Page 1

TARTALOMJEGYZÉK BORÍTÓ ......................................................................................................................................... 1 (1 db A4) TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 2 (2 db A4)

1. ENGEDÉLYEZÉSI TERV ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM .................................................... 4 (1 db A4) KÉRELEM ..................................................................................................................................... 5 (1 db A4) TULAJDONI LAP.......................................................................................................................... 6 (2 db A4) ÁLTALÁNOS MŰSZAKI LEÍRÁS ............................................................................................... 8 (5 db A4) HITELES TÉRKÉPMÁSOLAT ..................................................................................................... 13 (1 db A4) 1. sz. STATISZTIKAI ADATLAP .................................................................................................. 14 (1 db A4) 2. sz. STATISZTIKAI ADATLAP .................................................................................................. 15 (3 db A4) HELYSZÍNRAJZ .................................................................. E-1 ......................1:500 .................. 18 (1 db A3) FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ................................................... E-2 ......................1:100 .................. 19 (1 db A3) EMELETI ALAPRAJZ ......................................................... E-3 ......................1:100 .................. 20 (1 db A3) METSZETI RAJZOK ........................................................... E-4 ......................1:100 .................. 21 (1 db A3) HOMLOKZATI RAJZOK..................................................... E-5 ......................1:100 .................. 22 (1 db A3) HOMLOKZATI RAJZOK..................................................... E-6 ......................1:100 .................. 23 (1 db A3) LÁTVÁNYTERV .................................................................. E-7 .................................................. 24 (1 db A3) KERÍTÉS TERV ................................................................... E-8 ......................1:100, 1:50 ......... 25 (1 db A3) ÉPÜLETFIZIKAI SZÁMÍTÁS ...................................................................................................... 26 (4 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (GÁZ) .................................................................... 30 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (VÍZ) ..................................................................... 31 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (SZENNYVÍZ) ..................................................... 32 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (VILLAMOS) ....................................................... 33 (1 db A4) KÉMÉNYSEPRŐ NYILATKOZAT .............................................................................................. 34 (1 db A4) TERVEZŐI NYILATKOZAT......................................................................................................... 35 (1 db A4) ÉPÍTÉSI HULLADÉK TERVLAP ................................................................................................ 36 (1 db A4)

2. KIVITELI TERV FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ................................................... K-01....................1:50 .................... 37 (1 db B3) EMELETI ALAPRAJZ ......................................................... K-02....................1:50 .................... 38 (1 db B3) A - A METSZET .................................................................... K-03....................1:50 .................... 39 (1 db B3) B - B METSZET.................................................................... K-04....................1:50 .................... 40 (1 db B3) KELETI HOMLOKZAT ....................................................... K-05....................1:50 .................... 41 (1 db B3) ÉSZAKI HOMLOKZAT ....................................................... K-06....................1:50 .................... 42 (1 db B3) NYUGATI HOMLOKZAT.................................................... K-07....................1:50 .................... 43 (1 db B3) DÉLI HOMLOKZAT ............................................................ K-08....................1:50 .................... 44 (1 db B3) Tervezési ismeretek, tervezői mappa (©Szega Books Kft.)

2


ÁLTALÁNOS RÉSZLETRAJZOK ...................................... K-09....................1:10 .................... 45 (1 db A3) R1-R2 RÉSZLETRAJZ ......................................................... K-10....................1:10 .................... 46 (1 db A3) R3 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-11 ....................1:10 .................... 47 (1 db A3) R4 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-12....................1:10 .................... 48 (1 db A3) R5 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-13....................1:10 .................... 49 (1 db A3) R6 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-14....................1:10 .................... 50 (1 db A3) R7 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-15....................1:10 .................... 51 (1 db A3) R8 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-16....................1:10 .................... 52 (1 db A3) R9 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-17....................1:10 .................... 53 (1 db A3) R10 RÉSZLETRAJZ ............................................................. K-18....................1:10 .................... 54 (1 db A3) ALAPOZÁSI TERV .............................................................. K-19....................1:50 .................... 55 (1 db B3) FÖLDSZINT FELETTI FÖDÉM TERVE ............................ K-20....................1:50 .................... 56 (1 db B3) EMELET FELETTI FÖDÉM TERVE .................................. K-21....................1:50 .................... 57 (1 db B3) VÍZSZINTES SZERKEZETI CSOMÓPONTOK ................ K-22....................1:20 .................... 58 (1 db B3) FEDÉLSZÉKTERV............................................................... K-23....................1:50 .................... 59 (1 db B3) FÉLTETŐ FEDÉLSZÉKTERV ............................................. K-24....................1:50 .................... 60 (1 db B3) LÉPCSŐTERV ...................................................................... K-25....................1:50 .................... 61 (1 db A3)

3. FELADATOK FELADATSOR............................................................................................................................... 62 (2 db A4) MINTA HELYSZÍNRAJZ .................................................... F-1 ......................1:1000 ................ 64 (1 db A3) PÉLDA TELEKRAJZOK ..................................................... F-2 ......................1:500 .................. 65 (1 db A3) 1. PÉLDA RAJZ FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ...................... F-3 ......................1:100 .................. 66 (1 db A3) 2. PÉLDA RAJZ FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ....................... F-4 ......................1:100 .................. 67 (1 db A3) 2. PÉLDA RAJZ EMELETI ALAPRAJZ ............................ F-5 ......................1:100 .................. 68 (1 db A3)

Tervezési ismeretek, tervezői mappa (©Szega Books Kft.)

3


TARTALOMJEGYZÉK BORÍTÓ ......................................................................................................................................... 1 (1 db A4) TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 2 (2 db A4)

1. ENGEDÉLYEZÉSI TERV ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM .................................................... 4 (1 db A4) KÉRELEM ..................................................................................................................................... 5 (1 db A4) TULAJDONI LAP.......................................................................................................................... 6 (2 db A4) ÁLTALÁNOS MŰSZAKI LEÍRÁS ............................................................................................... 8 (5 db A4) HITELES TÉRKÉPMÁSOLAT ..................................................................................................... 13 (1 db A4) 1. sz. STATISZTIKAI ADATLAP .................................................................................................. 14 (1 db A4) 2. sz. STATISZTIKAI ADATLAP .................................................................................................. 15 (3 db A4) HELYSZÍNRAJZ .................................................................. E-1 ......................1:500 .................. 18 (1 db A3) FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ................................................... E-2 ......................1:100 .................. 19 (1 db A3) EMELETI ALAPRAJZ ......................................................... E-3 ......................1:100 .................. 20 (1 db A3) METSZETI RAJZOK ........................................................... E-4 ......................1:100 .................. 21 (1 db A3) HOMLOKZATI RAJZOK..................................................... E-5 ......................1:100 .................. 22 (1 db A3) HOMLOKZATI RAJZOK..................................................... E-6 ......................1:100 .................. 23 (1 db A3) LÁTVÁNYTERV .................................................................. E-7 .................................................. 24 (1 db A3) KERÍTÉS TERV ................................................................... E-8 ......................1:100, 1:50 ......... 25 (1 db A3) ÉPÜLETFIZIKAI SZÁMÍTÁS ...................................................................................................... 26 (4 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (GÁZ) .................................................................... 30 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (VÍZ) ..................................................................... 31 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (SZENNYVÍZ) ..................................................... 32 (1 db A4) KÖZMŰ EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (VILLAMOS) ....................................................... 33 (1 db A4) KÉMÉNYSEPRŐ NYILATKOZAT .............................................................................................. 34 (1 db A4) TERVEZŐI NYILATKOZAT......................................................................................................... 35 (1 db A4) ÉPÍTÉSI HULLADÉK TERVLAP ................................................................................................ 36 (1 db A4)

2. KIVITELI TERV FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ................................................... K-01....................1:50 .................... 37 (1 db B3) EMELETI ALAPRAJZ ......................................................... K-02....................1:50 .................... 38 (1 db B3) A - A METSZET .................................................................... K-03....................1:50 .................... 39 (1 db B3) B - B METSZET.................................................................... K-04....................1:50 .................... 40 (1 db B3) KELETI HOMLOKZAT ....................................................... K-05....................1:50 .................... 41 (1 db B3) ÉSZAKI HOMLOKZAT ....................................................... K-06....................1:50 .................... 42 (1 db B3) NYUGATI HOMLOKZAT.................................................... K-07....................1:50 .................... 43 (1 db B3) DÉLI HOMLOKZAT ............................................................ K-08....................1:50 .................... 44 (1 db B3) Tervezési ismeretek, tervezői mappa (©Szega Books Kft.)

2


ÁLTALÁNOS RÉSZLETRAJZOK ...................................... K-09....................1:10 .................... 45 (1 db A3) R1-R2 RÉSZLETRAJZ ......................................................... K-10....................1:10 .................... 46 (1 db A3) R3 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-11 ....................1:10 .................... 47 (1 db A3) R4 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-12....................1:10 .................... 48 (1 db A3) R5 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-13....................1:10 .................... 49 (1 db A3) R6 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-14....................1:10 .................... 50 (1 db A3) R7 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-15....................1:10 .................... 51 (1 db A3) R8 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-16....................1:10 .................... 52 (1 db A3) R9 RÉSZLETRAJZ ............................................................... K-17....................1:10 .................... 53 (1 db A3) R10 RÉSZLETRAJZ ............................................................. K-18....................1:10 .................... 54 (1 db A3) ALAPOZÁSI TERV .............................................................. K-19....................1:50 .................... 55 (1 db B3) FÖLDSZINT FELETTI FÖDÉM TERVE ............................ K-20....................1:50 .................... 56 (1 db B3) EMELET FELETTI FÖDÉM TERVE .................................. K-21....................1:50 .................... 57 (1 db B3) VÍZSZINTES SZERKEZETI CSOMÓPONTOK ................ K-22....................1:20 .................... 58 (1 db B3) FEDÉLSZÉKTERV............................................................... K-23....................1:50 .................... 59 (1 db B3) FÉLTETŐ FEDÉLSZÉKTERV ............................................. K-24....................1:50 .................... 60 (1 db B3) LÉPCSŐTERV ...................................................................... K-25....................1:50 .................... 61 (1 db A3)

3. FELADATOK FELADATSOR............................................................................................................................... 62 (2 db A4) MINTA HELYSZÍNRAJZ .................................................... F-1 ......................1:1000 ................ 64 (1 db A3) PÉLDA TELEKRAJZOK ..................................................... F-2 ......................1:500 .................. 65 (1 db A3) 1. PÉLDA RAJZ FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ...................... F-3 ......................1:100 .................. 66 (1 db A3) 2. PÉLDA RAJZ FÖLDSZINTI ALAPRAJZ ....................... F-4 ......................1:100 .................. 67 (1 db A3) 2. PÉLDA RAJZ EMELETI ALAPRAJZ ............................ F-5 ......................1:100 .................. 68 (1 db A3)

Tervezési ismeretek, tervezői mappa (©Szega Books Kft.)

3


1. A településrendezés és az építés szabályozása 1.1. Az OTÉK tartalma, felépítése 1.1.1. A rendelet hatályba lépése Több évtizeden át az Országos Építésügyi szabályzat () határozta meg az építéssel kapcsolatos szabályozások rendjét. Ezt felváltotta a 1998 január 1.-én hatályba lépett, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény, a továbbiakban: Étv.). Ez alapján határozta meg és tette közzé a kormány az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletét, mely a törvényi szinten kívánja szabályozni az épített környezetünk alakulását. Az OTÉK hatályba lépése óta több jogszabályi változás is történt, mely következtében többször került átdolgozásra azért, hogy az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleljen. Az OTÉK, mint rendelet, elődjéhez hasonlóan könyv formájában is megjelent. Mivel az OTÉK-ban megtalálható rendelkezések betartása egy épület megtervezése és engedélyeztetése, majd a kivitelezésének folyamatában kikerülhetetlen, nevezhető ezért a tervezés legfontosabb dokumentumának.

1.1.2. Az OTÉK fejezetei 1.1.2.1. Általános rendelkezések Az első fejezetben a rendelet rögzíti, hogy bármely építési tevékenységet csak e rendelet (OTÉK), a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv, valamint -védett területet érintő munka esetében- a megfelelő törvények (pl. 1996. évi LIII. törvény A természet védelméről) figyelembevételével lehet végezni. Ez alól kivételt képeznek a természeti katasztrófa okozta károk építési, újjáépítési munkái. Meghatározza továbbá, hogy az épített környezetre vonatkozó utasításokat minden település esetében a helyi településrendezési terv (szerkezeti-, szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzat (HÉSZ) tartalmazza. (Kivétel ez alól a főváros, Budapest esetében az Étv. 14. §-ában leírtak szerint kell eljárni.) Előírások találhatók a településrendezési tervtartalmára vonatkozóan is (pl. közlekedési szakági munkarész). A megfelelő törvények alapján az OTÉK megadja, a helyi építési szabályzatban meghatározandó rendelkezéseket, a településhez épített környezet alakítására vonatkozóan.

1.1.2.2. Településrendezési követelmények Ez a fejezet meghatározza a település igazgatási területének különböző besorolási szintjeit. Területfelhasználási egységekre, építési övezetekre és övezetekre vonatkozó utasításokat tartalmaz. Tárgyalja az egyes területfelhasználási egységeken és építési övezeteken belül létesíthető építmények, épületek típusát, rendeltetését, lehetséges méretét, elhelyezését, a telek minimális közművesítettségét, utasításokat tesz a meglévő és a telepített növényzetre, stb.

Végül rendelkezik a be nem épített területek kialakításáról (pl. közlekedési terület, erdőterület, mezőgazdasági terület).

1.1.2.3. Az építmények elhelyezése Az épületek építési telekre történő elhelyezésének szabályairól szól a fejezet. Rögzíti a telek beépíthetőségének feltételeit, meghatározza a beépítési módokat. Utasítások találhatók a telek megközelíthetőségére, a telek tereprendezésére, a gépjárművek telken történő tárolására, az építmények közműellátására, a keletkező hulladék (szennyvíz, háztartási hulladék, stb.) kezelésére, csapadékvíz elvezetésére, a kerítés kialakítására. Tárgyalja a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek egymáshoz, és a szomszédos építési területekhez történő elhelyezésének szabályait. A telekalakításra és az építmények elhelyezésére minden esetben a településrendezési terv és a helyi építési szabályzatban leírtak vonatkoznak, ezek hiányában az OTÉK-ban megfogalmazott általános rendelkezések érvényesek.

1.1.2.4. Az építmények létesítési előírásai A fejezet első része a megépítendő létesítmény egészére vonatkozó, kötelezően betartandó minőségi tulajdonságokra tesz utalást. Ilyen például a mechanikai szilárdság, állékonyság, tűzvédelem, használati biztonság, hővédelem, stb. A fejezet további részeiben részletes utasítások találhatók külön-külön az épületek szerkezeteinek és helyiségeinek kialakítására vonatkozóan. Az épületszerkezetek esetében az anyagi minőségre, a méretre, a szilárdságra tartalmaz előírásokat az OTÉK. Helyiségek esetében pedig pl. a benapozásra, a tájolásra, a minimum méretekre vonatkozó utasítások találhatók. Az OTÉK e fejezetben rögzíti a beépített vezetékhálózatok és berendezések (pl. gázvezeték, kazán, stb.) megvalósítási és kialakítási szabályait. A fejezet végén a már meglévő épületekre, felvonulási létesítményekre, valamint az elbontandó épületekre vonatkozó előírások találhatók.

1.1.2.5. Vegyes és záró rendelkezések Az OTÉK itt rögzíti a különböző rendelkezések, közlemények, utasítások hatályon kívül helyezésének és hatályba kerülésének időpontját. A vegyes és záró rendelkezések meghatározzák az egyes előírásoktól való eltérés feltételeit.

1.1.2.6. Mellékletek A melléklet első része a korábbi fejezetekben található fogalmak meghatározását tartalmazza. A további részeiben mutatja be a szerkezeti-, szabályozási tervlapokon található jelkulcsok jelmagyarázatát, megadja a településrendezési tervek és az építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szerveket, az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítását. Ezeken kívül az akadálymentes közlekedés helyszükségletének méreteit tartalmazza. 3


1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS AZ ÉPÍTÉS SZABÁLYOZÁSA

1.2. Területfelhasználás, építési övezetek, helyi előírások A településrendezés igen összetett fogalom (ill. feladat), amely a település közigazgatási területének, kedvező településszerkezetének, településképének és működőképességének megvalósítását eredményezi. A településrendezés célja a településfelhasználás és infrastruktúra kialakítása, az épített környezet alakulásának szabályozása, a fejlődési irányok meghatározása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, az érdekütközések jogi úton történő megoldása. Az OTÉK szabályozni kívánja a településrendezésben érintett személyek magatartását. Részletesen leírja, hogy a területrendezési folyamat során mely elvárásoknak kell kötelezően megfelelni, és miként kell azok biztosítása érdekében eljárni. A településrendezés törvénnyel történő szabályozásának egyik lényege, a köz és az egyéni érdek összhangba kerülésének lehetősége, hogy ezáltal a település fejlődése gyorsabb és kiegyensúlyozottabb lehessen. A településrendezés feladata a település épített környezetének helyi szabályokkal irányított ésszerű képének alakítása. A településrendezés elő kell segítse a település hatékony működését, csökkentenie kell a környezeti ártalmakat, és biztosítania a település értékeinek védelmét. A törvény előírja, hogy az építés rendjét településenként szabályozni kell, vagyis lényegében minden települést kötelez arra, hogy érvényben lévő településrendezési tervvel rendelkezzen. A településrendezési terv részét képezi a településszerkezeti terv, a szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat. A településszerkezeti terv feladata, hogy a település teljes igazgatási területére vonatkozóan, annak műszaki, környezeti, természeti és táji adottságait figyelembe véve meghatározza a területfelhasználásra és a területfejlesztésre vonatkozó lehetőségeket. Ezt az önkormányzat határozatként fogadja el. A szerkezeti tervvel ellentétben a szabályozási terv részletekbe menően, minden fejlesztőre és területtulajdonosra kötelezően előírt jogokat és kötelezettséget tartalmaz. Ezt az önkormányzat rendeletként állapítja meg. A településszerkezetei terv céljai messze előre mutatnak, nem mindig kerülhet sor megvalósításra a közeljövőben. A szabályozási tervnek összhangban kell lennie a települészszerkezeti tervvel, de elsődlegesen a meglévő állapot alapján kell meghatározni úgy, hogy a településszerkezeti terv megvalósításának lehetősége megmaradjon. Egy jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területet a hatályos településszerkezeti terv beépítendő lakóterületként tünteti fel. A közeljövőben az adott területen építési telkek kialakítása és lakóépületek építése nem várható. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat továbbra is lehetővé teszi az adott terület mezőgazdasági hasznosítását, de oly módon, hogy a későbbi beépítés megvalósítását lehetővé téve lakóterületre vonatkozó előírásokat rögzít a területre vonatkozóan. Így a területen a beépítés realizálódásáig mezőgazdasági művelés folyhat. A szabályozási terv, a néha bonyolult összefüggéseket ábrázolja térképszerűen, rajzi formában. Ez készülhet az egész településre, vagy kisebb egységére is. A szabályozási 4

tervvel szemben támasztott követelmény, hogy minden ábrázolt telekre vonatkozó előírás egyértelmű legyen.

Településszerkezeti terv (részlet)

Szabályozási terv (részlet)

1.2.1. Területfelhasználási egységek és övezeteik A települések igazgatási területei beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területekre tagolódnak. A beépítésre szánt területeken az építési övezetekben lévő építési telkek megengedett beépítettségi mértéke legalább 10%. A beépítésre nem szánt területeken belüli övezetekben található telkek megengedett beépítettségi mértéke maximum 5%.


1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS AZ ÉPÍTÉS SZABÁLYOZÁSA

A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető: • egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, • egyéb közösségi szórakoztató épület.

1.2.7. Üdülőterület 1.2.7.1. Üdülőházas terület Az üdülőházas terület sűrű beépítésű. A megengedett legkisebb építménymagasság 6 m-nél nagyobb. Az üdülőházas területen elhelyezhetőek olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek, amelyek üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülőközönség elhelyezését szolgálják. A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%, a zöldfelület kötelező legkisebb mértéke 40%.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

1.2.6.2. Ipari terület Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

Üdülőházas terület

1.2.7.2. Hétvégi házas terület A hétvégi házas terület laza beépítésű. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m-nél kisebb. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%, a zöldfelület kötelező legkisebb mértéke 60%.

Ipari terület

Az ipari terület lehet: • jelentősen zavaró hatású terület: itt kerülnek elhelyezésre a különösen tűzveszélyes, fertőzésveszélyes, nagy bűzzel és hanggal járó gazdasági tevékenységet folytató épületek. • egyéb ipari terület: ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. Az ipari területen elhelyezhető még a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület. A megengedett legnagyobb beépítettség a jelentős mértékű zavaró hatású terület esetében 30%, a zöldfelület kötelező legkisebb mértéke 40%. Az egyéb ipari terület esetében 50 és 25%.

Hétvégi házas terület

A hétvégi házas területen elhelyezhető: • legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, • a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben előírtaknak megfelelő csoportos üdülőegységek, 9


1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS AZ ÉPÍTÉS SZABÁLYOZÁSA területek. Az oldalkert szerepe a szomszédos épületek és az adott telken lévő épület közötti megfelelő távolság biztosítása tűzbiztonság, magánéleti, használhatósági, árnyékolási, stb. szempontból. Az oldalkert minimális méretét a helyi építési szabályzat írja elő. Ennek hiányában az OTÉKot kell figyelembe venni, mely szerint az oldalkert az adott oldali homlokzat építménymagasságának, vagy az övezetre vonatkozó építménymagasságnak a fele, de min. 3 m. Az elő- és oldalkert területén nem építhető: • kerti növényház (üvegház), fóliasátor, • szennyvízszikkasztó műtárgy, • árnyékszék, • kemence, húsfüstölő, • állatkifutó, • trágyatároló, komposztáló, továbbá • terepszint feletti, vagy terepszint alatti fedetlen siló, tároló. Saroktelek esetében a két utcafront felöli beépítetlen sáv előkert, az ezekkel szemben lévő pedig oldalkert. A hátsókert az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal közötti terület. Egyéb rendelkezés hiányában a hátsókert min. mélysége 6 m, vagy az épület hátsó homlokzat építménymagasságának mértéke. A saroktelken lévő telek esetében az elő- és oldalkertnek nem minősülő területet hátsókertnek kell tekinteni. A hátsókertben elhelyezhetőek az elő- és oldalkertnél felsorolt építmények. Feltétele, hogy a szomszédos telekhatártól mért távolságuk 1,5 m.

1.5.3. Beépítési módok 1.5.3.1. Szabadon álló beépítés Az építési helyet minden oldalról az építési határvonalak és a telek határai közötti beépítetlen terület veszi körül.

Szabadon álló beépítés

Tervezés szempontjából a legnagyobb szabadságot kínáló beépítési mód. Az épületet minden oldalról szabad homlokzatok határolják. Nincsenek korlátozva a falnyílások méretei és kialakításuk. Az épületet minden oldalról az építési telekhez tartozó szabad (a megfelelő szabályozásokkal) terület veszi körül.

1.5.3.2. Oldalhatáron álló beépítés Az építési hely egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatárára illeszkedik. Ebből adódóan az épület egyik oldalhomlokzata közvetlenül a telekhatáron, vagy ahhoz közel helyezkedik el.

Elő-, oldal- és hátsókert saroktelek esetében Oldalhatáron álló beépítés

A helyi építési szabályzat (ennek hiányában az OTÉK) a telken belüli építési hely elhelyezkedését is szabályozza. Ezek alapján egy beépítés lehet: • szabadon álló, • oldalhatáron álló, • ikres beépítés és • zártsorú beépítés. Ha egy telken belül több épület kerül elhelyezésre, az építési helyre leszűkült területen az elhelyezést az egymástól mért tűztávolság is meghatározza. A kötelezően előírt tűztávolság érvényes a szomszéd telekre épített ingatlantól mért távolságra is. 12

Ezen a homlokzaton a nyílászárók mérete korlátozott. A telek határvonalával max 60°-os szöget bezáró és a telekhatártól max. 3 m-re lévő oldalfalába helyiségenként 1 darab 1,8 m parapet magasságú és 0,4 m2 nyílófelületű szellőzőablak helyezhető el. Hasonló a helyzet a tető esetében is. Itt a 30º-os feletti hajlásszögű tető esetében kell betartani az előbbieket. További korlátozás a tetők esetében az is, hogy a szomszédos telekre max. 0,5 m tetőátnyúlás a megengedett és csak 2 m-es magasság felett, a csapadékvíz elvezetésének saját telekre történő visszavezetésének megoldása mellett. Alkalmazható olyan kialakítás is, amikor nem közvetlenül az oldalhatárra, hanem attól 0,90-1,00 mre eltolva építik meg az épületet, megoldva ezzel a tetőről érkező csapadékvíz saját telekre vezetését.


5. A tervezés folyamata, a hatósági eljárás Az engedélyköteles építési munka tervezésének teljes szakaszában célszerű építész végzettségű és tervezési jogosultsággal rendelkező tervező segítségét kérni. Az épület tervezésére kiválasztott szakember ugyanis már a tervezés előkészítésében is sok segítséget tud nyújtani. Ilyen segítségnyújtás lehet például a megfelelő telek kiválasztása. Az építtető a tervezés legelején tisztázza az igényeit családjával, majd az elképzeléseit elmondja a tervezőnek. Az építész már meglévő telek esetében az elképzeléseket a lehetőségeknek megfelelően alakítja. Amennyiben nincs kiválasztott telek, segít a megálmodott épülethez a legmegfelelőbb felkutatásában.

5.1. A telekvásárlás Családi ház és nyaraló építésének első lépése a megfelelő telek kiválasztása, a telekválasztás szempontjait figyelembe véve, majd az építtető igényeihez igazodó földterület tulajdonjogának megszerzése. Az építési telek tulajdonosa és a vevő között létrejön egy szerződés, miszerint a tulajdonos lemond a terület tulajdoni jogáról és vételár ellenében átruházza azt a vevőre. Az adásvétel előtt meg kell győződni arról, hogy az eladó az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel-e. Ez ellenőrizhető úgy, hogy az illetékes földhivataltól ki kell kérni az adott telek tulajdoni lapját. A tulajdoni lap ezen felül tartalmazza a telek méretét és a telekkel kapcsolatos esetleges terheléseket. Az eladótól tájékoztatást kell kapni minden, a telekkel kapcsolatos követelésről, jogról és teherről (hitel, öröklés, szolgalmi jog, stb.). Az ezeket tartalmazó okiratokat az eladónak a vevő részére át kell adnia. Ilyen jellegű információk elhallgatása (nem ismerete) esetén a már megkötött adásvétel felbontható és az eladó akár kártérítésre is kötelezhető. A teljes vételár megfizetésekor az építési telek (kivételes esetektől eltekintve) a vevő tulajdonába kerül. Ettől az időponttól kezdve az új tulajdonos kell megfizesse a telek fenntartásával kapcsolatos költségeket. Amennyiben van beépítési kötelezettség, az építési telket úgy kell eladni, hogy az adásvételi szerződésben rögzíteni kell annak határidejét. A telek általában akkor tekinthető beépítettnek, ha a felépített épület használatba vételi engedélyét az illetékes hatóság kiadja. A beépítési határidő általában 3 év. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, elveszíti a telek tulajdonjogát és pénzbírság megfizetésére kötelezik. A telek adásvételi szerződésében általában az alábbiak szerepelnek: • az eladó és a vevő személyes adatai • az ingatlan adatai, • rögzíteni kell, hogy a telek megszerzése vásárlás címén történik, • a vételár nagysága, • az eladó és a vevő tulajdonjoggal kapcsolatos nyilatkozata, • az eladó és a vevő állampolgársága.

Amennyiben a vevő vállalja, hogy a beépítetlen területet 4 éven belül beépíti és a használatba vételi engedélyt az illetékhivatalban bemutatja, úgy a telekvásárlás illetékmentes. Ezt a szerződésben szintén szerepeltetni kell.

5.2. A tervezés folyamata A már megvásárolt építési telek felszíni alakulását szakemberek (geodéták) segítségével célszerű felmérni. A talaj tulajdonságát talajmechanikai mérnökök vizsgálhatják. A telek felszínének és felszín alatti alakulásának ismeretében megkezdődik az épület tervezése az építtető és a tervező építész együttes munkájával. Az építtető igényeit először szabadkezes vázlatrajzokon kell ábrázolni, itt tisztázni lehet a helyiségek kapcsolatát, tájolását, az épület tömegét (ajánlott több vázlatrajz elkészítése). Az alaprajzi méretek itt még nem pontosak, a nyílászárók mérete és elhelyezése nem rögzített. Az itt megjelenő igények alapján a tervező utána tud nézni az épületre vonatkozó helyi kötöttségeknek és előírásoknak (pl. nagy alapterületű medence építésének korlátozásai). Az elképzelések letisztázása után a tervező elkészíti az épület 1:100 vagy 1:200-as léptékű vázlattervét. Ez a tervfajta alkalmas már arra, hogy az építtető a kivitelezőktől árbecslést kérhessen, hiszen az alaprajzi méretek változása ezen a szinten már általában nem jelentős. A tervező a vázlattervet a helyi önkormányzattal egyeztetheti. Az itt kiderülő egyéb megkötésekből és félreértésekből adódó hibák még könnyen javíthatók. Abban az esetben, ha az építtető és az önkormányzat is elfogadja a terven szereplő adatokat, megkezdődik az épület engedélyeztetési tervének elkészítése. Ez a terv 1:100-as léptékű, és az épület végleges méreteit tartalmazza, az alkalmazott építőanyagok tulajdonságainak megnevezésével. Az engedélyezési terv elég részletes ahhoz, hogy az épület állékonysága és használhatósága eldönthető legyen, de a megépítéshez általában ennél részletesebb terv szükséges. Az engedélyezési terv a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről alapján a következőkből áll össze. • Helyszínrajz: 1:1000, 1:500-as léptékű tervrajz, tartalmazza az érintett és az azzal közvetlenül szomszédos telkek rajzát, méreteit. A szomszédos telkeken ábrázolni kell meglévő épületek körvonalrajzát a tetőidom bemutatásával. Jelölni kell még a tervezéssel érintett telek felöli oldalkert építményeinek körvonalát és rendeltetésének megnevezését. Az érintett telken be kell mutatni a felszín alatti és feletti tervezett épületek körvonalrajzát a tetőidom ábrázolásával. Méretezni kell az épületeket, valamint a telekhatártól és egymástól mért távolságukat. Meg kell adni továbbá a beépítettség mértékét, az építmény magasságát, a zöldfelület arányát, a telek közútcsatlakozását (a gépkocsi és a gyalogos forgalom számára), a jellemző terepszint magasságokat és az abszolút nulla szintmagasságnak megfelelő magassági értéket. Meg 37


5. FEJEZET

A TERVEZÉS FOLYAMATA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS kell adni az építési vonalakat és -ha van- az építési, szabályozási vonalat. Jelölni kell a terven a 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat megnevezésükkel. Fel kell tüntetni az északi irányt. A rendelet ugyan nem írja elő, de célszerű jelölni a közterületen futó közművek nyomvonalát és azok bekötési helyét. Ezen kívül jelölni lehet még a támfalakat, tereplépcsőket, teraszt, stb. • Alaprajzok: 1:100-as léptékű tervrajzok, melyeket minden szintről külön kell készíteni. A terveken méretezni kell az elmetszett és a metszősík alatt elhelyezkedő nem elmetszett szerkezeteket, a nyílásokat és nyílászárókat (nyílásméret, parapetmagasság). Ábrázolni kell a beépített berendezési tárgyakat. Meg kell adni a padlósíkok szintmagasságát. Amennyiben a szinten szintáthidaló (lépcső, rámpa) van, azt jelölni és méretezni kell. A földszinti alaprajzon be kell mutatni a terepcsatlakozást, az épület körüli szerkezeteket (előlépcső, járda, terasz, stb.). A helyiségeknél a helyiség megnevezésén és sorszámán felül meg kell adni az alapterület mértékét, a burkolat típusát. Minden alaprajzon meg kell adni az észak irányát. • Metszetek: 1:100-as léptékű rajzok. Az épületet a megértéshez szükséges számú, de legalább két, egymással szöget bezáró függőleges metszősíkkal elmetszve (általában egymásra merőleges hossz- és keresztmetszetet ábrázolunk). A metszeti rajzon méretezni kell az elmetszett és a nézet irányába eső szerkezeteket. Ábrázolni kell a terepcsatlakozást és a járdát. Zártsorú beépítésnél be kell mutatni a szomszédos épület alapozását. A rajzon meg kell határozni az összes elmetszet szerkezet rétegfelépítését. Ajánlott minél több információ feltüntetése a terveken, hiszen bizonyos esetekben ezeket a tervek használhatók a kivitelezés alatt is. • Homlokzatok: 1:100-as léptékű nézetrajzok. Az épület összes homlokzatáról kell készíteni, amelyen ábrázolni kell a külső megjelenést befolyásoló szerkezeteket (ablak, rácsok, korlátok, esővízcsatorna, stb.). A rajzokon meg kell adni a jellemző csatlakozások és szerkezetek szintmagasságát (terepcsatlakozás, gerincmagasság, stb.). Ajánlott feltüntetni a homlokzati rajzokon a tervezett anyagok megnevezését, minőségét és színét, hiszen sok esetben ezt a tervfajta a kivitelezéshez is használatos. • Egyebek: 1:50, 1:100-as léptékű rajzok. Ilyenek pl. az engedélyhez kötött támfalak, kerítések, stb. tervei. • Talajmechanikai szakvélemény: családi ház esetében ritkán fordul elő (min. 4 beépített szint, 7 m-t meghaladó fesztáv, stb.) • Műszaki leírás: A műszaki leírás ismerteti az építménnyel kapcsolatos fontos információkat (tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat). • Igazoló műszaki számítások: Az épület fűtött részére vonatkozóan energetikai ellenőrző számítást kell készíteni a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szerint. Két szintet, vagy 5,4 m széles födém fesztávot meghaladó épület, továbbá összetettebb szerkezetek esetében statikai méretezés is szükséges. Az építési engedély iránti kérelem kedvező elbírálása után az építés megkezdéséhez szükség lehet az engedélye38

zési tervnél részletesebb rajzokra is, melyek a kiviteli terv részét képezik. A kivitelezési terv legfeljebb 2 szint és max. 5,4 m fesztávú födémszerkezet esetében megegyezik az engedélyezési tervvel. Kiegészítésként csatolni kell a szintáthidalók 1:50-es léptékű alaprajzát és metszetét. Célszerű azonban elkészíteni az alaprajzok, metszetek és homlokzatok 1:50-es léptékű rajzát is, ahol a szerkezetek már pontosabban ábrázolhatók. A kiviteli tervek elkészítésére fel lehet kérni az engedélyezési tervet készítő építészt (ő ismeri legjobban a terveket), vagy egyéb tervezőket. A 2-nél több, de max. 4 szintes, valamint 5,4 és 6 m közötti fesztávú épületek esetében az engedélyezési terven felül csatolni kell a szintáthidalók és tartószerkezetek (pl. alapozási terv, födémterv) 1:50 léptékű rajzát és azok 1:20as léptékű részleteit. A 4 szintet és a 6 m fesztávot meghaladó épületeknél (családi háznál ritkán fordul elő) szükséges például az alaprajzok, metszetek, a gépészeti, elektromos tervek 1:50-es kidolgozása, méretkimutatások, konszignációk, műszaki leírások szakáganként, stb.

5.3. A hatósági eljárás A hatósági eljárás akkor indul meg, ha az építési engedély iránti kérelmet az építtető, vagy az őt képviselő jogi személy (nem az építész) az erre szolgáló nyomtatványon írásban benyújtotta a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. Az építési engedély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: • az építtető személyes adatai, • az érintett telek címe, helyrajzi száma, • a kérelem tárgya, annak rövid leírása, • a csatolt dokumentumok felsorolása, • a műszaki tervdokumentáció készítésében közreműködött tervezők személyes adatai, tervezői jogosultságuk, • illetékbélyeg. Mellékletként csatolni kell többek között • a műszaki tervdokumentációt 4 példányban, • az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát, amelyet az érintett közművektől és kéményseprő társaságtól lehet beszerezni, (a közműnyilatkozatok beszerzéséhez a kérelemhez -a víz-, csatorna-, áram- és gázszolgáltató esetében- csatolni kell a helyszínrajzot 1 példányban, a kéményseprői nyilatkozat beszerzéséhez a teljes engedélyezési tervet kell mellékelni.) • az építtető építési jogosultságát (tulajdoni lap), • a földhivataltól beszerezhető hiteles térképmásolatot, • a hulladékkezelésre vonatkozó dokumentumot, amelyen az építkezés alatt keletkező hulladék sorsáról kell nyilatkozni és • a tervező nyilatkozatát 1 példányban, ahol az épület tervezője nyilatkozik, hogy mindent az előírásoknak, törvényeknek és szabványoknak megfelelően tett. Ha a telek nem az építtető tulajdonát képezi, a tulajdonosoktól a tulajdonosi jogviszony igazolását és az építéshez történő hozzájárulást nyilatkozat formájában szintén csatolni kell.


5. FEJEZET Amikor az előbb felsorolt okmányok, tervek és nyilatkozatok mindegyike az építtető rendelkezésére áll, egy dokumentumként benyújtható elbírálásra a helyileg illetékes építésügyi hatósághoz (önkormányzathoz). Az önkormányzatnak 60 nap áll rendelkezésére, hogy az érintett szakhatóságokat felkeresse (pl. tűzoltóság, környezetvédelmi felügyelőség, stb.) a szakhatóságot érintő kérdések megválaszolása miatt, és az esetleges hiánypótlásokról az építtetőt postán értesítse (a javítások elvégzése miatt az elbírálás határideje eltolódhat), végül a döntést meghozza. Kedvező elbírálás esetén a helyileg illetékes építésügyi hatóság postán értesíti az építtetőt és a közvetlen szomszédokat. Az érintett szomszédoknak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy a határozat ellen fellebbezzenek (az illeték megfizetése mellett). Amennyiben az építtető a szomszéd telek tulajdonosaitól korábban már írásban kérte a fellebbezési jogról történő lemondásukat, elkerülhető az engedély jogerőre emelkedésének ilyen formában történő akadályozása. Abban az esetben, ha az építkezés 2 éven belül nem kezdődik meg, az engedély érvényét veszti. Az építkezés kezdetét előre be kell jelenteni a helyileg illetékes építésügyi hatóságnál, ahol az építkezés felelős műszaki vezetőjének nevét, címét és jogosultságát is meg kell adni (abban az esetben, ha ezt korábban még nem történt meg). Az engedélyezett tervtől eltérni csak újabb engedélyezési eljárással lehet. Az épület felépítése után az önkormányzathoz be kell nyújtani egy használatba vételi kérelmet. E nélkül az engedély nélkül az épület használatát nem lehet megkezdeni. A kérelem tartalmazza a felelős műszaki vezető, a kéményseprő és az érintett közművek nyilatkozatát 1-1 példányban arra vonatkozóan, hogy minden a terveknek és az előírásoknak megfelelően került beépítésre. Az önkormányzat kirendelt embere helyszíni bejárással dönt az épület használhatóságáról és arról is, hogy a terveken szereplő információk alapján épült e az meg. Kedvezőtlen válaszok esetében az önkormányzat a használhatóságot akadályozó hibák javításáig az épület használatát korlátozhatja. A terveken szereplő méretektől és anyagoktól való eltérés miatt az önkormányzat büntetést szabhat ki. Az így megépült épület használatához be kell nyújtani egy fennmaradási engedély iránti kérelmet, amely tartalmazza az eredeti, és a módosított tervdokumentációt egyaránt. Kedvező elbírálása esetén az önkormányzat kiadja a használatba vételi engedélyt.

5.4. Felújítás, átalakítás, bontás Az épületek használatuk során veszítenek a szerkezeti és esztétikai értékükből, esetleg megváltozik a hozzájuk fűződő használati igény. Ekkor elrendelhető az épület bontása, vagy döntés születhet annak felújításáról, vagy átépítéséről. Az évülés mértéke szerint sor kerülhet például egy egyszerű nyílászáró felújításra, vagy a jelenlegi fedélszerkezet és fedés tönkremenetele esetén annak teljes cseréje. Azon épületet, amelynek állapota olyan, hogy annak felújítása szerkezeti és gazdasági szempontból ésszerű keretek között nem megoldható (pl. ha az épület tartószerkezeteinek nagy része sérült, megerősítésük költsége pedig egy új épület építésének költségével is felérhet), vagy a jó állapotban lévő épület nem felel meg az új igényeknek (pl. régi vasbeton gyárépület helyett korszerű könnyűszerkezetes csar-

A TERVEZÉS FOLYAMATA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS nokra van igény), akkor a helyi önkormányzatnál az épület elbontása kérvényezhető. A bontási munkálatok szakemberek bevonását követelik, mind a tervezésben, mind a kivitelezésben. A bontási munka történhet kis kézi szerszámokkal és történhet nagyobb méretű vasbeton épületek esetében robbantással is. A bontási engedély iránti kérelem a következőket kell tartalmazza: • a tulajdonjogot igazoló okmány, • a földhivatal által kiadott hitelesített térképmásolat, • műszaki leírást, amely tartalmazza az épület leírását, tervrajzait, • a bontásra vonatkozó biztonságtechnikai és technológiai leírásokat, • nyilatkozatot az elbontott anyagok sorsáról, • helyi védelmet élvező épület bontása esetén fényképeket, alaprajzokat és metszeteket 1:100-as méretarányban, • zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt az elbontandó és a szomszédos épületekről. Új épület építésekor a bontási terv része lehet az építési engedélyezési kérelemnek. Egy megfelelő állapotú épület kialakítása, a helyiségek rendeltetése, azok kapcsolatrendszere az új igényeknek megfelelően változhat. Ez történhet bizonyos szerkezetek (állapotuktól függően) megerősítésével, cseréjével, elbontásával, és történhet új szerkezetek építésével, így hozva létre helyiségeket. Abban az esetben, ha egy épület felújítására, vagy átalakítására kerül sor és a munkálatok következtében megváltozik a közterület felöli homlokzat képe, vagy a felújítás bármely tartószerkezetet érinti, építési engedély iránti kérelmet kell benyújtani a helyi önkormányzathoz elbírálásra. A kérelemnek tartalmaznia kell az új épület építésének kérelmén túl egy meglévő állapotot rögzítő tervdokumentációt is. Abban az esetben, ha egy meglévő épület átalakítását új épületrész hozzáépítésével (az alaprajz bővítése, emelet ráépítés) végezzük, akkor szintén építési engedély iránti kérelmet kell beadni a helyileg illetékes építésügyi hatósághoz a meglévő és a tervezett állapot bemutatásával.

5.5. Tervezési példa Egy fiatal házaspár felkeres egy ingatlanközvetítő irodát, azzal a szándékkal, hogy telket szeretnének vásárolni, hogy arra családi házat építhessenek. Elképzelésük egy kertvárosias lakóövezetben lévő, mindkettőjük munkahelyéhez közeli építési telek. Elsődleges szempontok: • sík terep, • teljes közművesítettség, vagy annak közterületről történő bekötésének lehetősége, • megfelelő tömegközlekedési lehetőség, • csendes környék, • ~800 - 900 m 2 alapterület és • kedvező ár. Az ingatlanközvetítő több lehetséges telket is tud ajánlani, amelyek az elképzelésnek megfelelnek. Ezután a pár felkeresi a kiválasztott építészt, aki a lehetséges telkek közötti választásban segít. Az előbb felsorolt elvárásokon túl az építésszel közösen ellenőrzik a telkek tulaj39


A TERVEZÉS FOLYAMATA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS doni lapját (a tulajdonjogi kérdések, az esetleges terhelések és korlátozások megválaszolása miatt), valamint ellenőrzik a telek méretét és geometriáját az elképzelt épület alapján. Ehhez használni kell a helyi építési szabályzatot (előkert, oldalkert, beépíthetőség, zöldfelület aránya, stb.). Az így kiválasztott telek tulajdonjoga az ingatlanközvetítő és ügyvédek közreműködésével a jelenlegi tulajdonosától megvásárlásra kerül. Ekkor kezdődhet el az épület tervezése. Az építtetők az igényeiket előadják az építésznek. Fiatal pár szeretne építeni egy max. 120 m2 alapterületű egyszintes családi házat. Személygépkocsijuk van, tárolását az épülettől különálló gépkocsi tárolóban szeretnék megoldani. Mindketten a közelben dolgoznak kora reggeltől késő estig. Gyakran fogadnak vendégeket, ezért egy kb. 20 m2-es nappalira és a étkezőre van szükségük, valamint egy ezekhez kapcsolódó nagyméretű teraszra (alapterülete közelítsen az étkező és a nappali együttes alapterületéhez). Szeretnének egy olyan lakást, ahol jól elhatárolt a közös tartózkodásra alkalmas tér és az intim zóna. Két közepes méretű szobát képzeltek el. Egyiket saját részre, a másikat a tervezett 1-2 kisgyermek számára. Külső megjelenésében a ház legyen egyszerű. A homlokzata világos színű vakolt felület, a tető alacsony hajlású. Az ablaknyílások kialakítása legyen normál parapetmagasságú, fa, esetleg műanyag nyílászárókkal. Az építész a meghallgatott elképzelések és a helyi építési szabályzatban a telekre vonatkozó előírások alapján elkészíti a vázlatrajzot.

Építési telek méretei

A 12254-es telek előírásai: • a telek kertvárosias övezetbe tartozik, családi ház építése megengedett, • az épülettől különálló gépkocsitároló építése megengedett, • a telekre a szabadonálló beépítési mód előírásai vonatkoznak, 40

5. FEJEZET

Vázlatrajz a helyiségkapcsolatok ábrázolásával

• az előkert mértéke 5 m, • az oldalkertek szélessége az oldalhatártól mérve 3 m, • a hátsókert szélessége a hátsó telekhatártól mérve 6 m, • a legnagyobb beépíthetőség 25%, • a legkisebb zöldfelület mértéke 65%, • a megengedett építménymagasság <4,5 m, A 12254-es telek adatai: a telek lejtésének mértéke: <5% (sík), a teherbíró talaj elhelyezkedése a talajmechanikai szakvélemény alapján: a felszíntől max. 120 cm-re, a telek területe: 817,08 m2 , a telekre elhelyezhető épület bruttó alapterülete: max. 204,27 m2. A telek lehetőségeihez és az építtetői igényekhez igazodva a tervező egyezteti a megrendelőkkel a vázlatrajzot. Az épületbe az északi homlokzat középső részén lehet belépni. A szélfogóból lehetőség van bejutni a konyhába (bevásárláskor az élelmiszert a többi helyiség érintése nélkül a tárolás és a későbbi feldolgozás helyszínére vihetjük), a WC és a kazán helyiségbe, valamint a nappaliba (vendégek fogadásakor egyéb helyiség zavarása nélkül a fogadásukra alkalmas szobába léphetünk). A konyha és a nappali között helyezkedik el az étkező. Ezek alapterülete önmagukban is nagy, az egybenyitott kialakítás miatt egy 36 m2-es helyiséget alkotnak. A nappaliból lehet kijutni a teraszra, ahonnan a lépcsőkön az udvar megközelíthető. A nappaliból lehet megközelíteni a zárt intim zónát is. Itt közvetlenül egy közlekedő folyosóra lehet érkezni, ahonnan be lehet lépni két szobába, és a közös fürdőhelyiségbe. Ha a megrendelők elfogadják a helyiségkapcsolatok ilyen kialakítását, a tervező elkészíti az épület vázlattervét. A vázlatterv tartalmaz alaprajzokat, metszeteket és homlokzatokat. Abban az esetben, ha a vázlatrajz nem nyerte meg az építtetők tetszését, úgy újabb elrendezést készít az építész. Az épület bruttó alapterülete (a terasszal figyelembevétele nélkül) a előírások alapján max. 204,27 m2-es lehet. Ezen a korláton belül meghatározásra kerülnek a helyiségek kényelmes használathoz szükséges alaprajzi és magassági méretek, úgy, hogy a helyiségek az épületen belül egymáshoz viszonyítva egyensúlyba legyenek. Ezután jelölésre


5. FEJEZET

A TERVEZÉS FOLYAMATA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS

Vázlatterv

kerülnek a nyílászárók, végül elkészül a tervrajzok méretezése. Ez a tervtípus általában 1:200-as léptékben készül. A rajta szereplő adatok még nem véglegesek. A helyiségek mérete és az egymás közötti kapcsolat kialakításának módja változtatható (pl. nappali és a közlekedő közötti kapcsolat ajtóval van megoldva, ami cserélhető akár üres nyílásra is.). A nyílászárók itt még nincsenek beméretezve. Elhelyezésük és méretük függhet a homlokzati megjelenéstől, az előírásoktól (üvegezett felület mértéke a helyiség alapterületének min. 1/8-a), a beépített berendezési tárgyak elhelyezkedésétől. De módosulhat az egyéni igények alapján is (pl. a teraszra vezető 1 db ajtó helyett egy kétszárnyú ajtó beépítése, vagy az étkezőből a teraszra két ablak helyett három ablak nézzen). Ez a terv többek között alkalmas már arra is, hogy a kivitelezéssel megbízott szakemberek a körülbelüli méretek alapján árajánlatot adjanak úgy, hogy vagy a tervező segítségével, vagy a kivitelező ajánlásával, esetleg egyéni igények alapján a beépített szerkezetek anyaga és típusa

Helyszínrajz

megnevezésre kerül (pl. a teherhordó fal 30-as vázkerámia 10 cm-es kiegészítő hőszigeteléssel). A mai tervezői eszközök segítségével meg lehet könnyíteni a megrendelő döntését mind a szerkezet tulajdonságát, mind az épület külső megjelenését illetően. Figyelembe vehetők a különböző építőanyagok gyártóinak ajánlásai (referenciák, hőtechnikai, statikai számítások, stb.) és megtekinthető a tervezett ház külső és belső megjelenése a különböző 3D-s megjelenítő szoftverek segítségével (így könnyebb dönteni pl. a nyílászárók méretéről, a kerámiacserép színéről, stb.). A tervezési folyamat leghosszabb és legtöbb megbeszélést követelő időszaka a vázlattervhez kapcsolódik. Ha az építész és az építtető között befejeződtek az épülettel kapcsolatos egyeztetések, mindkét fél részéről tisztázódtak a legapróbb részletek is, a tervező elkészíti az épület engedélyezési tervdokumentációját. Általában a tervezés ezen szakaszában a terveken számottevő változtatás már nem történik. A tervek elkészítésével párhuzamosan a megrendelő, vagy az építész a megfelelő közművektől és a kéményseprő társaságtól beszerezheti a szükséges írásos nyilatkozatokat arról, hogy a telekre az adott közmű bekötése milyen állapotban van (bekötésre került, bekötése megoldható, bekötése nem megoldható), illetve a kéményseprők arról, hogy a tervezett kémény típusa és kialakítása a szabványoknak és előírásoknak megfelel. Be kell szerezni a telekhez tartozó hiteles térképmásolatot az illetékes földhivataltól. A tervezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a szükséges tervezői jogosultsággal rendelkezik, és hogy az engedélyezési terv készítése során az ide vonatkozó szabályokat betartotta. Az elkészült tervekből és a szükséges egyéb dokumentumokból a megrendelő összeállítja az építési engedély iránti kérelmet, majd benyújtja a helyileg illetékes építési hatósághoz elbírálásra. Az elbírálás ideje akár 60 nap is lehet, mely idő alatt az önkormányzat levélben értesítést küldhet az esetleges hibák listájáról. Ez esetben a hiányzó dokumentumokat pótolni kell, a tervet érintő javításokat a tervezőnek el kell végeznie. A kedvező elbírálást követően (amennyiben a telek közvetlen szomszédai nem fellebbeznek) megkezdhető az épület kivitelezése, amit a helyi önkormányzatnál szintén be kell jelenteni. 41


A TERVEZÉS FOLYAMATA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS

Engedélyezési terv (alaprajz)

42

5. FEJEZET

Tervezési ismeretek  

Tervezési ismeretek

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you