Issuu on Google+

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés a jogi ismeretekbe, a magyar állam működése .........................................5 1.1. A normák, a jog................................................... 5 1.2. Különböző jogforrások ....................................... 5 1.3. Az állam és felépítése ......................................... 6 1.4. Hatalmi ágak, a magyar állam szervezeti felépítése ........................................... 6 1.4.1. Törvényhozó hatalom .................................. 7 1.4.2. Végrehajtó hatalom ..................................... 10 1.4.3. Igazságszolgáltatás, az ellenőrző hatalmak12 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 16

2. Közigazgatási jog ...................................18 2.1. Az önkormányzatok létrejötte, felépítése, működése .......................................... 18 2.1.1. A képviselő testület ...................................... 18 2.1.2. A képviselőtestület szervei .......................... 19 2.1.3. Különböző szintű önkormányzatok ............. 19 2.2. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok .. 20 2.3. Az államigazgatás .............................................. 20 2.3.1. Az államigazgatási ügyek............................ 20 2.3.2. Az államigazgatási eljárás.......................... 21 2.3.3. Az államigazgatási határozat ..................... 21 2.3.4. Hatáskör és illetékesség az államigazgatási eljárásban ....................... 21 2.3.5. Alapelvek az államigazgatási eljárásban ... 22 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 23

3. Polgári jog ...............................................24 3.1. Alapelvek, általános rendelkezések ................... 24 3.2. Személyi jog ....................................................... 25 3.2.1. A diszkrimináció .......................................... 25 3.2.2. A névviselés ................................................. 25 3.2.3. A jó hírnév és becsület ................................ 26 3.2.4. A képi és hang anyagok védelme ................ 26 3.2.5. Személyes titkok .......................................... 26 3.2.6. Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok ........... 26 3.2.7. A személyiségi és szellemi jogsértések következményei ....................... 27 3.3. A tulajdonjog ...................................................... 27 3.3.1. A tulajdonjog védelme ................................. 28 3.3.2. Tulajdonjog szerzése ................................... 28 3.3.3. Közös tulajdon ............................................. 29 3.3.4. Társasházi tulajdon ..................................... 30 3.3.5. Állami tulajdon ............................................ 30 3.4. A kötelmi jog ...................................................... 30 3.4.1. A kötelem fogalma ....................................... 30 3.4.2. A polgári jogi szerződés fogalma ............... 31 3.4.3. A polgári jogi szerződések típusai .............. 33 3.4.4. Kártérítés..................................................... 50 3.5. Örökösödési jog .................................................. 51 3.5.1. Végrendeleti öröklés.................................... 51 3.5.2. Törvényes öröklés ....................................... 52 3.5.3. Ági öröklés ................................................... 52 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 53

4. Munkajogi és foglalkozási ismeretek...58 4.1. Munkajog szabályozása és általános szabályai.. 58 4.2. Munkavállalók munkahelyi szervezetei, jogosítványaik .................................................... 59 4.2.1. Szakszervezetek ........................................... 59 4.2.2. Az üzemi tanács ........................................... 61 4.2.3. Konzultációs kötelezettség .......................... 63 4.2.4. Munkavédelem és munkavédelmi szabályzat ................................................... 64 4.2.5. Országos érdekegyeztetés........................... 64 4.3. A munkaviszony létesítésének szabályai........... 65 4.3.1. A munkaviszony lényege ............................. 65 4.3.2. A munkaviszony alanyai ............................. 65 4.3.3. A munkaszerződés ....................................... 66 4.3.4. Tanulmányi szerződés ................................. 68 4.4. Munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei .................................................... 72 4.4.1. A munkáltató jogai ...................................... 72 4.4.2. Munkáltatói kötelezettségek ....................... 74 4.4.3. A munkavállaló jogai .................................. 75 4.4.4. A munkavállaló kötelezettségei .................. 76 4.5. Munkavállaló bérezése ....................................... 77 4.5.1. Időbér, teljesítménybér, garantált bér ........ 77 4.5.2. A személyi alapbér ...................................... 78 4.5.3. Bérpótlékok ................................................. 78 4.5.4. Prémium és jutalom .................................... 80 4.5.5. Átlagkereset számítás.................................. 81 4.5.6. A munkabér kifizetése ................................. 81 4.5.7. Levonás a munkabérből .............................. 82 4.5.8. Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése .............................................. 83 4.5.9. Béren felüli juttatások ................................. 83 4.6. Munkavégzés ideje, pihenés, rendkívüli munka, szabadság .............................................. 84 4.6.1. Munkában eltöltött idő ................................ 84 4.6.2. Pihenőidő .................................................... 84 4.6.3. Rendkívüli munkavégzés............................. 85 4.6.4. Szabadság.................................................... 86 4.7. A munkaszerződés módosítása .......................... 91 4.7.1. Alkalmazandó általános szabályok ............. 91 4.7.2. A szerződést nem érintő módosulások ........ 91 4.7.3. A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése ............................................... 91 4.7.4. Automatikus módosulás .............................. 92 4.8. A munkaviszony megszűntetésének szabályai . 92 4.8.1. Munkaviszony automatikus megszűnése .... 92 4.8.2. Közös megegyezés ....................................... 93 4.8.3. Rendes felmondás ....................................... 93 4.8.4. Rendkívüli felmondás ................................. 94 4.9. A munkaügyi vita ............................................... 94 4.9.1. A kollektív munkaügyi vita .......................... 94 4.9.2. A munkaügyi jogvita ................................... 95 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 97


5. Vállalkozási formák, vállalkozások alapítása, működése, társasági jog...........103 5.1. Egyéni vállalkozás .............................................. 103 5.1.1. Egyéni vállalkozás alapítása, a Vállalkozói igazolvány .................................................. 103 5.1.2. Egyéni vállalkozás működése ..................... 104 5.1.3. Egyéni vállalkozás megszüntetése .............. 104 5.2. Gazdasági társaságokra érvényes általános szabályok ..................................................................... 105 5.2.1. Gazdasági társaságok alapítása ................ 105 5.2.2. A cégbírósági bejegyzés, a cégjegyzés....... 106 5.2.3. Előtársaság ................................................. 106 5.2.4. Gazdasági társaságok működése ............... 106 5.2.5. Gazdasági társaságok vagyona.................. 107 5.2.6. Gazdasági társaságok megszűnése ............ 108 5.2.7. Gazdasági társaságok átalakulása ............. 108 5.2.8. Gazdasági társaságok egyesülése .............. 108 5.3. A leggyakoribb gazdasági társaságok ............... 109 5.3.1. A közkereseti társaság (kkt.) ....................... 109 5.3.2. Betéti társaság (bt.) .................................... 110 5.3.3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft) ........... 111 5.3.4. Részvénytársaság (rt.) ................................ 112 5.4. Egyéb társasági formák ...................................... 114 5.4.1 Szövetkezetek ................................................ 114 5.4.2. Építőközösségi szerződés ............................ 114 5.4.3. Közhasznú társaság .................................... 115 5.4.4. Közhasznú szervezet ................................... 115 5.5. Csőd- és felszámolási eljárás ............................. 115 5.5.1. Csődeljárás .................................................. 115 5.5.2. Felszámolási eljárás ................................... 116 5.6. Végelszámolás .................................................... 116 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 118

6. Vállalkozások környezete, a piac, a kereslet-kínálat .......................................121 6.1. Gazdálkodás, termelési tényezők ....................... 121 6.2. A közgazdaságtan .............................................. 121 6.3. Vállalkozások és személyi feltételek ................. 122 6.3.1. Üzleti vállalkozás, a vállalat ....................... 122 6.3.2. Személyi feltételek ....................................... 122 6.3. Piac, a piac szereplői .......................................... 123 6.4. Verseny a piacon ................................................. 123 6.4.1. Tökéletes verseny ........................................ 123 6.4.2. Monopolpiac ............................................... 123 6.4.3. Oligopólium ................................................. 124 6.5. Az áru és termék fogalma .................................. 124 6.6. A pénz ................................................................. 124 6.7. Az árak gazdasági szerepe ................................. 125 6.8. Kereslet-kínálat .................................................. 125 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 127

7. Gazdálkodási ismeretek ........................128 7.1. Vállalkozás eszközei, forrásai ............................ 128 7.2. Pénzgazdálkodás ................................................ 129 7.3. Hitelek ................................................................. 129 7.3.1. Folyószámla hitel ......................................... 130 7.3.2. Rulírozó hitel ............................................... 130

7.3.3. Forgóeszköz hitel......................................... 130 7.3.4. Beruházási hitel .......................................... 130 7.3.5. Bankgarancia .............................................. 131 7.3.6. Lombard hitel .............................................. 131 7.3.7. Jelzálog hitelek ............................................ 131 7.3.8. Értékesítési célú lakásépítési hitel.............. 131 7.3.9. Exportfinanszírozó hitelek .......................... 131 7.4. Számlavezetés ..................................................... 131 7.5. Bankbetét ............................................................ 132 7.6. Értékpapírok ....................................................... 132 7.6.1. Kötvények, állampapírok ............................ 133 7.6.2. Befektetési alapok, befektetési jegyek ........ 133 7.6.3. Részvények ................................................... 134 7.7. Fizetési módok, pénzforgalom ........................... 135 7.7.1. Készpénz ....................................................... 135 7.7.2. Átutalás ........................................................ 135 7.7.3. Csekk ............................................................ 135 7.7.4. Inkasszó vagy beszedési megbízás .............. 136 7.7.5. Akkreditív, vagy okmányos meghitelezés ... 136 7.7.6. Váltó ............................................................. 136 7.7.7. Faktoring ...................................................... 136 7.8. Költségkalkuláció és árképzés ........................... 136 7.9. Árképzés.............................................................. 138 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 139

8. Marketing ismeretek, az üzleti terv ....141 8.1. A marketing fogalma .......................................... 141 8.2. Piackutatás.......................................................... 141 8.2.1. Másodlagos információk ............................ 141 8.2.2. Elsődleges információk .............................. 142 8.2.3. Versenytársak kutatása ............................... 142 8.2.4. SWOT analízis ............................................. 143 8.3. Fogyasztói magatartás, a vásárlási döntés......... 143 8.4. Szegmentáció, célpiaci marketing ..................... 144 8.4.1. A piac szegmentálása .................................. 144 8.4.2. Célpiac kiválasztása ................................... 145 8.4.3. Termék pozícionálás ................................... 145 8.5. Termékpolitika, termékfejlesztés, termék életciklus ................................................ 145 8.5.1. Termékpolitika ............................................. 145 8.5.2. Termékfejlesztés .......................................... 146 8.5.3. Termék élet ciklus........................................ 146 8.6. Az ár kialakítása ................................................. 147 8.7. Marketing csatorna, értékesítési rendszer ......... 148 8.8. Marketing kommunikáció .................................. 149 8.9. Marketing terv .................................................... 149 8.10. Az üzleti terv .................................................... 150 8.10.1. Az üzleti terv lényege, összeállításának szempontjai ................................................ 150 8.10.2. Az üzleti terv általános felépítése ............. 150 8.10.3. Üzleti terv készítésének menete ................ 152 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 153

9. Az adók fajtái, magánszemélyek és vállalkozások adózása .........................................155 9.1. Az adó fogalma és különböző fajtái ................... 155 9.2. Személyi jövedelemadó (SZJA) ......................... 155 9.3. Egyéni vállalkozó adózása ................................. 157


9.3.1. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás ..... 158 9.3.2. Az egyéni vállalkozó átalányadózása ........ 158 9.3.3. A vállalkozói osztalékalap, az osztalékadó mértéke .................................................... 159 9.4. Társasági adó és osztalékadó ............................. 159 9.4.1. Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke ....................................................... 159 9.4.2. Adóelőleg bevallása .................................... 160 9.4.3. Feltöltési kötelezettség ................................ 160 9.4.4. Osztalékadó ................................................. 160 9.5. Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) ................ 161 9.5.1. Adóbevallás ................................................. 162 9.5.2. Adóelőleg ..................................................... 162 9.5.3. Az EVA megfizetése ..................................... 162 9.6. Általános forgalmi adó (ÁFA)............................ 162 9.7. Számlaadási kötelezettség .................................. 163 9.8. Ingatlanadó ......................................................... 165 9.9. Helyi adók ........................................................... 166 9.9.1. Gépjárműadó ............................................... 166 9.9.2. Építményadó ................................................ 167 9.9.3. Telekadó ....................................................... 167 9.9.4. Kommunális adó.......................................... 167 9.9.5. Helyi iparűzési adó ..................................... 168 9.9.6. Idegenforgalmi adó ..................................... 169 9.10. Az adózás rendje ............................................... 169 9.10.1. Bejelentési kötelezettség ............................ 169 9.10.2. Adó megállapítás, adóellenőrzés .............. 169 9.10.3. Adóbevallás ............................................... 170 9.10.4. Az adó megfizetése .................................... 170 9.10.5. Bizonylatok megőrzése .............................. 170 9.10.6. Jogkövetkezmények ................................... 170 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 171

10. A társadalombiztosítás ........................174 10.1. A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulékok típusai ................................................. 174 10.1.1. Társadalombiztosítási járulék .................. 174 10.1.2. Tételes egészségügyi hozzájárulás ........... 174 10.1.3. Százalékos egészségügyi hozzájárulás ..... 174 10.2. Foglalkoztatott által fizetett társadalombiztosítási járulékok ............................................................. 175 10.2.1. Egészségbiztosítási járulék ....................... 175 10.2.2. Nyugdíjjárulék........................................... 175 10.3. A tb-járulékok megállapítása, bevallása, megfizetése ......................................................... 175 10.4. Példa személyi jövedelemadó és járulékfizetésre ................................................... 176 10.5. A társadalombiztosítási ellátások .................... 176 10.6. A családi pótlék ................................................ 177 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 178

11. A könyvelés alapjai, számviteli ismeretek .....................................................179 11.1. A számvitel fogalma, jellemzői ........................ 179 11.2. A gazdasági események fogalma ..................... 179 11.3. A pénzügyi számvitel területei ........................ 179 11.4. A bizonylati rend............................................... 180 11.4.1. A bizonylat fogalma ................................... 180

11.4.2. A bizonylatok ellenőrzése .......................... 180 11.4.3. A bizonylatok irattározása ........................ 180 11.5. A könyvvitel ...................................................... 181 11.6. A beszámoló ...................................................... 181 11.6.1. A mérleg ..................................................... 182 11.6.2. Az eredmény kimutatás ............................. 183 11.6.3. A kiegészítő melléklet ................................ 184 11.7. Számviteli alapelvek ......................................... 186 11.8. adó nyilvántartások .......................................... 187 11.8.1. Alapnyilvántartások .................................. 187 11.8.2. Részletező nyilvántartások ........................ 188 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 191

12. Vállalkozás az építőiparban................193 12.1. Az építő tevékenységgel kapcsolatos alapfogalmak ...................................................... 193 12.2. A beruházás résztvevői .................................... 193 12.2.1. Hatóságok .................................................. 193 12.2.2. Az építtető, a beruházó, az üzemeltető ..... 194 12.2.3. A tervező .................................................... 194 12.2.4. A bank ........................................................ 194 12.2.5. A kivitelező ................................................ 194 12.2.6. A műszaki ellenőrzés ................................. 195 12.2.7. Az építkezések lebonyolítási rendszere ..... 195 12.3. A beruházások előkészítése ............................. 196 12.3.1. Engedélyek ................................................. 196 12.3.2. A tervezés................................................... 196 12.4. A kivitelezés ..................................................... 197 12.4.1. A kivitelező első feladatai, az építési terület átadása-átvétele ........................................ 197 12.4.2. Szervezeti felépítés a kivitelezési helyszínen ................................................... 198 12.4.3. Az építési napló ......................................... 198 12.4.4. Felmérési napló ......................................... 199 12.4.5. Számlázás .................................................. 199 12.4.6. Munkabérezés ........................................... 199 12.4.7. Anyag és gépellátás biztosítása................. 200 12.4.8. Egészségvédelem, munkavédelem, tűz elleni védekezés .................................... 200 12.5. A műszaki ellenőrzés ....................................... 200 12.6. Műszaki átadás-átvételi eljárás ........................ 201 12.7. Elvonulás, Üzembe helyezés ............................ 202 KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK ....... 203


1. FEJEZET

BEVEZETÉS A JOGI ISMERETEKBE, A MAGYAR ÁLLAM MŰKÖDÉSE

A három elkülönülő hatalmi ág: 1. az országgyűlésről (törvényhozó hatalom); 2. a kormányról (végrehajtó hatalom); 3. a bírói szervezetekről, igazságszolgáltatásról (ellenőrző hatalom). A lakosságot közvetlenül érintő helyi közügyeket, a helyi közigazgatási szervekkel együtt, az államhatalom helyi szervei, az önkormányzatok intézik. A fentiekben felsorolt és a következőkben bemutatásra kerülő állami szervek rendszert képeznek. Ezen szervek tevékenysége, felépítésük és belső struktúrájuk jellege, és kapcsolódása határozza meg az adott állam államszervezetét. 1.4.1. TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM

1.4.1.1. Az Országgyűlés A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az 1989. október 23.-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja. A magyar államszervezet felépítésének és működésének alapjait, valamint az állami szerveknek az államszervezetben elfoglalt helyét, azok tevékenységének jellegét, feladatát és jogköreit az Országgyűlés határozza meg. -

Az Országgyűlés jogkörei az alábbiak: megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; megalkotja a Magyar Köztársaság többi törvényét; döntési joga van a Kormány programjáról; megvitatja és elfogadja a költségvetést, annak végrehajtását és megállapítja az államháztartás mérlegét; megválasztja a Köztársasági Elnököt, a Miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az ombudsmanokat (állampolgári jogok legfőbb biztosa), a legfőbb ügyészt, stb.; megköti a legfontosabb nemzetközi szerződéseket; természeti katasztrófa esetén szükségállapotot, háborús fenyegetettség esetén rendkívüli állapotot, hadiállapotot hirdethet; közkegyelmet gyakorol. Az Országgyűlés felépítése

Az Országgyűlés üléseit a képviselők közül választott tisztségviselők, az elnök és az alelnökök vezetik a jegyzők segítségével. A választott tisztségviselők közül az Országgyűlés Elnökének van a legfontosabb szerepe. Ő gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. Az Országgyűlés elnökének legfontosabb feladatai - képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, valamint más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában; 7


KÖZIGAZGATÁSI JOG

2. FEJEZET

2.1.3.1. Községi, városi önkormányzatok A községi, városi önkormányzatok joga és kötelezettsége, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet szervei. Gondoskodniuk kell az óvodai és iskolai nevelésről és oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, stb. 2.1.3.2. Megyei jogú városi önkormányzat Az ötvenezernél nagyobb lakosú városok lehetnek megyei jogú városok. A megyei jogú városi önkormányzat saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket. Képviselőtestülete a közgyűlés, amely kerületeket és kerületi hivatalokat hozhat létre. A kerület vezetője az előljáró, ő gyakorolja a hatósági jogköröket. 2.1.3.3. Fővárosi önkormányzat Két szintű önkormányzatból áll, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokból. A főváros képviselőtestülete a közgyűlés, melynek tagjait, valamint a főpolgármestert a fővárosi választópolgárok közvetlenül választanak. A közgyűlés titkos szavazással a főpolgármester helyettesítésére alpolgármestert választ. 2.1.3.4. Megyei önkormányzat A megyei önkormányzatok kötelesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető. Körzeti jellegű közszolgáltatást biztosít, amely a megye területére terjed ki. A választópolgárok a közgyűlés tagjait közvetlenül listán választják meg. 2.2. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK A magyar közigazgatás új intézményei a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok. Vezetőiket a belügyminiszter, pályázat útján jelöli ki és munkáltatói jogot gyakorol felettük. A hivatalvezető, valamint a hivatal feladatát és hatáskörét a Kormány rendeletben szabályozza. Feladatai: - állami törvényességi ellenőrzési jogkörben vizsgálja az önkormányzatok munkáját; - hatósági jogkörben eljár azokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal; - ellátja a törvényben, vagy törvényi felhatalmazás alapján a kormány által hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat (anyakönyv ellátás, hagyatéki eljárások, népesség-nyilvántartás, polgári védelem, tűzrendészet, ár- és belvíz elleni védekezés, stb.). 2.3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény meghatározza, hogy ügyfél az államigazgatási eljárásban az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet lehet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. 2.3.1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ÜGYEK

Államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. 20


3. FEJEZET

POLGÁRI JOG

ADÁSVÉTELI VEGYES CSERE SZERZŐDÉS (ÖRÖKLAKÁS INGATLANOK) Amely létrejött egyrészről Tóth János (Budapest, 1966., a. n.: Nagy Erzsébet, szem.ig.sz.: AB 120021) és neje, Tóthné Varga Csilla (Budapest, 1968., a. n.: Kiss Anna, szem.ig.sz.: FS 345678) mindketten Budapest XIV. Hóvirág u. 12. II. emelet 2. szám alatti lakosok, mint eladók - a továbbiakban: eladók-, másrészről Hegyi Péter (Budapest, 1948., a. n.: Csóva Éva, szem.ig.sz.: XX 364578) Budapest XV. Malom tér 7. I. emelet 1. szám alatti lakos, mint vevő – a továbbiakban: Vevő – között a mai napon és helyen, az alábbi feltételekkel. 1./ Eladók egymás közötti egyenlő, 1/2–1/2 arányban tulajdonosai a Budapest XIV. kerületi 1234. tulajdoni lapon 5678. hrsz. alatt felvett, természetben Budapest XIV., Hóvirág u. 12. II. emelet 2. szám alatt lévő, 55 m 2 alapterületű, két szoba összkomfortos öröklakásnak. 2./ Vevő tulajdonát képezi a Budapesti XV. kerületi 2244/A. társasházi különlapon 6688/7. hrsz. alatt felvett, természetben Budapest XV., Malom tér 7. I. emelet 1. szám alatti, 99 m 2 alapterületű társasházi öröklakás, a közös tulajdonban maradó részekből hozzá tartozó 333/10 000 közös tulajdoni hányaddal. 3./ Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az 1.) és 2.) pontban megjelölt ingatlan tulajdonukat a jelen szerződéssel egymásnak kölcsönösen eladják, illetve megveszik. Ennek megfelelően az 1.) alatt megjelölt ingatlan tulajdonjogát 1/1 arányban Vevő, a 2.) alatt megjelölt ingatlan tulajdonjogát pedig egymás közötti egyenlő, 1/2–1/2 arányban Eladók vásárolják meg. 4./ Szerződő Felek kijelentik, hogy a jelen szerződés tárgyát képező ingatlanokat kölcsönösen megtekintették, egymást az ingatlanok minden lényeges sajátosságáról a szerződéskötést megelőzően részletesen tájékoztatták. 5./ Szerződő Felek az 1/. alatt megjelölt, eladók tulajdonát képező ingatlan vételárát – az általuk elfogadott érlékbecslés alapján – 12 500 000.- Ft-ban, azaz tizenkettőmillió ötszázezer forintban, a 2./ alatt megjelölt, vevő tulajdonát képező ingatlan vételárát pedig 15 000 000.- Ft-ban, azaz tizenötmillió forintban határozzák meg. 6./ Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös tulajdon-átruházás folytán eladókat 2 500 000.- Ft, azaz kettőmillió ötszázezer forint értékkülönbözetet megfizetése terheli, amelyet az eladók a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg, egy összegben a vevő kezéhez megfizetnek. Vevő a szerződés aláírásával ezen összeg hiánytalan átvételét elismeri, és igazolja. 7./ Szerződő Felek a kölcsönösen átruházott ingatlanok per-, igény-, és tehermentességért szavatolnak. 8./ Szerződő Felek az ingatlanokat a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg bocsátják egymás birtokába, és e naptól kezdődően viselik a tulajdonukba kerülő ingatlan terheit, és élvezik annak hasznait. 9./ Szerződő Felek a jelen szerződés aláírásával kölcsönös és visszavonhatatlan hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy az 1.) alatt megjelölt ingatlanra a vevő 1/1 arányban, Eladók pedig a 2.) alatt megjelölt ingatlanra, egymás közötti 1/2–1/2 arányban tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásba, adásvétellel vegyes csereszerződés jogcímén bejegyeztessék. 10/. Szerződő Felek kijelentik, hogy mindannyian magyar állampolgárok, a tulajdonjog átruházását illetve megszerzését jogszabályi rendelkezések nem zárják ki, és nem korlátozzák. -1/2-

43


MUNKAJOGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI ISMERETEK

4. FEJEZET

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. A munkavállalót ilyen jellegű fellépéseiért nem érheti hátrányos megkülönböztetés, csakúgy mint a munkáltató mulasztásokra tett jóhiszemű bejelentésért. 4.4.3.2. Bérezés, szabadság Minden munkavállalót a munkaviszony alapján pénzbeli és természetbeni juttatás, illetve a munkaviszonyban töltött napok száma után szabadság illet meg. Ezekkel a fejezet későbbi részében foglalkozunk részletesen. 4.4.4. A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGEI

4.4.4.1. Megjelenés A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes (megfelelő egészségi, szellemi és fizikai) állapotban megjelenni és a munkaidejét munkával kitölteni, és munkaidő alatt munkavégzés céljából bármikor a munkáltató rendelkezésére állni. A munkavállaló a munkavégzés céljából a munkaszerződésében foglaltak, vagy a munkáltató utasítása szerint meghatározott munkavégzési helyen, a munkavállalóra irányadó munkarendnek megfelelő időben köteles megjelenni. A munkavállaló köteles értesíteni a munkáltatót, ha a munkahelyén történő megjelenése akadályba ütközik. 4.4.4.2. Munkavégzési kötelezettség A munkavállaló köteles a munkáját személyesen ellátni. A szakképzettség, a szakmai ismeret, a munkavégzéshez szükséges adottságok stb. konkrét személyhez kapcsolódnak, így érthető, hogy a munkavállaló az általa létesített munkaviszonyban a munkavégzésre személyében köteles. A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok betartásával végezhet munkát. Így köteles p��ldául a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésszerűen és az utasítások szerint használni. A munkáltatónak kell a karbantartási feladatokat elvégezni, munkaeszköz tisztaságát biztosítani. A munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot kell tartani. A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan meg kell szüntetnie, vagy erre intézkedést kell kérnie a felettesétől. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell. 4.4.4.3. Szakértelem A munkavállaló köteles a munkáját az adott munkakörre elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. Az adott munkavégzésre irányadó jogszabályi rendelkezések, egyéb előírások, munkáltatói utasítások betartása nem csak a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak is kötelezettsége. Viszont a munkavállaló csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel, valamint jártassággal.

76


5. FEJEZET

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK, TÁRSASÁGI JOG

A meglévő társaság a beolvadó társaságok jogutódja, a beolvadó jogai, kötelezettségei, és vagyona egyaránt átszállnak a jogutód gazdasági társaságra. 5.2.8.2. Összeolvadás Összeolvadás esetén az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, de ezzel egyidejűleg egy új jogutód gazdasági társaságot hoznak lére. A megszűnő jogelőd cégek vagyona, jogai és kötelezettségei átszállnak az összeolvadással létrejött jogutód társaságra. 5.2.8.3. Az összefonódás kérdése Az egyesülés során a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére a törvény megfelelő szabályait is alkalmazni kell, ami a monopolhelyzet kialakulásának megakadályozását szolgálja. 5.3. A LEGGYAKORIBB GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 5.3.1. A KÖZKERESETI TÁRSASÁG (KKT.)

A társasági szerződésben a tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaságnak tehát kell legyen közös vagyona, de a tagok nemcsak a bevitt vagyonukkal, hanem teljes magánvagyonukkal is felelnek az egész társasági tartozásért. A tagok vagyoni hozzájárulásának formáját, annak értékét és személyes közreműködésük módját a társasági szerződésben kell meghatározni. Meg kell jegyeznünk, hogy a törvény nem ír elő kötelező mértékű vagyont ennek a társasági formának az alapításához és működéséhez. Közkereseti társaságot létrehozhatnak természetes személyek egymás között, jogi személyek egymás között, valamint jogi és természetes személyek együttesen. A társaságnál nem kötelező a tagoktól elkülönülő belső szervezet létrehozása. A társaság ügyeiben maguk a tagok határoznak. Minden tagot egy szavazat illet meg, de a társasági szerződésben határozhatnak a vagyon bevitelével arányos szavazati jogban is. A nyereség vagy veszteség azonban mindenképpen a tagok között a hozzájárulás arányában oszlik meg. A társaság ügyinek belső intézésére, az üzletvezetésre a társaság mindegyik tagja jogosult. A kifele történő képviseletet csak a választott képviselő láthatja el. A tagsági viszony, illetve a társaság megszűnik: - ha a tagok erről közösen megegyeznek; - kizárással; - azonnali hatályú felmondással; - rendes felmondással; - halál esetén; - jogutód nélküli megszűnéssel. A társaságtól megváló tag, a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személylyel szembeni tartozásért, amely tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Közkereseti társaság betéti társasággá a társasági szerződésének a módosításával alakulhat át. Ennél a társasági formaváltozásnál az átalakulásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

109


VÁLLALKOZÁSOK KÖRNYEZETE, A PIAC, A KERESLET-KÍNÁLAT

A kínálati függvény azt mutatja meg számunkra, hogy milyen mennyiséget kínálnak a termelők a különböző árak mellett. A grafikon jellegzetes alakját a 6.2. ábrán láthatjuk, melyről szintén leolvashatók törvényszerűségek. A kínálati függvény helyzete, alakja a termelők számától, illetve a termék eladási árától is függ. Eszerint, hogyha egy termék ára igen magas, akkor a termelők nyilván többet szeretnének értékesíteni, vagyis a magasabb ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására, ekkor több termék van jelen a piacon, nagyobb a választék. Vannak olyan termékek, amelyek kevésbé reagálnak az árnövekedésre. Ezek általában a legfontosabb szükségleteket kielégítő terméket (pl. élelmiszerek). Természetesen vannak olyan termékek is, amelyek jobban, érzékenyebben reagálnak az árnövekedésre (pl. új személygépkocsi). A keresleti és kínálati függvények grafikonja ugyanazon tengelyű koordinátarendszerben helyezkedik el. Vagyis azonos termék esetén a két függvényt egy koordinátarendszerben is ábrázolható, ekkor a termék ára a független változó. A kereslet-kínálat görbék egy pontban metszik egymást.

6.1. Ábra: Blokktégla keresleti függvénye (a valóságot közelítő adatokkal)

6.2. Ábra: Blokktégla kínálati függvénye (a valóságot közelítő adatokkal)

A két görbe metszéspontjában a termékre vonatkozó kereslet és kínálat mennyisége egyenlő. A metszéspont egyben kijelöli a termék egyensúlyi árát is. Az egyensúlyi árnál magasabb árak mellett túlkínálat alakul ki a piacon, vagyis a nagyobb kínálat kisebb kereslettel szembesül. Az egyensúlyinál alacsonyabb árnál túlkereslet alakul ki, hiszen a termelők egy részénél nem térülnek meg a költségek és ezért távoznak a piacról. A piac önműködése természetesen azt is jelenti, hogy szabályozza a túlkínálatot és túlkeresletet, de az egyensúlyi ár elérése csak elméletben létezik. 126

6. FEJEZET

6.3. Ábra: Az egyensúlyi ár


7. FEJEZET

GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK

futamideje lehet rövid (1 évnél rövidebb), közepes (1-5 éves), hosszú (15-30 év). Kamat szerint megkülönböztetünk nem kamatozó (diszkont), fix és változó kamatozású papírokat. Diszkont értékpapírok esetében a kibocsátó a lejárat napján névértéken vásárolja vissza azt az értékpapírt, amit megvételkor diszkont, azaz csökkentett áron adott oda. Az értékpapírok kibocsátója lehet az állam, a helyi önkormányzatok, valamint speciális szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező társaságok (elsősorban vállalkozások). 7.6.1. KÖTVÉNYEK, ÁLLAMPAPÍROK

A kötvények kamatozó, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Kötvény esetén az adós kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a jutalékokkal együtt a hitelezőnek a kijelölt időpontban megfizeti. Fontos, hogy a részvényekkel szemben a kötvény nem teszi megvásárlóját a kibocsátó cég tulajdonosává, az csak hitelt ad a kibocsátónak. Kötvényt kibocsáthatnak jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, a Nemzeti Bank, valamint az államok. Az állampapírt az állam bocsátja ki, adósságának, vagy a költségvetés hiányának fedezésére. Gyakorlatilag kockázatmentes értékpapírnak tekinthetjük. Az állampapírok típusait a következőkben röviden ismertetjük: Az államkötvények 2, 3, 5, 10 éves futamidejű kamatozó értékpapírok. A kamat lehet fix és változó is. Kibocsátása lehet zárt (előre meghatározott körben értékesített, pl. kereskedelmi bankok között) és nyitott (tőzsdei) is. A diszkont kincstárjegyek egy évnél nem hosszabb futamidejű, dematerizált értékpapírok, amelyeket a névértéknél alacsonyabb áron lehet megvenni, de lejáratkor a névérték szerinti összeget fizetik vissza. Vevői csak devizabelföldi természetes és jogi személyek lehetnek. A kamatozó kincstárjegy egy éves futamidejű, fix kamatozású értékpapír. A kamat megfizetésére a futamidő végén kerül sor. Az értékesítés jegyzéssel történik. A vevői csak devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek lehetnek. A kincstári takarékkötvény 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba. Csak devizabelföldi magánszemélyek vehetik, folyamatos értékesítés útján. Fix, lépcsős kamatozású értékpapír. Kizárólag nyomtatott formában létezik, 10, 50, 100 és 500 ezer forintos címletekben. 7.6.2. BEFEKTETÉSI ALAPOK, BEFEKTETÉSI JEGYEK

A befektetési alap a lakosság és az intézményi befektetők körében az egyik legnépszerűbb befektetési forma. A befektetési alapok speciális szakértelemmel bíró társaságok (az alapkezelő tulajdonképpen egy vállalkozás), akik befektetési jegyek kibocsátásával vagyont gyűjtenek össze, és az összegyűjtött vagyont befektetik. A befektetési jegy vásárlójának nem kell naponta követnie az árfolyamokat, vagy befektetéseket, mert azt az alapkezelő szakemberei végzik. A befektetési alapok az egyéni befektetésekhez képest- a nagyobb méretük miatt sokkal kisebb jutalékkal, költségekkel dolgoznak, másrészt különböző piacokon fektethetik be a náluk felhalmozódott nagyobb pénzösszeget. A befektetési alapok piacán egészen kis összeggel is lehet befektetni, így alacsony összeggel is jelen lehet lenni a különféle hazai és külföldi piacokon. 133


MARKETING ISMERETEK, AZ ÜZLETI TERV

8. FEJEZET

8.10. AZ ÜZLETI TERV 8.10.1. AZ ÜZLETI TERV LÉNYEGE, ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Az üzleti terv összefoglalja azokat az ötleteket, elképzeléseket, stratégiai célokat, amelyek egy vállalkozás elindításához, felfuttatásához szükségesek, vagyis a terv megfogalmazza a vállalkozás jövőképét. Az üzleti terv feladata a vállalkozás céljai és tényleges lehetőségei közötti összhang megkeresése, megteremtése és a különböző módszerek, tartalmi összefüggések bemutatása. Készülhet belső célra, és külső felmerülő igény alapján, induló, illetve már működő, fejlesztendő, vagy válságban lévő vállalkozáshoz. A céltól függetlenül a fő funkciói és tartalmának pontjai azonban azonosak. A belső célokra készülő terv rendszerint részletesebb, a tulajdonosok ugyanis igénylik a pontos információkat a vállalkozás jövőbeni elképzeléseiről, céljairól. A külső célra készülő üzleti tervet általában külső tőkeadók igényelnek, akiket a várható sikerről és vele összefüggő kockázatról kell informálni. Az üzleti terv összeállítása előtt el kell végezni az alábbi feladatokat: - a jelenlegi gazdasági helyzet átgondolása; - a rendelkezésre álló források számba vétele; - a kívánt és elérhető hasznot jövedelemtervben előre meg kell jósolni; - végig kell gondolni a terv felépítését. 8.10.2. AZ ÜZLETI TERV ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

1. Bevezető A bevezető tényszerűen ismerteti a vállalkozás és tulajdonosainak alapadatait, működési körét, piaci helyzetét, a vállalkozáshoz szükséges pénzigényt, a finanszírozás módját, a fontosabb pénzügyi mutatókat. 2. Összefoglaló Az összefoglaló tömören, lényegre törően tartalmazza a későbbi fejezetekben részletezett információk lényegét, vagyis egy kivonatnak tekinthető. Annak ellenére hogy elől van az üzleti tervben, csak legutoljára, a többi részek összeállítása után készítjük el. Kiemelt fontosságú is egyben, hiszen az összefoglalás alapján dönti el a terv olvasója, hogy tanulmányozza-e a további fejezeteket, érdekli-e a vállalkozó elgondolása. 3. Iparági elemzés Iparágnak tekinthetjük a vállalkozások azon csoportját, amelyek helyettesítő termékeket állítanak elő, és azonos piacon értékesítik azt. Az iparági elemzés lényege, hogy a vállalkozást el lehessen helyezni az iparági környezetében. Itt kerülnek továbbá bemutatásra a lényeges társadalmi tényezők is. Az iparág struktúrája, a benne zajló verseny jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás eredményességét, az üzleti terv sikerét. Fel kell ismerni az állandóan változó körülmények között a meghatározó trendeket, irányokat, és ehhez képest a vállalkozás erősségeit, gyengeségeit. 150


AZ ADÓK FAJTÁI, MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSA

9. FEJEZET

-

az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő öszszegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag baleseti járulék kötelezettség áll fenn. A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége keletkezésének napja: - a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja; - az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, - más esetben az a nap, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A belföldi adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amikor a vállalkozás megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. 9.4.2. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA

Az adóbevallással egyidejűleg, az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallani, mégpedig az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Az adóelőleg mértéke az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha a megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, egyéb esetekben pedig a megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege. Az adóelőleg esedékessége: - havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 000 000 Ft-ot; - háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 000 000 Ft. Nem kell ezeket a rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak megszűnéskor, valamint ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá közhasznú társaságnak, vízitársulatnak, alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek és önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak sem. 9.4.3. FELTÖLTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, ez a feltöltési kötelezettség. A feltöltési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek a megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 000 000 Ft-ot. 9.4.4. OSZTALÉKADÓ

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján 20% mértékű osztalékadó terheli az osztalékban részesülő belföldi személyt (magánszemély kivételével) és az osztalékban részesülő külföldi személyt. Az osztalékadó esetén is van adóelőleg fizetési kötelezettség. 160


11. FEJEZET

A KÖNYVELÉS ALAPJAI, SZÁMVITELI ISMERETEK

Az alábbiakban az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagoltságát mutatjuk be. A. Befektetett eszközök D. Saját Tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett Tőke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék B. Forgó Eszközök IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. Mérleg szerinti eredmény IV. Pénzeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek ESZKÖZÖK ÖSSZESEN I. Hátrasorolt Kötelezettség II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN 11.6.2. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁS

Az eredmény kimutatás a vállalkozó mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket figyelembe véve. Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és ezzel összefüggésben keletkezett ráfordítások előjel szerinti összevonását jelenti. + Hozamok - Ráfordítások ± Eredmény A pozitív eredményt nyereségnek, a negatív eredményt veszteségnek nevezzük. Az éves beszámoló eredmény kimutatása jellemzően egy teljes év hozamait és ezekhez a hozamokhoz kapcsolódó ráfordításait mutatja január 1.-étől december 31.-éig. Az eredmény kimutatás teljesítmény szemléletű, tehát a tárgyév elismert hozamát és annak ráfordítását mutatja, ami nem feltétlen egyezik meg az év pénzforgalmával. Az eredmény kimutatás célja: - az eredményre ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, az egyes eredmény kategóriák jól elkülönített megállapítása; - a vállalkozásnál maradó, a vagyonát módosító mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény kimutatás jellemzői: - a beszámoló rendszer szerves része, a vállalkozás jövedelmi helyzetéről kialakuló valós kép alapvető dokumentuma; - a mérleggel szoros kapcsolatban van: a mérleg forrás oldalán, a saját tőke részét képező és az eredmény-kimutatás számítási eredményeként megjelenő mérleg szerinti eredmény tartalmilag ugyanaz, tehát a kettőnek számszakilag egyeznie kell; - az összehasonlíthatóság, az elemezhetőség érdekében a tárgyidőszak adatai mellett az előző időszak (év) adatait is tartalmazza; - elkülönítetten mutatja a különböző tevékenységek hozamait és ráfordításait. 183


12. VÁLLALKOZÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN 12.1. AZ ÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK Az építésügy az országban minden építéssel kapcsolatos tevékenység összességét jelenti. Az építésügy részét képezik a következő feladatok: - az építésügy szabályozása; - az építőipari kutatás; - a tervezés; - az építőipari kivitelezés; - az építőanyagok előállítása; - a szerkezet gyártás; - a lakás és kommunális gazdálkodás; - a településfejlesztés; - az építésügyi hatósági tevékenységek. Az építőipar része az építésügynek, összefoglalja mindazokat a szervezeteket, személyeket, akik hivatalosan építési feladatot látnak el. Ez a feladat minden fázisban lehet előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés, és üzembe helyezés. Építési munkának nevezzük összefoglaló néven azokat a tevékenységeket, amelyek során épület vagy létesítmény kerül: - megépítésre; - bővítésre, átalakításra, helyreállításra; - felújításra, karbantartásra; - lebontásra. A beruházás az a tevékenység, amely a gazdaság állóeszköz állományát bővíti, növeli, illetve az elhasználódott, korszerűtlen állományt helyettesíti. Beruházásnak nemcsak a létesítmény megvalósítására irányuló munkafolyamatok tekinthetők, hanem az előkészítő, tervezési, lebonyolítási, beszerzési feladatok is. A beruházásokat az alábbi szempontok alapján lehet csoportosítani: - döntési jogkör szerint: állami, önkormányzati, vállalati, magán; - rendeltetési cél szerint: termelő és nem termelő jellegű; - összefüggés szerint: alap-, kapcsolódó- és közös beruházás; - az építésben résztvevő szervek együttműködése szerint. 12.2. A BERUHÁZÁS RÉSZTVEVŐI Egy általános építési beruházási folyamatban rendszerint több személynek (szerveknek, vállalatoknak, stb.) kell együttműködnie. A következőkben ezeket mutatjuk be részletesen. 12.2.1. HATÓSÁGOK

Minden építési beruházás érinti a társadalomnak egy széles körét, gondoljunk csak egy középületre, vagy akár egy természeti környezetbe illeszkedő családi házra. Annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki számára elfogadható és átlátható legyen az építési tevékenység, a megvalósítást, az előkészítést és a lebonyolítást jogszabályok szabályozzák. Az építési tevékenység fázisaiban különböző engedélyeket kell kérni a hatóságoktól az építésre, a használatbavételre, stb. A megadott engedélyek és hatályban lévő előírások betartását is ellenőrzik, ezzel biztosítva a közérdek érvényesülését. 193


Jogi gazdasági vállalkozási ismeretek