Issuu on Google+

Tartalomjegyzék 1. Ablakok és erkélyajtók...........................................................................................................................5 1.1. Egyrétegű gerébtokos ablak...................................................................................................................5 1.2. Kapcsolt gerébtokos ablak................................................................................................................... 16 1.3. Kapcsolt gerébtokos erkélyajtó............................................................................................................ 33 1.4. Redőnyös ablak....................................................................................................................................39 1.5. Egyesített szárnyú ablak......................................................................................................................44 1.6. Vastagított szárnyú erkélyajtó............................................................................................................. 51 1.7. Korszerűsített egyesített szárnyú ablak............................................................................................... 55 1.8. Egyesített szárnyú erkélyajtó...............................................................................................................62 1.9. Fokozott légzárású egyesített szárnyú ablak........................................................................................69 1.10. Hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetek...........................................................................................69 1.11. Hőszigetelő üvegezésű erkélyajtó.......................................................................................................86 2. Ajtók......................................................................................................................................................93 2.1. Válaszfalba épített (belső) ajtótokok....................................................................................................94 2.1.1. Peremes pallótok...............................................................................................................................94 2.1.2 Ragasztott pallótok............................................................................................................................99 2.1.3 Hevedertok, függönytok.................................................................................................................. 106 2.2. Épületek főfalaiba építhető ajtótokok................................................................................................ 112 2.2.1. Gerébtok......................................................................................................................................... 112 2.2.2 Utólag szerelhető ajtótokok............................................................................................................. 116 2.2.3. Vésett ajtók..................................................................................................................................... 121 2.2.4. Lemezelt ajtólapok......................................................................................................................... 125 2.2.5. Öszeépített (tok+szárny) ajtószerkezetek....................................................................................... 127 3. Ülő-fekvő bútorok.............................................................................................................................. 151 3.1. Ülőbútorok......................................................................................................................................... 151 3.2. Fekvőbútorok..................................................................................................................................... 165 4. Falépcsők............................................................................................................................................. 175 4.1. A falépcsőkkel kapcsolatos alapfogalmak......................................................................................... 175

180


1. Fejezet

Ablakok és erkélyajtók

1.14. ábra. Kapcsolt gerébtokos ablak vízszintes tokosztóval, felül nyíló, alul bukó szárnyak esetén

23


Ablakok és erkélyajtók

1.22. ábra. Kapcsolt gerébtokos ablak csomópontja

32

1. Fejezet


Ablakok és erkélyajtók

1.38. ábra. Vastagított szárnyú erkélyajtó csomópontjai

54

1. Fejezet


1. Fejezet

Ablakok és erkélyajtók

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy ezek, az egyesített szárnyú szerkezetek kevesebb fajlagos fűrészáru felhasználással állíthatóak elő. A kapcsolt gerébtokos szerkezeteknél - a tokosztóktól eltekintve a tokok mindig 65 × 40, a szárnyak pedig 50 × 40 mm szelvényméretűek voltak! Ez a gyártás során technológiai előny, a keresztmetszeti megmunkálásnál a technológia szinte nem igényel gépállítást. Ezzel szemben a Teschauer ablakoknál, eleve a szerkezet kialakítása miatt a külső és belső tok illetve külső és belső szárny keresztmetszete nem lehet azonos szélességű! Továbbá, ha a 3. sz. csomópont szelvényméreteit megnézzük, már látszik, hogy belső tok (62 mm) és belső szárny ( mm) alsó vízszintes darabjai eltérnek keresztmetszetben a többitől. A sokféle szelvényméretet szaporítják természetesen a vízszintes és függőleges tokosztók különféle szélességi méretei is. A 2 mm-es működési hézagok a 3 db ütközéssel, igen jó minőségű anyagot, és nagyon pontos gépi megmunkálást igényelnek. Mindez magas színvonalú technológiai figyelmet komoly gyártásszervezést igényel, de a gépállítási időket mégsem lehet jelentősen csökkenteni. Ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat a gyártás során ne kelljen elviselni, és megfelelő hőszigetelésű terméket lehessen előállítani született meg a következőkben ismertetett korszerűbb, újabb egyesített szárnyú ablakszerkezet.

1.7. korszerűsített EGYESÍTETT SZÁRNYÚ ABLAK Ezt a terméket az 1.39.-1.43. axonometrikus ábrákon tanulmányozhatjuk első lépésként. Alapvetően megmaradt a hagyományos Teschauer ablak szerkezete, fixen összépített tokok, szétcsavarozható szárnyak. Látjuk, hogy az alsó vízszintes darabok csapadékvíz elvezetését nem további aljazás kialakításával és ebből következő szelvényméret növeléssel, hanem egy részben a szárnyra, részben a tokra szerelt fém-műanyag (lágy PVC) kombinációjú, extrudált vízvetővel oldották meg, amely a vízelvezetésen kívül némi szigetelési funkciót is ellát. Az alapszerkezetet az 1.44. ábra 1.-2.-3. sz. csomópontjain látjuk. Az 1.-2. sz. csomóponti rajzról leolvasható, hogy tokok szimpla, a szárnyak kettős ollós csapokkal épülnek össze. A szelvényméretnél itt találkozunk először a nyílászárók között 42 mm-es anyagvastagsággal! Ez azt vonja maga után, hogy a szárnyak aljazásának mérete 15 × 24 mm méretű lesz. Így a nyitás közben a tokból kiforduló szárnynak nagyobb működési hézagra lesz szüksége, tehát 11 mm felütközés és 4 mm működési hézag jellemzi a szerkezetet. A külső szárnynál a könnyebb kinyithatóságot még 1 mm-es ferdeség is tovább fokozza. A külső és belső tokok összeépítésénél keletkező aljba a szárnyak rugalmasan ütköznek, a külső szárny aljazásának élébe húzott horonyba ragasztással rögzített „embrió” profilú tömítő segítségével. A külső tokba húzott páralevezető horony 12 mm szélessége megegyezik a csap vastagságával, ez is könnyíti a gyártást, nincs szükség a csap „leszúrására”. A két szárny csatlakozó élét 2 × 45°-ban letörik, hiszen ezek oldható kötéssel épülnek össze, nem feltétlenül fognak tökéletesen egy síkba kerülni. A két, már összeragasztás után egyszerre körbemart élű tok külső éle nem kell, hogy a csapok kiosztásához alkalmazkodjon, és a tagolt él a sorolóléchez való csatlakozást biztosítja!

55


1. Fejezet

Ablakok és erkélyajtók

1.9. FOKOZOTT LÉGZÁRÁSÚ EGYESÍTETT SZÁRNYÚ ABLAK Ezt a szerkezetet csak a „történelmi hűség” kedvéért mutatjuk be. Egy, az egyesített szárnyú és a hőszigetelő üvegezésű ablakok közötti átmeneti szerkezetet ismerhetünk meg az 1.51. ábra 1.-2. csomóponti rajzain. Az eddig megismert egyesített szárnyú szerkezetek szelvényméreteitől lényegében nem eltérő sem a tok, sem pedig a szárny. A szélesebb belső szárny és keskenyebb belső tok méret a hőszigetelő ablakoknál elterjedten alkalmazott vasalatok (bukó-nyíló rendszerek) 11 mm-es megnövekedett helyigényéből adódik. Tulajdonképpen 11 mm a „működési hézag”; és a belső szárny aljazásába a vasalat számára 14 × 9 mm-es árkot kellett marni. De még változatlanul külön-külön gyártják le a külső-belső tokot (ollós csappal) és a szárnyat (dupla ollós csappal), mint keretet. A szembeszökő különbség az üveg biztonságosabb elhelyezése, ami főleg a magas épületeknél a külső üveget rögzítő tapasz elöregedése esetén a magasban viszonylag nagyobb nyomáskülönbségek miatti esetleges üvegkiesést akadályozza meg. Ez azt jelenti, hogy a külső szárnyat is az épület belseje felől aljazzák ki, szinte a belső szárny tükörképeként. Az üveget tehát ebbe is beszegező léccel rögzítik, ezért ha azt akarjuk, hogy a két - csak csavarozással összehúzott - szárny között a levegő, por, stb. ne cirkuláljon akadálytalanul, az üvegbeszegező léceket az 1.51. ábrán bemutatott módon az egymáshoz csatlakozó éleiken aljazzuk ki.

1.10. HŐSZIGETELŐ ÜVEGEZÉSŰ ABLAKSZERKEZETEK A hőszigetelő üvegezésű ablak, ajtó, illetve szakipari falszerkezetek, két vagy több síküvegből, távolságtartóval légmentesen összeépített üvegtáblákkal beüvegezett keretszerkezetekből épülnek fel. Ez az üvegszerkezet forradalmasította a tok, de elsősorban a szárny szerkezeti kialakításának lehetőségét! Nincs többé szükség a szárnyak bonthatóságára, mert a légmentesen összeépített üvegtáblák közé szennyeződés nem kerülhet, nem kell belső üvegfelületeket tisztítani! Ezek az üvegtáblák azonban igen kényesek az anyag vetemedésére (1500 mm hosszon 1 mm a maximálisan megengedett mértéke)! A viszonylag vastag (leggyakrabban 20 mm) összeépített üvegtáblákat nem lehet 40-45 mm vastagságú keretszerkezetbe beépíteni. A vastagabb szelvény, pedig mint tudjuk, még hajlamosabb a vetemedésre. Ezért kézenfekvő a megoldás, a tokok és szárnyak szerkezetét vastagságban toldott, rétegtoldott, vagy ahogy a szakzsargonban elterjedt, „tömbösített” alapanyagból állítják elő. Ennek a vetemedésmentességen kívül, a sokkal gazdaságosabb anyagkihozatal az előnye. Általában a szárnyakat három, a tokokat két rétegből toldják sima illesztéssel, vagy bigézéssel (ez gyártónként és termékekként eltérő lehet). A vastagító toldásnál eleve figyelnek arra, az összeépített szelvény már a keresztmetszeti megmunkálás előtt kövesse a leendő profilt. A hármas rétegtoldásnál pedig mód van arra is, hogy még igényesebb munkák esetében is a középső réteg, még akár szárny alkatrészben is hossztoldott legyen!

69


Faipari szerkezettan szakrajz 2