Page 1


4 BEST nyári egyetem... 7 Képzelt riport egy Kátéssal 8 Bemutatkozik a(z)... 10 Isten éltessen, BME! 13 Emlékműavatás 14 Szellemvárosok II. 15 Az úszó falu 16 Vizes VB 2017 17 Ismerd meg Malalát 18 Etikus hackelés 19 Képkockák egy angol... 20

Tartalom

21 Sci-fi ebek 22 (Ön)veszélyes találmányok 24 Fesztiválozás alkohollal... 27 „Sónpól” és az elveszett... 28 Hogyan utazz effektíven? 30 Rejtvény 31 Sudoku 33 R-hely 34

Interjú Dr. Bihari Péterrel

Neptun

Impresszum Felelős kiadó:

Perger Dávid

Tördelők:

Biróczky Máté Kocsor Máté Pickó Anna

Felelős szerkesztő:

Csősz Gábor Főszerkesztő:

Orbán Péter

Olvasószerkesztők:

Főszerkesztő-helyettes:

Herczeg Krisztina Tördelőszerkesztő:

Herczeg Krisztina

Cikkírók:

Tartalmi vezető:

Mézes Márton Vezető grafikus:

Egész Dénes

Grafikusok: Korábbi számaink: gpk.bme.hu/index.php/kate

Bartalos Balázs Tibor Bolyki Zsolt Vámos János Zsubori Eszter Bartos Ágoston Bolyki Zsolt Burján Vivien Csapó Dániel Horváth Bence Kamondi Noémi Kocsor Máté Kun Csaba Bartalos Balázs Tibor Huszka Attila Pethő Luca Vitányi Diána

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviselet lapja. Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával. Káté szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u-1-17. HÖK Tömb A33 katepress@gmail.com www.kate.hu fb.com/katepress Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük! Hivatalos megjelenés: Szeptember 8.


Interjú Dr. Bihari Péterrel Karunk vezetése, így oktatási dékánhelyettesünk is második ciklusát tölti hivatalában. A Kart 2012 óta ebben a beosztásában szolgáló Dr. Bihari Pétert kérdeztük tanulmányi, oktatásszervezési kérdésekről. Megtudhattuk, hogy milyen fontosabb eredményeket értek el az utóbbi öt évben, valamint megtudhattuk a dékánhelyettes úr véleményét olyan témákban, mint az elméletorientáltság, a duális képzés, a szakosztályok vagy az OHV. Zsolti

Káté: Bár hosszú és mozgalmas időszakon vagyunk túl, kérem, próbálja meg összefoglalni ezen időszak legnagyobb eseményeit, az elért célokat. Bihari Péter: Akkor lépett hatályba az új, máig érvényben lévő nemzeti felsőoktatási törvény, amikor a jelenlegi kari vezetés megkezdte munkáját. Ez sok munkát jelentett számunkra. 2013-14 fordulóján történt az MSc-felülvizsgálat, és az új MSc-tantervek bevezetése. Emellett fontos volt szintén ebben az időben az intézményakkreditáció, amelyen kérdéses volt, hogy a GPK egyetemi karként maradhat-e fent tovább. Az akkori jogszabályok szerint a létszámhoz képest kevés volt a doktori fokozattal rendelkező oktatók száma. Az egy évnyi türelmi idő alatt teljesítettük az előírt számokat, azonban mire elértük a célt, hatályon kívül helyezték ezt a kritériumot. Nagy időszakot átívelő projektünk volt a 2014-ben kezdődő és az új mintatantervvel most bevezetésre kerülő BSc-felülvizsgálat. Közben persze célkitűzés volt a belépő hallgatók minőségének és mennyiségének megőrzése. 2015-ig ezt sikerült is tartani, akkor kevesebb hallgatót tudtunk felvenni, de idén ez nem csökkent tovább. Bár a felvételi ponthatárok csökkentek, a felvett hallgatók átlagpontszáma meglepetésre helyben maradt vagy kissé növekedett. Közben

megújult a Kar több szabályzata, szabályozottabb lett a rendszer, amely mind az oktatók, mind a hallgatók szempontjából előnyös, hiszen egyértelmű rendelkezések által vezérelve folyhat az itteni munka. Káté: Legutóbbi interjúnkat megválasztásakor, 2012-ben készítettük. Akkor azt a célt tűzte ki, hogy az MSc-képzéseket észszerűen felül kell vizsgálni és népszerűsíteni kell azokat mind kari szinten, mind pedig az oktatóknak. Sikerült ezt megvalósítani? B.P.: Ez véleményem szerint sikerült. 2011-ben 327 MSc-s felvételiző volt a Karon, ezt az utóbbi időszakban sikerült feltornázni 500 körüli létszámra. Mesterképzéseink nemcsak a karon belül vonzanak már nagyobb számban továbbtanulókat, hanem a külső beáramlás szerepe is fokozódik. Káté: Oktatási dékánhelyettesként rengeteget dolgozott az új TVSz létrehozásában. Hogyan vizsgázott a szabályzat, hiszen ez a tanév már az új TVSz szellemében telt? B.P.: Nehéz ezt megítélni. Vannak jelentős változások, amelyek megrögzött szokásokat próbáltak meg kivezetni,


felülírni, azt azonban látnunk kell, hogy 20-30 éves berögződéseket, automatizmusokat nehéz egyik pillanatról a másikra eltörölni. Valószínűleg szükség van még további 2-3 évre, mire az új TVSz már levetheti magáról az új jelzőt. Számos eleme jól működött, sikeres volt. Amit menet közben korrigálni kellett, azt megpróbáltuk megtenni, hiszen ez sem egy gránitba vésett szabályozás. A Szenátus már többször módosította, az élethez igazította bizonyos részeit, annak ellenére, hogy az alapvető konstrukciók megmaradtak. Ilyen a sikertelenségi eljárási, a felzárkóztatás és tehetséggondozás, valamint az Új Nemzeti Kiválósági Programot elnyerő hallgatókra vonatkozó rendelkezések. A szabályzat nagyon sok részletszabályozást is tartalmaz, amely arra hivatott, hogy a szokásjogi alapon működő folyamatokat írásba foglalja. Ez is egy nagy eredménye, hogy mindenki számára világos, egyértelmű rendszert, kiszámíthatóságot teremt. Káté: A BME VIK-en tavaly szeptemberben indult be a duális mesterképzési szak. Mit lehet tudni ezen képzés tapasztalatairól, valamint várható-e, hogy a Gépészkaron hasonló valósuljon meg? B.P.: Ez a képzési forma ott nagyon kis csoportot érint, mindössze 5-10 hallgatóról van szó. A tanulmányok során a projektjellegű feladatok vannak a cégekhez kiszerezve, tehát nem egy klasszikus, a törvényben meghatározott, alapképzés-jellegű duális képzésről beszélünk. A Gépészkart is több cég, vállalat megkereste duális mesterképzés beindításának ügyében. A Kar vezetése a jogszabály szerinti duális képzésben nem érdekelt, mert annak vannak bizonyos kötöttségei, valamint a cégek számára is plusz terhet jelent az oktatók és képzési programok Duális Képzési Tanácsba való regisztrálása. A Karon egy ún. kooperatív képzési modell irányba indultunk el, ennek az alapvető szerződéses konstrukcióját már kidolgoztuk, ez most a Jogi Osztályon van véleményezésen, valamint az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma – a szerk.) véleményét is kikérjük. Tudomásul vesszük, hogy a mesterképzéses hallgatók kb. kétharmada dolgozik az egyetem mellett, ezért is alakítottuk ki a tantervet és az órarendet az utolsó két félévben ennek megfelelően. Szeretnénk ebbe a kooperatív képzésbe átvenni a duális képzés előnyös megoldásait: a cégnél, szerződéses viszonyban és fizetés mellett végzett munka, valamint a képzésben elismertethető kompetenciák kreditelismerési eljárás keretében való becsatornázása. Mindezt anélkül, hogy a Duális Képzési Tanácsot ebbe belevonnánk, tehát a minőségbiztosítás és a felügyelet itt marad a Karon. Egy ilyen programba több hallgatót tudnánk bevonni, és a cégek oldaláról is előnyös, mert kötöttségektől kevésbé terhelt módon vehetnek részt az eljövendő mérnökgenerációk nevelésében. Káté: Ez akár már most szeptembertől megvalósulhat, ha az engedélyeztetési folyamatok lezárultak? B.P.: Ezt nem kell engedélyeztetni, csupán két kétoldalú szerződést kell kötni a cégnek az Egyetemmel és

a hallgatónak a céggel. Reményeink szerint ez már most, 2017 szeptemberétől működni fog, hiszen nem kell hos�szadalmas engedélyeztetési eljárást lebonyolítani, pusztán a törvények adta lehetőségekkel élünk. Potenciális ipari partnerek már jelentkeztek. Ha a dolog beválik, akkor jobban hirdetjük majd a lehetőséget, és akkor remélhetőleg még szélesebb körben válik elérhetővé ez a képzési forma. Káté: A BME Gépészmérnöki Kara klasszikusan egy akadémiai, elméleti túlsúlyú képzés. Mit gondol a kari vezetés erről? Nincsenek hátrányban az itt végzett hallgatók a gyakorlatorientáltság hiánya miatt egy olyan országban, ahol rengeteg termelőüzem, gyártóközpont található? B.P.: Egy mérnöknek két típusú kérdésre kell tudni válaszolni: miért és hogyan? A BME Gépészmérnöki Kar oktatásának fókuszában az áll, hogy az itt végzettek a miért típusú kérdésre tudjanak válaszolni. Ha valaki tudja a választ a miértekre, akkor valószínűleg elég okos ahhoz, hogy a hogyan-típusú kérdésekre is felelni tudjon. Ellenben ha valaki csak a hogyant tudja, de nem tudja, miért van úgy, akkor később, a munkaerőpiacon ő nem fog tudni olyan rugalmasan alkalmazkodni, mint az előző típus. A hallgatók részéről mindig az a kritikus felvetés érkezik, hogy agyon vannak terhelve tanulnivalóval, azonban ez egy kiváló tréning az agynak. A gépészkari hallgatók megtanulnak sokat tanulni rövid idő alatt, így később nem okoz majd gondot új ismeretanyagot elsajátítani. Aki csak a legújabb technológiákra van felkészítve, az később a miértekre nem lesz fogékony. Nem fogja megtanulni a magasabb matematikát, ami rengeteg tudományterület alapja, nem fog utánanézni a hőtani, áramlástani, mechanikai, elektrotechnikai stb. alapismereteknek. Közvetlenül a végzés után innen kikerülő mérnök és egy főiskolai végzettségű mérnök nem azonos pályán focizik. A főiskolai előnyben lehet, ha éppen a cégnél alkalmazott technológiát ismeri, tanulta, de egy technológiai váltás esetén a BME-s végzettségű utánajár, megtanulja az új eljárást, netán ő fejleszti ki. Ezért olyan a képzési struktúra, amilyen, mert ha a hallgatók még most nem is látják, ez az ő érdeküket szolgálja, hogy rugalmasak legyenek. Szokják meg, hogy sok információt kell tudniuk befogadni, és menjenek a probléma gyökeréig, hogy az összes miértre tudjanak választ adni. Aki csak a hogyant tudja, és kap egy kalapácsot a kezébe, az mindent szögnek fog nézni. Káté: Hogyan alakulnak az OHV kitöltések az utóbbi években? A Kar egységesen kezeli a különösen jól vagy rosszul teljesítőket, vagy ez egy tanszéki hatáskör? B.P.: Az OHV kitöltöttsége egyetemi szinten folyamatosan csökken, az EHK komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy ez ne így legyen. A karok közötti kitöltési „versenyt” a vegyész és a Gépészmérnöki Kar vezeti, ám még itt is 50% alatt van a kitöltöttségi arány. Az alacsony népszerűség hátterében az állhat, hogy a kérdőív bonyolult, túl


Káté: Idén tavasszal az OTDK Műszaki Szekcióján kiválóan szerepeltek hallgatóink. Minek köszönhető ez a siker? B.P.: Úgy gondolom, hogy ez egy komplex folyamat eredménye. A felvételizők magas pontszámmal kerülnek be az egyetemre, a magyar közoktatási rendszer adta lehetőségeken belül igen magas szinten van az előképzettségük. Amin még sok múlik, az a hallgatói hozzáállás és a megfelelő konzulens, hiszen a kettejük harmonikus együttműködése hozza meg a sikert. A rendszernek abban kell segítenie, hogy ez a két szereplő megtalálja egymást. Oktatási oldalról igyekszünk segíteni a TDK-zókat kedvezményes tanulmányi renddel, valamint az új TVSZ-ben lévő kivételes tanulmányi rend is a legtehetségesebb hallgatók rendelkezésére áll.

sok kérdésből áll, valamint túl hosszú az átfutási ideje. Sok ideig lehet kitölteni, hosszadalmas a feldolgozás, így mire megjelenik az előző félév eredménye, már javában benne vagyunk az aktuális félévben. Gyorsítani kellene az OHV átfutását, át kellene alakítani az eredmények hozzáférési felületét, mert túl komplikált, nehézkes a hozzáférése. Nehéz megtalálni az egyszerűsítés határát. Ha az a kérdés, hogy jó volt-e a tárgy, az nem túl informatív vis�szajelzés. Ellenben ha túl sok mindenre kérdezünk rá, elvesztjük a hallgatók türelmét. Valahol egy értelmes határt kellene meghúzni, ehhez akár pedagógus vagy pszichológus segítségét is igénybe kellene venni, akik célzottan tudják a kérdéseket megválasztani. A Karon az OHV eredmények figyelése mint a humánpolitikai munkafolyamat része a dékán úrhoz tartozik. Ő a januári kihelyezett tanszékvezetői értekezlet előtt átnézi az előző egy év eredményeit, a tanszékvezetőkkel átbeszélik a tapasztalatokat. Van egy toplista és egy másik lista, amelyen a kevésbé jól teljesítő oktatók szerepelnek. A toplistán nagyobb a fluktuáció, sok jó oktatónk van, egyre többen vannak a GPK-ról az egyetemi top 100-as listában. Akik a lista végén szerepelnek, ők egy többé-kevésbé állandó csoportot alkotnak, sok közöttük az idősebb oktató, náluk már kisebb esély van a változásra. A fiatalabb oktatók jól megértetik magukat a hallgatósággal, ők talán kön�nyebben fenn tudják tartani a hallgatói érdeklődést, amely nagyon sokat változott, csökkent az utóbbi 10-20 évben.

Káté: Miként ítéli meg a Kar a szakkollégiumokat és egyéb szakmai köröket? B.P.: A szakkollégiumi, szakosztályi és öntevékeny köri rendszer két szempontból is nagyon fontos. Egyrészről a szakmai fejlődés, hogy valaki el tud mélyülni egy általa választott szakterületben, nagyon sok TDKnak a szülőhelye egy ilyen kör. Másrészről pedig az egymás iránti felelősség megtanulása, hiszen ez egy szoros együttműködést kívánó rendszer. Azért is fontos, mert a szakkollégiumok, szakosztályok önállóan gazdálkodnak a pénzügyi keretükkel, kicsiben talán olyan, mint egy vállalat. Vannak bevételek, vannak kiadások, menedzselni kell a folyamatokat, pénzügyi tevékenységeket –az életre nevel, mert előbb-utóbb a BME-n végzettek felkerülnek magasabb, vezetői pozíciókba, ahol szükségesek az ilyen irányú képességek is. Nem utolsó sorban kapcsolatépítésre is kiváló, hiszen szponzorokat kell keresni az iparból, velük kapcsolatot kell tartani, eredményeket kell felmutatni, ez is hozzájárul ahhoz, hogy Műegyetemen végzettek ilyen jól helytállnak. Bízom benne, hogy ez hosszútávon fent fog maradni, mert a szakkollégiumi rendszer egy igen fontos szelete a gépészkari közéletnek. Káté: Mit üzenne a gépészkari hallgatóknak? B.P.: Ne a felsőbbévesek tanácsaira, pletykáira, hiedelmeire alapozzanak, hiszen új a TVSZ, valamint az elsősökre már teljesen új mintatanterv fog vonatkozni. Ők lesznek a kísérleti nyulak, saját bőrükön kell megtapasztalniuk a változásokat. Ha kérdésük van, akkor forduljanak a tankörvezetőjükhöz, a HK-hoz, a Dékáni Hivatalhoz vagy a dékánhelyettesekhez. Ezeken a fórumokon gyors, szakszerű válaszokat kaphatnak. Egyszóval, merjenek kérdezni! Sem én, sem a munkatársaim, sem a HK-sok nem fogják elhajtani, fontos, hogy egy jó partnerségi viszonyt alakítsunk ki a hallgatókkal, hiszen egymásért vagyunk. Partnerek vagyunk, közösek a céljaink, csak közös munkával tudjuk elérni azokat! Káté: Köszönjük szépen!


BEST nyári egyetem Budapesten A BEST (Board of European Students of Techonolgy) évente közel 2000 Európában tanuló mérnökhallgató számára nyújt lehetőséget, hogy részt vegyenek 7-14 napos szakmai kurzusokon, ahol egy adott témában szélesíthetik ismereteiket és megismerkedhetnek hasonló érdeklődésű hallgatótársaikkal. Bozont

2017. július 5-12. között a BEST budapesti csoportja által került megrendezésre a Back to the Future - The cars of tomorrow névre keresztelt 8 napos nyári kurzus, ahol a résztvevők az autóipari fejlesztések világába nyerhettek bepillantást. A kurzus változatos és érdekes programjáról a Magyarországon zajló autóipari fejlesztésekben élen járó vállalatok (AVL, AIMotive, Bosch, Evosoft, Toyota) képviselői, valamint a BME Áramlástan Tanszékének, Gépjárműtechnológia Tanszékének és Villamos Energetika Tanszékének oktatói gondoskodtak. Az előadások és gyárlátogatások során a kurzus résztvevői különböző nézőpontokból ismerhették meg az autóipar fejlődését, majd az így szerzett ismeretek alapján egy vizsga során adhattak számot megszerzett tudásukról. A külföldi hallgatóknak egy esettanulmányt kellett megoldaniuk és prezentálniuk, melynek során kidolgozták az általuk elképzelt jövő autójának koncepcióját. A kurzus szakmai programjának a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ adott otthont, mely kiváló helyszínként szolgált mind az előadások, workshop foglalkozások, illetve a kisebb csoportokban megoldandó vizsgafeladat elkészítéséhez és bemutatásához. A kurzus résztvevőinek szakmai ismereteik bővítése mellett lehetőségük nyílt megismerkedni Budapesttel és a magyar szokásokkal, de egymás kultúrájáról is volt alkalmuk ízelítőt nyerni, ugyanis az ide látogató 22 hall-

gató 14 különböző országból származik, amely garantálta a kulturális sokszínűséget. A külföldi hallgatók a hétvége folyamán a Velencei-tó partjára is ellátogattak, ahol a fürdés és a pihenés mellett saját országuk gasztronómiáját mutatták be egymásnak egy Nemzetközi Est keretében. Ha ez a cikk felkeltette érdeklődésed és Te is szívesen részt vennél egy ilyen meghatározó élményben, ahol szakmai ismereteid bővítése mellett megismerkedhetsz idegen országok kultúrájával és új emberekkel köthetsz barátságokat, akkor látogass el a www.best-budapest.hu honlapra, ahol bővebb információkat tudhatsz meg a jelentkezés feltételeiről és annak menetéről!


Képzelt riport egy Kátéssal Sokan nem tudják elképzelni, milyen is lehet Kátésnak lenni. A legtöbbeknek csak a cikkírás jut eszébe, ha az újság készítéséről van szó, a képlet azonban korántsem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy bemutassuk, milyen is egy Kátés élete, interjút készítettünk Kázmérral, az örökifjú szerkesztőségi taggal. Bagoly

Hogyan kerültél kapcsolatba a Kátéval? Ez egy hosszú történet. Annak idején egy kedves lakótársam barátjával beszélgettem a Kátéról. Bár már korábban is gondolkoztam rajta, hogy kipróbáljam magam ezen a pályán, végül az ő szavai győztek meg. Meg ugye volt az az Értékbecslő Kocsmatúra (Értékelő Kocsmatúra – a szerk.) is vagy mi, ott is nagyon jót itta..., izé, beszélgettem a Kátésokkal is. Ugyan kissé félve léptem át először a szerkesztőség küszöbét, az ott tapasztaltak azonnal maradásra bírtak. Miként sikerült kipróbálnod magad az összes pozícióban? Nos, először is cikket kezdtem el írni, azt éreztem a legtesthezállóbb feladatnak. Amikor látták, hogy bírom a terhelést, ráadásul nem is megy rosszul, akkor kaptam némi olvasószerkesztési feladatot is. Hát, amit ott gazolni kellett... Ezt a posztot igazi nyelvtannáciknak találták ki. Gyorsan át is kerültem a grafikai részre, amikor látták, milyen szépeket alkotok a kiborult kólával. Kaptam is gyorsan egy címlapot, sajnos a cenzúrán nem ment át. Ekkor csaptam fel tördelőnek, azt mondták, az egy nyugodt meló. Tördeltem is gyakran... a kezemet is eleinte, de aztán szépen belejöttem. Talán nem is volt olyan poszt, ahol ne lettem volna. Ó jut eszembe, a riporter poszt, azt még nem próbáltam... Dehogynem! Egyszer a Köret Kör tartott egy estet a pörkölt rotyogtatásáról, oda kértek riportert. Mit ne mondjak, alaposan elsajátítottam a rotyogás művészetét magam is, szebben lefőttem, mint a bajai halászlé. Azóta valamiért nem küldenek. Mindenki ilyen sztahanovista a körben? Nem, dehogy. A legtöbben maximum két posztot visznek. Jó, vannak még ilyen állatok, mint mondjuk a főszerkesztő. Az olyan, mint egy bagoly. A legtöbben azonban koránt sincsenek túlhajtva. Mindenki annyit vállal, amennyit tud, néha még annyit sem. Mit kapsz a munkádért? Eleinte, amikor még próbaidőn voltam, akkor néhány kósza dicsérő szavat leszámítva semmit. Aztán lement két félév, és bekerültem teljes állású aktív munkavállalónak. Azóta engem is jutalmaznak némi ponttal, melyért csekély zsetont és kolit kaphatok. Na meg persze ott van a sajtó-

kártyánk is, azzal sok olyan helyre is bejutok, ahova amúgy nem menne. Koncertek, múzeumok stb.? Sima ügy. Az élményekről nem is beszélve, azok mindenért kárpótolnak. Milyen élmények? Ó, hát mi nem csak munkatársak vagyunk, barátok is. Legrosszabb esetben is kikötünk valahol, ahol mindenki kénye-kedve szerint szórakozhat, de eljárunk kirándulni is, messzi földekre, szép vacsorára félévente egyszer. Meg ott vannak a sajtós és médiaesemények, amikor a testvérbandákkal közösen csapatunk valami szépet. Milyen meghatározó élményt tudnál nekünk mondani? Nem is tudom, hol kezdjem. Ott vannak a például a halloweeni bulik, azok mindig jól sikerülnek. Bár közel sem annyira, mint a félévzárók. Mint egy igazi hamisítatlan gépész buli. Aztán ott vannak a pincebulik, meg amikor elmegyünk sörözni és a tördelők rágerjednek a pultoslányra. Vagy amikor messzi polák földön... na jó, ezt valószínűleg nem bírná már el a nyomdafesték.


Úgy látom, van miből meríteni... Hogyne lenne, meséljek még? Ott vannak például a kirándulások: Veszprém, Visegrád, Gödöllő; akkor a sajtótábor, amikor építő jelleggel karaokezunk; vagy a forralt borozások...

Azt hiszem, ezen a ponton rekesszük be az interjút, mielőtt még elviszi a cenzúra macskája. Miért? Nem lehet azt leírni, hogy a lányok szépek és okosak? Ez olyan, mintha nem írhatnánk le, hogy az ég kék. Vagy hogy a gépészek szeretik a sört. Vagy hogy...

Azt hiszem, ennyi elég lesz. Biztos?

Legyen ez a végszó. Köszönjük szépen és további szép sikereket kívánunk. Én köszönöm a lehetőséget. Apropó, nincs véletlenül érdeklődő ismerősöd?

Mit fogtok mesélni az új embereknek? Jogos! Térjünk át kicsit a szakmai dolgokra. Mit tudnál erről mondani? Kezdeném a cikkírással. Nálunk bármit lehet, ami átmegy a szűrőn. Tudomány, szórakozás, interjú, szépirodalom? Csak nyugodtan... ...persze, ha nem plagizált a cucc. Szegény tartalmi ellenőrzőknek erre is figyelni kell a sok 2x2=5 meg február 31. mellett. Mondjuk az olvszerkeknek is, szegények amennyi hüje, muszály és jáccunk szót láttak...Na jó, csak vicceltem, azért egy Kátés cikkíró igyekszik nem idegös�szeomlásba hajszolni az ellenőrző részleget. Elég neki a tördelőket a különféle tördelési kéréssel. Na azért nem kell őket félteni, szépen megoldják, még azok is, akik korábban nem csináltak ilyet. Ők a grafikusoktól jobban félnek, mert ott gyakrabban csúszik be egyegy malőr. Úgy marad egy szürkítendő kép, nincs kész a címlap időben, hiányzik egy illusztráció. Éppen ezért kellenek nálunk az ügyesen rajzoló és a Photoshop mester grafikusok is. És a riporterek? A fene egye meg, megint elfelejtkeztem róluk. Jó, mondjuk olyan régóta még nincsenek, meg hát egyelőre lány sincs közöttük. Na, ők mennek mindenhova. Beszédük, mint a Kossuthé, eszük, mint a frissen élezett borotva... Jó is lenne, de azért nincs miért szégyenkeznünk e téren sem. Akár egy Kutatók Éjszakája, akár egy focimeccs, akár egy fesztivál: riportereink minden téren megállják a helyüket... ...meg persze a többiek is. A jég hátán is megélünk, Di Caprio is tanulhatott volna tőlünk és akkor túlélte volna a jéghegyet is. Mondjuk akkor miből lenne film és mit énekelnénk a My heart will go on helyett? My heart will go on? Igen, ez nálunk egy a sok hagyomány közül. Ne kérdezd, honnan jön, '74 óta sok víz lefolyt a Dunán... meg a torkunkon is. Ha már szóba kerültek a lányok. Velük mi a helyzet? Kevesen vannak. Jó, azért nem olyan rossz a helyzet, mint volt, de elférne még itt pár szépérzékkel ellátott ember is a sok kan között. Mondjuk a látványra már most sem lehet panasz, na meg persze a mostani lányokat sem kell félteni, eléggé...

Legyen? Hogy a viharba ne! Szeptember 27. 20.00 Kármán Koli, HK-tömb. Akkor van a toborzónk. Kellenek a friss emberek, hallhattad. Hát jó, megnézem, mit tehetek. Mire készüljenek? Nem kell semmi komolyra. Lesz rágcsa, némi szomjoltó nedű. De csak ha szeretnének, nem erőltetjük beléjük. Közben beszélgetünk egy jót, hogy megismerjük egymást. Ó és majd elfelejtettem: lesznek értékes meglepetések is. Hát jó, szólok az ismerőseimnek, hátha érdekel valakit. Nagyon helyes. Aztán gyere te is, hadd legyen mentoruk is. Természetesen jövök. Remek, ott tali!


Bemutatkozik a(z)... – Áramlástan Szakosztály

– Energetikai Szakkollégium

Mivel is foglalkozik az Áramlástan Szakosztály? Miért jó a szakosztály tagjának lenni? Mindenkiben felmerül ez a két kérdés, amikor hallja a nevünket, ám erre most eláruljuk a választ. Az Áramlástan Szakosztály felépítését tekintve két fő részre tagolódik. Experimentista tagozatunk lehetőséget biztosít az áramlástan izgalmas és nem mindennapi rejtelmeinek megértéséhez mérések és kísérletek útján, CFD tagozatunk tagjai pedig ezeket a kísérleteket „biztonságos távolságból”, a monitor előtt ülve vizsgálhatják. Napjainkban az ipar számos területén elterjedt módszernek számít a numerikus szimuláció, ami akár a prototípusgyártást megelőzve képes rámutatni a lehetséges problémákra, így megelőzve azokat. Azonban az eredmények mérések nélkül nem tekinthetők helytállónak, tehát itt kapcsolódik össze a két részleg munkája. Tagjaink a féléves projektek keretében részesei lehetnek egy ilyen folyamatnak, és rengeteg tapasztalattal gazdagodhatnak az egyetemi tanulmányaik mellett. Az előző évek foglalkozásai közül pár példa kiemelve: kocka körüli áramlás vizsgálata, szárnyprofil, illetve autó körül kialakuló áramlás vizsgálata. A tagozati foglalkozások mellett minden félév során megrendezzük a már hagyománnyá vált kerekasztal-beszélgetésünket, ahova minden alkalommal a Műegyetem egy elismert oktatóját hívjuk meg. Ezen az eseményen személyesebb hangvételű kérdések, illetve az előadásokon el nem hangzó, vidám, olykor tanulságos történetek kerülnek színre. Mindemellett rendszeresen szervezünk üzemlátogatásokat, ahol betekintést nyerhetünk az ipar kulisszatitkaiba. Jártunk már a Szolnoki Helikopter Bázison, és volt szerencsénk ellátogatni Belgiumba a Kármán Intézetbe. A szakmai programok mellett figyelünk a kikapcsolódásra is, hiszen akkor lesz egy csapat igazán jó, ha a csoport tagjai ismerik egymást, és össze tudnak kovácsolódni. Amennyiben érdeklődsz szakosztályunk tevékenysége iránt, kövess minket Facebookon, vagy megtalálsz minket ősszel a Kutatók Éjszakája rendezvényen személyesen is!

Az Energetikai Szakkollégium egy 2002-ben alakult, – immár 15 éves, –, jellemzően enenergetikai és villamosmérnök hallgatókat, fiatal szakembereket tömörítő szervezet. Az ESZK célja elsősorban a hallgatók és a közélet energetikai ismereteinek, tudományos, szakmai és általános tájékozottságának bővítése, a szakmai kultúra terjesztése, elméleti és gyakorlati tudás összekapcsolásának elősegítése, az ipar és az egyetem közötti kommunikáció fejlesztése, továbbá partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása. Mindezt számos szakmai program szervezésével, tagjaink folyamatos szakmai fejlődésének elősegítésével igyekszünk elérni. A félév során heti rendszerességgel különböző előadásokat, fórumokat rendezünk a technológiai és gazdasági aktualitásokhoz kapcsolódva, amelyekre szakmailag elismert előadókat hívunk el, továbbá üzemlátogatásokat szervezünk különböző hazai üzemekbe, valamint erőművekbe. A fent említett programok mindenki számára látogathatóak, valamint ingyenesek. A Műegyetem hallgatóit ezen felül a számonkérésekre való sikeres felkészülésben különböző konzultációk tartásával segítjük,többek között Műszaki hőtan, Elektrotechnika, Atomenergetikai alapismeretek c. tárgyakból. Továbbá minden évben több mint 100 helyet biztosítunk nyári szakmai gyakorlatra, közel 50 cégnél. Tagjaink számára belső képzési rendszert hoztunk létre, melyben az egyetemi tananyagot kiegészítő témákról hallhatunk, többek közt félévente két-három, hétalkalmas kurzuson, szakmai napon, üzemlátogatásokon és előadásokon, továbbás soft skill tréningeken vehetünk részt és fejlődhetünk. Mindezeken felül a tagjainknak lehetőséget nyújtunk nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésére is, mint a különböző nemzetközi mérnöki egyesületekben való tagság (AEE, IEEE), valamint kétévente váltásban rendezzünk meg Nyári Egyetemünket (SAE2), illetve nemzetközi konferenciánkat, az International Youth Conference on Energy-t (IYCE).


– Gépészeti Eljárástechnika Szakosztály

– Management Szakkolégium

Tegyük fel, hogy egy bulira készülsz. Bevásárlás előtt még el kell ugranod teletankolni az autód, majd irány a legközelebbi bolt, hogy beszerezd a szükséges ételeket-italokat. Este egymást követik a sörök, másnap pedig jöhet a jól bevált gyógyszer fejfájás ellen. Azon viszont, hogy az autódba hogyan kerül jó minőségű üzemanyag, a bolt polcain található élelmiszerek és italok hogyan őrizhetik meg minél tovább minőségüket, a söröd a kellemes aromáit, és hogy a gyógyszer gyártásánál hogyan biztosítják a kellő tisztaságot, valószínűleg nem sokat gondolkodtál mindeközben. Ha mégis kíváncsi vagy a vegyipari, olajipari, gyógyszeripari, élelmiszeripari és szeszipari technológiákra, az azokat megvalósító berendezések működésére, köztünk a helyed! A szakosztályunk által szervezett előadásokon szerepeltek már olyan nagynevű cégek szakemberei is, mint például a mindenki által ismert MOL, vagy az ipari hőcserélők gyártásával foglalkozó SPX. Üzemlátogatásaink is sokszínűek: tekintettük már meg stratégiai benzin- és gázolajtároló tartályok építését, a Coca-Cola dunaharaszti üzemében a világ legnépszerűbb üdítőitalának palackozásába nyertünk betekintést, megismerhettük a Törley pezsgő előállítását, de jártunk már a Fővárosi Vízműveknél és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen is. Mindezek mellett a szakosztály tagjai belső kurzusokon – például Matlab, Inventor – és szakmai projektekben (kapartfalú hőcserélő, bepárló telepítés) vehetnek részt. A szakosztály tagjai nem csak szakmai készségeiket fejleszthetik: önismeret és karriertanácsadás témakörökben meghirdetett humán workshopjaink egyben a közösséget is építik, jobban megismerhetjük így egymást is. És végül ne feledkezzünk meg a szórakozásról sem, ha már ezzel kezdtük az egész bemutatkozást! Csapatépítő estjeinken a szakosztályosok baráti társasággá kovácsolódtak a közös bográcsozások, sörözések, karaokézások és társasozások során. Ha kedvet kaptál, várunk Téged is a Gépészeti Eljárástechnika Szakosztályba!

Gyakorolni, tapasztalni, tanulni Tudod, miért okosabb Hermione társainál? És miért tud Yoda életkora ellenére is kiválóan bánni az erővel? Miért tudta Wonder Woman megmenteni a világot? Folyamatosan gyakoroltak, tapasztaltak és tanultak. Hibákat követtek el, melyeket később az előnyükre fordítottak. Nálunk a BME Management Szakkollégiumban lehetőséged van gyakorolni, tapasztalni, hibázni és azokból tanulni anélkül, hogy az visszafordíthatatlan következményekkel járna. Nálunk gyakorlati tapasztalatot szerezhetsz a vezetés és a projektmenedzsment területén amellett, hogy az ehhez szükséges elméleti tudást is megkapod. Lehetőséged van kipróbálni különböző vezetési stílusokat, vezetői eszközöket, illetve megismerkedhetsz az online marketing, a pályázatírás, vagy a tárgyalástechnika fortélyaival is. Ha ezekkel a képességekkel felvértezve lépsz ki a munkaerőpiacra, garantáltan könnyebb lesz az elhelyezkedés és az elindulás is a munka világában. Ha a rendelkezel a megfelelő tudással és tapasztalattal, nem kell többé sodródnod az árral. Az irányítás onnantól a te kezedben van, ha hajlandó vagy rászánni az időt és az energiát, hogy mindezt megszerezd. A gyakorlat megszerzésére nem elég az egyetem kötelező kurzusait elvégezned. Neked kell felkutatnod és kihasználnod a lehetőségeket! Most egy ilyen lehetőséget mutatunk neked: idén szeptemberben ugyanis a BME Management Szakkollégium ismét felvételt hirdet! A BME Management Szakkollégium 1986-ban, 30 évvel ezelőtt alakult a BME első szakkollégiumaként. Szervezetünk célja, hogy menedzsment és vezetéstudomány területén versenyképes szaktudást és készségeket adjon át tagjainak. Leadership Playground koncepciónk alkotja egyedülálló képzési rendszerünk alapját, melynek célja, hogy tagjaink nagyobb kockázatok nélkül kipróbálhassák magukat éles helyzetekben a vezetői szerepen belül, és az ehhez szükséges tudást szakterülettől függetlenül elsajátíthassák. Ha nem akarod a szerencsére bízni a jövődet, jelentkezz a BME Management Szakkollégiumba szeptember 24-ig! További információkért és a jelentkezéshez látogass el honlapunkra: mszk.bme.hu/felveteli/


– Orvostechnika Szakosztály Az Orvostechnika Szakosztály 2013 óta fogja össze az orvosi-mérnöki határterület iránt érdeklődő hallgatókat az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken. A Szakosztály tagjaként lehetőséged nyílik részt venni szakmai előadásokon, múzeum- és gyárlátogatásokon, valamint érdekes projektekben és kutatásokban orvostechnikai, illetve biomechatronikai területeken. Szakosztályunk fontos szerepet tölt be az orvostechnikai irányú tehetséggondozásban. Tagjaink jelentős men�nyiségű TDK dolgozatot készítenek minden évben, illetve tudományos cikkek létrejöttét is támogatjuk. Előadásainkat változó időpontokban rendezzük, amelyekről Facebook-oldalunkról vagy kihelyezett plakátjainkról kaphatnak a hallgatók bővebb információkat. Szakosztályunk tagjai többségükben jelenleg a Gépészmérnöki Kar, illetve a Villamosmérnöki és Informatikai Kar egészségügyi mérnök hallgatói közül kerülnek ki. Tagságunk jelenleg kb. 40 fő (aktív és próbás tag), illetve munkásságunkat 6 mentor is segíti. Ha érdekel a különféle orvosi eszközök, implantátumok és protézisek tervezési és fejlesztési folyamata, illetve szeretnél ilyen témában kutatói tevékenységet folytatni vagy projektben részt venni, akkor köztünk a helyed! Elérhetőségeink: facebook.com/orvostech; orvostechnikaszakosztaly@gmail.com

– Kármán Vízipipa Kör Közel egy évtizede kezdte működését a Kármán Tódor Kollégium falai közt a Kármán Vízipipa Kör. Az elsők között voltunk, akik az éppen terjedő új hobbi mögé álltunk, és igyekeztünk azt egyre népszerűbbé tenni. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a jelenlétünket mára alapvetőnek veszik a gépészkari rendezvényeken. Legyen az egy Gólyatábor vagy éppen a SLIP, netán csak egy laza csütörtök este az Old’s Club előtt, a kérdés visszaköszön: „Hol a Pipakör?” Röviden ezzel a mondattal össze is foglalhatnánk az öntevékeny körünk célját, ami nem más, mint a gépészkari hallgatóknak vízipipázási lehetőség biztosítása a különböző kari rendezvényeken. Itt azonban nem álltunk meg, az évek során egészen szép kollekciónk gyűlt össze vízipipákból, ám ez sem öncélúan. A másik fő tevékenységünk ugyanis a kollégiumban lakóknak vízipipa kölcsönzési lehetőség biztosítása. Az eszközparkunk egy része felajánlásként került hozzánk, de rendszeres az új alkatrészek beszerzése is. Fontosnak tartjuk a karon belüli közösségi élet fenntartását is, és talán nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a karon működő többi öntevékeny körrel. E sorok zárásaként említést érdemelnek még az itt tevékenykedő, dolgozó emberek, akik nélkül e kör nem működhetne. Amennyiben te is kedvet kaptál hozzá, csatlakozz hozzánk bátran! Elérhetőségünk: https://www.facebook.com/pipakor/


– Senior Gárda 50 év hosszú idő, különösen igaz ez egy öntevékeny kör esetén. Az 1968-ban alapított Senior Gárda is rengeteg változáson ment át fennállása során, ám az alapvető célunkhoz – a gólyák segítése, támogatása az egyetemi tanulmányaikban – mindvégig hűek tudtunk maradni. Ezen szellemiség jegyében vesznek részt a körtagok nagy számban szervezőként a Gépészkari Gólyatáborban. A különböző kari programok mellett igyekszünk egyre több saját programot szervezni, különös figyelmet fordítva az elsőévesekre, ugyanakkor nem elfeledve a többi évfolyamot sem a karon. Így jöttek létre olyan rendezvényeink, mint az Epic Meal Time, a hagyományosan ősszel szervezett Túlélőtúra, vagy a tavaszi félévben megrendezésre kerülő Gólyacsata rendezvénysorozat. Utóbbi során 4 fordulón keresztül küzdhetnek meg egymással a gólyacsapatok különböző szakmai és ügyességi feladatok keretében. A kocsmasportok kedvelőinek is igyekszünk a kedvükbe járni, így több éve szervezünk Sörpong bajnokságokat, valamint idén először a darts szerelmesei is összemérhették a tudásukat. Ezen közösségi események mellett fontosnak tartjuk a szakmai előrehaladást is, ezt szem előtt tartva tartunk a gólyáknak konzultációkat, így segítve őket át az első évükön. A Senior Gárda mozgatórugói – mint minden más öntevékeny körnek is – azok a közösségért tenni akaró emberek, akik működtetik a szervezetet. Ahhoz, hogy ez a csapat összekovácsolódjon és egy nagy baráti társaság lehessen, számos belsős rendezvényünk kerül megrendezésre. Úgy érzed itt a helyed? Szeretnél te is a programok szervezésében részt venni, részese lenni egy társaságnak, mely elkísér az egyetemi éveid alatt és még azután is? Jelentkezz hozzánk próbásnak! A jelentkezési időpontokat megtalálod a naptárban. Elérhetőségünk: https://www.facebook.com/SeniorGarda/

Isten éltessen, BME! Bagoly 1782. augusztus 30-án, azaz 235 éve írta alá II. József akkori uralkodó a mai Műegyetem jogelődjének, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicumnak az alapító okiratát. Ezzel létrejött Európa első polgári mérnökképző intézete, tizenkét évvel megelőzve a francia École Polytechnique-et. Az újonnan alapított intézetet a budai tudományegyetem bölcsészkarához csatolták. Az Institutum kezdetben a tudományegyetem várbeli épületében működött, majd rövidesen átköltözött a Duna pesti oldalára: előbb a piaristák, majd a ferencesek épületébe. A képzés ideje eleinte három év volt, majd 1792-ben két évre csökkentették. Ebben a formában 1850-ig működött, majd hozzácsatolták az 1844-ben létrejött József Ipartanodához. 1856-ban aztán megalakult a Joseph Polytechnicum, majd 1871-ben négy szakosztállyal – mely a mai értelemben vett kart jelenti – a Királyi József Műegyetem. A négy kar a következő volt: építészi, [építő]mérnöki, gépészmérnöki, vegyészi. Az újonnan létrejött egyetemnek először Pesten, a mai Múzeum körút környékén kezdtek el épületeket felhúzni, ez azonban a dinamikusan növekvő igényeknek egyre kevésbé felelt meg. A mai kampusz magját adó épületeket a XX. század elején építették, megalapozva ezzel a jelenleg is álló egyetemi negyedet. Ebben a században egyébként a politikai és gazdasági viharok szelének megfelelően folyamatosan alakultak az egyes karok, mígnem 1998-ban létrejött a ma ismert műegyetemi intézménystruktúra.

forrás: bme.hu; BME Levéltár Facebook-oldal


Emlékműavatás Akik a vizsgaidőszak végén nyitott szemmel jártak a Goldmann György téren, azok láthatták, hogy a rakparti lehajtó melletti részen munkálatok folytak. A II. világháború alatt több tízezer lengyel menekültet segítő Henryk Sławikot és id. Antall Józsefet ábrázoló szobor a két politikus mellett a lengyel-magyar barátságnak is emléket állít. Zsolti

Ne menjünk el csukott szemekkel és siket fülekkel a szűkebb-tágabb hazánk történelmi örökségei mellett!

2017. június 26-án avatták fel a kampuszhoz igen közeli emlékművet több jeles személyiség jelenlétében. Az ünnepség fényét emelte Kövér László házelnök és lengyel kollégája, Marek Kuchcinski, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere. A szobor Wladyslaw Dudek lengyel művész alkotása, amely ülő helyzetben, egymással szemben ábrázolja a két neves személyt. A kép teljességért vázoljuk a két politikus életútját, közös mentőakciójukat. Henryk Sławik 1894-ben Sziléziában (Dél-Lengyelország) látta meg a napvilágot, majd különböző baloldali szervezetek, pártok tagja lett, emellett újságírással is foglalkozott. A II. világháború kitörésekor a Kárpátokban harcolt, innen egy magyarországi hadifogolytáborba került, ahol megismerkedett id. Antall Józseffel, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjával. Id. Antall József 1896-ban született a Veszprém megyei Orosziban. Az I. világháborúban lengyel területeken harcolt, innen orosz hadifogságba került, ahonnan 1918ban szabadult. A két világháború között jogi diplomát szerzett, különböző minisztériumokban dolgozott, valamint 1931-ben alapító tagja volt a Független Kisgazdapártnak. A II. világháború alatt menekültügyi biztosként ismerkedett meg Henryk Sławikkal. A két aktivista Budapestre kerülve több száz munkatársukkal együtt a magyar kormány lengyel menekülteket segítő akciójához csatlakozott. Munkahelyeket, iskolákat, árvaházakat hoztak létre, ahol több tízezer lengyel menekültet rejtettek el a német hatóságok elől, és adtak nekik reményt a jövőhöz, így kb. 25000 lengyel testvérnek nyújtva segítő jobbot. A magyar hatóságok által kiállított hamis dokumentumokkal kb. 5000 zsidót mentettek meg a szinte biztosnak tűnő haláltól, többek között egy Vácott létrehozott árvaháznak köszönhetően.

1944-ben, érezve a front közeledtét, Sławik kiürítette az árvaházat és a vele kapcsolatban lévő lengyeleket is Magyarország elhagyására szólította fel életük megmentésének érdekében. Ő maga felesége letartóztatása miatt itthon maradt, március 19-én elfogták a németek. A mauthauseni koncentrációs táborban végezték ki 1944. augusztus 23-án. Id. Antall József a háború után újjáépítési miniszter, majd 1949-től a rendszerrel együttműködő kisgazda képviselő lett. 78 éves korában hunyt el. Az Újbudán felavatott szobor párjaként Varsóban hasonló üzenettel avattak fel egy emlékművet néhány hónappal ezelőtt. Ezáltal már nem csak a Petőfi és Rákóczi híd közötti rakpartszakasz neve emlékeztet Sławikra, hanem id. Antall Józseffel együtt újabb, országokon átívelő kapocs alakult ki a két nemzet között.

forrás: ujbuda.hu; wikipedia.org; antalljozsef.hu; kozterkep.hu, képek: Dobó Diána (KTK Fotókör)


Szellemvárosok II. - Kimerülő források

Az előző számban megjelent cikk folytatásaként ezúttal olyan városokat mutatok be, amelyeket az alattuk elhelyezkedő gazdag ásványkincslelőhelyek miatt alapítottak meg, építettek fel, de a föld kimerülésével a városokat elhagyta az élet, csak üres utcák és épületek maradtak hátra. Bence

Goldfield

Az arizonai város a klasszikus westernfilmek képvilágát idézi. Az aranylázban szenvedők 1892-ben özönlötték el a bányákban gazdag területet, ahol letelepedtek és felhúztak egy egész várost. A kalandvágyókat nemcsak az ismert lelőhelyek csábították ide, hanem az „elveszett holland aranybánya” legendája is. Az évek során a népesség az ezret is meghaladta, a megfelelő életvitel fenntartásához pedig kiépültek a szükséges üzletek, hotelek, postahivatal és iskola is. Azonban a felpezsdült mindennapi élet nem sokáig töltötte be az utcákat, a bányák 5 év alatt kimerültek, a lakóknak már nem volt maradásuk, és a város gyorsan elnéptelenedett. Évekkel később kialakult egy kisebb közösség a város szélén, ám az újonnan nyitott bánya nem sokáig tartotta el a beköltözőket. A szellemváros napjainkban nyitva áll a turisták előtt, akik bepillanthatnak a klasszikus vadnyugat világába, betérhetnek a filmekben gyakran bemutatott jellegzetes szalonokba, szemtanúi lehetnek pisztolypárbajoknak, és vezetett túrák alkalmával a bányák meglátogatása mellett az aranymosás művészetét is kipróbálhatják.

Hashima szigetvárosa

A japán sziget 15 kilométerre helyezkedik el Nagaszaki városától, és egyike a régió több száz elhagyatott szigetének. A vízalatti szénkészlet kitermelésére kialakított infrastruktúra és a védőgátak kiépítését 1890-ben kezdték meg. A népesség az 50-es évek végére több mint 5 ezer főre duzzadt, amely egy ekkora szigeten elosztva óriási népsűrűség-értéket eredményezett, a történelem egyik legsűrűbben lakott területévé tette azt. A megfelelő életkörülmények biztosításához itt is létrehoztak többemeletes lakóépületeket, óvodát, iskolát és városházát. A 30-as évektől a második világháború végéig számtalan koreai és kínai polgárt dolgoztattak a szigeten nehéz körülmények között, ennek nyomán a becslések szerint nagyjából 1300 munkás hunyt el kimerültség és balesetek következtében. A bánya közel egy évszázados működés után kimerült és a sziget lakatlanná vált. Az utolsó lakó 1974. április 20-án lépett a Nagaszakiba induló hajó fedélzetére, esernyőjét magasra emelve az esőben és visszapillantva a már kísértetiesen üres betonfalak felé. A 2000-es években újra a figyelem középpontjába került, ám ekkor már inkább turisztikai szempontból játszott fontos szerepet a betonépületekkel teletűzdelt föld. A sziget weboldalán bebarangolhatóak a terület kiemelt részei a Google Térkép által ismert utcakép jelleggel. forrás: goldfieldghosttown.com; www.uwosh.edu; namibiatravelcompanion.com

Kolmanskop

A Namib-sivatag homokbuckái között fekszik Kolmanskop, egy gyémántokban gazdag lelőhelyen. A név eredete Johnny Coleman áruszállítóhoz, és egy intenzív homokvihar miatt a város mellett fekvő úton hátrahagyott ökrös szekeréhez vezethető vissza. A területen az első gyémántot 1908 áprilisában találta meg Zacharias Lewala, egy vasúti munkás, miközben a sínek mellől lapátolta a homokot. A hír futótűzként terjedt, és ennek megfelelően szerencsevadászok hada lepte el a területet. A gyémántok egy része a homok közé vegyült, olyannyira közel a felszínhez, hogy a bányászok térdepelve, ujjaikkal kotorászva a homokban vadásztak a kincsekre, ahogyan azt több korabeli fotó is megörökítette. A sok ideérkező berendezkedett a városban, pékségek, hentesüzlet, gimnázium és kórház épült az évek során. A területtől délebbre felfedezett gazdagabb gyémántmezők azonban elcsábították a helyieket, a város gyorsan kiürült és elhagyatottá vált. 1980-ban egy bányavállalat megnyitotta a helyet a turisták előtt, az épületek egy részét felújították és múzeumot hoztak létre. A város a mozivászonra is felkerült, számos filmet és sorozatot forgattak a területen.


Az úszó falu Mire való a nyár, ha nem felfedezésre? Így találtam rá én is a Komárom-Esztergom megyében, pontosabban Oroszlány szomszédságában elhelyezkedő Bokodra. Bokod, a mindössze 30 km2 területű, 2064 lelket számláló település az elmúlt időszakban növekvő hírnévre tett szert, és az ország számos zugából érkeznek ide kirándulók. Az itt elhelyezkedő mesterséges tavat 1961-ben létesítette az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat az erőmű hűtése céljából. Ezen a tavon található a magyar Velenceként, vagy éppen lebegő faluként emlegetett terület. Sok turistát vonz a lezseren összetákolt móló, mely egyedülálló hosszával különleges hangulatot ad a tájnak. Vivi

Tömegközlekedéssel való megközelítése vonattal javasolt, Kelenföldről egy óra Oroszlány, innen pedig busszal, az oroszlányi Dózsa György út és a Kecsédi út kereszteződésében található buszmegállótól a tó kellemes sétával elérhető. Autóval a tavat Tatabánya felől lehet megközelíteni, a 6-os főúton. Így útközben áthaladunk az Által-ér felett, melynek szerepe lentebb olvasható. Autóval mindenképp kényelmesebb a megközelítés, és nem utolsó szempont az autópályáról látható páratlan, dimbes-dombos tatabányai erdővilág, a színes mezők, és az elszórtan távolban feltűnő őzek sem. A mólóhoz vezető kis útról már lehet leskelődni, innen már látható pár színes házikó. Ám megközelítésük nem a legegyszerűbb. Célunkhoz rossz minőségű, elhagyatott földút vezet. Sajnos az út melletti szemét és a sok eldobált lom nem a legkellemesebb látvány, ám a mólók környéke és a tópart rendben van tartva. A nyári kirándulóknak számolni kell azzal a ténnyel is, hogy ilyenkor többen látogatnak ide, és ekkor az itt lakók többsége is otthon tartózkodik. Korábban nézeteltérést okozott a sok kíváncsiskodó turista, akiket buszokkal szállítottak ide nagy csoportokban. A helyiek megelégelték a tumultust, és egy zárható vasráccsal különítették el a mólót. Ám a helyi hatóságok ezt leszereltették, mivel olyan területeket is elkerítettek, melyek nem magánfennhatóságba tartoznak. Azóta több vendégház is települt ide, a falu nem csak a tó miatt, de kiváló vadászati, geocaching és túrázási lehetőségei miatt is kedvelt célpont lett. A táj fotósoknak igazi játszótér, a szép fények mellett a különleges színvilág is megkapó, méghozzá olyan�nyira, hogy a tó rendszeresen ad helyet esküvői fotózásoknak is. Madártani szempontból kiemelt hely, mivel sok őshonos madárfaj fészkelőhelye a tó környéke. A vizet az Által-ér tápálja. Ennek eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol most egy gát található. A gát funkciója a hűtőtó természetes keringtetésének fenntartása volt. Az erőmű folyamatos működése során a tó télen sohasem fagyott be teljesen. Ezért is települtek

ide azok a horgászok, akik az egyedi, cölöpökön lebegő házakat építették. Az erőmű azonban 2015-ben bezárt, nagy gondot okozva a környező kisvárosok munkavállalói számára. Mivel Budapestről ez egy elég hosszú út, érdemes összevonni a bokodi kirándulást az ottani környező területek felfedezésével. Mindössze 8 km-re helyezkedik el a vértesszentkereszti és a régi bencés apátság romja is. Ne a Maldív-szigetekhez hasonló tájat képzeljünk el, a halásztelep különlegessége a környező flóra és fauna szabadságában, a korosodó építmények puritánságában, és az egész terület titokzatosságában rejlik. A hely egyediségét nem lehet cáfolni. Kiemelten ajánlott megvárni a naplementét, mivel olyankor kezd el feléledni a meleg elől bújó vadvilág, és a tóra vetülő naphíd narancsos koszorút fest a girbegurba mólójárdára. A hely különleges varázsa a teljes nyugalom és béke. Madárcsicsergésen és a víz halk csobogásán kívül, a nagyvilág zajából semmi sem szüremlik ide. A tavat körülölelő erdő látványa lelket melengető érzéssel tölti el a csendben szemlélődőt.

forrás: tripadvisor.com


Vizes VB 2017 Az új évezredben Budapest már két alkalommal szervezett sikeresen úszó Európa-bajnokságot, ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy elnyertük a 2021-es úszó-világbajnokság rendezési jogát. Végül az idei esemény eredeti szervezőinek visszalépését követően hazánk átvállalta a rendezést, és mindösszesen két és fél év alatt előkészítettek mindent a nyár egyik legnagyobb rendezvényére. Guszti

Bár sokan tartottak tőle, hogy nem fognak időre befejeződni az építkezések, 2017. július 14-re minden készen állt a versenyek megkezdésére, így a szurkolók öt helyszínen bíztathatták sportolóinkat: Balatonfüreden a nyíltvízi úszókat, a Parlamenttel szemközt az óriás toronyugrókat, a Városligetben pedig a szinkronúszókat. A legnagyobb hangulat mégis talán a vízilabda- és az úszóversenyek helyén volt a Hajós Alfréd Uszodában és a frissen épült Duna Arénában. Ezeken a helyszíneken magyar érdekeltségű esemény esetén gyakorlatilag mindig teltház, és fantasztikus hangulat uralkodott. Akik kilátogattak, mind arról számoltak be, hogy ha magyar versenyzett, akkor az eredménytől függetlenül világbajnoknak kijáró ovációt kapott. Hasonló szurkolásnak lehetett tanúja az az összesen négyszázezer ember is, akik a szurkolói zónák valamelyikében az óriás kivetítőkön követték nyomon az eseményeket. Utóbbi helyek a szurkoláson kívül számos egyéb programot kínáltak: napközben több cég standját lehetett megtekinteni, este pedig különböző koncerteket élvezhetett a hallgatóság.

A hatalmas érdeklődést sportolóink sem hagyták szó nélkül, és valóságos éremesővel kényeztettek minket. Amint az ötven méteres medencékben megkezdődtek a versenyek, a férfi 4 x 100 m-es gyors váltó rögtön el is hozott egy bronzérmet, de nem is akárhogyan: az utolsó százon Bohus Richárd a döntő legjobb részidejét úszta (47,21 s), mellyel három tizedre a száz gyors világrekordját is megközelítette. Másnap Hosszú Katinka meg is szerezte a 200 m vegyesúszás döntőjében az első aranyérmünket is. Az ezt követő hat napban az úszónő még a

biztonság kedvéért kipróbálta a dobogó összes fokát, így bronzérmet szerzett 200 pillangón, ezüstöt 200 háton és aranyat 400 vegyesen. Természetesen Cseh László, Milák Kristóf és Verrasztó Dávid se volt rest ez idő alatt, egy-egy ezüstéremmel gazdagították a magyar küldöttséget. Végül, de nem utolsó sorban vízilabdás lányaink ötödikek lettek, míg a férfiak a horvát csapat mögött az előkelő második helyezést szerezték meg. Ezzel a Magyarország 2013 óta sorozatban harmadik alkalommal is bekerült a legjobb tíz közé az éremtáblázaton. Természetesen nem csak a magyar küldöttség művelt csodákat a rendezvényen. Összesen tizenegyszer dőlt meg világrekord az úszómedencékben, aminek több mint felét az Egyesült Államok sportolói, könyvelhetett el. (Ezen kívül még két brit, két svéd és egy kanadai világcsúcs javítás történt.)Az amerikaiak nemcsak a rekordok döntögetésében jeleskedtek, az elhozható 75 aranyból 21-et el is hoztak, így összesen 46 éremmel távoztak. Mögöttük az éremtáblán a kínaiak következnek 30, majd a (remélhetőleg az atlétáikkal szemben tisztán versenyző) orosz úszók 25 bezsebelt éremmel. Az esemény végül július 30-án zárult, melyet követően egyéb rendezvénye került sor a kiépített komplexumokban (pl.: Masters VB). Aki erről is lemaradt volna az se keseredjen el, hiszen csupán hét év múlva ugyancsak mi látjuk vendégül a rövid pályás vizes VB-t, amin – ha minden jól megy – már dolgozó diplomásként üdvözölhetjük egymást a lelátókon.


Ismerd meg Malalát Most, hogy újra elő kell venni a tollakat és a számológépet, fel kell kelni és órára menni, az egyetemet mint nyűg látjuk. A világ egy másik részén, nem is olyan messze, ez a lehetőség csak a legkiváltságosabbaknak adatik meg. Jó pár éve a mi kis hazánkban is csodabogár volt az a lány, aki egyetemre ment, és még manapság is érdekességként hat egy női gépészmérnök. Vivi

„Engedjétek, hogy most alakítsuk a jövőnket, és hogy az álmaink a holnap realitásai legyenek.” – Malala Yousafzai A Girl Power egy kevésbé ismert alakja Malala Yousafzai, aki fiatal kora ellenére hazájában elsőként állt ki a lányok oktatásáért, illetve a hátrányos megkülönböztetés ellen. Malala 11 évesen szólalt fel egy, a BBC fennhatósága alá tartozó blogon, hogy hazájában miért nincs joga minden állampolgárnak a tanulásra. Ezzel a tettével viszont magára vonta a szélsőséges csoportok haragját, akik – ironikusan – egy iskolabuszon lőttek rá. Ám csodával határos módon felépült, és elhatározta, addig fog harcolni, amíg meg nem szünteti a lányok oktatásból való kiszorítását. Azóta már nagy hírnevet szerzett alapítványa, több díjjal is kitüntették, többek között 2014-ben Nobel-békedíjjal is. Az eddigi legfiatalabb Nobeldíj-tulajdonosnak mondhatja el magát, és az első pakisztáni nőnek, aki ilyen kitüntetést szerzett. Róla nevezték el a 2010 júniusban felfedezett 316201 Malala kisbolygót.

Története nem csak példamutatóan bátor, de a családja és népe iránti elkötelezettsége is rendkívüli szerepet játszik benne. Saját bevallása szerint édesapja nélkül sosem lett volna azzá, aki. Apja költő és tanító, ő tette a legtöbbet lánya taníttatásáért, motiválta, valamint az emberjogi küzdelmeiben is mellé állt. Születésekor már látta szemében azt, ami különlegessé teszi, a kitartást. Malala 1997 júliusában született Mingora városában, Pakisztánban. Családja pastu nemzetiségű, szunnita muszlim volt. Apja a pastu szokástól eltérően, rögzítette lányát is a családfában, akit Maiwandi Malalairól, Afganisztán legnagyobb hősnőjéről nevezett el. Édesapja iskolát is alapított, a Kusal iskolát, ahova Malala és több társa is járt. Ám a 9/11-es terrortámadások, majd az Egyesült Államok afganisztáni inváziója miatt a szomszédos országból áttelepült szélsőséges tálibok exponenciálisan növekvő hatalomra tettek szert. Ahogy Afganisztánban, itt is betiltották a lányok oktatását, és az új szabályokat megszegőket kendőzetlen szigorral büntették. Malala ekkor már ismert volt álnéven írt blogjáról. Abban az időben már tudta, mivel a hatalommal ellentétes nézeteket oszt, célponttá vált. Ám itt kezdődött csak igazán a története. A tálibok hatalomátvételekor már aktívan működő, épp kilencedik osztályba járó Malala húsz diáktársával utazott az iskolabuszon. Komoly dolgozatra készültek, mindenki a


Etikus hackelés jegyzeteket bújta. Váratlanul megállt a busz, majd egy fiatal fegyveres fiú szállt fel és többször rálőtt a buszon utazó lányra. Utólagos elmondása szerint nem haragszik a fegyveresre, ha tehetné, beszélgetne vele, és megpróbálná jobb útra téríteni. Sérülései könnyedén az életébe is kerülhettek volna, ám a gondos orvosi ellátásnak, és a nyugati segítségnek köszönhetően Angliába került további kezelésekre. Három órás operációval távolították el a fején, nyakán, vállán áthatolt és a gerincébe fúródott golyót. Agya bal féltekéje sérült, fél arca megbénult, hallása is károsodott. A birminghami Erzsébet királynő kórházban egy brit-pakisztáni orvos kezelte. Ahogy felébredt a kómából, több helyreállító műtétet is végrehajtottak rajta. Orvosai sokáig abban sem voltak biztosak, hogy valaha járni és beszélni fog, ám felépült. Ápolói azt mondták, hősiesen tűrte a megpróbáltatásokat. Ma is ugyanolyan elszánt, mint annak előtte, és eltökélte, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. Napjainkban Nagy-Britanniában, Birminghamben, az Edgbaston leányiskolában folytatja tanulmányait. Alapítványa, a Malala Fund aktív munkával kívánja visszaszorítani a fiatal lányok és nők elnyomását. Azóta több, nagynevű alakkal is dolgozott kampányában, köztük van Brad Pitt, Angelina Jolie, II. Erzsébet, de még Barack Obama is. A Malala által indított mozgalom legfőbb célországai Pakisztán, Afganisztán, India, Nigéria, valamint a szíriai menekülteket befogadó országok, Libanon és Jordánia. Célkitűzésük minden lánynak megadni a 12 év szabad és biztonságos oktatást, mivel a lányokban rejlik a jövőbeni fejlődés és fellendülés titka. Malala és az általa támogatott, feltörekvő kislányok történetei méltó példaként állhatnak előttünk, merítsünk belőlük bátorságot, hogy megvalósítsuk legvadabb álmainkat. Ha kíváncsi vagy Malala történetének további részleteire, figyelmedbe ajánlom a National Geographic közreműködésével készült dokumentumfilmet, illetve a Christina Lamb által írt könyvet.

Malala díjai: Nemzeti Fiatalság Békedíj (2011) Simone de Beauvoir-díj (2013) A lelkiismeret nagykövete (2013) Nemzetközi Gyermekbékedíj (2013) Szaharov-díj (2013) Nobel-békedíj (2014) Szabadság érem (2014)

forrás: Christina Lamb - Malala Yousafzai : Én vagyok Malala (2016); malala.org

Noémi

Bizonyára mindannyian hallottatok a BKK által bevezetett elektronikus jegy körüli felhajtásról. Hiába vezérelt sokakat a jó szándék a rendszer hibáinak felfedésében, az etikus hackelésnek komoly szabályai vannak, amiket nem betartva könnyen válhat bárkiből rosszindulatúnak titulált hacker. Az etikus hackelés fogalmát az IBM (International Business Machines Corporation) alkotta meg, szintén hívják őket fehér kalapos hackereknek is. Az elnevezés a westernfilmekre vezethető vissza, ahol a hős cowboyok fehér, míg a rosszfiúk fekete kalapot viseltek. De mi is teszi etikussá a hackelést? A hackernek engedéllyel (gyakran írásossal) kell rendelkeznie, nagyon komoly titoktartási kötelezettségeknek kell eleget tennie, illetve minden sebezhetőségről be kell számolnia a cégnek, aki a feladattal megbízta. Sokan kritizálják a tevékenységet, miszerint nem létezik etikus hackelés, a hackelés hackalés marad, bárhogy is nézzük. Ugyanakkor a fehér kalaposok sok szervezetnek segítettek a biztonsági rendszereik fejlesztésében és munkájuk hatékonynak és sikeresnek bizonyul. Elsők között használt etikus hackelést az Amerikai Légierő. 1981-re a The New York Times már egy hagyomány részeként említette a fehér kalapos hackereket. Dan Farmer és Wietse Venema közös projektbe kezdtek, hogy javítsák az internet biztonsági szintjét. Sok példát gyűjtöttek össze, hogy lehet információt szerezni és kizsákmányolni, hogy átvehető legyen az irányítás egy „célpont” felett, illetve arra is, ez hogyan megakadályozható és kivédhető. Az egészet egy alkalmazás keretei közé fogták, amit bárki számára elérhetővé tettek. Programjuknak a SATAN (Security Administrator Tool for Analyzing Network) nevet adták, ami 1992-ben nagyon nagy figyelmet kapott a médiától. Ma már Certified Ethical Hacker (CEH) tanúsítványt is szerezhet bárki, aki ezen a területen szeretne elhelyezkedni. Ez annyit jelent, hogy elvégezhetünk egy kurzust mely papírt ad arról, hogy mi etikus hackerek vagyunk, sőt a szakma keresettebb, mint gondolnánk. Ha érdekel a training, az interneten rákeresve gyorsan megtudhatsz róla mindent. Az etikus hackelés, bár ijesztőnek és veszélyesnek tűnhet, nagy segítség a világháló biztonságosabbá tételében, hiszen ha valaki jelszavainkhoz férkőzik, olyan információkat gyűjthetnek össze rólunk közösségi oldalunkon vagy e-mail fiókunkon keresztül, aminek nem örülnénk, ha illetéktelenek kezébe kerülne.

source: computerhope.com; wikipedia.org


Képkockák egy angol nyárból A nyaram nagy részét, szám szerint 9 hetet, Angliában, egy London melletti kisvárosban, Maidenheadben töltöttem. Szakmai gyakorlatom teljesítése mellett szerencsére jutott időm egy kicsit megízlelni a brit közhangulatot is. Alábbi cikkemben néhány különleges, emlékezetes pillanatot jegyzek le, melyek valamilyen okból kifolyólag nagy benyomást keltettek bennem. Daca

Június 18.

Kiérkezésem utáni első nap. Az angolok mindent fordítva csinálnak. A neveket keresztnévvel kezdik, rossz sávban közlekednek, a dátumokat helytelen sorrendben írják, sőt a postai címeket is a házszámmal kezdik. Ha ez nem volna elég, még a jól megszokott Opel név és márkajelzés sem egyezik. Nem lepődnék meg, ha a banánt is a rossz végéről hámoznák meg.

Július 8.

A hömpölygő embertömegben kattogó, csattogó és villogó okostelefonokkal örökítik meg a jellegzetes brit telefonfülke előtt pózoló családtagot. Míg próbálok utat törni magamnak a Westminster apátság és a Big Ben melletti utcában zsúfolódó figurák közt, folyamatosan a pénztárcámon tartom kezem. Körülöttem mindenki vidám, vigyorog, szelfizik és jókedvű. Számomra az egész

egy szőrszálhasogató kavalkád, amely úgy zsibong, hogy csaknem szétmegy a fejem. Persze udvariasan mosolyt erőltetek arcomra, akárhányszor a lábamra lépnek, belém jönnek vagy utat kérnek. Kivillanó fogsorok, felfelé tartott telefonok, tabletek, kiabáló gyerekek és idegeskedő családanyák. London, hétvége, sightseeing.

Július 20.

Három kollégával Londonban egy felmérés után, már indulásra készen ácsorgunk a lépcsőfordulóban. A projekt egy hotel tetejére felhúzandó bárt foglal magába, ami problémát jelent a tetőn elhelyezkedő gépészeti berendezések szellőzését illetően. Mindegyikünk arcán jókedv ül, hisz egyrészt már csütörtök van, másrészt viszonylag korán végeztünk a felméréssel is, így juthat idő egy frissítő kávéra. Az óriási, robbanásszerű hangzavarok ekkor törtek be a lépcsőházba. Ijedten néztem körbe. Megfagyott levegő, riadtan pislogó arcok, félelem. Gyorsan felkaptattunk újra a tetőre, a gépház tetejére, hogy onnan nézzünk körül London felhőkarcolói és városrészei között. Később kiderült, hogy csak egy mennydörgés miatt rezeltünk be.

Augusztus 5.

Egy lankásabb sziklán pihentünk meg, hogy a termoszban elhozott kávét elkortyoljuk. Gőzölgő kávém szürcsölése közben a látvány teljesen levett a lábamról. Hófehér felhő lepi el a lópatkó alakú hegygerincet, melynek csúcsai itt-ott kíváncsian kandikálnak ki e könnyed lepel alól. A fűvel és mohával benőtt, sziklák borította hegytetőn az abszintzöld szín dominál, mely végtelen nyugalmat sugároz. Lent a völgyben, melyet hegyoldalak vesznek körbe, a királykék színű tó, mint anya keblében a gyermek terül el. A szakadékszerű hegyoldalban, egy mohalepte nyirkos sziklán kecskegida legelész. Környékékén nagyobb termetű, idősebb társai kapaszkodnak a talajba patáikkal. Szendvicsemet csócsálva azon tűnődök, vajon hány természetkedvelő kalandor koptathatta csizmáival e folyton vizes sziklákat.

Augusztus 6.

Miután a nap elbújt a hegygerinc mögé, a szél is elállt. Eddig tucatnyi szörfösnek szolgált siklást a sötétkék víz felszínén, és most, mintha lekapcsolták volna, eltűnt. Nem zizegteti a távoli erdő magasabb fenyőinek tűleleveleit.


Neptun Eltűntek azok a szikrázó szempárral megáldott, gondtalan emberpalánták is, akik egy perce még a parton játszottak szüleik féltő felügyelete mellett. Eltűntek a tóból a korábban önfeledten fürdőző üdülő fiatalok is, nem dobálják többé már sárga frizbijüket, nem játszanak kakaskodóst, és végképp nem nevetnek minden ok nélkül égnek mutatott arccal. Lement a nap, eltűnt a fény, s a szél helyett nyirkos levegő borítja a kempinget. A kecskék felbőgnek, a barbecue-k parazsa misztikusan ropog, és társalgó angol családok hangja zengi be a völgyet e varázslatos nyári estén Wales szívében.

Augusztus 9.

Fáradtan pislogok az irodai asztalom mögött, mikor a csoportom vezetője odajön, hogy átbeszéljük és értékeljük a cégben közösen eltöltött időt. Átcsoszogok a reggelhez elengedhetetlen csésze kávémmal a kezemben és közben elkeseredetten keresem azt az elrejtett aktiváló gombot a fejemben, de úgy látszik, sötétben tapogatózom. A beszélgetésünkben többek között szóba jöttek a jövőbeli terveim, lehetőségeim, hogy mennyire szerettem itt dolgozni és persze, hogy ők mennyire elégedettek a munkámmal. A párbeszéd egy részletét kiemelem: Nem ez az első, hogy nyáron a te egyetemedről jöttek ide szakmai gyakorlatot csinálni, sőt az egyik vezető mérnökünk is ott végzett. Kemény a képzés nálatok? – vetette oda Peter. Haha! – tört ki belőlem a már-már zavartnak tűnő nevetés – Meg kell vele szenvedni az biztos! – vágtam rá fancsali vigyorral. De bőven megéri. Tudod remek, hogy ilyen jól képzett mérnököket köszönhetünk az egyetemeteknek. – mondta elismerő mosollyal az arcán.

Augusztus 12.

A Ray Mill Island zsilipjének szomszédságában, a Temze folyó egy keskeny mellékága fölött átívelő hídon egy késő délelőtti, napsütéses órában; kora délután, félig felhős égbolt alatt az Oxfordi egyetem Keble kollégiumának bejárata előtt; a St. James Park-ban zajló gyaloglás világbajnokságon; no meg persze London külvárosának kesze-kusza utcáiban, metróin és buszain esernyők alól. Magyar szavak, mondatok, sőt párbeszédek hangzanak fel, amelytől kicsit persze mindig honvágya lesz az embernek, még akkor is, ha azok nem a legelőkelőbb módon harsannak fel. Számomra ezáltal hitelt nyert a sokszor hallott mendemonda: alakosok számát tekintve London a második legnagyobb magyar város.

Úgy gondolom, nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, a mérnökhallgatóknak soha nem volt kedvenc tudományterülete a római mitológia. Mégis van egy istenség, akinek szeszélyeit minden műegyetemista jobban ismeri, mint szeretné, és kétes nimbusz övezte nevét minden alkalommal megvetéssel vegyülő tisztelettel ejti ki. Ki más is lehetne ez, mint Neptun(usz), a vizek és tengerek szigonyos ura, minden idők legambivalensebb megítélésű tanulmányi adminisztrációs szoftverének névadó atyja? A névadás okát tudomásom szerint jótékony homály fedi – talán jobb is így –, azonban a mitológiát tanulmányozva igencsak érdekes egybeesésekre figyelhetünk fel. A szóban forgó istenséget tartották ugyanis a tengeri viharok felelősének és az alvilág urának is. Ezzel pedig már helyben is vagyunk, hiszen ugyanolyan kellemetlen meglepetés lehetett egy kiadós vihar a szerencsétlen római hajóslegénynek, mint a Neptun által újra és újra felmutatott jelenségek bizonyos része a mindig optimista hallgatónak. Valószínűleg a fejlesztők áldozatos munkájával kijavított hibák helyébe lépő újabb huncutságok közül mindenkinek többhöz is fűződik valamilyen vicces vagy éppen keserves emléke, mégis úgy tűnhet, hogy Neptun jégszíve is olvadozik, viharai egyre szelídülnek. S már-már azt hihettük volna, hogy a tengeristen pocsék humora újabban kimerül a tárgy- és vizsgafelvétel körüli durcásságban, de aki így gondolta, annak bizony csalatkoznia kellett: július végén Neptun a kétarcú isten, Janus nyomdokába lépett, és orcát váltott. Szerencsére az új külső továbbra is szelíd és többnyire barátságos belsőt takar, azonban megjelenés terén bizony csak egy rút kiskacsa, ha a korábbi megjelenés volt a kecses hattyú… Ez az esztétikai romlás márpedig nem csak szubjektíven létezik, hiszen hogyan is pótolhatná a bejelentkezési felületen egyetemünk központi épületének Hauszmann Alajos által megálmodott homlokzatát holmi tizenkettő egy tucat reklámfotó, mely bárgyún mosolygó, egyetemistának szánt fiatalokat ábrázol?! Valószínűleg a fejlesztők nem gondoltak bele, hogy a korábbi borítókép sokkal több volt önmagánál: szimbólum. Egyetlen grafikai elemként ötvözi mindazokat az érzéseket a nehézségektől a kollegialitáson át az örömökig, amiket összefoglaló néven úgy hívnék, hogy a műegyetemi életérzés. Valami megfoghatatlan, különös dolog ez, amely hol bosszúságot, hol vidámságot okoz nekünk, s amelyet mindig büszkén hirdetünk. Műegyetemi hallgatókként együtt szurkoltunk tehát, hogy Neptun leváltsa remélhetőleg csak átmeneti Janus-arcát, s közösen örültünk, mikor újra a megszokott megjelenésével fogadott minket. Marci


Sci-fi ebek Manapság sok kozmetikai cég hangsúlyozza, hogy termékei előállítása során nem végez állatkísérleteket. Bizonyára ezt feleslegesnek tűnik kiemelni, mivel az EU-ban 2004-ben a termékek állatokon való tesztelését, 2009-ben pedig az összetevőkre vonatkozó kísérleteket is betiltották. Rengeteg mozgalom, alapítvány és cég adta nevét ennek eléréséhez. Deprimáló tény, hogy e törvény még mindig nem volt elég a kegyetlen bánásmód teljes felszámolásához. Vivi

Az Európai Unión kívül eső országok 80 százalékában semmiféle módon nem szabályozzák a kozmetikai célú állatkísérleteket, évi szinten félmillió állat életét követelve. A Cruelty Free gondolkodásmód sajnos nem volt jellemző a hidegháborút övező történelmi helyzetre sem. Cikkemmel szeretném felhívni a figyelmet a bár jelentősen halkabban folyó, de még mindig jelen lévő állatkísérletekre. Ezen tudományos próbák úttörő adatokat biztosítottak az emberiségnek, melyekből később fontos felfedezések születhettek, napjainkban viszont biztosan komoly állatjogi kérdéseket vetettek volna fel.

Lajka Talán a legismertebb és legbalszerencsésebb eb Lajka, az orosz űrkutya. Ő egy teljesen átlagos keverék kóbor kutyus volt Moszkva utcáin, ám egy nap kinevezték űrhajóssá. Hosszas kiképzés után felbocsájtották az űrbe. Repülésének célja az volt, hogy bebizonyítsa, az élő szervezet kibír egy űrstartot, a Föld körüli pályára állást, majd a súlytalanság körülményeit. Tudományos célját elérte, ám az őt szállító Szputnyik-2 műholdnak nem terveztek sem visszatérő egységet, sem az ezt lebonyolító szerkezetet. Lajkára a kilövés után halál várt, a Föld körüli pályára állás után pár órával elpusztult. Lajka egy kisméretű szuka volt, neve fajtája nyomán ragadt rá. A laika egy, a huskyhoz nagyon hasonlító kutyafajta, a kis űrutazó pedig egy laika és egy terrier keveréke volt. Újdonsült gazdái több nevet is adtak neki, volt Zsucska (Bogárka) és Limoncsik (Citromka) is. Lajkát a kiképzés során két másik társa is kísérte, Muszka és Albina. Ők is szegény sorsú, gazdátlan ebek voltak. A kiképzés fő szempontja a kicsi, zárt térhez való hozzászoktatás, a hangos zajok elviselése, és persze a nagy erőkhöz való adaptálás vizsgálata volt. Az űrutazás során olyan szorosan rögzítették Lajkát a minimális méretű kabinjában, hogy szinte csak felállni és leülni tudott. „Kényelmét” egy oxigéngenerátor, egy 15oC-ot biztosító ventilátor és gyakorlatilag egy kutyapelus adta. Halálának körülményei nem tisztázódtak teljesen, mivel a hivatalosan kiadott közleményben az

akkumulátorok lemerülése folytán bekövetkezett oxigénhiányt okolták, majd később látott csak napvilágot egy olyan változat, mely szerint eutanáziás gázokat vezettek be a kutyának. Szakértői vizsgálatok után a műhold túlmelegedését állapították meg. A végső változat szerint csupán elvesztették a kapcsolatot a műholddal 7 órával a kilövés után. Elképzelni is nehéz, milyen szenvedést élhetett át. Lajka életét adta azért, hogy a későbbiekben kényelmesebbé és biztonságosabbá tegyék az űrutazást, és ezáltal ugrásszerűen fejlődhessen a tudomány. Utazását követően (1957) tehette meg űrrepülését Gagarin, 1961ben. Az angliai Nemzeti Kutyavédő Liga egyperces néma megemlékezéssel tisztelgett Lajka emléke előtt. A kutyus szobrot is kapott a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet mellett.

A Kollie-terv Ahogy a Szovjetunió élre akart törni a legyőzhetetlen pusztító fegyverek terén, egyre több furcsaságot eszeltek ki tudósaik. Elvetemült ötletekben élen járt Vlagyimir Demikov és a Nobel-díjas Viktor Manulijov. A Kollie-terv célja egy olyan szerkezet kifejlesztése volt, mely képes egy kutya fejét a testétől való elválasztást követően is életben tartani. A terv alapindíttatása ugyan jóindulatú volt, ám mai szemmel horrorfilmbe illően abnormálisnak tűnik. A géppel az lett volna a célja az orvospárosnak, hogy a harctéren végzetesen összeroncsolódott testű katonákat meg lehessen menteni, mivel mindketten ismerték már a háború kegyetlenségét. Kutatásukat a Moszkvai Állami Egyetem, később pedig a Szovjet Tudományos Akadémia támogatta. Tudományos áttörésüket egy Oleg nevű skót juhászkutya tette lehetővé, akin sikeresen bebizonyították, hogy a testétől megfosztott állat nem csak hogy életben tartható mesterséges szervekkel pár órán keresztül, de tudatánál is volt. Arra akkoriban senki sem volt kíváncsi, hogy a kutyusnak ez mekkora traumát és fájdalmat jelentett. Oleg után még több tucat kutyán ismételték meg a kísérletet. Egyes források szerint idáig terjed a valóság határa, és az Oleg utáni kísérletek gyakran estek kútba. A további kutatásokról készültek dokumentáló fotók is, ám ezekről


később bebizonyosodott, hogy utólag, hamisan készítette őket egy szovjet grafikus. De hogy tovább haladjunk a történet szálán, az elbeszélés szerint mikorra az eljárás kiforrta magát, már több hétig is képesek voltak életben tartani egy test nélküli ebet. Itt került a képbe Kollie, szintén skót juhászkutya, akinek a szovjet mérnökök egy géptestet is építettek, melybe az előre kiképzett kutya fejét helyezték volna. Arról már nincsenek feljegyzések, hogy Kollie végül bekerült-e a géptestbe, illetve hogy akár egy lépést is megtett-e vele. Kollie egy tökéletes, a harcmezőn legyőzhetetlen kiborg-katona lett volna. Mivel a kor technológiai fejlettsége jelentős határt szabott az efféle grandiózus terveknek, a kutatást idővel felfüggesztették. Sajnos addigra már rengeteg négylábú lett áldozata a tudománynak.

Demikov doktor kétfejű kutyái

Szintén Demikov doktor nevéhez fűződik ez a roppant logikusnak tűnő lépés, ahol egy nagy testű kutyára egy kisebb testű, vagy éppen fiatalabb társának fejét és testének elülső részét operálta. A kutatás céljaként vizsgálni kívánta az immunreakciók irányította idegentest kilökődésének folyamatát. Demikov összesen 20 kétfejű kutyát „teremtett”, s volt olyan állat, amely még 29 napig életben maradt a beavatkozás után. Kísérlete megkérdőjelezhetetlenül iszonytató, ám ez adta az alapot a létfontosságú szervek transzplantációjához. Több tucat olyan esetet dokumentált, ahol szív-, máj, tüdő- és veseátültetést hajtott végre nagy testű állatokon, melyek a beavatkozást követően felépültek. A transzplantáció során elért áttörés nem csupán az orvos érdeme, hanem ugyanannyira – ha nem jobban – kutyáié is.

Pavlov kutyái Pavlov neve valószínűleg mindenkinek ismerős a középiskolából. Az általános műveltség része, hogy a kutyák etetését csengőszóhoz kötötte, majd megfigyelte, hogy később csupán a csengő hallatára beindult az ebek nyáltermelése. Ez adta az alapot a klasszikus kondicionálás módszeréhez melynek mai vonatkozása a klikkerezés. Klikkerezés közben, ha a kutya valamit az utasításnak megfelelően csinál, klikkelünk, majd jutalomfalatot kap. Később már a klikk hangját összeköti a jutalommal. Ám Pavlov kísérleteinek nem csak kutyanevelési, de az emberi pszichológiába is átültethető eredményei lettek, melyek a mai fejlettség eléréséhez nélkülözhetetlenek voltak. Pavlov a kortársait jellemző barbár módszerekkel szemben a saját módszereit részesítette előnyben, ahol az állatokat hosszú időn keresztül, jó körülmények között tartotta és különböző sipolyokon keresztül vezette ki a legfontosabb testnedveiket, majd ezek mennyiségét mérte. Az egyes etetések előtt eleinte csengőszóval jelzett, majd később kipróbálta az áramütést is, hátha annak eltérő hatása lesz. Pavlov az emésztőrendszeri, idegrendszeri, és reflexológiai kutatásaiért Nobel-díjat is kapott. Módszerei forrás: index.hu, gépnarancs.hu, peta.org

ugyan a fentebb részletezett társaiénál egy fokkal kellemesebbnek minősülnek, mai viszonylatban bőven átlépi az állatkínzás határait.

Pár tény az állatkísérletekről: Az állatkísérleteknek csupán 6%-át végzik gyógyászati célokból, az emberek és állatok létfontosságú gyógyászati szereinek kifejlesztéséhez. A kísérletek legnagyobb részét, 63%-át a hadiiparban, 31%-át pedig a kozmetikai iparban végzik. Ezek jelentős hányada indokolatlan, alternatív módszerekkel is helyettesíthető teszt. Egy komplex bőrérzékenységi vizsgálathoz 32 tengeri malac vagy 16 egér kell. A teszt során a vizsgálandó anyagot a bőrükre kenik vagy aláfecskendezik, és figyelik, fellép-e gyulladás, bőrirritáció vagy daganatfejlődés, esetleg más belső szervi elváltozás. Szélsőséges esetekben az utódoknál súlyos fejlődési rendellenességek is jelentkezhetnek. A használható eredmények érdekében egy-egy kísérletet annyi egyeden kell elvégezni, hogy abból statisztikai módszerekkel kimutatható legyen az egyes hatások gyakorisága. Ez évi több százezer kísérleti állat halálát jelenti.

Az állatkísérletmentes termékek és forgalmazóik listáját a PETA folyamatosan frissülő adatbázisban találhatod meg. A szemirritációt érintő vizsgálatokhoz nyuszikat használnak. A tesztek során a szemükbe csöpögtetik a vizsgálandó anyagot, és figyelik, hogy milyen mértékben, mikor lép fel elváltozás. Elgondolkozhatunk, mekkora diszkomfortot érzünk mi, emberek, amikor valami irritál minket, és nekünk szabad lehetőségünk van kimosni szemünket, lemosni bőrünket. Ennek ellenére az állatok nem kapnak fájdalomcsillapítókat sem a tesztek során. Fontosnak tartom kiemelni, hogy rengeteg állat, nem csak kutya, hanem majom, nyúl, macska, egér, malac, tengerimalac és patkány adta életét és egészségét tudományunk és orvoslásunk mostani állásának eléréséhez. Ám korunk technológiai fejlettsége már lehetővé teszi, hogy állatkísérletek nélkül is vizsgálhassuk különböző szerek, eljárások és kozmetikumok hatásait. Próbáljuk meg hát tudatosan minimalizálni eme kísérletek támogatását, és olyan kozmetikumokat vásároljunk, melyek Cruelty Free emblémával vannak ellátva! Gondolkozzunk el, hogy a jövőben mennyire tartanák kegyetlennek a 2010-es évek bánásmódját.


(Ön)veszélyes találmányok Amióta az ember ősei természetben talált tárgyakat, például köveket és botokat kezdett használni tevékenységei megkönnyítéséhez, a technológia hol gyorsabb, hol lassúbb ütemben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Marci

Mindez lehetetlen lett volna azon feltalálók, tudósok, ezermesterek – egy szóval újítók – nélkül, akik gyakran magukat sem kímélték céljaik elérése érdekében, legyen szó az üzleti siker hajszolásáról, vagy egyszerűen csak kíváncsiságuk kielégítéséről. A következőekben olyan feltalálókat történetei következnek, akik saját találmányuknak estek áldozatul. Talán mondanom sem kell, hogy milyen nagy szerepet tölt be az emberiség életében a közlekedés. A gyorsabb helyváltoztatással időt spórolhatunk meg, így nem csoda, hogy számtalan vállalkozó szellemű egyén próbálta ezt a területet találmányával megreformálni. Valószínűleg az emberiséggel egyidős a vágy, hogy úgy szárnyalhassunk, mint a madarak. Kezdjük hát azokkal a bátor, vagy inkább vakmerő álmodozókkal, akik ezen álom hajszolására tették fel az életüket!

Otto Lilienthal (1848-1896)

A német ajkú mérnököt, közkeletű elnevezésén a Siklórepülő-királyt tartják az aviatika egyik legfontosabb úttörőjének, valószínűleg ő volt az első személy, aki sikeresen emelkedett a levegőbe, majd landolt biztonságosan a repülés végén. Összesen 18 különböző siklórepülőt tervezett, és körülbelül 2000 sikeres repülést vitt véghez. Repülői emberi erővel voltak irányíthatóak, és vezetőjüktől komoly erőkifejtést igényeltek. Valószínűleg ez okozta a vesztét, ugyanis 1896. augusztus 9-én 17 métert zuhant egyik kreációjával, és másnap belehalt sérüléseibe. „Opfer müssen gebracht werden!” (azaz áldozatokat kell hozni) – hangzott az utolsó mondata. Úgy gondolom, ő ezt bőven meg is tette, hiszen egy olyan korban kapott pozitív sajtóvisszhangot és nagy érdeklődést a repüléssel kapcsolatos munkásságának köszönhetően, amikor azt sokan még áltudományos kitalációnak hitték. A madarakról mintázott siklórepülőivel gyűjtött tapasztalatait egy könyvben

Otto Lilienthal siklórepülőjével

foglalta össze, amely olyan embereket inspirált, mint az első motoros repülőt elkészítő Wright fivérek.

Henry Smolinski (1933-1973)

Ismét egy diplomás mérnök – s egy újabb javíthatatlan álmodozó, ezúttal az Egyesült Államokból. Forradalmi ötlete a repülő autó ideája volt, hogy ezt megvalósíthassa, otthagyta jól fizető állását, és Hal Blake nevű társával Advanced Vehicle Engineers (AVE) néven céget alapított. Dizájnjuk kézenfekvő módon meglévő elemekből épült fel: egy Ford Pinto személygépkocsit szereltek fel egy Cessna 337-es kisrepülőgép szárnyaival és hajtásával, alkalmassá téve a közúti közlekedés mellett a levegő meghódítására is. Az elképzelést csak még szebbé tette azon része, mely szerint felszálláskor a gyorsításkor az autó erőforrásának teljesítményét, leszálláskor pedig fékrendszerét is igénybe vennék, így a terv szerint 200 méteres kifutópálya is elegendő lett volna. 1973-ra elkészült a Mizar névre keresztelt jármű prototípusa. A profi tesztpilóta által végzett első próbarepülések sem mentek simán, azonban a tragédia akkor történt meg, amikor az AVE alapítói voltak a fedélzeten: a járműről leváltak szárnyai felszállás közben, egy fának csapódott, majd kigyulladt, a két pionír életét követelve. Sokáig úgy tűnt, hogy ötletük velük együtt sírba szállt, azonban a közelmúltban ismét indultak ilyen irányú próbálkozások.

Valerian Abakovsky (1895-1921)

Furcsa szörnyszülöttek már a repülő autó előtt is gyakran jöttek létre azok képzeletében, akik mertek nagyot álmodni, s közéjük tartozott az alcímben említett úriember is. Aerowagon elnevezésű találmánya a kötöttpályás közlekedést ötvözte a repüléssel. Tulajdonképpen egy olyan motorkocsit tervezett, amelyet belsőégésű repülőgépmotor hajtott meg egy légcsavaron keresztül. Elképzelése nagyon jellemző hazája e korszakára, ugyanis a lomha gőzvontatású vonatok alternatívájaként a vezető szovjet funkcionáriusok gyors utazását szolgálta volna az ország végtelen tajgáin. A feltételes mód nem véletlen, mivel a prototípus – és vele a feltaláló is – mindössze egyetlen próbautat ért meg. Abakosvsky 1921 júliusában Moszkvából Tulába indult a járművel futópróbára, vis�sza azonban már soha nem értek onnan. A motorkocsi pontosabban nem ismert, de minden bizonnyal igen nagy sebességnél kisiklott, a balesetet egyetlen utasa sem élte


szerint az ütközést követően ő győzte meg a kapitányt, hogy a mentést azonnal meg kell kezdeni, mert a hajónak a sérüléseket látva maximum másfél órát jósolt a víz felett. Tudtában volt a rendelkezésre álló mentőeszközök szűkös voltának, ezért mindent megtett a lehető legtöbb ember biztonságos kijuttatásáért, mielőtt végleg elnyelték a hullámok. Ennek fényében nem csoda, hogy a katasztrófa után az újságok tragikus hősként ünnepelték.

Horace Lawson Hunley (1823-1863) Abakovsky légcsavaros motorkocsija

túl. Hogy a szerencsétlenséget a gép műszaki hibája, a legendásan rossz minőségű szovjet vaspálya, esetleg a kettő kombinációja okozta-e, az nem ismeretes, mindenesetre évtizedekre megakasztotta a hasonló próbálkozásokat.

Thomas Andrews (1873-1912)

Ezzel az ír gentlemannel át is evezünk némileg más vizekre, és nem csak képletesen, hiszen munkássága a hajózáshoz kötődik. A White Star Line alkalmazásában egyik fő feladata 3 óceánjáró tervezésében volt, melyek a Gigantic, Olympic és Titanic neveket kapták. Valószínűleg ez utóbbi név már enged következtetni az események későbbi menetére… Paradox módon éppen ő javasolta, hogy a készülő hajókat legalább 46 mentőcsónakkal, valamint kettős vázszerkezettel és vízhatlan válaszfalakkal szereljék fel, melyek mind a nagyobb biztonságot szolgálták volna ütközés esetén, felettesei azonban ezt pazarlásnak tartották, és hallani sem akartak többé az ötletről. Andrews a gyártó garanciális javításokért felelős tagjaként volt a fedélzeten, amikor a világ akkori legnagyobb hajója elindult első útjára. Túlélők vallomása

Thomas Andrews, a Titanic tervezőmérnöke

Az eredeti foglalkozása szerint jogász az amerikai polgárháborúban lett botcsinálta tengerészeti mérnök, a déli oldalt támogatta azzal, hogy régi vágyát megvalósítva kézi hajtású tengeralattjárókat fejlesztett ki. Az első modellt szándékosan süllyesztették el New Orleansban, amikor a várost elfoglalták a Konföderációtól az északi csapatok 1862-ben. Ugyan második tengeralattjárója is elsüllyedt - bár már nem szándékosan – Mobile Bay partjainál, nem adta fel a kísérletezést, és éppen az lett a veszte. A harmadik jármű megépítését már ő maga finanszírozta, emiatt szokatlan módon még annak életében nevezték el tervezője után. Bár Hunley eredetileg nem volt a legénység tagja, október 15-én úgy döntött, személyesen fogja vezetni a teszteket. Sajnos ez a jármű sem rendeltetett más sorsra, mint elődei, és Charleston vizein elsüllyedt. Rövidesen sikerült felszínre segíteni, így a személyzet több tagja megmenekült, Hunley viszont ekkor már nem élt. Itt egy meglepő fordulat következett: a megmenekült tengeralattjáró a történelem első víz alatti járműve lett, amely ellenséges hajót süllyesztett el. A folytatás sajnos sokkal prózaibbra sikerült: Hunley műve ismét alámerült a habokba, ezúttal már végleg.

Henry Winstanley (1644-1703)

A hajótulajdonos azután döntött az első eddystone-i világítótorony megépítéséről, hogy járművei sorozatosan szenvedtek hajótörést a cornwalli Eddystone-zátonyon. Ugyan már az ókorban is épültek hasonló jelzőfények, - a leghíresebb az alexandriai volt – de akkoriban újító ötletnek számított egy ilyen berendezés elhelyezése egy csak vízen megközelíthető, kietlen zátonyon, a szárazföldtől több mint 20 kilométerre. A kezdeti próbálkozások sikertelensége után egy teljesen új, 25 méteres fatornyot építtetett, lanternájában 1698-ban személyesen Winstanley gyújtotta meg először a fényt adó 50 faggyúgyertyát. A toronyban fényűző dísztermet is berendezett, és kijelentette, hogy minden idők legnagyobb vihara során is biztonságban érezné ott magát. Éppen ez az elbizakodottság lett a végzete. 1703 karácsonya előtt csapatával javításokat végzett a világítótornyon, és az időjárás olyan rosszra fordult, hogy a zátonyon ragadtak, étel- és gyertyakészletük rövidesen elfogyott. A mostoha körülmények a tornyot is megviselték, omladozni kezdett, ezért megerősítették,


és 12 méterrel magasságát is megtoldották. Az időszerű karbantartások elvégzéséhez akkor is ragaszkodott, hogy vihar közeledett. Méghozzá nem is akármilyen, a később Anglia Nagy Vihara néven emlegetett égi háború olyan erősségű volt, hogy tulajdonosával együtt törölte el a világítótornyot a zátony felszínéről. Azóta a tengeri világítótornyokat szinte kivétel nélkül vasbetonból építik, így ilyen szerencsétlenségtől többé nem kell tartani.

Hunley tengeralattjárója mellett

Marie Curie (1867-1934) Összeállításom szereplői közül minden bizonnyal ő a legismertebb, mégsem lóg ki a többiek közül, mivel sikeres kutatásaiért Madame Curie is az életével fizetett. Férjével, Pierre-rel karöltve a radioaktivitás kutatásán dolgozott, Becquerel francia és Röntgen német fizikusok munkáira támaszkodva. 1898-ban két új, radioaktív kémiai elemet is felfedezett, melyeket polóniumnak és rádiumnak neveztek el. Férje 1906-os halálát követően átvehette annak Sorbonne-i katedráját, első női oktatóként az egyetemen. Ekkor már fizikai Nobel-díjas volt, 1903-ban ítélték oda neki az elismerést a radioaktivitás felfedezéséért, férjével és Becquerellel megosztva. Ezt követően a kémiait is elnyerte 1911-ben, immár egyedüliként, ezzel bekerült abba a mindössze négy tudóst számláló elit csoportba, akik kétszeres Nobel-díjasok. Az 1920-as évek végén egészsége romlásnak indult, leukémiában hunyt el, melynek oka az erős és hosszan tartó radioaktív sugárzás volt, melynek kísérletei közben tette ki magát.

Marie Curie, kétszeres Nobel-díjas

Thomas Midgley Jr. (1889-1944) Írásom utolsó szereplője nem véletlenül került zárásként ezen összeállítás végére, mivel az ő példája tökéletesen szemlélteti, hogy milyen kártékony lehet a technológia felelőtlen, vagy akár szándékosan rosszindulatú használata. Jelenlegi főszereplőnknek ugyanis nem csak saját magát sikerült egyik találmányával a túlvilágra segítenie, hanem több generáció számára tette egy ros�szabb hellyé a Földet. A Cornell Egyetemen végzett mérnök egy óriáscég, a General Motors szolgálatába állt, valószínűleg ennek köszönhető, hogy munkásságával ilyen károkat tudott okozni. Első nagy eredménye az ólmozott benzin kifejlesztése volt. A motorok kopogására már előtte is ismertek hatékony megoldást, a benzinhez etanol adagolásával. A GM viszont olyan alternatívát keresett, amit szabadalmaztatni tudnak, és így természetesen pénzt keresni. Midgley így szisztematikusan végigpróbálta a periódusos rendszer majd’ összes elemét, így jutott el az ólomhoz,ami megszüntette a kopogást, ráadásul a motor hatásfokát is javítja némiképp. Cserébe viszont kijut a légkörbe a kipufogógázzal, és nehézfém lévén, igencsak mérgező. Ezzel már piacra dobásakor is tökéletesen tisztában voltak a GM-nél, mégis több mint 3 évtizednek kellett eltelni, míg a legtöbb fejlett országban betiltották. Sajnos ezzel azonban még nem ért véget a tevékenysége: csapatával felfedezte, hogy a klór-fluor-szénhidrogének, ismertebb megnevezéssel CFC-gázok kiválóan használhatók a hűtőgépekben, illetve szprék hajtóanyagaként. Természetesen itt is megvan az elkerülhetetlen hátulütő: nagyon nehezen bomlanak le, akkor is csak a kozmikus sugárzás hatására, ellenben a szétesésükkel felszabaduló elemek az ózonmolekulák felbomlását okozzák, erősen károsítva az ózonréteget. Mindezek ellenére Midgley-t elismerték tudományos körökben, több neves szakmai társaság is tagjai közé választotta. Végül halálával tette fel a pontot az i-re, mivel vele is egy találmány végzett. A Roosevelt elnök életéből jól ismert betegség, a polio támadta meg, erősen mozgáskorlátozottá téve. Az ágyból felkeléshez saját maga által tervezet csigás emelőszerkezet kötelei szerencsétlen módon nyakára tekeredtek, és ennek következtében megfulladt. Remélem a bemutatott feltalálók néhol komikus, de inkább tragikus története tanulságként áll mindenki előtt: nagyon fontos a kreativitás, de szükséges mellé a kellő megfontoltság is.


Fesztiválozás alkohollal és nélküle Jogos lehet a felháborodás a cím hallatán: ugyan ki az az ember, aki a nyári fesztiválok alkalmával ne élne a különböző alkoholos italokkal? A válasz meglepő lehet, ugyanis a tapasztalatok szerint sokan józanul töltik az idejüket egy-egy ilyen eseményen. Pártatlan szemlélőként beláthatjuk, hogy mindkét tábor jó érveket tud felsorakoztatni saját igaza mellett. Szedjük hát össze az alkoholos, illetve józan fesztiválozás előnyeit és hátrányait! Először is szögezzük le, hogy az írás a zenei fesztiváA fesztiválok másik arca

Kox

lokról szól. A nyáron megrendezett különböző sör- és borfesztiválok, gyereknapok, filmünnepek nem tartoznak ide, ugyanis azok teljesen más jellegű közönséget vonzanak.

Ivás után jó a buli…

Ez egy vitathatatlan tény. Fiatalok tízezrei szabadulnak ki a középiskolából/egyetemről június közepén. Az évközben felgyülemlett feszültséget hol is lehetne jobban kitombolni, vagy a hirtelen jött szabadságot kihasználni, mint a kedvenc előadónk koncertjén több ezer rajongó mellett? Szerencsénkre ezt akár az egész szünet alatt csinálhatjuk, tekintve, hogy augusztus végéig vannak programok. A koncertre járásnak időközben saját kis „rituáléja” alakult ki. Előtte pár órával összegyűlik a csapat a legjobb haverokból, aztán irány a bolt! Alapos alapozás után lehet csak indulni, el ne múljon a jó hangulat az oda vezető úton. Ha elmúlt a performansz, egy pár sör szinten tartani, és lehet menni bulizni, vagy a következő számunkra érdekes attrakcióra. Előnyök: jó hangulat, bátorság a párkereséshez, feszültség levezetése Hátrányok: másnap, balhék, a csaj/srác már nem olyan szép, mint tegnap volt…

Tévedünk, ha azt hisszük, a sorozatos koncertekben ki is merül a zenei fesztivál fogalma. A szervezők a legkülönbözőbb programokkal gondoskodnak az állandó szórakozásunkról. Természetesen ezen a téren a Sziget magasan viszi a prímet a magyar piacon, ám mindenhol találunk érdekes látnivalót. A napközben tétlen bulizókon kívül egy teljesen más közönséget is érdemes megcéloznia a szervezőknek. Az idősebb korosztályt, aki már nem táncol hajnalig és az alkohollal is csínján bánik, valamint a családokat, anyával, apával, kisgyerekkel, akár nagymamával. Remek példa erre Debrecen, ahol a város krémje ellátogat a Campus Fesztiválra, ahol családostul ehetnek ínyenc ételeket, vehetnek részt a különböző arcfestéseken, vagy akár aktív sportprogramokba csatlakozhatnak. Ilyenkor a hangulatot leginkább a „vásári” jelzővel lehetne kifejezni. Természetesen azokról is essen szó, akik végigbulizzák az egész heti felhozatalt mindenféle tudatmódosító szerek nélkül, mert vannak ilyenek. Őket tekinthetjük a legdurvább partyarcoknak, ugyanis megterhelő egy ilyen hetet végig tombolni, amit az alkohol hatása nagymértékben enyhít. Előnyök: nincs másnap, egészséges életmód, nincs megbánás reggel Hátrányok: visszafogott mulatozás, fáradtság, kevesebb kaland.


„Sónpól” és az elveszett hangsávok rejtélye – EFOTT-on jártunk

Sorozatban harmadszor Velencén, összességében pedig 42. alkalommal rendezték meg az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját, azaz az EFOTT-ot. A fesztivál húzóneve kétségtelenül a jamaicai előadó, Sean Paul volt, a legnagyobb kérdést pedig egyrészt az ő koncertjének milyensége, másrészt pedig tavaly után az időjárás alakulása adta. Lássuk, mit tapasztaltunk mi, sajtósok! Bagoly

Az EFOTT egyik újítása az volt, hogy vasárnap is teljes programmal vártak mindenkit. A plusz egy nap nem feltétlen elvetendő, viszont javasolnánk, hogy jövőre ez a fesztivál előtti hétfő legyen. Tapasztalataink alapján vasárnap elég sokan hazamentek, mert nem szerettek volna átlógó szabadságot kivenni a következő hét hétfőjére is. A vasárnapi program velejárójaként sem kedden, sem szerdán nem dübörgött még teljes fordulatszámmal a buli. Kedden például akusztikus koncertekkel várták a korán érkezőket. Ami sokaknak furcsa lehetett, hogy a beléptetés hivatalosan csak 17.00-tól volt lehetséges. Ehhez igazodva érkeztünk mi is a velencei vasútállomásra, ahonnan fesztiválbuszok repítettek

minket a bejárathoz. Bejutván elindultunk letáborozni. Ezen a napon még csak a Drótszamár nevű kemping nyitott ki, melynek ugyan nagy előnye árnyékossága, viszont annál nagyobb hátránya a fesztiválterülettől való távolsága. Ez ezen az akusztikus napon még annyira nem is volt szembetűnő, mert a közeli színpadokra koncentrálódtak a programok, később azonban kicsit kellemetlen volt a nagyszínpadtól a kempingig elsétálni. Szerencsére a kordonerdőket végleg elfelejtették, így nem volt olyan megterhelő, mint a két évvel ezelőtti fesztiválon. Az akusztikus buli, illetve az utána lévő kevésbé akusztikus after egyébként nem volt rossz, kár, hogy az eső kicsit rányomta a bélyegét a hangulatra.


A szerdát Dévényi Tibi bácsi kapta meg, 70. születésnapját megünnepelendő. A pöttyös labdás lemezlovas egyébként a fesztivál minden napján fellépett, a szerda azonban csak az övé és meghívott vendégeié volt. Sokat erről személy szerint nem nagyon tudunk elmondani, mi ugyanis inkább a már nyitva tartó kisebb sátrak felé vettük az irányt, itt is jó bulik alakultak ki. A fesztivál maga teljes egészében csütörtöktől indult be, a legjobban várt fellépő előzetes várakozásainknak megfelelően Sean Paul volt, aki aztán sokaknak igen nagy csalódást okozott. Egyrészt a nagyszínpad hangosítása nem muzsikált a legjobban, ez nagyjából végig igaz volt, sok koncert igen pocsékul szólt. Másrészt maga a jamaicai sem erőltette meg magát túlságosan, így inkább volt ez sokk, mint élmény a rajongóknak. Igazából ennél több szervezési negatívumot nem is nagyon tudnánk felsorolni. Talán az érdemel még említést, hogy a Drótszamár Kemping környékére mindösszesen egyetlen kártyatöltő pont került telepítésre, ami ráadásul elég korán zárt. Ezektől eltekintve részünkről nincs mit elmondani. A mosdók nagyjából rendben voltak, számilag mindenképp, és rendszerint tisztaságilag is. A zuhanyzókról hasonló mondható el, bár egy icipicit lehetne homogénebb a konténerek eloszlása. Étel-ital szempontjából maximálisan nem lehet szavunk, mind a minőség, mind a mennyiség, mind pedig a választék megfelelt az igényeknek, ahogyan a színpadok és azok fő stílusa is, mindenki megtalálhatta a neki tetszőt. Talán arra lehetne figyelni napközben, hogy a strandon ne keveredjenek az egyes helyszínek, illetve a Baross Rádiósok műsorai. (Ez utóbbi minőségében egyébként mintha kisebb visszaesés lett volna tapasztalható.) Szintén elégedettek voltunk a civil szféra sátraival is, melyek száma egyébként nőtt tavalyhoz képest. A fesztiválmarket továbbra is nagyon jó találmány, ahogyan a mellette lévő konyha is. Árban messze ez a legjobb, de egyébként bent is lehetett viszonylag (fesztiválviszonylatban) jó áron jót enni. A hat decis sör pedig kiváló volt leöblíteni a kaját. Külön piros pont a repohár mizéria elhagyása. Noha a többször használatos pohár ötlet jó, összességében (véleményünk szerint) több nyűgöt okozott, mint hasznot. Az időjárás ugyan nem a legkegyesebb arcát mutatta, de kétségtelenül jobb volt, mint a tavalyi. Igazából a fürdés alkalmankénti akadályozását és a néhány esti hűvöst leszámítva ez volt az ideális fesztiválidő: se nem forrongó kánikula, se nem monszuneső; a színpadi sátrakban sem várta a betérőket az a fullasztó idő (mondjuk erről az időjárás és a nyitott oldalfalak mellett a ventilátorok is gondoskodtak), viszont a szabadtérieknél sem állt mocsár. (A sár ellen egyébként készültek idén, több műanyag járólapot fektettek le, a murva, illetve a szalmabálák is készenlétben álltak. Plusz pont, hogy ez utóbbiakat, melyeket végül nem kellett felhasználni, nem rejtegették a szervezői részlegen, hanem kiváló ülő- és fekvőalkalmatosságként kihelyezték a fesztiválterületre.) Összességében tehát rendben volt a szervezés. Külön kiemelnénk még az idei fesztiválért felelős Pécsi Tudományegyetem hallgatóképek: Komlóssy Tekla (KTK Fotókör)

it, akik maximális fordulatszámon pörögtek végig, főleg a fúvós zenekarral és a táncosokkal. Szintén jól sikerült ötlet az EFOTT Challenge is, bár mi személyesen nem vettünk részt rajta, de csupa jót hallottunk az indulóktól. Nem voltunk restek egyébként, megkérdeztünk pár fesztiválozót is, hogy milyen élményeik vannak. Az ő véleményükért, melyeket a pénteki és szombati napon vettünk fel, keressétek YouTube-on a KáTV EFOTT-os adását. Összességében mi élveztük a bulit, csak így tovább!

Véleményünk szerint a... - legjobb koncert: Tankcsapda: rendben volt a hangosítás és Lukácsék is szokatlanul élték a bulit. - legjobb újítás: Az akusztikus este: nem elvetendő, bár ahogy írtuk, átgondolnánk még kicsit a koncepciót. Meg a hat decis sör is maradhatna. - legpörgősebb csapat: A PTE-sek. Lelkesedésben nem volt hiány, az biztos. - legnagyobb szerencse: Az időjárás alakulása. Ezúttal nagyjából megúsztuk szárazon.

A KáTV EFOTT-os adása


Hogyan utazz effektíven? Ha veled is többször előfordult már, hogy eszedbe jutott: „de jó lenne valahova elutazni”, de végül mégsem mentél sehova, mert túl sok idő lett volna utánanézni a legkedvezőbb útvonalnak, vagy nem is igazán tudtad, hogy hova érdemes ellátogatni akkor itt van néhány tanács, ami segíthet abban, hogy jól dönts. Bozont

A 21. század felgyorsult világában nincs időd hetekkel előre megtervezni az úti cél minden részletét úgy, hogy az megfelelően költséghatékony legyen, és a lehető legtöbbet tudj kihozni belőle egy füst alatt. Szerencsére a technika igen gyors térhódítása és az emberek leleményessége (valamint lustasága) számos honlapot, fórumot és telefonos alkalmazást teremtett annak érdekében, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe az utazásod megtervezése. A teljesség igénye nélkül ezekből szeretnénk bemutatni párat:

TripAdvisor

Az alkalmazás logóján szereplő bölcs bagoly is jelzi: ez az applikáció segítségedre lehet egy-egy utad megtervezésekor. A kiválasztott úti célod beírásával számos szálláshely, étterem, kulturális program és repülőjárat közül válogathatsz különböző szempontok szerint, attól függően, hogy éppen mit tartasz fontosnak. Az alkalmazás mások értékelései alapján rangsorolja számodra a helyszíneket, amelyeket el is tudsz olvasni, ha nem vagy biztos a dolgodban. Ez az applikáció nagy hasznodra lehet, ha szeretnéd megtalálni a hozzád legjobban illő vacsorahelyszínt vagy szálláshelyet. Látogatásod után pedig ne felejts el értékelni, hogy másoknak is hasznos információval szolgáljon ez az alkalmazás!

Skyscanner

Ha repülővel utaznál valahova, és nem szeretnél minden egyes általad ismert légitársaság honlapján végigbarangolni, akkor ezt neked találták ki! A Skyscanner összegyűjti és listázza számodra a lehetséges útvonalakat, amelyeket különféle szempontok szerint rendezhetsz, attól függően, hogy a legolcsóbb ár, a legkevesebb átszállás, vagy a legrövidebb út a legvonzóbb számodra. Az oldalon egyszerűen tudod megvenni az általad kiválasztott repülőjegyeket is, így megspórolva a keresgéléssel töltött időt.


Booking.com

Bizonyára mindenki által ismert a világ egyik legnagyobb szálláshelykereső oldala, ahol pár kattintással ki tudod választani és le tudod foglalni a neked megfelelő helyszínt, amiben a korábbi vendégek értékelései is nagy segítségedre lehetnek. Az viszont már kevésbé ismert, hogy a honlap szolgáltatásait többször igény bevevő, visszatérő vendégek árengedményeket és egyéb kedvező lehetőségeket kaphatnak, ezért megéri itt foglalni a szállásod!

Coachsurfing

A népszerű kanapémegosztó oldal azokat a megfáradt utazókat hozza össze, akiknek szükségük lenne egy-egy szerényebb (vagy olykor nem is olyan szerény) fekhelyre azokkal, akik szívesen elszállásolnák őket és megismerkednének velük. Ha bármelyik szerep érdekes lenne számodra, nincs más dolgod, mint regisztrálni, kitölteni a profilodat és már mehet is a szálláskeresés!

Airbnb

Ha utazás közben is otthon akarod érezni magad, akkor az Airbnb-t neked találták ki. Ezen az oldalon olyan kiadó szobákat vagy lakásokat találhatsz, ahol valóban úgy érezheted, mintha ki sem mozdultál volna otthonról, miközben egy másik ország kultúráját fedezed fel. Ha pedig szívesen látnál vendégeket, akkor is érdemes regisztrálnod.

Rejtvény A következő oldalon egy rejtvényt találhattok. A színessel kiemelt sor egy gépész körökben népszerű dal címét adja. A megfejtéseket szeptember 20-ig a katepress@gmail.com e-mail címre a "Rejtvény-szeptember" tárg�gyal várjuk. 1. Dr. ... Péter, a Gépészkar oktatási dékánhelyettese 2. Itt szokták tartani a BME Egyetemi Napokat 3. Csősúrlódási tényező kiszámítására használt formulatípus neve 4. Gépészmérnöki Kar röviden 5. Dr. ... István, a „gépészek Bibliájának” írója 6. Ilyen műszer a Jaquet-indikátor is 7. A K épület jele ebből ered 8. Acél egyik szöveteleme 9. Hauszmann …, híres építész, a Műegyetem több épületének tervezője 10. A Káté kabalaállatának neve 11. Szilárdságtanban kihajlás számítására használható tétel 12. A magyar atomváros 13. Kazántípus


RejtvĂŠny


Sudoku


R-hely Melyik a legerősebb állat a világon? A nyúl. Mert egy sassal a hátán is tud repülni. A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszer csak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Odaszól a fiú az apjának: - Te apa! Nem kéne beljebb húzni a kaszát? Két bagoly ül a fán. Az egyik megszólal: Húúúúú. A másik: Anyádat ijesztgesd. A rendőrtiszti főiskolán az egyik jelölt megbukik. - Mik voltak a kérdések? - kérdezi tőle a barátja. - Az első, hogy hogyan halt meg Napoleon? - És mit mondtál? - Hogy leesett Waterlooról. - Hát a második? - Hogyan halt meg Rákóczi? - És erre mit válaszoltál? - Hogy beleesett a Rodostóba. - És a harmadik? - El kellett mondanom a Szeptember végént! - Na, mondd el! - 29, 30, 31. - Megvan a hiba! Szeptember csak 30 napos! Öregúr panaszkodik az orvosnak: - Doktor úr, az első még megy, második már nehezebb, harmadiknál már fulladok és a negyediknél már meg kell állnom. - Örüljön, a maga korában ez is kivételes teljesítmény. - Csakhogy én az ötödiken lakom. - Hogy hívják Columbo testvérét? - Ballonka. Mert Columbo ballonka báttya. Nyuszika ül az erdő szélén és gépel a számítógépén. Arra megy a Róka és megkérdi: - Mit csinálsz Nyuszika? - Írom a diplomadolgozatomat. - Na és miből írod? - Hát, hogy hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben. - Ne hülyéskedj Nyuszika! De te ehhez mit sem értesz! - Ha nem hiszed Róka, gyere be velem a bokorba, mindjárt megmutatom.

Be is mennek a bokorba. Nagy csatazaj, a Róka kirepül a bozótból és fejvesztve elrohan. Nyuszika előjön és folytatja az írást. Arra megy a Farkas: - Mit csinálsz Nyuszika? - Írom a diplomámat. - És miből? - Hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben. - Na ne nevettess, te ehhez nem értesz! - Ha nem hiszed, gyere velem a bokorba, majd megmutatom! Be is mennek a bokorba. Nagy zajjal kirepül a Farkas és elrohan. Nyuszika folytatja a gépelést. Kisvártatva jön a Medve: - Mit gépelsz Nyuszika? - Írom a diplomámat. - És milyen témából? - Hát, hogy hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben. - Jaj, ne röhögtess! Te ehhez nem érthetsz! - Ha nem hiszed, gyere be velem a bokorba, megmutatom, milyen profi vagyok. Be is mennek. Nagy csihi-puhi, kirepül a Medve a bozótból s elszalad. Kilép a Nyuszika a bokorból, utána előjön az Oroszlán: - Látod Nyuszika, nem megmondtam! Nem az a lényeg, hogy miből írod a diplomádat, hanem, hogy ki a konzulensed! Megbetegszik a férj. Feleségével elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja, majd behívja a feleséget egy négyszemközti beszélgetésre. - Asszonyom, a férjének megártott a stressz. Segítenie kell neki. - Hogyan segíthetek? - Először is a táplálkozás: minden reggel főzzön zsírmentes ételt, ebédre húst, vacsorára sok gyümölcsöt. Aztán a pihenés: ne veszekedjen vele, ne kritizálja. Lehetőleg sok meccset nézessen vele. Fontos a sok szex is, lehetőleg hetente többször csinálják. Ne szóljon neki erről a beszélgetésről, mert ez tovább rontaná a helyzetét. Ha ezt a következő pár hónapban betartja, a férje meggyógyul, ellenkező esetben sajnos meghal. Visszamegy a feleség. Férje megkérdezi: - Na, mit mondott a doki? - Azt, hogy meg fogsz halni! - Mi van a gépészmérnök sírján? -? - Fogaskoszorú.


KÁTÉ 2017. szeptemberi szám  

KÁTÉ 2017. szeptemberi szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you