Issuu on Google+

tartalomjegyzék 1. A természetes kőanyagok..........................5 1.1. Az adalékanyagok....................................... 5 1.2. A szemmegoszlás és vizsgálata.................. 7 1.3. Adalékanyagok szemmegoszlás szerint.... 12 1.3.1. Az agyag- és az iszap..................... 12 1.3.2. A homok......................................... 13 1.3.3. A kavics és a homokos kavics....... 13 1.3.4. Példa adalékanyag szemmegoszlására......................... 14 1.3.5. Szemmegoszlási görbe módosítása, tervezése......................................... 15 1.3.6. Példa szemmegoszlás javítására... 16 1.4. Az adalékanyagok tulajdonságainak vizsgálata................................................. 18 1.4.1. Az agyag- és iszaptartalom............ 18 1.4.2. Az adalékanyag felülete és szemalakvizsgálata............................. 18 1.4.3. Az adalékanyag víztartalmának meghatározása............................... 19 1.4.4. Az adalékanyag félórás vízfelvétele...................................... 20 1.5. A terméskő............................................... 20 1.6. Az útburkoló kő........................................ 20 1.7. A zúzottkő................................................. 21 1.8. A kőpor és a kőliszt.................................. 21 Kérdések és gyakorló feladatok......................22 2. A habarcsok.............................................30 2.1. A habarcsok fogalma................................ 30 2.2. A habarcsok osztályozása........................ 30 2.3. A habarcsok összetevői............................ 31 2.3.1. A habarcsok kötőanyagai.............. 31 2.3.2. A habarcsok adalékanyagai......... 31 2.3.3. A habarcsok keverővize................. 32 2.3.4. A habarcsok adalékszerei.............. 32 2.4. A habarcsok elkészítése, keverése............ 34 2.5. A habarcsok feldolgozása és utókezelése.36 2.6. A habarcsok fajtái és ajánlott összetétele. 37 2.6.1. A falazóhabarcsok......................... 37 2.6.2. A vakolóhabarcsok........................ 38 2.6.3. Felület- és falképző habarcsok...... 40 2.6.4. Hőszigetelő habarcsok.................. 41 2.6.5. Zsákolt nemesvakolatok............... 42 2.6.6. Ágyazó- és burkolóhabarcsok....... 43 2.6.7. Különleges habarcsok.................... 44 2.6.7.1. Gipszes habarcsok.................... 44 2.6.7.2. A vízzáró habarcsok................. 45 2.6.7.3. Injektáló habarcsok.................. 46 2.6.7.4. Vízüveg kötésű (saválló) habarcsok.................................... 47 2.6.7.5. Műanyagok felhasználásával készült habarcsok........................ 47 229

2.6.7.6. Sugárzásgátló habarcs............. 47 2.6.7.7. Tűzvédelmi habarcsok.............. 48 2.7. A habarcsok tulajdonságai és vizsgálata... 48 2.7.1. Mintavétel....................................... 48 2.7.2. A friss habarcsok vizsgálata.......... 48 2.7.2.1. A konzisztencia és a bedolgozhatóság mérése.......................... 48 2.7.2.2. A habarcsok vízmegtartó képessége.................................... 50 2.7.2.3. A friss habarcsok egyéb tulajdonságai............................... 50 2.7.3. A megszilárdult habarcs tulajdonságai................................. 51 2.7.3.1. A habarcs testsűrűsége............ 51 2.7.3.2. A habarcs vízfelvétele............... 52 2.7.3.3. A habarcs fagyállósága............ 52 2.7.3.4. Térfogat-állandóság................. 52 2.7.3.5. Hajlító-, húzó- és nyomószilárdság.......................... 52 2.7.3.6. Tapadószilárdság...................... 53 2.7.3.7. Karbonátosodás....................... 53 2.7.3.8. A szilárd habarcsok minőségi követelményei.............................. 53 Kérdések és gyakorló feladatok......................54 3. Ragasztók és zsákos vakolatok...............68 3.1. Csemperagasztók alapanyagai.................. 68 3.2. Csemperagasztók gyártása...................... 69 3.3. Csemperagasztók szabvány szerinti besorolása....................................................... 70 3.4. Csemperagasztók típusai......................... 70 3.5. Csemperagasztók kiegészítő termékei...... 71 3.6. Zsákos vakolatok és habarcsok bevezetés.................................................. 72 3.7. Vakolatok gyártása................................... 72 3.7.1. Szárazhabarcsok gyártása . .......... 72 3.7.2. Nedves vakolatok gyártása........... 73 3.8. Gyári elõállítású vakolatrendszerek fajtái, alkalmazásuk........................................... 74 3.8.1. Általános rész................................. 74 3.8.2. Egyrétegű homlokzati vakolatrendszerek.......................... 74 3.8.3. Alapvakolatos vakolatrendszerek.. 77 3.8.4. Könnyített vakolatrendszer............ 79 3.9. Felületképzési lehetőségek....................... 80 3.9.1. Hagyományos nemesvakolatok.... 80 3.9.2. Vékonyvakolatok........................... 82 3.9.2.1. Pasztaszerű vékonyrétegű vakolatok..................................... 82 3.9.2.2. Homlokzatfestékek.................. 83 3.10. Homlokzati hőszigetelő rendszerek......... 84 3.10.1. Habarcsos hőszigetelő rendszerek .85


3.10.1.1. Habarcsos hőszigetelő rendszerek................................... 85 3.10.1.2. Adalékanyagos hőszigetelő rendszer....................................... 85 3.10.1.3. Adalékanyagos hőszigetelő rendszer....................................... 85 3.10.2. Ragasztott táblás hőszigetelő rendszerek...................................... 85 3.10.2.1. Hagyományos hőszigetelő rendszer....................................... 87 3.10.2.2. Korszerű hőszigetelő rendszer.88 3.10.2.3. Ásványgyapot hőszigetelő rendszer....................................... 89 3.10.2.4. Hőszigetelő rendszerek alkalmazása................................. 90 3.11. Lábazati vakolat rendszerek.................... 90 3.11.1. Hőszigetelés nélküli rendszerek.... 90 3.11.2. Fagyálló, lábazati hőszigetelő rendszer.......................................... 91 3.11.2.1. Fagyálló lábazati hőszigetelő rendszer alkalmazása................... 92 Kérdések és gyakorló feladatok......................93

4.10. A megszilárdult beton tulajdonságai..... 121 4.10.1. Testsűrűség és tömörség............ 122 4.10.2. Hidrotechnikai tulajdonságok... 122 4.10.3. Szilárdsági tulajdonságok......... 122 4.10.4. Alakváltozási tulajdonságok...... 123 4.10.5. Hőfejlődés, hőtechnikai tulajdonságok............................................ 124 4.10.6. A tulajdonságokat befolyásoló tényezők....................................... 124 4.11. A megszilárdult beton tulajdonságainak vizsgálata............................................... 125 4.11.1. A betonvizsgálat próbatestjei...... 125 4.11.2. Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel......................................... 126 4.11.3. Roncsolásmentes nyomószilárdsági vizsgálat....................................... 127 4.11.4. Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat.128 4.11.5. Húzószilárdsági vizsgálat hasítással..................................... 129 4.12. A beton utókezelése............................. 129 4.13. Betonkorrózió....................................... 131 Kérdések és gyakorló feladatok....................132

4. A beton ...................................................96 4.1. A beton fogalma és alkalmazása.............. 96 4.2. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai............................................ 97 4.2.1. Betonok jelölése általános tulajdonság alapján....................... 97 4.2.2. Betonok jelölése különleges tulajdonságok alapján................... 98 4.2.3. Példa betonok jelölésére................ 99 4.3. A beton alkotórészei............................... 100 4.3.1. A kötőanyag................................. 100 4.3.2. A víz............................................. 100 4.3.3. Az adalékanyag........................... 100 4.3.4. Az adalékszerek........................... 102 4.4. A beton összetételének meghatározása, betontervezés......................................... 102 4.5. A beton keverése.................................... 109 4.6. Betonkeverő telepek, transzport beton....111 4.7. A beton bedolgozása...............................113 4.8. A friss beton tulajdonságai......................115 4.9. A friss beton tulajdonságainak vizsgálata.117 4.9.1. Mintavétel.....................................117 4.9.2. Konzisztencia vizsgálatok............117 4.9.2.1. A roskadás mérése..................117 4.9.2.2. A vebe vizsgálat......................118 4.9.2.3. Tömörítési mérőszám meghatározása...........................119 4.9.2.4. A terülés mérése.................... 120 4.9.3. A bedolgozási tényező meghatározása............................. 121

5. A vasbeton, különleges betonok............ 148 5.1. A vasbeton.............................................. 148 5.1.1. A vasbeton előnyös és hátrányos tulajdonságai............................... 149 5.1.2. Feszített vasbeton szerkezetek..... 150 5.1.3. A betontakarás..............................151 5.2. Különleges betonok............................... 153 5.2.1. Gyorsan és lassan szilárduló betonok......................................... 153 5.2.2. Nagyszilárdságú betonok............ 153 5.2.3. Könnyűbetonok........................... 154 5.2.4. Sejtbetonok.................................. 155 5.2.5. Kopásálló beton........................... 155 5.2.6. Hőálló beton................................ 156 5.2.7. Vízzáró beton................................ 156 5.2.8. Fagyálló beton............................. 157 5.2.9. Úsztatott beton............................ 158 5.2.10. Esztétikus betonok..................... 159 5.2.11. Saválló beton............................. 159 5.2.12. Sugárvédő betonok.................... 159 5.2.13. Víz alatti betonozás.................... 160 5.2.14. Vákuumbeton............................. 160 5.2.15. Gőzölt beton............................... 160 5.3. A beton és vasbeton szerkezetek előregyártása..........................................161 5.3.1. Az üzemi előregyártás általános technológiai folyamata................ 162 5.3.2. A gyártási eljárások csoportosítása.............................. 163 5.4. A betonok adalékszereiről...................... 163 230


5.4.1. A beton adalékszerek főhatás szerinti csoportosítása ................ 163 5.4.1.1. Képlékenyítők (BV)................. 165 5.4.1.2. Folyósítók (FM)...................... 165 5.4.1.3. Légbuborékképzők (LP)......... 165 5.4.1.4. Tömítőszerek (DM)................. 166 5.4.1.5. Késleltetőszerek (VZ).............. 166 5.4.1.6. Gyorsítószerek, fagyásgátlók (BE)...................... 166 5.4.1.7. Injektálást segítő szerek (EH).. 167 5.4.1.8. Stabilizáló szerek (ST)............ 167 5.4.2. Az adalékszerek kiválasztása...... 168 5.4.3. Az adalékszerek adagolása, bekeverése.................................... 168 5.4.4. Keverhetőség............................... 169 5.4.5. Tárolás......................................... 169 Kérdések és gyakorló feladatok.................... 170 6. A mesterséges kövek............................. 176 6.1. A mészhomoktégla..................................176 6.2. Az azbesztcement...................................176 6.3. Szálcement burkolólapok........................178 6.3. Műkő...................................................... 180 6.4. Mozaiklapok........................................... 183 6.5. Agglomerált lapok.................................. 184 6.6. A pórusbeton termékek.......................... 184 6.7. Beton, vasbeton és feszített vasbeton elemek.................................... 189 6.7.1. Födémbéléstestek......................... 189 6.7.1.1. „EB” jelű födémbéléstestek..... 189 6.7.1.2. „B” jelű födémbéléstestek....... 190 6.7.1.3. „MB” jelű födémbéléstestek.... 190 6.7.2. Födémgerendák........................... 191 6.7.2.1. Az „E” jelű feszített vasbeton födémgerenda........................... 191 6.7.2.2. Az „M” jelű feszítettbeton födémgerenda........................... 192 6.7.2.3. Az „FF” jelű vasbeton födémgerenda........................... 193 6.7.2.4. A „G” jelű vasbeton

231

födémgerenda........................... 193 6.7.2.5. A „GM” jelű vasbeton födémgerenda........................... 194 6.7.2.6. A „H” jelű vasbeton födémgerenda........................... 195 6.7.2.7. A Trigon vasbeton födémgerenda........................... 196 6.7.3. Ppb födémrendszer...................... 197 6.7.4. Pallófödémek................................ 198 6.7.4.1. „PK” és „PS” jelű feszített beton födémpallók..................... 198 6.7.4.2. „PSN” jelű pallófödém elemek....................................... 200 6.7.4.3. „FF” jelű pallófödém elemek....................................... 200 6.7.4.4. Span-deck rendszerű födém........................................ 201 6.7.5. Kéregpanel rendszerek................. 202 6.7.5.1. Trigon-H................................. 202 6.7.5.2. Profipanel födémrendszer...... 204 6.7.6. Áthidalók...................................... 208 6.7.6.1. „A” és „AD” jelű nyílásáthidalók........................... 208 6.7.6.2. “HA” jelű nyílásáthidalók........ 209 6.7.7. Zsaluzóelemek, falazóelemek és kémények..................................... 209 6.7.8. Vázszerkezeti elemek................... 212 6.7.9. Normálbeton és könnyűbeton termékek........................................216 6.7.9.1. Beton falazóelemek.................216 6.7.9.2. Könnyűbeton termékek . ........216 6.7.9.3. Mesterfödém...........................217 6.7.9.4. Mesterpaneles födém .............217 6.7.9.5. Előregyártott lépcsők............. 218 6.7.9.6. Kéményrendszer..................... 218 6.7.9.7. Mélyépítő elemek.................... 219 6.7.9.8. Mosott felületű betonelemek és térkövek................................ 219 Kérdések és gyakorló feladatok....................221


A természetes kőanyagok

A homokos kavics olyan halmaz, amely 20-70%-ban homokot és 80-30%-ban kavicsot tartalmaz. A homoktartalomnak legfeljebb 20 tömegszázaléka tartalmaz 0,063 mmnél kisebb nagyságú részeket. Az ilyen anyag jele: HK. 1.3.4. Példa adalékanyag szemmegoszlására Az alábbi példa a szemmegoszlás meghatározását mutatja be. Az 1.5. táblázatba foglalt adatok jól szemléltetik az egyes szemnagyságokhoz tartozó mennyiségeket. A kiindulási anyag mennyisége 10 kg. 1.5. TÁBLÁZAT: Szemmegoszlás meghatározása

A táblázat első oszlopa a rostasorozathoz alkalmazott lyukméreteket tünteti fel. A második oszlopban a fennmaradt mennyiség látható, grammokban és százalékban kifejezve. A következő oszlop az összes fennmaradt mennyiséget tartalmazza százalékos értékekkel. Látható, hogy a 32 és 16 mm-es rostán fennmaradt mennyiség 3 és 8 százalék, illetve az összes fennmaradt mennyiség az említett két rostán a két érték összege, 11 százalék. A szemmegoszlási görbe készítésénél az előző táblázat értékeit kell ábrázolni. A vízszintes tengelyen a sziták lyukbősége látható logaritmikus léptékben, míg a függőleges ten-

1.3. Ábra: A mérési eredmények ábrázolása 14


a habarcsok

• Hs 60-c (nagy szilárdságú felületképző cementhabarcs): bel- és kültéri lábazat simítóhabarcsa, járda és padlófelület simítórétege (folyósító vagy képlékenyítő adalékszer adagolása ajánlatos). • Hs 100-c (igen nagy szilárdságú felületképző cementhabarcs): nagy nyomó és egyéb mechanikai igénybevételnek kitett járó- és közlekedőfelületek simítórétege. (folyósító vagy képlékenyítő adalékszer adagolása ajánlatos). 2.3. TÁBLÁZAT: Felületképző habarcsok ajánlott összetétele

2.6.4. hőszigetelő habarcsok A hőszigetelő habarcsokat az épületek homlokzati falának utólagos hőszigetelésére használják, többféle adalékanyaggal elkészítve. Alkalmazható adalékként a kohósalak, a kazánsalak, a téglazúzalék, a perlit, a polisztirolgyöngy. A gyakorlatban a perlit és polisztirolgyöngy adalékkal készült habarcsok terjedtek el. A perlithabarcsok egy része zsákolt szárazhabarcs formájában kerül forgalomba. Ezek helyszíni megkeverése meglehetősen nehézkes, ugyanis a zsákban forgalmazott perlitet a kinyitás után a szél nagyon könnyen elfújja, ezért ajánlatos még a zsákban vízzel lekötni. A munkahelyi szállításnál és feldolgozásnál ügyelni kell arra, hogy a keverék ne osztályozódjon szét. Szükség esetén többszöri felkeverés ajánlott. Hőszigetelő habarcs keverhető polisztirolgyönggyel is, ezt vakológéppel, akár 4-5 cm vastagságban is fel lehet hordani, ami jelentősen javítja a falszerkezetek hőszigetelő képességét. Egy ilyen habarcs keverési arányát mutatjuk be az alábbiakban. • 1000 liter polisztirolgyöngy;

170 kg 42,5 pc;

• 80 kg mészhidrát por;

1,6 kg HEC (hidroxil-etil-cellulóz).

207 liter víz; 41


ragasztók és zsákos vakolatok

3.2. Csemperagasztók gyártása A cement kötőanyagú csemperagasztógyártás előállítási helye a keverőüzem (3.3. ábra). Ez az épület a gravitációs technológia miatt kiterjedésében jóval magasabb, mint szélesebb. Az anyagtároló silókba csigasorok hordják fel a különböző alapanyagokat. Innentől a számítógépes vezérlésé a főszerep. A napi gyártóprogram szerint adagolja a ragasztó komponenseit a keverőgépbe, annak függvényében, hogy milyen típusú anyag kerül gyártásra a normál beltéri csemperagasztótól a magasan flexibilis természeteskőragasztókig. A gyártás utolsó fázisaként kerül a termék zsákokba való töltésre. Ezt speciális zsákokkal végzik, mely alkalmas a fluidizációs módón történő töltésre. A levegő befúvásával folyékonnyá tehető a poranyag, mely így könnyebben ömleszthető a 25 kg-os zsákokba. A töltés után a zsák szelepe automatikusan záródik, majd ezt követően kerül sor a zsák súlyának ellenőrzésére a futószalag alatt elhelyezett mérleg segítségével (3.4. ábra).

3.3. Ábra: Pilisvörösvári szárazkeverő üzem

3.4. Ábra: Zsákológép és a futószalag-mérleg

A zsákok innen kötésben raklapra kerülnek, majd fóliával csapadékállóan csomagolva szállításra alkalmassá válnak. A gyártási folyamatok minden fázisát számítógép vezérli, illetve ellenőrzi. Így ha a gyártás bármely fázisában hiba történik a rendszer automatikusan leáll a hiba kijavításáig. A gyártás ilyen szintű kontrollja miatt hibás anyag a forgalomba nem kerülhet. Ettől függetlenül a beérkező alapanyagok, és a késztermékek rendszeres laboratóriumi vizsgálatokon esnek át (3.5. ábra). 3.5. Ábra: Minőség-ellenőrzés a laborban 69


A beton

4.2. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai A betonok osztályozását a következő szempontok szerint végezhetjük el: • az adalékanyag fajtájától függően (4.2. ábra) kavics-, zúzottkő-, salak-, keramzit-, perlit-, stb. beton; • az adalékanyag szemmegoszlása alapján egyszemcsés, folytonos és lépcsős szemmegoszlású; • a felhasznált cement fajtája szerint cement-, bauxit-, traszcement-, stb. beton;

4.2. Ábra: Különbözõ adalékanyaggal készült betonok

• a tömörítés módjától függően döngölt, csömöszölt, öntött, vibrált stb. beton;

• a friss betonkeverék képlékenysége szerint földnedves-, folyós-, önthető- stb. beton; • a szerkezeti rendeltetésnek megfelelően alap-, aljzat-, szerelő-, védő-, szerkezeti stb. beton; • a szilárdsága alapján C8/10, C12/15, C16/20, C20/25, C25/30-as stb. beton; • a testsűrűsége alapján hőszigetelő könnyű-, teherbíró könnyű-, súlyos- stb. beton. A beton egyértelmű megnevezéséhez ezek nem elegendőek, azokat az összes jellemző adat feltüntetésével, minden kétséget kizáróan kell meghatározni és jelölni. 4.2.1. Betonok jelölése általános tulajdonság alapján A betonokat a következő általános jellemzők alapján csoportosítják: • a szilárdult beton testsűrűsége;

• az adalékanyag legnagyobb szemnagysága; •

a beton nyomószilárdsága; a friss betonkeverék konzisztenciája.

A megszilárdult beton testsűrűségére megadott értékek nem térhetnek el a megadottól, csak legfeljebb ±50 kg/m3-rel. 4.1. TÁBLÁZAT: Betonok testsűrűség szerint (MSZ EN 206-1)

Könnyű és nehéz betonok esetében nem elég a betűjel megadása, szükség van a csoportra jellemző legnagyobb testsűrűség (pl. LC-1800 kg/m3) rögzítésére is. Vasbeton esetében a V, feszített vasbeton esetén az FV betűket kell a betűjel előtt feltüntetni. A betonok legfontosabb tulajdonsága a nyomószilárdság. A beton nyomószilárdságának vizsgálatát szabványok alapján kell elvégezni. 97


A vasbeton, különleges betonok

5.1.2. Feszített vasbeton szerkezetek A beton és vasbeton szerkezetek egyik nagy hibája, hogy a betonnak kicsi a húzószilárdsága. Ez a probléma a szerkezetek húzásra igénybevett oldalain repedések kialakulását eredményezheti. A repedések kialakulása szerkezeti, korrózióvédelmi, vízzárósági stb. problémák okozója, ezért a repedések létrejöttét lehetőleg meg kell akadályozni. A feszített szerkezetek alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy kiküszöböljük a terhelésből származó repedések létrejöttét. A feszítés lényegét az előregyártott szerkezeteknél figyelhetjük meg a legjobban. Nézzünk meg például egy előregyártott, feszített vasbetongerendát (5.5. ábra). A feszítőerő hatására a vasbetongerenda keresztmetszetében nyomás (nyomófeszültség) jön létre. Ezt a nyomófeszültséget az előregyártás során úgy lehet kialakítani, hogy a betonozás előtt a betonacél szálakat meg kell feszíteni, majd a bebetonozás után a feszítő erőt meg kell szüntetni. A betonacél szál az előfeszítés hatására szabadulni akar a feszültségtől, de a megkötött beton ezt nem engedi. Ebben az állapotban a huzal feszültsége csak kis mértékben csökken, ugyanakkor a betonban tartós nyomás alakul ki. Beépített állapotban a terhelés hatására keletkező húzófeszültség és a feszítésből eredő nyomófeszültség kiegyenlítik egymást és a keresztmetszetben feszültségmentes állapot jön létre (5.5. ábra). A keresztmetszet alsó felületén így nem jönnek létre repedések. A feszítőerő bevezetésének ideje szerint (beton kötése előtt vagy után) megkülönböztetünk elő- és utófeszített vasbeton szerkezetet. Az előfeszített rendszernél az acélbetét a feszítésből eredő húzóerőt tapadás segítségével adja át a betonnak. Ezért a feszítéshez lehetőleg kis átmérőjű huzalt kell alkalmazni, mert így a keresztmetszeti felülethez viszonylag nagy tapadó felület fog tartozni. Az előfeszített elemeknél egyszerre több darabot lehet legyártani. A huzalokat a feszítőpad egyik végén

5.5. Ábra: Kéttámaszú tartó normál és feszített vasalással 150


a mesterséges kövek

6.6. Ábra: Szálcement tető és homlokzati burkolólapok

6.3. Műkő A magasépítési munkáknál használt műkő a természetes kövek helyettesítésére szolgáló, cementből és természetes kövek őrleményéből, különböző színben és felület munkálással előállított különleges beton.

6.7. Ábra: Műkõ

Minőségének és megjelenési formájának jellegzetes felülete (6.7. ábra) megközelítően egyenértékűnek kell lennie a természetes kövekből kialakított szerkezetekkel. A műkőszerkezetek készülhetnek helyszíni felhordással, vagy előregyártott szerkezetek elhelyezésével (beépítésével). A műkőszerkezetek általában két rétegből állnak. Az egyik a kiegyenlítő beton, vagy betonmag, amely a szerkezet alapját képezi, míg a másik réteg a felületképzést alkotó műkőből készült vékony szerkezeti rész. Ez a külső réteg adja a szerkezet pontos geometriai méreteit és esztétikus megjelenését. A kiegyenlítő beton fagynak kitett helyen legalább C16 minőségű, egyéb helyeken legalább C12 minőségű legyen. A kiegyenlítő beton, vagy betonmag rétegvastagságát a készítendő szerkezet jellege határozza meg. 180


Építőipari anyag- és gyártásismeret 2