Page 1

Tartalomjegyzék 1. Állványszerkezetek. .............................. 7 1.1. Az állványok rendeltetése....................... 7 1.2. Az állványok anyagai.............................. 7 1.3. Az állványok részei................................. 7 1.3.1. Állványpalló, keretes munkaszint táblák..................................................... 7 1.3.2. Korlátdeszka........................................ 8 1.3.3. Lábdeszka............................................. 8 1.3.4. Keresztmerevítők................................. 9 1.3.5. Kikötések............................................. 9 1.4. Az állványok alapozása......................... 10 1.5. Bakállványok........................................ 10 1.5.1. Egyméteres bakállvány (kisbakállvány)................................... 10 1.5.2. Kétméteres bakállványok (nagybakállvány) ...............................11 1.5.3. Fémbakállvány................................... 12 1.5.4. A bakállvány építési alapszabályai...................................... 12 1.6. Talpas létraállványok............................ 13 1.7. Létrák.................................................... 13 1.8.1. Csőállványok...................................... 15 1.8.2. Keretes csőállványok..........................17 1.8.3. Alumínium keretes csőállványok.......................................17 1.9. Gurulóállványok.................................... 18 1.10. Függőállványok................................... 19 1.11. Védőtetők, védőállványok................... 19 1.12. Az állványok építésének munkavédelmi előírásai...................... 20 Kérdések és gyakorlófeladatok................... 22 2. A festett falfelületek anyagszükséglet- számítása.................. 25 3. A szobafestő munkák segédanyagai.....31 3.1. A segédanyag fogalma...........................31 3.2. Felület-előkezelő szerek.........................31 3.2.1. Szappanok.......................................... 32 3.2.1.1. Káliszappan..................................... 32 3.2.1.2. Nátronszappan................................. 32 3.2.2. Timsó ................................................ 32 3.2.3. Fluátok............................................... 33

3.2.4. Felületszilárdító anyagok................... 33 3.2.5. Szilikonok.......................................... 34 3.3. Felület-előkészítő szerek....................... 34 3.3.1. A gomba és a penész elleni szigetelés anyagai............................... 34 3.3.2. Átrozsdásodási nyomok és a rozsdafoltok elleni szigetelések anyagai............................................... 36 3.3.3. Az egyéb szigetelési eljárások anyagai............................................... 37 3.3.3.1. Kátrányfoltok................................... 37 3.3.3.2. Sókivirágzások................................ 37 3.3.3.3. Színezékátvérzések......................... 37 Kérdések és gyakorlófeladatok................... 38 4. A falfelületek fajtái, tulajdonságai......................................... 39 4.1. Vakolatok............................................... 39 4.1.1. A vakolatok anyagai, minőségi követelmények.................................... 39 4.1.2. Vakolatok hibái.................................. 42 4.1.3. A vakolatok jellemzői....................... 44 4.1.4. A vakolatok kémiai jellemzői............ 48 4.2. Gipszkarton válaszfalak....................... 50 4.2.1. Falborítások és előtéthéjak................. 52 4.2.2. A tetőterek beépítése......................... 55 4.2.3. Gyári készítésű glettek...................... 55 4.2.4. A gipszkarton felületekről................. 57 4.3. Betonfelületek....................................... 57 4.4. A faforgács lemezek............................. 59 4.5. Azbesztcement lemezek....................... 60 4.6. Betonyp lemezek................................... 60 Kérdések és gyakorlófeladatok . ................. 61 5. A falszigetelések rendeltetése . ........ 65 5.1. A nedves falak szigetelése..................... 66 5.2. A sókirakódás eltávolítása.................... 66 5.3. Egyéb szennyeződések eltávolítása............................................ 67 5.4. Kátrányos falak szigetelése................... 68 5.5. A füstös falfelület szigetelése............... 70 5.6. A gombás falak szigetelése................... 72 5.7. Az anilin színezék okozta átvérzés szigetelése............................................. 73 381


5.8. Egészség-, baleset- és környezetvédelmi előírások.................. 74 Kérdések és gyakorlófeladatok................... 75 6. Mészfestés............................................. 77 6.1. A mészfestés alkalmazási területei, tulajdonságai.......................................... 77 6.2. A munkavégzés előfeltétele.................. 78 6.3. A mészfestés műveleti sorrendje.......... 79 6.3.1. A mészfestés alapanyagának előkészítése......................................... 79 6.3.2. Az alapfelület előkészítése................. 81 6.3.3. Az alapmeszelés elkészítése ............. 81 6.3.4. Felületkiegyenlítés............................. 82 6.3.4.1. Pasztaszerű glett anyagok............... 83 6.3.4.2. Száraz glettelő gipszek.................. 84 6.3.4.3. Kitöltő simítás................................. 85 6.3.4.4. Szóró felhordású simító.................. 86 6.3.4.5. Kézi felhordású simítók.................. 87 6.3.5. A második és harmadik mészfestés.. 87 6.4. A színes mészfestésről.......................... 88 6.5. A mészfestés anyagszükséglete............ 89 Kérdések és gyakorlófeladatok .................. 93 7. Enyves festés. ........................................ 95 7.1. Az enyves festés elkészítése................. 95 7.2. Alapmeszelés, gipszelés glettelés......... 96 7.3. Szappanozás, timsózás.......................... 96 7.4. Az enyves oldat elkészítése ................. 97 7.5. Az enyves festék elkészítése................. 98 7.6. Enyves festés a mennyezeten és az oldalfalakon................................ 100 7.7. Enyves festés oszlatott kivitelben....... 102 7.8. Az enyves festésnél előforduló hibák................................................... 102 7.9. Kazein kötőanyagú festés .................. 103 7.10. Felület- és anyagszükséglet számítási-feladatok............................ 105 Kérdések és gyakorlófeladatok ................ 107 8. Műgyanta kötőanyagú felületképzések.................................. 109 8.1. A vizes műgyanta-diszperziós alapú belső falfestékek . .......................110 8.2. A műgyanta alapú homlokzatfestékek és vakolatok..........111 8.2.1. A műgyanta alapú festékek filmképzése.......................................112 382

8.3. A vizes műgyanta-diszperziós festékek felépítése................................114 8.3.1. Pigmentek és töltőanyagok...............115 8.3.2. Nedvesítő és diszpergáló anyagok.............................................116 8.3.3. Sűrítő anyagok..................................116 8.3.4. Oldószerek........................................116 8.3.5. Habzásgátlók.....................................117 8.3.6. Konzerváló- és fungicidszerek........117 8.3.7. Ph-szabályozók..................................117 8.4. A vizes műanyag-diszperziók tulajdonságai........................................118 8.5. A festékanyagok előkészítése, a színezés szabályai.............................119 8.6. Beltéri sima falfestés készítése........... 120 8.6.1. Az alapfelület előkészítése................121 8.6.2. A felület mélyalapozása, felületszilárdítás............................... 122 8.6.3. A felületi hibák, egyenlőtlenségek kijavítása.......................................... 124 8.6.4. Falcsiszolás és portalanítás, alapozás............................................. 124 8.6.5. Az esetleges hiányosságok kijavítása.......................................... 125 8.6.6. Az első és a második vizes műgyanta-diszperziós festék felhordása......................................... 125 8.7. Műgyanta kötőanyagú homlokzatfestések.............................. 126 8.7.1. A homlokzaton végzett festési munkák feltételei................... 127 8.7.2. A homlokzatfestés technológiai sorrendje........................................... 128 8.7.3. A különböző anyagú homlokzatok festése......................... 129 8.8. Szilikát kötőanyagú falfestékek.......... 134 8.9. Szilikon kötőanyagú falfesték..............135 8.10. Plasztikus falfestések....................... 136 8.11. Vékonyvakolatok................................137 8.11.1. Szilikátvakolat................................ 138 8.11.2. Szilikon gyanta alapú vékonyvakolat ................................ 140 8.11.3. Színes lábazatvakolatok..................141 Kérdések és gyakorlófeladatok .................143 9. A szobafestés gépi eszközei ................147 9.1. Elektromos áram..................................147 9.2. Sűrített levegő......................................149


9.3. Vízgőz ................................................ 150 9.4. Festékszórás........................................151 9.4.1. Gépi szórás .......................................152 9.4.1.1. Légpumpás permetezőgép..............153 9.4.1.2. Kisnyomású szóróberendezés....... 154 9.4.1.3. Membrán szivattyús festékszóró berendezés..................................... 154 9.5. Öntöltős festőhenger........................... 156 Kérdések és gyakorlófeladatok .................157 10. Egyszerű díszítőmunkák ...................159 10.1. Hengerezés........................................ 160 10.1.1. Plasztikus hengerezés..................... 160 10.1.2. Sík felületű hengerezés................... 160 10.2. Sablonok alkalmazása........................162 10.3. Vonalazás.......................................... 164 10.4. Más eszközökkel készített faldíszítések.......................................165 Kérdések és gyakorlófeladatok..................169 11. Díszes falfestések, díszítővakolatok . ..............................171 11.1. Stukkófestés........................................171 11.2. Színfröcskölés....................................173 11.2.1. Sima fröcskölés................................174 11.2.2. Durva fröcskölés.............................174 11.3. Fűrészporos falfestés..........................176 11.3.1. Saját keveréssel készített fűrészporos falfesték.......................176 11.3.2. Gyárilag előkészített fűrészporos falfesték............................................177 11.4. Selyemfal festése................................179 11.5. Plasztikus enyves festés.................... 180 11.6. Csíkos falfestés (sávos).......................181 11.7. Freskó- és szekkófestés.......................181 11.8. Díszítővakolatok.................................182 11.8.1. Mintakészítés...................................183 11.8.1.1. Hengerezés....................................183 11.8.1.2. Simítás..........................................183 11.8.1.3. Mintásra alakított hengerezés.......183 11.8.1.4. Hengerezés gyűrűzött hengerrel..185 11.8.1.5. Kefével készített kör alakú minta.............................185 11.8.1.6. Mintázás késsel.............................185 11.8.1.7. Mintázás fogazott kenőlemezzel................................185 11.9. Díszítőprofilok....................................186 Kérdések és gyakorlófeladatok .................188

12. Plasztikus vonalazás. .......................191 12.1. A plasztikus vonalazás története.............................................191 12.1.1. Őskor................................................191 12.1.2. Egyiptom........................................ 193 12.1.3. Görögország .................................. 193 12.1.4. Róma............................................... 194 12.1.5. Reneszánsz..................................... 194 12.1.6. Barokk............................................ 194 12.1.7. Klasszicizmus ................................ 195 12.2. Árnyékszerkesztés............................ 196 12.3. A testek árnyékai.............................. 203 12.4. Árnyékhatás kialakítása síkfelületen......................................... 206 12.5. A plasztikus színek........................... 207 12.5.1. A plasztikus színkeverés gyakorlata.......................................210 12.6. Vonalazás...........................................212 12.7. Lap, domború léc, homorú léc és az összetett díszlécek vonalazása.......214 12.7.1. Lap.................................................. 220 12.7.2. Domború léc (1).............................. 221 12.7.3. Domború léc (2).............................. 221 12.7.5. A „Z” karnis (kima)....................... 222 12.7.4. Homorú léc..................................... 222 12.7.6. Az „S” karnis (szima)..................... 223 12.8. A keret vonalazása............................ 223 12.9. Íves felület vonalazása...................... 228 12.10. A vonalazás eszközei.......................231 12.11. A technika leírása............................ 232 13. Plasztikus festés............................... 235 13.1. A plasztikus festés története............. 235 13.2. Fény-árnyék jelenségek törvényszerűségei............................. 236 13.3. Plasztikus alapformák....................... 237 13.4. A plasztikus festés alapkövetelményei............................ 238 13.5. Gipszanyagú dombormű rajzolása, plasztikus formák............. 238 13.6. A plasztikus festés eszközei ............ 240 13.7. Plasztikus festés technikája................241 13.8. Plasztikus festéstechnikák................ 242 13.8.1. Plasztikus festés sablonnal............. 242 13.8.2. A színes plasztika.......................... 244 14. Sablonálás. ........................................ 249 14.1. Sablonálás története.......................... 249 14.2. Sablonminták.................................... 251 383


14.2.1. Sablonok fajtái................................ 251 14.2.2. Sablonminta készítése.................... 252 14.3. A sablonálás eszközei....................... 253 14.4. A sablonálás technikája.................... 256

18. Stílusgyakorlatok.............................315

15. Faerezet rajzolása és festése......... 261 15.1. A faerezés története........................... 261 15.2. Faféleségek metszetei........................ 263 15.3. A diófa és a tölgy erezete ................. 264 15.4. A faerezéshez használt szerszámok........................................ 267 15.4.1. Diófa erezéshez használt eszközök.......................................... 267 15.4.2. Tölgyfaerezéshez használt eszközök (gumiparti)..................... 268 15.4.3. Tölgyfaerezéshez használt eszközök (ecsetparti)..................... 269 15.5. A faerezés technikája........................ 270 15.5.1. Diófaerezés technikája................... 270 15.5.2. Tölgyfaerezés technikája (gumiparti)..................................... 274 15.5.3. Tölgyfaerezés technikája (ecsetparti)..................................... 277

20. Építészeti korok, díszítési technikák............................................357 20.1. Egyiptom, Mezopotámia,........................ perzsia (i. e. 4. évezred).....................358 20.1.1. Egyiptom.........................................358 20.1.2. Mezopotámia és Perzsia..................359 20.1.3. Perzsia.............................................359 20.2. Ókori Görög (i. e. 2. évezred – i. e. 1. század)....... 360 20.3. Ókori Róma (i. e. 8. század – i. sz. 5. század)........ 362 20.4. Az ókeresztény és a bizánci építészet (6–15. sz.)........................... 364 20.4.1. Ókeresztény építészet..................... 364 20.4.2. Bizánci építészet............................ 365 20.5. A román építészet (10. század – 13. század)................... 366 20.6. Gótika (12–15. század)...................... 368 20.7. Reneszánsz (15–16. század).............. 370 20.8. Barokk (16–18. század)..................... 372 20.8.1. Rokokó............................................ 373 20.9. Klasszicizmus (18–19. század)...........374 20.10. A romantika, eklektika, szecesszió (19. század).....................376 20.10.1. Romantika......................................376 20.10.2. Eklektika...................................... 377 20.10.3. Szecesszió..................................... 377 20.11. A 20. század építészete.................... 378 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 380

16. Márványutánzatok festése............. 281 16.1. A márványutánzat festésének története............................................. 281 16.2. Márványok felülete........................... 282 16.3. A márványutánzat festéséhez használt eszközök............................. 284 16.4. A márványutánzat festésének technikái........................................... 285 17. Stílusismeret, stilizálás................... 293

384

19. Ornamentika, díszítősorok rajzolása.............................................331


3.2.1. Szappanok A szappanok a természetben található zsírsavak nátrium- vagy káliumsói. A nátron- és káliszappan kolloid anyagok, azaz a részecskéi olyan kisméretűek, hogy nem különülhetnek el, így vízzel elkeverve, állandó rendszert alkotnak. E tulajdonságánál fogva a szappan vízben feloldva nagymértékben csökkenti a víz felületi feszültségét, és ezáltal a mosandó felület legkisebb részecskéihez is hozzáfér.

3.3. ábra. Káliszappan

A vízben oldhatatlan, cseppfolyós, olajos anyagokkal emulziót, a szilárd szennyeződésekkel szuszpenziót képezve, oldatba viszi azokat. A fal kalciumtartalmával víz által oldhatatlan kalciumszappant képez, amely a fal lúgos kémhatását csökkenti. Ez a kalciumszappan a felület pórusait tömíti, így csökken és egyenletes lesz a fal szívóképessége is. A kialakult kalciumszappan réteg csúsztató hatást kölcsönöz a felületnek, így az enyves festék jobban szétoszlatható. 3.2.1.1. Káliszappan

3.4. ábra. Nátronszappan

Sárgásbarna vagy zöldesbarna színű, pasztaszerű konzisztenciájú, hideg és meleg vízben is jól oldódó (3.3. ábra). Gyengén lúgos kémhatású anyag. Pasztaszerű konzisztenciája miatt a gyakorlatban kenőszappannak is nevezik. A nedves levegővel érintkezve megduzzad, vizet szív magába. 1 kg káliszappanból 10-8 l szappanoldat készíthető. 3.2.1.2. Nátronszappan Fehér vagy sárgásfehér színű, keményebb konzisztenciájú, lúgos kémhatású anyag (3.4. ábra). Hideg vízben nem oldódik, ezért célszerű oldás előtt feldarabolni. Az oldódását a meleg víz elősegíti. A nátronszappant a gyakorlatban mosószappannak is nevezik. 1 kg felaprított nátronszappant 2-3 l vízben kell feloldani, majd 10-12 l-re kiegészíteni. 3.2.2. Timsó

3.5. ábra. Timsó 32

Timsónak nevezzük az alumínium-szulfátnak az alkáli-szulfátokkal képezett kettős sóit. Szabályos kristályrendszerben kristályosodnak.


5.5. A FÜSTÖS FALFELÜLET SZIGETELÉSE

5.12. ábra. A dohányfüst levegőbe kerülése

5.13. ábra. A szennyeződés átüt az új rétegen

5.14. ábra. Régi enyves festék lekaparása

A belső terekben a nagy mennyiségű füst következtében a falfelületen korom, kátrány és más égéstermék rakódik le. A sok dohányzás (5.12. ábra), a tüzelés égéstermékei, a gáz üzemű berendezések okozhatnak ilyen szennyeződéseket, amelyek a finom por lerakódásával sárgás elszíneződést, elszürkülést okoznak. Ilyenkor a falfestésénél nagy a veszélye annak, hogy az új rétegen átüt a régi elszíneződés, esztétikai hibát okozva ezzel (5.13. ábra). Szükség van tehát a felület szigetelésére, amelyet a következőképpen végezhetjük el. Mészfestés esetén a felülettől elvált, felpattogzott réteget le kell kaparni és ki kell javítani. Ezután 3%-os lenolajtartalmú mésztejjel alapmeszelést készítünk a felületen. Ennek megszáradása után 8-10%-os lenolaj tartalmú mésztejjel végezzük el a szigetelő meszelést. 24 órás száradás után kerülhet sor a további rétegek felvitelére. Az alapmunkák és az alapmeszelés után a mészpéphez viszonyított 10-15%-ban 0,1 g/cm³-es koncentrációjú rézgálicoldatot adunk, és meszelési hígításban végezzük a szigetelő meszelést. Enyves festéssel készült felület esetén le kell áztatni, illetve kaparni a régi enyves réteget (5.14. ábra), ezután alapmeszelést készítünk a felületen, 3%-os lenolajtartalmú mésztejjel. A gipszelés és az esetleges glettelés (5.15. ábra) után következik a szigetelő meszelés rézgálicoldatos mésztejjel. Ennek száradása után következhet az enyves festés. Az alapmunkák után 75%-os hígítottságú diszperziós kötőanyagú festékkel készítjük el a szigetelő festést. Tapétázás esetén először az alapmunkákat (kaparás, gipszelés, glettelés) végezzük el, majd a műgyanta diszperziós falfesték vízzel hígított (a hígítás mértéke 20%) keverékével kell a szigetelő réteget a falra felhordani, száradás után következhet a tapétázás.

5.15. ábra. Felületjavítás gletteléssel 70

A következőkben egy szigetelő alapozó termék használati utasítását olvashatjuk el, amelyből kiderül, hogy az anyag felhasználható a nikotin, víz, korom, olaj és zsírfoltok megszüntetésére.


6.3.4. FELÜLETKIEGYENLÍTÉS A vakolatok mindig tartalmaznak különböző felületi hibákat, repedéseket, vakolathiányosságokat, és felületi egyenetlenségeket. Ezeket különböző tapaszokkal, glett anyagokkal lehet kijavítani, tömíteni. A foltszerű javításokat tapaszolással (gipszelés), a felületi egyenlőtlenségből eredő hibákat gletteléssel lehet eltüntetni (6.16. ábra). 6.16. ábra. Tapasz és glett a vakolat felületén

A gletteléssel nem lehet kijavítani a vakolat nagyobb síkbeli eltéréseit. A glett réteg maximális vastagsága 0,2-0,3 mm lehet. A folttapaszolással a megsérült vagy hiányos vakolathibák kijavíthatók. A műveletekhez kis- vagy nagyméretű glett vasat kell használni, ügyelve arra, hogy a glett réteg lehetőleg teljesen sima legyen. A glettelés minőségét finom csiszolással javítani lehet.

6.17/a. ábra. Glett anyag keverése

A tapaszokat és a gletteket különféle alapanyagok összekeverésével a helyszínen elő lehet állítani (6.17/a. ábra), illetve a kereskedőktől kész állapotban is meg lehet vásárolni. A masszát spatula segítségével helyezzük a glett vasra (6.17/b. ábra), majd annak kb. 60°-os megdöntésével elkezdjük a felhordást. Az első munkafolyamat után a glett vasat simítóként használva, második műveletként újból áthúzzuk a felületet.

6.17/b. ábra. A keverék glett vasra helyezése

6.18. ábra. Glettelés a falfelületen 82

Az erőteljes áthúzás eredményeként a felesleg a glett vasra kerül, közben a felület egyre simább lesz. Vastag rétegben nem szabad a glettet felhordani, mivel könnyen megrepedhet. Arra kell ügyelni, hogy a feldolgozott rétegek egymásba simuljanak (ne legyenek lépcsősek). Tökéletesen sima felület kialakításához a műveletek többszöri megismétlésére van szükség (6.18. ábra). A meszes glett alapanyaga a péppé oltott fehér építési mész, amelyhez 0,5% lenolajat kell keverni. A homogén masszát 1 mm-es lyukbőségű szitán kell átszűrni, így a szennyeződések, oltatlan szemcsék eltávolíthatók. A mészpéphez viszonyítva kb. 10-15% gipszet kell beáztatni és hozzákeverni keverőfa vagy fúrógépbe


7.7. ENYVES FESTÉS OSZLATOTT KIVITELBEN Ezt a felhordási módot akkor alkalmazzuk, ha nagyon egyenletes felületet és színt szeretnénk készíteni. Alkalmazása ajánlott még a sötétebb színű enyves festés esetén is. Az elvégzendő műveletek hasonlóak az előzőekben leírtakhoz azzal a különbséggel, hogy több műveletet kell elvégeznünk. A munkaműveletek (ajánlott műveleti sorrend) a következő sorrendben következnek egymás után: 1. A felület tisztítása átkaparással, portalanítással. 2. Alapmeszelés. 3. Gipszelés és simítótapaszolás, csiszolás és portalanítás, szappanozás és timsózás (ez a timsózás elhagyható). 4. Enyves előfestés, oszlatással. 5. Javítás enyves gipsszel, szappannal elmosva. 6. Timsózás. 7. Kijelölés, kicsapás, enyves festés oszlatással. Az oszlatást oszlatókefével végezzük, egymásra merőleges irányban. 7.8. AZ ENYVES festésnél előforduló HIBÁK Az enyves festés elvégzésekor sok a hibalehetőség. Ezeket soroljuk fel a 7.1. táblázatban. 7.1. táblázat. Az enyves festés hibái A hiba leírása és a feltételezett ok Ecsetszálas, foltos, hézagos felület. Oka: • Túl sűrű festék. • Száraz összedolgozás. • Gyorsan száradó felület.

A megelőzés, kijavítás ajánlott módja A sűrű festéket megfelelő mértékben hígítani kell, biztosítani kell a huzatmentes felhordást, jó munkaszervezéssel nedvesen kell a felületeket összedolgozni.

Foltos, elszíneződött felület, megfeketedett bevonat. Megfelelő hőmérséklet esetén szabad csak a festést Oka: elvégezni. A szappanozás 48 óra letelte után meg • Lassú száradás. kell ismételni. Feketedés esetén a felületet le kell mosni és kaparni. A festést másféle pigmentálással • Régi szappanozás. meg kell ismételni. • Ólom- vagy réztartalmú pigment. A felület foltszerűen repedezik, kisebb felületeken a festékréteg leválik. Oka: • A nagyobb (mélyebb) felületi hibákat gletteléssel javították ki. • A régebbi felületeknél a mosás és a kaparás nem volt megfelelő.

A repedezett felületet ki kell kaparni és megfelelő minőségű tapasszal kell javítani. A felpattogzott felületeken az előkészítési és festési műveleteket meg kell ismételni.

A felület érdes, foltos, elszíneződéseket látunk. Oka: • A festéket nem szűrték meg a felhordás előtt. • Az elszíneződést a megfolyt szappanréteg, illetve az átmart timsózás okozza.

Megfelelő lyukbőségű szitát kell alkalmazni a szűréshez. Megfolyás mentesen kell a szappanozást elkészíteni, fel kell szedni a megfolyt részeket. Csak kihűlt timsót szabad alkalmazni.

Dörzsölésre kopik a felület, illetve a festékréteg felA bekevert anyagba még több enyvet kell keverni. pattogzik, elválik a felülettől. Oka: Túl magas enyvtartalom esetén növelni kell a töl• Kevés az enyv a festékben. tőanyag részt. • Túl sok az enyv a festékben. 102


vaccsal ne vigyünk a felületre, és csak annyira mártsuk bele a festékbe, hogy annak mintái még kirajzolódjanak. Ehhez érdemes először próbát készíteni egy tapéta maradék hátoldalán. A szivacsot különböző szögben, és intenzitással nyomhatjuk a felületre, így eltérő mintázatok hozhatók létre ugyanazzal az eszközzel. Két szín alkalmazása esetén a második felhordása előtt várjuk meg az előző szín megszáradását. Viseljünk kesztyűt! A festéket le is szedhetjük szivaccsal a felületről. Ez annyiban különbözik az előző módszertől, hogy először ecsettel egyenletesen fel hordjuk a festéket a falfelületre, majd a szivacsot az előzőekhez hasonlóan a felületre nyomjuk más és más szögben. Így az előzőnél finomabb, mégis szabálytalan felület alakul ki. Egyszerre ne dolgozzunk 1 m²-nél nagyobb felületen. A rongytechnika a szivacsozáshoz nagyon hasonlít. A felületre egy csomóba gyűrt rong�gyal hordjuk fel a festéket úgy, hogy az a rányomás erősségétől és a rongy anyagától függően hagyjon nyomot a falon. A rongy viszonylag hamar megszívja magát festékkel, ezért több darabot készítsünk elő a munka megkezdésekor. A rongytechnikával is leszedhetjük a festéket a felületről úgy, hogy egy tiszta rongyot nyomunk a frissen festett falra. A rongy anyaga és szívóképessége alakítja ki a végleges mintát. A rongygörgetéses módszer hasonlít egy kicsit a hengerezéshez. Több rongydarabot csavarjunk össze úgy, hogy az henger alakú legyen. Ezt görgethetjük a friss festék felületén úgy, hogy a száraz tiszta rongy mindig leszedjen egy keveset a friss festék felületéről. A rongygörgetésekor (10.24. ábra) ügyeljünk arra, hogy az ne essen szét, és mindig szorosan érintkezzen a fal felületével. Új sávok kialakításánál mindig tisztára mosott rongyot használjunk. Plasztikus, a textíliákhoz hasonló felületet hozhatunk így létre.

10.23. ábra. Szivacsozás műveletei 166

Érdesítéssel (10.25. ábra) plasztikus, finom mintájú felületet kaphatunk. Először hordjuk fel a festéket a felületre, majd a lazúrozóecsettel (kefével) végezzük el az érdesítést. A friss felületre nyomjuk rá a kefe sörtéjét úgy, hogy


11.3. fűrészporos FALFESTÉS A fűrészporos falfestéshez alkalmazott festékekbe (11.13. ábra) adalékként fűrészport kevernek, így a felület érdekesen szemcsés struktúrájú lesz. Az elkészített bevonat bizonyos mértékig képes eltüntetni a fal felületének egyenetlenségeit. Fűrészporos festés készíthető hagyományos enyves, diszperziós festéssel, ill. gyárilag előállított fűrészporos festékekkel. 11.13. ábra. Fűrészporos festék falfesték

11.3.1. saját keveréssel készített fűrészporos FALFESTÉk A saját keveréssel készített festékekhez puhafából készült fűrészport használjunk, amelyet rostálás után lehet előkészíteni (11.14. ábra). A keményfából készített fűrészpor a magas csersavtartalom miatt nem alkalmazható, mert elszínezi a festéket. A megrostált fűrészport 24 órán át enyves vízben áztassuk be, az enyves festék előkészítését a szokásos módon végezzük.

11.14. ábra. Fűrészpor hozzáadása a festékhez

A fűrészporból 10 liter festékhez kb. 3 maroknyit adjunk, majd egyenletesen keverjük fel. Fűrészporos festéshez a falfelületet a hagyományos enyves festésnél tanultak szerint kell előkészíteni a timsózás műveletéig. A felhordást a timsózás után kezdhetjük meg. A felhordás többféle módszerrel lehetséges: ecsettel, korongkefével; fröcsköléssel és szórással. A korongkefével felhordott fűrészporos enyves felületen a szemcsék csíkszerűen helyezkednek el, ezért üres kefével oszlassuk el úgy, hogy a kefét a felülethez nyomkodjuk, ütögetjük. Így egyenletes felületet kapunk eredményül. Kisebb felületek esetén a fűrészporos festéket – a durva színfröcskölésnél leírtak alapján – kefével is a felületre ütögethetjük.

11.15. ábra. Tölcséres szórópisztoly 176

Felhordhatjuk a fűrészporos festéket szórással is. Előtte azonban az egész felületre fel kell hordani először az egyszínű enyves festéket, majd következhet a szórás. Ehhez kisnyomású szórópisztolyt (11.15. ábra) vagy Putz-meistert alkalmazhatunk. Ekkor durvább szemcsézetű felületet kapunk eredményül. A felület díszíthető csillámporos fröcsköléssel is.


12.3. A testek árnyékai A plasztikus vonalazásnál ismernünk kell az árnyékszerkesztéseket, de tudnunk kell, hogy a szemünk nemcsak fehér és fekete vonalakat lát, hanem képesek vagyunk tónusokat, színárnyalatokat is észrevenni. A plasztikus vonalazással olyan illúziót kell teremtenünk, amellyel a test anyagát, kitüremkedéseit, bemélyedéseit láttatni tudjuk (12.30/a,b. ábra). Amennyiben nem érzékeljük a térbeli hatást, az optikai festésünk nem jó. Ennek érdekében néhány törvényszerűséget ismernünk kell. A fény egy adott tárgyon háromféleképpen viselkedhet. A fény elnyelődik, ekkor a tárgy jellemző színei látszanak (12.31. ábra). A fényhez közelebb eső része világos, távolabb eső része sötétebb lesz. A tárgyra eső fények, színek tükröződései alig vagy egyáltalán nem látszanak.

12.30/a. ábra. Képkeret plasztikus ábrázolása

A fény tükröződik, ekkor a tárgy jellemző színe kevésbé marad meg, viszont a környezet képe megjelenik a felületen. Ezért nehéz lefotózni egy fényesre lakkozott olajképet úgy, hogy a környezet ne tükröződjön benne. A 12.32. ábrán egy autó motorháztetejének fekete gyöngyházfényében láthatjuk a környezetet. Ahol a tárgyat nem éri fény, ott árnyékos lesz, vagyis nem tükröződik a külvilág, és a tárgy valós színe látható.

12.30/b. ábra. Plasztikus keret

12.31. ábra. Elnyelt fény

12.32. ábra. Tükröződő fény 203


13.8.2. A színes plasztika A színes plasztikát Scheuman Gyula szerint először a reneszánsz idején alkalmazták. A festés lényege egy ornamentikán belül a többfajta helyi (lokál) szín használata volt. Elkészítésének törvényszerűségei nem térnek el a tónusplasztika törvényeitől. A legfontosabb szabály, hogy a test önárnyéka igazodik a test színéhez, a vetett árnyék pedig annak a színét követi, amelyikre vetődik. A reflexszín az alapfelület színével keveredik, amiről a reflex visszaverődik. Scheuman két módját különbözteti meg a színes plasztikus festésnek. Az egyik mód, ha külön bögrékbe keverjük ki a színeket, a másik, ha palettán. Amennyiben a bögrés megoldást választjuk, a következő módon keverjük a színeket: Az alapszínekhez (lokál) keverjük a fényeket és az árnyékokat, színenként azonos számban. Ezután egy közös drukker következik, majd az alapfelülethez igazodó, két vetett árnyék színt kell kikeverni.

13.18. ábra. Egyszerűsített színes plasztika oldalfalon és boltöv alsó felületén

Amennyiben palettáról festünk, az ornamentikai dísz kiindulásától kezdjük a festést. Először a sötét színeket, majd a fényeket még nedvesen dolgozzuk össze. A meleg színekkel kezdjük és a hideg színekkel fejezzük be a műveletet. A színek élénkségét a helység magassága (13.18–13.20. ábra) határozza meg, mint a többi plasztikus festésnél.

13.19. ábra. A Pécsi Székesegyházat díszítő színes plasztika 244


RGY 2. Készítsünk sablont a rajzról! Ehhez először másoljuk át az ornamentikát! Ezt megtehetjük

pauszpapír segítségével, vagy alkalmazhatunk négyzethálót. Ügyeljünk arra, hogy a mintánk pontos legyen, az azonos, tükörképben látszó motívumok ne különbözzenek egymástól! A kivágásnál vigyázzunk az egymáshoz nagyon közeli vonalaknál, illetve mintáknál! A sablont a fejezet szerinti eljárással felületkezeljük, majd próbáljuk ki!

258


Laposecsettel vagy kis sörteoszlatóval vigyük fel a lazúrt. Készítsünk magunk mellé egy tölgy erezetmintát, amit majd lemásolunk!

Gumidarabbal rajzoljuk meg az erezetet 1.!

Gumidarabbal rajzoljuk meg az erezetet 2.!

Gumifésűvel az oldalt lévő sűrűbb érmeneteket húzzuk végig!

Rukkecsettel a fő erezet csúcsán lévő részeket nagyobbítsuk meg és szálirányban húzzuk ki!

Oszlatóval szálirányba finomítsuk a formákat!

15.28. ábra. A tölgyfaerezés lépései I. (gumiparti) 275


16.4. A márványutánzat festésének technikái A márványutánzat készítésénél ismernünk kell az általános jellemzőket. Egy márvány – a színtől függetlenül – szabálytalanul elhelyezkedő, sötét és világos foltokból, kristályos szerkezetből, erekből áll. Ezen információk ismeretében próbáljunk meg márványfelületet rajzolni (16.5. ábra)! A márványutánzat – hasonlóan a faerezéshez – egy alapszínből és különböző színű lazúr festékekből áll. Az alapszín kellő előkezeléssel majdnem minden szilárd felületre felhordható. A felületnek csiszoltnak és pormentesnek kell lennie (16.6. ábra). A felületet olajfesték hígító és szárító keverékével beeresztjük (bekenjük). Ezután hengerrel vagy laposecsettel hordjuk fel az alapszínt. Ez selyemfényű olajfesték, vagy vízbázisú matt zománc lehet. Mindegyik márvány alapszíneként a fehéret festhetjük. A kiemelt utánzatban is fehér, amire ha megfelelő mennyiségű lazúrt teszünk, tökéletes szienna márvány utánzatot kapunk (16.7 ábra).

16.5. ábra. Rajzolt márványfelület

A lazúr összeállításakor az első lépés a trankli kikeverése (lakkbenzin, olajfesték hígító, szárító). Ez lesz a kötőanyag. Ötféle pigmentet teszünk egy tálcára, és ezeknek keverékéből alakítjuk ki a színeinket, amelyekkel megfestjük a márványutánzatot. A pigmentek balról jobbra: természetes sziéna, permanent világos sárga, égetett sziéna, caputmortum, vörösokker (16.8. ábra).

16.6 ábra. Az alapfelület

16.7. ábra. Tökéletes márványutánzat

16.8. ábra. Felhasznált pigmentek 285


gyf 5. Vékonyabb és vastagabb vonalak kombinálásával is megrajzolhatjuk a leanderlevél alapján készített, stilizált díszítőelemünket. A csak fekete és a fehér szín érdekes rajzolatot ad a díszítőmintáról. A formát tovább alakítva, elkészíthetjük a karcsúbb és zömökebb változatokat is.

gyf 6. A stilizálás további lehetőségeként tónusokat és színeket alkalmazhatunk, és kedvünk szerint változtathatjuk. A tevékenységünk befejezéseként összehasonlító elemzéssel megállapíthatjuk hogy mekkora az eltérés az eredeti leanderlevélhez képest.

297


gyf 4. Először az elképzeléseinket rajzoljuk fel vázlatosan, majd válasszuk ki a végleges variációt. Gyakorlásként fessük ki a mintát. A következő oldalon különböző variációkat láthatunk a háttérszínekre. Megfigyelhető, hogy a különböző hátterek eltérően emelik ki a mintákat, és az összhatás is mindig más lesz. A színek kiválasztásánál a színtani ismereteinket használjuk fel!

318


gyf 12. Kör és négyzet alakokból készítettünk díszítéseket. Először szerkesztettünk egy négyzetet, majd megrajzoltuk a két átlóját és ezzel a koncentrikus körök középpontját. Ezután tónusozással töltöttük ki a területrészeket. A második sorban az előzőhöz hasonlóan jártunk el, de a mintát az átlókkal párhuzamosokkal alakítottuk ki. A tónusozással a sakktáblára emlékeztető mintát alakítottunk ki. A harmadik sorban a kör átlóival készítettünk osztásokat, itt is tónusozással alakult ki a végleges minta. A negyedik sorban hasonlóan jártunk el, csak a mintákat koncentrikus körökkel hoztuk létre.

344


20.6. gótika (12–15. század) A gótika Európa egyes országaiban nagy eltéréssel jelent meg. Franciaországban a 12. század második felében jött létre, az ország határain kívül először Angliában jelent meg (13. század). Spanyolországban, Itáliában és Németországban a 13. században terjedt el, Csehországba és hazánkba csak a 13. század második felében jutott el. A legjelentősebb építészeti forma továbbra is a templom volt. A korábbi nagy apátsági templomokat székesegyházak váltották fel. Jellemzőek voltak még a kolostorok, lakóházak, várak, várkastélyok, várkápolnák, székházak, árucsarnokok és a raktárak is. A gótikát szűk utcák, keskeny terek, oromzatos, illetve az utcával párhuzamos gerincű beépítések jellemezték. A főútvonalak metszéseinél négyszög vagy szabálytalan alaprajzú főtér alakult ki. A főtér egyben a piactér is volt. A városi lakóházak az egyre magasabb elvárásoknak megfelelően épültek. Többszintes épületek esetén a földszinten műhelyek, boltok, irodák, raktárak stb. kaptak helyet. Az emeleteken a lakó- és hálóhelyiségeket alakítottak ki. Az épületek legtöbbször kőből vagy téglából, néhol fából épültek. A városok fejlődésével létrejöttek a középületek. Elsőként a városházát építették meg a főtéren. Majd létrejöttek a különböző céhek, kereskedők székházai és az árucsarnokok. Ebben az időszakban alakultak ki az első egyetemek, kollégiumok, kórházak. A szobrászatban és a festészetben az ábrázolásmód szabadabb, kifejezőbb, mint a korábbi stílusoknál (20.9/a,b. ábra). A festészetben az üvegfestészet került előtérbe.

20.9/a. ábra. Gótikus díszítések 368

A gótikus templomok téralakítása monumentális, a hajók karcsúak, a magasság pl. 2-3-szorosa a szélességnek. Fő részük a hossz- és a keresztház főhajója, illetve az ezeket lefedő meredek nyeregtető együttese. Az épület nyugati oldalán két tornyot építettek, amelyet gúlasisak fedett le, vagy befejezetlen egyenes lezárást alkalmaztak. Támívek, támpillérek, párkányok, bordák, ablakkeretek és zárókövek teszik tagolttá a homlokzatokat.

Falfelületek előkészítése festése 2  

Falfelületek előkészítése festése 2

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you