Page 1

Tartalomjegyzék 1. bevezetés. ................................................. 5 1.1. A mázolómunkák.................................... 5 1.2. A korróziós folyamatok.......................... 5 1.2.1. A mechanikai hatások.......................... 6 1.2.2. kémiai elváltozások.............................. 6 1.2.3. elektrokémiai folyamatok.................... 7 1.2.4. A biológiai korrózió............................. 7 1.3. Röviden a színdinamikáról..................... 8 1.4. A mázolt felületek környezeti igénybevétele.......................................... 8 1.5. Festékbevonati rendszerek................... 10 1.6. Alapfelületekkel szemben támasztott követelmények.......................................11 1.7. Bevonatokkal szemben támasztott követelmények.......................................11 1.8. A mázolómunkák végzése.................... 12 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 13 2. A fa tulajdonságai................................ 15 2.1. A faanyagok csoportosítása.................. 15 2.1.1. Tűlevelű fafajták................................. 15 2.1.2. Lombhullató fafajták.......................... 16 2.3. A fa fizikai tulajdonságai...................... 20 2.3.1. A faanyag külső megjelenése............ 20 2.3.2. A fa testsűrűsége............................... 20 2.3.3. A fa nedvességtartalma..................... 21 2.3.4. Zsugorodás és dagadás...................... 22 2.3.5. A fa hőtani, hangtani és elektromossági tulajdonságai............ 24 2.4.1. A törzs alaki hibái.............................. 25 2.4.2. Szövetszerkezeti hibák...................... 26 2.4.3. Az élő fa repedései............................. 26 2.5. A faanyag betegségei............................ 27 2.5.1. Farontó gombák.................................. 27 2.5.2. farontó rovarok.................................. 28 2.6. Favédelmi eljárások.............................. 29 Kérdések és gyakorlófeladatok.....................31 3. A fémek................................................... 33 3.1. A fémek általános tulajdonságai........... 33 3.2. A fémek ötvözetei................................. 34 3.3. A fémek csoportosítása......................... 35 3.4. a fémek építőipari alkalmazása............ 35 3.4.1. A vas................................................... 35 3.4.2. Az acél............................................... 35 3.4.3. Az alumínium.................................... 37 268

3.5. Az építőiparban használt egyéb fémek.................................................... 38 3.6. A fémek kapcsolása.............................. 39 3.6.1. Az oldható kötések............................. 39 3.6.2. A nem oldható kötések...................... 40 3.7. A fémek korróziója................................ 41 3.7.1. A korrózió formái............................... 42 3.7.2. A korrózió elleni védelem módjai...... 43 Kérdések és gyakorlófeladatok ................... 44 4. Előkészítő és segédanyagok ............... 45 4.1. Festékeltávolító anyagok....................... 45 4.1.1. Szervetlen, lúgos festékeltávolítók..... 45 4.1.2. Szerves, oldószeres festékeltávolítók................................. 46 4.1.3. Kombinált festékeltávolítók............... 47 4.2. Csiszolóanyagok................................... 48 4.2.1. Csiszolópapírok és -vásznak.............. 48 4.2.2. Habkövek........................................... 50 4.2.3. Csiszolópaszták.................................. 51 4.3. A gyantamentesítés anyagai................. 52 4.4. Pórustömítők......................................... 52 4.4.1. Munkahelyen összeállítható pórustömítők...................................... 53 4.4.1.1. Vizes bázisú pórustömítők.............. 53 4.4.1.2. Olajalapú pórustömítők................... 53 4.4.1.3. Nitrolakkal készített pórustömítő... 54 4.4.2. Gyári előállítású pórustömítők.......... 54 4.5. Tapaszok................................................ 54 4.5.1. Késtapaszok........................................ 54 4.5.1.1. Olajos alapú tapaszok...................... 54 4.5.1.2. Cellulóz-nitrát-alapú tapaszok........ 55 4.5.1.3. Klórkaucsuk-alapú tapaszok........... 55 4.5.1.4. Műgyantaalapú tapaszok................. 55 4.5.1.5. Epoxigyantatapaszok....................... 56 4.5.1.6. Poliésztertapaszok........................... 56 4.5.1.7. Poliuretántapaszok........................... 56 4.5.2. Szórótapaszok.................................... 56 4.6. Fapácok................................................. 58 4.6.1. Pácképek............................................. 58 4.6.2. A fapácok csoportosítása................... 59 4.6.2.1. Vizes színezék fapácok................... 60 4.6.2.2. Oldószeres fapácok......................... 61 4.6.3. A pácokkal szemben támasztott követelmények................................... 62 4.7. Fehérítőanyagok.................................... 62


4.8. Fényesítőanyagok.................................. 63 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 64 5. faanyagok védelme. .............................. 67 5.1. Faanyagvédelmi eljárások..................... 67 5.1.1. Fizikai védelem................................... 68 5.1.2. Kémiai védelem.................................. 69 5.1.3. A kémiai védelem eljárásai................ 70 5.2. Faanyagvédőszerek............................... 70 5.2.1. Faanyagvédőszerek csoportosítása.... 70 5.2.1.1. Szervetlen sók.................................. 71 5.2.1.2. Szerves oldószerben oldott szerves vegyületek.......................... 72 5.2.1.3. Szerves vegyületek vizes emulziója, oldata.............................. 72 5.2.1.4. Vizes lazúrok, lakkok..................... 72 5.2.1.5. Festékek........................................... 74 5.2.1.6. Gázok.............................................. 74 5.2.1.7. Fanemesítő anyagok......................... 74 5.3. Új, Kezelt faanyag beépítése a faszerkezetekbe.................................. 74 5.3.1. Általános előírások............................. 74 5.3.2. Tetőtér-beépítések, burkolatok faanyagvédelme................................. 76 5.3.3. Favázas, ragasztott tartós és egyéb épületek faanyagvédelme.................. 76 5.4. Régi faszerkezetek rekonstrukciója...... 76 5.5. Faanyagvédőszerek használatának munkavédelmi szabályai....................... 78 5.5.1. Biztonsági adatlap és címke............... 78 5.5.2. Általános egészségügyi előírások...... 79 5.5.3. Környezetvédelem............................. 80 5.5.3.1. A biztonságos technológia kialakítása....................................... 81 5.5.3.2. Hulladékkezelés.............................. 81 5.5.3.3. Bejelentési kötelezettség................. 81 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 82 6. Felületkezelő anyagok. ...................... 85 6.1. A felületkezelő anyagok csoportosítása....................................... 86 6.2. Viaszok................................................. 87 6.2.1. Kész méhviasz balzsamok................. 87 6.2.2. Bevonóviasz készítése....................... 87 6.3. Felületkezelő olajok.............................. 88 6.4. Gyanták................................................. 89 6.4.1. Természetes gyanták ......................... 89 6.4.1.1. Recens gyanták................................ 89 6.4.1.2. Fosszilis gyanták............................. 90

6.4.1.3. Állati eredetű gyanták..................... 91 6.4.2. Mesterségesen előállított gyanták..... 91 6.4.2.1. Polikondenzációs műgyanták......... 91 6.4.2.2. Polimerizációs műgyanták............. 92 6.4.2.3. Poliaddíciós műgyanták.................. 92 6.5. A lakkok, lazúrok és zománcok fogalma................................................. 94 6.6. Lazúrok................................................. 95 6.6.1. Vékonylazúrok................................... 96 6.6.1.1. Oldószeres vékonylazúr................... 96 6.6.1.2. Vízbázisú vékonylazúr.................... 96 6.6.2. Vastaglazúrok.................................... 97 6.6.2.1. Oldószeres vastaglazúr................... 97 6.6.2.2. Vízbázisú vastaglazúr..................... 97 6.6.3. Fedőlazúr............................................ 98 6.7. Lakkok és zománcok............................. 98 6.7.1. Gyantalakkok, olajlakkok és olajzománcok...................................... 98 6.7.2. Szeszlakkok és -zománcok................ 99 6.7.3. Aszfalt-, bitumen- és kátránylakkok.................................... 99 6.7.4. Kaucsukszármazék-alapú lakkok és zománcok......................................... 99 6.7.5. Cellulózszármazék-lakkok és -zománcok ........................................ 100 6.7.6. Műgyantaalapú lakkok és zománcok......................................... 100 6.7.6.1. Levegőn száradó műgyantalakkok és -zománcok......................101 6.7.6.2. UV lakkok..................................... 102 6.7.6.3. Hőre keményedő műgyantalakkok és -zománcok................................. 103 6.7.6.4. Kétkomponensű lakkok és -zománcok...................................... 103 6.7.7. Nanolakkok....................................... 106 6.8. Olajfestékek........................................ 106 6.8.1. Alapozó olajfestékek........................ 107 6.8.1.1. Fémfelületi alapozók..................... 108 6.8.1.2. Fafelületi alapozók........................ 109 6.8.2. Közbenső és átvonó olajfestékek..... 109 6.8.3. Olajfestékek hígítása, színezése, keverése........................................... 109 Kérdések és gyakorlófeladatok...................110 7. Fa felületek kezelése......................... 115 7.1. Felületvédelem jelentősége...................115 7.2. A bevonatok rétegei.............................116 7.3. Fafelületek előkészítése........................117 7.4. A pácolás folyamata............................ 120 269


7.4.1. Előkészületek, anyagválasztás......... 120 7.4.2. Csiszolás........................................... 120 7.4.3. A pác előkészítése............................ 120 7.4.4. A próbapácolás..................................121 7.4.5. A pácolás folyamata..........................121 7.4.6. A pácolásnál előforduló leggyakoribb hibák.......................... 123 7.5. A fehérítés folyamata.......................... 123 7.6. Fafelületek viaszolása......................... 124 7.7. Fafelületek olajozása............................ 126 7.8. Fafelületek lazúrozása......................... 126 7.8.1 A felület előkészítése......................... 126 7.8.2. A lazúr felhordása............................ 127 7.9. Fafelületek lakkozása.......................... 129 7.10. Fafelületek mázolása..........................131 7.11. Munkavédelmi szempontok, a munkavégzés feltételei.................... 136 Kérdések és gyakorlófeladatok...................139 8. fémek mázolása................................... 143 8.1. Fémfelületek előkészítése....................143 8.1.1. Oxidréteg eltávolítása........................143 8.1.2. Zsírtalanítás......................................145 8.2. Rozsdagátló alapozó felhordása......... 146 8.3. Tapaszolás vas- és acélfelületeken.......147 8.4. Közbenső és átvonórétegek felhordása.............................................147 8.5. A nemvasfémek felületkezelése...........149 8.6. Oxidálódott felületre felhordható festékek................................................149 8.7. Munkavédelem.................................... 150 Kérdések és gyakorlófeladatok...................151 9. Különleges mázolási munkák, speciális bevonatok. ................................................ 153 9.1. A becsiszolt mázolás ...........................153 9.2. A lakkcsiszolt mázolás........................153 9.2.1. A munkadarab csiszolása, alapozása...........................................155 9.2.2. Tapaszolás és a hibás felületrészek kijavítása.....................155 9.2.3. Csiszolás, portalanítás......................155 9.2.4. Közbenső mázolások, az átvonó lakkréteg felhordása........................ 156 9.2.5. Lakkozás és csiszolás egymás után...................................................157 9.2.6. A felületek polírozása.......................158 9.3. Matt lakkozás.......................................159 Kérdések és gyakorlófeladatok...................161 270

10. falfelületek mázolása,

a mázolási munkák hibái................... 163 10.1. A falfelületek mázolása......................163 10.1.1. Előkészítés.......................................163 10.1.2. Mázolás.......................................... 164 10.2. A mázolási munkák hibái................. 164 Kérdések és gyakorlófeladatok...................167

11. A mázolás gépi szerszámai és berendezései....................................... 169 11.1. Mechanikai oxidmentesítő gépek és berendezések..................................170 11.2. Meleg vizes, magas nyomású tisztítóberendezések...........................174 11.3. A festékszórás....................................175 11.3.1. A porlasztás eljárásai.......................175 11.3.2. Porlasztás, szóráskép.......................177 11.3.3. A szórás távolságának ......................... megválasztása..................................178 11.3.4. Festékszórás hőmérséklete..............179 11.3.5. Alacsony, közepes és nagynyomású szórási eljárások..... 180 11.3.6. Elektromágneses festékszóró pisztoly............................................182 11.3.7. A szórandó anyag előkészítése........183 11.3.8. A szóráskor betartandó szabályok..........................................183 11.3.9. Biztonságtechnikai és munkavédelmi előírások................. 184 11.3.10. Az elektrosztatikus festékszórás................................... 184 11.3.11. A csavarszivattyús szórás..............185 11.4. Segéd- és mérőeszközök....................186 Kérdések és gyakorlófeladatok...................189 12. R égi felületek bevonatainak karbantartása és felújítása. ........... 193 12.1. Miért mennek tönkre a felületek bevonatai?......................................... 193 12.2. A felületek állagromlásának jelei..... 194 12.3. A bevonatok felújítása....................... 197 12.3.1. Egyves falfestés felújítása.............. 198 12.3.2. Meszelt falfelületek felújítása........ 199 12.3.3. Mázolt felületek felújítása.............. 199 12.3.3.1. A mázréteg eltávolítása............... 200 12.3.3.2. Mázolt fafelületek felújítása........ 200 12.3.3.3. Mázolt fémfelületek felújítása..... 203 12.3.3.4. Mázolt falfelületek felújítása....... 203 12.4. Homlokzatok felújítása..................... 204


12.4.1. Kőporos vakolatok felújítása.......... 204 12.4.2. Nedves falak felújítása................... 205 12.4.3. Homlokzatok tisztítása, karbantartása................................. 206 12.4.3.1. Hidrofobizáló anyag.................... 206 12.4.3.2. Homlokzattisztítók alkalmazása................................ 207 12.4.3.3. Biocid gombaölő adalék.............. 207 12.4.3.4. Algaeltávolitó.............................. 208 12.5. Falfirkák eltávolítása......................... 208 12.6. Munkavédelem és baleset-elhárítás................................ 209 Kérdések és gyakorlófeladatok...................211 13. vasbeton szerkezetek hibái, javítása. .............................................. 215 13.1. A betonszerkezeteket érő káros hatások...............................................215 13.2. Felületi bevonatok, kisebb repedések kitöltése.............................216 13.3. Felületi impregnálás...........................218 13.4. Utólagos felületi javítások..................218 13.5. Belső üregek injektálása................... 220 13.6. A betonacélok védelmének..................... fokozása, korrózióvédelem............... 220 13.7. A teherbírás növelése........................ 221 Kérdések és gyakorlófeladatok.................. 222 14. R agasztott polisztirol

hőszigetelő rendszerek.................... 223 14.1. A rendszer elemei.............................. 223 14.1.1. A ragasztó....................................... 223 14.1.2. Polisztirol keményhab lemez.......... 223 14.1.3. Az üvegszövet háló......................... 223 14.1.4. Vékonyvakolatok............................ 224 14.1.5. A rendszer kiegészítői.................... 224 14.2. Felületvizsgálat, felület-előkészítés........................................ 225 14.3. A ragasztókeverék elkészítése.......... 226 14.4. Az EPS keményhab lemezek szabása.............................................. 227 14.5. A hőszigetelő lemezek rögzítése (felerősítése)...................................... 228 14.5.1. Hőszigetelő lemezek ragasztása..... 229 14.5.2. Kombinált rögzítés......................... 230 14.6. Hőszigetelés elhelyezése indítópallóról......................................231 14.7. Hőszigetelés elhelyezése indítóprofilról.................................... 232

14.8. Hőszigetelés elhelyezése mezőben... 232 14.9. A hőszigetelés átcsiszolása................ 233 14.10. Élvédők elhelyezése......................... 234 14.11. Hálózás egybefüggő, sík felületen... 235 14.12. Hálózási részletek, csomópontok.... 236 14.13. Vékonyvakolat felhordása............... 238 14.13.1. Vakolatalapozás............................ 238 14.13.2. Vékonyvakolat felhordása, általános tanácsok........................ 239 14.13.3. Dörzsvakolat felhordása és eldolgozása.................................... 240 14.13.4. Kapart hatású vakolat felhordása...................................... 242 14.13.5. A ragasztásos elválasztás munkamenete................................ 243 14.14. Ragasztott kőzetgyapot hőszigetelő rendszer......................... 243 Kérdések és gyakorlófeladatok.................. 244 15. Tűzvédelem........................................ 247 15.1. A faszerkezetek tűzállósága és éghetősége.......................................... 247 15.2. Égéskésleltetők.................................. 248 15.3. Tűzgátló bevonatok fémfelületeken......................................... 251 Kérdések és gyakorlófeladatok ................. 254 16. Mázolómunkák szakmai számításai .......................................... 255 16.1. A mázolómunkák felmérése.............. 255 16.1.1. Felmérés a helyszínen..................... 255 16.1.2. Felmérés rajzokról.......................... 255 16.1.3. A felmérés mértékegységei............ 255 16.1.4. Az egyes szerkezetek felmérésének szabályai................... 256 16.2. A felhasznált anyagmennyiség......... 257 16.3. Mázolómunkák szakmai számításai......................................... 257 Tárgymutató............................................... 265 Tartalomjegyzék........................................ 269 Irodalomjegyzék........................................ 272

271


1.2.1. A MECHANIKAI HATÁSOK

A szerkezeti anyagok felülete erők hatására károsodást szenved. Ennek jeleként a felületen kopásfoltok alakulnak ki, illetve csökkenhet a keresztmetszet.

1.4. ábra. Súrlódástól tönkrement felület (a zár alatt)

Az egymással érintkező mozgó felületek között súrlódás (1.4. ábra) jön létre (1.4. ábra). Ez koptatja az anyagokat. Minél gyorsabb a mozgás, és minél nagyobb a szorítóerő, annál jobban rongálja a felületet. Megjegyezzük, hogy némely munkafolyamatnál ezt a súrlódási jelenséget használjuk ki (például a felületek csiszolása). A mechanikai hatásokkal szemben úgy védekezhetünk eredményesen, hogy megfelelő szerkezeti anyagot választunk, valamint a felületre megfelelő keménységű bevonatot készítünk. Ilyen lehet például a megfelelő festékbevonati rendszer (1.5/a. ábra), a zománcréteg (1.5/b. ábra), vagy a fémbevonat.

1.5/a. ábra. Mázolt felület

1.2.2. KÉMIAI ELVÁLTOZÁSOK

1.5/b. ábra. Zománcozott felület

A kémiai folyamatok eredményeként káros átalakulások indulnak meg. Ennek jól látható jele, hogy a szerkezeti anyagok felülete károsodik, megváltozik. A legjelentősebb kémiai elváltozások a következők: • Rozsdásodás. Jellemzően az acél- és a vasfelületeken jön létre, jellegzetesen barna vagy vöröses színű. • Patina kialakulása. Egyes fémek felületén jellegzetes színű oxidréteg keletkezik, ilyen például a vörösréz felületén látható zöld „patinás” réteg. • Füstgázok hatására kialakuló korrózió. Az égéstermékek különböző gázai (1.6. ábra) a levegőben lévő vízpárával együtt fejtik ki a hatásukat, • Víz és vízgőz okozta korrózió. Az állandó nedvesség hatására (1.7. ábra) alakul ki, ilyen például a fa korhadása. • Talajkorrózió. A talajban előforduló savas kémhatás következtében alakul ki, megtámadja a talajban lévő szerkezeteket.

1.6. ábra. A füstgázok molekulái 6


A fa fejlődése során először a bél fejlődik ki. Körülötte helyezkedik el az életműködésben részt nem vevő geszt vagy színfa. A színfát körülvevő 10–15 évgyűrűt szijácsnak nevezik. A színfa és a szijács csak mikroszkóppal különböztethető meg (2.1. táblázat). A szijácsot vékony kambiumréteg veszi körül. A kambium után a háncs és a fa kérge következik. Az elemek százalékos megoszlása a különböző fafajoknál közelítőleg azonos: szén 50,0%; oxigén 43,0%; hidrogén 6,1%; nitrogén 0,2%; egyéb ásványi alkotók 0,7%. Az elemek atomjainak különféle kapcsolódása hozza létre a fát alkotó vegyületeket, amelyeket 3 csoportba sorolhatunk: poliszacharidok, lignin és kísérő anyagok. A poliszacharidok egyszerű cukorból és azok származékaiból álló, óriásmolekulájú szénhidrátok. A legfontosabb poliszacharid a cellulóz és a keményítő. A fát alkotó sejtek fala cellulózból épül fel. A cellulózrost legkisebb alkotóeleme a szőlőcukor-molekula, amelyet a növény nedvének a klorofillja (a növény zöld színanyaga) a napfény és a talajvíz közreműködésével a levegő szén-dioxidjából állít elő. Mennyisége 70–78%, így a fa legfontosabb alkotórésze. A keményítő tartalék tápanyag, amely főképpen a lombos fákban fordul elő. Az elfásodott sejtfal legfontosabb alkotórésze a lignin. A  cellulózmolekulákat körülvéve merevít, nagy szilárdságot kölcsönöz a rostoknak, így fontos szerepe van a fák szilárdságában. Mennyisége lombos fákban 18–30%, tűlevelűekben 25–34%. A felsorolt alkotórészeken kívül a fa más anyagokat is tartalmaz. Ezek mennyisége kicsi, de meghatározzák a fa színét, illatát, ellenálló képességét. Az olajok és zsírok a lombos fáknál, a gyanták pedig a fenyőféléknél képződnek. A gyanták mennyisége fajonként változó. A természetes gyantát a lakkgyártás, a papírgyártás, az elektromos szigetelőipar, az olajés szappangyártás használja fel. A csersav majdnem minden fában megtalálható, előfordul a kéregben, a gesztben és a fiatal évgyűrűkben is. A tölgy- és a gesztenyefa nagyobb men�nyiségű csersavat tartalmaz, amely hosszú élettartamot biztosít nekik. A  fában található szervetlen anyagok adják a fa hamuját. A fa tulajdonságait vegyi összetétele határozza meg. A magas lignintartalmú fák nagy szilárdságúak, így a gesztesedéssel a fa egyre szilárdabb lesz, vagyis az idősebb fák szilárdabbak. A lignintartalom a rugalmasság szempontjából viszont kedvezőtlen, ezért a fiatal fák rugalmasabbak. A fa lignintartalmának változása egyenlőtlen alakváltozások okozója lehet. A csersav és a gyantatartalom tartóssá teszi a fát. A szervetlen anyagok mennyiségi előfordulásának nincs szerepe a fa tartóssága szempontjából. 2.1. táblázat. Néhány hazai fafajta felépítése Fafajta

Szijács színe

Geszt aránya

színe

Gyanta aránya

Csersav

tartalma

Vörösfenyő

sárgásfehér

1/4

vörösesbarna

3/4 gesztfa

nagy

nagy

Erdeifenyő

sárgás, vörösesfehér

1/3

vörösesbarna

2/3 gesztfa

nagy

Lucfenyő

sárgásfehér, rózsaszínű

színfa

kevés

Jegenyefenyő fehér, sárga árnyalattal

színfa

kevés

Fehérakác

világos zöldessárga

keskeny

sötétbarna

széles gesztfa

Tölgyfa

sárgásfehér

keskeny

sárgásbarna

széles gesztfa

nagy

Csertölgy

szürkés, sárgásfehér

széles

vörösesbarna

keskeny

kicsi

Bükk

világos fehér, sárgás

szijácsfa

– 19


3.6. A FÉMEK KAPCSOLÁSA

Az építőipari felhasználás során a fémes szerkezetek szerelt jellegűek, vagyis az egyes elemeket kapcsolni kell egymáshoz. Az elemek összekapcsolása az alábbi okokból adódhat: • Iránytörés a szerkezetben. • Toldás a szerkezetben. • Gyártás, szállítás, szerelés miatt. • Különböző anyagú elemek találkozásánál.

3.10. ábra. Oldható csavarkötés

3.6.1. AZ OLDHATÓ KÖTÉSEK

Oldható kötésekről akkor beszélünk, ha a szerelés után a létrejött kötést roncsolás nélkül lehet oldani, és utána újból kialakítani. Az oldható kapcsolatok legfontosabb előnye, hogy a szerkezeti elemek anyagában nem alakul ki káros elváltozás. Oldható kötés a csavarkötés (3.10. ábra), amelyet korábban ideiglenes szerkezetek készítéséhez alkalmaztak, ma már azonban végleges kötések is készülhetnek így. Előnye, hogy az elemek összeszerelése gyorsan, minden segédeszköz nélkül bárhol, állandó minőséggel elvégezhető. A szerkezetek bontása, cseréje is könnyebb oldható kapcsolat esetén. A sima csavarok csavarszárból és az erre felcsavarható anyás csavarból állnak. A feszített csavarok beépítésénél az erőátadás a megfelelően kialakított felületek közötti súrlódással jön létre. Tipikusan oldható a különböző csőállvány elemek közötti anyás csavarral és kiegészítő elemmel készült kapcsolat, az elhelyező állványok oszlopainak leeresztő szerkezete (3.11. ábra), valamint a keretes állványok elemeinek kapcsolata (3.12. ábra). Forrasztásnak nevezzük azt az oldható kötési eljárást, amely során a szilárd fémszerkezeti elemeket egy alacsonyabb olvadáspontú, olvadt fémötvözettel kötik össze (3.13. ábra). Forrasztással a legtöbb fém összeköthető. A forrasztási hőmérséklet általában alacsony. A  kialakult kötések tömörek, vezetik a hőt és az áramot.

3.11. ábra. Elhelyező/alátámasztó állványoszlop oldható kötése

3.12. ábra. Keretes állvány korlátelemének és tartóoszlopának oldható kapcsolata

3.13. ábra. Forrasztott kötés 39


4.1. táblázat. Kereskedelemben kapható oldószeres festékeltávolítók Megnevezés

Összetétel

Alkalmazási terület

Tulajdonság

Festék- és lakkoldó

Különböző poláros és apoláros oldószerek elegye

Fém-, fa-, valamint falfelületekről régi olaj-, nitro- és zománcfestékek eltávolítására

Párolgásgátló, valamint sűrítő adalékszerek következtében függőleges rétegek eltávolítására alkalmas. Színtelen vagy gyengén sárgás, átlátszó, pehelyszerűen kivált anyagot tartalmazó szuszpenzió.

Szuper festék- és lakkoldó

Aromás és alifás szénhidrogének és különböző adalékanyagok keveréke

Fém- és fafelületekről lakk-, zománcfestékek eltávolítására

Gőzei mérgezőek, ezért a levegőcseréről gondoskodni kell. Hatékonysága 3-5 perc.

Tixotróp festékoldó

Diklór-metán-alapú, különböző oldószereket, nedvesítő- és emulgeáló-, tixotropizáló-, párolgásgátló szereket tartalmazó emulzió

Minden típusú festékbevonat eltávolítására

Tixotrop tulajdonságú, gyorsan ható (5-30 másodperc), színtelen vagy halványsárga színű, opálos folyadék.

Pasztaszerű festékoldó

Klórozott szénhidrogént, párolgáscsökkentő és sűrítő adalékanyagot tartalmaz

Minden típusú, egyés kétkomponensű, valamint hőre keményedő festékbevonatok eltávolítására

Pasztaszerű konzisztenciájú, így egyszerre vastagabb réteg is felvihető. Függőleges felületekről nem folyik le. Nem tűzveszélyes. Felhordás közben keletkező gőzei mérgezőek, egészségre ártalmasak.

Az oldószeres maratószerek cellulóz-észterekkel, cellulóz-éterekkel vannak besűrítve. Az oldószer gyors elpárolgásának megakadályozására sűrített paraffinokat tartalmaznak. Mivel a paraffin soha nem szárad meg, ezért maratás után a felületet denaturált szesszel vagy benzinnel le kell mosni. Az emulgeátorokat tartalmazó marató folyadékokat vízzel lehet lemosni. Az oldószeres maratóanyagokkal kezelt felületek festését közvetlenül az oldószer elpárolgása után el lehet végezni. Vizes utánmosás esetén meg kell várni a száradást. Alkalmazásuk előnyei: • Nem színezik a fát. • Fapótló anyagoknál is alkalmazhatók. • Száradási idejük rövid. Alkalmazásuk hátrányai: • Drágák. • Egészségre ártalmasak. • Robbanásveszélyesek. (A biztonsági előírásokat be kell tartani!) 4.1.3. KOMBINÁLT FESTÉKELTÁVOLÍTÓK

A kombinált festékeltávolítók oldószereket, lúgokat és vizet tartalmaznak. Mindkét csoport előnyös tulajdonságait ötvözik. Rendkívül maró hatásúak, erősen mérgezőek. 47


5.1.1. FIZIKAI VÉDELEM

A faanyagvédelem nem csak kémiai védelmet jelent. A fizikai védelem fajtái a következők.

5.2. ábra. Fémlábakra épített faoszlopra támaszkodó erkély

OLVASMÁNY A nyugat-európai tendencia a készházépítésben az, hogy egyre kevesebb kémiai védőszert alkalmaznak, és rendkívül szigorú követelményeket támasztanak a faanyaggal szemben. Ha nincs kémiai védelem, akkor csak 12+/-1%-ra leszárított, kiváló minőségű, hossztoldott, hibamentes, esetleg rétegelt-ragasztott, a beépítésig fóliázott faanyagokat építenek be a falszerkezetekbe.

Megfelelő minőségű és fafajú anyag kiválasztása. A földbe ásott oszlopokhoz például tölgyet, akácot használunk. Ilyen alkalmazásnál a lágy lombos fafajokból készült oszlop még kezeléssel is néhány éven belül tönkremegy. Az élettartam keresztmetszeti túlméretezéssel is növelhető. Ez olyan szerkezeteknél hatékony, amelyek nem tűrik meg a mérgező hatású, védőszeres kezelést (pl. növénytámaszok). A kéregmaradékot a kezelés előtt el kell távolítani, mert a rovarok a kéreg alá rakják a petéjüket. A  kérgen nem hatol át a védőszer. Ráadásul a kéreg hamar leesik a fáról, és a kezeletlen, tápanyagokban gazdag felület vonzza a rovarokat és a gombákat. A faanyag nedvességtartalmának csökkentése. Általános szabály, hogy arra a nedvességtartalomra kell szárítani az anyagot, amennyi a felhasználás helyén lévő egyensúlyi nedvességtartalom. Például a parkettákat 8–10%-ra, a tetőszerkezetek anyagát 12–18%-ra. A  túlszárított faanyag nedvességet vesz fel, a nedves fa pedig nedvességet ad le. Szerkezetkialakítás. A  víz gyors lefolyásának biztosítására a szerkezettől mindig elfelé vezetjük a vizet, hogy az ne tudjon felnedvesedni. A  kültéri faszerkezeteket a talaj fölé kell emelni, például fém lábra kell helyezni stb. (5.2. ábra). Festés. A  különböző bevonatok megakadályozzák, hogy a faanyag nagyobb mennyiségű nedvességet vegyen fel (5.3. ábra).

5.3. ábra. Szabadtéri faanyag fizikai védelme festés előtt és után 68

Kékülés, penészesedés elleni védelem. Ha a farönköt felfűrészelés után nedvesen, tömören építik be vagy használják fel, akkor már nem tud kiszáradni, és kékülni, penészedni kezdhet. Védekezésként a fűrészárut 10°C felett alaposan meg kell tisztítani. Minél előbb szellősen kell bemáglyázni, eső ellen takarni kell, ill. egy percre védőszer oldatába kell bemártani, hogy átmeneti védelmet kapjon.


6.2. VIASZOK

A vékony viaszbevonat természetes, selymes fényt ad a fának, és vízlepergetővé teszi, védi azt. A felület nem lesz egyre kopottabb és lestrapáltabb a használattól, a kezelt anyaggal együtt öregszik, nemesebbé, patinásabbá válik. Sérülés esetén kis felületen is javítható. 6.2.1. KÉSZ MÉHVIASZ BALZSAMOK

Sok gyártó kínál különböző összetételű és viszkozitású, folyékony vagy paszta formájú bútorviaszt és viaszbalzsamot (6.7. ábra). Ha nem akarunk előre gyártott bútorviaszt használni, akkor magunk is előkészíthetjük a viaszpasztát. A kereskedelmi forgalomban kaphatók vízzel hígítható viaszok is, amelyeknél az oldószer adagolásával beállíthatjuk a színárnyalatot. A gyárilag kikevert balzsam méhviasz és növényi olajok kombinációja, aromamentes szénhidrogénekben oldva. Táplálja a fát, és védi a kiszáradástól. A balzsam használatra kész állapotban kerül forgalomba. Külön gyártói utasítás hiányában hígítás nélkül alkalmazzuk! A dobozt felnyitás után jól le kell zárni, hogy elkerüljük a kiszáradást és a hártyaképződést. Eredeti zárt csomagolásban korlátlan ideig tárolható.

6.4. ábra. Fizikai úton száradó lakkok filmrétegeinek felépítése

6.5. ábra. Csak kémiai úton kikeményedő lakkok filmrétegének felépítése

6.2.2. BEVONÓVIASZ KÉSZÍTÉSE

Különleges esetekben saját magunk is elkészíthetjük a felületkezeléshez szükséges viaszt. Alapanyagként különböző színű méhviaszt, oldószerként terpentint használjunk.

6.6. ábra. Filmréteg fényessége

A keverék elkészítésének első lépéseként a viaszt daraboljuk fel késsel, és egy üvegedényben körülbelül ugyanannyi terpentint adjunk hozzá (6.8. ábra). A keveréket ezután helyezzük az üveggel együtt egy vízzel töltött edénybe, majd óvatosan kezdjük el melegíteni. Ezt addig folytassuk, amíg a viasz teljesen feloldódik, elolvad.

6.7. ábra. Keményviasz balzsam 4 dl-es kiszerelésben (~7 m 2) 87


tétikus megjelenést, a színes, fényes, selyemfényű vagy matt felületet, amely megadja a tárgy vagy eszköz hangulatát. A fa az idő múlásával elveszti eredeti színét, megrepedezik, megkopik, ezért felületének védelméről gondoskodni kell. Az eredeti szín kiemelése, megváltoztatása vagy hangsúlyozása a rajzolat megtartásával is lehetséges. A  védelem és a színezés a következő módokon történhet: • Pácolással. • Viaszbevonattal. • Lazúrozással. • Lakkozással. • Mázolással.

7.5. ábra. Natúr fafelület

7.3. FAFELÜLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE

A fafelületeket a pácoláshoz, viaszoláshoz, lazúrozáshoz, lakkozáshoz, mázoláshoz elő kell készíteni (7.5. ábra). Csak a megfelelően sima felület alkalmas a bevonatok fogadására. Az előkészítés nélküli felületeken a pác, a lakk stb. kiemeli a fa hibáit, ezért gondosan kell eljárni. Az ajtók, burkolóelemek stb. felületét általában gyalulással munkálják meg (7.6. ábra). A művelet után a felületen jól látható kiemelkedések maradhatnak, amelyeket vonókéssel lehet eltüntetni. A vonókés vagy citling egy jó minőségű acéllap, amelynek egyik hosszanti széle élezett. A  kést mindig ferdén tartsuk, és a szálak irányába húzzuk (7.7. ábra)! Csak éles kést használjunk! Ha kicsorbul, elveszti az élét, akkor szükség szerint élezzük meg a szerszámot. A vonókéssel megmunkált fa felületét ezután meleg vagy forró vízzel nedvesítsük be. A  nedvesítés során azonban nem szabad túl sok vizet felvinni, mert a fa túl soká fog kiszáradni (azt ugyanis a pórustömítésig, tapaszolásig, csiszolásig meg kell várni). A víz hatására a benyomódott és sérült farostok jobban megduzzadnak, felegyenesednek, láthatóvá válnak. Ilyenkor a fa felülete érdesnek, csi-

7.6. ábra. Gyalult fafelület

7.7. ábra. Felületi egyenetlenség eltüntetése citlinggel 117


sai szerinti arányban és hígítóval végezzük. A felhordott rozsdagátló alapozó önmagában nem képes hosszú időn keresztül védeni a fémet, ezért védőbevonat készítésére is szükség van. A lehetséges rétegrendeket látjuk a 8.1. táblázatban. Itt jegyezzük meg, hogy az üzemben előre elkészített szerkezetek esetében a rozsdagátló alapozóréteget már a gyártás után közvetlenül fel kell hordani. A második rétegre az építési helyszínen kerülhet sor. 8.3. TAPASZOLÁS VAS- ÉS ACÉL- FELÜLETEKEN

Az egyszerű felületek mázolásához nem alkalmazunk tapaszolást. Az igényesebb felületeknél folttapaszolással javítjuk a kisebb felületi hibákat, simítótapaszolással pedig a teljes felületet átvonjuk. A felületi hibák javítására általában a helytelen megmunkálás és az alaki hibák miatt kerülhet sor. Mindig a fémfelületek tapaszolására alkalmas anyagot használjunk. A tapaszolást a fafelületeknél tanultak szerint végezzük.

8.12. ábra. Gőzborotva 8.1. táblázat. Vas-és acélfelületekhez javasolt bevonatrendszerek rétegrendjei Felület

Bevonatrendszer

Vas-acél beltérben

1. Korróziógátló alapozás 1× 2. Közbenső réteg: zománcfesték 3. Átvonóréteg: zománcfesték

Vas-acél kültérben

1. Korróziógátló alapozás 2× 2. Közbenső réteg: zománcfesték 3. Átvonóréteg: zománcfesték

8.4. KÖZBENSŐ ÉS ÁTVONÓRÉTEGEK FELHORDÁSA

A rozsdagátló alapozókra közbenső, valamint zománcfesték réteget kell felhordani. A bevonatok kialakításánál számos tényezőt kell figyelembe venni. A felület színe olyan legyen, hogy a szerkezet harmonikusan illeszkedjen a környezetébe. A rozsdagátló alapozó színe lehetőleg ne nagyon térjen el a zománcfestékétől. A külső és belső terekben eltérőek a korróziós viszonyok, ezért belső térbe egy réteg alapozó és két réteg zománcfesték ajánlható (kb. 100120 µm). Külső térben emeljük a rétegek számát (150 µm vastagság), vagy a célnak megfelelő bevonati rendszert alkalmazzunk (8.13. ábra)! Különleges igénybevételek (agresszív környezet stb.) esetén speciális anyagokat és felhordási módokat kell választani.

8.13 ábra. Alapozóréteg felhordása fémfelületre GYAKORLATI FELADAT 2. A gyakorlati foglalkozásokon gyakoroljuk a következő műveleteket: • Rozsdamentesítés drótkefével, csiszolóvászonnal, rozsdamaróval stb. • A fémfelületek hibáinak kijavítása. • korróziógátló és alapozófestékek sűrűségének a beállítása. • Korróziógátló és alapozófestékek felhordása ecsettel, hengerrel, szórással. • Fedőzománc réteg felhordása, többféle módszerrel.

147


A műveleteket csak teljesen száraz munkadarabon lehet végezni kézzel vagy géppel. Először kézzel tanuljuk meg a polírozást, majd amikor már begyakoroltuk a műveleteket, géppel segítsük a munkánkat. A kézi munkához flanel anyagból készítsünk egy labdát (9.9. ábra), és erre kenjük a polírpasztát. Ezzel a kisebb karcokat javíthatjuk ki a labda hosszirányú csiszoló mozgatásával. Következő anyagként polírvizet tegyünk a labdára, illetve a felületre.

9.8. ábra. Lakkcsiszolás filccel

A polírozógép működés közben egy rongyból, báránybőrből és műanyagból készült korongot forgat. Ez a felfényesítést gyorsítja meg. A megfelelő fordulatszám beállítása után a kereskedelemben kapható sarokcsiszolók is alkalmasak a polírozásra (9.10. ábra). A folyamat végén a politúrozott felület viaszés olajtartalmát el kell távolítani. Ehhez polírvizet lehet alkalmazni, mely gyorsan párolgó folyadék (kámfor), viaszoldó szer és az olajat magába szívó finom ásványi őrlemény keveréke. Felfényezésre polírvíz helyett a benzol is alkalmas.

9.9. ábra. Polírozáshoz használható labda

9.3. MATT LAKKOZÁS

A különböző rendeltetésű felületeknél elvárás lehet, hogy a legfelső réteg matt vagy selyemfényű legyen. A zománclakk bevonatok kötőanyagban dúsabbak, így a töltőanyag- és pigmentszemcséket teljesen eltakarják, lefedik. A kötőanyag sima, egybefüggő felületet képez, ezért a bevonatról a fény törés nélkül visszaverődik (9.11. ábra). Szemünkkel az ilyen bevonatot fényesnek, csillogónak látjuk. A visszatükröződés a felület egyenletességén és a felhordás minőségén múlik. Sok esetben a fényviszonyok gyakran megmutatják a bevonat tökéletlenségét, ugyanis a visszaverődő fény elárulja a felület hibáit. A kötőanyag mennyisége miatt ezek a felületek időállók, ellenállnak a mechanikai igénybevételeknek, könnyen takaríthatók.

9.10. ábra. Sarokcsiszoló polírozókoronggal

9.11. ábra. Fényes, türköződő felület 159


10.1. táblázat. Felületi hibák és javításuk A felületi hiba

A hiba feltételezett okai

A javítás és a megelőzés módja

Ráncos felület

A bevonatrendszer nem megfelelő; a bevonat túl vastag; a száradás túl gyors; az alsó réteg kiszáradása nélkül hordták fel a következő réteget

A rétegvastagság csökkentése; a száradási követelmények betartása; csiszolás; új bevonati réteg készítése

Rossz fedőképesség

Anyaghiba, túlhígított festékanyag, pigmenthiány, helytelen előkészítés következményeként nem homogének az alapanyagok

Megfelelően előkészített alapanyag használata; homogén alapanyag; tökéletes felkeverés; a technológia betartása; a felhordás megismétlése

Foltos felület

Az alapfelület szívóképessége nem azonos; az előkészítési műveleteket nem tartották be; a száradási időket figyelmen kívül hagyták; egyéb alapfelületi hibák

Az alapozási és a felület-előkészítési munkák szakszerű elvégzése; újabb réteg felhordása; a száradási idők kivárása

Hólyagosodás a felületen

A bevonat alá levegő vagy más buborék került; túl vastag a bevonat; az alapfelület nedves; a pórustömítés elmaradt; erős napfény

A hólyagosodást előidéző okok megszüntetése; a buborék felszúrása; a kráterok lecsiszolása; felület-előkészítés; új réteg felhordása

Szemcsék a bevonat felületén

A portalanítás elmaradt; szennyeződések kerültek a festékbe (por, bőrösödés); a felület felhordás után szennyeződött

A szennyeződés eltávolítása; csiszolás; megfelelő tisztaságú festék alkalmazása; pormentes környezet biztosítása

Ecsetnyomok a felületen

A bevonat rosszul terül; az összedolgozásokat hanyagul végezték el; az oszlatási műveleteteket elhagyták; túlságosan meleg időben a festék túl gyorsan száradt

A felhordás közben az előírt műveletek betartása; csiszolás és portalanítás után a műveletek betartása

A mázréteg folytonossági hiánya

Nem volt megfelelő a felhordás; gondatlan volt az eldolgozás

Hiányok pótlása; utólagos javítások; a technológia pontos betartása

Felületi megfolyások

A kelleténél nagyobb mennyiségű festéket hordtak fel a felületre

Gondos felület-előkészítés; azonos rétegvastagságú felhordás; megfolyási helyek kijavítása üres ecsettel

Repedés a kész bevonat felületén

Helytelen bevonati rendszert alkalmaztak; mozgásból eredő repedések alakultak ki; a felület természetes öregedése

A régi bevonat eltávolítása; helyes rétegrend kialakítása; a felhordás megismétlése

Átvérzés

Világos színű festék felhordása után előfordulhat, hogy az alapozó színe „átvérzik”, átlátszik. Ebben az esetben a fedőzománc hígítója feloldotta az alapozó pigmentjeit.

A száradási idők pontos betartása; új rétegek felhordása

165


fúvókaméretét a szórandó anyaghoz kell beállítanunk, valamint szabályoznunk kell a porlasztáshoz felhasznált levegő mennyiségét is. A szórópisztolyokon több levegőnyílás is lehet, ezek számától és elrendezésétől függően csekélyebb vagy erőteljesebb porlasztás érhető el. A levegős eljárásokhoz háromféle szórópisztolyt alkalmazhatunk.

11.16. ábra. Gravitációs rendszerű szórópisztoly

A ráfolyásos (gravitációs) kialakításnál a festéktartály a pisztoly felett helyezkedik el (11.16. ábra). A folyadék gravitáció révén jut a fúvókába, ahol az alulról érkező levegő szétporlasztja. A szórópisztoly szakaszosan üzemeltethető. Előnye, hogy alacsonyabb levegőfelhasználással jobb porlasztás érhető el. A szívótartályos megoldásnál a festéktartály alul helyezkedik el (11.17. ábra). A porlasztás alapelve szerint a nagy sebességgel áramló levegő vákuumot idéz elő, és ennek segítségével felszívja a tartályból a festéket. A levegő nyomásától függően változhat a porlasztás mértéke. Ezt a megoldást egyszerűsége miatt alkalmazzák, és mert az eszköz könnyen tisztán tartható.

11.17. ábra. Szívótartályos rendszerű szórópisztoly

11.18. ábra. Nyomás alatti porlasztással működő szórópisztoly 176

A nyomás alatti porlasztással működő szórópisztolyok a festékanyagot egy külön tartályból juttatják a pisztolyba (11.18. ábra). A rendszer úgy működik, hogy a nagynyomású levegő zárt tartályból egy külön csövön keresztül nyomja a szükséges mennyiségű festéket. A levegő felülről állandóan nyomás alatt tartja a folyadékot, amely a csövön keresztül jut a pisztolyig. A folyadéknyomás miatt jobb porlasztást kapunk eredményül, és lehetőség van arra, hogy a tárolótartálytól távol végezzünk munkát. Ez praktikus például állványról végzett munkáknál, mert az anyag magasabb szintre is eljuttatható. A levegő nélküli eljárásoknál egy szivattyúval nagy nyomást állítunk elő, amely a folyékony festéket egy 0,2–0,6 mm átmérőjű fúvókán nyomja át (11.19. ábra). A festék a hirtelen nyomásváltozás miatt szétporlad. Ennél az eljárásnál a festék nem keveredik a levegővel. A folyamathoz nagy, 10–250 bar nyomásra


A festékrétegek tapadását a négyzetmetszés módszerével ellenőrizhetjük (12.4. ábra). Ehhez a felületet be kell metszeni, és a metszés hatására létrejött leválás %-a alapján lehet a minősítést elvégezni (12.1. táblázat). A felületi repedések kialakulása többféle okra vezethető vissza. A túl sok kötőanyagot tartalmazó festékek túlságosan zsugorodnak, ez összehúzza a bevonatot, és repedések keletkeznek. A nem kellően megszáradt alapozóréteg, illetve az alapozó- és fedőréteg kötőanyag-tartalmának nagy különbsége is okozhat repedéseket. A  túl vastag tapaszréteg, illetve az indokolatlanul vastag bevonati réteg is felületi repedések kialakuláshoz vezet. A  repedések létrejöhetnek az átvonóréteg felületén, a közbenső és az alapozórétegekben is. A bevonati rendszerek összes rétegén áthatoló repedések szabaddá teszik az alapfelületet, és felgyorsítják ezzel az állagromlást. A víz, a kémiai hatások, a hőmérséklet-változás együtt gyors leválást okoznak. Az időben végzett karbantartó festés megakadályozhatja, hogy a bevonat teljesen tönkremenjen.

12.3. ábra. Többféle okra visszavezethető leválás az épület homlokzatán

12.4. ábra. Négyzetmetszett felület a tapadás vizsgálatára

12.1. táblázat. MSZ EN ISO 2409:2007 szabvány szerinti tapadási fokozatok Tapadási fokozat

A bevonat felületének állapota

0

A metszések simák, levált bevonatdarabok nem láthatók

1

A metszések kereszteződésénél a bevonat kis szilánkjai leváltak, a levált felület a rács felületének mintegy 5%-a

2

A bevonat a metszések élei mentén és/vagy kereszteződéseinél levált, a levált felület a rács felületének mintegy 15%-a

3

A bevonat a metszések élei mentén részben/egészben széles csíkokban levált, és/vagy a bevonat egyes részfelületeiről egészen vagy részben levált; a levált felület a rács felületének mintegy 35%-a

4

A bevonat a metszések mentén széles csíkokban és/vagy az egyes részfelületekről egészen vagy részben levált, a levált felület a rács felületének mintegy 65%-a

5

A levált felület nagyobb, mint a rács felületének 65%-a

A bevonat képe

195


A tűzkárok is veszélyeztethetik a vasbeton szerkezetek állékonyságát, teherbírását. A nagy hőterhelés következtében a betonban csökken a kötőerő, a felületen hajszálrepedések jelennek meg, és a felületről nagyobb darabok is leválhatnak. A  helyenkénti hajszálrepedések miatt a szilárdság nem csökken jelentősen, viszont a nagyobb darabok leválása komolyan veszélyezteti a szerkezet állékonyságát. Tartós 300°C feletti hőmérséklet esetén a betonban lévő acélbetétek is felmelegednek, és a teherbírásuk nem lesz megfelelő. Az ilyen szerkezeteket gondos átvizsgálás után meg kell erősíteni, vagy le kell bontani. 13.2. FELÜLETI BEVONATOK, KISEBB REPEDÉSEK KITÖLTÉSE

13.2. ábra. Felületi repedések kijavítása

OLVASMÁNY A beton teljes keresztmetszetében is impregnálható. Az eljárást csak olyan keresztmetszeten szabad alkalmazni, amely nem tartalmaz durva üregeket. A tömör keresztmetszetekben a belső részek impregnálása azonban problémát okozhat. A szilárdság- és tömörségjavító impregnálásra legalkalmasabbak az akril- és vinilszármazékok. A gumiszerűvé váló termékek rugalmasak, így a beton alakváltozásait követő, tartósan fagyálló, páraáteresztő kialakítást kapunk. A vízfelvétel csökken, a szilárdsági értékek jelentősen javulnak. Az igazi hatás ilyenkor sem gravitációs vagy felületi bevonással, hanem nyomás alatti itatással, vákuumozással valósítható meg.

216

A felületen megjelenő kisebb repedések, apró üregek, felületi sérülések kitöltésével, felületi bevonásával a szerkezet élettartama növelhető (13.2. ábra). Az általában műanyagot tartalmazó festékbevonatok kiválasztásakor figyelembe kell venni a betonszerkezet korát, állapotát, a felületet érő igénybevételeket (mechanikai, kémiai, fizikai), a környezet terhelését. A műgyanta bázisú felületi bevonatok általában teljesen lezárják a kapillárisokat, így a betonban lévő nedvesség nem tud távozni. A bevonat mögött felgyülemlő pára lecsapódik, a víz télen megfagy, kitágul, lerepeszti a bevonatot és a beton felületének egy részét. Kisebb felületi sérüléseknél a víz szintén a bevonat mögé jut. Az említett okok miatt kültérben vizes diszperziójú, a páradiffúziót kevésbé gátló bevonatok használata javasolt. Ezek az anyagok nem eredményeznek teljesen összefüggő záróréteget, ezért az apró pórusokon keresztül a beton szellőzni tud. A felületet a víz nem nedvesíti, a csapadék végigfolyik rajta, és nem szívódik be a bevonat mögé a betonba. Mivel a kisebb, de nem állandó tágasságú repedések bevonással csak időlegesen szüntethetőek meg, szálerősítéssel fokozni lehet a bevonat húzószilárdságának nagyságát.


14. RAGASZTOTT POLISZTIROL HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK A homlokzatok hőszigetelésére ragasztott polisztirol és kőzetgyapot hőszigetelő rendszerek alkalmasak (14.1. ábra). A fal külső felületére felragasztott expandált polisztirol hőszigetelő lemezekből áll. Ezek felületét ragasztóanyagba ágyazott üvegszálas háló erősíti. A felületet vékony, könnyű, esztétikus és ellenálló vékonyvakolat zárja le. 14.1. A RENDSZER ELEMEI 14.1.1. A RAGASZTÓ

A rendszerhez tartozó ragasztó cement és diszperziós műgyanta kötőanyagú ragasztó keveréke, vagy szárazon előre kevert, zsákos ragasztóanyag. Ezekkel lehet a hőszigetelő lemezeket a falfelületre ragasztani, illetve a felületerősítő üvegszövet hálót beágyazni. A diszperziós műgyanta kötőanyagú ragasztó vízzel hígítható, de kötését követően vízben nem oldódik. Páraáteresztő, nedvszívó felületekre ajánlott, kiváló tapadóképességű, nagyon szilárd anyag. 14.1.2. POLISZTIROL KEMÉNYHAB LEMEZ

A rendszer hőszigetelő elemei az expandált polisztirol lemezek (14.1. táblázat). Ezek nagyon hatékony, könnyű, tartós, méretállandó lemezek. A hőszigetelés vastagságát mindig épületfizikai méretezés alapján kell meghatározni. A  méretállandóság mellett a lemezek garantáltan térfogatállandóak is.

14.1. ábra. A hőszigetelő rendszer rétegrendje 14.1. táblázat. EPS keményhab lemez jellemzői Jellemző

Érték

Hővezetési tényező (W/mK)

0,040

Páradiffúziós ellenállási szám (µ)

20–40

Testsűrűség (kg/m )

kb. 15

3

Vastagság Táblaméret – hossz/szél (cm)

tetszőleges 100 × 50

14.1.3. AZ ÜVEGSZÖVET HÁLÓ

A felületi ragasztóréteg bevonaterősítő és feszültségkiegyenlítő betétanyaga (14.2. ábra). Folyamatosságát 10 cm-es átfedéssel biztosítjuk. A hőszigetelés és a (műanyag vagy fém) kiegészítő profilok felületén át kell vezetni. A  speciális üvegszálszövet lúgálló. 1,00 m széles tekercsekben forgalmazzák. Anyagszükséglet: 1,10 m2/m2.

14.2. ábra. Üvegszövet háló 223


Az égéskésleltető bevonatok felületi hatásuk szerint lehetnek: • Átlátszó (transzparens) bevonatok (esetenként lakkszerűek, a fa rajzolatát nem takarják el, színét nem változtatják meg). • Áttetsző bevonatok (vékony rétegben átlátszók, vastag rétegben opálosan áttetszők). • Átlátszatlan bevonatok (a fa színe nem látszik, a felületek festett hatásúak, többnyire fehér színűek). A halmazállapotuk és oldószerük alapján lehetnek: • Szilárdak (vízben oldható, esetleg előoldott állapotú sókeverékek). • Folyékony, viszkózus állagú szuszpenziók, gyanták (vizes vagy szerves oldószeres bázisúak lehetnek). 15.3. ábra. Égéskésleltető szerrel kezelt fafelület felhabosodása tűz hatására GYAKORLATI FELADAT 1. Járjanak utána, melyek a napjainkban alkalmazott legkorszerűbb égéskésleltető szerek! Minek köszönhető az ilyen szerek hatékonysága?

A hatásuk alapján lehetnek: • Csak égéskésleltetésre szolgálók (ha szükséges, az égéskésleltető réteg felvitele előtt faanyagvédelmi kezeléssel kell ellátni a faanyagot). • Kombinált hatású égéskésleltetők (a tűzvédelmi anyag egyben gomba és/vagy rovarok elleni megelőző védelemre szolgáló hatóanyagokat is tartalmaz).

Az égéskésleltető anyagok hatásmechanizmusai alapján két csoport terjedt el: • Sókeverékek (olvadékképzés, gázképzés, felületi szenesedés hatásmechanizmussal). • Habképzők (tűz hatására bekövetkező gázképzés és zárt cellás szigetelő szénhab kialakulásával – 15.3. ábra). Az égéskésleltető szerek felhordásakor a faanyagvédőszereknél megismert követelményrendszernek kell érvényesülnie. Hagyományos vizes áztatással felhordható égéskésleltető készítmény nincs. A korszerű égéskésleltetők nem sóalapúak, hanem hőre habosodó szerek, és a kész szerkezetre hordhatók fel. A különböző faszerkezeteknél az egymáshoz kapcsolódó faelemeket nagyon sok esetben acél kapcsolatokkal fogják össze (pl. rétegelt-ragasztott tartók). Ezek ugyan a teljes szerkezethez képes elhanyagolható méretű elemek, tűzvédelmi szempontból azonban lényeges a kialakításuk. Ennek oka az, hogy a fémszerkezetek tűz hatására nagyon gyorsan elvesztik a szilárdságukat. Amennyiben a faszerkezetben fémkapcsolat van, és ez a tűz hatására meglazul, akkor nagy valószínűséggel az egész építmény összeomlik, annak ellenére, hogy maga a faszerkezet még sokáig állóképes maradna a tűzben. Ennek megakadályozására a faszerkezetekben lévő fémkapcsolatokat az acélszerkezetek tűzvédelmére kifejlesztett tűzvédő bevonatokkal (festékekkel) kell lekenni. 250


16.1. ábra. Pallótok kiterített méretének a meghatározása

A mázolómunkáknál külön kell foglalkoznunk az ajtókkal és az ablakokkal, illetve az egyéb mázolásra kerülő szerkezetekkel. Külön kell számolnunk a tok és a nyíló szárny szerkezeti részeinek felületeit. A tok kiterített szélességét jó közelítéssel úgy tudjuk meghatározni, hogy a 16.1. ábrán látható módon megmérjük a tok részeinek szélességét, és ezeket összegezzük. A mázolásra kerülő felület pontos mértékét a kiterített szélesség és a tok hosszának szorzata adja. A tok kiterített szélességét metszeti rajz alapján is meghatározhatjuk. GYF 1. Számoljuk ki a 16.1. ábrán látható pallótok mázolandó felületét, ha a tokszár 2,10 m magas, és 0,90 m-es a nyílás! Az ábrán látható pallótokos szerkezet kiterített szélessége a következő: 2,1 cm + 7,8 cm + 19,2 cm + + 7,8 cm + 2,1 cm = 39 cm.

16.2. ábra. Hevedertokos ajtó tokjának metszete, méretei

A két 2,10 m-es tokszárat és egy 0,90 m hosszú süvegrészt figyelembevéve az összes mázolásra kerülő hosszúság: 2,1 m + 2,1 m + 0,9 m = 5,1 m. A mázolásra kerülő tok felülete: 0,39 m · 5,1 m = 1,99 m 2.

GYF 2. Számoljuk ki a 16.2. ábrán látható hevedertokos ajtótok mázolandó felületét 90/210 cm nagyságú ajtóméret esetén!

A hevedertokos nyílászáró kiterített szélessége a hézagtakarók nélkül a következő: 2 · (7,2 cm + 1,3 cm) + 8,5 cm = 25,5 cm. A hézagtakarók kiterített szélessége: 2 · (1,5 cm + 3 cm +1,5 cm) = 12 cm. A két kiterített szélesség összege: 25,5 cm + 12 cm = 37,5 cm. 16.3. ábra. Üvegezett ajtólap méretei 258

A 90/210 cm nagyságú ajtónál a tok mérete: 2,1 m + 0,9 m + 2,1 m = 5,1 m.

Mázolás, festés, felújítási munkák  

Mázolás, festés, felújítási munkák