Issuu on Google+

Tartalomjegyzék 1. A műanyagok............................................ 5 1.1. A műanyagok fogalma............................ 5 1.2. A műanyagok előállítása......................... 5 1.3. Különböző műanyagok........................... 7 1.4. A műanyagok formázása és feldolgozása............................................. 8 1.4.1. Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása.......................................... 8 1.4.2. Hőre keményedő műanyagok................. feldolgozása......................................... 9 1.5. Műgyanták............................................ 10 1.6. Üvegszálerősített műanyagok................11 1.7. Kapcsolatok kialakítása..........................11 1.8. A műanyagok tulajdonságai................. 12 1.8.1. Fizikai és mechanikai tulajdonságok.12 1.8.2. Hőtani tulajdonságok......................... 12 1.8.3. Elektromos tulajdonságok.................. 14 1.8.4. Kémiai tulajdonságok........................ 14 1.8.5. A műanyagok öregedése.................... 14 1.8.6. A műanyagok éghetősége.................. 15 1.9. A műanyagok építőipari felhasználása.16 1.9.1. Falborítások........................................ 16 1.9.2. Vízszigetelő és tömítőanyagok.......... 16 1.9.3. Műanyagok a beton- és habarcstechnológiáknál...................... 16 1.9.4. Csövek, csőszerelvények.................... 16 1.9.5. Műanyag tartószerkezetek..................17 1.9.6. Extrudált épületszerkezeti elemek......17 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 18 2. A melegburkolatok anyagai ............... 21 2.1. Linóleum............................................... 22 2.1.1. A linóleum gyártása........................... 22 2.1.2. A linóleum típusai.............................. 22 2.1.3. A linóleum tulajdonságai................... 23 2.2. PVC....................................................... 24 2.2.1. A PVC gyártása.................................. 24 2.2.2. A PVC típusai.................................... 24 2.2.3. A PVC tulajdonságai.......................... 25 2.2.4. PVC vagy linóleum?.......................... 26 2.3. Gumi padlóburkolatok.......................... 26 2.3.1. A gumiburkolat gyártása................... 26 2.3.2. A gumiburkolat típusai...................... 26 2.3.3. A gumiburkolat tulajdonságai........... 26 2.4. Textil anyagú burkolatok, szőnyegpadlók . ..................................................................... 28

2.4.1. Gyártás............................................... 28 2.4.2. Típusok.............................................. 28 2.4.3. Tulajdonságok.................................... 29 2.5. Természetes rost padlóburkolatok.........31 2.7. Parafa..................................................... 32 2.7. Bőr padlóburkolatok.............................. 33 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 34 3. A melegburkolatok ragasztói . .......... 37 3.1. Burkolatragasztók alapanyagai............. 37 3.2. Diszperziós ragasztók........................... 38 3.3. Műgyantaalapú ragasztók..................... 39 3.4. Néhány szó a ragasztók felhordásáról.. 41 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 42 4. A melegburkolás szerszámai............... 43 4.1. Kitűzés.................................................. 43 4.2. Burkolatok méretre vágása................... 43 4.3. Ragasztóanyagok keverése, felhordása.............................................. 44 4.4. A burkolatrögzítés gépei....................... 45 4.5. A javítás, bontás eszközei..................... 47 4.6. Munkavédelmi eszközök...................... 47 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 48 5. Melegburkolatok kivitelezése. ......... 49 5.1. Az aljzat ellenőrzése, előkészítése........ 49 5.2. A méretek ellenőrzése, szabásterv....... 51 5.3. A melegburkolatok fektetésének általános szabályai................................ 52 5.4. Burkolás linóleum, PVC és....................... gumi anyagokkal.................................. 54 5.4.1. A burkolóanyagok tárolása................. 54 5.4.2. A burkolás folyamata......................... 55 5.4.2.1. Leszabás.......................................... 55 5.4.2.2. Ragasztás/fektetés.......................... 57 5.4.2.3. Lábazati kialakítások...................... 59 5.4.2.4. Hegesztés........................................ 61 5.4.3. Burkolás linóleum- és PVC-lapokkal...................................... 63 5.4.3.1. Ragasztott burkolólapok.................. 63 5.4.3.2. Úsztatott lapburkolat....................... 64 5.4.4. Felületkezelés..................................... 65 5.5. Szőnyegpadló készítése........................ 66 5.5.1. Tárolás................................................ 66 5.5.2. Szabás, illesztés................................. 66 89


5.5.3. Fektetés.............................................. 67 5.5.3.1. Szőnyegek ragasztása teljes felületen .......................................... 67 5.5.3.2. A feszített szőnyeg.......................... 68 5.5.3.3. A széleken és az illesztéseknél rögzített szőnyegpadlók.................. 72 5.5.3.4. Aljzatra terített szőnyegpadlók....... 72 5.5.4. A padló szegélyezése......................... 73 5.5.5. A szőnyegek tisztítása........................ 73 5.6. Természetes rost burkolóanyagok......... 74 5.7. Parafa padlóburkolatok......................... 75 5.7.1. Karbantartás....................................... 76 5.8. Bőrpadló............................................... 76 5.9. Antisztatikus és vezetőképes padlók készítése....................................................... 76 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 78

90

6. Melegburkolatok felújítása............... 83 6.1. Foltszerű, részleges javítások................ 83 6.2. Régi burkolat cseréje............................ 84 6.2.1. PVC és linóleum burkolat felújítása... 84 6.2.2. Szőnyegpadló eltávolítása................. 84 6.3. Ragasztó eltávolításához használt oldószer................................................. 85


1.4. A MŰANYAGOK FORMÁZÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA 1.4.1. HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

A hőre lágyuló (termoplasztikus) műanyagokat kb. 80-200°C közötti hőmérsékleten lehet formázni. A  formázás után lehűlnek, felveszik a kívánt formát, és szilárd állapotúak maradnak. A termoplasztok feldolgozása tisztán fizikai folyamat.

1.5. ábra. A műanyag útja hengerelés esetén

A kalanderezés vagy hengerelés során forgó hengerekkel folyamatosan alakítják a műanyagot (1.5. ábra). A hengersor tagjainak felülete, hőmérséklete eltérő lehet. A tekercsben forgalmazott anyagok egy részének ez a gyártási menete (PVC, linóleum stb.). Az extrudálás során a csigaprés fűtött oldala felmelegíti a beadagolt műanyagszemcséket, miközben a prés előrébb kényszeríti az anyagot (1.6. ábra). Mivel a meleg hatására meglágyult massza a prés elé szerelt szájnyílás formáját veszi fel, ezért lehetőség van különböző profilok (cső, kábel, üreges lap stb.) előállítására.

1.6 ábra. Műanyag termék előállítása extrudálással

Préslégformázás segítségével tartályok készíthetők. Az előzőekben említett csigaprés segítségével a képlékeny masszát kétrészes formába vezetik. A formába került képlékeny anyagot felfújják, és az felveszi a forma alakját. A  kihűlés után a formát szétnyitják, és a munkadarabot eltávolítják. A fóliafúvás során a meglágyult műanyagot először cső alakúra formázzák (1.7. ábra). A  gyártás következő fázisában egy légfúvó segítségével a csövet felfújják és nyújtják addig, amíg a műanyag kellőképpen el nem vékonyodik. A műveletek elvégzésének függvényében a fólia a kívánt vastagságban hűl ki. Ezután a fóliát feltekercselik. Így készül a PE, PP, PIB fólia.

1.7. ábra. Fóliafúvás 8

A fröccsöntés szakaszos alakítási művelet, mely során a csigaprésből kikerülő lágy műanyagot túlnyomás segítségével a hideg


2.1.3. A LINÓLEUM TULAJDONSÁGAI

Az alábbiakban felsoroljuk a linóleum előnyös tulajdonságait: • Könnyű tisztán tartani. • Kiváló hő- és hangszigetelő (padlófűtéseknél is alkalmazhatók). • Kellemes tapintású, rugalmas járófelületet biztosít. • Csúszásmentes, felülete még nedves állapotban is tapad. • Kopásállósága nagy. • Tűzállósági tulajdonsága jobb a PVC-burkolatoknál. • Gyártása során nem keletkezik semmiféle káros anyag.

OLVASMÁNY A linóleum neve a len és az olaj latin nevéből tevődik össze: linum és oleum. Feltalálása az 1850-es évek közepére tehető, amikor egy angol gyárban a parafa alapanyagra fenyőgyanta került. A linóleum elterjedésében az amerikai szesztilalom játszott közre, mert a parafadugókat készítő gyárak a csőd kivédése miatt betörtek a padlóburkolók piacára. A linóleum elterjedése megszakadt a nagy gazdasági világválság idején, mikor is egy olcsóbb helyettesítő anyagot fejlesztettek ki, a PVC-t. A linóleum így több évtizedre eltűnt a piacról. A  köztudatban ekkor forrt egybe linóleum és a PVC, pedig a két anyag nem azonos.

A lakóépületekben is kiválló (gyerekszoba, konyha, nappali, folyosó), de kedvező tulajdonságai miatt nagy igénybevételnek kitett helyeken is alkalmazzuk (kivéve ipari létesítmények). Közintézményekben (oktatási és egészségügyi épületek) elterjedt, mivel antiallergén, antibakteriális és antisztatikus (2.3. ábra). Kiválóan alkalmazható vizes helyiségekben, előszobákban és konyhákban is. Amennyiben a burkolat hézagmentes, akkor teljesen vízhatlan felületet eredményez. A természetes alapanyagoknak köszönhetően a linóleumnak van egy ún. öngyógyuló képessége, ami abban nyilvánul meg, hogy a kisebb felületi karcok, sérülések eltűnnek a felszínéről. Emellett a gyártók olyan felület-karbantartási rendszert is kínálnak, amellyel a burkolat eredeti állapota sokáig fenntartható. A linóleum néhány hátrányos tulajdonsága: • Színét a rá eső fény befolyásolhatja. • Ha a levegő páratartalma magas, akkor hajlamos hosszirányban zsugorodni, keresztirányban pedig megdagadni. • Csak jól tapadó, kellő szilárdságú, szellőző aljzatokra fektethető. • A természetes alapanyagok felhasználása miatt drágább a PVC-nél.

2.2. ábra. Linóleumpadló

2.3. ábra. Linóleum padló közintézményben 23


• • • • •

3.3. ábra. Kétkomponensű ragasztó kiszerelése 3.2. táblázat. Műgyanta komponenseinek adatai Tulajdonság

A komponens

B komponens

Állag

sűrű kence

folyadék

Szín

bézs, piros, zöld, fekete

átlátszó szalmaszínű

Sűrűség

1500 kg/m3

920 kg/m3

Viszkozitás

300 000 mPa×s

30 mPa×s

Szárazanyag- -tartalom

97%

84%

Veszélyesség

irritáló

maró, környezetre veszélyes

3.3. táblázat. Bekevert műgyantaalapú ragasztó adatai Tulajdonság

Értékek

Keverési arány

A:B = 94:6

Keverék állaga

nagyon viszkózus

Sűrűség

1450 kg/m3

Fazékidő

50–60 perc

Bedolgozás

+10°C-tól +30°C-ig

Nyitott idő

1 óra

Korrigálási idő Kötésidő a hőmérséklet függvényében Járható

90 perc 30°C: 4 óra 25°C: 6 óra 20°C: 8 óra 15°C: 12 óra 10°C: 20 óra 12–24 óra

Teljes terhelés

3 nap (+23 °C)

Ellenállás: • nedvesség, • olaj, • savak, lúgok

kiváló jó jó

40

Flexibilis. Tartós és öregedésálló. Vegyi reakció útján keményedik ki. Keményedés közben nem zsugorodik. Lecsúszásmentes, ezért függőleges felületekre is felhordható.

A megkevert ragasztóban a két alkotó vegyi kötése azonnal megkezdődik, így a feldolgozási idő igen rövid (3.4. ábra). Emiatt egy-egy ragasztási művelethez ne dolgozzunk össze sok ragasztóanyagot, mivel a maradék gyorsan megkeményedik, és nem használható fel. Az aljzat lehet esztrich, vakolat, beton, aszfalt, fa, fém, PVC, erősített poliészter, fagyapot, gipsz, gipszkarton stb. Bármely aljzat szilárd, feszültségmentes, száraz, laza részektől, zsírtól, olajtól, viasztól, és festéktől mentes kell legyen. A fémfelületeknek rozsdamentesnek kell lenniük, vagy a rozsdát el kell távolítani. A gipsz, gipszkarton és anhidrit aljzatokat alapozóval kell megerősíteni. A műgyantakeveréket egyenletes rétegben kell felhordani. A simító fogazására a ragasztóhoz adott gyártói ajánlásokat kell figyelembe venni. A burkolóanyagnak, valamint a ragasztónak olyan hőmérsékletűnek kell lennie, mint a helyiség. Fontos, hogy az aljzat tökéletesen száraz legyen. Keverés előtt a ragasztót a helyiségben aklimatizálni kell, így érjük el, hogy a teljes anyagmennyiség felvegye a helyiségben uralkodó hőmérsékletet. A hátoldal megfelelő fedésének biztosítására a burkolatra határozott, és a teljes felületen egyenletes nyomást kell gyakorolni. A műgyantaalapú ragasztók nyitott ideje normál hőmérséklet és páratartalom esetén 1 óra. A burkolóanyag helyzete a ragasztást követő 0,5 órán belül korrigálható. A kötési idő szigorúan függ a környezeti hőmérséklettől, a termékeket javasolt +10 °C és +30 °C között felhasználni.


A  hengerrel felhordható anyag sűrűbb lehet, mint az ecsetelésnél. Az eszköz egy fogantyúval ellátott kengyelből és az erre ráhúzható hengerből áll. A kengyel egyik oldala nyitott, így a sarkokhoz, élekhez jobban hozzá lehet férni. A  festőhengerhez egy nyél csatlakoztatható, amellyel a szerszám meghosszabbítható. A  hengerek szélessége változó, 7 és 30 cm közötti. A  henger palástja bárányszőrme, perlon és nejlon, habszivacs, moher, velúr, plüss lehet. A különböző felületi struktúrák kialakításához alkalmazott hengerek anyaga műanyag, gumi, textil stb. lehet.

4.8. ábra. Festőhenger

Laposecsetet alkalmazun, ha a felületkezelő anyagokat szegélyek mentén vagy foltszerűen kell felhordanunk (4.9. ábra). Ezeknek az ecseteknek a szélessége 30-100 mm, a sörte vastagsága 18-26 mm közötti, hosszúsága pedig 45-65 mm lehet. A fém kinyomópisztoly pontosan magába tudja fogadni a tubusban forgalmazott tömítőanyagokat (4.10. ábra). Segítségével a tubusban lévő anyag a hozzá adott csőrön kinyomható. A nyílás nagyságát magunk alakíthatjuk ki úgy, hogy a kívánt átmérő helyén a felesleges részt levágjuk.

4.9. ábra. Laposecsetek

4.4. A BURKOLATRÖGZÍTÉS GÉPEI

Tűzőgéppel rögzíthetjük az egyes padlószőnyegeket a fa alátétdeszkázathoz (4.11. ábra). A tűzőgépet mindig merőlegesen kell tartani az aljzatra, különben nem lesz tökéletes a rögzítés. A  használatához megfelelő nyomóerő szükséges, ám létezik olyan kialakítású tűzőgép is, amelyet rögzítéskor a fogadófelülethez kell csapni. A feszített szőnyegpadlók készítéséhez térdfeszítőt és emelőkaros feszítőt használunk. Utóbbi több méteres hosszban alkalmas a feszítésre. A térdfeszítővel kisebb hosszon, illetve kiigazításoknál lehet feszessé tenni a burkolatot. Ezt az eszközt használjuk ragasztott szőnyegpadlóknál is. A térdfeszítők egyik vége a térdnek (illetve a falnak) támaszkodik,

4.10. ábra. Kinyomópisztoly

4.11. ábra. Tűzőgép 45


5.4.2. A BURKOLÁS FOLYAMATA 5.4.2.1. Leszabás

A burkolóanyag leszabásakor tudnunk kell, hogy a szegélyeket hogyan alakítsuk ki. A szegélyalakítás egyik módja, hogy L alakú, hajlékony vagy merev profilt helyezünk el a burkolás után (5.13. ábra). Ezt nevezzük ráültetett lábazatnak. Ebben az esetben a burkolat a fal és az aljzat találkozásának vonaláig fut. Így a szabás menete (5.14. ábra): 1. Lemérjük azt a legnagyobb hosszt, ahova a tekercset fektetjük. Ilyenkor gondolnunk kell például a falkávákra, az ajtótokra, a nem párhuzamos falakra, a nem merőleges falsarkokra (különben utólag néhány cm-es sávot kell beszabni). 2. A kapott távolságra 5-5 cm-t ráhagyunk, és a kapott értéknek megfelelő hosszra leszabjuk az anyagot. 3. A nagyjából leszabott melegburkoló anyagot hosszirányban szorosan a fal mellé illesztjük, és az ezzel ellentétes oldalon, a szabad szélén húzunk egy ceruzavonalat az aljzatra. (Görbe fal esetén a fal felőli szélt pontosan méretre kell vágni.) 4. Az egyik felhajtott vég két oldalán, a faltól kb. 20 cm-re az aljzatot és a burkolóanyagot az előző vonalra és a hosszirányú falra merőlegesen megjelöljük. 5. A tekercset az egyik végnél visszahúzzuk úgy, hogy a burkolóanyag vége (teljes hos�szon) a fal előtt, az aljzaton feküdjön. 6. A fal és az aljzaton lévő jel közötti távolságot lemérjük, és átjelöljük a burkolóanyagra. A  kapott jelöléseket vonalzóval összekötjük, és leszabjuk a lemezt. 7. A levágott szélt a falhoz illesztjük, majd az 5. és 6. lépéseket a tekercs másik, felhajtott végnél megismételjük. A vágást akkor végeztük helyesen, ha a fal és a levágott szél között 1-2 mm hely marad. Sosem szabad a burkolóanyagot a falhoz beszorítani, mert akkor később nem tud tágulni. A további „csíkokat” hasonlóan vág-

5.14. ábra. A leszabás lépései 55


6.1. táblázat. Linóleum, PVC és gumiburkolatok károsodásának okai Károsodás illesztési hézag alakul ki

Hiba oka hegesztés nélküli padlóknál az anyag zsugorodása miatt

sérülések, kopások, benyomódások látszanak

tárgyak, mechanikai igénybevételek nyomai

burkolat elvesztette eredeti fényét

az anyag öregedése, illetve a koptató hatások

burkolat elvált az aljzattól

ragasztási hiba, technológia be nem tartása

burkolat foltokban megolvadt

cigaretta, égő gyufa került a burkolatra

burkolat felhólyagosodott

burkolat alatti pára, nedvesség

6.2. táblázat. Szőnyegpadló károsodásának okai Károsodás

Hiba oka

fényét elvesztette, kifakult

napsugárzás, tisztítószerek hatása

felülete megkopott

nagy igénybevétel, súrlódás miatt

szálak elszakadtak, kihúzódtak

éles tárgyak a felületbe akadtak

maradandó foltok a felületen

erős színező anyagok (pl. kávé) kerültek a felületre

a szőnyegpadló elvált

technológia be nem tartása, rossz anyagválasztás

maradandó alakváltozások

mechanikai terhelések következménye

égési nyomok

cigaretta, égő gyufa került a burkolatra

Felvált éleket, szegélyeket óvatosan fel kell hajtani, majd a felületeket meg kell tisztítani. Ügyelni kell arra, hogy a burkolat ne törjön meg, mert az a visszaragasztás után is látszani fog. Emiatt gyakori, hogy a régi ragasztót nem tudjuk eltávolítani, csak a régire tudjuk az új anyagot felkenni. Nagyobb felválásoknál emiatt ez a javítási módszer nem is javasolt. 6.2. RÉGI BURKOLAT CSERÉJE 6.2.1. PVC ÉS LINÓLEUM BURKOLAT FELÚJÍTÁSA

A rossz anyagminőségű, vagy rosszul lefektetett linóleum és PVC burkolat hajlamos a zsugorodásra. Ennek az a következménye, hogy a burkolat nagyobb felületen elválik az aljzattól, az illesztések mentén a lemezek elválhatnak egymástól. A zsugorodott PVC padlóburkolatot javítani csak a sérült sávok cseréjével lehet. A cserélendő sávot a hegesztések mentén teljes vastagságban át kell vágni. Az anyagot fel kell szedni, majd az aljzatról a ragasztó maradványait el kell távolítani. Csiszolás és portalanítás után az új burkolatot a már megismertek szerint kell leragasztani.

GYAKORLATI FELADAT 1.

6.2.2. SZŐNYEGPADLÓ ELTÁVOLÍTÁSA

a) A tanultak alapján gyakorlati órán végezzenek kísérletet és vizsgálják meg, hogyan károsodnak a melegburkolatok egyes igénybevételekre!

A szőnyegpadló teljes felületen való felújítása gyakorlatilag a burkolat elbontását, felszedését jelenti. Ennek első lépéseként el kell távolítani a szegélyeket.

b) Végezzenek részleges javítást melegburkolaton! Mire kell ügyelni szőnyegpadlóknál? c) Gyakorolják melegburkolat teljes felületen való eltávolítását!

84

A felpúposodott burkolat javításának lehetséges módja, hogy a nem tapadó részek körül egy szabályos alakzat 3 oldala mentén bevágjuk a burkolatot és felhajtjuk azt (mivel a ragasztó nem köti az aljzathoz). Ezt követően az aljzatra ragasztót kenünk és a kiszellőzési idő után behengereljük a felhajtott részt. A keletkező hézagokat össze kell hegeszteni.

Szegezett szegélylécek eltávolítása nem nehéz, de az alábbi veszélyekre ügyelni kell: • a szegélylécek felfeszítéskor eltörhetnek; • a szegek a vakolat leválását okozhatják.


Melegburkolási feladatok