Page 1

A víziközmű ágazat jelen helyzete és jövőbeni terveire vonatkozó

atlatszo.hu 2017.07.13. 1 javaslatok

A Magyar Állam céljai: -

vízdíjak szinten tartása, rekonstrukcióval a jelenlegi műszaki állagromlás megállítása, a rekonstrukciós elmaradás csökkentése, a j ó műszaki állapotú rendszerek létrehozása, működtetési feltételeinek megteremtése, jól m ű k ö d ő víziközmű-szolgáltatók létrehozása, a társadalmi elvárásoknak megfelelő minőségi víziközmű-szolgáltatás,

Jelenlegi állapot A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi C C I X . törvény ( A továbbiakban: Vksztv.) a víziközmű piac átfogó, radikális átalakulását határozta meg a tulajdonlás és működtetés szabályozásán, a tulajdonosi és felügyeleti szerepek elválásán keresztül egészen az egységesen kialakított és ellenőrzött árszabályozási rendszerig. A Vksztv. szabályrendszere az addig közel 400 víziközmű-szolgáltató által ellátott szolgáltatás nagyfokú integrációját kényszerítette ki. 2015. évre a víziközmű-szolgáltatók száma 40-re csökkent. A víziközmű szolgáltatási szektor állapota válságosra kezd fordulni fenntarthatóság, a működtethetőség, és a finanszírozás szempontjából. Továbbá az egyre növekvő fogyasztói igények, elvárások szükségessé teszik a rendszer újragondolását, a lehetőségek számbavételével, a fogyasztói-, állami teherviselő képesség, valamint az uniós források korlátainak ismeretében. A válság elkerülése érdekében olyan eszközök keresése szükséges, amelyekkel m á r rövidtávon a jelenlegi helyzetet stabilizálni lehet, hosszútávon a teljes ágazat megújítása és a szolgáltatás európai szintre emelése a cél. Magyarországon a vezetékes ivóvízellátás a lakosság 95 %-nál van kiépítve, európai viszonylatban j ó n a k mondható a mutatószám. A csatornázottság meghaladja a 75 %-t, és a közeljövőben megvalósuló csatornaépítések, szennyvíz tisztító telepek építése és korszerűsítése folytán a fenti százalék emelkedni fog. A z 1990-es években 1.012 millió m termelés és 911 millió m értékesítéshez képest jelentősen lecsökkent mára az ivóvíztermelés és értékesítés 600 millió m és 440 millió m ) . A kiépített, mára feleslegessé vált kapacitások következtében az üzemeltetési költség megnövekedett emellett az ágazatban dolgozók létszáma 45.000-ről több mint a felére 20.000 alá csökkent. 3

3

3

3

A műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatt folyamatos állagromlás következett be, melyek felújítási igénye 3000 Mrd F t felettire tehető. A z integrációs kötelezettségek, a díjbefagyasztás, a rezsicsökkentés és a különadók többletterhe támogatási igényt generál. A Vksztv. rendelkezései szerint, a különadók terheit a víziközmű-szolgáltatók maguk viselik, azok sem közvetlenül, sem közvetve nem építhetőek be a szolgáltatás díjába. A z integráció a szolgáltatás színvonalát hátrányosan nem érintette, sőt a nagyobb méretű szolgáltatók magas színvonalú munka és műszaki kultúrájának térnyerésével inkább növelte. Nincs egységes beruházás-tervezés és megvalósítás. A z ellátásért felelős önkormányzatokkal a kommunikáció nehézkes, a döntés-előkészítő folyamatok hosszadalmasak. A vízmű víziközmű-szolgáltatók eltérő földrajzi, demográfiai és műszaki feltételrendszerben működnek. Magyarországon az önkormányzati és az állami tulajdonú vagyonra eltérő vagyonkezelési szabályok vonatkoznak.


atlatszo.hu 2017.07.13. miatt válságos szinthez2

A víziközmű-szolgáltatás működtetése a rekonstrukciós elmaradások közeledik, melynek megoldása a fenntarthatóság, a finanszírozás és a j ö v ő k é p újra fogalmazását igényli. A z egyre növekvő fogyasztói igények, elvárások is szükségessé teszik a rendszer újragondolását, a lehetőségek számbavételével, a fogyasztói-, állami teherviselő képesség, valamint az uniós források korlátainak ismeretében. Jelen dokumentáció célja az ágazati stratégiai irányok meghatározásához, egy, a jelenlegi ágazati adatokra támaszkodó összesítés, melyben esetenként lehetséges beavatkozási javaslatok is részletezésre kerülnek. A z ágazati problémakörök azonosítása: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Víziközmű-szolgáltatók támogatása Rekonstrukció Eredményjavító intézkedések Díjkérdések Kontrolling Ágazati bérkérdések

I.

Víziközmű-szolgáltatók támogatása

A víziközmű ágazatban m ű k ö d ő víziközmű-szolgáltatók hiányosságait likviditási gondokkal magyarázzák.

az alapfeladataik

ellátásának

A legkritikusabb gazdasági helyzetben lévő szolgáltatók likviditási problémái ideiglenes megoldással kezelhetővé válhatnak. Ennek megoldására az alábbi megoldási lehetőségek javasolhatóak: 1. K ö z m ű a d ó miatt veszteségessé vált szolgáltató 2017., 2018. évi támogatása A I I I . fejezet 3. pontjában rögzített átstrukturálás megvalósításáig javasolható a k ö z m ű a d ó következtében veszteségessé vált szolgáltatók támogatása 2017, 2018. évben. A jelzett működtetési problémák a M E K H által összeállított 1. számú mellékletben kerül bemutatásra, kiegészítve a likviditást vizsgáló oszlopokkal. Ezen szolgáltatók veszteségei - a 2015. évi adatok alapján - 3 566 M F t éves támogatással kezelhetővé válnak. 2. A közműadótól függetlenül veszteséges szolgáltatók támogatása A z 1. számú mellékletben rögzített, a közműadótól függetlenül veszteséges szolgáltatók, (melyek alapvetően az állami tulajdonban lévő regionális vízművek és a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató K f t . ) támogatási lehetőségéhez további vizsgálatok és mérlegelések elvégzése javasolható, az V . fejezetben rögzített kontrolling vizsgálatokon felül. Vizsgálandó: - az egyes szolgáltatónál a veszteséget mi eredményezte, - mennyi amortizációt képzett az elmúlt években, - kintlévőségeinek időbeni vizsgálata, - a tulajdonosai részére nyújtott egyéb szolgáltatások, - a tulajdonos által elengedett bevételek.


I I . Rekonstrukció

atlatszo.hu 2017.07.13. 3

A víziközmű ágazat legsúlyosabb problémája a felújítások, karbantartások évtizedeken át tartó hiánya. A megfelelő minősítéssel rendelkező rendszerek száma mára már nem éri el a 20 %-t, és ez folyamatosan csökken. A hiányzó összeg azonnali biztosítására sem az ellátásért felelősök, sem a víziközmű-szolgáltatók, sem maga a Magyar Állam nem képes, ugyanakkor egyes víziközmű rendszerek állapota kritikus, amely azonnali beavatkozást igényel. A fenti probléma megoldásához a víziközmű ágazat valamennyi együttműködése szükséges a terhek megosztásával az alábbiak szerint.

szereplőjének

az

A víziközmű rendszerek pótlási és felújítási (a továbbiakban: rekonstrukciós) munkálatainak forrását 1/3-ad részben a Magyar Állam, 1/3-ad részben a víziközmű-szolgáltatók pótlási alapja és 1/3-ad részben a víziközmű tulajdonos települési önkormányzatok pótlási alapja biztosítaná. A „III. fejezet 2. Tulajdonjog, vagyonkezelés" pontjában rögzítettek figyelembevételével, a víziközmű rendszereket a 2018. évtől csak vagyonkezelői szerződéssel lehetne majd üzemeltetni és ezért a víziközmű-szolgáltatók pótlási alapjának mértéke megegyezne, illetve meghaladná az üzemeltetett víziközmű-rendszerekre j u t ó 2018. évi értékcsökkenés mértékét. Ezen módszer alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a már nullára leírt legkritikusabb állapotban lévő, elöregedett - víziközművek esetében az értékcsökkenés már nem jelenik meg a kimutatásokban. Természetesen a rekonstrukciós feladatok ellátásának forrását képezheti továbbá a víziközmű-szolgáltatók által kezelt víziközmű-alapban lévő használati díj és egyéb pénzügyi művelet is. A víziközmű tulajdonos települési ö n k o r m á n y z a t o k pótlási alapjának mértéke azzal az összeggel egyezik meg, amennyit meg kellett volna képezniük 2017. december 31-éig. A pontos adatok megismeréséhez szükséges az önkormányzatok működéséért felelős Belügyminisztérium együttműködése. ( I I . fejezet 1. Értékcsökkenés) A Magyar Állam a rekonstrukciós munkálatok támogatása céljából létrehozta a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényben a Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapját (a továbbiakban: Alap). A z Alap mértéke a 2018. évben 1,5 Mrd forint, míg az azt követő költségvetési években legalább ekkora mértékű. A z Alapot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: N F M ) kezelné és döntene a támogatási igényekről. Támogatási igényt: a) a települési önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató, b) csak a víziközmű-szolgáltató vagy c) csak az állami többségi tulajdonban álló víziközmű-szolgáltató is benyújthat. A z Alapból a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: M E K H ) által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervek (a továbbiakban: G F T ) első ütemében szereplő rekonstrukciós munkákhoz lehetne támogatást igényelni. A G F T első üteme kétféle tartalommal lenne elkészíthető: a) csak azokat a rekonstrukciós feladatokat lehetne benne feltüntetni, amelyekre a forrás 100 % - a rendelkezésre áll, ide értve azt az esetet is, amikor a forrás 1/3-a az Alapból származna, vagy


atlatszo.hu 2017.07.13. fel lehetne4

b) a rendelkezésre álló forrástól függetlenül valamennyi rekonstrukciós feladatot benne tüntetni, amely a víziközmű rendszer biztonságos működtetéséhez szükséges. Meg kell határozni szempontokat:

a támogatási

igények

elbírálásakor

figyelembe veendő

objektív

- a víziközmű rendszer műszaki állapota, prioritások meghatározása (pl. aszbeszt csövek cseréje), - a települési önkormányzat adóerő-képességének vizsgálata a Belügyminisztérium adatai alapján, - a vízbázisra épülő komplex ivóvíz termelési és szállítási stratégiával (lásd lejjebb) való összhang, - a hatékony energiafelhasználási megoldások az alacsonyabb üzemelési költségek érdekében, - a felhasználói igények indokoltsága, - érintett felhasználók száma, - egyéb. A víziközművek egységesen tervezhető, regionális szintű beruházás-tervezése és kivitelezése jelenleg nem valósítható meg. A z egységes tervezhet őség és díjképzés, valamint a víziközmű szolgáltatók gazdaságosabb működése érdekében egy komplex ivóvíz termelési- és szállítási stratégia megteremtése szükséges, amelynek célja a nagy kapacitású ivóvíz minőségű vizet biztosító vízbázisokról történő ivóvíz szolgáltatás. A z említett hosszú távú cél egy egységes vízbázis minősítési rendszer létrehozása a vízbázishoz rendelt ellátási terület meghatározásával. A komplex stratégia lehetőséget adna a fennálló víziközmű rendszer kapacitásainak figyelembevételével a rendszer optimalizálására, a felesleges és esetlegesen párhuzamos szakaszok újragondolására. A z Alapból nyújtott támogatás felhasználását az N F M , a GFT-ben foglaltak végrehajtását a M E K H ellenőrizné. Ahhoz, hogy az Alapból a 2018. évben támogatásokat lehessen nyújtani szükséges a víziközmű rendszerek műszaki állapotának ismerete. Ezzel összhangban a Kormány elfogadta a Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló 1110/2017.(III.7.) számú Kormányhatározatot, amely szerint az N F M feladata a víziközmű rendszerek állapotának felmérése 2017. december 31-éig. A feladat végrehajtása alkalmat teremthet a víziközművek országos elektronikus adatbázisának a felülvizsgálatára is. nLEredményjavító intézkedések

1.

Értékcsökkenés

A víziközművek értékcsökkenése az alkalmazott technológiák, anyagok és a rájuk ható terhelési hatásokból eredően speciális jellegű. A speciális jellegükből adódóan, az általánosan elfogadott értékcsökkenési leírások nem vetíthetőek valósághűen a víziközművekre, ezért szükséges ezek mértékének specifikázálása, újraszabályozása. Mindezek végrehajtásához szükséges a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi L X X X I . törvényben (a továbbiakban: T A O törvény) mellékletének kiegészítése a víziközmű-szolgáltatási elemek értékcsökkenésének meghatározásával.


atlatszo.hu 2017.07.13. bekezdése5

A számvitelről szóló 2000. évi C . törvény (a továbbiakban: Szt.) 52. §-ának (1) alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. A z évenként elszámolandó értékcsökkenést az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni (Szt. 52. § (2) bekezdés), az Szt. konkrét leírási kulcsokat és időtartamot nem állapít meg. A z értékcsökkenési leírás azonban sok esetben nem az Szt. szerint, a tényleges avulással arányosan kerül leírásra, hanem Tao tv. elismert leírási kulcsok szerint. A Vksztv. alapján víziközmű kizárólag az állam vagy önkormányzat tulajdonába tartozik. A Vksztv. rendelkezései lehetőséget adnak az üzemeltetési feladatok bérleti-üzemeltetési, vagyonkezelési vagy koncessziós szerződés keretében történő ellátására. A bérleti­ üzemeltetési szerződéssel üzemeltetésre átadott víziközművek továbbra is a helyi önkormányzatok könyveiben szerepelnek, így figyelembe kell venni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. ( I . 11.) Korm. rendelet előírásait. Ebben az esetben az eszközök nem a tényleges avulással arányosan kerülnek leírásra, hanem a Tao tv.-ben elismert leírási kulcsok szerint, mivel a 4/2013. ( I . 11.) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a Tao tv. 2. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. A beruházások vagyoni értéke növeli a víziközmű-vagyont és így a szolgáltatók értékcsökkenési leírását is. A z értékcsökkenési leírás és az új technológia nem kerül beépítésre a díjakba a Rezsi tv. korlátozásai miatt, így a szolgáltatók terheit az elkészülő és átadott beruházások a jövőben tovább növelik. A Vksztv. 78. § (1) bekezdése alapján a 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig el kell végezni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi L X X X I . törvény 2017. január 1-étől úgy módosult, hogy a víziközmű vezetékekre vonatkozóan a korábbi 3 % helyett 2%-os, a víziközmű ágazat gépeire, berendezéseire, felszereléseire vonatkozóan a korábbi 14,5 % helyett 7 %-os leírási kulcsot vezetett be. A z átmeneti díjak megállapításakor az értékcsökkenést is figyelembe kell venni, így ezen leírási kulcsok megváltozása a m á r megállapított átmeneti díjak felülvizsgálatát indokolná. A Hivatalhoz beérkezett felmérések alapján a vagyonértékeléssel megállapított új bekerülési érték átlagosan 82%-kal nagyobb, mint a könyv szerinti érték, mely megnövekedett vagyon nagyobb értékcsökkenési leírást is fog eredményezni. A MAVÍZ által rendelkezésre bocsátott kimutatásokból a víziközmű vagyon értékének kimutatása, valamint az elszámolt értékcsökkenés összegek, illetve fejlesztésre fordított összeg és az igény felmérése nem volt feldolgozható, ennek megfelelően javasolt a víziközmű-szolgáltatók direkt m ó d o n történő megkeresése.

2. Tulajdonjog, vagyonkezelés Megvizsgálásra javasolható az egységes tulajdonosi környezet, illetve szerződési jogviszony kialakítása. Ennek egy lehetősége a „V. Bérkérdések" pontban rögzített többségi állami tulajdonszerzés. Mivel az önkormányzatok jelenleg nem tudnak a teljes víziközmű rekonstrukcióhoz elegendő forrást biztosítani, így a Magyar Államnak lehetősége nyílik a többségi állami tulajdonlás megszerzését követően, az önkormányzatokkal kötendő vagyonkezelési szerződések keretében, többlet források megnyitására. Fentiek alapján a víziközművek üzemeltetését csak vagyonkezelési szerződéssel lehetne ellátni. A megkötendő


szerződések mellékleteként szerepelhetnek a Gördülő Fejlesztési biztosítottá válna állami garanciával a víziközművek rekonstrukciója.

Tervek,

atlatszo.hu 2017.07.13. melyekkel6

3. A k ö z m ű a d ó szabályainak átalakítása a víziközmű ágazatban 2019-től A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi C L X V I I I . törvény (a továbbiakban: K ö z m ű a d ó tv.) elfogadásával egyes víziközmű-szolgáltatók esetében jelentősen torzították azok gazdálkodását, többletköltséget okozva nekik. A k ö z m ű a d ó eltérően sújtotta a víziközmű-szolgáltatókat más ágazatokhoz képest, illetve egyenlőtlenül oszlik el a szolgáltatók között: - a közműadó kétszeresen sújtja a víziközmű-szolgáltatókat, mivel szükséges azt megfizetni az ivóvízvezetékek és a szennyvízcsatornák vonatkozásában is, - mivel alapja a vezetékhossz, jelentősen rosszabbul járnak a nagyobb - azonban alacsonyabb népsűrűségű - területet ellátó szolgáltatók, mivel a felhasználók koncentráltsága alapvetően befolyásolja az üzemeltetési költségeket és a bevételeket. A kisebb területen - azonos felhasználó szám mellett költségei alacsonyabbak, a nagyobb területet ellátó bevételek mindkét esetben azonosak. Azonban a szolgáltatónak magasabb költségek mellett, a magasabb

- koncentrálódó hálózat üzemeltetési hálózat esetén magasabbak, míg a nagyobb ellátási területen m ű k ö d ő közműadót is meg kell fizetnie.

A k ö z m ű a d ó módosítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közteher igazságosabb m ó d o n történő újraelosztása ne járjon a költségvetés bevételeinek csökkenésével. A víziközmű ágazatban a vagyonarányos közteherviselés elvének érvényesítése mellett a víziközmű társaságok eltérő teherviselő képességét is fokozottan figyelembe kell venni. Ennek érdekében 2019. j a n u á r 1-étől meg kell változtatni a k ö z m ű a d ó számításának szabályait, melynek egyik módozata lehetne a 2017. évben az Országgyűlés elé benyújtott T/15363. sz. törvényjavaslat. A tervezett módosítás értelmében a víziközmű ágazatban - a hírközlési ágazatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - össze kell hangolni az adózók vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségeit az adózás általánosságának és egyenlőségének elveivel. Gazdasági és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy mind a nagyvárosias környezetben élők, mind a ritkábban lakott, kisebb településeken élők is megfelelő víziközmű infrastruktúrával rendelkezzenek. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonala fennmaradjon, progresszív m ó d o n adókedvezmény kerül bevezetésre, melynek mértéke a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számossága és a közművezeték nyomvonalának hossza alapján képzett korrekciós tényezőhöz igazodik. A k ö z m ű a d ó törvényjavaslat szerinti módosítással - az 1. sz. mellékletben rögzített oszlop szerint - a 41 víziközmű-szolgáltató közül csak 12-nek, jellemzően a kis ellátási területen nagy felhasználói egyenértékűeknek fognak a terhei kedvezőtlenül változni, míg a többi 29 víziközmű-szolgáltató esetében a terhek mérséklődése várható. 4. A jelenleg rendelkezésre álló összesítések


A Vízi-közmű szolgáltatók megoszlása, tulajdoni arány alapján:

atlatszo.hu 2017.07.13. 7

100%-os önkormányzati tulajdonban van: 23 szolgáltató többségi önkormányzati tulajdonban : 13 szolgáltató Állami többségi tulajdonban van: 5 szolgáltató

A M E K H 2015. évi adatai alapján a víziközmű-szolgáltatók adózott eredménye az alábbiak szerint alakult: ADÓZOTT EREDMÉNY -

a víziközmű-engedélyes tevékenységük adózott eredménye alapján: 17 szolgáltató nyereséges, 24 veszteséges. a 2000.évi C tv. szerint az adózott eredményük alapján: 30 nyereséges, 11 veszteséges szolgáltató volt.

KINTLÉVŐSÉGEK A vízi-közmű szolgáltatók kintlévőségének nagy részét a lakossági felhasználók adják. Jelentős a kintlévőségek összege: 25,512 M r d F t ( a M A V I Z tagszervezeteknél) 0-90 nap közötti kintlévőség összege: 9,732 M r d F t 91-365 nap közötti kintlévőség összege: 6,986 M r d F t éven túli kintlévőség összege: 8,794 M r d F t

Üzemeltetési jogviszonykénti használati (bérleti) díjak az ágazatra vonatkozóan I V Ó V Í Z Á G A Z A T : 5 792 M F t Bérleti üzemeltetési használati (bérleti) díj összege: 5 072 M F t Vagyonkezelési használati díj összege: 233 M F t

Vegyes üzemeltetési jogviszonyban lévő eszközökre fizetett használati díj: 487 M F t

S Z E N N Y V Í Z Á G A Z A T : 18 035 M F t Bérleti üzemeltetési használati (bérleti) díj összege: 15 807 M F t Vagyonkezelési használati díj összege: 400 M F t Vegyes üzemeltetési jogviszonyban lévő eszközökre fizetett használati díj: 1 828 M F t


atlatszo.hu 2017.07.13. 8 A V Í Z I K Ö Z M Ű - V A G Y O N É R T É K E 2016. D E C E M B E R 3 1 - I A D A T O K A L A P J Á N A vagyon értékelése m é g nem minden szolgáltatónál történt meg. Vagyonkezelési szerződés keretében, a kezelt vagyon értéke megközelítőleg: 542 M r d F t Bérleti üzemeltetési szerződés keretében az üzemeltetett víziközmű vagyon értéke megközelítőleg: 1386 M r d F t Koncessziós üzemeltetési szerződés keretében kezelt vagyon értéke: 130 M r d F t

I V . Díjkérdések

Magyarország vízközmű-szolgáltatásra vonatkozó ex-ante feltételeinek teljesítése, valamint a rekonstrukciós feladatok finanszírozási bázisképzése érdekében elengedhetetlen a jelenlegi díjképzési módszer későbbiek során történő felülvizsgálata. A

lehetséges

megoldások

közül

jelen

dokumentációban

egy,

inkább

a

szélsőséges

teherviselési lehetőségek irányába kitolódott díjképzési metódust fogalmaztunk meg, mely hatásainak figyelembevételével, számítási módjának bemutatásával igyekszünk gondolatot ébreszteni a későbbi döntések meghozatalának elősegítése érdekében. 1. A vízellátás és a szennyvízelvezetés díjainak kalkulációja 5 m / h ó és teljes lakossági fogyasztás esetében 3

A 2. számú melléklet excel állományában szereplő kalkuláció alapja azon feltételen alapul, hogy a lakosság

5 m /hónap 3

fogyasztásának

megfizetésével

a víziközmű

szolgáltatás

egészének költsége kitermelődjön, beleértve a nem lakossági és az 5 m -en felül szolgáltatott 3

víz

és elvezetett

szennyvíz

mennyiségét.

A z előbbi

alapfeltevés

alapján

az

5

m

3

vízfelhasználás feletti és a nem lakossági díjakból származó bevétel a víziközmű szektor rekonstrukciójára fordítható. A táblázat számításokat tartalmaz egy másik szcenárió esetére is. Azt feltételezve, hogy a lakosság teljes víztermelés és szennyvízkezelés költségei - beleértve a nem lakosságit is - a lakosság által kerülne megfizetésre és „csak" a nem lakossági felhasználásból eredő bevétel maradna meg a szolgáltatónál, mint rekonstrukcióra fordítható többlet. A számítások során nem került figyelembe vételre a víziközmű-szolgáltatók másodlagos és egyéb tevékenységeiből származó bevétel, kiadás, továbbá az esetlegesen nyereségessé váló működés következtében jelentkező társasági adó. A számítási módszerből adódóan a szektorban jelenleg meglévő, földrajzi és demográfiai viszonyokból eredő egyenlőtlenség - egyéb kompenzációs szabályozás bevezetése hiányában - megmarad, tehát továbbra is azon víziközmű-szolgáltatók lesznek előnyös helyzetben,


amelyek fajlagosan alacsony költségen tudják előállítani és elosztani a vizet,

atlatszo.hu 2017.07.13. elvezetni és9

kezelni a szennyvizet. Fentieken túl megjegyzendő, hogy mivel a számítás gerincét 2015-ös adatok adják, nem került

bekalkulálásra

bérminimum

emelés

a 2017-es okozta

évben

személyi

minimálbér-emelésnek

és

Minisztérium

vagy közvetett

állami

közvetlen

tulajdonú

szükséges forrás

a

gazdasági biztosításáról

garantált

végrehajtott jellegű

minimálbér,

költségnövekmény.

bérminimum-emelésnek

tulajdonosi joggyakorlása

társaságokra

gyakorolt

valamint a

hatásairól,

a

garantált

Előbbieken Nemzeti

alá tartozó

szóló 1160/2017. (III. 22.) Korm. határozat

a

Fejlesztési

egyes

valamint a

túl

többségi

bérfejlesztéshez

értelmében 2017-

ben a bérfeszültségek elkerülése érdekében 13 %-os béremelésre került sor az 5 regionális víziközmű-társaságnál, amely 4,5 M r d F t forrásigénnyel járt. A bérfejlesztés 2018-ban, és 2019-ben is folytatódni fog, együttesen 30 százalékos lesz. A M a V í z számításai szerint az egész szektorban 25%-os bérfejlesztés végrehajtásához 20,6 M r d Ft-ra lenne szükség, amely összeggel nőne a személyi jellegű ráfordítás és csökkenne a rekonstrukcióra m e g m a r a d ó összeg. A kalkulált szennyvíz és vízdíjak esetében csak a fogyasztással arányos díjakra történt a számítás, tehát nem tartalmazzák az alapdíjakat. Az alapdíjakkal történő korrigálásra csak a bekötési átmérők ismeretében kerülhet sor, megtartásuk a fogyasztás arányos díjakat kb. 5-10 % - k a l csökkenti. A z ivóvíz ágazat számításainál figyelembe vett alapadatok, a számítás metódusa A számítás a K S H 2015-ös országos ivóvíztermelés és a háztartások részére szolgáltatott ivóvíz adataiból indul k i . A z ivóvíz háztartásokhoz történő elvezetése során elsősorban a hálózat rossz állapota miatt vízveszteséggel kell számolni, amely az évek során egyre emelkedő ütemmel 2015-ben meghaladta a 26%-ot. A kitermelt víz közel VV-ért tehát a szolgáltató nem szed be díjat, de a kitermelés költségei ugyanúgy megvannak, a táblázat adatai ennek megfelelően kerültek korrigálásra. Megjegyzendő a vízveszteséghez sorolandó a hálózatmosatás,

fertőtlenítés

és a víztisztító berendezések

regenerálásához

felhasznált

vízmennyiség is, így tökéletes hálózat esetén sem lenne zéró az értéke, de a hálózati vízveszteségek döntő hányada nem ebből ered. A számításhoz szükséges ágazati szintű ráfordítási számadatok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól származnak, amelyek tartalmazzák a víztermelés anyagi jellegű, személyi jellegű, egyéb ráfordításait és a működtető eszközök

értékcsökkenési

leírását. A víztermelés jelenlegi fajlagos költsége az összes ágazati költség és az összes kitermelt vízmennyiség - beleértve a vízveszteség miatti mennyiséget - hányadosaként adódik. A nem lakossági szolgáltatási díjakat a korábbi jogszabályi környezet miatt általában a lakossági díj másfélszeresében

határozták meg. A rezsicsökkentéssel a lakossági

díjak

csökkentek, a nem lakossági díjak tekintetében pedig csak a korábban meghatározott díj alkalmazható. A nem lakossági fogyasztásból származó bevételek esetén a számítás két


alternatívát tartalmaz, az egyik szerint a korábbi szabályozás visszavezetésével a

atlatszo.hu 2017.07.13. 10 másfélszeres

díj kerül alkalmazásra, a másik a megemelt egységes díj alkalmazásával számol. A szennyvíz ágazat számításainál figyelembe vett alapadatok, a számítás metódusa A számítás a K S H 2015-ös országos települési szennyvízelvezetés és -tisztítás adataiból indul ki. A háztartásoktól befolyó szennyvízmennyiségre külön nem áll rendelkezésre adat, ezért ennek meghatározása a háztatások részére szolgáltatott vízmennyiségből számítással történt. A mennyiség csökkentésre került a jelenlegi közműolló mértékével (17%), tekintettel arra, hogy

ennyivel

kevesebb

háztartás

rendelkezik

szennyvízelvezetéssel

jelenleg,

mint

ivóvízbekötéssel. A szennyvíz gyűjtővezetékek állapota a fiatalabb koruknak is köszönhetően általánosságban j ó állapotban vannak, azonban fontos

azt megjegyezni,

hogy nem mérhető a hálózati

veszteség, tekintettel arra, hogy nincs pontos információ arról, mennyi a csatornára bocsátott mennyiség. A számításhoz szükséges ágazati szintű ráfordítási számadatok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól származnak, amelyek tartalmazzák a szennyvízelvezetés, -kezelés anyagi jellegű, személyi jellegű, egyéb ráfordításait és a működtető

eszközök

értékcsökkenési leírását. A szennyvízelvezetés, -kezelés jelenlegi fajlagos költsége az összes ágazati költség és az összes kezelt szennyvíz mennyiség hányadosaként adódik. A kezelésbe beleértendő a tisztításon felül az iszapkezelés költsége is. A nem lakossági szolgáltatási díjakat a vízdíjakhoz hasonlóan a korábbiakban a lakossági díj másfélszeresében határozták meg. A nem lakossági fogyasztásból származó bevételek esetén a számítás szintén két alternatívát tartalmaz,

az egyik szerint a korábbi

szabályozás

visszavezetésével a másfélszeres díj kerül alkalmazásra, a másik a megemelt egységes díj alkalmazásával számol. Összesítés Összesített önköltségen felüli többlet 1 x-es nem lakossági díjjal

Összesített önköltségen felüli többlet 1,5 x-es nem lakossági díjjal

5 m /hó lakossági fogyasztással a szennyvízkezelés és víztermelés teljes költségének megfizetése esetén

269 937 058 151

367 624 933 754

Teljes lakossági fogyasztással a szennyvízkezelés és víztermelés teljes költségének megfizetése esetén

160 582 701 699

240 874 052 549

3


2. Átmeneti díj

atlatszo.hu 2017.07.13. 11

A víziközmű rendszereknek a jogszabályi előírásokhoz, az európai uniós elvárásokhoz és a változó felhasználói igényekhez igazítása miatt jelentős beruházásokra kerül sor a rezsicsökkentés 2013. évi bevezetését követően is. Amennyiben az Európai Unió Kohéziós Alapjából - ilyen a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program is jövedelemtermelő tevékenységgel kapcsolatos beruházás támogatására kerül sor, akkor az Európai Unió elvárja, hogy a támogatás megtérüljön (jelen esetben az ivóvíz vagy a szennyvíz díjában). A fenti ellentmondást az átmeneti díj jogintézményének a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi C C I X . törvénybe iktatásával lehetett feloldani. A hatályos szabályok értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: M E K H ) az átmeneti díjat a Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint a Vksztv. 62. § és 63. § alapján határozza meg ( C B A , költségelemzés, amely tartalmazza a beruházás és az üzemeltetés vélelmezett költségeit, 2015. december 10-től az értékbecslést is). A víziközmű-szolgáltatók által benyújtott anyagokat a M E K H a saját értékelése (az átmeneti díjigényt alátámasztó számításban figyelembe vehető indokolt költségek köréről szóló V K Ú 2/2016. számú útmutatója) alapján veszi figyelembe. A M E K H átmeneti díj megállapítására vonatkozó eljárása az indokolt költségelemek körének meghatározásával kapcsolatban egységes. Kizárólag az indokolt költségelemek konkrét mértékének elbírálása során fordul elő eltérés, amely a víziközmű­ szolgáltatóktól beérkező kérelmek eltérő tartalmából ered. A z átmeneti díj megállapítása a szerződött víziközmű-szolgáltató által bemutatott víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos költségek és ráfordítások (üzemeltetési költségek és ráfordítások) alapján történik. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató működési költségei tartalmazzák a működtető eszközök évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenését is, akkor ezen költség összege a díjak megállapításánál is figyelembe vételre kerül. Jellemző, hogy a M E K H által megállapított átmeneti díj és a rezsicsökkentett szolgáltatási díj között jelentős eltérés áll fenn, az átmeneti díj javára. E z t az ellentmondásos helyzetet meg kellene szüntetni, hogy a rezsicsökkentés elve az átmeneti díjak tekintetében is érvényesülhessen. A fenti célok együttes elérése érdekében megoldást jelenthet, ha az átmeneti díjak megállapításának szabályai egységesítésre kerülnek akár az indokolt költségelemek konkrét mértékének meghatározásával. Javasolható továbbá az átmeneti díj szabályozásának felülvizsgálata és újraszabályozása.

V . Kontrolling

A magyarországi ivó- és szennyvízközművek újra előállítása 5.200 M r d forint feletti összegre becsülhető, mely vagyon felújítási igénye jelenleg 3.000 Mrd forint feletti. Ezen nagymértékű elmaradás csökkentéséhez és megszüntetéséhez elengedhetetlen az összes érintett együttműködése, az elvégzendő beavatkozásokhoz szükséges terhek közös viselése.


atlatszo.hu 2017.07.13. 12 víziközmű­

A z egyes víziközmű-ágazati szereplők (Állam, önkormányzatok, felhasználók, szolgáltatók)

feladatainak meghatározása,

illetve teherviselési

képességeinek

felmérése

specifikus tanulmányok elkészíttetését igényelheti szakértők bevonásával, így erre jelen dokumentáció nem tesz kísérletet. A

feladatok meghatározásához

támogatási

elengedhetetlen

rendszerek érdekében -

-

akár a későbbiek során

az egyes víziközmű-szolgáltatók

kialakítandó

tevékenységeinek

felmérése, szabályozott kontrollinggal történő összehasonlítása. A feladatot nehezíti, hogy a szolgáltatókat nagyobb mértékben önmagukhoz, kisebb részben egymáshoz lehet csak összehasonlítani. Egységes rendszer kialakítására van szükség a sikeres monitoring, illetve kontrolling teljesülése érdekében. Ágazatonként, - ivóvíz és szennyvíz esetén egyaránt alapján

az

egyes

szolgáltatók

elemzése

szükséges,

valamint

mérési

önköltség metodikák

megfogalmazása. A z alábbi kiindulási indikátorok figyelembe vételével javasolható az egyes szolgáltatók felmérésének megkezdése: -

A használati díjak és fedezeti hányada, a víziközmű használati díj és az víziközmű eszközök értékcsökkenésének hányada, amely megmutatja, hogy a használati díjak mennyiben fedezik az éves értékcsökkenést;

-

Víziközmű eszközök használhatósági foka, víziközmű eszközök könyv szerinti értékének és a bekerülési értékének a hányadosa;

-

Víziközmű

eszközök

avultsági

foka,

víziközmű

eszközök

halmozott

értékcsökkenésének és a bekerülési értékének a hányadosa; -

Munkaerőköltség aránya, a személyi jellegű ráfordítások és az összes ráfordítás hányadosa;

-

Egy főre jutó árbevétel (Ft/fő),

értékesítés nettő árbevételének és az átlagos

statisztikai létszám hányadosa; -

1 m számlázott mennyiség közvetlen előállítási egységköltsége (Ft/m ), a közvetlen 3

3

technológiai költségek és a számlázott mennyiség hányadosa; -

Felújított vezetékhossz (ivóvíz), a felújítással érintett vezetékhossz és az összes vezetékhossz hányadosa;

-

Felújított vezetékhossz (szennyvíz), a felújítással érintett vezetékhossz és az összes vezetékhossz hányadosa.

V I . Ágazati bérkérdések A víziközmű ágazatban m ű k ö d ő víziközmű-szolgáltatók jövedelmezősége az utóbbi években - részben a maximalizált szolgáltatási díjak miatt - jelentősen csökkent. Ezzel együtt járt az ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének az elmaradása is. Ebből fakadóan egyre többen hagyják el vagy tervezik elhagyni az ágazatot. A víziközmű rendszerek üzemeltetése, a minőségi szolgáltatás biztosítása szakmailag felkészült szakemberek nélkül nem lehetséges.


atlatszo.hu 2017.07.13. minimálbér 13 és

A Kormány 2017. január 1-étől bevezette a 15 %-os mértékű a 25 %-os mértékű garantált bérminimum emelését. E z az intézkedés amellett, a munkavállalók számára kedvező, ugyanakkor a munkáltatók terheit is növeli.

hogy

A minimálbér és a garantált bérminimum forrását a Magyar Állam biztosítja és a következő években is biztosítani fogja a minimálbér-emelésnek és a garantált bérminimum-emelésnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen vagy közvetett tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra gyakorolt hatásairól, valamint a bérfejlesztéshez szükséges forrás biztosításáról szóló 1160/2017. ( I I I . 22.) Korm. határozat értelmében. Jeleznünk kell azt is, hogy a fenti kormányhatározat mellett egyes önkormányzati többségi tulajdonban álló víziközmű-szolgáltatók számára már a minimálbér és a garantált bérminimum emelés teljesítése is nehézségeket okoz. A bérfejlesztés lehetséges forrásai: -

Azonnali lehetőséget jelenthet: o A víziközmű ágazatot érintő értékcsökkentési kulcsok 2017. január 1-étől bevezetett csökkentése, amely révén a víziközmű-szolgáltatók likviditása javul. o A munkáltatói járulék 5 %-kal, valamint a társasági adó egységesen 9 %-ra történő mérséklésre 2017. január 1-étől.

-

Rövidtávú lehetőséget teremthet: o A víziközművek rekonstrukciója révén elért műszaki színvonal emelkedéssel elért megtakarítás. o E g y esetleges, a Magyar Állam általi támogatás biztosítása azoknak a víziközmű-szolgáltatóknak, amelyek a hatékony gazdálkodás mellett kizárólag a 2012 óta bevezetett állami intézkedések miatt nem képesek a bérfejlesztés megvalósítására.

-

Középtávon lehetőséget teremthet: o A víziközmű-szolgáltatók működésének felmérése ( I V . fejezet Kontrolling) és ennek megfelelő racionalizálása.

-

Hosszútávon lehetőséget teremthet: o A komplex komplex ivóvíz termelési- és szállítási stratégia révén a rendszer hatékonyságának javítása a párhuzamosságok és felesleges rendszerek csökkentésével, a tényleges ivóvíz felhasználáshoz való igazítása.

A z ágazatot érintő egységes bérfejlesztés előfeltétele egyrészt a víziközmű-szolgáltatók hatékony gazdálkodása, a szükséges rendszer optimatizálása, az esetleges átszervezések végrehajtása. A hatékony gazdálkodás megítélése egy egységes kontrolling rendszer révén valósítható meg. A víziközmű-szolgáltatókban az állami tulajdon 5 1 % fölé emelése. Ennek mértékét, valamint a jelenlegi tulajdonrészek bemutatását a 4. sz. melléklet tartalmazza. E z alapján a többségi állami tulajdon megszerzése 53 343 M F t többletforrást igényel. A z említett két feltétel teljesülése esetén a Magyar Állam egységesen írhatja elő a szükséges átszervezések végrehajtását és az ágazatban dolgozókat érintő bérfejlesztést.


atlatszo.hu 2017.07.13. 14 szakember állomány

A víziközmű ágazatban bevezetni tervezett bérfejlesztés a jelenlegi megtartását célozza, azonban legalább ennyire fontos a szakember utánpótlás biztosítása is. A víziközmű ágazat népszerűsége igen alacsony a pályaválasztó fiatalok körében. A tendencia megváltoztatáshoz elengedhetetlen a kiszámítható életpálya kialakítása mellett a vonatkozó oktatás körülményeinek a javítása is.

Fentiekre tekintettel a Magyar Állam kiemelten kívánja kezelni a vízügyi oktatást. Ennek érdekében a 2017. évben a Vízügyi Oktatási Tanáccsal együttműködve az N F M vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vízügyi kar indításának lehetőségét. Budapest, 2017. június 26.

Víziközmű ágazati stratégia  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you