyabb.

-5-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  3. ábra

A pécsiek leginkább úgy látják, hogy az EKF cím elnyeréséről Toller László volt polgármester (44%), valamint az Európai Unió (43%) döntött. Az erre a célra létrehozott nemzetközi zsűri (34%) és a kormány (26%) hasonló szerepéről már jóval kevesebben nyilatkoztak. A döntnökökről határozott kép él a pécsiekben, csupán a városban élők négy százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A véleménystruktúra homogén a város lakosainak körében, egyik szocio-demográfiai változó mentén sem tapasztalható jelentős véleményeltérés.

-6-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  4. ábra

A pályázat összeállításában a pécsiek többsége (63%) szerint Toller Lászlónak volt szerepe. Az önkormányzat (32%) és a képviselő-testület (30%) részvételéről feleannyian nyilatkoztak. Minden más szereplő említettsége ennél jóval alacsonyabb volt. A szocio-demográfiai háttérváltozók ebben az esetben sem befolyásolták jelentősen a véleményeket.

-7-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  5. ábra

A pályázat sikerét a pécsiek háromnegyede (78%) spontán módon Toller László volt polgármesternek tulajdonítja. A kormány (20%), az önkormányzat (19%) és az Európai Unió (16%) szerepéről már jóval kevesebben nyilatkoztak. Minden más szereplő említettsége 10 százalék körüli vagy az alatti volt. A sikerrel kapcsolatos véleményeket egyik szoci-demográfiai háttérváltozó sem befolyásolja számottevő mértékben.

-8-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  6. ábra

A pályázati siker titkának zárt kérdések formájában történő vizsgálata is az előbbi eredményeket támasztja alá: a pécsiek leginkább Toller László politikai befolyásának tulajdonítják az eredményt. Jelentős szerepet tulajdonítanak még a város kulturális adottságainak és földrajzi helyzetének, valamint a pályázat minőségének. A város megközelíthetősége és az országgyűlési képviselők politikai befolyása azonban már jóval kisebb hatásúnak látszik a Pécsett élők szemében. Ezen kérdések kapcsán sem tapasztalható semmilyen számottevő különbség az egyes társadalmi csoportok véleménye között.

-9-


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  7. ábra

- 10 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Az EKF és Pécs helyzetének általános megítélése A pécsiek spontán módon leginkább pozitív fogalmakat társítanak az EKF-hez. A többségnek (53%) a projekthez kapcsolódó beruházások jutnak eszébe; valamivel alacsonyabb, de még mindig jelentős említettségűek (37%) a programok. A fiatal korosztályhoz tartozók az átlagnál gyakrabban neveztek meg valamilyen programot. A város szépülése és a turizmus 18-18 százaléknyi válaszadó esetében került elő. Pécs kinézetének pozitív változása leginkább a 60 évnél idősebbek és a diplomások esetében jelent meg gyakran. Az első negatív tényező – a közlekedési káosz – csak az ötödik helyen került elő, 15 százalékos gyakorisággal. Botrányokat, a beruházások késését egyaránt 12 százaléknyian mondták. A zaj, a rendetlenség 10 százaléknyi válaszadó esetében jelent meg. Az EKF-ről a legtöbb pécsiben kialakult már valamilyen elképzelés, a kérdésre csupán 5 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. 8. ábra

A pécsiek elsöprő többsége (összesen 85%) egyetért azzal, hogy a város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A véleményeket semmilyen szocio-demográfiai háttérváltozó nem befolyásolja jelentős mértékben, vagyis minden társadalmi csoportban egyenletesen magas a projekt elfogadottsága. - 11 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  9. ábra

A pécsiek főleg a turisták által a városba hozott pénz (52%), a megújuló épületek (45%), a nemzetközi hírnév (44%) miatt tartják fontosnak az EKF projektet. A városfejlődés új lehetőségeit (38%), valamint az új kulturális programokat (30%) már jóval kisebb arányban említették a megkérdezettek. Pécs régiós szerepének növekedését és a létrejövő új munkahelyeket csupán a válaszadók hozzávetőleg negyede nevezte meg, mint fontossági kritériumot. Ez utóbbi két tényezőnek az említettsége a diplomások körében az átlagnál magasabb volt. A többi szempont megítélését semmilyen háttérváltozó nem befolyásolta számottevő mértékben.

- 12 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  10. ábra

A pécsiek szerint az EKF az idegenforgalom (42%) és a beruházások (41%) terén gyakorol a leginkább kedvező hatást a város életére. Az új programokat (26%), a hírnevet (23%), az új munkahelyeket (22%), a város szépülését (20%) hozzávetőleg egynegyednyien említették. A többi pozitív hatás ennél jelentősen alacsonyabb említettségi arányt ért el, a pécsi polgároknak csak kis része gondolja azt, hogy az EKF hatására jelentős fellendülés indulna meg, vagy, hogy a kultúra számottevően fejlődne, a bevételek növekedését és a közlekedés fejlődését is csak kevesen valószínűsítik. Az életminőség, a köztisztaság vagy éppen a közbiztonság fejlesztését pedig szinte senki nem várja el az EKF-től. Hasonló mértékben elenyésző azoknak az aránya is, akik szerint a projektnek semmilyen kedvező hatása nem lesz. Az EKF kedvező hatásaival kapcsolatos elképzeléseket egyik háttérváltozó sem befolyásolja jelentős mértékben, vagyis minden társadalmi csoportban ez a vélemyénstruktúra a jellemző.

- 13 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  11. ábra

A Pécsett élők fele (46%) szerint az EKF semmilyen kedvezőtlen hatással nem lesz a város életére. Az emberek által vélelmezett negatív hatások közül egyik sem nevezhető átütőnek, mindegyik csupán szórványos említettséggel bír. Legnagyobb arányban az épületek magas fenntartási költségei (11%) és a beruházások késése jelent meg. A többi probléma gyakoriságai még a 10 százalékos szintet sem érték el. Az egyes említett nehézségek mögött nem fedezhető fel semmilyen szocidemográfiai mintázat, vagyis nem egy-egy jól körülhatárolható társadalmi csoport által érzékelt jelenségekről van szó, hanem a lakosság körében szórványosan jelen lévő tényezőkről.

- 14 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  12. ábra

A pécsiek többsége (58%) úgy látja, hogy a város kulturális hagyományai nagymértékben megjelennek az EKF programjaiban. Egyharmadnyian azonban azt gondolják,

hogy

a

kulturális

hagyományok

csupán

kismértékben

tudnak

érvényesülni. Ettől a képtől egyik társadalmi csoport véleménye sem tér el jelentősen.

- 15 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  13. ábra

A pécsiek meghatározó hányada (86%) szerint az EKF projekt megvalósítása jó irányba halad. Összességében a lakosság 10 százaléka van csak negatív véleménnyel a munkálatokról. Az egyes társadalmi csoportok véleménye ebben az esetben sem tér a város teljes lakossága esetében tapasztalható viszonyoktól.

- 16 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  14. ábra

A pécsiek nagytöbbsége (összesen 70%) szerint az EKF összességében kedvező hatással lesz Pécs kulturális életére. A válaszadók egynegyede azonban úgy látja, hogy egyaránt lesznek kedvező és kedvezőtlen hatásai is a Kulturális Fővárosnak. A véleményeket ebben az esetben sem befolyásolja semmilyen szocio-demográfiai háttérváltozó, vagyis minden társadalmi csoportban egyenletesen magas kedvező véleményűek aránya.

- 17 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  15. ábra

Az EKF-ről szóló különböző kijelentések megítélése is megerősíti az előző kérdések esetében tapasztalható pozitív véleményklímát. Minden olyan mondatnál, amely valamilyen pozitív vélekedést tartalmazott a projektről a válaszadók többsége egyetértéséről nyilatkozott. A legalcsonyabb – de még mindig összességében 57 százalékos elfogadottsága – annak a véleménynek volt, hogy a projekt új munkahelyeket teremt. A negatív tartalmú mondatokat a többség elutasítóan értékelte. A legkisebb mértékű ellenszenv azzal az elképzeléssel kapcsolatban jelent meg, hogy az EKF helyett inkább a szociális problémákat kellene megoldani.

- 18 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  16. ábra

A bizakodó vélemények azonban nemcsak az EKF projekt kapcsán jellemzik a pécsieket: 81 százalékuk bizakodó Pécs jövőjével kapcsolatban is. Emellett 78 százaléknyian egyértelműen fejlődőnek érzik a várost. Ezt a tendenciát a többség egyértelműen 2008-tól érzékeli. Az előbbi arányok minden társadalmi csoportban hozzávetőleg azonosak, vagyis a város lakosságát egyöntetűen pozitív közhangulat jellemzi.

- 19 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  17. ábra

18. ábra

- 20 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Az EKF irányításának megítélése A pécsiek többsége úgy tudja, hogy az EKF keretében megvalósított beruházások listáját a pályázati kiírás (57%) és az Európai Unió (56%) határozza meg. A helyi szereplő – az önkormányzat – meghatározó szerepéről csak háromtizedük nyilatkozott.

A kormány hasonló szerepéről csupán 23

százaléknyian nyilatkoztak. Minden más szempont említettsége 10 százalék alatt maradt. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekszik a pályázati kiírást említők aránya. Az életkor pontosan ellentétes hatást gyakorol a válaszokra: minél idősebb valaki annál kisebb a valószínűsége annak, hogy ezt a tényezőt említette a kérdezés során. 19. ábra

A pécsiek úgy látják, hogy a Kulturális Főváros ügyeit leginkább a helyi szereplők irányítják: Páva Zsolt polgármestert 75, az önkormányzatot általában 44, a

Pécs2010

Menedzsmentközpontot

36,

a

városi

képviselő-testületet

32

százaléknyian említették. A kormányzati szereplőket hozzávetőleg egyötödnyien sorolták az irányítók közé. A Menedzsmentközpontot a diplomások az átlagnál

- 21 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  nagyobb gyakorisággal nevezték meg a projekt irányítójaként. 20. ábra

A város lakói szerint az EKF irányításában a legnagyobb befolyása a Pécs2010 Menedzsmentközpontnak és Páva Zsolt polgármesternek van. Az Európai Uniónak is még viszonylag nagy ráhatást tulajdonítanak. Minden más szereplőhöz – az egyházak kivételével – közepes befolyást kapcsolnak. A

Menedzsmentközpont

befolyásának

megítélése

az

iskolai

végzettség

emelkedésével párhuzamosan növekszik. Az alapfokú végzettségűek esetében átlag alatti, a középfokú végzettségűek körében átlagos, míg a felsőfokon iskolázottak esetében átlag feletti a Menedzsmentközpontnak tulajdonított befolyás mértéke.

- 22 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  21. ábra

Szakértelem tekintetében az Európai Unió és a Pécs2010 Menedzsmentközpont vezeti a listát, mindkét szereplő esetében a „nagymértékben ért hozzá” kategóriába sorolódik. A Művészeti Tanácsnak, Páva Zsolt polgármesternek, a Pécsett élő művészeknek, a kulturális ügyekkel foglalkozó minisztériumnak és a kulturális miniszternek a közepesnél valamivel nagyobb hozzáértést tulajdonítanak. Minden más szereplő – az egyházak kivételével – közepes szakértelmi besorolást kapott. A szocio-demográfiai változók nem befolyásolják jelentősen a szakértelem megítélését, az minden társadalm csoportban a teljes népességre jellemző viszonyokhoz közelít.

- 23 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  22. ábra

Ha az előző ábrák adatait egy olyan koordináta-rendszerben jelenítjük meg, amelynek a tengelyei az egyes változók középértékénél metszik egymást és az egyik tengelyen a hozzáértést a másikon pedig befolyást mérjük, akkor össze tudjuk hasonlítani azt, hogy az egyes szereplőknél milyen összefüggés van a befolyás és a szakértelem között. Az origón 45 fokos szögben áthaladó egyenes jelzi azt a tartományt, ahol a két dimenzió értékei egyensúlyban vannak, vagyis ugyanakkora befolyása van az adott szereplőnek, mint amekkora szakértelme. A legtöbb vizsgált szereplő esetében a befolyás és a hozzáértés megítélése hozzávetőleg azonos, vagyis a pécsiek úgy látják, hogy az adott vezető vagy szervezet esetében a befolyás és a hozzáértés összhangban van. A kormány, az önkormányzat, a képviselő-testület, Páva Zsolt polgármester és a Pécs2010 Menedzsmentközpont esetében azonban ez az összhang felborul: a Pécsett élők a hozzáértési szintjüknél jelentősen nagyobb befolyást tulajdonítanak nekik.

- 24 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  23. ábra

A vizsgált aktorok esetében érdemes összehasonlítani azt is, hogy a Kulturális Fővárossal kapcsolatos hozzáértésük és általános szakértelmük között milyen viszony van. A legtöbb szereplőnél ebben a tekintetben is harmonikus viszonyok jellemzőek, vagyis lényegében azonos a két hozzáértési típus megítélése. Érdemi eltérés csak Páva Zsolt polgármester és a Pécs2010 Menedzsmentközpont esetében tapasztalható: előbbinél saját munkájával kapcsolatos hozzáértése felülmúlja, míg utóbbinál alulmúlja az EKF ügyeihez kötődő szakértelmét.

- 25 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  24. ábra

A Kulturális Fővárossal kapcsolatos nehézségekért a pécsiek leginkább az önkormányzatot (48%), a kormányt (38%) és a képviselő-testületet (37%) teszik felelőssé. A megkérdezettek hozzávetőleg egynegyede hibáztatta Toller László (27%) és Tasnádi Péter (25%) volt polgármestereket valamint a Pécs2010 Menedzsmentközpontot (26%). A kulturális ügyekkel foglalkozó minisztériumot egyötödnyien nevezték meg e kérdés kapcsán. A felelősségtulajdonítást egyik szocidemográfiai háttérváltozó sem befolyásolja számottevő mértékben.

- 26 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  25. ábra

Az Európai Unió és a Pécs2010 Menedzsmentközpont kivételével minden említett szereplőnek közepes mértékű felelősséget tulajdonítanak a pécsiek a nehézségekért.

Az Unió és Menedzsmentközpontról nyilatkozók azonban

összességében inkább nagy felelősségről számoltak be. A háttérváltozók ebben az esetben sem befolyásolják jelentősen a véleménystrukturát.

- 27 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  26. ábra

A megkérdezettek szinte mindannyian (91%) említették az Európai Uniót a projekt finanszírozójaként. A kormányról ugyanezt 44, az önkormányzatról 35 százaléknyian állították. A kulturális minisztérium pénzügyi szerepéről 13 százaléknyian

nyilatkoztak.

Minen

más

szereplő

említésének

gyakorisága

gyakorlatilag elhanyagolható mértékű volt. A pénzügyi források biztosításáról szóló véleményeket sem befolyásolják a szoci-demográfiai változók.

- 28 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  27. ábra

A pécsiek közel fele (összesen 44%) úgy látja, hogy az önkormányzat nagy önállósággal rendelkezik az EKF pénzügyi kérdései kapcsán. Ugyanennyien voltak azok is, akik szerint a város vezetésének csak kismértékű financiális mozgástere van. A mozgástérrel kapcsolatos véleményeket mind az életkor, mind az iskolai végzettség befolyásolja. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken, míg az életkor emelkedésével növekszik az önkormányzatnak tulajdonított mozgástér mértéke.

- 29 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  28. ábra

A Pécs2010 Menedzsmentközpontot a pécsiek egyötöde (22%) ismeri. A diplomások körében az átlagnál magasabb a szervezet tevékenységét ismerők aránya. Akik ismerik a központot, leginkább úgy tudják, hogy a programok koordinálása a feladata. Tevékenységével a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmada (38%) alapjában véve elégedett, 23 százalékuk azonban ambivalens véleménnyel jellemezhető. Elégedetlennek összességében 27 százaléknyian nevezhetők.

- 30 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  29. ábra

30. ábra

- 31 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  A pécsiek többsége úgy gondolkodik, hogy az EKF-fel kapcsolatos döntésekben (cím elnyerése, nagy beruházások megvalósítása, kulturális programok megvalósítása) a pártpolitika nagy szerepet játszott. A válaszadók kétharmada szerint a város arculatának alakításában is nagy beleszólása van a pártpolitika szereplőinek. 31. ábra

A Pécsett élők háromtizede (29%) látja úgy, hogy a kormány érdemben támogatja a helyi elképzelések megvalósítását az EKF kapcsán. Ezzel ellentétes állásponton 16 százaléknyian vannak. A relatív többség (40%) véleménye azonban a két véglet között helyezkedik el. Az előbbi arányok minden társadalmi csoportban hozzávetőleg azonosak.

- 32 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  32. ábra

A város lakóinak fele (52%) szerint teljesen vagy legalábbis nagyrészt a pécsi elképzeléseket tükrözik az EKF beruházásai. Egyharmadnyian (36%) azonban úgy látják, hogy a helyi ötletek csak kis részben tudtak érvényesülni. Az előbbi arányoktól egyik társadalmi csoport véleménystrukturája sem tér el.

- 33 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  33. ábra

- 34 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann 

Az EKF kommunikációjának megítélése A pécsiek háromnegyede (77%) szerint leginkább Páva Zsolt polgármester szokott megszólalni a médiában az EKF kapcsán. Számottevő említettsége (30%) a polgármesteren kívül a Pécs2010 Menedzsmentközpontnak volt még. Minden más szereplő kommunikációs aktivitását csak a lakosság nagyon kis része (10% vagy az alatti) érzékelte. A Menedzsmentközpont említettsége az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekszik. Az alapfokú végzettségűek körében még csak 19 százalék, a középfokon iskolázatottak esetében 41 százalék, a diplomások körében azonban már 56 százalék. 34. ábra

A pécsiek a rendezvényekkel kapcsolatos kommunikációval elégedettebbek, mint a beruházásokkal kapcsolatossal. Az előbbit 53 százalényian, míg az utóbbit csak 43 százalényian tartották egyértelműen megfelelőnek. Mind a beruházások, mind a rendezvények kommunikációjának megítélése az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan romlik.

- 35 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  35. ábra

36. ábra

- 36 -


K Káákkaaii –– V Veettőő:: PPééccss aa ttööbbbbsszziinnttűű kkoorrm máánnyyzzááss ccssaappddáájjáábbaann  A város lakóinak többsége (60%) szerint az EKF kapcsán mind a botrányokról, mind a beruházásokról hallani lehet a médiában. A megkérdezettek 19 százaléka szerint csak a botrányokról, 14 százalékuk szerint azonban csak a beruházásokról lehet hallani a hírekben. Az EKF-hez köthető hírek tartalmával kapcsolatos véleményeket semmilyen szocio-demográfiai háttérváltozó nem befolyásolja számottevő mértékben. 37. ábra

- 37 -


Pécs a többszintű kormányzáscsapdájában: az EKF  

Pécs a többszintű kormányzás csapdájában: az EKF

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you