__MAIN_TEXT__

Page 1


A megbocsátás ereje A múlt eseményei köré szövődő sötét gondolatok nem teszik jobbá a világot és az életünket. Ellenkezőleg: a sok régi csalódás, düh és indulat fojtva izzó tüze, vagy a féltékenység és a harag mérgező mentális elegye csak komorrá és nehézzé teszi szívünket. Attól az embertől, akiből érződik a gunyorosság, rendszerint elfordulnak. Egyszer két szerzetes vándorútja során egy folyóhoz érkezett. A folyóparton egy ifjú leányzó üldögélt, és azt mondta: – Nem tudok úszni. Ha ti, ó, tiszteletre méltó bölcsek, szintén át akartok kelni ezen a folyón, hálás lennék, ha egyikőtök a hátára venne, és átvinne. Az egyik szerzetes mindjárt fel is ajánlkozott: – Gyere, kapaszkodj fel a vállamra! És így mind a hárman átkeltek a folyó egyik gázlóján. A folyó másik partján a leány elbúcsúzott, a két szerzetes pedig tovább folytatta útját. Hallgattak, de egyiküket szemlátomást nyugtalanította valami. 2 23


– Mi a baj, barátom? Bosszúsnak látszol – mondta az, aki a leányt átvitte. A másik erre rátámadt: – Ó, te agyalágyult, hát hogyan is érinthetted meg egyáltalán azt a lányt?! Hiszen szerzetesek vagyunk, és visszavonultságban élünk! Mire az első: – Igaz, csakugyan átvittem a leányt a folyón. De ahogy hallgatlak, úgy tűnik, te még mindig cipeled. A megbocsátás felszabadít. Megszabadít egy tehertől, amelyet nem bírunk és nem is akarunk hordozni. Ugyan ki szeretne egész életében egy gonddal-bajjal, összetűzésekkel és félelmekkel teli, nagy hátizsákot cipelni? A megbocsátás gyógyít és könnyebbé teszi az életet. De ami a fő: a megbocsátás ajándék önmagunknak. Hawaiin azt mondják, miután megbocsátottak, az ügy oki, azaz el van intézve, és attól kezdve nem bolygatják tovább. A megbocsátás nem egyszeri dolog – a megbocsátás egy életforma. Dr. Martin Luther King

24


A megbocsátást és a felejtést meg lehet tanulni, és gyakorolni lehet, mint minden egyebet, például a futást vagy a festést. Ha elsőre nem sikerül, eleinte úgy tehetünk, mintha. Úgy van ez, mint az affirmációkkal. Egy-egy ilyen megerősítő mondat, például hogy „Szép vagyok, és testem jó alakú”, eleinte teljes képtelenségnek tűnhet, de előbb-utóbb aztán azt mondja az ember: „Igen, igen, tényleg így van, látom.” Érdekes módon ekkor már mások is látják, és ők is megerősítik ebben. Nagyrészt azt éljük át, amit gondolatainkkal és érzéseinkkel sugárzunk a világba. A világ, úgy tűnik, olyan, mint egy nagy tükör, hiszen azt veri vissza, amit a szívünk mélyén érzünk. Ha együtt érzünk, a boldogságot gyarapítjuk e világon. Ha gondolataink borúsak, a szenvedést növeljük.

2 25


A ho’oponopono lényege: a négy varázsmondat A ho’oponopono négy varázsmondatát kis gyakorlatok és példák során fogjuk problémaés konfliktusmegoldásra használni. A feladat roppant egyszerű, tüstént neki is kezdhetünk. Amikor valami zavar, az idegeinkre megy, amikor legszívesebben sarkon fordulnánk és elmennénk, és főként akkor, amikor valaki „kiveri a biztosítékot” nálunk, mondjuk el az alábbi négy mondatot: Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg. Szeretlek. Köszönöm. Ez a négy mondat úgy hat, akár egy mantra vagy varázsige; olyan, mint egy meditáció. Teret és időt nem ismer, túl van okon és okozaton, és közvetlenül felettes énünkhöz, tudatalattinkhoz és az éber tudatunkhoz szól. Hatására rövidesen békesség tölt el minket, és kiegyensúlyozatlan26


ságunk kiegyensúlyozottsággá változik. Az elkülönültségből az egység irányába mozdulunk, amikor azt mondjuk: Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg nekem. Szeretlek. Köszönöm. Mit jelent ez a négy mondat? Sajnálom Mentegetőzöm. Érzékelem, hogy szenvedek, és ez összeköt az érzéseimmel. Már nem hárítom másra a gondot, hanem felismerem, hogy tanulnom kell belőle. Én vagy az őseim (akikhez energetikailag, genetikusan, valamilyen hagyomány vagy történet révén kötődöm) szenvedést okoztunk. Most a kimondott szó ereje által megszabadulok ettől a tehertől. Kérlek, bocsáss meg Kérlek, bocsásd meg, hogy én vagy az ősöm téged vagy magamat fejlődésünk során akar2 27


va-akaratlanul megzavartalak. Kérlek, bocsásd meg, hogy a harmónia és a szeretet isteni törvényei ellenében cselekedtem. Kérlek, bocsásd meg, hogy eddig megítéltelek (téged vagy a helyzetet), és szellemi-lelki azonosságunkat és összetartozásunkat a múltban semmibe vettem. Szeretlek Szeretlek téged, és szeretem magamat. Látom és tisztelem az isteni vonást benned. Szeretem és elfogadom a helyzetet olyannak, amilyen. Szeretem a gondot, amely azért tárult elém, hogy felnyissa a szemem. Feltétel nélkül szeretem magamat, és szeretlek téged, az összes gyengénkkel és hibánkkal egyetemben. Köszönöm Köszönöm, mert értem, hogy a csoda már úton van. Köszönöm Istennek és az angyaloknak, hogy átalakítják az ügyemet. Köszönöm, hiszen az, amit kaptam, és ami történni fog, nem más, mint amit az ok és okozat törvénye értelmében kiérdemeltem. Köszönöm, hiszen a megbocsátás 28


ereje által most megszabadultam a múlt energetikai bilincseitől. Köszönöm, hogy felismerhetem ezt, és hogy összeköttetésben vagyok minden létező forrásával. Amikor reggelente felkelsz, mondj köszönetet a pirkadatért, az életedért és az erőért, amellyel rendelkezel. Ha nem látsz okot a köszönetre, arról csak te tehetsz. Tecumseh

2 29


Gondok-bajok A „probléma” szó görög eredetű, és valamely feladatra vagy vitás kérdésre utal. Szó szerint azt jelenti, hogy ’az istenek követ ejtenek a lábunkra’. Az Olümposz urai és a sors nem azért teszik ezt, hogy bennünket bosszantsanak, hanem azért, hogy fejlődjünk. Minden gond egy újabb kihívás, egy újabb megtanulandó anyag. Minden kihívással fejlődhetünk, legyen az egy új munkatárs, egy szomszéd, egy közlekedési dugó, egy betegség, egy kapcsolat válsága vagy egy ürességtől kongó bankszámla. A bajok és azok az emberek, akiket talán ellenségeinknek tekintünk, valójában a legjobb barátaink. Azt is mondhatjuk, hogy az élet vizsgák sorából áll, amelyek megmutatják, hol tartunk. Egy ho’oponopono-gyakorlat: Kedves Olvasóm! Dőljön hátra, és gondoljon egy problémára, amely még mindig nyomasztja önt vagy egy barátját. Képzelje el, érezze át ezt a gondot. Milyen érzése támad? Lélegezzen nyugodtan, fesztelenül. Figyelje érzését és a bajt. Most mond-

30


ja el a négy mondatot, és olvassa el a hozzájuk fűzött magyarázatokat. Maradjon megfigyelő. Ismételgesse addig a négy varázsmondatot, amíg el nem tölti a megértés érzése és az együttérzés. Köszönöm.

Megszoktuk, hogy világunkat kettősségek, ellentétek sorának tekintsük. Látunk könnyűt vagy nehezet, lentit vagy fentit, gazdagot vagy szegényt, feketét vagy fehéret. Mintha egy érmét nézegetnénk. Egyetlen érmét látunk, de az érmének két oldala van. Ugyanilyennek tekintjük személyes nézeteltéréseinket és nemzetközi konfliktusainkat. Látjuk önmagunkat, és látjuk a viszályt. Látjuk az áldozatot (talán éppen magunkat tekintjük annak), és látjuk a tettest vagy tetteseket is. Ilyenkor azt mondjuk: „A másik tehet róla” – azaz a másik adós nekünk a boldogsággal. Ez akkor válik érdekessé, ha megkérdezzük azokat, akiket tettesnek tartunk: azokat, akiket felelőssé teszünk rossz sorunkért vagy azért, hogy elrabolják boldogságunkat; azokat, akik fenyegetnek vagy megsértenek minket, akikkel szemben ellenállást tanúsítunk; azokat, 3 31


akiknek a munkahelyen vagy az utcán kitérünk az útjából, vagy azokat, akik egyszerűen csak piszkálnak minket. Ha megkérdezzük ezektől az emberektől, hogy miért cselekednek így, valószínűleg azt a választ kapjuk, hogy „A tőlem telhető legjobbat teszem, mást nem is tehetek. De hát te akartad így. Én a társadalom és a körülmények áldozata vagyok…” Más szóval: majdnem minden tettes áldozatként jellemzi magát. Elöljáróban csak annyit, hogy a ho’oponopono ilyenkor gyűlést tart, kupaktanácsot ül, párkapcsolati és társadalmi kérdésekben egyaránt. Mindenki, aki részese a konfliktusnak, felteszi magának a kérdést, hogy miként járult hozzá ő maga ehhez a problémához, majd feltétel nélküli megbocsátást kér, és ugyanígy megbocsát saját magának is. Nem kiegyezésre, alkura, hanem minél nagyobb megegyezésre, egyezségre törekszenek, méghozzá magas lelki és szellemi szinten. De térjünk vissza a metaforánkhoz. Áldozat és tettes elzárkózik. Olyanok, mint egy érme két oldala. De ha például a betegségemet, munkatársamat vagy vétkemet többé nem utasítom el, hanem magaménak tekintem, és ugródeszkaként 32


használom a növekedéshez és a felismeréshez, a tökéletesség irányába haladok. Megint hatalmamban áll megformálni a világomat. A tapasztalat nem az, ami megesik velünk. A tapasztalat az, amit leszűrünk abból, ami megesett velünk. Aldous Huxley

Mások cselekedetére ritkán lehetünk hatással, de azt eldönthetjük, miként vélekedünk a tettről, mit érzünk a láttán és milyen tanulságot vonunk le belőle. Választhatunk, hogy saját gondolataink rabjává válunk, vagy megszabadulunk és fejlődünk. A ho’oponopono a feje tetejére állítja a megrögzött áldozatok világnézetét, ugyanis… … a probléma az ő életükben jelentkezik, tehát nekik kell valamit kezdeniük vele. … ha megváltoznak, módjukban áll valamin változtatni. … meg tudnak változni, és ezáltal lesz hatalmuk valamin változtatni.

3 33


Ki kell lépnünk az árnyékból, és vissza kell szereznünk a hatalmunkat, hogy valamin változtassunk. A ho’oponopono kiváló eszköz a konfliktusok megoldásához. Csupán bíznunk kell a szeretet és a megbocsátás erejében. Csak mondjuk, hogy Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg nekem. Szeretlek. Köszönöm. Egy ho’oponopono-gyakorlat: Kedves Olvasóm! Dőljön hátra, és gondoljon valakire, akivel szemben fenntartásai vannak, akinek kitér az útjából, vagy akivel vitában áll. Érezze át az illetőhöz fűződő viszonyát, figyelje meg, melyik ennek a viszonynak a legfőbb érzése. Váljék megfigyelővé. Figyeljen, és jellemezze minél pontosabban ezt az érzést. Ezután foglalja szavakba (például félelem, szomorúság, düh stb.). Vegyen egy mély lélegzetet, és mondja: „Ez az ember, akárcsak én, …-t (nevezzük meg az érzést) érzett. Ő is ugyanolyan …-t (nevezzük meg az ér-

34


zést) érzett, mint én, én pedig együtt érzek vele. Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg nekem. Szeretlek. Köszönöm.” Ismételje meg a gyakorlatot, és olvassa el még egyszer a négy mondat magyarázatát. Köszönöm.

3 35


A ho’oponopono és a szellemi tör ények Az ok és okozat törvénye Az ok és okozat világában élünk. Minden gondolatnak, minden érzésnek és minden szónak megvan a maga előzménye. Mindannak, amit teszünk, és mindannak, amit nem teszünk (például elmulasztunk segítséget nyújtani vagy oda sem nézünk), energetikai hatása van. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gondolatunknak, minden szavunknak és cselekedetünknek megvan a hatása, amely megint újabb cselekedetek oka, és ezzel megint csak meglesz a maga hatása. A viszszakövetkeztetésekkel okok és okozatok gigászi szövedékét göngyölíthetjük fel. Ez, a kauzalitás törvénye tartja fenn a világmindenség energetikai egyensúlyát. A durva anyag terén ez az alapja az anyagok örökös átalakulásának, szellemi szinten pedig ez biztosítja tanulási folyamatunkat: azt aratjuk le, amit elvetettünk. Civilizációs betegségek, természeti katasztrófák, fokozódó erőszakosság az iskolákban – va36


jon mindez a véletlen műve? Korántsem. Ez az eredménye annak, amit mi, emberek, egyénileg és együttesen teszünk, vagy nem teszünk. Az ok és okozat törvénye köti az embert önnön cselekedetéhez, és szellemi törvényként ez teszi előreláthatóvá a dolgokat. Nem létezik büntető Isten. A kauzalitás elve az, ami érzelemmentesen igazságot szolgáltat.

Minden mindennel összefügg Ma már a kvantumfizika felfedezéseiből tudjuk, hogy csakugyan minden mindennel összeköttetésben áll – most, ebben a pillanatban, amikor a valóság legparányibb építőelemeit, a kvantumokat egy tértől és időtől független mező köti össze. De akár olvasóm teste is tartalmaz olyan atomokat és molekulákat, amelyeket az én valamelyik ősöm, vagy akár Julius Caesar, vagy Nofretete magában hordozott. Ezen a Földön minden a bolygó anyagához tartozik, és ahogyan durva anyagunk összeköt minket, úgy finom anyagú szellemünk is összeköttetésben áll másokéval. 3 37


Tudatunk a mindenütt jelen lévő és mindent átható világtudat része. Mindnyájunknak van felettes énje, kollektív tudatalattija, archetipikus lelkiismerete, és ráadásul Isten egyik megjelenési formáját is magunkban hordozzuk. Tehát akár fizikálisan, akár matematikailag, vegyileg, zeneileg vagy spirituálisan nézzük – mi mindnyájan, olvasóm és én, emberek és állatok, növények és a természet többi része, mind összetartozunk. Közösen alkotunk egy egészet, és ugyanakkor egyediek vagyunk. Hadd ejtsek szót még egy meglepő jelenségről, amelyre csak a legújabb mérési eljárásokkal sikerült fényt deríteni: a szívünk által gerjesztett elektromágneses mezőnek mérhető, körülbelül nyolcméteres a hatótávolsága. Ez azt jelenti, hogy kölcsönösen áthatjuk egymást, a moziban, a buszon, a váróteremben, mindenütt, és ugyanakkor minket is áthatnak saját érzelmeink, vágyaink és szándékaink. Mindaz, ami valaha volt, ma is megvan még, csak éppen más alakban. Hopi bölcsesség

38


Minden rezgés Kezdetben vala az Ige, a logosz, az ősrobbanás, az aum szótag és a hang. Minden rezeg. A világmindenségben nincs megállás. Minden vibrál, ütemesen pulzál, kering és körbeforog. Minden folyik, ahogyan az ókori görögök mondták, és testünk minden egyes sejtjében minden pillanatban mikrokémiai folyamatok ezrei zajlanak le. A hang hangulat. Szokás kirobbanó hangulatot, jótékony rezgéseket vagy rossz hangulatot emlegetni. Az ilyesmikre finom antennáink vannak, és amikor egy helyiségbe belépünk, megérezzük, mi van a levegőben. A világmindenség olyan, akár egy nagy szimfónia, és éppen amiatt, hogy minden rezeg és egymással összefügg, kölcsönös hatással is van egymásra minden. Minden atom energiát ad le és vesz fel. A rezgések az úgynevezett rezonanciaelv hatására összetalálkoznak. Ahogyan egy rezgés hullámhegyei erősítik egymást, ugyanúgy a tettes–áldozat kapcsolatok ellentétes rezgései is egymásra találnak. Ahogyan a hullámhegyek és -völgyek összetalálkoznak és 3 39


felerősítik egymást, láthatjuk egymás kölcsönös erősítését a csapatmunkában vagy egy elkötelezett párkapcsolatban is. Egy csoportban egy meg egy igazából több, mint két egyén, mivel a résztvevők kölcsönösen ösztönzik, lelkesítik és támogatják egymást. Egy olyan munkahelyen pedig, ahol a munkatársak nem jönnek ki egymással, jól láthatjuk, hogy az ellentétes hullámok hogyan oltják ki egymást. Bármily kiváló képességekkel rendelkezzenek is, összteljesítményük csökken. A veszekedés, ítélkezés, előítélet, panaszkodás és vádaskodás nemcsak az erő hanyatlásával jár („kikészültem”), hanem disszonanciát, hangzavart is eredményez („hallani sem bírom már”). Minden ilyen diszharmónia ellentétes a szeretettel, és betegséghez, elkülönüléshez vezet („legszívesebben menekülőre fogná az ember”). Ezzel szemben a harmónia és az őszinte együttérzés gyógyulást és egységet eredményez. Mivel minden kölcsönösen befolyásolja egymást, hozzájárulok a harmóniához, ha megtalálom a részem a diszharmóniában, és a gyógyulás útjára lépek. Ennek a világnak a része vagyok. Ha gyógyítom magamat, a világot gyógyítom. Ha valahol zavar 40


támad, azt megérzem magamban. Ha tehát megtalálom a részemet és ismét kiegyensúlyozottá válok, tevékenyen részt veszek a világ meggyógyításában. Egy ho’oponopono-gyakorlat: Kedves Olvasóm! Kérem, olvassa el még egyszer az előbbi bekezdést, és gondolja végig, milyen helyzetekben érzi magát kimerültnek, mi az, amiről hallani sem bír vagy akar, és legszívesebben mikor fogná menekülőre. Írja le ezeket a helyzeteket, és tudatosítsa magában, hogy ezek olyan élmények, amelyek orvoslásra, megváltásra szorulnak. Ezért aztán végezzen mindegyik helyzethez ho’oponoponót, és fogadja el, hogy ezek a helyzetek egyúttal leckék, tanulnivalók is. Merengjen el rajtuk, és ismételje el a négy varázsmondatot: Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg nekem. Szeretlek. Köszönöm.

4 41


Bocsásson meg saját magának azért, hogy a múltban ilyen helyzeteket teremtett. Egyszerűen csak hagyjon fel az ellenállással, hiszen mindaz, ami ellen védekezünk, csak még nagyobb erővel tér vissza hozzánk.

42


Az ember: szellem Isten szelleméből Mindnyájan jóval többek vagyunk mostani fizikai testünknél. Sokkal többek vagyunk a gondolatainknál is. Mi nem ez a test vagyunk, hanem rendelkezünk ezzel a testtel. Nem is a gondolataink vagyunk, hanem vannak gondolataink, amelyek gyakran még csak nem is a sajátjaink, hanem például egy nagy napilap vezércímeire adott válaszok. Mi, olvasóm és én, emberek, állatok és növények, spirituális lények vagyunk. A mag, valódi identitásunk isteni. Ez az, ami nem öregszik, hanem mindig volt és mindig lesz. Ennek a nem anyagi természetű isteni szikrának héberül odem, szanszkritul atma a neve. A huna a kane megnevezéssel él, amelynek jelentése: ’Isten, Isten szelleméből’. Ahogyan az óceán vízcseppje rendelkezik az óceán összes vegyi tulajdonságával és elemével, úgy a mi tiszta tudatunkban is benne foglaltatik Isten mindegyik minősége – persze csak kis mértékben. Minőségileg azonosak vagyunk Istennel, csupán mennyiségileg különbözünk tőle. Olvasóm és én tehát nem 4 43

Profile for Bioenergetic Kiadó

Ulrich Emil Duprée: Ho’oponopono  

Szeretet, bőség, kiegyensúlyozott élet, harmónia: mindannyian egy felé törekszünk, a belső békénk és egyensúlyunk megteremtése az alapvető c...

Ulrich Emil Duprée: Ho’oponopono  

Szeretet, bőség, kiegyensúlyozott élet, harmónia: mindannyian egy felé törekszünk, a belső békénk és egyensúlyunk megteremtése az alapvető c...

Advertisement