Issuu on Google+

A HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

Készítette: Szintén Bianka

Témavezető: dr. Rétfalvi Donát

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar


TARTALOMJEGYZÉK 1. Témafelvezetés.........................................................................................................................05 1.1. Katasztrófákra való reagálás...............................................................................................................06 1.1.1. Katasztrófák hazánkban......................................................................................................................07 2. Két, meghatározó építész a humanitárius építészet területéről..................................08 2.1 Shigeru Ban és a katasztrófák............................................................................................................08 2.1.1. Paper emergency shelters for UNHCR – Byumba Refugee Camp, Rwanda..........................10 2.1.2. Paper log house....................................................................................................................................11 2.1.3. Paper Partition System 4.....................................................................................................................13 2.1.4. Összegzés és vélemény.......................................................................................................................13 2.2. A humanitárius építészet Diébédo Francis Kéré látásmódján keresztül..................................16 2.2.1. Primary School / Gando / Burkina Faso..........................................................................................17 2.2.2. School Library / Gando / Burkina Faso............................................................................................18 2.2.3. Surgical Clinic and Health Center / Léo / Burkina Faso...............................................................19 2.3.4. Összegzés és vélemény.......................................................................................................................20 2.3. Konklúzió és a mindennapokhoz való közelítés............................................................................22 3. Hajléktalanhelyzet...................................................................................................................25 3.1. Kialakulása...............................................................................................................................................25 3.2. Hajléktalanok száma és összetétele.................................................................................................27 3.3. Okok és körülmények..........................................................................................................................27 3.4. „Táptalaj” - létminimum és mélyszegénység...................................................................................28 3.5. Hajléktalan-ellátás.................................................................................................................................28 3.5.1. Az ellátás szintjei...................................................................................................................................30 3.6. Lehetőségek, megoldások..................................................................................................................32 3.7. Közelítés az emberekhez.....................................................................................................................34 3.7.1. Fedél Nélkül utcalap.............................................................................................................................34 3.7.2. Elfogadás, előítéletmentesség, esélyegyenlőség (3S)..................................................................34 3.8. Miértek és sztereotípiák.......................................................................................................................36 3.9. Konklúzió.................................................................................................................................................38 4. Nehézsorsú dolgozók háza...................................................................................................39 4.1. Mintapéldák............................................................................................................................................40 4.1.1. VinziRast-Mittendrin.............................................................................................................................40 4.1.2. Nyitás az utcára.....................................................................................................................................42 4.2. Meglévő épület újragondolása..........................................................................................................42 4.3. Működés és funkciók............................................................................................................................42 4.3.1. Az elérni kívánt cél................................................................................................................................42 4.3.2. Problémák és lehetőségek bemutatása...........................................................................................42 4.3.3. Kialakítandó funkciók körének meghatározása.............................................................................46 4.3.4. Funkcióséma...........................................................................................................................................47 4.3.5. Stakeholder analízis..............................................................................................................................50 5.

Összefoglalás............................................................................................................................50

Köszönetnyilvánítás...........................................................................................................................50 Irodalomjegyzék.................................................................................................................................51


4

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


1.

TÉMAFELVEZETÉS

Az egyetemi képzés során találkoztam először a humanitárius fogalomnak az építészetben történő alkalmazásával. Szociális érzékenységem különösen nyitottá tesz minden olyan témára, ami emberközpontú, amihez fontos az empátia. Ebből adódóan, amikor felmerült lehetőségnek egy szemináriumon a humanitárius építészet, mint kutatási téma, biztos voltam benne hogy ez az a terület, melybe szeretnék jobban belemélyedni. A fogalom tisztázása után, a talált külföldi példák rászorulókhoz való viszonya és érzelmi töltöttsége, tovább erősítette bennem döntésem helyességét. A kutatás során, Magyarország vonatkozásában a hajléktalanok csoportjában találtam meg azt a réteget, akiken építészeti beavatkozással segíteni tudnék. A társadalmi problémák megoldásából mindenkinek a lehetőségei szerint ki kell venni a részét, én az építészeti látásmódomon és megközelítésemen keresztül, az alábbi utat tudom bemutatni. A XXI. század növekvő problémája, az erősödő környezeti hatások, és kiélezettebb társadalmi egyenlőtlenségek, feszültségek miatt kialakuló helyzetek kezelése, megoldása. A fejlett társadalmakban, az emberek nagy része mindennapjait a biztonságot nyújtó környezetében éli, a fejlődés nyomán épülnek a magasabbnál magasabb házak, szállodák, bevásárlóközpontok. Az emberek többsége burokban éli mindennapjait, nem hajlandó az azon túli világról tudomást venni, miközben akár az általa lakott településen is jelentős számban élnek méltatlan körülmények között társai. Nem is említve egy harmadik világbeli ember életkörülményeit, bár ez elérhetetlen távolság, ha a környezetében élőkről sem vesz tudomást. Soha nem látott mértékben nyílik a társadalmi olló, ami a globális problémákon túl, hazánkban is egyre több embernek okoz komoly nehézségeket. A méltatlan körülmények között élők csoportja nagyon széles, lehetnek ők egy szegényebb nemzet alsóbb rétegei, egy népcsoport tagjai, egy háború, vagy természeti katasztrófa túlélői, de ide tartoznak a kirekesztett kisebbségben élők, eladósodottak, munkanélküliek, vagy valamilyen függőségben szenvedők is. A közös bennük, hogy mind segítségre szorulnak. A humanitárius építészet feladata az emberi bánásmódra törekvő, az embereken segítő építészeti tett. Bár a cél közös – a segítségnyújtás –, a megoldás mindig hely specifikus. Minden esetben a legfontosabb azonosulni, megérteni az egyént, a probléma összetettségét és gyökerét, és úgy segíteni, hogy közben az adott személyt helyezzük a középpontba.

Számomra ez a humanitárius építészet lényege: az emberiességi, az embereken segítő, emberbaráti1 építészet. Nevéből is adódóan ez az építészeti forma nem profitorientált, civil-, nonprofit szervezetek dolgoznak közösségben, hely-specifikus projekteken. A humanitárius építészet szükségességének kiváltó oka sokféle lehet, melyeket három nagy csoportra bontottam: -- 1.) Katasztrófák esete, ez lehet természeti, de emberi indíttatású is. -- 2.) Súlyosan elmaradott népcsoportok, országok, ahol a tudás, az oktatás hiánya, az éghajlat, a betegségek, vagy akár az elnyomás okozza a problémákat. -- 3.) A fejlett országokban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek nyomán mélyszegénységben élő réteg. Az első csoport felismerése a legegyszerűbb, általában váratlanul történik egy nagy léptékű esemény okán: földrengés, árvíz, robbanás, stb. A katasztrófák elszenvedői fizikálisan és mentálisan is sérülnek, az addigi életvitelük rövid idő alatt megváltozik. Erre gyorsan érkezik a segítség, a kormányok, a segélyszervezetek részéről, akik minél hamarabb igyekeznek visszaállítani az eredeti állapotot. Az ilyen esetek megoldására bevált módszerek vannak, melyek többé kevésbé sikeresen működnek is. A második kategória megértése már sokkal összetettebb, mivel az ott fennálló helyzet nem új keletű, már évek, évtizedek, vagy még régebb óta ugyanúgy élnek. Emiatt és azért mert ezek a problémák földrajzilag is távol vannak tőlünk, könnyű elódázni, nem törődni vele, nehéz támogatót találni a segítséghez. Mivel elmaradott térségekről beszélhetünk, a megoldás komplex és átgondolt terveket igényel. A lakókörnyezet fokozatos ellehetetlenülése és a támogatás teljes hiánya vezet a népvándorlásokhoz, melynek kezelése nagy kihívást jelent a modern társadalmak részére. A harmadik eset teljes mértékkel egyeztethető hazánkkal is, ennek kapcsán mindenkinek van már személyes tapasztalata, véleménye. A második csoporttal ellentétben, itt már nem távoli a probléma, hiszen közöttünk élnek az elszegényedett ¹ KEMÉNY GÁBOR (1999), Nyelvi mozaik. Elérhető az interneten: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/ edes_anyanyelvunk/9903d.htm (2016.01.10.)

05


rétegek. Lehet ez is váratlan, egy ember elveszíti a munkáját, balesetet szenved, áldozat lesz, de mivel ez jelentéktelen a társadalom egészét tekintve, általában nem érkezik központi segítség. Egy hosszabb folyamat is eredményezheti a mélyszegénységet, például, ha valaki egy krízishelyzetbe kerül, mely során elveszít mindent, beleértve a barátok, családtagok támogatását is. Ebben az esetben főként a mentális sérülés a nagyobb és mivel a folyamat tartós és vég nélkülinek látszik, nehezebb a megoldás is.

távú megoldásokra már vannak bevált módszerek. A humanitárius építészeti munkáknál nem az anyagi javadalmaztatás az elsődleges szempont, nem egy fenntartható munkamódszer, hanem a társadalmi problémák megoldása, segítségnyújtás az építészeten keresztül. Az újjáépítést a lehető legjobb módon kell elvégezni, úgy hogy a jövőben minél kisebb legyen a kockázata annak, hogy előforduljon a katasztrófa. A humanitárius építészetnek tehát nem csak a jelen problémájának megoldásával kell foglalkozni, hanem a megelőzésével is. A biztonságos és méltó menedékhez 1.1. KATASZTRÓFÁKRA VALÓ REAGÁLÁS minden embernek joga van. A katasztrófák utáni segítségnyújtás menetének többről kell szólnia, mint A humanitárius építészet létjogosultságának egy új tető építése az emberek feje fölé vagy egy környezet felöli fő kiváltó oka a klímaváltozás, melynek egészségügyi sátor felállítása. A területek újjáépítése hatására egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási adott célokról szól, a helyi kultúráról, környezetről és viszonyok, rekordméretű tűzvészek, árvizek, tornádók gazdaságról. A legjobb építészeti mód, hogy javítsuk, pusztítanak, hatalmas károkat okozva, emberek tökéletesítsük az előző állapotot és a tervezés során tömegeit téve földönfutóvá, kényszerítve lakóhelyük figyelembe vegyük a lehetséges kockázati tényezőket. elhagyására. Ezt nagymértékben elősegíti és felgyorsítja Segítségnyújtáskor, a megfelelő eredmény elérése a civilizáció felelőtlen energiafelhasználása, a pillanatnyi érdekében a károsult közösséggel való munka hosszú nyereség miatti környezetrombolása és rendkívüli káros távú. Megértőnek és konzultatívnak kell lenni és ki anyag kibocsátása. Szinte már napi szinten kerülnek kell használni a helyi adottságokat. A legjobb, ha a elő javaslatok és születnek szabályozások ennek rekonstrukcióban az érintett helyi emberek maguk is mérséklésére és esetleges megoldására. Véleményem részt vesznek. szerint, amíg nem valósul meg egy világszintű összefogás Ezzel a megközelítéssel szemben áll az ejtőernyős ezen a téren, addig csak súlyosbodni fog e társadalmi tervezés, amikor egy kaptafára előre gyártott szabvány probléma. Ameddig a jelenleg megszerezhető nyereség szerkezeteket, kész, iglu stílusú házakat telepítenek. jobban dominál egyes területeken – iparágakban, Egyrészt ezek nem feltétlenül alkalmasak az adott országokban, akár csak nagy befolyással bíró éghajlaton szerepük betöltésére, másrészt nincs emberekben –, mint a biztosan nem tudható, évtizedes bevonva a helyi lakosság, nincs közösségépítő szerepe. távolságokban lévő jövő, addig csak kis lépéseket lehet Ezek a kísérleti házak gyakran elég drágák is, van sokféle tenni a megoldás érdekében. Ez idő alatt egyre több próbálkozás, de szinte sohasem működik ez a módszer. lesz a katasztrófahelyzet, melyek kezelését a kormányok A humanitárius építészet során olcsó módszereket és a hatóságok végzik, akiket érthető okokból nem kell keresni, mert a katasztrófa méretétől függően érdekel a segítségnyújtás során, a magasabb építészeti akár több százezer menedékről is lehet szó egy adott minőség. Az építészeti megoldások rendszerint gyártó esetben és ott már hatalmas méreteket ölthet a költség vagy kivitelező cégtől érkeznek, melyek előre gyártottak, különbség. Ugyanígy megsérülhet az infrastruktúra tömegesek és ipari léptékűek mind a minimális funkciók, is, melynek helyreállítása további jelentős összegeket mind a kinézet alapján. emészt fel. A foglalkoztatás és átképzés épp olyan A humanitárius építészet területe jóval fontos, mint az összetört közösség újjáépítése, ezek több a katasztrófák utáni menedéknyújtásnál. Ha további okok arra, hogy ne előre gyártott megoldásokat építész-tervezők is részt vesznek a katasztrófa utáni keressünk.2 munkálatokban, akkor közreműködésükkel a gyors segítségen és a praktikumon túl olyan megoldásokat lehet létrehozni, mely a segítségre szorulók lelki és fizikai fájdalmát, kiszolgáltatottságát is enyhíteni tudja. Ehhez szükséges, hogy legyenek olyan építészek, akik nem csak gazdag és kivételezett ügyfeleknek dolgoznak, hanem nyitottak a kiszolgáltatott közösségek irányába ² LOUISE MURRAY (2015), Disaster relief: humanitarian is. Humanitárius építészként, fontos a helyi jelentét, architecture for post-disaster shelter. Elérhető az interneten: a katasztrófa utáni követlen időszakban az azonnali http://eandt.theiet.org/magazine/2015/01/sheltering-fromszakszerű reakció és segítségnyújtás. A későbbi, hosszú disaster.cfm?origin=EtOtherStories (2016.01.10.) 06

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


1.1.1. KATASZTRÓFÁK HAZÁNKBAN A humanitárius építészet a természeti katasztrófák oldaláról megközelítve Magyarországon távoli fogalomnak tűnik, mert éghajlati és területi adottságaink miatt szerencsés helyzetben vagyunk e téren. Az viszont megfigyelhető hazánkban is, hogy a 2000-es években háromszor is volt történelmi rekordmagasságú a Duna vízállása Budapesten – legutóbb 2013-ban3 –, ami véleményem szerint alátámasztja az éghajlatváltozás problémakörét. Szorosan ehhez kapcsolódnak az emberi mulasztások, tévedések, véletlenek okozta tragédiák, melyek szintén váratlanul következnek be. Erre egy szomorú példa, a 2010 októberében átszakadt timföldgyári zagytározó gát. Ennek nyomán a Devecseri kistérségben, a mélyebben fekvő területeken, 40 négyzetkilométeren terült szét az erősen lúgos, maró

hatású ipari hulladék, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva. tíz ember meghalt, házak százai váltak lakhatatlanná a nyomán.4 A továbbiakban, számomra fontos és kiemelkedő építészeken és munkáikon keresztül mutatom be a humanitárius építészet lehetőségeit, feladatait, igyekezve közelíteni hazánkhoz és az itthoni problémákhoz. Több oldalról megvilágítva, nyilvánvalóvá szeretném tenni, hogy bár az emberek többsége itthon a humanitárius építészet kapcsán rögtön a katasztrófák utáni helyreállításra gondol, az jóval több és összetettebb annál.

³ HOMOKINÉ UJVÁRY KATALIN (2013), Történelmi árvíz a Dunán – 2013 június. Elérhető az interneten: http:// met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index. php?id=747&hir=Tortenelmi_arviz_a_Dunan_-_2013._junius (2016.01.10.)

⁴ HVG.HU (2013.08.28.), Elköltöttek minden pénzt a vörösiszap-alapból. Elérhető az interneten: http://hvg.hu/itthon/20130828_ Vorosiszap_karmento_alap_elfogyott (2016.01.10.)

A vörösiszap katasztrófa után

07


2.

KÉT, MEGHATÁROZÓ ÉPÍTÉSZ A HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET TERÜLETÉRŐL

Shigeru Ban

2.1 SHIGERU BAN ÉS A KATASZTRÓFÁK

Japán építész, aki a humanitárius építészet egyik úttörője. Személyisége, világnézete, az emberiséghez való hozzáállása, szakmaisága és elért eredményei egyaránt figyelemre méltóak. Egy sztárépítész, aki magától értetődőnek tartja, hogy munkájával ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ötvözi a világszínvonalú magánpraxisát az innovatív, mégis praktikus megoldásokkal, ezt felhasználva a menedékházak építésénél katasztrófa sújtotta területeken, amelyet saját önkéntes (VAN Önkéntes Építészek Hálózata) szervezetén keresztül végez. Úgy véli, számára az egyetlen különbség a kiváltságos embereknek való építés és a katasztrófa helyszíneken való építés között az, hogy fizetnek-e neki vagy sem. Az irodájából egyedül ő foglalkozik ilyen projektekkel, a fizetett alkalmazottjai esetében nem megengedhető hogy ingyenmunkákon dolgozzanak. Nem sátortáborokat épít, hanem sajátos esztétikával bíró lakhelyeket. Azt vallja, hogy az ideiglenes lakhelyeknek mérsékelniük kell a szenvedők kiszolgáltatottságát, fizikai és lelki fájdalmát. Az építkezések során helyi partnerekre támaszkodik, és egyetemi hallgatókat von be. Ez utóbbi csoport a legfontosabb, mert nem az anyagi haszon motiválja őket, hanem a tapasztalatszerzési lehetőség. Sokszor merül fel kérdésként, hogy egy katasztrófa után milyen biztonságot ad egy könnyűszerkezetes építmény? Shigeru Ban a tapasztalatai alapján azt vallja, hogy a még friss élményekkel teli túlélők rendszerint megkönnyebbülve költöznek be egy láthatóan is könnyű tetőszerkezet alá, nem érzik magukat újra 08

életveszélyben.5 Az általa kifejlesztett technológiával készült kartonpapírból épít olyan struktúrákat, melyek átmeneti, ám akár hosszabb távon is lakható otthont biztosítanak a katasztrófák túlélőinek, a lehető legminimálisabb költségekkel. Felhasználja a helyben talált könnyen feldolgozható építőanyagokat is, melyek aztán lebomlanak, vagy újrahasznosítják őket. Indiában, egy korábban ott megismert technikával, kézzel előállított papírból alakított ki belső tereket egy hotelben, ezzel a művészeten túl munkát is biztosítva a helyieknek. A betont nem tekinti megfelelő építőanyagnak, mert nem hasznosítható újra, de nem is elég erős és tartós ahhoz, hogy például kibírja a nagyobb erősségű földrengéseket. Ugyanakkor, az általa tervezett, fával és acéllal kombinált, egyszerűen felépíthető és újraépíthető papírkonstrukciók erre kiválóan alkalmasak.

⁵ SZEMEREY SAMU (2012.), Templomok papírból. Elérhető az interneten: http://m.magyarnarancs.hu/kepzomuveszet/templomokpapirbol-80063?pageId=3 (2016.04.30.)

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Shigeru Ban rendszeresen felkeres természeti vagy emberi katasztrófa sújtotta helyszíneket, annak érdekében, hogy a fennálló hajléktalanhelyzetet javaslataival, intelligens, ideiglenes hajlékokkal támogassa.6 Már akkor a fenntarthatósággal foglalkozott, amikor ez a fogalom valójában még nem is létezett. 1986-ban kezdett újrahasznosított anyagokból építeni, s úgy találta, hogy nincs egyenes összefüggés az anyagok keménysége és szilárdsága, illetve tartóssága és stabilitása között. Az általa folyamatosan fejlesztett, víz-és tűzálló kartoncsövek olcsó, könnyen és gyorsan felépíthető lehetőséget biztosítanak ideiglenes építmények kialakításához.7 Tevékenysége nem merül ki az átmeneti szállások megteremtésében. Épített Olaszországban ideiglenes előadótermet a város zenészeinek, Japánban a meglévő tömegszállások szeparálását oldotta meg, hogy legyen magánéletük az ott lakóknak, a kóbei Japán földrengés

után papírtemplomot épített, amit a közkedveltsége miatt 10 év után bontottak csak el.8 Számomra az ő munkássága azt bizonyítja, hogy sokszor a legegyszerűbb megoldások is segítenek és az egyszerű anyagok is magas esztétikai minőséget tudnak nyújtani. Olyan konstrukciókat hozott létre, amit a közembere is könnyen tud kezelni, így a katasztrófák esetén fontos gyorsaság létre tudott jönni. Nem egy tipizált megoldást keres, ami bárhol alkalmazható, hanem az emberek igényeihez igazodva, rajtuk segítő rendszerben dolgozik. A korábbi ötleteiből merítve, mindig az adott környezetre tervezi át a meglévő struktúrákat. A humanitárius építészet során az egyik legfontosabb dolog, a probléma alapjának végiggondolása és arra a megfelelő válaszadás. Erre egy példa a ruandai menekülttábor.

Paper emergency shelters for UNHCR - Byumba Refugee Camp, Rwanda

⁶ LOUISE MURRAY (2015), Disaster relief: humanitarian architecture for post-disaster shelter. Elérhető az interneten: http://eandt.theiet.org/magazine/2015/01/sheltering-fromdisaster.cfm?origin=EtOtherStories (2016.01.10. ⁷ MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA (2012), Építészet kartonpapírból - Shigeru Ban Budapesten. Elérhető az interneten: http://archiv.mek.hu/index. php?option=com_content&task=view&id=3598&Itemid=52 (2016.01.10.)

⁸ PHILIP JODIDIO (2015), Shigeru Ban Complete Works 1985-2015. Taschen

09


2.1.1. PAPER EMERGENCY SHELTERS FOR UNHCR – BYUMBA REFUGEE CAMP, RWANDA Az afrikai civil háború következtében, Ruandában 1994-ben több mint 2 millió ember veszítette el otthonát, vált hajléktalanná. A byumbai menekülttáborban az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) menekültügyi főbiztosi hivatala (UNHCR), alumínium oszlopokkal és műanyag lemezekkel látta el a menekülteket, hogy abból építsenek maguknak átmeneti szállásokat. A kétségbeesett, mindenüket elvesztett emberek azonban inkább eladták az alumíniumot és helyette fákat vágtak ki tartószerkezetként. Emiatt, a szervezetnek újabb javaslattal kellett előállni a már kritikus méreteket öltő erdőirtás miatt. Shigeru Ban javaslatára kezdték el az alacsony költségvetésű papírcsöveket felhasználni, hiszen tartószerkezetileg megfelelt a célnak és nem merült fel az eltulajdonítás eshetősége sem. Három prototípus menedékhelyet terveztek és értékeltek tartósság, ár, és a természettel szembeni ellenállóság alapján.

Ez utóbbinál főként a helyi adottságok miatt azt vizsgálták, hogy a termeszek hogyan viszonyulnak az anyaghoz, mennyire lesz velük szemben ellenálló. A papírcsövek kis és egyszerű berendezésekkel előállíthatók ezért költségmegtakarítási szempontok alapján, a helyszínen gyártották és rakták össze az elemeket. A sátrak mérete és a szerkezet egyszerű kezelhetősége miatt a helyiek is ki tudták venni részüket a munkából.9 Ennél a példánál kiválóan látszik, hogy nem elég felületesen kezelni a problémát, olyan építőanyagot kellett felhasználni, ami önmagában értéktelen, de a funkcióját ellátja. Shigeru Ban technikája maradandó megoldást tudott eredményezni, úgy hogy közben maximálisan figyelembe vette a rászorulók igényeit. Ezt a módszert később Nepálban és számos egyéb helyen, esetben is felhasználta, az adott igényeknek megfelelően átalakítva.

Paper emergency shelters for UNHCR - Byumba Refugee Camp, Rwanda

⁹ SHIGERU BAN ARCHITECT (1999.), PAPER EMERGENCY SHELTERS FOR UNHCR – Byumba Refugee Camp, Rwanda. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects. com/works/1999_paper-emergency-shelter/index.html (2016.04.30.)

10

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


2.1.2. PAPER LOG HOUSE Egy másik példa arra, hogy alapjaiban nem hiba ugyanazt a megoldást alkalmazni több helyen is, ha megfelelően át van alakítva az adott területre, figyelembe véve annak adottságait. Japánban, az 1995-ös év januárjában bekövetkezett nagy kobei földrengés után több százezer ember elvesztette az otthonát. A kormány által biztosított ideiglenes lakások nem minden esetben a megfelelő helyen voltak, sokaknak ezáltal nehézkessé vált a közlekedés, akadályozta az iskolába járást. Emiatt a katasztrófa után még hónapokkal is sokan sátrakban éltek. Erre próbált meg választ adni Shigeru Ban, aki egy olyan, kevés pénzből létrehozható, bárki által megépíthető, ésszerű, esztétikus és szigetelt épületet tervezett, aminek a teljes alapterülete mindössze 16 m2 volt. Felajánlásokból, homokkal töltött sörös rekeszeket használtak a ház alapjának, erre kerültek rá a papírtekercsekből álló falak, melyek szigeteléséhez vízálló szivacs ragasztószalagot használtak. A mennyezetre és a tetőre sátorvászon került. A végeredmény egyfajta rönkház kabin lett, melyből év végére 27 készült el vietnámi és japán lakóknak. A házakat egymástól 1,8 m-re építették fel, a köztük lévő területet közösen használták.10 Ugyanezt a technológiát alkalmazták az 1999es törökországi és a 2001-es indiai földrengés utáni ideiglenes szállásoknál is. Törökországban az átlagos családméretek nagyobbak, ezért oda készült egy valamivel nagyobb alapterületű változat is, valamint több szigetelés került a szerkezetbe. A papírcsövek belsejébe aprított papírhulladék került, a mennyezet üvegszálas anyagból készült, valamint az igényeknek megfelelően kartonokat és műanyag lemezeket is felhasználtak.

SHIGERU BAN ARCHITECT (1995), PAPER LOG HOUSES Kobe, Japan. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/works/1995_paper-loghouse-kobe/index.html (2016.04.30.) 10

Indiában nem található sörös rekesz, ezért törmelék köveket használtak alapnak, melyet sárral bevontak. Tetőnek bambuszt alkalmaztak, amit cukornád szőnyeggel fedtek le, majd átlátszó műanyag ponyva került rá. Szellőzőt is kialakítottak, ami lehetővé tette a ház belsejében való főzést.11 A Fülöp-szigeteken a 2013-as évi tájfun akkora pusztítást végzett, hogy nagyon rövid idő alatt kellett számos ideiglenes házat építeni, amihez tovább kellett fejleszteni a Törökországban és Indiában alkalmazott háztípust. Az eddigi módszerekkel nagy mennyiségben bonyolult és időigényes lett volna az elemek gyártása, ezért nagy szükség volt az egyszerűsítésre. Az alap maradt a sörös rekesz homokkal töltve, erre padlólapok készültek kókuszdió fából és rétegelt lemezből. A ház oldalának papírcső keretbe tett, könnyen használható szőtt bambusz lapokat használtak, a tetőt pedig műanyag lapokra helyezett pálmalevél fonatokból készítették. Ennél a változatnál már beépítettek csatlakozási pontokat a papírcső elemekhez, ezért csak össze kellett illeszteni azokat. Ezzel a technikával, sokkal hamarabb összeállítható lett egy épület.12 A Papper log house esetében azt kell észrevenni, hogy míg egy rendszerről beszélünk, mégis akárhol felépült ez a struktúra mindenhol más igényekhez lett alakítva, mert minden kultúra és minden helyzet másféle megoldást kíván. Ezt a tervező észrevette és a lehetőségeihez mérten a legtöbbet adott egy jobb életkörülményhez. Mindig azon dolgozik, hogy jobbá tegye az eddigi módszereit és személyre szabja azokat az áldozatok számára úgy, hogy nehéz körülményeiken minél jobban segíteni tudjon. Ez a fajta hozzáállása megfigyelhető a PPS papír válaszfal rendszerénél is.

SHIGERU BAN ARCHITECT (2000-2001), PAPER LOG HOUSE - TURKEY, 2000 / BHUJ, INDIA, 2001. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/ works/2000_paper-log-house-turkey/index.html (2016.04.30.) 12 SHIGERU BAN ARCHITECT (2014), Paper Log House – Philippines, Cebu. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/works/2014_ PaperEmergencyShelter-Philippines/index.html (2016.04.30.) 11

11


12

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar

Paper log house _ Fülöp-szigetek

Paper log house _ Japán

Paper log house _ Törökország

Paper log house _ India


2.1.3. PAPER PARTITION SYSTEM 4 A PPS (papír válaszfal rendszer) egy egyszerű szerkezet, melynek célja a magánélet védelme a tömeges menedékszállásokon. Katasztrófák után sok áldozat kénytelen hosszabb ideig sportcsarnokokban, gimnáziumokban, nagy terekben idegenekkel együtt élni, ahol nincs magánéletük, nem tudnak hova félrevonulni, és ez az amúgy is bajban lévő embereket tovább terheli mentálisan és fizikailag is. Ennek megoldásaként fejlesztette ki a PPS rendszert Shigeru Ban, amit az évek során az alkalmazásakor felmerülő változtatási igényeket felmérve, mindig továbbfejlesztett. Papírcsövekből készül egy keret, amire vászon függöny kerül, így biztosítva a magánszférát. A szövetet el lehet húzni, mint egy függönyt, tekintettel a fertőzött területekre készült szúnyoghálós verzió is, távol tartva a rovarokat. Szerelése nagyon egyszerű, önkéntesek, de akár maguk az evakuáltak is össze tudják rakni. Több mint 50 helyszínen több mint 1800 válaszfalat építettek már fel a világ minden táján.13 Ha belegondolunk az áldozatok helyzetébe, akik egy nagyobb térbe kénytelenek tömörülni, otthont és magánéletet nélkülözve, akkor talán el tudjuk képzelni, hogy egy ilyen egyszerű megoldás mennyit tud segíteni a rászorulóknak. Itt is a találékonyság, a helyzetfelismerés, a humánus gondolkodás az, ami naggyá teszi ezt a rendszert.

2.1.4. ÖSSZEGZÉS ÉS VÉLEMÉNY

Paper Partition System

A fenti példákból látszik, hogy Shigeru Ban időt, energiát és pénzt nem kímélve bárhol megjelenik, ahova hívják, vagy ahol úgy érzi, hogy tud segíteni. A világ szinte minden pontján ismerik, az utóbbi évek alatt a papírcsöves technikáját egyre tovább fejlesztette. Ezeknél az építészeti feladatoknál kiemelten fontos a találékonyság, a gyors helyzetfelismerés és a kellő empátia. Azáltal, hogy minden munkájánál bevonja a diákokat, formálja a szemléletmódjukat, segíti a szakmai fejlődésüket, valamint bemutatja részükre az építészet egy olyan válfaját, amit az iskolapadban nem lehet elsajátítani. Véleményem szerint, az építészetének nagysága csak mélyreható elemzések után teljesedik ki egészében. Munkáit már felületesen nézve is, az ember rácsodálkozik az egyszerűségre és az azon túli magas műszaki és esztétikai minőségre. Ellenben ha tanulmányozza és megérti a projektek mondanivalóját, észreveszi, hogy minden humánus megoldás maradéktalanul az emberekért van, és a helyzetek humánus felismerése teszi naggyá a terveit. Ha csak a leghétköznapibbnak tűnő válaszfal rendszerét vesszük példának és megértjük a mögöttes gondolatokat, az egyszerű eszközökkel való segítségnyújtást, akkor már nem egy szimpla szerkezetet látunk egy csarnokban, hanem egy emberbaráti cselekedetet.

SHIGERU BAN ARCHITECT (2011), Paper Partition System 4. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/works/2011_paper-partition-system-4/index.html (2016.04.30.) 13

13


2.2. A HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET DIÉBÉDO FRANCIS KÉRÉ LÁTÁSMÓDJÁN KERESZTÜL

Diébédo Francis Kéré

A humanitárius építészet egy másik úttörője és hozzám közel álló embere Diébédo Francis Kéré. Az afrikai származású, Németországban élő építész munkássága már közelebb hozható a Magyarországon fennálló problémákhoz is. Követendő példának tartom azt, ahogy a hazájában felismert igényekre, választ is tudott nyújtani. Kéré, egy nyugat-afrikai, Gando nevű településről származik, amely Burkina Faso területén található. Ott az emberek nagy hányada földművelésből él, magas az írástudatlanság, kevés a kitörési lehetőség. A falu vezetőjének első fiaként, volt lehetősége olvasni tanulni és járhatott iskolába. Felismerte ebben a lehetőséget és elnyert egy németországi gyakornoki ösztöndíjat, majd bekerült a Berlini Műszaki Egyetemre, ahol építészmérnökként végzett.14 Tanulmányai alatt már foglalkoztatta, hogy miként tudna forrásokat szerezni egy iskola építéséhez szülőfalujában. Létrehozott barátaival egy alapítványt Schulbausteine für Gando néven, mely később a Kéré Foundation nevet kapta. Az alapítvány alapfilozófiája az, hogy ha mindenki csak egy téglát ad, abból is felépülhet később egy épület. Céljuk, a fejlődés előmozdítása Gando-ban, az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság támogatásával.15 Az alapítvány létrejötte után, jelentős gazdasági és logisztikai nehézségekkel küzdve, elkezdte építeni az iskolát Gando-ban. Szorosan együttműködve a

hazai közösséggel, kombinálta a hagyományos afrikai építési technikákat és anyagokat, a modern mérnöki módszerekkel. Felismerte és ráébresztette a falu lakosságát, hogy számukra ez egy lehetőség, ami az előnyükre válhat a következő években.16 A 2001-es évben nyitották meg az iskolát, azóta több mint ezer írástudó gyermek van a településen, van egy könyvtáruk és egészségközpontjuk. Mindezt a közösség építette Kéré és csapata tervei alapján és segítségével. Kéré szerint az építészet nagy felelősség. Tenni kell, ami szükséges és el kell tudni hagyni az önzést. Afrikában a víz és a találékonyság többet ér, mint a pénz. Az építészet számára kihívás, egy mód arra, hogy megoldja a problémákat és segítséget nyújtson a társadalomnak. Úgy gondolja, hogy az első alkalommal a legnehezebb dolog építészként harcolni a megvalósítandó elképzelésért és forrásokat szerezni a célok eléréséhez. A későbbiekben a sikeres eredmény megkönnyíti a folytatást, megnyitja az ajtókat. Egy teljesen más oldalról közelíti meg a humanitárius fogalmat, azt mondja, hogy általánosságban a humanitárius építészetet katasztrófa helyzetekre reagál. Ezzel szemben, Afrikában olyan alapvető igények merülnek fel, hogy épüljenek embereknek házak, ahol aludni tudnak és elkezdeni egy életet. Nem kell várni egy katasztrófára, hogy segíteni lehessen.

KERE ARCHITECTURE. Elérhető az interneten: http://www. kere-architecture.com/about/ (2016.04.30.) 15 Kéré Foundation. Elérhető az interneten: http://www.fuergando.de/index.php/en/2012-09-18-21-21-18/ who-we-are (2016.04.30.)

16

14

16

Kéré Foundation. Elérhető az interneten: http://www.fuergando.de/index.php/en/2012-09-18-21-21-18/ who-we-are (2016.04.30.)

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


A humanitárius építésznek a rászorulók szintjére kell lemenni és az ottani emberek nyelvén kommunikálva kell megtalálni azt a feladatot, amivel lehet segíteni. Adomány és jótékonykodás nem oldja meg az életüket.17 Afrikában iskolákat, könyvtárakat, oktatási és egészségközpontokat épít, kizárólag a helyi, szakképzetlen munkaerőre támaszkodik. Elképzeléseit rendszerint gallyal rajzolja a homokba, mert a munkások csak így értik meg, valamint csak a környéken kitermelt fából, agyagból és kőből alkot.18 Célja, Afrika és a fejlett országok közötti rés áthidalása.19 2.2.1. PRIMARY SCHOOL / GANDO / BURKINA FASO Az épület terve a rendelkezésre álló anyagi- és erőforrások, az éghajlat és az építőipari technológiák figyelembe vételével készült el. A kivitelezés során annak érdekében, hogy a legjobb eredményt tudják elérni a rendelkezésre álló szűkös anyagi lehetőségek mellett, a helyi hagyományos lakásépítési technikákat módosították és modernizálták annak érdekében, hogy szerkezetileg erős felépítményt kapjanak. A környéken a tradicionális építési anyag a sár és az agyag, bőségesen rendelkezésre állva. Agyagból készítettek téglát, ami olcsó és könnyen gyártható és nem utolsó sorban jó a hő elleni védelme is. Az ebből rakott falra került rá a messze túlnyúló ón tető, amelynek szerepe a falak védelme is. A tanítási terek belső mennyezete bőséges szellőzéssel ellátott perforált agyag, mely engedi felfelé áramolni a melegebb levegőt, ezzel biztosítva a megfelelő hőmérsékletet. A projekt sikeréhez hozzátett, hogy az egész faluközösség együtt építette, a gyerekek köveket gyűjtöttek, az asszonyok vizet hordtak a téglagyártáshoz. Az iskola 2001-ben készült el, 310 m² alapterülettel.20

Primary School / Gando / Burkina Faso

Primary School / Gando / Burkina Faso

ANATXU ZABALBEASCOA (2015), Francis Kéré: “La arquitectura es ensuciarse y empujar todos juntos”. Elérhető az interneten: http://elpais.com/elpais/2015/09/22/eps/1442916465_285411.html (2016.04.30.) 18 KATONA VILMOS (2015), Afrika Csillaga (portréfilm). Elérhető az interneten: http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/3438 (2016.01.10.) 19 MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET (2013), DIÉBÉDO FRANCIS KÉRÉ. Elérhető az interneten: http://meonline.hu/magyar-epitomuveszet-hirek/diebedo-francis-kere/ (2016.01.10.) 20 KERE ARCHITECTURE (2001), Primary School / Gando / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kere-architecture. com/projects/primary-school-gando/ (2016.04.30.) 17

17


2.2.2. SCHOOL LIBRARY / GANDO / BURKINA FASO Az elkészült általános iskola nagy sikere után – ami a környező falvak miatti növekvő diáklétszámban is megmutatkozott -, kezdeményezték az épület bővítését és egy iskolai könyvtár megépítését, összesen 460 m² alapterületen. A könyvtár épülete fizikai kapcsolatot alkot az iskolával és védelmet nyújt az iskola udvarának a széltől. Az épület széles körben elterjedt, a falusi nők által készített agyagedények felhasználásával épített mennyezete miatt. Az edényeket kereszt irányban félbe vágták, majd a mennyezet zsaluzatára fektették. Ezután ezeket körbe öntve készítették el a mennyezetet, így létrehozva a kör alakú mintákat, melyeken keresztül fény tud bejutni és a természetes szellőzést is biztosítja. Kívülről egy kinyúló hullámlemez tetőt helyeztek el fölötte, ami megvédi a beázástól és a közvetlen napfénytől. A napfény hatására felforrósodó fém tető a lent lévő hűvösebb levegőt felfelé mozdítja a mennyezeten lévő lyukakon keresztül, ezáltal létrehozva egy passzív hűtést az épületben. Az építkezések napjainkban még folyamatban vannak.21

School Library / Gando / Burkina Faso

School Library / Gando / Burkina Faso

KERE ARCHITECTURE, School Library / Gando / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kere-architecture.com/projects/school-library-gando/ (2016.04.30.) 21

18

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


2.2.3. SURGICAL CLINIC AND HEALTH CENTER / LÉO / BURKINA FASO 2014-ben megnyílt Léo városában 2248 m² területen a Sebészeti Klinika és Egészségügyi Központ, mely több mint 50 ezer ember ellátását szolgálja a városban és annak környékén. Megtervezéséhez fenntartható építészeti megoldásokat használtak, tömörített agyag téglából készültek a falak, melyek a hűvös éjszakai levegőt nap közben fokozatosan bocsájtják ki, így hűtve az épületet. A költségek csökkentése miatt egyszerűsítették az építési folyamatot moduláris építési rendszerrel, azonos méretű épületeket hoztak létre egyforma anyagok felhasználásával. A létesítmények tetejére 10 db egymással átfedésben lévő tető került, mely megfelelő védelmet nyújt a falaknak és árnyékot ad a belső és környező tereknek a nappali nagy melegtől. A játékos színű, vidám épületek egy központi folyosó körül helyezkednek el, biztosítva annak árnyékolását. Mindez azért fontos, hogy megfelelően barátságos környezet alakítsanak ki a betegek számára, ezzel is bátorítva őket az ellátásra.22

Surgical Clinic and Health Center / Léo / Burkina Faso

Surgical Clinic and Health Center / Léo / Burkina Faso

KERE ARCHITECTURE (2014.), Surgical Clinic and Health Center / Léo / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kere-architecture.com/projects/clinic-leo/ (2016.04.30.) 22

19


2.3.4. ÖSSZEGZÉS ÉS VÉLEMÉNY Az afrikai építész munkássága, nyíltsága és önzetlensége, még közelebb hozza a humanitárius építészetet az emberekhez, példát mutatva a szakmának, felhívja a figyelmet a társadalmi szerepvállalás fontosságára és egy követendő építészi viselkedésnormát állít fel eléjük. Kéré nagyon sokat küzdött, azért amit elért, egy harmadik világbeli országból érkezett ahonnan jóval nehezebb érvényesülésre jutni. Nem felejtette el honnan jött, végig az motiválta hogyan tudna a népén segíteni és nem az volt a célja hogy a múltat hátrahagyva fényűző életet éljen. Az egyetemen már tudta építészeti hovatartozását, élt benne egy jövőkép, amit el szeretett volna érni. Bármilyen katasztrófa a világon szörnyű dolog, de ő azt vette észre, hogy természeti csapások és háborúk nélkül is rengeteg ember méltatlan körülmények között él a Földön, akik életminőségén, jól átgondolt tervek segítségével, kevés anyagi ráfordítással is magas minősében lehet javítani. Ehhez mindenképp ismerni kell a kérdéses népcsoportot és a helyi viszonyokat, ami Kéré esetében nem volt probléma. Tudta, hogy mi az, amire szükség van és milyen eszközökkel lehet az ott élő emberek számára befogadhatóvá tenni. Az iskola megépítésével elindított egy folyamatot, egy reurbanizációt, ami esélyt és reményt adott a falubelieknek. Az iskola sikerével világszerte figyelmet kapott a település és újabb kapukat nyitott meg a falu fejlődéséhez és Afrika jobbá tételéhez. Mindez azért is kimagasló munka, mert olyan funkciókkal látta el szülőfaluját, amelyek korábban nem léteztek. Projektjeivel maradandó változást tudott elérni. Az épületeket minden esetben nagy társadalmi összefogással építették, ezzel is erősítve az emberekben az összetartást és azt, hogy magukénak érezhessék az elkészült intézményeket. Az anyaghasználat, az egyszerű, mégis magas mérnöki tudású szerkezetek teszik még nagyobbá a projekteket. Mindig az egyszerűségben gondolkodik és rájött arra, hogy miként tud a közösséggel együtt építeni. A munkafolyamatoknál minden korosztály ki tudja venni a részét, így későbbiek során is magáénak érezhetik az elkészült épületet. Munkáját megismerve és tanulmányozva kijelenthetem, hogy a falu nagyon büszke Kéré munkásságára, felnéznek rá és tisztelik. Kéré a sikereit mindig közös sikerként éli meg. Az ő építészetében az a legfontosabb, hogy mindent a faluközösségért tesz és velük együtt teszi azt úgy, hogy közben a környezetükben egyre jobb életminőség alakul ki.

20

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Diébédo Francis Kéré munkásságáról készült infógrafika (2016.)

21


2.3. KONKLÚZIÓ ÉS A MINDENNAPOKHOZ VALÓ KÖZELÍTÉS A humanitárius építészettel szerencsére ma már sokan foglalkoznak, naponta jelennek meg újabb és újabb cikkek, projektek. Számomra Ban és Kéré munkássága azért kimagasló, mert a hatalmas együttérzés mellett párhuzamot állít fel a témában. Az emberek szolgálatában állnak, soha nem a könnyebb utat választják, hanem azt, amelyik jobb eredményhez vezet. Elképesztő építészeti eredményeik mellett megmaradtak egyszerű, szerény embernek. Shigeru Ban budapesti riportját olvasva bánom, hogy akkor még nem voltam építészi fejlődésem jelen szakaszában és nem vettem részt rajta. Mindkét építész társadalmi szerepvállalása kimagasló, számomra az egyetlen különbség az, hogy míg Shigeru egy megváltozott élethelyzetet igyekszik visszaállítani, addig Kéré egy eleve alacsonyabb életminőséget emel magasabb szintre. Shigeru Ban cselekedetein keresztül megérkezve Francis Kéré munkásságához felmerülhet mindenkiben, hogy nagyon sajnálatosak és együttérzést keltőek ezek az esetek, de messze vannak, és nem tudjuk megoldani azokat. Úgy gondolom, földrajzi helyzettől függetlenül, a humanitárius építészet mindenhol megtalálható és bárki művelheti. Mindenki saját maga dönti el, hogy részese akar-e lenni ilyen fajta építészeti cselekedetnek vagy sem. Itt nem feltétlen kell hatalmas tettekre gondolni, néha egészen kis dolgokkal is tudunk eredményt elérni. A lehetőségek adottak, csak nyitott szemmel kell járni, figyelni kell a környezetünkre, éppúgy ahogy Kéré is megtalálta már hallgatóként az utat, amin keresztül támogatni tudja szülőföldjét. A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy a humanitárius építészet az élet minden területéhez kapcsolódik és igen szélsőséges funkciók is beletartoznak. A kutatás egyik eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy a humanitárius építészetet nem lehet és nem is kell kategorizálni. Maga a fogalom, jelentése alapján humánus, tehát emberközeli, nem határolt „vonalakkal” értendő, hanem egy iránymutató metszethalmaz. Építészként meg kell látni az embert is, nem csak a megoldandó feladatot és a szerkezetet. Fontos lenne olyan megoldásokat keresni, amelyek bármely építészeti tettel segíteni tudnák azokat a társadalmi rétegeket, melyek nehezebb körülmények között élnek, forrásaik és kitörési lehetőségeik csekélyek. E problémák megoldásának, kiindulási alapjának a fenntartható építészetet és a környezetvédelmet gondolom, melyek mentén nyitott szemmel és szívvel kell járni – akár járatlan utakon is –, és mindig megtalálni az adott helyre a legmegfelelőbb választ. Szerencsére Magyarországon ritkán következnek be katasztrófák, ezért kevésszer van szükség segítségre ezen a területen. Viszont annál inkább 22

érintett hazánk a nagy társadalmi különbségek fenntartásában, az elszegényedésben, mely gondokkal a legkevésbé foglalkozunk. A tragédiákat nem érdemes összehasonlítani, mindegyik borzalmas és az összes esetben közös, hogy támogatásra szorulnak. Viszont míg egy katasztrófánál a kormány és a civilek – nagyon helyesen – azonnal a segítségre sietnek eszközökkel, emberekkel és pénzzel, addig a szegénység egy sokkal összetettebb problémakör, komplexebb felkészülést és tetteket kíván. Nem biztos, hogy elég az, ha adok egy házat a rászorulónak, meg kell ismernem a problémáját, megoldást kell rá találni és úgy kiutat találni a krízis helyzetéből. Ez rengeteg energiát igényel, de e nélkül nem tartható fenn a változás. A humanitárius építészet fontossága, hogy az embert és a helyzetet is megismerje, megértse és megtalálja a probléma forrását melynek megoldásával segíteni tud a rászorulón. A hajléktalanhelyzet minden esetben párhuzamba vonható az eddigi példákkal. A hajléktalanoknak éppúgy szükségük van a gyors és szakszerű segítségre, mint a katasztrófák túlélőinek. A két csoport között az állami támogatás viszonylatában az a marginális különbség, hogy míg a túlélők megmentésére léteznek módszerek, elkülönített források, addig a lakhely nélküliek emberhez méltatlan életkörülményeinek megváltoztatására, kitörésük elősegítésére nem vezetnek be intézkedéseket. Már magának a hajléktalanságnak a meghatározása sem egyszerű, a törvény ide sorolja azokat, akik az éjszakáikat közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben töltik.23 Számomra a legelfogadhatóbb megfogalmazás: hajléktalan az, aki az emberi életre méltatlan körülmények között él.24 Mire erre az állapotra jut valaki, valószínűsíthetően kikerült a szociális- és kapcsolati rendszerből, ezáltal nem tud kihez fordulni, belekerül egy olyan spirálba, ahonnan önerőből nem lehet kitörni. Magyarországon kiterjedt ellátórendszer van, melynek működése nem hatékony, felépítése túlságosan tagolt, ezáltal a finanszírozása sem megoldott.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Elérhető az interneten: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003. TV (2016.11.17.) 24 SOMOGYI FERENC (2014.), Hajléktalan helyzet. Elérhető az interneten: http://www.diszpolgar.hu/hajlektalan-helyzet (2016.10.27.) 23

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Önkormányzatok, segély- és civilszervezetek, egyházak működtetnek és támogatnak intézményeket, melyek csak az épp aktuális állapot megőrzésére elegendőek, arra nem alkalmasak, hogy onnan emberek úgy kerüljenek ki, hogy megálljanak a saját lábukon, később ne kerüljenek vissza. Célom egy olyan koncepció kifejlesztése és később épületbe ültetése, amely megpróbál választ adni a hajléktalanok társadalomba való vissza-integrálódásának problémájára, a jelenlegi állapotokat figyelembe véve. Ugyan léteznek - főként civil szervezetek által támogatott - kutatások és javaslatok a lakhatási nehézség, a mélyszegénység mérséklésére, de úgy vélem ezek nem eléggé promotáltak, csak kevesen ismerik őket és még kevesebben hajlandóak foglalkozni is vele. A társadalom jelentős hányada túlságosan kirekesztő, inkább elfordul és úgy tesz, mintha nem lenne hajléktalan. Úgy vélem mindenképpen előmozdítaná és segítené a kiszolgáltatott helyzetben lévők életét, ha több fórumon figyelmet kapna sorsuk, több javaslat is születne a kialakult helyzet megoldására. Kutatásomon keresztül, az építészet irányából megközelítve igyekszem a figyelmet felhívni a fedél nélküliség, mint emberhez méltatlan életkörülmény kérdésére. Ez mindannyiunk problémája, közös fellépés és felelősségvállalás szükséges. Mivel ehhez véleményem szerint nélkülözhetetlen a teljes társadalmi összefogás és szemléletváltás, már azt sikerként könyvelném el, ha kutatásom néhány emberben további gondolatokat ébresztene a témával kapcsolatosan.

Tágra nyílt társadalmi olló

Lakhatási szegénység

23


Most sehonnan nem látszom, hová is bújhattam, tényleg. Már régóta nem keres senki, hogy hol vagyok én. De jó is lenne, ha néha azért keresnétek, Szeretnék újra ott lenni a legelején. Ha tudtam volna, hogy ennyire nem keres senki, Nem bújok annyira bonyolult helyekre el. Akkor remélem, végre azt kiáltanátok, „ott van!" És rohannánk egymás felé, tisztáson át. S én se csinálnám már, amit ilyenkor szoktam, Nem lennék pokróc és nem lennék vastag kabát. Most sehonnan nem látszom, hová is bújhattam, tényleg. Ócska bújócskának mondanám, ami folyik. Úgy besétálnék közétek, hogy: „Hello, a lényeg vagyok, nem is tudom, eddig miért nem voltam itt" Ha tudtam volna, hogy ennyire nem keres senki, Nem bújok annyira bonyolult helyekre el. Akkor remélem, végre azt kiáltanátok, „ott van!", S rohannánk egymás felé egy tisztáson át. És nem csinálnám már, amit ilyenkor szoktam, Nem lennék pokróc és nem lennék vastag kabát. Kiscsillag - Bújócska

24

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


3.

HAJLÉKTALANHELYZET

A humanitárius építészet fő gondolata szerint, a probléma gyökerének megértése elengedhetetlen része a teljes koncepció kialakításához. Így a következőkben a hajléktalanhelyzet problémakörét igyekszem feltárni.

3.1. KIALAKULÁSA A hajléktalanság jelensége nem csak a jelen kor dilemmája, 1876-ban jött létre az első menhely a fővárosban, amit később népszálló és népház is követett. Rengetegen utaztak a városokba munka reményében, közülük sokaknak nem volt semmijük, akkoriban azt tartották hajléktalannak, aki nem tudta kifizetni a munkásszállókban az ágybérleti díjat sem. Később, a szocializmus idején látszólag megszüntették a fedél nélküliséget a kiutalt tanácsi és bérlakásokkal. Mindenkinek dolgozni kellett, a tényleges munkakerülőket csavargókat, csöveseket rendészetileg büntették. A rendszerváltozáskor megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, a korábbi munkahelyek több mint egyharmada szűnt meg, a lakosság jelentős része elszegényedett, amivel a lakáspolitika nem tudott lépést tartani. Az átalakult, bezárt gyárak következtében az alacsonyan iskolázott és nem piacképes szakmával rendelkező emberek az utcára kerültek. A tömeges munkanélküliség, az önkormányzati lakások visszavétele, a munkásszállók megszűnése magával hozta a probléma újbóli, a korábbinál nagyobb mértékű megjelenését, melyet azóta sem sikerült mérsékelni. Ennek egyik fő oka a téves megközelítés. Nem elég a már ténylegesen utcára kényszerült emberekkel foglalkozni, szükséges lenne a számuk növekedését megállítani azzal, hogy minél nagyobb energiákat fordítanánk a lakhatási szegénység megoldására, valamint működő programok kellenének a hajléktalanságból történő kivezetésre.25 POLITICAL CAPITAL ÉS FRIEDRICH EBERT ALAPÍTVÁNY (2014.), Hajléktalankérdés a politikában. Elérhető az interneten: http://nepszava.hu/cikk/1034530/1 (2016.10.27.) 25

25


Életképek...

26

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Amíg ezek egyikére sincs megfelelő szándék az épp aktuális szociálpolitika részéről, addig nehezen képzelhető el végleges megoldás. Az 1990-es évek óta volt már néhány próbálkozás, amikor lakásokat próbáltak adni a rászorulóknak. Minden projekt kudarcba fulladt vagy megmaradt egyedi, elszigetelt esetnek. Sok esetben nem vették figyelembe a mobilitás hiányát, ezáltal nem voltak megfelelő alanyok a helyek betöltésére vagy felügyelet nélkül hagyva, a rászorulók amortizálták lakhatatlanságig az épületeket. Ide kapcsolódik szorosan vissza a humanitárius, mint megszívlelendő fogalom, ugyanis ha az egyénre van szabva a segítség, akkor nagyobb az eredményesség is. Példánknál maradva, nem tud a lakás lehetőségével élni az utcán szocializálódott ember, fel is kell rá készíteni.

3.2. HAJLÉKTALANOK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE A fedél nélkül élők számának meghatározása nehézkes, mivel legtöbbjüknek nincs lakcíme, nincsenek sehol sem regisztrálva, valamint sokan szégyellik helyzetüket és vannak, akik nem jelennek meg az ellátó rendszerben sem. Számuk folyamatosan változik, van, aki hosszabb, van, aki csak rövidebb ideig kénytelen elviselni ezt a létet. A Február Harmadika Munkacsoport, már közel húsz éve folytat megkérdezést minden év februárjában a hajléktalanok köreiben. Természetesen ez nem tekinthető pontos számlálásnak, mivel a válaszadás önkéntes és képtelenség minden érintettet megtalálni a kérdőívvel, de a tendenciákra és számuk becslésére következtetni enged. Ennek alapján elmondható, hogy 2011 és 2016 között 50 ezer különböző ember válaszolt a kérdésekre, azaz ez idő alatt legalább ennyi ember volt kénytelen az utcán, vagy szállón éjszakázni a megkeresés napján. A 2016-os kérdőívre 10206 ember válaszolt, közülük 3422-en közterületen, 6784-en hajléktalanszállón tartózkodtak. Az is nyilvánvalóan látszik a kapott eredményekből, hogy a ténylegesen fedél nélkül élők számát tekintve a vidéki nagyvárosokban még rosszabb a helyzet, mint Budapesten, például: Szegeden és Pécsen 2016. február 3-án többen tartózkodtak közterületen, mint ahányan szállón kaptak helyet. A felmérésben 78 település hajléktalanellátó szolgálata vett részt, az eredményt tovább árnyalja, hogy a kisebb vidéki településeken nincs utcai szolgálat, így az ottani helyzetekről nincs adat.26 A hajléktalanná válás időpontjából, a megkérdezettek korábbi életviteléből következtetéseket lehet levonni az újratermelődés okaira, mechanizmusaira. A rendszerváltozást követően kialakult hajléktalan csoportokat, felváltotta a mélyszegénységből érkező réteg. Ez utóbbiak az előbbiekkel szemben soha nem tudták megteremteni a saját és/ vagy családjuk egzisztenciáját. Fokozatosan emelkedett a tartósan hajléktalanok száma, valamint romlott az iskolai végzettség szerinti összetétel és megjelentek a roma származásúak is a rendszerben.27

3.3. OKOK ÉS KÖRÜLMÉNYEK A Február Harmadika Munkacsoport felmérésére a hajléktalanná válás okaként a legtöbben családi viszályokra hivatkoznak, a megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy amíg a családi konfliktusok nem vetettek véget korábbi életkörülményeiknek addig nem váltak otthontalanná. Az már egy bonyolultabb kérdés lehet, hogy mi vezetett a családon belül ilyen szintű ellentéthez. Ugyanúgy magas és az évek során egyre nőtt azok aránya, akik valamilyen gazdasági okra hivatkoztak, vagy magukra, mint áldozatra tekintve gondoltak. Sokan intézetekből kerülnek ki, a börtön évek alatt elveszíti családi, baráti kapcsolatait, nem lesz hova mennie. A válaszok alapján öt hajléktalan ember közül 4 férfi, 1 nő. Az életkorukat tekintve a legtöbben 40-60 év közöttiek, többségük egyedül él. A közterületen élők között vannak kis többségben a 40 évnél fiatalabbak és náluk figyelhető meg inkább az, hogy társsal, baráttal, bandával élnek együtt, ezzel is növelve túlélési esélyeiket. Sokan állami intézetekből kerülnek az utcára, a börtön, az elvonó után nem fogadja vissza a családjuk, nincs hova menniük.

MTI (2016.04.28.), Hajléktalanok: a közterületen élők kétharmada továbbra is vidéki városokban van. Elérhető az interneten: http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/04/hajlektalanok-a-kozteruleten-elok-ketharmada-tovabbra-is-videki-varosokban-van. html (2016.10.29.) 27 POLITICAL CAPITAL ÉS FRIEDRICH EBERT ALAPÍTVÁNY (2014.), Hajléktalankérdés a politikában. Elérhető az interneten: http://nepszava.hu/cikk/1034530/2 (2016.10.27.) 26

27


Ugyanígy nehéz helyzetben vannak az állami gondozott fiatalok, kikerülve a rendszerből nem tudnak mit kezdeni az önállósággal és a kapott szabadsággal, pénzüket hamar elköltik és mivel a barátaik közül sokan már közterületen élnek, ők is odakerülnek. A munkajövedelmek előfordulása minden csoportnál alacsony, kétharmaduknak nincs munkából származó jövedelme.28 Ennek ellenére több mint 50 %-uk tekinti magát munkára képesnek, főleg a közterületen élők körében magasabb ez az arány, mégis közülük számoltak be kevesebben rendszeres jövedelemről. Ez a munkához való jutás lehetőségének csökkenése miatt van, 10 hajléktalan emberből mindössze 1 él rendszeres és 2 pedig alkalmi munkából.

3.4. „TÁPTALAJ” - LÉTMINIMUM ÉS MÉLYSZEGÉNYSÉG Magyarországon 2015-ben közel 4 millió ember élt létminimum alatt, azaz 10 emberből 4, olvasható a Policy Agenda kutatásából. Egy egyedülálló felnőttnek, havi 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse, ugyanerre egy kétgyermekes család esetében 255 ezer forintra volt szükség. Ezek az értékek nem a szegénységi küszöböt határozzák meg, hanem az alapvető szükségleteken túli igények elérését is lehetővé teszik bizonyos mértékben.29 A szegénységi határértéket a medián jövedelem 60 %-ánál húzzák meg uniós módszertanok alapján, ennek összege 2015-ben egy főre számolva 70328 Ft volt és a teljes lakosság 14,9 %-a tartozott bele.30 A fentiekből látszik, hogy a 4 millió létminimum alatt élő emberből 1,5 millióan többszörösen hátrányos helyzetben vannak, tartósan leszakadtak, kirekesztettségben élnek. Nevezhetjük őket súlyos anyagi nélkülözésben élőknek, vagy mélyszegényeknek. Számuk az utóbbi két évtizedben megnőtt és közülük kerülnek ki legtöbben azok, akik az otthontalanok csoportját gyarapítják. Ennek a rétegnek gondot okoz a rezsi, a lakbér, a hitel fizetése és valamennyi anyagi tartalék felhalmozása. Egy váratlan esemény bekövetkezésekor gyorsan meginog az addigi társadalmi helyzetük, ehhez elég egy baleset, egy betegség vagy egy kizsákmányoló munkáltató, aki késve vagy nem fizet. A teljes lakosságból 9,6%, anyagi okokból nem tudja megfelelően melegen tartani otthonát, a mélyszegénységben élők negyede találkozott már ezzel a helyzettel. A jelzáloghiteleseknek még mindig van egy olyan 100 ezres számot még lényegesen meghaladó köre, mely nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit. Ráadásul az esetek több mint felében a teljes tartozás meghaladja a fedezet értékét, tehát még a lakás piaci értékesítése sem jelentene számukra kiutat.31 A felsorolt kutatási eredményekből következtethető, hogy ma Magyarországon sok ember hónapról hónapra él, nehéz körülmények között, eladósodva.

3.5. HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁS A mai magyar ellátási rendszer a rászorulók állandó állapotát finanszírozza, a változásokat nem. A hajléktalan szállók az ellátott személyek után kapják a támogatásokat, azaz nem abban érdekeltek, hogy onnan kikerüljenek az emberek, hanem hogy ott legyenek. Amire nem jár finanszírozás és elvárás, arra értelemszerűen nem fordít energiát egyik szervezet sem. Természetesen itt nem a szakemberek és az intézmények szakmaiatlanságára gondolok, hanem szervezési, strukturális problémákra, valamint a túlságosan mereven és rosszul megfogalmazott célcsoportokra. A hajléktalan ember ellátása, a többi támogatástól elkülönítve működik, ami már magában is megnehezíti a társadalmi rétegek közötti átlépést. Emiatt ha egy hajléktalan ember lakáshasználathoz jut, egy üres térben találja magát, az ellátás már nem segíti, a családsegítő még nem segíti. Ráadásul segítségnyújtás helyett gyakran gyanúsan méregetik BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI MENHELY ALAPÍTVÁNY (2016.), Otthontalanul... Tégy az emberért! - Dialógusok a Hajléktalanságról. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/sites/default/files/field/uploads/otthontalanul_11_web-1.pdf (2016.10.29.) 29 VILÁGGAZDASÁG (2016.04.19.), Négymillióan a létminimum alatt. Elérhető az interneten: http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/negymillioan-a-letminimum-alatt-468917 (2016.10.31.) 30 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2.2.2.1 A szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos fontosabb indikátorok, felvétel éve 2011–2015 (referencia év 2010–2014). Elérhető az interneten: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa007.html (2016.10.31.). 31 HABITAT FOR HUMANITY (2015.), Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Elérhető az interneten: http://www.habitat.hu/files/Habitat_kiadvany_web_2015.pdf (2016.10.31.) 28

28

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Hajléktalanellátás

29


a lakáshoz jutott illetőt, ügyeit, kérelmeit elutasítják, és sokszor visszaküldözgetik abba a rendszerbe, amiből épp kilábalni igyekszik. Azaz a jelenlegi rendszer inkább bünteti a kategóriaváltást és nem segíti.32 A valóságban a különböző élet- és lakhatási helyzetek egyáltalán nem változatlanok, egy intézményben töltött szakaszt követhet közterületi életmód és fordítva is, valamint ezek meglehetősen gyakran váltakoznak is. Ezen kívül az sem ritka, sőt a Február Harmadika Munkacsoport kérdőívére válaszolók közel fele mondta azt, hogy hajléktalansága időszaka alatt, illetve azt megszakítva, hosszabb-rövidebb időre lakáshasználó volt. Látható hogy komoly átjárás van a csoportok között, ami szintén indokolttá teszi a támogatási rendszerek átgondolását. Legtöbben nem tudnak élni a lakáshasználat lehetőségével, ez egy megfelelő becsatlakozási pont lehetne az életükbe, itt lenne szükséges megfogni a kezüket és talpra állásukat segíteni.33

Végiggondolva egyszerű a válasz rá, azért mert kint a saját szabályai szerint élhet, azzal, akivel akar és van privátszférája.34 Éjjeli menedékhely. A nevében is benne van a funkciója, minden nagyvárosban megtalálható. Jó esetben szigorú házirend alapján üzemel, általában délután 6 óra körül kezdődik a hajléktalanok fogadása. Rendszerint sorbaállás van, a belépőknek rendelkezniük kell orvosi igazolással és bizonyos fokú öntudattal is. A nagyon ittas embereknek kint kell várakozniuk, míg a közösség számára elfogadható állapotba nem kerülnek. A bekerült lakók értékeiket egy szekrénybe elzárják, aminek kulcsa az intézet alkalmazottjánál marad, ezzel megelőzve azok személyes tárgyainak eltulajdonítását. Az esti 10 órai lámpaoltás előtt van a tisztálkodás, melyre azonban kötelezni senkit nem lehet. Reggel 7 órakor mindenkinek el kell hagyni az épületet. A tisztálkodáson és az alváson kívül másra nem teremt lehetőséget, nem cél hogy jól érezzék magukat itt az emberek. Az összes ilyen típusú szállóra elmondható hogy nagyon rossz állapotban van és túlterhelt. Egy szobában akár 12-20 3.5.1. AZ ELLÁTÁS SZINTJEI ember is alszik. A nők részére az ország nagy részében nem biztosított szállás, melyből adódóan párok sem Az ellátás szintjei feltérképezésekor nagy tudnak bejutni.35 segítségemre volt egy kedves ismerősöm Roland, aki Nappali melegedő. Olyan alapvető szolgáltatásokat 5 évet dolgozott terepen szociális munkásként, majd nyújt, melyeket az emberek az otthonukban vesznek 2 évet hajléktalan szállón. Roland, egy spontán interjú igénybe. Lehet tisztálkodni, pihenni, étkezni, beszélgetni, keretében ismertette tapasztalatait és élményeit az van ahol mosásra is van lehetőség. Az itt dolgozó ellátórendszerrel és a hajléktalanokkal kapcsolatosan. szociális munkások segítenek az ügyek intézésében, Az utca. Ez egyben a leglátványosabb és a programok szervezésében.36 szabadban élőkre nézve a legveszélyesebb módja a Átmeneti szállás. Ez a típusú szálló már nők és hajléktalan létnek. Roland szerint az utcán eltöltött évek párok részére is kínál lehetőséget, és önálló rendszeres duplán számítanak egy otthontalan ember életében. jövedelmet feltételez. Havi térítési díja van a szállásnak, Feladata volt járni a területét, lakossági bejelentésekre valamint kötelező havi takarékosság is elő van írva a kimenni, nyilvántartásba venni az ott élőket és legtöbbjüknél. A teljes napos itt tartózkodás elfogadott, megpróbálni bevinni őket az ellátásba. Ez nem mindig lényegében az előző két ellátás összességét tartalmazza sikerült, az alap és elvárható hozzáállás az volt, „hogyha méltóbb körülmények között.37 kimész egy hajléktalanhoz, akkor te egy vendég vagy. Mindegy, hogy hol él, lehet egy kunyhó, egy pad vagy egy gödör, az az ő magánszférája.” Felmerül kérdésként, hogy miért olyan nehéz rábírni őt arra, hogy meleg helyen aludjon és megfelelően tisztálkodjon.

BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI MENHELY ALAPÍTVÁNY (2016.), Otthontalanul... Tégy az emberért! - Dialógusok a Hajléktalanságról. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/sites/default/ files/field/uploads/otthontalanul_11_web-1.pdf (2016.10.29.) 33 Ua. 32

30

MÜLLER ROLAND (2016.10.03.), Spontán személyes interjú Ua. 36 Ua. 37 BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI, Átmeneti szállások. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/fizetos-szallasaink-szallasok/ atmeneti-szallasok (2016.11.01.) 34 35

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


A fentiekben leírtak az alap ellátórendszer egyes részeiről szóltak, ezeken kívül néhány önkormányzat, alapítvány és egyház működtet egyéb típusú szállásokat, melyek száma és befogadó képessége nem jelentős. Erre kitűnő példa a szobabérlők háza, ahol az önkormányzat egy vagy két férőhelyes lakhelyeket ad ki, – az alapterülethez képest borsos áron. Várólista van és néhány éve még csak egyszerre 12 hónapra tudta a beköltöző megigényelni a szállást, ami többször hosszabbítható volt. Ez annyiban változott, hogy jelenleg aki elnyeri a szállást, az addig maradhat, amíg azt fizetni tudja, és nem kell rendszeresen hosszabbítani. Előnye, hogy több szabadságot ad a többi típusnál, de a lakhelyek kis mérete miatt még itt is csorbát szenved az intim szféra, ugyanis nincs saját vizesblokk és konyha sem.38

BUDAPESTI MÓDSZERTANI KSZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI, Szobabérlők háza. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/szobaberlok-haza (2016.11.01.) 38

Az ellátó rendszerek közötti senki földje

31


3.6. LEHETŐSÉGEK, MEGOLDÁSOK A Habitat for Humanity, lakhatási szegénységgel foglalkozó nemzetközi civil szervezet, mely a világ 80 országában van jelen és azért dolgozik, hogy minden embernek megfelelő otthona lehessen. A Habitat for Humanity Magyarország és A Város Mindenkié csoport 2016 májusában elkészített egy elemzést, amelyben kimutatta, hogy jelenleg hazánkban a lakhatási típusú támogatások döntő mértékben a jobb anyagi helyzetben lévők számára kedvezőek, ingatlan tulajdonszerzésre ösztönöznek. A támogatások csak elenyésző része megy a lakhatási válságban lévők megsegítésére, pedig a fennálló helyzet kezeléséhez a megfizethető lakásbérletiszektort kellene növelni. A 2017-es központi költségvetés lakhatási típusú kiadásairól készített tanulmány azt állítja, hogy a lakhatási válság enyhítéséhez alapvetően nem a pénz, hanem a szándék hiányzik. Külön forrás bevonása nélkül, a jelenlegi kiadások és intézkedések átalakításával, akár 40-60 ezer embert megfizethető lakhatáshoz lehetne juttatni, valamint közel 3 millió ember lakásban maradását lehetne biztosítani. 39 Tanulmányukat olvasva felmerült bennem a döntéshozók felelősségének kérdésköre, miszerint teljesen tévúton jár a támogatási rendszer, aminek az alapjaiban való átgondolásáig és megváltoztatásáig nem várható javulás. A kutatók a számok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy megfelelő szándék esetén, átcsoportosítással – a hajléktalanság helyzetét meg lehetne szüntetni, emberek 10 ezreit lehetne megmenteni. Ráadásul ezek nemcsak légből kapott ötletek, hanem finnországi tapasztalatok mutatják, hogy érdemes ebbe az irányba elindulni. A finnek az Elsőként lakhatást programjukkal sikeresen csökkentették a tartós hajléktalanságot, sőt tapasztalataik arra mutatnak, hogy segítségével teljesen fel is lehet számolni azt.40

A finn módszerhez hasonlóval sikerült az amerikai Utah államban is lényegében teljesen felszámolni a hajléktalanságot. Kimutatták, hogy egy közterületen élő hajléktalan ellátása évente többe kerül, mint ha számára egy lakást biztosítanának. Ebből kiindulva a humánusabb és olcsóbb megoldást választva lakást adtak az embereknek és a módszer náluk bevált.41 Az amerikai eset leírása rámutat egy magyar tanulmányra, melyet A Város Mindenkié érdekképviseleti szervezet készíttetett el. Írásukban összehasonlították, hogy mennyibe kerül egy hajléktalan ember ellátása hajléktalanként és mennyibe kerülne, ha lakhatást biztosítanának neki. Eredményeik alapján, az éjjeli menedéken és az átmeneti szállókon élő emberek ellátása – abban az esetben, ha párban költöztetik őket lakásba –, jelentős megtakarítást hozhat a jelenleg rájuk fordított összegnél. Ez a közterületeken élők esetében nem érvényes, mivel rájuk nem sok pénzt fordít az állam, lényegében csak betegség vagy törvényszegés esetén kerülnek a látótérbe. Viszont az ő esetükben sem jelentene vállalhatatlan költségvetési terhet a támogatás.42 Ez alapján, ha forintra nem is jön ki pontosan ugyanannyira a kétféle megközelítés, mindenképp felmérhetetlen az a társadalmi haszon, hogy a hajléktalanokat emberhez méltó körülmények közé helyezi, valamint nem számszerűsíthető az a gazdasági hozadék, amit a hajléktalanok utcáról való elkerülése okozna.

A VÁROS MINDENKIÉ – HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG (2016.05.19.), A Város Mindenkié csoport (AVM) és a Habitat for Humanity Magyarország (HfHM) elemzése a 2017-es központi költségvetés lakhatási típusú kiadásairól. Elérhető az interneten: http://www.habitat.hu/files/Lakhatas. pdf (2016.11.01.) 40 JUHA KAAKINEN (2011.03.20.), „A tartós hajléktalanság csökkentése Finnországban”. Elérhető az interneten: http:// foglakprojekt.hu/downloads/doktar/Ford/NagyOrsolya/ Juha_Kaakinen-A_tartos_hajlektalansag_csokkentese_ Finnorszagban.pdf (2016.11.01.)

41

39

32

HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG (2014.03.13.), Utah állam felszámolja a hajléktalanságot – otthont ad az embereknek. Elérhető az interneten: http://habitat.blog.hu/2014/03/13/utah_allam_felszamolja_a_ hajlektalansagot_otthont_ad_az_embereknek (2016.11.01.) 42 A VÁROS MINDENKIÉ (2015.10.15.), Mennyibe kerül nekünk a lakhatási válság? És mennyibe kerülne a megoldása? Elérhető az interneten: http://avarosmindenkie.blog. hu/2015/11/17/mennyibe_kerul_nekunk_a_lakhatasi_valsag_ es_mennyibe_kerulne_a_megoldasa (2016.11.01.)

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Létezik Magyarországon példa, ahol nem foglalkozva az aktuális döntéshozói hozzáállásokkal létrehozták a Menedékvárost. Kiskunmajsán található a volt szovjet laktanya néhány felújított épületében, a Menedék Alapítvány támogatásával. Családok és hajléktalanok átmeneti otthonaként is működik.43 Véleményem szerint, amíg az emberek nem hajlandóak tudomásul venni a hajléktalanságot, amíg nem figyelnek a benne élőkre és nem értik meg a problémáikat, az okokat és a miérteket, addig nem lehet rendszerszintű javulást elérni. Ameddig nincs egy társadalmi igény arra, hogy megváltozzon ez az állapot, addig az illetékesek sem fognak ezzel érdemben foglalkozni. Olyan döntések születnek, mint eddig is, miszerint tiltsuk ki a hajléktalanokat a közterületek egyes részeiről, gondolván, ha nem látjuk őket, akkor nincsenek is.44 Ezek miatt tartom fontosnak azokat a kezdeményezéseket, melyekkel megpróbálják a társadalomhoz közelebb vinni ezt a kérdést, elfogadtatni a hajléktalanokat. A következőkben néhány ilyen példát mutatok be.

A Fedél Nékül egyik kiemelt terjesztője

MENEDÉK ALAPÍTVÁNY, Menedékváros Hajléktalanok Átmeneti Otthona. Elérhető az interneten: http://www.menedekalapitvany.hu/szolgalati-terulet/menedekvaros-hajlektalanok-atmeneti-otthona (2016.11.01.) 44 29/2015. (X. 2.) AB HATÁROZAT (2015.09.29.). Elérhető az interneten: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/F058635124A8C31BC1257BE3001B8DC3?OpenDocument (2016.11.17.) 43

33


3.7. KÖZELÍTÉS AZ EMBEREKHEZ 3.7.1. FEDÉL NÉLKÜL UTCALAP Az újság 1993 óta nyújt segítséget a rászorulóknak, mind szellemi, mind anyagi vonatkozásban. A lapban hajléktalanok és „civilek” cikkei olvashatóak, melyeket a terjesztők nyomtatási áron vásárolhatnak meg. Ezeket aztán a bejáratot helyeiken árulják az embereknek, sokuknak törzsvásárlóik vannak, olykor előrendelésekkel az újságokra. Az árusoknál feltétel a munkaképes állapot és megjelenés.45 Nem koldulnak, a kapott összegért adnak is valamit, meggyőződésem, hogy ez mind két félnek fontos, a hajléktalan hasznos tagjává válik a társadalomnak, a vevő pedig kapcsolatba lép vele, kommunikálnak, és saját szemével látja, hogy nem minden hajléktalan ittas és koszos. 3.7.2. ELFOGADÁS, ELŐÍTÉLETMENTESSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG (3S) A címben szereplő szavakat választotta programja mottójául a Menhely Alapítvány, mely egy rendkívül elgondolkodtató felvetéshez kapcsolódik. Miszerint, ha mindenki úgy viselkedne a hajléktalan emberekkel, ahogyan azt másoktól saját magával szemben elvárja, akkor bizonyosan sokkal kevesebb otthontalan ember lenne. Azt próbálják elérni, hogy a hajléktalan emberek a társadalom egyenrangú elfogadott tagjai lehessenek. Erre szolgál többek között az Első kézből a hajléktalanságról programelem, melynek részeként iskolákba jutnak el, ahol hajléktalanok végeztetnek el játékos feladatokat a gyerekekkel, ezzel is nyitottabbá téve őket, lehetőséget adva a beszélgetésre, csökkentve az előítéletességet. Ugyanezek a programok elérhetőek a felnőttek számára is, lehet vezetett városi sétára menni és a „túravezető” szemével nézni az ismert utcákat. Van közösségi ebéd program, ahol egy iskolai, munkahelyi, baráti közösségbe meghívnak egy hajléktalant is és közös beszélgetés közben fogyasztják el az ebédet. Lehetőség van társadalomból kirekesztett emberek kölcsönzésre, az Élő Könyvtáron belül, amikor is a kiválasztott ember elmeséli a történetét, majd lehet vele társalgást kezdeményezni.46 Számomra mindegyik szimpatikus és bármelyik eseményen részt vennék, egy problémám van a kezdeményezéssel, még pedig az, hogy a társadalom egészét tekintve kevés embert ér el.

MESZLENY ZITA (2016.05.24.), Életet ment, munkát ad az utcalap – a Fedél Nélkül-sztori. Elérhető az interneten: http://mandiner.hu/cikk/20160524_fedel_nelkul_sztori_eletet_ment_munkat_ad_az_utcalap (2016.11.01.) 46 MENHELY ALAPÍTVÁNY (2013.10.01.), 3E program. Elérhető az interneten: http://www.menhely.hu/index.php/3e/3e-program (2016.11.01.) 45

34

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


Fedél Nélkül hajléktalan újság

Első kézből a hajléktalanságról program

Első kézből a hajléktalanságról program

35


3.8. MIÉRTEK ÉS SZTEREOTÍPIÁK A következőkben néhány sztereotípiát említenék, amik a nagy többségben megfogalmazódtak már: -- Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy a hajléktalanok nem dolgoznak, holott majdnem minden másodiknak van valamilyen munkajövedelme. -- Alacsony iskolai végzettségűeknek tituláljuk őket, holott nagyobb részüknek legalább középfokú végzettsége van. -- Azt mondjuk sokan az állami gondozottak közül kerülnek ki, pedig közvetlenül az utcára kerülés előtt csak 5 %-uk volt állami gondozott. -- Arra mindenki egyetértően bólogat, hogy a hajléktalanok alkoholisták, noha közöttük több az alkoholt egyáltalán nem fogyasztó, mint a nem hajléktalan emberek körében. Ugyanide tartozik az a megjegyzés is, hogy az alkoholfüggők közül sokan a hajléktalanság miatt isznak, de nem az alkohol miatt lettek hajléktalanok. -- A hajléktalanok magányosak felvetés sem igaz, ugyanis 60%-hoz közelít azok száma akik valamilyen közösség tagjai.47 Azáltal, hogy valaki az utcára kerül, belekényszerül egy ördögi körbe: mosdatlanul, fáradtan, lakcím nélkül nem talál munkát, jövedelem nélkül nem tud lakhatáshoz jutni. Az így létrejött kilátástalan helyzet és reménytelenség pedig teljesen felőrli.48 Az utcán élve csak a nappali melegedőkön van lehetőség a tisztálkodásra, az esetleg több km távolságban van, ott sorba kell állni, sokszor elfogy a meleg víz. Ez a folyamat érezhetően komplikáltabb, mint bemenni a fürdőszobába… A legfontosabb üzenet, amit meg lehet fogalmazni az előítéletek kapcsán, az egy táblafelirat egy hajléktalan előtt, miszerint: „én is voltam olyan, mint te – te is lehetsz olyan, mint én”.49 Szerintem ez mindent elmond, eszerint kellene élni, cselekedni.

MENHELY ALAPÍTVÁNY Elérhető az interneten: http://www.menhely.hu/ (2016.11.01.) BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI (2014-2016), KIUTAK A HAJLÉKTALANSÁGBÓL – ÖN IS SEGÍTHET! Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/kiutak-hajlektalansagbol-segithet (2016.11.17.) 49 PEREGRINA (2014.03.27.), Se hajlék, se remény. Elérhető az interneten: http://ursula.cafeblog.hu/2014/03/27/se-hajlek-se-remeny/ (2016.11.17.) 47

48

36

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


37


3.9. KONKLÚZIÓ A közterületeken élő hajléktalanok közül sokan szenvednek függőségekben és velük találkozik legtöbbet a közember, de ettől még nem szabad általánosítani. Sok olyan szállón élő vagy szívességi lakáshasználó is van, akiről nem lehet a viselkedése vagy a megjelenése alapján eldönteni a társadalmi helyzetét. A szenvedélyek rabjai közül sokan – sőt mondható, hogy a többség –, az otthona elvesztése után lett függő, hiszen úgy könnyebb volt elviselni azt az állapotot, esetleg olyan társaságba keveredett. Van, aki csak a barátai, családja támogatása elvesztése után tudott csak leállni. Ennek akár már több éve, azóta nem iszik, mégsem tud felkapaszkodni. Pőcze Flóra könyvében, arról mesélnek a még akkor Moszkvának nevezett tér hajléktalanjai, hogy alkohol nélkül nem volt erejük odaállni valaki elé és pénzt „tarhálni”.50 Ez könnyen belátható hétköznapi polgárként is, én sem tudnám megtenni. Viszont mivel az életük múlott rajta és a könnyebb út az alkohol segítségével volt járható, éltek is vele. Szóval minden egyes embernek külön története van, aminek súlya nem függ attól, hogy hol hajtja álomra a fejét. Egy ok sohasem vezet ahhoz, hogy valaki hajléktalanná váljon, annál több kedvezőtlen dolog összejátszása kell. A legfontosabb ismérve a hajléktalanságnak az elmagányosodás. Ha valaki elveszíti a család, a barátok támogatását, onnantól csak magára számíthat, és ha megtörténik a baj, akkor nincs ki mellé álljon. Működnek az állami ellátórendszerek, de azt, hogy egy embert, 20-30 sorstársával együtt bezsúfolnak egy lelakott helyiségbe, nem nevezném segítségnek. Ez életmentés, ami fontos, de korántsem elég. Vannak próbálkozások, mint például „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerőpiaci integrációjának megalapozása”51 pályázat, de amíg ezek átütő eredményt nem tudnak elérni, addig keveset jelentenek a hajléktalanság egészét tekintve. Az átlagember nem azt a hajléktalant látja, aki a szállón épp takarít, hogy rendben legyen a szobája, vagy PŐCZE FLÓRA (2013.), A Moszkva tér gyermekei. Jószöveg Műhely Kft. 51 TÁMOP 5.3.3-12/1 PÁLYÁZAT (2014-2016), Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása. Elérhető az interneten: https://www.palyazat.gov.hu/ doc/3956 (2016.11.17.) 50

38

aki a nagyáruházban árut tölt fel, hanem azt, aki a téren a mocsokban fekszik. Ezen kívül a döntéshozók szájából is elhangzanak olyan kijelentések, miszerint csak az él az utcán, aki ott is akar. Ezek miatt és az elmúlt 26 évben való megszokások miatt, az emberek nagy részében nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megváltoztatni az előítéleteket, ezt magam is tapasztalom a baráti társaságomban. Úgy gondolom, hogy ehhez nagyobb segítség kellene, jelentős média támogatás, ennek része lehetne akár olyan, mint pl.: Svédországban plakátokon mutatták be a hajléktalan újság terjesztőinek az önéletrajzát. A hajléktalan emberekhez való viszonyulás mindenképpen megosztja az emberek véleményét. Nem állítom, hogy minden hajléktalan hibátlan ember, sokan közülük betegek, függők, sőt akadnak erőszakosak is, de ugyanezek a társadalom egészére elmondhatóak. Az emberhez méltó körülmények mindenkit megilletnek, a problémáikat pedig kezelni kell tudni és nem elfedni. Nem kizárni a társadalomból és elutasítani, hanem segíteni. Persze a támogatás sem egyszerű, mert mintha nem lenne elég a társadalom elutasítása, maguk a hajléktalanok is elszoktak attól, hogy közösségben éljenek. Nem mennek el a szállókban a közös programokra, kivéve karácsonykor, amikor tudják, hogy ételosztás lesz. A nehéz helyzetben élőket nem egyszerű közösségbe kovácsolni. Más, amikor meghirdetnek valahol egy irodalmi vagy művészeti estet, akkor oda elmegy mindenki, akit érdekel az előadás, lesznek közöttük szegényebbek és gazdagabbak is, ott keverednek egymással a társadalmi rétegek, a különböző diskurzusok. A mi esetünkben mindenki nehéz helyzetben van, és minek menjen le az ugyanolyan szomszédja mellé egy közösségi programra, amikor amúgy is egész nap a siralmait hallgathatja. Ezen kívül, az ellátórendszerben szocializálódott emberek nem igazán képesek az önkontrollra, tanítani kell nekik, rájuk kell figyelni. Több olyan negatív példa is van, amikor megkaptak egy felújított épületet felügyelet nélküli használatra, amit aztán pár hónap alatt használhatatlanra laktak le. Ilyen ugyanúgy kis közösségeknél is előfordul, amikor például az egyik hajléktalan örököl akár pénzt, akár lakást, nagy általánosságban elmondható, hogy a fentiek miatt nem tud élni a kialakult kitörési lehetőséggel.52 Kutatásomból következik, hogy egyelőre nem várható változás a hajléktalanok megítélése és kezelése

52

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

BALOG GYULA (2016.11.05.), Spontán személyes interjú PTE Műszaki és Informatikai Kar


szempontjából a hatalom részéről. Egyelőre az érdekek az aktuális állapot megőrzését kívánják, a támogatási rendszer statikus és nem dinamikus, nem támogatja a változást, hanem ellenkezőleg, inkább akadályozza. Az látszik, hogy van remény, megfelelő elszántsággal megoldható a helyzet, tanulmányok bizonyítják, hogy ehhez még nagy anyagi áldozat sem szükséges. Tartom azt a véleményem, miszerint először az embereket kell meggyőzni arról, hogy a hajléktalanság nem egy büntetés, amit valaki azért kapott, mert megérdemelte, vagy önmagának köszönheti, mert egyébként is milyen rossz ember. Mindenkinek megjár az emberhez méltó lakhatás. Ebben szeretnék segíteni. Vannak egyéni próbálkozások, létezik olyan budapesti kifőzde ahova bemehetnek a hajléktalanok étkezni. Tudomásom van olyan családokról, akik szentestére befogadnak egy hajléktalant, de ez nagyon kevés. Az világosan látszik, hogy az emberek véleményét egy ember, egyedi esetek nem tudják megváltoztatni, erre vannak szervezetek, melyek kitartóan harcolnak is azért. Támogatni tudom őket és bízom benne, hogy egyszer elérik céljukat.53 Amit építészként tenni tudok, igyekszem felhasználni a kutatás során fellelt információkat és az alapján megpróbálok választ adni a hajléktalanok igényeire. Nehéz volt tudomásul venni, de világossá vált számomra, hogy egyetlen építészeti gondolattal, koncepcióval nem segíthetek mindenkinek. Az ismeretekből adódott a célcsoport, a hajléktalanellátó és a családsegítő rendszer határánál, a senki földjén próbálok segíteni, ott ahol a jelenlegi ellátórendszer nem tud. Az utcán élő fedél nélküli embereket megtalálják a szociális munkások, akik a szállókon élőket is felügyelik. Ez része a rendszernek, ha sok hiányossággal és hibával is, de működik. Viszont ha valakinek van már jövedelme és előrébb szeretne jutni, akkor kikerül a hajléktalan ellátásból, de a társadalom és az intézmények még mindig kirekesztően viselkednek, nincs támasza, könnyen visszaesik. Fontos információként ide kapcsolódik, hogy téves modell az, amikor fix idő, például 2 év után el kell hagyni a társadalomba való vissza kerülést támogató rendszert. Hiába köteleznek valakit takarékosságra, nincs olyan magas szinten fizetett munka, amellyel ennyi idő alatt jelentős összeget gyűjtsön össze bárki is. Hagyni kell, addig éljen ott a rászoruló, amíg szüksége van rá. Nem egy épülettel kell megoldani az egész válságot,létre kell hozni többet is és mindig ott ahol szükség van rá, ezzel

53

BALOG GYULA (2016.11.05.), Spontán személyes interjú

is elkerülve a szegregációk létrejöttét.54 Nagyban megnehezíti a megfelelő terület kiválasztását az, hogy a hajléktalanokat nem lehet mobilizálni. Legtöbben az addigi életterük környékén tartózkodnak, azt ismerik, nem szívesen mozdulnak el onnan. Ha mégis, akkor egy nagyobb település irányába, a jobb megélhetés reményében. A szolgáltatások a városok központjában vannak, oda csoportosul a pénz is, ott könnyebb értékes szemetet találni, több a magasabb jövedelemmel rendelkező ember, aki pénzt ad. Nehéz, sőt talán inkább reménytelen a váltás, megszokták, hogy fémgyűjtéssel azonnal bevételhez jutnak. Nehezen tudják elképzelni, hogy gürcölnek egy hónapig és majd utána kapnak érte valamit, nem tudnak, csak napról napra tervezni. Változást elérni ezeknél az embereknél kilátástalan feladat. Egyetlen módja a remény nyújtása lenne, de azt is csak a saját köreiben lehet. Azaz, ha a szállós hajléktalanok elkezdenének sorban lakáshoz jutni, akkor erre egy idő után az utcán élő is felkapná a fejét és bemenne a szállóra, hátha ő is kapna. Mindez sok időbe és munkába kerülne, de úgy vélem hosszabb távon ezzel mindenki csak jobban járna.55 Az összefoglalás létrejöttéhez sok ötletet adott a magát hajléktalannak valló Gyula, aki több szervezetben résztvevő és aktivista. Ezt azért így fogalmaztam meg, mert tőle tudom, hogy manapság a hajléktalan jelző már-már szitokszónak számít és még véletlenül sem szerettem volna megbántani, mert személyében egy nagyon kedves és segítőkész embert ismertem meg. Tőle származik az a mondat is, hogy „duplán nehéz fába vágtam a fejszémet, mert akiken segíteni akarok, és akikkel segíteni akarok, azok mind az elgondolásom ellen vannak.”56

4.

NEHÉZSORSÚ DOLGOZÓK HÁZA

Legrövidebben a címben használt módon tudnám összefoglalni azt, amit meg szeretnék valósítani. Szeretném kiemelni, hogy nem hajléktalanszállót vagy hajléktalanellátót kell ez alatt érteni. A következőkben bemutatok néhány működő példát, mely az én látásmódomhoz hasonló elképzelések és funkciók alapján már működik. 54 Ua. 55 Ua. 56 Ua.

39


4.1. MINTAPÉLDÁK 4.1.1. VINZIRAST-MITTENDRIN Bécsi diákok csoportja az egyetem konferencia termébe fogadott be hajléktalanokat rámutatva a városban tapasztalható főként diákokat és hajléktalanokat érintő lakáshiány problémákra. Egy alapítvány felkarolta a kezdeményezést és a diákokkal közösen létrehozta a VinziRast-Mittendrin elnevezésű projektet. Ennek keretein belül, befektető bevonásával felújításra került egy a városközpontban található, használaton kívüli, egykori bérház. A munkálatokhoz a város lakáshitelt vett fel és több helyről kaptak adományokat is. A felújítás önkéntes segítők részvételével történt, főként hajléktalanok és diákok segédkeztek, akik közül később többen az épület lakóivá is váltak. Részükre közös műhelymunkákat és programokat szerveztek, hogy már az építkezések ideje alatt közösséggé kovácsolódhassanak. A házban közösségi lakások kerültek kialakításra, mini konyhával és vizesblokkal. A közlekedő részek tervezésekor ügyeltek a közösségi élmények elősegítésére az egymás elkerülése lehetőség meghagyása mellett. Minden szinten létrehoztak egy-egy nagyméretű konyhát, teraszt és nappalit, valamint helyett kapott az épületben több iroda, tanuló szoba, könyvtár, műhely és tetőkert. Az épület földszintjén egy étterem, az alagsorban egy rendezvényterem került kialakításra. Ebből a két funkcióból származik a ház bevétele és azoké a lakóké, akik az étteremben dolgoznak.57 A VinziRast-Mittendrin egy egyedülálló kezdeményezés, nagyszerű példa arra, hogy különböző társadalmi rétegek – akiket a közös érdek, a lakhatás összehoz –, hajléktalanok és diákok, élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak egy fedél alatt. Alapja az a meggyőződés, hogy a közösségi élet, egymás kölcsönös tisztelete és elfogulatlan megközelítése, segít átlépni a hajléktalanságból adódó lelki sérüléseken. A növekvő gazdasági bizonytalanság, az ezzel járó társadalmi intolerancia a financiálisan és szociálisan gyenge embereket a társadalom szélére sodorja.

VINZIRAST PROJEKT BÉCS (2010-2013), Ehemals Obdachlose & Studierende: Gemeinsam leben, arbeiten und lernen. Elérhető az interneten: http://www.vinzirast.at/632/ vinzirast_mittendrin.html (2016.11.17.)

A projekt mondanivalója: „Mindenki tehet valamit. Mindannyian összetartozunk.”58 A VinziRast-Mittendrin mindennél jobban bemutatja a humanitárius építészet lényegét. A reményvesztett és társadalom szélére sodródott embernek utat is kell mutatni, nem elég a lakhatásba segítés. Ez a szociális és a humanitárius építészet közötti fő különbség szerintem. A szociális esetében felismerésre kerül a probléma felszíne, amire létrejön egy adott pillanatban megfelelőnek tűnő válasz, de ezzel nincs megszűntetve a probléma forrása. Itt visszautalnék a 3.9. Konklúzió részben tett megállapításra, ahol említést tettem olyan esetről, amikor hajléktalanok részére lakásokat jutattak, de nem folytattak velük szocializációs és közösségépítő foglalkozásokat. Ennek hiányában eredménytelenül zárult a próbálkozás. A bécsi példát humanitárius szemmel vizsgálva látszik, hogy felismerésre került az, hogy munkára és közösségi kapcsolatokra is szüksége van a hajléktalannak a szállás mellett ahhoz, hogy tartós és maradandó változást lehessen elérni. Szociális és humanitárius megközelítéssel is lakhatás lett a válasz, de teljesen más lett az eredményességi mutató a két esetben.

57

40

58

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

Ua. PTE Műszaki és Informatikai Kar


Bécs, VinziRast

Bécs, VinziRast

Bécs, VinziRast

41


4.1.2. NYITÁS AZ UTCÁRA A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2013. március 1-jén indította el a Nyitás az utcára programját. Ennek céljaként 120, kifejezetten utcán élő hajléktalan ember társadalomba való visszailleszkedésének támogatását tűzték ki. Igyekeztek úgy lakhatásba segíteni őket, hogy az valamiféle foglalkoztatással is összekapcsolódjon. A résztvevők személyre szabott segítséggel lakhatást, képzést és munkát kaptak. A projekt során azért is a már régebb óta utcán élők közül választottak embereket, hogy be tudják bizonyítani, hogy megfelelő segítséggel ők is képesek lakásban lakni, fenn is tudják tartani és támogatással munkahelyen is el tudnak helyezkedni.59 Itt ki kell emelnem, hogy a BMSZKI a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó szervezete, állami szervezet, projektjük egy reménysugár az ország hajléktalankezelésének rendszerében. Ami a tervemhez szorosan kapcsolódik a projektből, az a foglalkoztatással összekapcsolt lakhatásba segítés. A kutatás során számomra is ez rajzolódott ki, mint egy lehetséges és követendő módszer.

4.2. MEGLÉVŐ ÉPÜLET ÚJRAGONDOLÁSA A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 őszén végzett felmérése alapján, a magyarországi lakásállomány 12,7%-a (560 ezer) üresen áll.60 Ennek figyelembevételével felvetődik az a gondolat, hogy szükséges-e új épületeket építeni. Szerintem a legtöbb esetben felesleges, inkább a már meglévő épületek felújítására és újragondolására kell nagy hangsúlyt fektetni. Természetesen akkor, ha az alkalmas a beavatkozásra és utána el tudja látni a megtervezett funkcióit. Ezen kívül a környezetet is kevésbé terheli egy már meglévő épület átalakítása, mint annak bontása és egy teljesen új építése. Ezek miatt döntöttem amellett, hogy elképzeléseimet egy meglévő épületen belül valósítom meg. Mivel nem szeretnék működő funkciókat elvenni vagy átalakítani, ezért üres, használaton kívüli épületben gondolkodtam. A létesítmény állaga nem lényeges szempont, mert a koncepciónak megfelelően mindenképp átalakításra szorul. A helyszín viszont fontos a leendő lakók mobilitási nehézségei miatt, így a peremterületek kizárásra kerültek. A terveimnek megfelelő épületek többségében önkormányzati tulajdonban vannak, néhány intézménnyel megkezdtem a kapcsolatfelvételt.

4.3. MŰKÖDÉS ÉS FUNKCIÓK 4.3.1. AZ ELÉRNI KÍVÁNT CÉL Egy meglévő, használaton kívüli, többszintes épületet átalakítása oly módon, hogy helyet tudjon adni munkahelynek és lakhatásnak, valamint közösségi és kulturális célú eseményeket is kiszolgáljon. Ez utóbbi két funkciót a munkahelyteremtésen és a társadalmi integrációt segítő szerepén túl azért tartom fontosnak, mert megfelelő programszervezésével nagyban hozzá tud járulni az épület fenntartásához. 4.3.2. PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA Kutatásom alapján a szállás bérleti idejét nem célszerű határozott időre megkötni, addig maradhat a lakója, amíg fizetni tudja a költségeket. Nem lesz kötelező előtakarékosság előírva a lakók számára. A kialakításra kerülő munkahelyen történő munkavégzés nem feltétele a házban lakásnak, az csak egy lehetőség. Jellemzően önkormányzati vagy állami tulajdonú épületek kerültek a látókörömbe, így a vásárlási, bérleti igénybejelentést BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI (2014-2016), KIUTAK A HAJLÉKTALANSÁGBÓL – ÖN IS SEGÍTHET! Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/kiutak-hajlektalansagbol-segithet (2016.11.17.)! 60 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2016.08.09.), Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.08.09. Elérhető az interneten: https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2016_08_09_2 (2016.11.17.) 59

42

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


megnehezítheti az aktuálpolitikai hozzáállás. Másrészről, ha valahol sikerül egy jól működő példát létrehozni, akkor nyitottabbá válhatna a többi önkormányzat is, ami segíthetné a módszer elterjedését, azaz több helyszínen is létrejöhetne hasonló rendszer. Az épületet a bécsi példához hasonlóan adományokból, hitelből fel kellene újítani, át kellene alakítani. Hasznosnak tartanám, ha a leendő lakók egy előzetes képzés után a munkálatokban is részt vennének, ezáltal megtörténne a közösségépítés első lépése is. A projektben résztvevők, azaz a későbbi beköltözők kiválasztásához, mindenképp szükséges a szociális munkások aktív közreműködése. Ezt követően, az épület működtetését le kell választani az önkormányzatról, hogy megfelelően el tudjon különülni a hajléktalanellátó rendszerektől és ne közmunkaprogram legyen a végeredmény. Szükségszerű egy befektető, aki összefogja és koordinálja az épület működését. Mivel az önkormányzat érdekében is áll az épület hasznosítása és a hajléktalanok vissza integrálása a társadalomba, ezért elképzelhető hogy egy jelképes összegért adja bérbe az épületet egy hosszú távú bérleti szerződést kötve vagy másik lehetőségként saját maga finanszírozza a felújításokat. Ez utóbbi esetben természetesen piaci árú bérleti díjat kérve érte. Az épületet üzemeltető menedzsment (befektető) költségeit mérsékelendő, léteznek a hajléktalanság elhagyását támogató pályázatok, melyek segítségével nagymértékben csökkenthetőek az indulás költségei.61 A menedzsment feladata ezek után a munkák felkutatása, az előállított termékeknek piac keresése, a gyártás felügyelete, képzések-, rendezvények szervezése, egy gondolattal leírva: az épület és a benne élők menedzselése.

Nehézsorsú dolgozók háza SWOT analízis

VAN ESÉLY ALAPÍTVÁNY (2016.10.28.), Pályázat hajléktalan emberek és segítőik részére. Elérhető az interneten: http://palyazatok.org/palyazat-hajlektalan-emberek-es-segitoik-reszere-2/ (2016.11.17.) 61

43


HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar

Működési analízis

44


45


4.3.3. KIALAKÍTANDÓ MEGHATÁROZÁSA

FUNKCIÓK

KÖRÉNEK A funkciók teljes értékű kialakításához elengedhetetlen a lokális vizsgálat, ez vonatkozik a környékre és magára az épületre is. Ezek pontos ismerete nélkül csak rendszerszintű elgondolások lehetnek. Mindezek alapján a funkciók kiválasztásánál arra jutottam, hogy az irányvonalat, amely mellett haladni szeretnék, legjobban a munkalehetőséggel egybekötött intim lakhatási lehetőség szavak kapcsolata határozza meg. A kutatás során nagyon sok ötlet elvetésre került, ahogy egyre több mindent tudtam meg a célcsoportról. Sokáig ragaszkodtam a mezőgazdasághoz kapcsolódó funkciókhoz, de beláttam, hogy mobilitási nehézségek és a mezőgazdaság jelenlegi állapota miatt nem lenne életképes a modell. Ezért maradtam a mindenképpen több lábon álló, helyben létrehozott termelő erő mellett, mely kisebb feladatok, bedolgozások, otthon végezhető munkák elvégzésével tevékenykedik. Mindezek mellett az épület fenntartásában és a munkahely teremtésben is fontos részt vállalna a kulturális- és rendezvényszekció. Ez utóbbiak célja az egész évben tartalmas programok szolgáltatása és a helyi lakosság igényeinek a kiszolgálása. Ezek alapján, a kialakított funkciók az alábbiak lennének: -- az emeleti szinteken a lakások és a hozzájuk tartozó közösségi terek kerülnének kialakításra, teljesen elszeparálva a dolgozói és a lakosságnak számára hozzáférhető résztől -- műhely, vagy gyártó rész (például egy kisebb varróüzem, kézműves termékeket előállító hely, többek között kosárfonás, rehabilitációs munkák elvégzésére), egy szabadon alakítható munkatérrel, amit az éppen aktuális bedolgozásnak megfelelően át lehet rendezni. -- raktár -- árusítótér -- fogadótér -- kávézó -- többfunkciós rendezvénytér -- kisebb méretű termek különféle célokra (vetítés, csoportmunka, kreatív foglalkozások, stb.), melyek a bentlakók és a többiek rendelkezésére is állnak -- számítógépes helyiség, ahol az alapvető információkhoz való jutáson kívül képzéseket, tréningeket is lehetne tartani, ezt szintén belső és külső csoportoknak egyaránt és akár vegyesen -- tetőkert

Funkcióséma analízis

46

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


4.3.4. FUNKCIÓSÉMA A területre való bejárásnál fontos figyelembe venni a különböző funkciók gyors és zavartalan elérhetőségét. Az egyes területek különválasztására figyelni kell. Ugyanígy fontos, hogy egyidejűleg többféle kulturális programot lehessen lebonyolítani. El kell különíteni a lakó- és a rendezvénybejáratot. A látogató a fogadótérbe érkezik, ahol recepciós és információs pult fogadja. Innen megközelíthető a rendezvényterem, amiben konferenciákat, nyári szabadegyetemet, filmvetítéseket, kulturális rendezvényeket, klubok, iskolák programjait lehet megrendezni. A több kisebb terem kialakítása is fontos, melyek egyenként 15-25 főt tudnak befogadni egyszerre. Ezeket adott esetben meg lehet nyitni, de nem zavarják a többi rendezvényt. Kiscsoportos, iskolai, egyetemi foglalkozások, filmvetítések, műhelymunkák, tarthatók bennük. Ezek a rendezvényhelyszínek mind bérelhetőek lennének akár egyszerre vagy külön-külön is, ezzel bevételi forrást jelentve. Az üzemrészt látogathatóvá tenném, alkalmanként nyitott műhellyé alakítva, ezzel is megpróbálni bevonni az embereket a háziak életébe, előmozdítva a társadalmi integrálódás folyamatát. Ez azért is fontos, mert a hazánkban tapasztalható előítéletesség miatt, ha valaki meghallja, hogy az adott terméket hajléktalan készítette, akkor vagy meg sem veszi vagy sokkal kevesebbet hajlandó fizetni érte, mint amennyi annak az értéke. A földszinten kapna helyet az árusítótér és a vele szoros kapcsolatban álló kiszolgáló egység. Ez utóbbi kapcsán és a bécsi példa nyomán felmerült bennem egy étterem üzemeltetésének lehetősége is, de a kutatásaim alapján nem tart még Magyarországon, olyan szinten az előítélet-mentesség, hogy az emberek elfogadják és látogassák ezt a funkciót. Mivel mindenképpen szerettem volna, ha rendszeresen látogatják az épületet nem ott lakók és fontos a rendezvények miatt is, ezért döntöttem egy büfé kialakítása mellett, melyhez pékáruk kínálata is párosulhat. Szorosan ehhez kapcsolnám, a házban dolgozók által előállított termékek árusító helyét is.

A tetőkertekre és az ott történő növénytermesztésre léteznek példák, ezért gondoltam arra, hogy a tető szabad felületét kihasználva jövedelem kiegészítésnek gyógynövénytermesztéssel foglalkoznék.62 Agrárszakemberek szerint a termesztett gyógynövényeké a jövő és egységnyi növénytermesztési területen a gyógynövénnyel lehet a legnagyobb hasznot elérni. A XXI. századi tendencia alapján, folyamatosan nő a gyógy- és egészségmegőrző termékek aránya. Az egységnyi területről nagyobb értéket termelők közé tartozik a körömvirág, a kamilla és a máriatövis pedig a kiemelt jelentőséggel bíró termesztett gyógynövényeink között található.63 Ezt a három fajtát csak példának választottam, a hasznosságot, a meleg tűrést és az igénytelenséget figyelembe véve.64 A lakások kialakításánál a variálhatóságra kell ügyelni, több féle alapterület szükséges aszerint, hogy mennyien lakják, valamint mérettől függetlenül nélkülözhetetlen a saját vizesblokk kialakítás az intimitás megőrzése érdekében. Itt példának a jelenlegi németországi kollégiumi szállásomat tudom felhozni, ahol nem egész 15 m2-en élek egyedül. A helyiség tartozéka egy 2 főzőlapos tűzhely, páraelszívó, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, mosogató. Van saját vizesblokk, egy egyszemélyes ágy, beépített szekrény, konyhaszekrény egy kis étkező asztallal és egy könyvespolccal egybeépített íróasztal. 3 hónap tapasztalatával mondhatom, hogy nem kell ennél több egy személynek. Fontos, hogy alkalmasságuk esetén, elsőbbséget élvezzenek a létrehozott munkahelyek esetén a házban lakók.

KASSANDRA DZIKEWICS (2015.09.15.), The most sustainable homeless shelter in America teaches self-reliance with urban gardening. Elérhető az interneten: http://www. theplaidzebra.com/the-most-sustainable-homeless-shelterin-america-teaches-self-reliance-with-urban-gardening/ (2016.11.17. 63 GYÓGYNÖVÉNY TERMESZTÉS…. Elérhető az interneten: http://felsofokon.hu/agrar/ gyogynoveny-termesztes/ (2016.11.17.) 64 BORBÉLYNÉ DR. HUNYADI ÉVA DR. KUTASY ERIKA (2012.), GYÓGYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA, Egyetemi jegyzet.Elérhető az interneten: http://www.agr. unideb.hu/ebook/gyogynoveny/index.html (2016.11.17.) 62

47


4.3.5. STAKEHOLDER ANALÍZIS A projekt nem mindenkit érint egyformán, vannak pozitív, negatív és semleges hatásai. Pozitív: Az épület nagy területe, többfunkciós kialakítása lehetővé teszi több tevékenység egyidejű gyakorlását pl. műhelymunkák, filmvetítések, kiscsoportos foglalkozások megrendezését. Ez hosszútávon bevételi forrást jelenthet a helyi vállalkozások vagy az önkormányzat számára. A befolyt összeg segít az épület fenntartásában. A rendezvényközpont közösség-összekovácsoló hatással bírhat a lakók számára. A különböző terek fellendülése élénkítheti a vállalkozó-kedvet, mely elősegítheti az új szolgáltatások megjelenését a házban. A ház ikonikus elemmé válhat a városnak, példát mutatva a rendszer folytatásához. Negatív: Az épületnél fennáll a veszély, hogy nem fog annyi embert vonzani, mint amennyire számítanak, így működése gazdaságtalanná válik, nem tudja fenntartani magát, ez hatással lehet az ott dolgozókra és ott élőkre. Ez esetben alternatív felhasználási módokat kell keresni. Semleges: Azon lakosok számára, akik nem veszik igénybe az épület nyújtotta szolgáltatásokat.

5.

ÖSSZEFOGLALÁS

Azzal kezdtem a dolgozatomat, hogy szociális érzékenységem nyitottá tesz a társadalmi problémák és az emberek megértéséhez. Most azzal fejezem be, hogy úgy érzem, a humanitárius építészeten keresztül a hajléktalanság problémájának az elemzésével, sokkal több lettem. Valaki a hozzáállásomat naivitásnak hívja, én ajándéknak, mely sokszor nagy teher. A kutatás sokat segített abban, hogy átfogóbb véleményt alkothassak a reménytelen helyzetben élőkről. Nem állíthatom, hogy az alkotott kép érzelmektől mentes és teljesen racionális, de azt igen, hogy őszinte. A feladat összetettsége és sok szakterületen való átívelése miatt ez egy olyan téma, amire nem lehet sohasem azt mondani, hogy feldolgoztam, befejeztem. Egy élet is kevés ehhez. Viszont éppen ezért és az emberekről szóló mivolta miatt, apró eredményekkel is kis túlzással életeket lehet menteni. Számomra egy létesítmény koncepciója lett az eredmény, melynek keretein belül kap helyet a lakhatás, a munkahely, az értékesítés és az épületet financiálisan, kulturálisan és társadalmilag is feltöltő rendezvényközpont.

50

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Kutatásom nem készülhetett volna el a családom, barátaim, tanáraim, a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíj és az Új Nemzet Kiválósága Program támogatása nélkül. Családomnak és barátaimnak hálával tartozom a kapott türelemért és megértésért, amivel a sok átvirrasztott éjszaka után hozzám álltak, a mindennapi dolgokban kisegítettek. Tanáraimnak köszönöm a lehetőséget, hogy engedtek kiteljesedni az általam választott irányban, kifejezetten dr. Medvegy Gabriellának, aki több ponton is segítette kutatásom létrejöttét. Témavezetőmnek, dr. Rétfalvi Donátnak külön hálás vagyok azért, hogy a reménytelennek tűnő pillanatokon mindig segített átlépni. Köszönettel tartozok Müller Roland szociális szakembernek, aki elbeszéléseivel és tapasztalataival nagyban hozzájárult a szociális ellátórendszer megértéséhez. Végül, de nem utolsó sorban, köszönettel tartozok Balog Gyulának A Város Mindenkié Csoport aktivistájának, aki személyes élményei és gondolatai alapján segített a hajléktalanok és helyzetük megismeréséhez. Mindenkinek köszönöm!

51


IRODALOMJEGYZÉK »» PHILIP JODIDIO (2015), Shigeru Ban Complete Works 1985-2015. Taschen »» PŐCZE FLÓRA (2013.), A Moszkva tér gyermekei. Jószöveg Műhely Kft. »» BALOG GYULA (2016.11.05.), Spontán személyes interjú »» MÜLLER ROLAND (2016.10.03.), Spontán személyes interjú »» KEMÉNY GÁBOR (1999), Nyelvi mozaik. Elérhető az interneten: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/ edes_anyanyelvunk/9903d.htm (2016.01.10.) »» LOUISE MURRAY (2015), Disaster relief: humanitarian architecture for post-disaster shelter. Elérhető az interneten: http://eandt.theiet.org/magazine/2015/01/sheltering-from-disaster.cfm?origin=EtOtherStories (2016.01.10.) »» HOMOKINÉ UJVÁRY KATALIN (2013), Történelmi árvíz a Dunán – 2013 június. Elérhető az interneten: http://met. hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=747&hir=Tortenelmi_arviz_a_Dunan_-_2013._junius (2016.01.10.) »» HVG.HU (2013.08.28.), Elköltöttek minden pénzt a vörösiszap-alapból. Elérhető az interneten: http://hvg.hu/ itthon/20130828_Vorosiszap_karmento_alap_elfogyott (2016.01.10.) »» SZEMEREY SAMU (2012.) Templomok papírból. Elérhető az interneten: http://m.magyarnarancs.hu/ kepzomuveszet/templomok-papirbol-80063?pageId=3 (2016.04.30.) »» LOUISE MURRAY (2015), Disaster relief: humanitarian architecture for post-disaster shelter. Elérhető az interneten: http://eandt.theiet.org/magazine/2015/01/sheltering-from-disaster.cfm?origin=EtOtherStories (2016.01.10.) »» MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA (2012), Építészet kartonpapírból - Shigeru Ban Budapesten. Elérhető az interneten: http://archiv.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3598&Itemid=52 (2016.01.10.) »» SHIGERU BAN ARCHITECT (1999.) PAPER EMERGENCY SHELTERS FOR UNHCR – Byumba Refugee Camp, Rwanda. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/works/1999_paper-emergency-shelter/ index.html (2016.04.30.) »» SHIGERU BAN ARCHITECT (1995) PAPER LOG HOUSES - Kobe, Japan. Elérhető az interneten: http://www. shigerubanarchitects.com/works/1995_paper-log-house-kobe/index.html (2016.04.30.) »» SHIGERU BAN ARCHITECT (2000-2001) PAPER LOG HOUSE - TURKEY, 2000 / BHUJ, INDIA, 2001. Elérhető az interneten: http://www.shigerubanarchitects.com/works/2000_paper-log-house-turkey/index.html (2016.04.30.) »» SHIGERU BAN ARCHITECT (2014) Paper Log House – Philippines, Cebu. Elérhető az interneten: http://www. shigerubanarchitects.com/works/2014_PaperEmergencyShelter-Philippines/index.html (2016.04.30.) »» SHIGERU BAN ARCHITECT (2011) Paper Partition System 4. Elérhető az interneten: http://www. shigerubanarchitects.com/works/2011_paper-partition-system-4/index.html (2016.04.30.) »» KERE ARCHITECTURE. Elérhető az interneten: http://www.kere-architecture.com/about/ (2016.04.30.) »» Kéré Foundation. Elérhető az interneten: http://www.fuergando.de/index.php/en/2012-09-18-21-21-18/who-weare (2016.04.30.) 52

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


»» Kéré Foundation. Elérhető az interneten: http://www.fuergando.de/index.php/en/2012-09-18-21-21-18/who-weare (2016.04.30.) »» ANATXU ZABALBEASCOA (2015) Francis Kéré: “La arquitectura es ensuciarse y empujar todos juntos”. Elérhető az interneten: http://elpais.com/elpais/2015/09/22/eps/1442916465_285411.html (2016.04.30.) »» KATONA VILMOS (2015), Afrika Csillaga (portréfilm). Elérhető az interneten: http://www.tervlap.hu/cikk/show/ id/3438 (2016.01.10.) »» MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET (2013), DIÉBÉDO FRANCIS KÉRÉ. Elérhető az interneten: http://meonline.hu/magyarepitomuveszet-hirek/diebedo-francis-kere/ (2016.01.10.) »» KERE ARCHITECTURE (2001) Primary School / Gando / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kerearchitecture.com/projects/primary-school-gando/ (2016.04.30.) »» KERE ARCHITECTURE School Library / Gando / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kerearchitecture.com/projects/school-library-gando/ (2016.04.30.) »» KERE ARCHITECTURE (2014.) Surgical Clinic and Health Center / Léo / Burkina Faso. Elérhető az interneten: http://www.kere-architecture.com/projects/clinic-leo/ (2016.04.30.) »» 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Elérhető az interneten: http://net.jogtar.hu/ jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV (2016.11.17.) »» SOMOGYI FERENC (2014.), Hajléktalan helyzet. Elérhető az interneten: http://www.diszpolgar.hu/hajlektalanhelyzet (2016.10.27.) »» POLITICAL CAPITAL ÉS FRIEDRICH EBERT ALAPÍTVÁNY (2014.), Hajléktalankérdés a politikában. Elérhető az interneten: http://nepszava.hu/cikk/1034530/1 (2016.10.27.) »» MTI (2016.04.28.), Hajléktalanok: a közterületen élők kétharmada továbbra is vidéki városokban van. Elérhető az interneten: http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/04/hajlektalanok-a-kozteruleten-elok-ketharmada-tovabbrais-videki-varosokban-van.html (2016.10.29.) »» BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI MENHELY ALAPÍTVÁNY (2016.), Otthontalanul... Tégy az emberért! - Dialógusok a Hajléktalanságról. Elérhető az interneten: http://www.bmszki. hu/sites/default/files/field/uploads/otthontalanul_11_web-1.pdf (2016.10.29.) »» VILÁGGAZDASÁG (2016.04.19.), Négymillióan a létminimum alatt. Elérhető az interneten: http://www.vg.hu/ kozelet/tarsadalom/negymillioan-a-letminimum-alatt-468917 (2016.10.31.) »» KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2.2.2.1. A szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos fontosabb indikátorok, felvétel éve 2011–2015 (referencia év 2010–2014). Elérhető az interneten: https://www. ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa007.html (2016.10.31.) »» HABITAT FOR HUMANITY (2015.), Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Elérhető az interneten: http://www. habitat.hu/files/Habitat_kiadvany_web_2015.pdf (2016.10.31.) »» BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI, Átmeneti szállások. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/fizetos-szallasaink-szallasok/atmeneti-szallasok (2016.11.01.) »» BUDAPESTI MÓDSZERTANI KSZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI, Szobabérlők háza. Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/szobaberlok-haza (2016.11.01.) 53


»» A VÁROS MINDENKIÉ – HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG (2016.05.19.), A Város Mindenkié csoport (AVM) és a Habitat for Humanity Magyarország (HfHM) elemzése a 2017-es központi költségvetés lakhatási típusú kiadásairól. Elérhető az interneten: http://www.habitat.hu/files/Lakhatas.pdf (2016.11.01.) »» JUHA KAAKINEN (2011.03.20.), „A tartós hajléktalanság csökkentése Finnországban”. Elérhető az interneten: http://foglakprojekt.hu/downloads/doktar/Ford/NagyOrsolya/Juha_Kaakinen-A_tartos_hajlektalansag_ csokkentese_Finnorszagban.pdf (2016.11.01.) »» HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG (2014.03.13.), Utah állam felszámolja a hajléktalanságot – otthont ad az embereknek. Elérhető az interneten: http://habitat.blog.hu/2014/03/13/utah_allam_felszamolja_a_ hajlektalansagot_otthont_ad_az_embereknek (2016.11.01.) »» A VÁROS MINDENKIÉ (2015.10.15.), Mennyibe kerül nekünk a lakhatási válság? És mennyibe kerülne a megoldása? Elérhető az interneten: http://avarosmindenkie.blog.hu/2015/11/17/mennyibe_kerul_nekunk_a_ lakhatasi_valsag_es_mennyibe_kerulne_a_megoldasa (2016.11.01.) »» MENEDÉK ALAPÍTVÁNY, Menedékváros Hajléktalanok Átmeneti Otthona. Elérhető az interneten: http://www. menedekalapitvany.hu/szolgalati-terulet/menedekvaros-hajlektalanok-atmeneti-otthona (2016.11.01.) »» 29/2015. (X. 2.) AB HATÁROZAT (2015.09.29.).Elérhető az interneten: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/ F058635124A8C31BC1257BE3001B8DC3?OpenDocument (2016.11.17.) »» MESZLENY ZITA (2016.05.24.), Életet ment, munkát ad az utcalap – a Fedél Nélkül-sztori. Elérhető az interneten: http://mandiner.hu/cikk/20160524_fedel_nelkul_sztori_eletet_ment_munkat_ad_az_utcalap (2016.11.01.) »» MENHELY ALAPÍTVÁNY (2013.10.01.), 3E program. Elérhető az interneten: http://www.menhely.hu/index. php/3e/3e-program (2016.11.01.) »» MENHELY ALAPÍTVÁNY Elérhető az interneten: http://www.menhely.hu/ (2016.11.01.) »» BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI (2014-2016), KIUTAK A HAJLÉKTALANSÁGBÓL – ÖN IS SEGÍTHET! Elérhető az interneten: http://www.bmszki.hu/hu/kiutakhajlektalansagbol-segithet (2016.11.17.) »» PEREGRINA (2014.03.27.), Se hajlék, se remény. Elérhető az interneten: http://ursula.cafeblog.hu/2014/03/27/ se-hajlek-se-remeny/ (2016.11.17.) »» TÁMOP 5.3.3-12/1 PÁLYÁZAT (2014-2016), Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása. Elérhető az interneten: https://www.palyazat.gov.hu/doc/3956 (2016.11.17.) »» VINZIRAST PROJEKT BÉCS (2010-2013), Ehemals Obdachlose & Studierende: Gemeinsam leben, arbeiten und lernen. Elérhető az interneten: http://www.vinzirast.at/632/vinzirast_mittendrin.html (2016.11.17.) »» KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2016.08.09.), Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.08.09.Elérhető az interneten: https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2016_08_09_2 (2016.11.17.) »» VAN ESÉLY ALAPÍTVÁNY (2016.10.28.), Pályázat hajléktalan emberek és segítőik részére. Elérhető az interneten: http://palyazatok.org/palyazat-hajlektalan-emberek-es-segitoik-reszere-2/ (2016.11.17.) »» KASSANDRA DZIKEWICS (2015.09.15.), The most sustainable homeless shelter in America teaches self-reliance with urban gardening. Elérhető az interneten: http://www.theplaidzebra.com/the-most-sustainable-homelessshelter-in-america-teaches-self-reliance-with-urban-gardening/ (2016.11.17.) 54

HUMANITÁRIUS ÉPÍTÉSZET JELENE Magyarországi otthontalanok otthona

PTE Műszaki és Informatikai Kar


»» GYÓGYNÖVÉNY TERMESZTÉS….Elérhető az interneten: http://felsofokon.hu/agrar/gyogynoveny-termesztes/ (2016.11.17.) »» BORBÉLYNÉ DR. HUNYADI ÉVA, DR. KUTASY ERIKA (2012.), GYÓGYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA, Egyetemi jegyzet. Elérhető az interneten: http://www.agr.unideb.hu/ebook/gyogynoveny/ index.html (2016.11.17.)

55


A humanitárius építészet jelene / Magyarországi otthontalanok otthona