Page 1

Tartalomjegyzék

1. Nyílászárók...............................................5 1.1. Nyílászárókat érő hatások, követelmények...........................................5 1.2. Nyílászárók szerkezeti felépítése, működése..................................................6 1.3. Nyílászáró szerkezetek méretei, méretkoordináció......................................7 1.4. Ablakok.....................................................9 1.4.1. Ablakok osztályozása.............................9 1.4.2. Az ablakok működése.......................... 10 1.4.3. Az ablakok szerkezeti részei................ 11 1.4.4. Szerkezeti kapcsolatok.........................12 1.4.5. Faablakok............................................. 14 1.4.5.1. Hagyományos faablakok................... 14 1.4.5.2. Korszerű faablakok...........................15 1.4.6. Műanyag ablakok................................. 17 1.4.7. Fémablakok........................................... 18 1.4.8. Kombinált ablakok............................... 18 1.4.9. Tetőablakok..........................................19 1.4.10. Felülvilágítók......................................19 1.5. Ajtók........................................................19 1.5.1. Az ajtók osztályozása...........................20 1.5.2. Ajtók működése................................... 21 1.5.3. Ajtók mérete......................................... 21 1.5.4. Az ajtók szerkezeti részei.....................22 1.5.4.1. A tok..................................................22 1.5.4.2. A szárny............................................22 1.5.4.3. Szerkezeti részletek...........................23 1.5.5. Fa anyagú ajtók....................................24 1.5.5.1. Hagyományos faajtók........................24 1.5.5.2. Korszerű faajtók................................25 1.5.6. Műanyag ajtók......................................26 1.5.7. Fémajtók...............................................27 1.6. Kiegészítő szerkezetek............................27 1.7. Nyílászáró szerkezetek elhelyezése, beépítése.................................................28 1.7.1. Nyílászárók kitűzése.............................28 1.7.2. Nyílászáró beépítése falazással egyidőben..............................................29 1.7.3. Nyílászárók beépítése utólag................30 1.7.3.1. Ajtó és ablak beépítése külső falba..........................................30 1.7.3.2 Belső ajtó beépítése............................ 31

1.8. Árnyékoló szerkezetek............................32 1.8.1. Külső oldali árnyékolók.......................32 1.8.1.1. Zsalugáterek.......................................32 1.8.1.2. Redőnyök...........................................34 1.8.2. Belső oldali árnyékolók.......................35 1.8.3. Közbenső árnyékolók...........................35 1.9. Garázskapuk............................................36 1.10. Szakipari falak.......................................37 1.11. Függönyfalak.........................................38 1.12. A nyílászárók beépítésének kritikus pontjai....................................................39 1.12.1. A nyílászáró helye, síkja a falszerkezetben........................................39 1.12.2. Könyöklő és küszöb...........................39 1.12.3. Toktoldó alkalmazása.........................39 Kérdések és gyakorlófeladatok......................40 2. Bontási és átalakítási munkák..............45 2.1. Bontási engedély, bejelentés, bontási terv..........................................................46 2.2. Bontási hulladékok, hulladékgyűjtő tervlap kitöltése.......................................56 2.3. Helyszín bejárása....................................63 2.4. A bontási, átalakítási munka előkészítése.............................................63 2.5. A bontási munkák gyakorlati végrehajtása, sorrendje...........................64 2.5.1. Vezetékek, szerelvények és berendezések........................................65 2.5.2. Nyílászáró szerkezetek........................65 2.5.3. Válaszfalak...........................................65 2.5.4. Burkolatok, aljzatok.............................66 2.5.5. Héjazat, fedélszerkezet és padlástéri falak.....................................................66 2.5.5.1. Héjazat, bádogos szerkezetek............66 2.5.5.2. Fedélszék...........................................67 2.5.5.3. Padlástéri falak..................................67 2.5.6. Födémek, boltozatok............................68 2.5.6.1. Födémek............................................68 2.5.6.2. Boltozatok.........................................68 2.5.6.3. Konzolos szerkezetek (erkélyek és függönyfolyosók)..........68 2.5.7. Boltívek, áthidalók...............................68 89


2.5.8. Falak, lépcsők......................................69 2.5.9. Alapozások, tereprendezés..................70 2.5.10. Vasbeton szerkezetek.........................70 2.5.10.1. Részleges bontás..............................70 2.5.10.2. Csere, teljes bontás..........................70 2.5.11. Bontási anyagok tárolása....................71 2.6. Átalakítási munkák szervezése, előkészítése.............................................72 2.7. Átalakítási munkák kivitelezése.............72 2.7.1. Utólagos kiváltások..............................72 2.7.1.1. Acélgerendás kiváltás........................72 2.7.1.2. Kiváltás előre gyártott gerendákkal.......................................73 2.7.1.3. Kiváltás monolit gerendával.............. 74 2.7.1.4. Kiváltás tégla boltívvel...................... 74 2.7.2. Nyílásszélesítések................................75

90

2.8. A bontási munkák gépei.........................76 2.8.1. Golyós bontógép...................................76 2.8.2. Lánctalpas kotrókra szerelhető segédszerkezetek.................................. 76 2.8.2.1. Bontóolló...........................................76 2.8.2.2. Betonroppantó..................................76 2.8.2.3. Bontókalapács...................................77 2.8.3. Rakodás, szállítás gépei.......................77 2.8.4. Kisgépek..............................................77 2.8.4.1. Fúró- és vésőkalapácsok ..................78 2.8.4.2. Kézi bontókalapács...........................78 Kérdések és gyakorlófeladatok......................79 Tárgymutató.................................................85 Tartalomjegyzék...........................................89 Irodalomjegyzék............................................ 91


1. Nyílászárók

Az ablakszárnyakat általában jóval kevesebbszer nyitják-csukják, mint az ajtószárnyakat. A külső és a belső térbe beépített nyílászárókat érő eltérő hatások miatt szintén különböző követelményeknek kell eleget tenniük. (Külső nyílászárók esetében alapvető elvárás a jó hőszigetelés, de a fűtött tereket elválasztó belső ajtókkal szemben ez másodlagos.) A nyílászárókkal szembeni általános követelmények: • egyszerű használhatóság (nyitás-zárás); • megfelelő légzárás; • tartósság; • mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóság; • megfelelő nedvességgel szembeni ellenállás; • a funkciónal megfelelő hő- és hangszigetelés; • esztétikus megjelenés; • alaktartóság; • biológiai hatásokkal szembeni ellenállás; • tisztíthatóság. Emellett a külső nyílászárókkal szemben további fontos elvárásokat támasztunk: • időjárási hatásokkal (csapadékkal, széllel, hőmérséklettel) szembeni megfelelő ellenállóság; • vízzáróság; • napsugárzással szembeni ellenállóság (UV-állóság); • kellő fényáteresztés, árnyékolás; • külső szennyeződésekkel (biológiai, kémiai hatásokkal) szembeni ellenállóság; • betörésbiztosság. A belső nyílászáróknak (ajtók) az általános követelmények mellett az alábbiaknak is meg kell felelniük: • fokozott hangszigetelés (léghanggátlás); • könnyű használhatóság. A fentieken kívül az egyes helyiségek különleges rendeltetésétől függően a nyílászárókra egyedi követelmények is vonatkozhatnak. Ilyen lehet például a fokozott hő- és hangszigetelés, a sugárvédelem, a légnyomásállóság stb. 1.2. Nyílászárók szerkezeti felépítése, működése

A nyílászárók két fő szerkezeti eleme a tok és a szárny (1.2. ábra). A tok a szárnyat közrefogó keret, közvetlenül a befogadó szerkezethez (falhoz) kapcsolódik. Lényegében ez a nyílászáró tartószerkezete. A szárny a nyílászáró mozgó (nyitható) része, amely különböző vasalatok segítségével kapcsolódik a tokhoz. A tok és a szárny a keret mentén körben egy vagy több ütközési felületen illeszkedik egymáshoz. A szárny lehet részben vagy teljesen tömör (zárt, nem átlátszó), illetve üvegezett. Az átlátszóság egyedi üvegezéssel is korlátozható. A nyílászáró szerkezetek rendeltetésszerű, tartós működtetéséhez és funkcionális használhatóságához vasalatok, szerelvények, üvegezések, különböző felületvédelmi bevonatok szükségesek. A vasalatok (pántok, zárak, merevítők, kilincsek stb.) jellemzően fém anyagúak, a nyílászárón belül a legnagyobb mechanikai igénybevételnek kitett szerkezeti elemek. 6


1. Nyílászárók

A nyílászárók működését a szárny nyitási módja határozza meg. A  legtöbb nyílászáró részben vagy teljes egészében nyitható, csukható, vagyis a szárny különböző irányba mozgatható. Az egyes nyílászárótípusoknál eltérő nyitási módok alkalmazhatók. 1.3. Nyílászáró szerkezetek méretei, méretkoordináció

A nyílászárók nagy pontosságú és összetett szerkezetek, melyeket a tervezés, a gyártás és a kivitelezés (beépítés) megfelelő összehangolása érdekében többféle mérettel határoznak meg. Ahhoz, hogy a nyílászáró tartósan a rendeltetésének megfelelően működjön, fontos, hogy pontosan illeszkedjen a befogadó szerkezetbe. Az egyedi igényekhez igazodva ma szinte bármilyen méretű és geometriájú nyílászáró legyártható. (Ettől még a falnyílást az előzetes tervekben megadott pontos méretek alapján kell kialakítani.) A nyílászáró szerkezetek jellemző méretei (1.3. ábra): • Névleges méret (NM): a falban kialakított üres nyílás szélességi és magassági mérete. A tervezés során minden esetben a névleges mérettel (tervlapokon a nyílászáró tengelyén feltüntetetve) adják meg a különböző nyílásokat. • Befoglaló méret (BM): a nyílászáró szerkezet legnagyobb külső mérete. Megegyezik a gyártási mérettel (GYM), illetve a tokkülmérettel (TKM). A beépítési helyigény miatt legtöbbször kisebb, mint a névleges méret. • Elhelyezési köz (EK): a névleges és a befoglaló méret közti méretkülönbség fele. Lényegében a tokszerkezet és a fal közötti hézag mérete. A tok nyílásba helyezésekor és rögzítésekor van jelentősége. • Tiszta nyílásméret (TM): a nyílászáró szerkezet szabad (használható) nyílásmérete. Az ablakoknál a vízszintes és függőleges, az ajtóknál „csak” a vízszintes irányú tokbelmérettel (TBM) azonos.

1.2. ábra. Nyílászárók szerkezeti felépítése 7


1. Nyílászárók

A billenőablakok szárnyszerkezete a vízszintes középtengely körül elforgatható. Az ilyen ablakokkal a szellőztetés jól szabályozható, a nyithatóság azonban korlátozott. A forgóablakok működési elve a billenő ablakokhoz hasonló azzal a különbséggel, hogy itt a szárnyszerkezet a függőleges középtengelye körül forgatható. (A billenő- és forgóablakoknál nem biztosítható a megfelelő légzárás, ezért ilyet ma már csak ritkán építenek be.) Tolóablakoknál az ablakszárny (általában fele-fele arányban) saját síkjában függőlegesen feltolható (vagy vízszintesen eltolható). Legnagyobb előnyük, hogy működtetés közben nem vesznek el teret a helyiségből, a mozgatható szárnnyal pedig pontosan szabályozható a szellőztetés. Hátrányuk viszont, hogy a teljes ablak-keresztmetszeten legfeljebb félig képezhető szabad nyílás. Tisztításuk gyakran nehézkes. Fix (nem nyitható) ablakoknál a szárnyszerkezet egybe van építve a tokkal. Ilyen ablakokat rendszerint bevilágítás céljából alkalmazunk. Csak fix ablakok beépítése nem ajánlott, mivel így a helyiség természetes szellőztetése nem biztosítható (1.6. ábra). 1.4.3. Az ablakok szerkezeti részei

Az ablakok két fő szerkezeti része az ablaktok és az ablakszárny. A tok keresztmetszeti szelvénye a különböző anyagú és gyártmányú ablakoknál eltérő. A tokszerkezet fő részei: • felső tokrész (szemöldök); • alsó tokrész (könyöklő); • függőleges tokszárak; • tokosztások (vízszintes és függőleges irányúak, nincs minden esetben; 1.7. ábra).

1.6. ábra. Tokosztós fix és nyíló-bukó ablak

A tok keresztmetszetének geometriája általában minden részen azonos. A korszerű ablakoknál az alsó tokrész a geometriához igazodó profilú, peremes, kifelé lejtő fémlemez takaróelemet kap. A szárnyszerkezet két fő részét a szárnykeret és az üvegezés képezi. A szárnykeret a tokkal megegyező anyagú szerkezet, mely minden oldalon azonos szelvényű. A szárnykereten (körben az ütközési felületek mentén) helyezkednek el a tok és szárny közötti megfelelő légzárást biztosító tömítőprofilok. A szárnykeret minden oldalról közrefogja az üvegezést.

1.7. ábra. Az ablak szerkezeti részei 11


1. Nyílászárók

1.41. ábra. Beltéri ajtó beépítése utólag 33


1. Nyílászárók

Kérdések és gyakorlóFELADATok 1. Egészítse ki a mondatokat! A nyílászárók az épületek ................................, határoló szerkezeteiben, valamint a belső ......... ........................ kialakított nyílásokat kitöltő, lezáró szerkezetek.

2. Az alábbiakban megadunk néhány általános követelményt a nyílászárókkal szemben. Adjon meg három további követelményt! • megfelelő légzárás; • megfelelő nedvesség-, hő- és hangszigetelés; • alaktartóság; ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... Adjon meg további három követelményt, amelyet külső nyílászárókkal szemben támasztunk! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

3. Alkosson párokat! A szárny A tok A vasalatok

a szárnyat közrefogó keret, közvetlenül a befogadó szerkezethez (falhoz) kapcsolódik. a nyílászáró mozgó (nyitható) része, amely különböző vasalatok segítségével kapcsolódik a tokhoz. jellemzően fém anyagúak, a nyílászárón belül a legnagyobb mechanikai igénybevételnek kitett szerkezeti elemek.

4. Írja az ábrába a hiányzó méreteket! Készítsen egy függőleges metszetet/vázlatot is és írja be abba is a legfontosabb méreteket!

Mit jelent a modulméret kifejezés?.............................................................................................. 40


2. Bontási és átalakítási munkák

GYF 1. A 2.1. ábrán egy földhivatalban beszerzett hiteles térképmásolat látható. Tanulmányozza az ábrát és válaszolja meg a kérdéseket! Keresse meg, melyik épület bontásához kérték ki a térképmásolatot! Hol található az épület (utca, házszám)? Mi indokolhatta a bontási engedély beszerzését?

2.1. ábra. Hiteles térképmásolat 47


2. Bontási és átalakítási munkák

2.2. Bontási hulladékok, hulladékgyűjtő tervlap kitöltése

Az építő/bontó tevékenység végzése során a levegőbe, a talajba és a vizekbe is kerülhet (és sajnos kerül is) káros anyag. Ezek közül a légszennyezésnek van kiemelt jelentősége, mivel a teljes folyamatot végigkíséri. Az építési/bontási tevékenységek egy része ugyanis káros anyagokat bocsát ki, másik része jelentős porterhelést eredményez. A 2.1. táblázatban néhány jelentősebb környezeti terhelést és annak csökkentési lehetőségét mutatjuk be. Az építési/bontási tevékenység során a környezet védelmével kapcsolatos legjelentősebb feladat a tevékenységekhez köthető hulladékok kezelése, melyről a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és mellékletei határoznak. A rendelet az építési és bontási hulladékokat a 2.2. táblázat szerint csoportosítja. Ha bármely, a táblázatban szereplő építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a megadott mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot – a hulladék további hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékkezelőnek át nem adja. A 2.3. táblázatok az építési/bontási hulladékok csoportjait és kódjeleit foglalják össze.

2.1. táblázat. Építési-szerelési tevékenységekből adódó jelentősebb környezeti terhelések, szennyezések Építési-szerelési tevékenység

Környezeti terhelés, szennyezés

Terhelés csökkentésének lehetősége

földmunka végzése munkagéppel

zaj

– alacsony zajszintű, védőburkolattal ellátott gépek alkalmazása

földszállítás

levegőbe kerülő por

– letakart állapotban való szállítás

építőanyagok szállítása

forgalomnövekedés, levegőszennyezés

– lehető legrövidebb szállítási utak választása – alacsony fogyasztású járművek alkalmazása

bitumenes szigetelés

szigetelőanyag a talajba kerül

– figyelmes munkavégzés – keletkező hulladék összegyűjtése

kő-, kerámia- és betonelemek vágása

levegőbe kerülő apró porszemcsék

– vizes vágógép alkalmazása

hőszigetelő anyagok szabása

levegőbe és talajba kerülő ásványgyapot szálak, polisztirolszemcsék

– korszerű vágógép alkalmazása – szabás belső térben

levegőbe kerülő porszemcsék

– előre kevert beton használata – zárt rendszerű, helyszíni keverő alkalmazása – kellően óvatos keverés

talajba keveredő alapanyagok

– keverés szilárd aljzaton

vakolás

habarcshulladék

– nedves vagy már száraz állapotban az anyag összegyűjtése – védőháló felerősítése az állványzatra

padló- és falfelületek csiszolása

levegőbe kerülő porszemcsék

– elszívóval rendelkező berendezés használata

festőmunka kültérben

festék és oldószerek talajba jutása

– védőfólia elhelyezése a talajra

ragasztóanyagok, habarcsok, betonok helyszíni keverése

56


2. Bontási és átalakítási munkák

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZÁMÍTÁS A pincefal, az alaptestek, valamint a pince aljzatbetonja nem kerül kibontásra, a földben maradnak. Ezért ezek mennyiségét nem vettük számításba. 1. Kitermelt talaj EWC 17 05 04 Nem történik kitermelés

0 tonna

< 20 tonna

2. Betontörmelék EWC 17 01 01 2 Járdafelület: 17,95 m , 3 15 cm-es szerkezeti vastagság: 2,7 m 2 Előtér aljzatbetonozott része 7,28 m 3 20 cm es vastagság: 1,45 m 3 (2300 kg/m ) Összesen

9,5 tonna

< 20 tonna

3. Aszfalttörmelék EWC 17 03 02 Bitumen tetőszigetelés

0,4 tonna

< 20 tonna

4. Fahulladék EWC 17 02 01 A nyílászárókból származó fahulladék:

0,2 tonna

< 5,0 tonna

5. Fémhulladék EWC 17 04 002 A nyílászárókból és a biztonsági rácsokból származó fémhulladék: Csatorna, bádogozások, szegélyek Összesen

0,2 tonna 0,1 tonna 0,3 tonna

< 2 tonna

6. Műanyag hulladék (17 02 03) Nincs műanyag nyilászáró, burkolat stb.

0 tonna

< 2 tonna

7. Vegyes építési hulladék Kőporos vakolat, lábazatvakolat A falazaton lévő vakolat vastagsága 1,5 cm 2 3 75,5 m felületen: 1,14 m

1,71 tonna

< 10 tonna

6,2 tonna 3,3 tonna

8. Ásványi eredetű hulladék Falak (17 01 02) 3,50×3,00 + 4,00×3,85 = 3,70×3,80 + 2,00×0,90 = 4,00×3,85 + 3,50×3,00 – 1,00×2,10 – 1,00×1,20 – 2,00×1,10 – 1,20×2,10 = 3,70×3,80 + 2,00×0,90 = Összesen: A falazat vastagsága 30 cm, így a falakból keletkező építési törmelék: 3 1 m B30-as falazat tömege = 135 × 7,5 kg = 1012 kg A falazatból származó hulladék tömege (EWC 17 01 03) 22,9 tonna

2

25,9m 2 15,86m 2 17,88m 2 15,86 m 2 75,5 m 3 22,65 m .

8. Ásványi eredetű hulladék (folytatás) Födémek (17 01 07) 2 3 30 cm-es vastagságnál a térfogat: 10,71 m 2×9,71 + 9,02 + 7,28 = 35,72m 3 A beton- és kerámiafrakció halmazsűrűsége 1400 kg/m A födémből származó vegyes hulladék: 14,9 tonna Összesen:

22,9 + 14,9 = 37,8 tonna

< 40 tonna

(Az ásványi eredetű hulladékok egy részével (20 m mennyiség) a pince feltöltése fog megtörténni.) 3

Mivel egyik csoport mennyisége sem haladja meg a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, ezért az építtető nem köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot elkülönítetten gyűjteni. Az építtető mentesül továbbá fenti rendelet 8. § - 11. § alól.

2.7/b. ábra. Hulladékgazdálkodási számítás 1

61


2. Bontási és átalakítási munkák

Áthidalók kibontása előtt meg kell vizsgálni az áthidaló feletti falszakasz magasságát és hosszát. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a kibontás utáni egyensúlyt. Nagy fesztáv esetén az átboltozódás nem tud megvalósulni, és az áthidaló eltávolításával a felette lévő fal leomlik. Ezért első lépésben az áthidaló feletti falat kell kibontani. Kisebb fesztávnál – még a terhek átboltozódása esetén is – az áthidaló eltávolítása után gondoskodni kell a falszakasz alátámasztásáról (2.16. ábra).

2.15. ábra. Poroszsüveg födém erőjátéka

2.5.8. FALAK, lépcsők

A felmenő, teherhordó falakat a födémek, boltozatok bontása után végezzük. Egy-egy faltest elbontásával elképzelhető, hogy más falak egyensúlyi helyzete bizonytalanná válik. Ezeket oldalirányú megtámasztással eldőlés ellen biztosítani kell. Más szerkezetet (pl. párkányt) leterhelő falakat csak akkor lehet bontani, ha azokat alátámasztották.

2.16. ábra. Kibontott áthidaló (alátámasztásról nem gondoskodtak)

A szakaszos bontást a fal mellett a födémre épített állványról végezzük a felső sortól az alsók felé haladva. Előfordulhat, hogy bontás közben a fal helyzete bizonytalanná válik, és azt megfelelő alátámasztással, dúcolással biztosítani kell. A födémszerkezetre a falakat még szakaszos bontásnál is tilos ledönteni. Ugyancsak tilos a falon állva feszítő rúddal vagy csákánnyal feszegetve bontani a falat. A falakat ledönteni csak szabadon álló építmény esetében szabad. Meg kell vizsgálni, hogy a szomszédos vagy a közelben álló épületek állékonysága megfelelő-e, és az eljárás nem veszélyezteti-e őket. Mindig a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot tekintjük veszélyes zónának. A  döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, el kell keríteni. Döntésnél a falat a falvastagság 1/3-ában véshetjük alá. Hosszú falnál az alávésés hossza legfeljebb 5 m lehet, és 2-3 m hosszú érintetlen falszakaszt kell hagyni. Építményt vagy épületrészt aláásással vagy egyéb stabilitást veszélyeztető módszerrel dönteni tilos!

2.17. ábra. Szakaszosan kibontott fal

2.18. ábra. Fal bontása markolóval 69


Vegyes kőműves feladatok  

vegyes_komuves_feladatok

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you