Page 1

Tartalomjegyzék 1. Vakolatok felépítése, típusai . .............. 5 1.1. A vakolatokról ........................................ 5 1.1.1. Vakolatok osztályozása ........................ 5 1.2. A vakolatok szerkezeti felépítése .......... 6 1.2.1. Egyrétegű vakolatok ........................... 6 1.2.2. Kétrétegű vakolatok ............................ 7 1.2.3. Többrétegű vakolatok ......................... 8 1.3. Beltéri vakolatok .................................... 9 1.3.1. Alapvakolatok .................................... 10 1.3.2. Simítóvakolatok ................................ 10 1.4. Kültéri vakolatok ..................................11 1.4.1. A felület színe .................................... 12 1.4.2. Felületi struktúra ............................... 12 1.4.3. Kétrétegű kültéri vakolatok szerkezeti felépítése............................ 13 1.4.3.1. Hagyományos felületképző vakolatok (kőporos vakolatok)........ 13 1.4.3.2. Nemesvakolatok.............................. 14 1.4.3.3. Vékonyvakolatok............................. 14 1.4.4. Hőszigetelő vakolatok........................ 15 1.5. Különleges vakolatok............................ 16 1.5.1. A vízzáró vakolatok........................... 16 1.5.2. Sugárzásgátló vakolatok.................... 18 1.5.3. Tűzvédelmi vakolatok........................ 18 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 19 2. A vakolatok anyagai, vakolóhabarcsok................................... 21 2.1. Vakolóhabarcsok osztályozása.............. 21 2.2. A vakolóhabarcsok jelölése, megadása.............................................. 22 2.3. Helyszínen készített vakolóhabarcsok.. 24 2.3.1. Híg cementhabarcs (gúzolóanyag)..... 24 2.3.2. Beltérben alkalmazott vakolóhabarcsok................................ 24 2.3.3. Kültéri vakolóhabarcsok.................... 25 2.3.4. Kültéri felületképző vakolóhabarcsok ............................... 26 2.3.5. Simító vakolóhabarcsok .................... 27 2.3.6. Hőszigetelő vakolóhabarcsok............ 28 2.3.7. Vízzáró vakolóhabarcsok................... 28 2.4. Félkész vakolóhabarcsok...................... 29 2.5. Gyári nedves vakolóhabarcsok............. 34 2.5.1. Műgyanta vakolatok........................... 34

2.5.2. Szilikátvakolatok............................... 35 2.5.3. Szilikongyanta vakolatok................... 35 2.6. Vakolatalapozók.................................... 36 2.7. A vakolati rendszerek............................ 37 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 38 3. A vakolatok segédelemei. .................... 39 3.1. Vakolóprofilok....................................... 39 3.1.1. Vakolóprofilok alaptípusai.................. 40 3.1.2. Vakolóprofilok homlokzati hőszigetelő rendszerekhez................. 42 3.2. Vakolaterősítő hálók, rabicok............... 43 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 46 4. A vakolási munka folyamata............... 47 4.1. Előkészítő műveletek............................ 48 4.1.1. Szerkezetek védelme.......................... 48 4.1.2. Tisztítás, előkészítés.......................... 48 4.1.3. Ellenőrzés........................................... 49 4.2. Vakolaterősítő szerkezetek beépítése... 49 4.3. Alapfelület kellősítése .......................... 50 4.3.1. Gúzolás (előfröcskölés)...................... 51 4.3.2. Vakolatalapozó felhordása................. 52 4.4. A vakolat kitűzése................................ 52 4.4.1. Kitűzés iránypontokkal és zsinór segítségével............................. 53 4.4.2. Kitűzés vakolóprofilokkal................. 53 4.5. Vakolóhabarcsok keverése.................... 54 4.5.1. Helyszínen készülő vakolóhabarcsok keverése............................. 54 4.5.2. Félkész vakolóhabarcsok keverése.... 55 4.6. Vakolóanyag felhordása........................ 56 4.6.1. Vakolóhabarcs felhordása kézzel....... 56 4.6.1.1. Vezetősávok kialakítása, a vakolás általános menete.............. 56 4.6.1.2. Mennyezetvakolás........................... 57 4.6.1.3. Oldalfalvakolás................................ 57 4.6.2. Vakolóhabarcs felhordása géppel...... 58 4.7. Felhordott vakolat lehúzása................... 59 4.8. Élképzések, hajlatképzések, káva kialakítása.................................... 60 4.9. Alapvakolat ellenőrzése, korrigálása.... 61 4.10. Simítóvakolat készítése....................... 62 4.10.1. Simítás kézzel................................... 62 203


4.10.2. Vakolatsimítás géppel...................... 63 4.11. Vakolatok utókezelése......................... 63 4.12. Kültéri vakolatok készítése................. 64 4.12.1. Kültéri alapvakolat kialakítása......... 64 4.12.2. Simított külső homlokzatvakolatok készítése........................................... 64 4.12.3. Hagyományos kőporos vakolatok készítése.......................... 65 4.12.4. Vastag nemesvakolatok készítése.... 66 4.12.5. Vékony nemesvakolatok készítése... 67 4.12.6. Vékonyvakolatok készítése.............. 68 4.12.6.1. Alapozás........................................ 68 4.12.6.2. Vakolóhabarcs felhordása............. 68 4.12.6.3. Struktúra kialakítása..................... 69 4.12.7. Lábazatvakolatok készítése.............. 69 4.13. Vakolatdíszek...................................... 71 4.13.1. Nútolt (hornyolt) vakolatdíszek........ 71 4.13.2. Homlokzat síkjából kiemelkedő tagozatok...................... 72 4.13.3. Párkánykihúzások............................ 72 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 74 5. A vakolatok hibái.................................. 79 5.1. Repedések vakolaton............................. 79 5.2. Elszíneződések, foltosodások............... 80 5.2.1. Sós kivirágzások................................ 80 5.2.2. Só nélküli kivirágzások..................... 81 5.2.3. Keverésből és alapanyagból származó felületi elváltozások........... 81 5.3. Technológiai hibákból származó károsodások.......................... 82 5.4. Az avulás jelei....................................... 82 5.5. A vakolatok vizsgálata.......................... 83 5.5.1. Vakolt sík vizsgálata........................... 83 5.5.2. Üregek meghatározása kopogtatással..................................... 83 5.5.3. Repedések vizsgálata......................... 84 5.5.4. Elszíneződések vizsgálata.................. 84 5.5.5. Felületi réteg stabilitásának vizsgálata............................................ 85 5.5.6. A felületi keménység.......................... 85 5.5.7. A hátfal vizsgálata.............................. 85 5.6. A vakolatok felújítása........................... 85 5.6.1. Új vakolat kialakítása......................... 86 5.6.1.1. Enyhén nedves falak vakolatainak felújítása........................................... 86 5.6.1.2. Nedves, sókivirágzott falak vakolatainak felújítása..................... 86 5.6.2. Régi vakolatok javítása...................... 87 204

5.6.2.1. Foltszerű javítás............................... 87 5.6.2.2. Megrepedt vakolat javítása............. 87 5.6.2.3. Teljes felületű javítás....................... 88 5.6.2.4. Kőporos vakolatok felújítása........... 88 Kérdések és gyakorlófeladatok.................... 89 6. Állványok rendeltetése, fajtái, részei........................................... 91 6.1. Az állványok rendeltetése..................... 91 6.2. Az állványok csoportosítása................. 92 6.3. Állványok szerkezeti részei.................. 92 6.3.1. Teherhordó állványszerkezeti elemek................................................ 93 6.3.2. Állványpadozat.................................. 94 6.3.3. Oldalvédelem..................................... 95 6.3.4. Állványfólia....................................... 96 6.3.5. Kikötések........................................... 97 6.3.6. Állványleeresztő elemek.................... 98 6.3.7. Állványok alapozása........................... 98 Kérdések és gyakorlófeladatok.................. 100 7. Hagyományos állványok. ................... 101 7.1. Bakállványok........................................101 7.1.1. A bakállványok típusai......................101 7.1.2. A bakállvány építésének alapszabályai, szerelési előírások..... 102 7.2. Talpas létraállvány.............................. 105 7.3. Létraállványok.................................... 106 7.4. Alátámasztó, megtámasztó állványok.............................................. 107 7.5. Ácsolt kidugó állványok...................... 109 7.6. Védőtetők.............................................110 7.6.1. Falhoz rögzített védőtetők szerelési előírása................................110 Kérdések és gyakorlófeladatok...................111 8. Csőállványok....................................... 113 8.1. Csőállványok elemei............................114 8.2. A csőállványok típusai.........................116 8.2.1. Kétlábas csőállvány...........................116 8.2.2. Kétlábas konzolos állvány................116 8.2.3. Háromlábas csőállvány.....................118 8.2.4. Egyéb csőállványok..........................118 8.3. Csőállvány kialakításának főbb elvei, előírásai..............................119 8.3.1. Alapozás............................................119 8.3.2. Geometria, csomópontok kialakítása.........................................119 8.3.3. Merevítések kialakítása................... 120


8.3.4. Rögzítés az épülethez...................... 120 8.3.5. Méretezés..........................................121 8.3.6. Villámvédelem..................................121 8.4. Két- és háromlábas csőállványok építésének menete................................121 Kérdések és gyakorlófeladatok ................. 122 9. K eretes állványok.............................. 123 9.1. A keretes állványok elemei................. 123 9.1.1. Talplemez, kiegyenlítő keret............. 123 9.1.2. Keretek............................................. 124 9.1.3. Korlátelemek, lábdeszkák................ 124 9.1.4. Merevítők......................................... 125 9.1.5. Padozat.............................................. 125 9.1.6. Konzolok.......................................... 126 9.1.7. Tető védőelem................................... 126 9.1.8. Védőtető............................................ 126 9.1.9. Kiváltó tartóelem.............................. 127 9.1.10. Fali horgony.................................... 127 9.1.11. Bilincsek.......................................... 127 9.2. Keretes állvány felállítási sorrendje... 128 9.2.1. Az első mező felépítése.................... 128 9.2.2. További állványmezők..................... 129 9.2.3. Sarkok kialakítása............................ 129 9.2.4. Függőleges irányú közlekedés, létrák............................ 129 9.2.5. További állványszintek építése........ 129 9.2.5.1. Állványelemek szállítása............... 129 9.2.5.2. Szerelőkorlátok............................. 130 9.2.5.3. Munkaszintelemek........................ 130 9.2.5.4. Keretek, merevítések, korlátok..... 130 9.2.6. Rögzítések........................................ 130 Kérdések és gyakorlófeladatok...................131 10. Egyéb korszerű fémállványok......... 133 10.1. Fém kidugó állványok........................133 10.2. Védőállványok.................................. 134 10.3. Függőállványok................................. 136 10.4. Gurulóállványok................................137 10.5. Gépi munkaállványok....................... 138 Kérdések és gyakorlófeladatok ................. 140 11. Állványok munkavédelmi előírásai.141 11.1. Az építési állványok általános követelményei.....................................141 11.2. Az állványelemek követelményei......141 11.2.1. Állványpadozatok............................141 11.2.2. Korlát-, közép- és lábdeszka munkavédelmi követelményei.........142

11.2.3. Csomópontok, keresztmerevítők követelményei..................................142 11.3. Építési feljárók, átjárók, lépcsők........142 11.3.1. Építési feljárók.................................142 11.3.2. Építési átjárók..................................143 11.3.3. Építési lépcső...................................143 11.4. Mobil szerelő- és gurulóállványok.....143 11.5. Egyéb követelmények, oktatás...........143 11.6. Az állványok vizsgálata, átvétele...... 144 12. Az építőipari gépek.............................147 12.1. Bevezetés, csoportosítás....................147 12.2. Különböző méretű gépek, gépláncok, gépsorok..........................149 12.3. Az építőgépek szerkezeti felépítése.. 150 12.3.1. A motorok és működésük................152 12.3.2. Hidraulikus és pneumatikus berendezések.................................. 154 12.3.3. Lánctalpas és gumikerekes járóművek...................................... 156 12.3.4. Építőgépek tartószerkezetei........... 156 12.3.5. Szerelékek, kiegészítők...................157 12.3.6. Burkolatok, védőrácsok, elszívók...158 12.4. Pályához vagy helyhez kötött építőipari gépek.......................159 12.5. Gépek vezérlése, a működés szabályozása.......................................159 12.6. Gépek teljesítménye, jellemző műszaki adatai................... 160 12.7. A gépek megnevezése, jelölése..........161 12.8. A gépkönyv........................................161 12.9. A gépek beüzemelése.........................162 12.9.1. A gépek szállítása............................162 12.9.2. A gépek átvétele..............................162 12.9.3. A gépek elhelyezése, telepítése.......163 12.9.3.1. Helyzetüket változtató gépek telepítése.......................................163 12.9.3.2. Helyhez kötött gépek biztosítása....................................163 12.9.4. Az üzembehelyezési eljárás........... 164 12.9.5. A gépek próbaüzeme...................... 164 12.10. A gépek kezelése..............................165 12.11. A gépek karbantartása......................165 12.11.1. A karbantartó személyzet..............165 12.11.2. Üzemzavarok................................ 166 12.11.3. Gépek javítása, karbantartása...... 166 12.12. Különös figyelmet igénylő berendezések................................... 166 12.12.1. Emelőgépek.................................. 166 205


12.12.2. Nyomástartó edények...................167 12.12.3. Villamos berendezések.................167 12.13. A gépek biztonságtechnikája...........168 12.13.1. Építőipari gépekkel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.........168 12.13.2. Az építőgépek alkalmazásának környezetvédelmi kérdései............169 12.13.2.1. Talajszennyezés..........................169 12.13.2.2. Víz- és talajvízszennyezés.........170 12.13.2.3. Levegőszennyezés......................170 12.13.2.4. Zajszennyezés.............................170 Kérdések és gyakorló feladatok..................171 13. Az anyagmozgatás gépei....................175 13.1. Az építőanyagok szállítása.................175 13.2. A tehergépkocsik...............................175 13.2.1. Járműtípusok...................................176 13.2.2. A tehergépkocsik csoportosítása....178 13.3. Szállítószalagok.................................179 13.4. A törmelékcsúszdák.......................... 180 13.5. Rakodógépek, kisdömperek...............181 13.6. A villás targoncák..............................181 13.7. A csörlők.............................................182 13.8. Felvonók.............................................183

206

13.9. A daruk.............................................. 184 13.9.1. Billenő gémes daruk....................... 184 13.9.2. Futómacskás daruk.........................185 13.9.3. Különleges daruk............................186 13.9.4. Az autódaruk...................................187 Kérdések és gyakorlófeladatok...................188 14. Falazó -, vakolómunkák eszközei, gépei.................................... 189 14.1. A habarcskeverés eszközei, gépei .....189 14.2. A falazás eszközei, gépei.................. 190 14.2.1. Kézi szerszámok............................. 190 14.2.2. Falazási munkák gépei....................191 14.3. A vakolás eszközei, gépei, szerszámai......................................... 192 14.3.1. Kézi szerszámok............................. 192 14.3.2. Vakológépek................................... 193 14.3.3. Vakolatsimító gépek....................... 195 Kérdések és gyakorlófeladatok.................. 197 Tárgymutató............................................... 199 Tartalomjegyzék........................................ 203 Irodalomjegyzék........................................ 206


1. Vakolatok felépítése, típusai

1.2.2. KÉTRÉTEGŰ VAKOLATOK

Általános esetben a vakolatok két rétegből: egy alsó alapvakolatból és egy felső felületképző vakolatból állnak (1.5. ábra). Az egyes rétegek és a teljes vakolat vastagsága a vakolóhabarcstól, valamint az alapfelület anyagától és minőségétől függ. A vakolat teljes vastagsága általában 12–20 mm közötti. Az alapvakolat felhordását megelőzően a teljes felületen előfröcskölés (gúzolás) készül (1.6. ábra), vagy tapadóhidat képező alapozó réteget hordunk fel. Amellett, hogy megfelelő kapcsolatot biztosítanak az alapszerkezet és a vakolat között, kiegyenlítik az alap szívóképességének egyenlőtlenségeit is. A gúzolás anyaga rendszerint az alapvakolatot képező anyag hígított (folyós) változata, de készülhet külön erre a célra gyártott szárazkeverékből is. A gúzolás nem képez külön vakolati réteget: az alapvakolat részének tekinthető. Hiányában a vakolatból egyenlőtlenül szívódhat a nedvesség az alapszerkezetbe, ez pedig foltosodást okozhat. A tapadóhidat képező műanyag diszperziós alapozók vékony, hártyaszerű réteget képeznek a felületen. Az alapvakolat (grundolás) vastagsága az alapfelület egyenetlenségétől függően általában 10–12 mm. Minél egyenetlenebb a felület, annál vastagabb vakolatréteget kell kialakítani. Az alapvakolat kiegyenlíti a nagyobb felületi egyenetlenségeket, és a felületképző vakolatok aljzatául szolgál.

1.5. ábra. Vakolatok általános rétegfelépítése a) beltéri vakolat; b) kültéri vakolat

A felületképző vakolat közvetlenül az alapvakolatra felhordott réteg. Belső térben ez a réteg a simítóvakolat, erre kerül a végleges felületképzés (festés, tapétázás, burkolás). A simítóvakolat homogén, sík, egyenletes felületet képez; glettelés után festhető, tapétázható. Rétegvastagsága 2–5 mm. Kültéri vakolatoknál a felületképző réteg a fedővakolat, amely a homlokzat látható felületét képezi. Ennek megfelelően időjárási és egyéb

1.6. ábra. Gúzolás 7


2. A vakolatok anyagai, vakolóhabarcsok

Például: Homlokzati felületképző meszes cementhabarcs Hs15-cm-ké MSZ 16000/1 • Hs: a felhasználási terület betűjele (felületképző vakolóhabarcs). • 15: a vakolat 28 napos korban mért nyomószilárdsági értékének tízszerese N/mm2ben. • cm: a kötőanyag típusára utaló betűjel (meszes cementhabarcs). • ké: a feldolgozás módjára utaló betűjel (kézi feldolgozású). A vakolóhabarcsokra vonatkozó előírásokat az MSZ EN 998-1:2011 számú szabvány tartalmazza, amely a megszilárdult habarcs különböző tulajdonságai alapján többféle osztályba sorolja őket (2.1. táblázat). A szabvány a habarcsosztályok mellett megadja a különböző vakolóhabarcs-típusok betűjeleit is (2.2. táblázat). Fontos, hogy ez a szabvány elsősorban a gyárakban előkevert vakolóhabarcsokra vonatkozik. Habarcsreceptekben gyakran találkozhatunk olyan jelölésekkel, amelyek a régi szabvány alapján megadott jelkulcsokat és az új habarcsosztályokat is tartalmazzák. Például: • CS I – W1 (Hvh10-mc): kültéri, vakoló cementes mészhabarcs, mészhidráttal (GP). • CS I-W1-T2 (Hi 12): kültéri/beltéri hőszigetelő habarcs. • CS I-W1 (Hs 10-mc): dörzsölt felületképző cementes mészhabarcs. A gyári habarcskeverékek esetében egyes gyártók a szabványban megadott jelcsoportokon kívül egyszerű betűjeleket vagy kifejezéseket (pl. „medium”) is használnak az egyéb tulajdonságok megadására. Ezeket a termék műszaki adatlapján, illetve a csomagoláson tüntetik fel (2.1. ábra).

2.1. táblázat. Vakolóhabarcs-típusok jelölése Vakolóhabarcs típusa

Jelölés

Normál vakolóhabarcs

GP

Könnyű vakolóhabarcs

LW

Színezett kültéri vakolóhabarcs

CR

Egyrétegű kültéri vakolóhabarcs

OC

Felújító vakolóhabarcs

R

Hőszigetelő vakolóhabarcs

T

2.2. táblázat. A megszilárdult habarcs tulajdonságainak osztályozása Tulajdonságok Nyomószilárdság (28 napos korban)

Kapilláris vízfelvétel

Hővezetési tényező

Habarcsosztály

Értékek

CS I

0,4–2,5 N/mm 2

CS II

1,5–5,0 N/mm 2

CS III

3,5–7,5 N/mm 2

CS IV

≥ 6,0 N/mm 2

W0

nincs meghatározva

W1

C ≤ 0,40 kg/(m 2 · min0,5)

W2

C ≤ 0,20 kg/(m 2 · min0,5)

T1

≤ 0,10 W/(m·K)

T2

≤ 0,20 W/(m·K)

2.1. ábra. Jelölések zsákos habarcskeveréken 23


3. A vakolatok segédelemei

OLVASMÁNY

A rabicszerkezetek A vakolatokat általában tégla- vagy betonfelületekre készítjük. Ezekhez az felületekhez megfelelő előkészítés után a vakolóhabarcs jól tapad. Vannak viszont olyan felületek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet bevakolni. Ilyen például a fa, a fémek, bizonyos építőlemezek, illetve építőelemek. A rabichálók olyan vakolattartó és -erősítő szerkezetek, amelyekkel ezeket a felületeket be lehet vakolni. Rugalmas kapcsolatot létesítenek a vakolat és a vakolatot rosszul tartó felületek között, így kisebb az esélye, hogy repedések alakulnak ki. Gyakran felhasználjuk olyan helyen is, ahol különböző anyagú szerkezetek csatlakoznak egymáshoz. Régebben készítettek tisztán rabicszerkezeteket úgy is, hogy egy fémvázra erősített rabichálóra többrétegű vakolatot hordtak fel. Ezzel a módszerrel álmennyezeteket, díszítéseket, párkányokat, csővezetékeket takartak el, illetve válaszfalakat építettek. A tisztán rabicszerkezeteket sűrű konzisztenciájú habarccsal vakolták. A habarcsot több rétegben hordták fel. Az elkészült alapvakolat rétegét a hagyományos vakolatokhoz hasonlóan simították le. Álmennyezeteknél a szilárd födémekbe előre bebetonozott kampókhoz lehet rögzíteni a betonacélból készült hálót. Megoldás lehet a fémtiplikre függesztett rabic tartószerkezet is. A felkötözéshez, illetve a háló elkészítéséhez 5–8 mm átmérőjű betonacélt használhatunk. A háló acélbetétei 30–40 cm-re kerülhetnek egymástól. A kapott betonacél vázra kötözéssel lehet rögzíteni a rabichálót. A hornyokban elhelyezett csöveket az előzőekhez hasonlóan lehet eltakarni. A különbség csak annyi, hogy a szerkezet vízszintes és függőleges részekből alakul ki. Ilyenkor a rabic tartószerkezetében a betonvasakat a kívánt alakúra kell meghajlítani. A rabichálót kötözéssel lehet rögzíteni. Rabic válaszfalak készítésénél a tartószerkezet hálója egy egész felületet képez a fal és a födémszerkezetek között. A hálót tehát a falhoz és a födémhez kell rögzíteni. Az ajtók helyének kihagyásához a hálót a szükséges helyen ki kell vágni, és az ajtó kerete körüli részt meg kell erősíteni. A rabicháló rögzítése szintén kötözéssel történhet. A válaszfal elkészítéséhez egyoldali zsaluzatot kell készíteni, hogy a vakolat felhordása könnyebb legyen. A válaszfal vastagsága általában 4-6-8 cm lehet. A különböző vezetékeket vezető védőcsöveket előre el kell helyezni. A napjainkban használatos szerkezeti megoldások már nem alkalmazzák a tisztán rabicszerkezeteket, csak felújítási és átalakítási munkáknál, illetve íves, máshogy nem vakolható megoldásokkal.

45


4. A vakolási munka folyamata

4.1. ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK 4.1.1. SZERKEZETEK VÉDELME

Az előkészítő munkák során gondoskodni kell a már beépített értékes és sérülékeny szerkezetek (nyílászárók, berendezések, stb.) védelméről. A vakolóanyag kémiai hatása mellett a munka során mechanikai sérülések is keletkezhetnek.

4.1. ábra. Védőfóliával letakart nyílás

A védendő szerkezeteket teljes egészében vastag védőfóliával fedjük be. A már beépített nyílászárók esetében a fóliát ragasztószalaggal a tokszerkezetek pereméhez kell erősíteni. Üres falkáva esetén lécekből egy olyan keretet kell készíteni, amelyhez a fólia rögzíthető (4.1. ábra). A gépészeti berendezéseket szintén fóliával fedjük be. A védőfóliát csak a vakolási munka befejeztével szabad eltávolítani. A különböző épületvillamossági berendezések előre kialakított helyeit, melyeket vakolás után kell beépíteni, célszerű ideiglenesen papírral kitölteni. Ezáltal nem halmozódik fel bennük a vakolóanyag, ami utólag akadályozná a beépítést. 4.1.2. TISZTÍTÁS, ELŐKÉSZÍTÉS

4.2. ábra. Anyagmaradványok a falon

4.1. táblázat. Vakolatok megengedett felületi egyenetlensége A falszakasz hossza, illetve magassága legfeljebb 3,0 m

5 mm

3,0–4,0 m

10 mm

4,0 m vagy több Az élek és a zugok hossza

48

Megengedett legnagyobb eltérés falfelületeken

15 mm Megengedett legnagyobb eltérés az élek, zugok mentén

kevesebb mint 3,0 m

5 mm

3,0 m vagy több

10 mm

A vakolandó felület előkészítése során el kell távolítani a különböző kitüremkedéseket (pl. kifolyt habarcsmaradványokat, kiálló drótokat stb.). Az anyagmaradványok (4.2. ábra) ugyanis akadályozhatják a vakolat síkjának pontos kitűzését, illetve a vakolási munkát. A felületen lévő laza részeket szintén el kell távolítani, mert nem biztosítanak teherhordó alapot a vakolat számára. Beton alapfelületeknél ügyelni kell arra, hogy a felület zsaluelválasztó olajmaradéktól mentes legyen. Az ideiglenes fal- és födémáttöréseket, különböző lyukakat, hézagokat be kell falazni, illetve ki kell tölteni. A felületet portalanítani kell, és el kell távolítani a sókivirágzásokat, szennyeződéseket.


5. A vakolatok hibái

A kevés kötőanyag a legkisebb mechanikai hatásra is a felület porladását okozza. Ilyen vakolatra nem lehet glettelni, mert a glettanyag a vakolatot is magával húzza. A vakolatot ezért le kell verni, és a helyiséget újra kell vakolni. 5.3. TECHNOLÓGIAI HIBÁKBÓL SZÁRMAZÓ KÁROSODÁSOK 5.5. ábra. Kipattogzás vakolaton

5.6/a. ábra. Vakolatleválás

A technológiai hiba legtöbbször a különböző műveleti idők be nem tartása miatt fordul elő. A túl rövid várakozási idő miatt a kémiai folyamatok nem játszódnak le teljesen, ami repedésekhez, leváláshoz vezethet. Túl hos�szú szünet esetén nem érvényesül a „nedveset a nedvesre” elv, aminek eredményeképpen a száraz réteg elszívja a nedvességet. A kötéshez szükséges feltételek így nem teljesülnek, ami rétegleválásokat eredményezhet. Különböző vakolati rendszerek összeépítésekor fordul elő, hogy a beépített anyagok nem férnek össze egymással. Például a külső műanyag tartalmú festék nagyobb páradiffúziós ellenállása miatt a belső térből érkező pára a vakolatban marad, nem tud kiszellőzni (5.6/a. ábra). Télen a bennmaradó nedvesség kifagyást, mállást okozhat (5.6/b. ábra). A rétegrend hibája lehet, hogy a külső réteg keményebb, ridegebb, mint a többi, így a mozgások miatt repedések alakulnak ki.

5.6/b. ábra. Vakolatleválás

5.7. ábra. Algás, gombás falfelület 82

5.4. AZ AVULÁS JELEI

Az épület többi részéhez hasonlóan a vakolatok is öregednek, ami elsősorban a felületi réteg kopásában jelenik meg. A kopással az alaprétegek védettsége csökken. A nedvesség felvétele fokozódik, ami növények könnyebb megtapadásához (5.7. ábra), feltáskásodáshoz, málláshoz vezethet. A vakolatok különböző mechanikai harásoknak közvetlenül kitett szerkezetek. A hatás típusától és nagyságától függően a vakolat felülete pontszerűen lepattoghat, karcolódhat, esetleg kisebb felületen leválhat.


6. Á llványok rendeltetése, fajtái, részei

6.6. ábra. Állványok elemei, megnevezései (homlokzati munkaállvány)

Faállványokat alkotó elemek csak hibátlan, sérülésmentes faanyagokból készülhetnek! Az utóbbi időkben a minőségi építőfa hiánya, ebből adódó magas ára, valamint a faállványok időigényes kialakítása és nehéz variálhatósága miatt előtérbe került a fém- (acél-, alumínium-) állványok alkalmazása. A fémek tartósabbak a fánál, és terhelési szempontból is kedvezőbb a viselkedésük. Az ügyesen kialakított méretrend és kapcsolási lehetőségek következtében sokkal jobban variálhatóak, mint a fa anyagú állványok. Az állványok fő elemei (6.6. ábra): • teherhordó állványszerkezeti elemek; • állványpadozat; • oldalvédelmi elemek (lábdeszka korlát); • állványfólia; • kikötő elemek; • leeresztő elemek; • alapozás. 6.3.1. TEHERHORDÓ ÁLLVÁNYSZERKEZETI ELEMEK

A teherhordó állványszerkezet az állvány rendeltetésének és a statikai, geometriai igényeknek megfelelően kialakított oszlopokból, hossz- és keresztrudakból, valamint merevítőkből álló fa vagy fém vázszerkezet (6.7. ábra). A teherhordó állványszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a különböző hatásokat (mozgások, rezgések, időjárási hatások) figyelembe véve mindig biztonságosan továbbítsa terheit és állékony legyen. A biztonságos teherátadás és az állékonyság csak megfelelő merevítéssel biztosítható. Ezt az állvány teljes hosszában a függőleges és vízszintes elemeket átfogó, átlós merevítő rudak, 93


7. H agyományos állványok

7.2. TALPAS LÉTRAÁLLVÁNY

A talpas létraállvány legfeljebb 4,00 m magasságig történő munkavégzéshez (válaszfal falazáshoz, vakoláshoz, festőmunkákhoz) alkalmazott munkaállvány. A könnyen és gyorsan felállítható fa állványszerkezet tartóeleme a talpas létra (7.8. ábra), amelynek szélessége 80 cm. A talpas létrákat a terheléstől függően 1,50–3,50 m távolságra helyezik el egymástól. A padozatot alkotó pallókat a talpas létra fa- vagy fémfokai tartják. A pallókat a talpas létra fokain min. 15 cm-rel túl kell nyújtani. A létra fokai általában 50 cm-re helyezkednek el egymástól. A felállított létrapárokat andráskeresztekkel merevítik (7.9. ábra). A létrák megfelelő stabilitását ferde támasszal vagy falhozkötéssel lehet biztosítani. A  talajnak való megfelelő teherátadást a talpas létrák alsó részén található pallók/gerendák biztosítják. Az 1,00 m-nél magasabb munkaszinteknél gondoskodni kell az oldalvédelemről is. A korlátfát csavarral vagy kengyelekkel erősítjük a létraszárhoz. A talpas létraállványok munkaszintjén a terhelés legfeljebb 2 kN/m 2 lehet (200 kg/m 2 ).

7.8. ábra. Talpas létraállvány elemei

7.9. ábra. Talpas létraállvány méretei 105


8. Csőállványok

mas. Két fél bilincsből készül, kiváló minőségű rugóacélból. Az állványcsövek hosszirányú toldásához toldóelem (8.6. ábra) áll rendelkezésre. Ez az elem körbefogja a két csatlakozó csövet. A két cső vége a toldóbilincs közepére szerelt válaszfalra fekszik fel. Mindkét irányban egy-egy csavar biztosítja a kapcsolatot. A toldóbilincs húzóerő felvételére nem alkalmas, csak a nyomott csövek, oszlopok kitérését akadályozza meg. Az állványcsövek vízszintes irányú toldásához szorító öv (8.7. ábra) használható. Ezzel az elemmel csak azonos átmérőjű állványcsöveket szabad toldani! A  toldott csövek átfedése 40 cm-nél nem lehet kisebb. Egy toldásba minimálisan 2 szorítóövet kell tenni, hogy a kapcsolat merev legyen.

8.6. ábra. Oszlop toldóelem

8.7. ábra. Szorítóöv

A bilincsek és toldóelemek olyan acélötvözetből készülnek, amelyek ha alumíniummal érintkeznek, akkor kezdenek el rozsdásodni (ún. kontakt korrózió). A függőleges csöveket szintenként, de legalább 4,00 m-ként a falhoz/falnyílásokhoz ki kell kötni. A  megtámasztás csak állékony, szilárd épületszerkezethez történhet. Az állványok szakszerű kikötését a kikötőkar és a kávaszorítók biztosítják. A kampós kikötőkar (8.8. ábra) falszeghez vagy kávaszorítóhoz történő rögzítést tesz lehetővé. A  kávaszorító segítségével az épületek nyílászáróinak káváinál kikötési helyeket hozhatunk létre (8.9. ábra). Itt a kikötőkart ellenanyás csavarral lehet a káva két oldalához szorítani, ehhez csatlakoztatható a kikötés. Az állványszerkezethez külön munkaszintelemek is tartoznak. Az állványpadozat készülhet szorosan egymás mellé illesztett pallókból, illetve az adott állványrendszerhez igazodó keretes vagy fém munkaszinttáblákból, járólapokból. A  pallók rögzítéséhez pallórögzítő kapcsot lehet használni (8.10. ábra). A munkaszintek szélessége min. 60 cm (a szokásos méret a 90 és a 110 cm).

8.8. ábra. Falszeg és kikötőkar

8.9. ábra. Kávaszorító 115


9. K eretes állványok

9.1.4. MEREVÍTŐK

A korszerű rendszereknél csak átlós merevítők szükségesek (9.5. ábra), és csak az első és az utolsó, illetve minden 4. állványmezőben használatosak (például az első, az ötödik és a kilencedik oszlopnál; 9.6. ábra), mert az állvány merevségét a korlátelemek részben biztosítják.

9.5. ábra. Merevítőrúd

9.1.5. PADOZAT

A keretes állványok padozata nem állványpallóból, hanem az adott rendszerhez tartozó padozatokból áll. Ezek a homlokzat mentén folyamatosan, ugrások, magasságkülönbségek, kihagyások stb. nélkül helyezhetők el. Így a munkavégzés biztonsága nagyobb, mint a többi állványnál. A keretes csőállvány munkaszintelemei négyszög keresztmetszetű szelvényből készülnek közbenső keresztmerevítők elhelyezésével. A padozat keretének alsó részén beakasztó fülek találhatók, amelyek a függőleges keretek felső rúdjához pattinthatók.

9.6. ábra. Merevítők lehetséges kiosztása

A padozat általános szélessége 60 centiméter, de van ennél keskenyebb kialakítás is. Létezik fémvázú és fafelületű (9.7. ábra), illetve teljesen alumínium padozat. A fa felülete sérülékeny, bizonyos időközönként karbantartást igényel (felület csiszolása, kezelése, fejvasalat cseréje). A fa járólap védőtetőként is alkalmazható. A járatos szélesség 60 cm, a hosszúság 3,0 m, 2,5 m, 2,0 m, 1,5 m, 1,25 m, 0,72 m. Teherbírása 200 kg/m2.

9.7. ábra. Fémvázú és fafelületű padozat

Az alumínium padozat a csúszásvédelem miatt érdesített felületű (9.8. ábra). A járatos szélesség 60 cm és a hosszúság 2,5 és 3,0 m. Teherbírása 400 kg/m2 (2,5 m), ill. 200 kg/m2 (3,00 m). Általában mindkettő elérhető csapóajtóval és csapóajtó nélkül is. A  csapóajtóval szerelt a létrákkal való közlekedést biztosítja. A padozati elemek az állványzatot a homlokzatra merőlegesen és párhuzamosan merevítik.

9.8. ábra. Alumínium padozat 125


10. Egyéb korszerű fémállványok

10.2. VÉDŐÁLLVÁNYOK

Az összefoglalóan védőállványoknak nevezett szerkezetek felfogó állványként (10.3. ábra), tető védőállványként (10.4. ábra) és védőtetőként is szolgálhatnak. Fő feladatuk nem a munkavégzés számára szükséges hely biztosítása, hanem a munkabiztonság növelése, az anyagok, szerszámok, építőmunkások leesésének megakadályozása. Ezen kívül különböző homlokzati munkáknál is lehet őket alkalmazni.

10.3. ábra. Felfogó állvány

A fém védőállványok szerkezetüket tekintve előre gyártott rácsos konzoltartók és állványpadozati elemek felhasználásával készülnek (ezért konzolállványoknak is hívhatjuk őket). A konzoltartók egymástól mért távolsága legfeljebb 1,50 m lehet. A  munkaszintet előre gyártott keretes deszkatáblák alkotják. Az állványt korláttal és lábdeszkával kell ellátni. Az oldalvédelem elemeit a konzoltartókhoz kapcsolt korlátoszlopok tartják. A konzolos állvány végén külön oldalkorlátot kell felszerelni. A mai korszerű változatoknál a padozat egy összecsukható rácsos konzoltartóhoz van csavarozva. Az összecsukott állapotban levő állvány könnyen szállítható, mert kis helyen elfér.

10.4. ábra. Tető védőállvány 134

Az összecsukottan tárolt állvány összeállításának lépései a következők: 1. A korlát felnyitása, ütközés után felemelés és beakasztás. 2. Minden ponton az emelőlánc beakasztása. 3. Az alsó támasztórudak kihajtása. 4. A függőleges támasztórúd kihajtása és rögzítése. 5. Az épület széleitől a közepe felé haladva a szétnyitott munkaállvány felakasztása a födémbe előre rögzített elemre (10.5. ábra). 6. Ezzel egyidejűleg az alsó támaszok folyamatos kialakítása. 7. Szükség esetén toldó- és sarokelemek beépítése.


11. Á llványok munkavédelmi előírásai

• A függőállvány felhúzó kötélzete függőleges irányban álljon, és a sodronykötelek legalább ötszörösen legyenek túlméretezve. • Az áramütések okozta balesetek elkerülése miatt a beállványozott körzetből el kell távolítani a villanyvezetékeket vagy áramtalanítani kell őket. Az állványépítési munkát végzők részére oktatást kell tartani az állvány típusával, gyártmányával kapcsolatos speciális ismeretekről, a munkavégzésből eredő kockázatokról és azok megelőzéséről. Az állványt szerelni és bontani a szerelési utasításnak megfelelően kell. A szerelési utasítás nem ismerete, valamint az egyéb szükséges ismeretek hiánya senkit sem mentesít a felelősség alól! Az oktatásnak ki kell terjednie: • az állványépítési, -bontási, illetve -átépítési terv megértésére és ismeretére; • az állványépítési, -bontási, illetve -átépítési munkák biztonságos elvégzésére; • a szükséges megelőző intézkedésekre a munkavállalók lezuhanásának, a tárgyak leesésének megelőzése és kiküszöbölése érdekében; • a kedvezőtlen időjárási körülmények között betartandó előírásokra; • minden további, az építéshez, a bontáshoz, illetve az átalakításhoz kapcsolódó veszélyre. 11.6. AZ ÁLLVÁNYOK VIZSGÁLATA, ÁTVÉTELE

Az állványt az arra felhatalmazott személynek (építésvezető, művezető) át kell vizsgálnia: • használatba helyezés előtt; • rendszeresen, meghatározott időközönként (különösen hosszabb idejű használat esetén); • módosítást, használaton kívül helyezést, kedvezőtlen, viharos időjárást követően, földrengés okozta rázkódás esetén vagy minden olyan esetben, amely a szilárdságot vagy a stabilitást befolyásolhatta. A használatbavétel előtti vizsgálatnak ki kell terjednie: • az állvány tervekkel való összehasonlítására, továbbá a vonatkozó előírásoknak való megfelelőségére (anyagminőségek, méretek, csomópontok kialakítása tekintetében); • az állékonyság szempontjából fontos szerkezeti elemek (alapozás, toldások, merevítések, kikötések) helyszíni ellenőrzésére; • a biztonsági berendezések (korlát, középdeszka, lábdeszka, feljárók, terelhetőségi és egyéb feliratok, tűzvédelem, villámvédelem, világítás stb.) szakszerű voltának ellenőrzésére. A vizsgálatokat újra el kell végezni az állvány bármilyen átalakítása, a tervezettől eltérő használat, egyes elemeinek eltávolítása (pl. keresztmerevítők áthelyezése) esetén. A használatban lévő állványok időszakos vizsgálata során ellenőrizni kell az állvány anyagának állapotát (korhadás, esetleges sérülések stb.), továbbá a kapcsolatok teherbírását és merevségét is. Az időszakos vizsgálat során az esetleg károsodott állvány állagának védelmét pótmerevítésekkel, kikötésekkel, illetve a csavarok utánhúzásával kell biztosítani. Az állványon végzett vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell az állványvizsgálati lapon (11.1. táblázat). Ennek másolatát az építési naplóhoz is csatolni kell. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után szabad. 144


12. A z építőipari gépek

12.2. KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ GÉPEK, GÉPLÁNCOK, GÉPSOROK

A szerszám jellegű kisgépeknél a munkaműveleteket kézzel könnyen lehet irányítani. Közös jellemzőjük, hogy a teljesítményüknek az ember által kifejthető erő szab határt, hiszen a gépet kézben biztonságosan kell tartani. Ebbe a csoportba tartoznak a kézi fúrógépek, a gyorsdarabolók, a fűrészgépek (12.2. ábra) stb, amelyekkel a kézzel végzett munkát meg lehet könnyíteni és célszerűen ki lehet egészíteni. Néhány szerszám jellegű kisgéppel többféle művelet is végezhető. A könnyűgépek közepes méretűek, segítségükkel egy vagy több munkafolyamatot lehet elvégezni. Fő jellemzőjük, hogy a munkát a gépi művelet befejezése után kézzel vagy másik berendezéssel kell folytatni. Ide tartoznak pl. az építéshelyi beton- és habarcskeverők, sűrített levegős réselők, vibrációs tömörítő lapok, gyémántfejes fúrók (12.3. ábra). A  kisgépekhez viszonyítva a könnyűgépek nagyobb teljesítményűek. A nehézgépek nagy teljesítményigényű munkafolyamatok elvégzésére alkalmasak. Közös tulajdonságuk, hogy képesek nagy mennyiségű és nagy súlyú anyagok, építőelemek bedolgozására és beépítésére, különleges épületszerkezetek elkészítésére. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző típusú daruk, a földmunkagépek, betonpumpák, telepített betonkeverők, közúti szállító járművek, cölöpfúrók (12.4. ábra) stb. A  nehézgépek telepítését, működtetését, teljesítményének kiválasztását, rendszeres ellenőrzését és karbantartását, az üzemeltető személyzet felkészítését előzetesen meg kell tervezni. Szükség esetén ki kell kérni a gyártók véleményét is. Megjegyezzük, hogy bizonyos technológiai folyamatokat csak ezekkel a gépekkel lehet elvégezni. A gépek teljesítményét akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha az egymás utáni műveleteket gépesítjük. Így jöhetnek létre a gépláncok, automatizált gépsorok, robottechnikával működő gépi berendezések.

12.2. ábra. Kézi fűrészgép használata

12.3. ábra. Gyémántfejes fúrógép

12.4. ábra. Cölöpfúró gép, mixerrel és betonpumpával 149


13. A z anyagmozgatás gépei

13.2.1. JÁRMŰTÍPUSOK

A hagyományos tehergépkocsik rögzített rakfelülettel rendelkeznek. A plató oldalainak kialakítása azonban fix vagy lehajtható is lehet (13.2. ábra).

13.2. ábra. Fix platós ponyvás teherautó

A billenő teherautókon csak ömlesztett anyag szállítására alkalmas teknő alakú felépítmény található (13.3. ábra). A rakfelületet általában a sebességváltóról hajtott hidraulikaszivat�tyú és a hidraulikus munkahenger segítségével hátra (esetleg oldalra) lehet billenteni: így lehet a tenkő tartalmát kiüríteni. A gólyadaruval (13.4. ábra) felszerelt tehergépjárművek előnye, hogy a lerakodó egység a szállítójárművel egybe van építve. A gyári anyagrakodást (felrakodást) az ottani emelőgépek végzik, az építési helyszínen viszont az egységrakatok, darabáruk stb. közvetlenül lerakodhatók.

13.3. ábra. Billenő platós teherautó

13.4. ábra. Gólyadarus teherautó

13.5. ábra. Dömper 176

A dömpereket kizárólag ömlesztett anyagok szállítására használják (13.5. ábra). Általában (a méretükhöz képest) kis tengelytávolságú, nagy teherbírású gépkocsik. A  billenőteknő merevítőbordás, ürítése hidraulikus hengerek segítségével történik. Nagy befogadóképességű dömperekkel a bányákban dolgoznak; a nagy tengelyterhelés miatt nem vehetnek részt a közúti forgalomban. Az építési munkahelyeken kis teljesítményű dömpereket használnak. A tartályos tehergépjárműveket az építőipar ömlesztett poranyag vagy folyadék szállítására alkalmazza. Az építőanyagok közül elsősorban cement és mészhidrát szállításánál használatosak. Megtöltésük és ürítésük sűrített levegő segítségével történik. Általában nyerges kialakításúak (13.6. ábra). Pótkocsikkal növelni lehet az anyagszállítás hatékonyságát, hiszen az ilyen szerelvények nagy mennyiségű falazóanyagok, cserepek, zsákos anyagok stb. szállítására alkalmasak (13.7. ábra). Ezeket többségében egységrakatokba csomagolva forgalmazzák, így rakodásuknál targoncákat, villás emelőket kell hasz-


14. Falazó -, vakolómunkák eszközei, gépei

14.4. ábra. Kézi habarcskeverő és különböző keverőszárak

Kisebb mennyiségű keverékanyagok, habarcsok elkészítésére alkalmasak. A  különböző szárak eltérő típusú, illetve anyagminőségű habarcsok előállítására használhatók. 14.2. A FALAZÁS ESZKÖZEI, GÉPEI 14.2.1. KÉZI SZERSZÁMOK

A falszerkezetek építése során a felhasználandó falazóelemektől és az alkalmazott technológiától függően többféle eszközt, szerszámot, gépet lehet használni. A falazási munka legfontosabb szerszámai (14.5. ábra): • kőműveskanál (a); • kőműveskalapács (b); • kőművesserpenyő (c); • vízmérték (d); • gumikalapács (e); • falazózsinór (f); • derékszög (g); • függőón (h); • ácsceruza (i); • mérőszalag (j); • mérővessző (k); • sorosztó léc.

14.5. ábra. Kézi falazószerszámok 190

A jó kivitelezés előfeltétele, hogy a megfelelő szerszámok, felszerelések, gépi berendezések a munka megkezdése előtt rendelkezésre álljanak.


Falazás vakolás 3  

Falazás vakolás 3

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you