Page 6

tranzakció, ami megalapozza a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos büntetőjogon kívüli intézkedések közül a legszélesebb kör alkalmazását. 3. A Btk. 401. §-a alapján aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A régi Btk. 303/B. §-a e rendelkezéssel tartalmilag azonos tényállást szabályozott. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vétségének kerettényállását a tárgyidőszakban a Pmt. szabályai töltötték ki. A Pmt. 23. §-a alapján Pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltatót a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé bejelentési kötelezettség terheli. Ilyen bejelentésnek a rendelkezésre álló információk alapján helye lett volna, ugyanakkor valószínűsíthetően – minthogy más országoktól eltérően hazánkban a cégháló működése miatt mindeddig nem indult büntetőeljárás – e bejelentés elmaradt. Ebben az esetben viszont – többek közt annak felderítése érdekében, hogy az érintettek esetében a mulasztás szándékossága megállapítható-e, a megfelelő ügyfélazonosítás és a kiemelt közszereplői minőség feltárása egyáltalán megtörtént-e – álláspontom szerint helye lehet nyomozás megindításának e vétség miatt is. 4. A Btk. 293. § (1) bekezdése szerint az, aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A régi Btk. 253. § (1) bekezdése a tényállást eltérő néven, de azonos tartalommal rendelte büntetni. Nincs olyan nyilvánosságra került információ, amely alapján jogtalan előny kilátásba helyezése megtörtént volna az ügyben hivatalos személy vagy rá tekintettel más felé. Ugyanakkor a pénzmozgás ténye és az 1. pontban részletesen bemutatott időzítése álláspontom szerint kellő gyanút alapoz meg arra, hogy a lehetséges vesztegetők oldalán magyarországi közhatalmi döntések befolyásolásának szándéka fennállhatott, az átutalások pedig az ehhez szükséges összeg rendelkezésre bocsátását szolgálhatták, így a veszetegtési cselekmény legalább kísérleti szakaszba jutott. Tekintettel ráadásul arra, hogy a Btk. 298. § (1) bekezdés– és a régi Btk. 256/A. § – szerinti befolyás vásárlása bűncselekmény a hivatalos személlyel tényleges kapcsolatban nem álló, a döntés befolyásolására vonatkozó képességét csak állító személynek adott juttatásokra is kiterjed, korrupciós bűncselekmény kísérletének gyanúja még abban az esetben is fennállhat, ha hazai hivatalos személynek az elkövető jogtalan előnyt nem is biztosított. Budapest, 2017. november 16. Tisztelettel,

Dr. Bodoky Tamás Richárd ügyvezető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 6

Velasco feljelentés  
Velasco feljelentés  
Advertisement