Page 1


Tartalom Előszó ................................................................................................................... 9 I. rész A csoda – egy kellemes mellékhatás .............................................................. 15 Az agapé-vírus .................................................................................................. 20 Nem-duális tudat .............................................................................................. 23 II. rész Az illúziók elvesztésének áldásos folyamata ................................................. 33 1. illúzió: A szeretetet éreznem kell .............................................................. 37 2. illúzió: Romantikus szerelem nélkül nem lehetek boldog .................... 39 3. illúzió: Megfelelő módszerekkel minden vágy valóra váltható ............ 43 4. illúzió: Én vagyok az úr a házban ............................................................. 47 5. illúzió: Ténylegesen létezem ...................................................................... 55 6. illúzió: Aki nem küzd, nem győzhet ........................................................ 62 7. illúzió: Az igazi élet máshol zajlik ............................................................ 67 8. illúzió: Aki nem tesz semmit, nem ér el semmit .................................... 73 9. illúzió: Amit érzékelek, az valóságos........................................................ 75 10. illúzió: Az van benne, ami rá van írva ..................................................... 82 11. illúzió: Valahol máshol kellene lennem ................................................... 92 12. illúzió: Minden egyes lépés előbbre visz ................................................. 97 13. illúzió: Az üresség nem lehet teljesség ................................................... 101 14. illúzió: Az életemnek különleges célja van ............................................ 108


15. illúzió: A spiritualitás megvilágosodáshoz vezet .................................. 113 16. illúzió: A csend a zaj hiánya .................................................................... 120 III. rész A tárgy nélküli szeretet: a „sehová sem vezető” elmélet ............................ 127 1. javaslat: Kapcsold be a belső hangfelvételt .............................................. 129 2. javaslat: Kezdj mentális diétába ................................................................ 133 3. javaslat: Formázd meg a „belső merevlemezt” ....................................... 135 4. javaslat: Szokj hozzá a mindennapos gyakorláshoz: figyelem, elfogadás és szeretet .................................................................. 137 5. javaslat: Szabadulj meg a szeretetet övező mítoszoktól ......................... 142 6. javaslat: Ne tegyél semmit ......................................................................... 145 7. javaslat: Egyszerűen engedd el az illúziókat............................................ 149 IV. rész Szükségem van gurura? ................................................................................. 153 Módszerek a személyiségünkkel való azonosulás feloldására .................. 157 Utószó .............................................................................................................. 163 Az Egy .............................................................................................................. 165 A szerzőről....................................................................................................... 170 Kapcsolat, tanfolyamok ................................................................................. 171


Szeretettel és tisztelettel ajánlom ezt a könyvet Ramés Sz. Balszékarnak. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok Bettina Suternek, Gabriele Haringnak és Jan den Otternek, azoknak az embereknek, akik szeretik az agapé-elméletet, kérésemnek engedve elolvasták a kéziratot, és visszajelzéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy ez a könyv ebben a formában jelenhessen meg.


Nincs semmi, ami sikerĂźlhetne vagy fĂŠlresikerĂźlhetne. Hubert Benoit: A magasabb tan


Előszó Legtöbben azzal a szándékkal vásárolták meg Ne szenvedj, szeress! című könyvemet, hogy segítségével jobbá váljon az életük. Azzal a módszerrel, hogy mindent szeretnek, boldogabbá, egészségesebbé és sikeresebbé akartak válni. Sok olvasó meg is írta nekem, hogy elérte céljait, akár anyagi vagy szellemi természetűek voltak. Nem is csodálkoztam ezeken az eredményeken, mert a szeretet a legerősebb mágia, és valóban csodára képes. Én is ezt a módszert alkalmaztam kezdettől fogva. Amikor elkezdtem gyakorolni, hogy minden helyzetben és állapotban szeretni tudjak, és lehetőleg folyamatosan egy magasabb rezgésszinten maradjak, jó néhány jelentős vágyam teljesült. Ám ez nem minden. A gyakorlás révén néhány hónap alatt eljutottam spirituális kutatóutam céljához, az állandó belső békéhez. Erre a tapasztalatra nem számítottam, pedig végső soron pontosan ez a vágy állt minden felszínes kívánságom mögött. Hiszen a siker nem minden. Lelkünk mélyén él bennünk egy olyan vágy, amely egy-egy kívánság valóra válásánál eleinte alábbhagy, hogy azután még erőteljesebben jelentkezzen. A következő három példában talán te is felismered a saját tapasztalataidat. 1. példa: Valaki boldogan meséli: „Megtaláltam életem párját!” Néhány évvel később felismeri, hogy mégsem ő az igazi. Vagy a két ember hozzászokik egymáshoz, és a szeretet elveszíti az erejét. 2. példa: Valaki komoly karriert csinál, és sikerei csúcsán felismeri: Ez nem lehet minden! Ennél többet jelent az élet!

9


3. példa: Valaki felépít egy házat, de a legutolsó részlet kifizetése után sem tölti el a boldogság érzése. Amikor úgy érezzük, hogy egy vágy beteljesülése nem váltja ki bennünk a várt hatást, azonnal új célokat kezdünk keresni. Esetleg végre készen állunk arra, hogy felkutassuk, mi az a látszólag csillapíthatatlan vágy a lelkünk mélyén. Eljutottál erre a pontra? Ha igen, akkor ez a könyv segítséget nyújthat. Mert azok számára íródott, akik nem tudnak szabadulni attól az érzéstől, hogy bár tulajdonképpen nincs okuk panaszra, valami alapvetően fontos mégis hiányzik az életükből. Talán te is sokat elértél már. Talán többé-kevésbé sikeres vagy. Élvezhetnéd az életet. És mégis... A legtöbb embernek meggyőződése, hogy csak akkor érhet el valamit ezen a világon, ha tesz is érte. Ha semmit sem teszel és mindent elérsz, azt jelenti: felfedezed a valódi természetedet, ami nem fogja megoldani a mindennapi élet kihívásait, nem szünteti meg a rossz érzéseket, és nem oldja meg az életkörülményeidben felmerülő problémákat. Azokat, akik elértek a létezésnek erre a síkjára, legtöbbször felébredettnek vagy megvilágosodottnak nevezik. Nem kedvelem ezeket a fogalmakat, mert azt az illúziót keltik, hogy a cél valamiféle különleges állapot elérése. Valódi természetünk felfedezésének nincs semmilyen feltétele. Épp ellenkezőleg: kizárólag az gátolja meg valódi, természetes állapotunk érzékelését, hogy azt hisszük, valamilyen „optimális” szintet kell elérnünk. Ha felismerjük, hogy ez az elképzelés illúzió, nem marad más választásunk, mint hogy érzékeljük azt a tökéletes állapotot, amelyben éppen vagyunk. Ehhez semmit sem kell tennünk, de mivel ez rettenetesen nehezünkre esik, az a legfontosabb, hogy elfelejtsük azt a késztetést, hogy a tevékenységünkre és cselekvésünkre hagyatkozzunk. Pontosan ez ennek a könyvnek a célja. Nem arra szólít fel, hogy tegyél többet és végezz el bizonyos feladatokat. Az a módszer, amelynek az alkalmazását ajánlom, inkább azt mutatja meg, hogyan engedd el 10


a cselekvésvágyat, és hogyan fedezd fel eközben a valódi természetedet. Miután felfedezted, fel fogod ismerni, hogy mindent elértél, amire a lelked mélyén valaha is vágytál. E felfedezés után véget is ér az ajánlott módszer szerepe, mert az élet harmonikus áramlássá válik. A vágyak mintegy mellékesen válnak valóra, anélkül hogy küzdenénk vagy komolyabb erőfeszítést tennénk érte. A zárt ajtókat nem szerencsétlenségnek tekintjük, hanem útmutatásnak arra, hogy vannak olyan ajtók, amelyek nyitva állnak, csak eddig elkerülték a figyelmünket. A rossz érzések eloszlanak, a gondok maguktól megoldódnak. Elfogadjuk a mindennapi élet kihívásait, és ezek már nem váltják ki belőlünk a tehetetlenség érzését. A problémás helyzetek nem zavarják meg belső nyugalmunkat. Sőt, észre fogod venni, hogy ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogyan kialakultak. Vagyis semmit sem fogsz tenni, mert minden tetted mintegy mellékesen, akarattalanul „történik”, mint a lélegzés.

11


I. rĂŠsz


A csoda – egy kellemes mellékhatás Nemrégiben az egyik tanfolyamom kezdetén megkérdezte az egyik résztvevő: – Tudományosan is bebizonyították már, hogy a világegyetem a saját rezgésünkkel összhangban pozitívan vagy negatívan reagál? – A kutatások eredményei azt igazolják, hogy a tömeg aránya egy szilárd testben, amilyen az emberi test is, mindössze billiomodnyi – válaszoltam –, és ez azt jelenti, hogy a test lényegében szinte kizárólag rezgésből áll. De a rezonancia törvényére természetesen nincsen bizonyíték. Ugyanez érvényes azonban az ősrobbanásra és az evolúcióra is – ezek is csak elméletek. Azt sem tudjuk bebizonyítani, hogy az, amit érzékelünk, „a” valóság-e, vagy csupán a valóság egy apró részlete. Sőt, még azt sem tudjuk bebizonyítani, hogy ténylegesen létezünk-e vagy csak virtuálisan. Minden, amit tudni vélünk, elméletekből, feltételezésekből, hipotézisekből és értékítéletekből áll. Csak és kizárólag a saját tapasztalataink nyújtanak konkrét bizonyítékot arra, hogy az általunk érzékelt világegyetem valóban reagál-e a rezgésünkre. Ezt legegyszerűbben az emberi találkozásokban élhetjük meg. Egy folytonosan elégedetlenkedő vagy mérgelődő ember bizonyára egészen más reakciókat fog kiváltani benned, mint egy kiegyensúlyozott, boldog ember. A legmagasabb frekvenciájú rezgés pedig kétségtelenül a szeretet. Eva közbevetette: – Igen, ezt már megértettem. De bármennyire szeretnék is minden helyzetben szeretetet érezni, hogy azonos hullámhosszra kerüljek 15


a világegyetemmel, sajnos nem mindig sikerül. Ha valami tényleg rosszul érint, akkor azonnal mélypontra zuhan a rezgésem. – Akkor szeresd magad egyszerűen azért, mert mélypontra jutottál – javasoltam. – Nem az a fontos, amit szeretsz, hanem az a tény, hogy szeretsz. Végső soron az a cél, hogy emeld a rezgésszintedet, és nem az, hogy a diákként próbáld elsajátítani a szeretet tanát. Érted? – Igen, ezt már megértettem – válaszolta –, és szeretem is magam, amikor mélypontra jutottam, de nem használ. Az érzéseim mégis odalenn maradnak. Mire én: – Akkor szeresd magad azért, hogy mélyponton maradnak az érzéseid! Aztán majd jön a lift, és felvisz a legmagasabb emeletre, a szeretet szintjére! – Már ezt is megpróbáltam – mondta Eva –, de a lift félúton elakadt, majd ismét visszavitt az alagsorba. Vagyis megint csak nem történt semmi. Az egész csoport nevetett a szójátékon, csak Eva maradt komoly. – Minek kellene történnie? – kérdeztem. – Nos, először is jobb érzéseknek kellene jelentkezniük. – Azt mondod, először – és még mi történjen? – Természetesen azt is szeretném, ha a világegyetem végre jól reagálna a szeretethullámomra. Tovább ástam: – És szerinted mi történne, ha a világegyetem jól reagálna? Eva kissé habozott, majd kimondta: – Akkor végre megtalálnám életem párját. Nos, Eva (és ez természetesen minden Évára és Ádámra igaz), ez a legritkább esetben történik így. Szeretek egy kicsit, itt-ott, különösen akkor, ha nem érzem jól magam, ezzel megemelem a rezgésszintemet, és hipp-hopp, a világegyetem máris küldi életem párját! Ha pedig néhány napig nem történik semmi, akkor sutba do16


bom az egész szeretet-elvet, vásárolok egy új könyvet, és belekezdek egy új módszerbe. Azzal talán sikerül. Ha következetesen alkalmazod ezt a módszert, kizárt, hogy ne tapasztalj változásokat a világodban. Ám ez legtöbbször nem gombnyomásra működik – és így is van jól. Tiszta szívemből kívánom neked, hogy „egy nap szeretet” után ne találd meg életed párját, és ne nyerj egymillió eurót a lottón! Nem azért, mert irigylem tőled, hanem mert nagy valószínűséggel rövid idő múlva ugyanolyan „alacsony” lenne a rezgésszinted, mint azelőtt. Az egymillióval együtt. Vagy az életed párjával. Vagy mindkettővel. Hogy miért? Mert rezgésszinted a mindennapi életben nem változik meg jelentősen, és nem stabilizálódik, ha ezt a módszert mindössze a vágyak gyors valóra váltására használod. Amíg nem változik megfelelő irányban a rezgésed, és nem stabilizálódik ezen a szinten, addig a külső körülményektől függetlenül mindig ugyanabba a belső és külső állapotba kerülsz. Eva arra használta a módszeremet, hogy megtalálja élete párját. Ez a vágy önmagában nem rossz, de mielőtt valóra válna, rendszerint más dolgok is történnek. Günther már megtapasztalta ezt. Ő is meg akarta találni élete párját, és tárgy nélküli szeretettel megemelte a rezgésszintjét, mert megértette, hogy a világegyetem nem a vágyaira, hanem a rezgésére reagál. Akárcsak Eva esetében, eleinte nála sem történt semmi. De néhány hét gyakorlás után észrevette, hogy tulajdonképpen élete párja nélkül is alapvetően boldognak érzi magát. – Annyira tele voltam szeretettel, hogy úgy gondoltam: ha megtalálom a nagy Őt, ha nem, annál több szeretetet, mint amennyit most érzek magamban, senkitől sem kaphatok. Természetesen még mindig vágyom életem párjára, nem akarok örökre egyedül maradni, de mostanra eltűnt az az érzés, hogy feltétlenül és minél gyorsabban meg kellene találnom őt.

17


A felismerés után néhány héttel aztán megtörtént. A Bázelből Hamburgba tartó expresszvonat egyik fülkéjében „véletlenül” szóba elegyedett egy hölggyel. A beszélgetés hosszú órákon át tartott, olyan sok mondanivalójuk volt egymásnak. Ezután többször találkoztak, felismerték, hogy egymásnak vannak teremtve, és már több hónapja együtt élnek. Ugyanez történt Bernharddal is. Szerető társa volt ugyan, de Bernhard úgy gondolta, hogy túl kevés a pénze. Ezért függetlenné akart válni anyagilag, mégpedig a lehető leggyorsabban. Elkezdte gyakorolni, hogy a mindennapokban mindent szeressen, közben lottózott, de a legjobb esetben is két euró ötvenet nyert. Ekkor megértette, hogy rossz lóra tett. Nem a módszer, hanem a lottó tekintetében. Ugyan továbbra is lottózott minden héten, de már nem reménykedett abban, hogy az ötös találat révén fog meggazdagodni. Ehelyett azt az elvet követte, amelyet egy tanfolyamomon tanult: „Szeretettel és szenvedéllyel tegyél mindent, amit teszel!” Ezután a munkáját is így végezte. Bernhard egy kis cégnél dolgozott, amely régi bútorok restaurálásával foglalkozott. Már néhány héttel később lehetősége nyílt rá, hogy önálló vállalkozásba kezdjen. Ma, két hónappal később, már olyan sok megrendelése van, hogy időnként igénybe veszi egy munkaerőkölcsönző szolgálat segítségét, mert másként nem tudná valamennyit teljesíteni. Nemrégiben megkérdeztem: – Nos, elérted a célod, hogy annyi pénzed legyen, mint a pelyva? – Nem, azt nem – válaszolta –, de az anyagi helyzetem lényegesen jobb, mint azelőtt, és amióta önálló vagyok, a munkám is fantasztikus élvezetet jelent. És ez még csak a kezdet. Werner, jobban nem is alakulhattak volna a dolgok! Néha valóban „postafordultával” működni kezd minden. Egyik olvasóm ezt írta: „Teljesen fellelkesültem. Egy hete olvastam a könyvet, és már most meg vagyok döbbenve az elért sikereken. Súlyos térdproblémáim voltak, három éve egyetlen lépést sem tudtam tenni anélkül, hogy ne éreztem volna pokoli fájdalmat. 18


A szeretet három nap alatt megszüntette a fájdalmamat. Persze, hatásos előkészítést végeztem a MET módszerrel. És a gyerekekkel is komoly sikereket értem el... Nem kell zseninek lenni, csak a szeretetre kell gondolni!” Angelika ezt írta: „Az elmúlt év tele volt sikertelenséggel, és a következő sem tűnt rózsásnak, de hála annak, amit Öntől tanultam, ráhangolódtam a szeretetre, és a világegyetem már két kérésemet teljesítette: munkatársaim lemondtak a tizenharmadik havi fizetésről, bár szerződés szerint joguk lenne rá, mert hisznek a cég jövőjében, ma pedig felhívott az egyik ügyfelem, és adott egy 160 000 euró értékű megbízást... Egyszerűen hihetetlen, ugye?” Wolfgang e-mailben írta meg a történetét: „Miután elvégeztem a tanfolyamodat Karlsruhéban, nagyon szimpatikusnak találtalak téged és kedves Ruthodat, és biztos voltam benne, hogy most megtaláltam, amit keresek! Sajnos, gyorsan maguk alá gyűrtek a mindennapok, visszaestem a régi kerékvágásba, és nem gyakoroltam az agapémódszert, hanem újakat próbáltam ki... Eredménytelenül, és persze minden összezavarodott bennem és az életemben. Minden elképesztően bonyolulttá vált. Ezután megint visszaemlékeztem a tanfolyamra, elővettem a könyvedet, és megint összeállt a kép. Tizennégy napja megállás nélkül gyakorlok, és néha úgy érzem, hogy szó szerint szétfeszít a boldogság. A problémáim ugyan nem szűntek meg, de szeretetbe ágyazom őket. Minden könnyebben megy, semmi sem lehetetlen, a cégem virágzik, fantasztikus emberekkel ismerkedem meg, minden megy a maga útján, és kedvező válaszreakciót kapok mindenre, amit teszek.” Természetesen örülök az ilyen visszajelzéseknek, de nem utolsósorban saját tapasztalatomból tudom, hogy a csoda mindössze kellemes mellékhatás, amely nem tart sokáig. Hogy miért? A következő fejezetben elmondom.

19


Az agapé-vírus Aki alkalmazza azt a módszert, hogy szereti magát minden helyzetben, bármi történjék is vele, kétségtelenül tapasztalni fogja, hogy emelkedik a rezgésszintje, és jó néhány beteljesülhetetlennek tűnő vágya is valóra válik. De ez még messze nem minden, ez a gyakorlat ennél sokkal többet ad. Ez csupán a kezdet. Elárulok egy titkot, amelyet csak a gyakorlás folyamán ismertem fel: az agapé, a tárgy nélküli szeretet, olyan, mint egy vírus. Ha egyszer „megfertőződtél” vele, teljesen áthatja a lényedet, és szőröstül-bőröstül elnyel. Az agapé ismeri a vágyaidat, még mielőtt kimondanád őket. Rezgésszintje olyan magas, hogy esetenként még az időleges természeti törvényeken is felülemelkedhetsz általa. De mint említettem, a csoda mindössze egy igen kellemes mellékhatás. Talán nem vagy a tudatában, de legmélyebb, legsürgetőbb vágyad az, hogy felfedezd az igazi természetedet. Ezért csak ennek a felfedezése után zárulhat le nyughatatlan kutatóutad. Ez az agapé célja is, ezért „fertőzött” meg téged is ez a vírus. Talán úgy gondolod, hogy most találtál egy fantasztikus módszert, amellyel valóra válthatod vágyaidat. Nem vitás, ez így is van. Ám ez a módszer valójában csali, hogy megfogjon, mint a horgász a halat. Az agapé valójában a saját vágyát akarja valóra váltani: el akar nyelni, úgyszólván puszta szeretetből „fel akar falni téged szőröstül-bőröstül”. Végső soron nem te találtad meg az agapét, hanem az talált meg téged. Hogy miért? Azért, hogy teljes egészében áthasson önmagával, mert csak akkor érhet véget nyughatatlan keresésed. 20


Az agapé definíciója: tárgy nélküli szeretet. De mit jelent valójában a tárgy nélküli szeretet? Ha egyszer magával ragad, észre fogod venni, hogy nem más, mint te magad. Te vagy az, lényed legbelső magja: a valódi természeted. Aki beleszeret a szeretetbe, legtöbbször azonnal érzi, hogy sokkal közelebb került önmagához, mint addig bármikor. Ez a felismerés nem érzékcsalódás, mert tényleg eljutottál lényed legmélyebb rétegéig. Az agapé-vírusnak azonban legtöbbször időre van szüksége, hogy áthassa az értelmedet, kitörölje a magadról alkotott hamis elképzeléseket, és ezután átprogramozzon. Mert ezek az elképzelések alkotják az egyetlen akadályt, amely meggátolja, hogy erőfeszítés nélkül az agapé állapotában maradj. Vagyis hogy a szó legszorosabb értelmében ne tégy semmit, és érj el mindent. Még soha sem volt olyan pillanat, amikor ne lettél volna agapéállapotban. És soha nem is lesz olyan pillanat, amikor nem ebben leszel. Csupán elfelejtetted. Ezért szaladsz lázasan minden után, amitől azt reméled, hogy megadhatja neked azt, amit csak az agapé adhat meg. Valahányszor csak visszaemlékezel az agapéra, saját magadra emlékezel vissza. Továbbszőve ezt a gondolatot: az agapé emlékszik vissza saját magára. Hiszen a valóságban te magad vagy az agapé. Minden visszaemlékezéssel feléleszted az agapé-vírust, amíg szét nem rombolja az összes önmagadról alkotott elképzelésedet. Hogy mi marad ezután? Természetesen az agapé, a valódi természeted, mi más! Ezek után már nem fogsz vágyni semmire? Nem fog érdekelni semmi? Nem lesz kedvtelésed, nem lesznek szenvedélyeid? Nem fogsz részt venni a társadalmi életben? Nos, ez igen ritkán történik így, jellemzőnek nem mondható. Az agapé-vírus ugyanúgy hat, mint a többi vírus: láthatatlanul, és nem úgy, mint egy kalapács, amely darabokra töri a magadról alkotott képedet. Nem semmisíti meg az egódat, de az illúzióidat eltörli. Továbbra is létezel majd, továbbra is gondoskodni fogsz a létszükségleteidről, de már csak ebből a gyakorlati szempontból szükséges okból 21


azonosulsz az egóddal. Vagyis már nem fogod azt hinni, hogy te az egód vagy. Egódat a sok egyéb tárgy egyikének tekinted majd. Esetenként egy másik tárgyat vagy egót még a sajátodénál is fontosabbnak tartasz. Például a társadat. Vagy a gyermekeidet. Vagy egy könyvet, amely magával ragad. Ugye, eddig is előfordult már, hogy teljesen magával ragadott egy másik tárgy? Amikor például érdekes könyvet olvasol vagy egy izgalmas filmet nézel, közben nem vagy tudatában önmagadnak és az egódnak. Ilyenkor teljesen az olvasott vagy látott történet hatása alá kerülsz. Nem azt bizonyítja mindez, hogy az egód végső soron nem más, mint eszköz, amelyen keresztül érzékelheted a tárgyak világát? Az agapé-vírus a napnál világosabban megmutatja: nem az vagyok, amit érzékelek. Mindig és mindenben az agapé vagyok. Felesleges azon gondolkodnod, hogy mikor ismered fel ezt egyértelműen. Ha egy konkrét időpontra összpontosítasz, akkor – legalábbis időlegesen – leállítod az agapé-vírus működését. Az agapé csak akkor működik optimálisan, ha egyszerűen mindenben szereted magadat. Bármi történjék is, szeress tárgy nélkül. Ennyi az egész! Ez az út nem vezet konkrét célhoz. Hiszen már célt értél: az, hogy mindent szeretsz, szétrombolja azt a hamis illúziót, hogy valaha más voltál vagy más lehetsz, mint az agapé. Biztos lehetsz benne, hogy ha „megfertőződtél” agapé-vírussal, többé nincs visszaút! Ha szabadulni akarnál is – semmi esélyed! Ezt a vírust nem lehet egyszerűen eltávolítani. Nincs olyan vírusirtó program, amely letörölhetné tudatod merevlemezéről. A vírus át fogja hatni létezésed minden pillanatát, tested minden sejtjét. Próbáld csak meg hosszú időre elfelejteni a szeretetet! Próbáld meg ostobaságnak tekinteni és félredobni ezt a módszert! Látni fogod, hogy lehetetlen. Maga a vírus fog emlékeztetni a szeretetre, mert szüksége van erre a táplálékra. Ha egyszer megérezted ezt a rezgésszintet, nem fogsz tudni tartósan lemondani róla. Hogy miért? Mert reménytelenül megfertőződtél. Gratulálok! 22


Nem-duális tudat „Bármit teszel is, szeresd magad azért, hogy megteszed. Bármit gondolsz is, szeresd magad azért, hogy ezt gondolod.” Thaddeus Golas

A módszer, amelyet Thaddeus Golas gondolatai és A lusta ember útikalauza a megvilágosodáshoz (Prakash Könyvtár, 2010) című könyve alapján ajánlok, nem jobb, nem hasznosabb és nem hatékonyabb, mint más módszerek. Csupán egyszerűbb alkalmazni. Én legalábbis egyetlen más módszert sem ismerek, amely ennyire egyszerűen érthető és könnyebben használható volna. Egy dologgal azonban tisztában kell lenned, még akkor is, ha már ismered a megjelent könyveimet, és a gyakorlatban is alkalmazod az agapé-elvet: e módszer használatával nem fogsz máshová eljutni, mint ahol most vagy. Ez a módszer, mint az összes többi, amely valódi természeted felfedezésére irányul, csakis oda fog vezetni, hogy végül nem hiszed majd, hogy bárhová megérkezhetsz vagy meg kell érkezned. Ha eddig eljutottál, akkor a módszer elérte célját, és többé nincs rá szükséged. A gyakorlat nagyon egyszerű: szeress, bármi történjék is! Tényleg szeress mindent, ami mindennapjaid során történik. Teljesen mindegy, hogy érzelmileg a csúcson vagy-e vagy hullámvölgyben. Hogy tetszik-e a helyzet vagy sem. Hogy boldog vagy-e vagy boldogtalan. Hogy az adóhivatal azt közölte-e veled, hogy jelentős mennyiségű adót fog visszautalni neked, vagy tőled akar jókora adótartozást behajtani. Hogy társad virággal érkezik-e vagy épp összevesztek. Hogy üres országúton száguldasz-e vagy dugóban araszolsz. Hogy 23


legszívesebben átölelnéd-e az egész világot vagy szíved szerint felpofoznád ellenszenves vitapartneredet. Hogy a nyaralást tervezed-e lelkesen vagy bosszúsan túlórázol. Bármi történjék is – az a legfontosabb, hogy minden helyzetben érezd a tárgy nélküli szeretetet. Még akkor is szeress, amikor önmagadat sem tudod szeretni, nem akarod szeretni, vagy nem akarod gyakorolni, hogy mindent szeress. Gyakran megkérdezik tőlem: „Mit tegyek, hogy még mélyebb legyen bennem a szeretet, és még erősebben érezzem magamban?” Mindig ugyanazt válaszolom: a gyakorlatnál nincs jelentősége annak, hogy mennyire erősen érzed magadban a szeretetet. Néha eltölt majd a boldogság érzése, néha pedig rosszkedvű, dühös vagy zaklatott leszel. Akkor szeresd magad azért, mert rosszkedvű, dühös vagy zaklatott vagy. A gyakorló minden érzelmi állapotban felfedezi a lehetőséget arra, hogy szeresse azt, amit éppen átél, mert ez a gyakorlat nem az etikus viselkedésről és nem is a kellemes érzésekről szól. Éppen ellenkezőleg: nagyon fontos – és kell is – érzékelni és szeretni a kellemetlen érzéseket, mert különben zavart keltenek a belső világodban és betegséget okoznak. Engedd meg, hogy létezzenek, de közben ne felejtsd el szeretni magadat. Ellenkező esetben ezek a kellemetlen érzések pusztító, ellenőrizhetetlen erővé változhatnak! Ennek a gyakorlatnak az alapvető lényege az a felfedezés, hogy már most abban az állapotban vagy, amelyet elérni igyekszel. Ha egyszer megtapasztaltad ezt a csodálatos felfedezést, rá fogsz jönni, hogy hullámzó érzéseid és a változó helyzetek nem gyakorolnak rád különösebb hatást. Hadd mutassam be egy egyszerű ábrával a gyakorlat hatásrendszerét:

24


NEM-DUÁLIS SÍK ÉN VAGYOK a valódi természetünk

+

– DUÁLIS SÍK VILÁG „munka-én”

Az ábra alsó részén látod azt a síkot, ahol mindennapi életünket éljük: a duális síkot, amelynek világ a neve, ahol öröm és fájdalom, problémák és megoldások, szép és csúnya dolgok adják egymásnak a kilincset. Ez sohasem fog megváltozni, és nem is változhat meg, mivel a világ, akárcsak egy gép, pozitív és negatív pólussal működik. A háromszög csúcsa mutatja valódi természetünket, minden létezés nem-duális forrását. Különböző elnevezései vannak: tao, Brahman, Isten, semmi, üresség, abszolútum, ősok, Egy stb. Valódi természetünket minden korszakban és minden kultúrában másként nevezték, de az egyéni élmény szempontjából a fogalmaknak nincs jelentőségük. Az egyéni tapasztalás nem más, mint a létezés természetes és változatlan érzékelése: én vagyok. Ezt a síkot nem-duálisnak nevezzük, mert végső soron mindenben csak az egyetlen létezik, és ennek a természete a szeretet (görögül: agapé). Ezen a síkon nincsenek problémák, mivel itt, a duális síktól eltérően, nem vagyunk kitéve változásnak. 25


Valódi természetünket azonban általában elfelejtjük. A világ oly mértékben magára vonja a figyelmünket, hogy tényleg elhisszük: az az élőlény vagyok, aki a kozmosz hatalmas kulisszáival és más élőlényekkel körülvéve ténylegesen nem más, mint egyfajta munka-én. Hasonlítsuk össze „magafeledésünket” egy sakkvilágbajnok koncentrációjával, akinek a fejében csak a játék és a sakkfigurák léteznek. A duális síkon, az élet színpadán lényegében mi is „kiiktattuk” vagy „elhagytuk magunkat”, és közben elfelejtettük, kik vagyunk valójában. Vagyis tényleg azt hisszük, hogy a duális síkon tevékenykedő munkaénünk minden, ami vagyunk. Pedig ez a munka-én valójában arra szolgál, hogy kreatívan tevékenykedhessünk és kifejezhessük önmagunkat. A munka-én olyan, mint a festő ecsetje, mint a szobrász vésője és kalapácsa, mint az író tolla. Ha gyakoroljuk, hogy minden helyzetben szeressünk, főleg kellemetlen szituációkban és rossz érzések esetén, minden alkalommal távolabb kerülünk a szóban forgó eseménytől a duális síkon, és automatikusan nem-duális állapotba kerülünk. Minél jobban megismerjük ezt az állapotot, annál inkább tudatunk felszínére kerül valódi természetünk. Egyszer aztán eljön az idő, amikor már semmi, sem a munka-én tevékenysége, sem a kellemetlen életkörülmények nem tudják háttérbe szorítani. Mindegy, milyen érzelmi állapotba kerültél; ha 1. érzékeled, 2. elfogadod és 3. szereted magad mindezzel együtt, elszakadsz a mindenkori érzelemtől vagy helyzettől, és egyfajta üresjáratba kerülsz. Hogy valójában mi az elszakadás állapota? Nem más, mint a természetes állapotod. Mivel az ember megszokta, hogy a duális síkon kizárólag a személyiségével (munka-énjével) azonosuljon, kezdetben egészen különleges tapasztalatnak fog tűnni az elszakadás állapota. Ezért valószínűleg csalódott leszel, mert újra és újra visszaesel a negatív érzelmi állapotba, és mindent meg fogsz tenni, hogy ismét elérd ezt a „csúcsélményt”. Ám ha szorgalmasan gyakorolsz, és nem engeded eltántorítani magad 26

Werner Ablass: Engedd megtörténni az életed!  

Webáruház: http://bioenergetic.hu/konyvek/werner-ablass-engedd-megtortenni-az-eleted Facebook: https://www.facebook.com/Bioenergetickiado...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you