Issuu on Google+

Tartalomjegyzék 1. Mértani alapfogalmak. ......................... 5 1.1. Mértékegységek, a mérés........................ 5 1.2. A műszaki rajz eszközei, rajzi szabványok...................................... 9 1.2.1. Rajzeszközök........................................ 9 1.2.2. Szabványos papírméret.......................11 1.2.3. Építészeti rajzokon alkalmazott vonalak, vonalvastagságok................ 13 1.2.4. A méretarányok.................................. 14 1.2.5. A szabványírás................................... 16 1.3. Geometriai alapfogalmak...................... 18 1.3.1. Síkgeometriai alapfogalmak............... 18 1.3.1.1. Szögek.............................................. 20 1.3.1.2. Síkidomok osztályozása.................. 22 1.3.1.3. A kör és részei................................. 28 1.3.2. Síkmértani számítások...................... 30 1.3.2.1. Háromszögek területe, kerülete...... 38 1.3.2.2. Pitagorasz-tétel................................ 39 1.3.2.3. Szögfüggvények.............................. 41 1.3.2.4. Négyszögek kerülete, területe......... 43 1.3.2.5. A kör geometriai adatainak számítása.......................................... 45 1.3.3. Térgeometriai számítások.................. 46 1.3.3.1. A síklapú testek és származtatásuk................................ 46 1.3.3.2. A forgástestek és származtatásuk... 51 1.4. Ábrázolási rendszerek........................... 54 1.4.1. Vetületi ábrázolás............................... 54 1.4.1.1. A vetületi ábrázolás elemei, módszerei.......................................... 54 1.4.1.2. A pont ábrázolása............................ 57 1.4.1.3. Az egyenes ábrázolása.................... 57 1.4.1.4. A síkok ábrázolása vetületekkel...... 57 1.4.1.5. Síklapú testek ábrázolása................ 58 1.4.2. Az axonometrikus ábrázolás fogalma, fajtái..................................... 66 1.4.2.1. Az egyméretű axonometria............. 66 1.4.2.2. A kétméretű axonometria............... 67 1.4.2.3. A frontális axonometria.................. 68 1.4.2.4. A síklapú testek ábrázolása............. 68 1.4.2.5. Kocka ábrázolása............................ 69 1.4.2.6. Hasáb axonometrikus ábrázolása... 70 1.4.2.7. Gúla axonometrikus ábrázolása...... 70

1.4.3. A perspektivikus ábrázolás................ 74 1.4.3.1. A perspektív rendszer felépítése..... 74 1.4.3.2. A perspektív képek megszerkesztése.............................. 75 2. Geodéziai alapfogalmak, egyszerű

helyszíni mérések , kitűzések. ..................

81 2.1. Függőleges és vízszintes irányok ellenőrzése............................................ 82 2.1.1. Függő.................................................. 82 2.1.2. Libella................................................ 82 2.2. Vízszintes mérések............................... 83 2.2.1. Vaskeretes mérőszalag....................... 83 2.2.2. Kéziszalagok...................................... 83 2.2.3. Mérővessző........................................ 84 2.2.4. A távolság mérése.............................. 84 2.2.4.1. Hosszmérés..................................... 84 2.2.4.2. Távmérés......................................... 88 2.3. Területmérések...................................... 89 2.4. Szögmérés eszközei.............................. 91 2.4.1. Hagyományos teodolit....................... 91 2.4.2. Digitális teodolit................................ 91 2.5. Magasságmérő eszközök és módszerek............................................. 92 2.5.1. Magassági alappontok........................ 92 2.5.2. Szintezőlécek..................................... 93 2.5.3. A szintezés elve, műszerei................. 93 2.5.3.1. Közlekedőcsöves szintező............... 93 2.5.3.2. Optikai szintezők............................ 96 2.5.3.3. Elektronikus szintezőműszerek...... 96 2.5.3.4. Lézerszintezők................................ 96 2.6. Egyszerű kitűzési feladatok.................. 98 2.6.1. Kitűzőrúd........................................... 98 2.6.2. Egyenes vonalak kitűzése.................. 98 2.6.2.1. Egyenes kitűzése beintéssel............ 99 2.6.2.2. Egyenes kitűzése beállással........... 99 2.6.2.3. Egyenes kitűzése segédkitűzőrudakkal...................... 99 2.6.3. Egyenesek metszéspontjának kitűzése............................................ 100 2.6.4. Párhuzamos egyenes kitűzése mérőszalaggal.................................. 100 2.6.5. Szögek kitűzése mérőszalaggal...... 100 417


2.6.5.1. Derékszög kitűzése....................... 100 2.6.5.2. 45° kitűzése mérőszalaggal...........101 2.6.5.3. 60° és 30° kitűzése mérőszalaggal................................101 2.6.6. Szögtükör......................................... 103 2.6.7. Szögprizma....................................... 103 2.6.7.1. Egyenesbe állás szögprizmával..... 103 2.6.7.2. Talppontkeresés szögprizmával.... 104 2.6.7.3. Derékszög kitűzése szögprizmával................................ 104 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 106 3. Szabadkézi vázlatkészítés................. 109 3.1. A szabadkézi rajz eszközei................. 109 3.2. A vizuális nyelv alapelemei, a forma és a törvényszerűségek....................... 109 3.3. Vonalgyakorlatok és betűírási gyakorlatok..........................................111 3.4. Síklapú és forgástestek ábrázolása......117 3.5. Épületek, építmények rajzai.................121 4. Az építészeti dokumentáció részei.... 127 4.1. Az építészrajzokon használt jelölések.............................................. 127 4.1.1. A szabványos anyagjelölések........... 127 4.1.2. Az ajtó és ablak szerkezetek jelei.... 128 4.2. Az építészeti rajz formai követelményei......................................132 4.3. Az épületek tervezésének folyamata.. 140 4.4. Az épület tömege.................................141 4.5. Az építési folyamat dokumentumai.....142 4.5.1. Elvi építési engedély.........................142 4.5.2. Telekalakítási engedély.....................143 4.5.3. Építési engedély................................143 4.5.4. Bontási engedély...............................145 4.5.5. Használatbavételi engedély...............145 4.5.6. Fennmaradási engedély....................145 4.5.7. Rendeltetés-megváltoztatási engedély............................................ 146 4.5.8. Kivitelezési tervdokumentáció........ 146 Kérdések és gyakorlófeladatok..................147 4.6. A tervrajzok és terviratok csoportosítása, típusai......................... 150 4.6.1. Az építész tervrajzok........................ 150 4.6.2. A statikus tervrajzok........................152 4.6.3. Az épületgépész tervrajzok...............153 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 164 418

4.7. Az építész rajzok elkészítése................170 Kérdések és gyakorlófeladatok..................179 5. Az építési helyszín................................181 5.1. Az építési helyszín típusai, jellegzetességei, tájékozódás................181 5.2. Az építési helyszín elemei...................183 5.2.1. Munkások..........................................183 5.2.2. Telepített gépek.................................185 5.2.3. Mobil gépek......................................185 5.2.4. Segédüzemek....................................186 5.2.4.1. Betonüzem......................................186 5.2.4.2. Ácstelep..........................................186 5.2.4.3. Vastelep..........................................187 5.2.4.4. Habarcstelep...................................187 5.2.4.5. „Csőkert” és/vagy lakatosműhely................................187 5.2.4.6. Villanyszerelő műhely...................187 5.2.4.7. Festőműhely és raktár....................187 5.2.4.8. Üvegesműhely és raktár.................188 5.2.4.9. Asztalosműhely..............................188 5.2.5. Raktárak, tárolók..............................188 5.2.6. Felvonulási épületek..........................188 5.2.7. Ideiglenes utak és burkolatok............188 5.3. Az építési terület felmérése, területmérés......................................... 190 5.3.1. Manuálé............................................ 190 5.3.2. Átlós területfelmérés.........................191 5.3.3. Derékszögű koordinátamérés...........191 5.3.4. Területszámítás................................ 192 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 194 6. Az építőipari szakmák......................... 195 6.1. Az építési munka jellege..................... 195 6.2. Az építőipar szakterületei................... 195 6.3. A beruházási folyamat résztvevői, feladataik és szerepük......................... 196 6.4. A kivitelezésben résztvevő szakmák.. 202 6.5. Az építési munkák sorrendje.............. 206 6.6. A pályaalkalmasság kérdései...............210 6.7. Szakmatanulási és továbbtanulási lehetőségek...........................................210 Kérdések és gyakorlófeladatok..................212 7. Építési technológiák, építési módok..213 7.1. Tartószerkezeti rendszerek...................214 7.2. Falas építési rendszerek.......................214


7.2.1 Kiselemes építési mód.......................214 7.2.2. Blokkos építési mód..........................216 7.2.3. Panelos építési mód...........................217 7.2.4. Öntött betonfalas építés....................219 7.3. Vázas építési rendszerek..................... 220 7.3.1. Monolit vasbeton vázas építési mód........................................ 220 7.3.2. Előre gyártott vasbeton vázas építési mód.............................. 222 7.3.3. Könnyűszerkezetes építés................ 225 7.3.4. Acélvázas csarnokok........................ 227 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 228 8. Szerszámok és segédeszközök.............231 8.1. A kalapácsok........................................231 8.2. Fűrészek.............................................. 232 8.3. Hasítószerszámok............................... 233 8.4. Fogók................................................... 234 8.5. Csavarhúzók........................................ 234 8.6. Fúrók és fúróbetétek........................... 235 8.7. Ecsetek és kefék.................................. 236 8.8. Hengerek, festőpárnák........................ 236 8.9. Kaparás, festékeltávolítás, glettelés és simítás eszközei.............................. 236 8.10. A tapétázás eszközei......................... 237 8.11. Kőművesszerszámok......................... 237 8.12. Burkolószerszámok........................... 238 8.13. Egyéb szerszámok, eszközök............ 239 9. Az építéshez szükséges anyagok.........241 9.1. Kőzetek.................................................241 9.2. Adalékanyagok................................... 242 9.3. Kötőanyagok....................................... 243 9.4. Habarcsok............................................ 244 9.5. Különböző típusú betonok.................. 245 9.6. Beton, vasbeton építőelemek.............. 246 9.7. Pórusbeton építőelemek...................... 246 9.8. Égetett agyagtermékek....................... 247 9.9. Mázas égetett agyagáruk.................... 248 9.10. A faanyagok....................................... 248 9.11. A fémek.............................................. 249 9.12. Műanyagok........................................ 250 9.13. Hőszigetelő anyagok.......................... 250 9.14. Vízszigetelő anyagok......................... 251 9.15. Festékek, lakkok és zománcok.......... 252 9.16. Segédanyagok.................................... 252 9.17. Kittek, tapaszok, szilikonok.............. 253 9.18. Üveg................................................... 253

9.19. Az építőanyagok kiválasztása........... 254 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 257 10. Az építőanyagok tulajdonságai....... 259 10.1. Fizikai és szilárdsági tulajdonságok..................................... 259 10.2. Halmazállapotok............................... 259 10.3. Súly, súlymérés................................. 260 10.4. Tömeg, tömegmérés.......................... 261 10.5. Térfogat, térfogatmérés..................... 262 10.5.1. Szilárd anyagok térfogatának mérése............................................. 262 10.5.2. Folyékony anyagok térfogatának mérése............................................. 263 10.6. Sűrűség.............................................. 264 10.6.1. Testsűrűség..................................... 264 10.6.2. Halmazsűrűség.............................. 266 10.6.3. Tömörség és porózusság................ 266 10.6.4. Sűrűség meghatározása.................. 267 10.7. Hidrotechnikai tulajdonságok........... 267 10.7.1. Víztartalom..................................... 268 10.7.2. Vízfelvevő képesség/vízfelvétel..... 268 10.7.3. Nedvességfelvétel........................... 268 10.7.4. Vízzáróság...................................... 268 10.7.5. Lágyulási tényező........................... 269 10.7.6. Páradiffúzió.................................... 269 10.7.7. Fagyállósági tulajdonságok............. 269 10.8. A hőmérséklet, hőmérsékletmérés............................. 270 10.9. Hőtechnikai tulajdonságok............... 270 10.9.1. Hővezetés........................................ 271 10.9.2. Hőáramlás...................................... 272 10.9.3. Hősugárzás..................................... 272 10.9.4. Hőátbocsátási tényező.................... 272 10.9.5. Hőfokesési diagram........................ 276 10.9.6. A hőtágulás..................................... 277 10.9.7. Fajhő................................................ 279 10.10. Tűzállóság....................................... 280 10.11. Megmunkálhatóság......................... 280 10.12. Akusztikai tulajdonságok............... 281 10.13. Szilárdsági tulajdonságok............... 282 10.13.1. A húzószilárdság........................... 284 10.13.2. A nyomószilárdság....................... 285 10.13.3. A hajlítás....................................... 286 10.13.4. A nyírószilárdság.......................... 287 10.13.5. A fáradás....................................... 287 10.13.6. Az alakváltozás............................ 288 Kérdések és gyakorlófeladatok................. 290 419


11. A szállítóeszközök fajtái, a szállítás, raktározás dokumentumai.293 11.1. Tehergépkocsik.................................. 293 11.1.1. Tehergépkocsik csoportosítása....... 296 11.2. Szállítószalagok................................. 297 11.3. Törmelékcsúszdák............................. 298 11.4. Rakodógépek, kisdömperek.............. 298 11.5. Villás targoncák................................ 299 11.6. Csörlők.............................................. 300 11.7. Felvonók............................................. 300 11.8. Daruk................................................. 301 11.8.1. Billenő gémes daruk....................... 302 11.8.2. Futómacskás daruk........................ 302 11.8.3. Különleges daruk........................... 303 11.8.4. Az autódaruk.................................. 303 11.8.5. A daruk biztonságtechnikája......... 304 11.9. Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás dokumentumai................................... 304 11.9.1. Szállítási szerződés, szállítólevél . . 304 11.9.2. Fuvarozási szerződés, fuvarlevél... 307 11.9.3. Szállítmányozás.............................. 308 11.10. Az árubeszerzés folyamata, a raktározás dokumentumai.............310 11.10.1. Árubeszerzés..................................310 11.10.2. Áruátvétel......................................310 11.10.3. Raktározás, készletezés.................311 11.10.4. Áruk, eszközök kiadása.................311 11.10.4.1. Anyag-kivételezési bizonylat......311

12.1.3.4. Anyagok, eszközök, berendezések eltulajdonítása elleni védelem......319 12.1.3.5. Tűzeset......................................... 320 12.1.3.6. Munkabaleset.............................. 320 12.1.3.7. Rendkívüli események bekövetkezése, kármegelőzés....................321 12.2. Építéshelyi kapcsolattartás................321 12.2.1. Építéshelyi adminisztráció, építési és felmérési napló................ 322 12.2.1.1. Építési napló................................ 322 12.2.1.2. Felmérési napló........................... 324 12.3. A kivitelezés befejező szakasza........ 327 12.3.1. Készre jelentés................................ 327 12.3.2. A munkák teljesítés-igazolási rendszere, elszámolása................... 327 12.3.3. Üzempróbák, próbaüzem.............. 328 12.3.4. Műszaki átadás-átvétel...................331 12.3.5. Levonulás........................................332 12.3.6. Technológiai szerelés, berendezés, felszerelés....................333 12.3.7. Használatbavétel............................. 334 12.3.8. Üzembe helyezés............................ 334 12.3.9. Aktiválás.........................................335 12.4. Az építési munkák időtervezése........335 12.4.1. Az időtervezés okai.........................335 12.4.2. Az időtervezés alapfogalmai......... 336 12.4.3. Az építési munkáknál alkalmazott ütemtervek fajtái..............................337

11.10.4.2. Kizárólagos személyi használatra kiadott eszközök nyilvántartása.............................312 11.10.4.3. Közös használatra kiadott eszközök nyilvántartása.............312 11.10.4.4. Kihordási időre kiadott munkaruha nyilvántartása..........312 Kérdések és gyakorlófeladatok..................313

12.4.3.1. Vázlatos ütemterv........................ 338 12.4.3.2. Generálütemterv......................... 340 12.4.3.3. Részletes ütemterv...................... 342 12.4.3.4. Az erőforrás-ütemtervek............. 346 12.4.4. Az időtervek ábrázolási módjai..... 346 12.4.4.1. Numerikus (táblázatos) ütemtervek................................... 346 12.4.4.2. Sávos ütemterv............................ 347 12.4.4.3. Ciklogram................................... 347 12.4.4.4. Hálós ütemtervek........................ 349 Kérdések és gyakorlófeladatok..................352

12. Építésszervezési ismeretek alapjai..315 12.1. A megvalósítás helyszíni előkészítése.........................................315 12.1.1. A felvonulás előkészítése.................315 12.1.2. Munkaterület átadás-átvétel...........316 12.1.3. A tényleges felvonulás.....................317 12.1.3.1. Régészeti leletek ..........................318 12.1.3.2. Robbanóanyag, lőszer fellelése....319 12.1.3.3. A talaj vegyi anyagokkal való szennyezettsége............................319 420

13. Épületszerkezeti ismeretek. ............355 13.1. Az épületszerkezetek fogalma...........355 13.2. Az épületszerkezetek csoportosítása....................................355 13.3. Az épületszerkezetekkel szembeni követelmények.................................. 356 13.4. Földmunkák...................................... 356


13.5. Alapok, alapozási munkák.................357 13.5.1. Síkalapok.........................................357 13.5.2. Mélyalapok......................................358 13.6. Nedvesség elleni szigetelések............359 13.7. Falszerkezetek....................................361 13.7.1. A falszerkezetek építése...................361 13.7.2. A falazás előmunkálatai..................361 13.7.3. A falazás szabályai..........................361 13.8. Áthidalók és koszorúk...................... 363 13.8.1. Az áthidalók terhei és teherátadása.................................... 364 13.8.1.1. Egyenes áthidalások.................... 364 13.8.1.2. Íves áthidalások........................... 364 13.8.2. Koszorúszerkezetek....................... 365 13.9. Födémszerkezetek............................. 367 13.10. A boltozatok.................................... 369 13.11. Zsaluzatok........................................ 369 13.12. Betonozási munkák......................... 372 13.12.1. Betonkészítés................................ 372 13.12.2. Vasbeton....................................... 373 13.12.3. Vasbeton szerkezetek....................374 13.12.3.1. Vasbeton oszlopok, pillérek........374 13.12.3.2. Vasbeton gerendák.....................374 13.12.3.3. Vasbeton lemezek.......................375 13.12.3.4. Vasbeton falak............................375 13.13. Ácsmunkák...................................... 377 13.14. Tetőszerkezetek............................... 377 13.14.1. Fedélidomok és részeik................. 377 13.14.2. A fedélidomok fajtái..................... 378 13.14.3. A tetők meredeksége.................... 378 13.14.4. A fedélszerkezet típusai................ 378 13.14.4.1. Üres fedélszerkezet.................... 379 13.14.4.2. Torokgerendás fedélszerkezetek........................ 379 13.14.4.3. Állószékes fedélszerkezetek...... 379 13.15. Tetőfedések...................................... 380 13.15.1. Hódfarkú cserépfedések................381 13.15.2. Betoncserép fedések......................381 13.15.3. Bitumenes zsindelyfedések...........381 13.16. Lapos tetők...................................... 383 13.17. A válaszfalak................................... 385 13.17.1. A válaszfalak osztályozása........... 385 13.17.2. Elemekből épített válaszfalak....... 385 13.17.2.1. Tömör téglából készült válaszfalak................................. 385

13.17.2.2. Válaszfallapokból készített válaszfalak................................. 385 13.17.2.3. Építőlemezekből szerelt válaszfalak................................. 386 13.17.3. Homogén válaszfalak.................... 386 13.17.4. Panel válaszfalak........................... 386 13.18. Aljzatbetonok ................................. 387 13.19. A gépészeti és villamos alapvezetékek kiépítése................... 388 13.20. Beltéri vakolatok............................. 388 13.21. Beltéri burkolatok............................ 390 13.21.1. Hideg padlóburkolatok................. 390 13.21.2. Hideg falburkolatok.......................391 13.21.3. Meleg padlóburkolatok..................391 13.21.3.1. Fapadlók......................................391 13.21.3.2. Műanyag padlóburkolatok......... 392 13.21.3.3. Szőnyegpadlók........................... 393 13.21.3.4. Linóleum padlóburkolatok........ 393 13.21.4. Meleg falburkolatok...................... 393 13.21.5. Szerelt padlók és álmennyezetek.. 393 13.22. Festő-, mázoló- és tapétázómunkák............................... 395 13.22.1. Felületkiegyenlítés....................... 395 13.22.2. Mészfestés.................................... 396 13.22.3. Enyves festés................................ 396 13.22.4. Műgyanta festékek....................... 397 13.22.5. Fafelületek kezelése..................... 398 13.22.6. Mázolómunkák............................ 399 13.22.7. Tapétázás...................................... 399 13.23. Külső vakolások.............................. 402 13.23.1. Nemes vakolatok.......................... 402 13.23.2. Vékony vakolatok......................... 403 13.24. Külső burkolatok............................. 404 13.24.1. Téglaburkolatok............................ 404 13.24.2. Kő- és kőlap burkolatok............... 405 13.24.3. Kerámia lapburkolatok................. 405 13.25. Épületasztalos szerkezetek.............. 407 13.26. Épületlakatos munkák.................... 408 13.27. Kovácsoltvas szerkezetek................ 408 13.28. Bádogos szerkezetek....................... 409 13.29. Kő anyagú szerkezetek.................... 409 13.30. Műkő szerkezetek........................... 409 13.31. Épületszobrász munkák....................410 Kérdések és gyakorlófeladatok..................412

421


Tudorív szerkesztése 1. Rajzoljon egy egyenest és vegye fel rajta az l = 80 mm nyílásközt! Szerkes�sze meg az így kijelölt szakasz felező merőlegesét! 2. A nyílásközt ossza három egyenlő részre! A körzőt szúrja a harmadoló pontokba és l/3 sugárral rajzoljon két kört! 3. A körök O1 és O2 középpontján keresztül rajzoljon függőleges egyeneseket! Az egyenesek és a körívek metszéspontjaiban megkapja az ívet lefedő körívek O3 és O4 középpontjait. A tudorívet négy körív segítségével rajzolhatja meg az O1 és O2, illetve az O3 és O4 pontokból, R1 és R2 sugárral.

Körcikk boltív szerkesztése 1. Rajzoljon egy egyenest és vegye fel rajta az l = 70 mm nyílásközt! Szerkes�sze meg a kijelölt szakasz felező merőlegesét! 2. A nyílásközt körzőnyílásba véve szerkesszen a nyílásba egy, a csúcsára állított egyenlő oldalú háromszöget! 3. A háromszög O csúcspontjából l sugárral megrajzolható a körcikkboltív lefedő köríve.

RGY 10. A fenti rajzfeladatok a leggyakoribb boltív alakzatok szerkesztési lépéseit mutatják be. A megadott méretekkel végezze el a szerkesztéseket a leírás alapján! A körívek rajzolásánál ügyeljen arra, hogy az ívek és az egyenesek pontosan találkozzanak! A szerkesztés befejezése után (HB vagy B) ceruzával húzza ki rajzait!

31


1.3.2. Síkmértani számítások 1.3.2.1. Háromszögek területe, kerülete Általános háromszögnek neveztük azokat a háromszögeket, amelyeknek mindhárom oldala különböző hosszúságú. Ekkor a háromszög kerülete (1.31. ábra): K = a + b + c. Ha már két oldal egyenlő, akkor egyenlő szárú háromszögről beszélünk és a harmadik oldal a háromszög alapja. Ekkor a kerület: K = a + 2b.

1.31. ábra. Háromszögek kerülete

Ha minden oldal egyenlő hosszúságú, akkor egyenlő oldalú vagy szabályos háromszögről beszélünk, amelynek kerülete: K = 3 · a. A háromszögek területének kiszámítására több képlet is ismert. Leggyakrabban a következőt használjuk:

vagyis a háromszög területe az oldal és a hozzá tartozó magasság szorzatának fele (1.32. ábra). A területképletből a terület és az oldal ismeretében ki számíthatjuk az oldalhoz tartozó magasságot is. 1.32. ábra. Különböző háromszögek magasságvonala

GYF 5. Számítsa ki az 1.33. ábrán látható háromszögek kerületét és területét! Az ABC általános háromszög kerülete: K = a + b + c = 8,1 + 7,3 + 4,7 = 20,1 cm. Területe:

A DEF háromszög kerülete: K = a + b + c = 4,1 + 4,91 + 2,7 = 4,91 cm. A derékszögű háromszög esetében a c és a oldal egyben magasság is, így a terület: 1.33. ábra. Különböző háromszögek adatai 38


RGY 23. A bal oldalon két csonkolt test axonometrikus képét látja. Ábrázolja mindhárom axonometrikus tengelyrendszerben a testeket! Jobb oldalt egy RUBIK kockát lát. Rajzolja meg először a teljes kockát, majd utána vegye ki a kocka nyolc csúcsában elhelyezkedő kis kockákat, és ábrázolja így is a testet. Ennek fordítottjaként rajzolja meg a nyolc kis kockát külön is! 72


3.5. Épületek, építmények rajzai Az épületeket műszaki rajzokon, illetve szabadkézi rajzokon ábrázolhatjuk. A műszaki rajzoknál általában a vetületi ábrázolást alkalmazzuk, mivel így mértani pontossággal meg lehet szerkeszteni az alaprajzokat, homlokzati rajzokat, illetve a jellemző metszeteket. A felsorolt rajzok közül a homlokzati rajzok jelenítik meg az épület külső felületeit, ekkor a merőleges vetítésből adódóan úgy látjuk a felületeket, mintha pontosan szemben állnánk az épülettel. A homlokzati rajzok árulnak el a legtöbbet az épület külleméről, de mindig csak egy-egy oldalt mutatnak be. Az épület térbeli megrajzolásával további információkat kapunk a hosszúsági, szélességi és magassági méretek arányairól, a tetőről, a nyílászárók elhelyezéséről, az épület közvetlen környezetéről. A háromirányú kiterjedés ábrázolása tehát segít bennünket az építmény küllemének megismerésében. (Megfelelő gyakorlat, szakmában eltöltött idő után a vetületi rajzokból is el kell tudni képzelni az épületet.) Az épületek térbeli elhelyezkedését axonometrikusan és perspektivikusan ábrázolhatjuk.

3.6. ábra. Épületek tömege axonometriában

Az axonometrikus ábrázoláshoz fel kell venni a tengelyrendszereket, ezek lesznek a fő ábrázolási irányok, amelyekkel az épületek jellemző élei párhuzamosak. A tetőfelületek vagy más szerkezetek ferde irányú éleit a tengelyrendszerben meghatározott (megszerkesztett) vetületi pontok segítségével lehet meghatározni. Az axonometrikus ábrázoláshoz többféle tengelyrendszert alkalmazhatunk. Ezeken megtarthatók a valódi méretek, illetve rövidülésekkel is kialakíthatók a megfelelő épülettömegek. Az axonometrikus ábrázolási módok közül mindig azt válasszuk ki, amelyik a legszemléletesebben ábrázolja az épületünket (3.6. ábra). A perspektivikus ábrázolással közelíthetünk legjobban a valósághoz, mert a tér a rajzlapon a térbeliség látszatát keltő módon ábrázolható. Az egy- és kétiránypontos perspektíva segítségével a valódi tér leképezhető, az épületek és épületrészek ábrázolása olyan lesz, mint ahogyan azt a valóságban látjuk (3.7. ábra).

3.7. ábra. Árkád részlete egyiránypontos perspektívában (a); és egy épülettömeg kétiránypontos perspektívában (b) 121


4.5.4. Bontási engedély A bontási tevékenységek, hasonlóan az építéshez, végezhetők bejelentéssel és bontási engedély alapján (de bejelentés vagy engedélyezés nélkül nem). A következő bontási tevékenységek a bontási engedély alapján végezhetők: 1. Az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása. 2. Műemlékvédelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény. 3. Zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása. A következő bontási tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek: 1. A rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása. 2. A rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal lebontása. 3. Az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása. 4. Mérettől és rendeltetéstől függetlenül azbesztet tartalmazó építmény. A bontási tervnek tartalmaznia kell: • A földhivatal által hitelesített nyilvántartási térkép másolatát és a tulajdoni lapot. • A műszaki leírást, amely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit. • A bontásra vonatkozó technológiai műszaki leírást, amely tartalmazza a művelet sorrendjét, a munkavédelmi előírásokat, a hulladékgazdálkodási számításokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának a meghatározását. • A helyi védelem alá tartozó építmény, illetve műemléki vagy tájképi jelentőségű területen lévő építmény elbontása esetén a fényképeket az építmény valamennyi nézetéről. • A helyi védelem alá tartozó építmény elbontása esetén az alaprajzo(ka)t (1:100-as méretarány) minden szintről és legalább két egymással szöget bezáró metszetet. • A zártsorú beépítés esetén a tartószerkezeti szakértői véleményt, különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére. 4.5.5. Használatbavételi engedély Az épületek elkészülte után, mielőtt használatba vennék azokat, használatbavételi engedélyt kell kérni. A használatbavételi engedélyezési tervdokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azt ismertető munkarészeket (pl. a műszaki leírást és a számításokat) kell tartalmaznia. A tervrajzok tartalma, méretaránya azonos kell legyen az építési engedélyezési tervdokumentációban megadottakkal. Épület esetében egy statisztikai adatlapot is ki kell tölteni. Műemlékvédelmi területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges. 4.5.6. Fennmaradási engedély Amennyiben egy építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, akkor a már meglévő létesítményre ún. fennmaradási engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól. A fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció tartalma megegyezik az építési engedélyezési tervdokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében, a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon). 145


4.24/a. ábra. Metszeti rajz (engedélyezési tervhez) 157


6. AZ építőipari szakmák 6.1. Az építési munka jellege Az építési munkák az egyéb termelőtevékenységek között különleges helyet foglalnak el. Az építőanyag-ipar hasonlít a többi termeléshez, hiszen a gyártósorok végéről kész termék (tégla, cserép, festék, ablak stb.) kerül le. A kész termékek beépítési módja és körülményei viszont nem hasonlíthatók más tevékenységhez (6.1. ábra). Az egyik legfontosabb különbség, hogy minden épület egyedi termék, az elkészítése általában megrendelésre történik. Más termékeknél is lehet ilyen körülmény, azt viszont figyelembe kell venni, hogy a bekerülési költség és a megrendelések gyakorisága eltérő a többi terméktől. (Gondoljunk csak egy Dunahíd megépítésének költségére és idejére!) Az építmények általában hosszú használati időre készülnek, emiatt az építőanyagokat lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy várható élettartamuk, műszaki tulajdonságuk megfelelő legyen. A megrendelés legtöbbször egyedi igények alapján történik. Az elképzelések figyelembevételével a tervezőmérnök készíti el az épület terveit. A leggondosabb tervezést követően is kivitelezéskor kialakulhat olyan helyzet, amire nem lehetett előre gondolni. Emiatt a kivitelezés a tervek alapján történik ugyan, de valami mindig eltér a tervezettől. Sokszor az alapanyagok változnak, vagy éppen a megrendelők igénye módosul az építési idő alatt.

6.1. ábra. Építési munkafolyamat

OLVASMÁNY Az építőipar erősen függ a mindenkori építőanyag-ipartól. Ennek az a következménye, hogy jó minőségű építőanyag esetén a végtermék, tehát az építmény is megfelelő. A rossz minőségű alapanyagok rontanak az épület minőségén. A garanciavállalás szempontjából is fontos ez a megállapítás, hiszen a gyenge minőségű anyagok hamar tönkremehetnek. Ilyenkor szükségessé válik a felelőség megállapítása, amely kellemetlen minden szereplő számára.

Az épületek megvalósításának munkálatai mindig más munkahelyen zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező egység a munkálatok befejeztével, az új épület átadása után másik építési területre vonul, ahol minden munka kezdődik elölről. A munkahely változásának következménye, hogy a termeléshez szükséges eszközöket (gépeket, állványokat, zsaluzatokat) mindig az új területre kell szállítani. 6.2. Az építőipar szakterületei Az emberiség fejlődése során nagyon sokféle építményt hozott létre. Először lakóépületeket építettek, később megjelentek a közösségi épületek; a kereskedelmi, ipari, közlekedési stb. létesítmények. A különböző építményeket az építőipar különböző ágazatai építik meg. 195


8.7. Ecsetek és kefék Az ecsetek és kefék a folyékony és képlékeny anyagok egyenletes felhordásának eszközei.

8.27. ábra. Ecsetek

8.28. ábra. Kefék

Az ecsetek (8.27. ábra) gyártásához állati eredetű sörtét, növényi eredetű rostokat, vagy műanyag szálakat használnak. Három fő részből állnak: nyélből, sörtéből és a kettőt összekötő nyakrészből. Elsősorban a mázolási munkákhoz használjuk, de ragasztót, alapozókat is felhordhatunk vele. A különböző munkákhoz más és más nyelű és sörte méretű ecset használható. A kefék (8.28. ábra) fa vagy műanyag kefetestbe fúrt, lyukrendszerbe rögzített sörtével készülnek, nyéllel ellátva. A kefe jelentősen nagyobb méretű, mint az ecsetek. Elsősorban nagy falfelületek festésére és előkészítő munkáira, tapétaragasztó felhordására használható. 8.8. Hengerek, Festőpárnák A hengerek és festékfelhordó párnák a festékek felhordását gyorsítják meg.

8.29. ábra. Festőhenger

8.30. ábra. Festőpárnák

A festőhengerek (8.29. ábra) fogantyúval ellátott kengyelből és az erre ráhúzható hengerből állnak. A henger palástja bárányszőrme, perlon, habszivacs stb. lehet. A különböző struktúrákhoz mintás felületek is használhatók. Falfestékek, zománcok, lakkok felhordásához, mintázáshoz, tapéta lenyomásához használhatók. A festőpárnák (8.30. ábra) fogantyúval ellátott eszközök, amelyek fejrészén egy finom szivacsos lap vagy henger van. A párnához tartozik egy festékező tál is. Ebbe a párnát bemárthatjuk, majd ütögetés után egyenletes mennyiségű festék vihető fel. 8.9. Kaparás, festékeltávolítás, glettelés és simítás eszközei A felületek előkészítésénél gyakran kell a meglévő bevonatot eltávolítani, illetve a meglévő hibákat kijavítani.

8.31. ábra. Festékkaparók 236

A festékkaparók (8.31. ábra) fa- vagy műanyag nyélbe rögzített élezett, 1,5-2 mm vastag fém lapok. A fémlemez alakja és mérete változó.


9.2. adalékanyagok Az adalékanyagok a betonok és habarcsok szilárd vázrészét képezik. A szemcsék között lévő teret a kötőanyagok töltik ki, ezek fő feladata, hogy az adalékszemcséket egymáshoz kössék és biztosítsák a megfelelő szilárdságot. 9.4. ábra. Kavics

9.5. ábra. Homok

Az adalékanyagok természetes (kavics, homok), vagy mesterséges (téglatörmelék, zúzottkő, stb.) eredetűek lehetnek. A mesterséges adalékanyagok aprítás, őrlés után használhatók fel. A kavics (9.4. ábra) a hegyekből lezúduló víz munkája során alakul ki úgy, hogy a mederben a víz mindig görgeti, koptatja. A kavics legkisebb mérete 4 mm, legnagyobb mérete 125 mm. A szemcsék sima felületűek, alakjuk gömbölyű. Nyomószilárdságuk és tömörségük nagy. A kavics önmagában ritkán kerül beépítésre, elsősorban a betontermékek alapanyaga. Megfelelő technológia és mennyiség esetén esztétikus, véglegesen látszó felületet is adhat (különböző műkövek). A homok (9.5. ábra) szemnagysága 0,125 mm és 4 mm közötti. Eredetét tekintve bányahomokot és folyami homokot különböztetünk meg. A bányahomok általában durvább, a folyami homok finomabb szemcséjű. A homokot finomabb szemszerkezete miatt a habarcsok adalékanyagaként alkalmazzuk.

9.6. ábra. Homokos kavics

9.7. ábra. Téglatörmelék 242

A homokos kavics (9.6. ábra) olyan halmaz, amely 20–70%-ban homokot és 80–30%-ban kavicsot tartalmaz. A keverési arány változásával a felhasználási terület is változik. A homokos kavics gyakran tartalmaz iszapot és agyagot, illetve szerves anyagot. Ezek a szennyező anyagok rontják a termék minőségét, ezért sokszor átmossák a halmazt. A homokos kavics a betonok szilárd vázát alkotja, megfelelő összetétele esetén jól bedolgozható építőanyagot nyerünk. A téglatörmelék (9.7. ábra) téglagyári hulladék, esetleg a bontásból visszamaradt téglatörmelék őrölt adalékanyaga. A törmelék a törőberendezéstől függő szemszerkezetű. Elsősorban kön�nyűbetonok adalékanyagaként alkalmazzuk, a kívánt könnyítés függvényében.


9.1. táblázat. Építőanyagok fő jellemzői, megjelenési formái, felhasználásuk Építőanyag neve

Jellemző

Megjelenési forma

Felhasználás

Égetett agyag termékek

tartós építőanyag; nagy nyomószilárdság; könnyű alakíthatóság; kedvező épületfizikai tulajdonságok; építési rendszer része

különböző alakú és méretű elemek egységrakatokban, illetve darabonként kerülnek kiszállításra

falak, pillérek, áthidalók, födémgerendák, béléstestek, kültéri burkolatok, cserepek, csempék

Faanyagok

természetes építőanyag; folyamatos kezelés és védelem mellett hosszú élettartam; kedvező szilárdsági tulajdonságok; kedvező épületfizikai tulajdonságok

járatos keresztmetszetekben azonos hosszúra vágva; feldolgozáskor keletkezett hulladékból készült lapok, táblák; különböző keresztmetszeteket kialakítva; ragasztva

fedélszerkezetek; zsaluzatok, állványok; burkolatok; nyílászárók; bútorok

Fémek

nagy húzószilárdság; korrodációs hajlam; rossz hőszigetelés; elektromos vezetés; jó hővezetés

különböző alakú és méretű szelvények és lemezek; szegek, csavarok; szálacélok; hegesztett hálók

vasbeton szerkezetek; tetőfedések, bádogosmunkák; vázas épületek

Hőszigetelések

kis önsúly; szálas, vagy pórusos szerkezet; könnyű alakíthatóság

különböző méretű táblákban, tekercsekben, csőhéjak formájában

lehűlő épületszerkezetek védelme (külső oldalon elhelyezve); tűzvédelem fokozása (kőzetgyapot)

Vízszigetelések

vizet át nem eresztő, tömör anyagok; hőre általában lágyulnak; könnyen alakíthatók

tekercsekben raklapokon; folyékony formában flakonokban, vödrökben

épületszerkezetek védelme a nedvesség ellen (főleg talajban, lapos tetőn)

Festékek, lakkok, pácok, lazúrok

folyékonyak, levegővel érintkezve száradnak; felületi védelmet, esztétikus megjelenést biztosítanak; vegyipari termékek

fémdobozokban; műanyag vödrökben

vakolt felületeken; faburkolatokon; nyílászárókon; fémfelületeken;

Üveg

szilárd; rideg (törik); átlátszó, áttetsző

táblákban; hőszigetelő üvegek (táblák között gázzal töltve)

nyílászáró szerkezetek; átvilágító cserepek; üvegtéglák

Ragasztók, kittek, tapaszok, szilikonok

krémszerű anyagok, levegőn szilárdulnak; kikeményedve merevek vagy rugalmasak

zsákos, tubusos, flakonos kiszerelés

eltérő szerkezetek, anyagok összeragasztása, rögzítése; hézagok tömítése

256


A vonalvezetés szerint megkülönböztetünk vízszintes, emelkedő és lejtős szalagokat. A szállítószalagok ezenkívül lehetnek egymás után sorba kapcsoltak is (11.13. ábra).

11.13. ábra. Egymás után helyezett szállítószalagok

Az építési helyszínen a változtatható helyű (11.14. ábra), mozgatható típusokat alkalmazzák, rövidebb (5-10 m) és hosszabb (10-20 m) szállítási távolságra. A szalagok állványos kivitelűek is lehetnek, amelyek kerekek segítségével tudják változtatni helyüket. Az anyagok feladása általában kézzel történik úgy, hogy a szalag a középpontos futásából ne térjen ki, és anyaga lehetőleg ne sérüljön. 11.3. Törmelékcsúszdák A törmelék csúszdákkal a törmelék biztonságosan és a környezetet kímélve juttatható le a föld felszínére.

11.14. ábra. Állványos szállítószalag

A csúszdához betöltő garat, ürítő-, illetve közbenső elemek tartoznak (11.15. ábra). A csúszda állványhoz vagy ablaknyíláshoz, illetve mellvédfalhoz rögzíthető. Könnyű és gyors felszerelését kézicsörlő biztosítja. A csúszdához tartozó béléselemek acélból készülnek, így jól bírják a koptató hatást. A törmelékcsúszdát akár 40 m magasságig is kiépíthetjük. 11.4. Rakodógépek, kisdömperek

11.15. ábra. Törmelékcsúszda elemei

A kotrógépek (11.16. ábra) lánctalpas vagy gumikerekes futóműre épített, sokoldalú eszközök. Ömlesztett építőanyagok rakodására, földmunkára (árokásás), épületek bontására egyaránt használhatók. A homlokrakodókat ömlesztett és darabos anyagok rakodásánál (11.17. ábra) lehet eredményesen alkalmazni. Szakaszosan működő, egykanalas gépek. Csuklós kivitelük révén könnyen, kis helyen fordulnak. A kanál űrtartalma akár a 6 m3-t is elérheti.

11.16. ábra. Szakaszos üzemű kotrógép 298

Az univerzális kisrakodógépek (11.18. ábra) jól alkalmazhatók az építéshelyi anyagmozgatásokhoz az ömlesztett és a darabos anyagok esetén. A kanál űrtartalma 0,75 m3 alatti. Négykerék-meghajtásúak, fordulékonyak, így az épí-


12.4.4.2. Sávos ütemterv (Gantt-diagram) A legelterjedtebben alkalmazott ábrázolási forma, amely az építés folyamatait elkülönítve, időlépték szerint a kezdési és befejezési határidejükkel a végrehajtás folyamatos vagy szakaszos jellegének szemléltetésével mutatja be. Általában a vízszintes tengelyen a naptárosított időt, a függőleges tengelyen a folyamatokat megnevezésükkel tüntetjük fel (12.19. ábra). Az ütemvonalakhoz rendelt egyéb kiegészítő információkat is itt célszerű megadni, így például a jellemző mennyiségeket, az alkalmazott erőforrások mértékét, a végrehajtó szervezet nevét, a munka ténylegesen elvégzett részét. Az ábrázolás előnye az egyszerű rajzolhatóság, hátránya hogy a folyamatok térbeni helyzetét csak áttételesen mutatja be.

12.19. ábra. Sávos ütemterv (Fedett tároló építése)

Problémát okozhat a sávos ütemterv alkalmazása esetében, ha a folyamat ütemvonala mentén: – az alkalmazott erőforrásszintek változnak; – az elvégzendő feladatmennyiség változik azonos erőforrás szint alkalmazása esetében. A sávos ütemtervben nem érzékelhető a folyamatok sebessége, intenzitásváltása, illetve hogy a folyamaton alkalmazott erőforrásszint változása munkasebesség-változást idéz elő. Ez azonos időtartamú megelőző, illetve követő folyamatok esetében akár a folyamatok ütközéséhez, a következőkben ismertetett ciklogramos ábrázolás esetében metsződéshez, azaz a technológiai sorrend felrúgásához is vezethet. 12.4.4.3. Ciklogram A ciklogramos ábrázolási forma módot ad a folyamatok térbeni és időbeni helyzetének bemutatására. A derékszögű koordináta-rendszerben általában a felfelé mutató függőleges tengelyen az építményre jellemző valamilyen térbeli kiterjedés jellemző paramétere van feltüntetve, míg a vízszintes tengelyen az időtényező (12.20. ábra). A folyamatok e tér-idő koordináta-rendszerben ábrázolandók, a hozzátartozó azonosítóval, esetleg egyéb kapcsolódó információval (pl. az alkalmazott erőforrás mértéke). A sávos ütemtervvel szemben ez az ábrázolási forma alig ad lehetőséget a folyamatok tervezett állapotának és tényleges előrehaladásának egyidejűleg áttekinthető ábrázolására (12.21. ábra).

12.20. ábra. Ciklogram (monolit csatorna építése) 347


GYF 8. A 13.40. ábrán egy födémterv látható. Olvassuk le, hogy az egyes födémgerendákból hány darabot kell megrendelni az építőanyag-kereskedésben! Határozzuk meg a monolit födémfelület nagyságát is (koszorú nélkül)! Hány szál 15 cm széles és 4 m hosszú deszka szükséges a fenék zsaluzásához? A födémterveken a gerendákat vastag pontvonallal jelöljük. Látható, hogy két méretű gerendát alkalmaztunk: 4,25 m és 5,75 m hosszúsággal. A rajzról leolvasható, hogy a kisebb gerendából 12 darabra lesz szükség, (mert a lépcső melletti áttörésnél kettőztük a gerendákat), a hosszabb gerendából 16 darabot kell rendelni. A béléstestek száma: 68 db + 85 db + 207 db + 115 db = 475 db. A monolit födémrészek területe: T = (2,32 · 1,90) + (4,25 · 1,46) + [4,25 · (0,69 – 0,38)] + (5,75 · 1,32) + [5,75 · (0,69 – 0,38)], T = 21,30 m2. A szükséges deszkamennyiség:

13.40. ábra. Családi ház födémterve 371


Építőipari közös feladatok