Issuu on Google+

Tartalomjegyzék

1. Burkolatok.............................................. 3 1.1. Padlóburkolatok....................................... 4 1.1.1. Szerkezeti felépítés............................... 4 1.1.2. Meleg padlóburkolatok ....................... 4 1.1.2.1. Hajópadlók......................................... 4 1.1.2.2. Svédpadlók........................................ 4 1.1.2.3. Parketta padlóburkolatok.................. 5 1.1.2.4. Parafa padlóburkolatok..................... 6 1.1.2.5. Laminált padlóburkolatok................. 6 1.1.2.6. Textil (szőnyeg) padlóburkolatok...... 7 1.1.2.7. Műanyag (pvc) padlóburkolatok...... 7 1.1.2.8. Linóleum padlóburkolatok................ 7 1.1.2.9. Gumi padlóburkolatok....................... 8 1.1.2.10. Műgyanta padlók............................. 8 1.1.3. Hideg padlóburkolatok......................... 8 1.1.3.1. Kerámia padlóburkolatok.................. 9 1.1.3.2. Természetes kő padlóburkolatok..... 10 1.1.3.3. Műkő padlóburkolatok.................... 10 1.1.3.4. Simított betonpadló......................... 10 1.1.4. Üreges padlók......................................11 1.1.5. Kettős padlók.......................................11 1.2. Falburkolatok........................................ 12 1.2.1. Falborítások, előtéthéjak.................... 12 1.2.2. Meleg falburkolatok........................... 13 1.2.2.1. Lambéria falburkolatok................... 13 1.2.2.2. Parafa falburkolatok........................ 13 1.2.2.3. Műanyag falburkolatok................... 14 1.2.2.4. Textil falburkolatok......................... 14 1.2.3. Hideg falburkolatok........................... 14 1.2.3.1. Kerámia falburkolatok..................... 14 1.2.3.2. Kő falburkolatok............................. 15 1.3. Mennyezetborítások, álmennyezetek...................................... 16 1.3.1. Mennyezetborítások........................... 16 1.3.2. Álmennyezetek.................................. 16 1.4. Homlokzatburkolatok............................17 1.4.1. Ragasztott homlokzatburkolatok....... 18 1.4.1.1. Ragasztott tégla homlokzatburkolatok....................... 18

1.4.1.2. Kerámialap homlokzatburkolatok....................................... 18 1.4.1.3. Kőlap homlokzatburkolatok............ 18 1.4.2. Kéregszerkezetként készülő homlokzatburkolatok......................... 19 1.4.2.1. Falazott tégla homlokzatburkolatok....................................... 19 1.4.2.2. Kőlap homlokzatburkolatok............ 19 1.4.2.3. Szerelt kerámia homlokzatburkolatok....................................... 19 1.4.2.4. Műpala homlokzatburkolatok......... 20 1.4.2.5. Fa homlokzatburkolatok.................. 20 1.4.2.6. Fémlemez homlokzatburkolatok....................................... 20 1.4.3. Lábazatburkolatok.............................. 20 1.4.4. Pillérek, oszlopok burkolata............... 21 1.5. Térburkolatok........................................ 22 1.6. Erkély- és teraszburkolatok................... 22 Kérdések és gyakorlófeladatok................... 23 2. Burkolási szakmai számítások. ........... 25 2.1. Alapterületek, helyiség kerületek, lejtések meghatározása....................... 25 2.2. Négyzetméterigény meghatározása.................................... 35 2.3. Mintás burkolatok anyagmennyisége................................ 36 2.4. Ragasztóanyag mennyisége.................. 38 2.5. Hidegburkolatú helyiségek anyagigénye........................................ 40 2.6. Pillérek burkolása................................. 48 2.7. Kültéri burkolatok................................. 49 2.8. Homlokzatburkolatok........................... 50 2.9. Padlószőnyegek..................................... 52 2.10. PVC padlóburkolatok.......................... 53 2.11. Linóleumburkolatok............................ 54 2.12. Hajópadlók.......................................... 55 2.13. Parkettaburkolatok.............................. 56 71


3. Felületek alapozása, előkészítése......................................... 57 3.1. Az alapozás feladata.............................. 57 3.2. Az alapozás anyagai............................. 57 3.3. Az alapozók felhordása......................... 58 3.4. Különböző felületek előkészítése.......... 59 3.4.1. Betonaljzat.......................................... 59 3.4.2. Cementesztrich.................................. 59 3.4.3. Gipszesztrich...................................... 60 3.4.4. Öntött aszfaltesztrich......................... 61 3.4.5. Hagyományos, mészhomok és pórusbeton falazóelemek................. 61 3.4.6. Vakolt felület...................................... 62 3.4.7. Gipszvakolat és gipszkarton lapok.................................................. 62

72

3.4.8. Fémfelületek . .................................... 63 3.4.9. Faforgács és OSB-lapok..................... 63 3.4.10. Meglévő kerámialapok..................... 64 3.5. Speciális igénybevételek, szigetelések készítése.......................... 65 3.5.1. Fürdőszoba, konyha............................ 65 3.5.2. Vegyi igénybevételnek kitett felületek............................................ 66 3.5.3. Elektromos padlófűtés....................... 67 3.5.4. Terasz és erkély.................................. 67 3.5.5. Medence............................................. 68 Kérdések és gyakorlófeladatok................... 69


1.1.3.1. Kerámia padlóburkolatok A kerámia padlóburkolatok évezredek óta ismert és alkalmazott, napjainkban is a legelterjedtebb beltéri hidegpadló-típusok. Bármilyen rendeltetésű belső térben felhasználhatók, az igényekhez és követelményekhez igazodva számtalan formában, méretben és színben kerülnek forgalomba. A kerámia burkolólapok vastagsága általában 8-15 mm, formájuk ma többnyire négyzetes vagy téglalap. A kerámia padlóburkolatokat rendszerint betonaljzatra fektetik. Ez legalább C8/12 minőségű. Vastagsága cement ágyazóhabarcsba rakott burkolat esetén min. 5 cm, ragasztott padlóburkolat esetén pedig min. 6 cm. Betonon kívül a kerámiaburkolat aljzata lehet esztrich, szárazaljzat építőlemez, esetleg meglévő burkolat. A  különleges aljzatokra kizárólag az adott típusnak megfelelő ragasztással (és anyaggal) rögzíthetők a burkolólapok. Az alapfelület az igényektől függően vízszintesen vagy lejtésben készülhet (vizes helyiségek).

1.13. ábra. Ágyazóhabarcsba fektetett kerámia padlóburkolat

A burkolólapok kétféle módon rögzíthetők az aljzathoz: – ágyazóhabarcsba fektetve (1.13. ábra), – ragasztással (1.14. ábra). Az ágyazóhabarcs 1,5-3,0 cm (max. 4 cm) vastag, ebből adódóan aljzatkiegyenlítő funkciót is ellát. Ragasztóréteget mindössze 2-4 mm vastagságban készítenek (1.15. ábra), ezért ragasztott burkolatoknál minden esetben aljzatkiegyenlítő réteg, vagy cementhabarcs-simítás (max. 20 mm) kerül az aljzat felületére. A burkolólapokat minden esetben előre elkészített burkolat-kiosztási terv alapján kell lerakni. Ez pontosan rögzíti a burkolandó felületre kerülő lapok mennyiségét, elrendezését, kiosztását, vágott elemszükségletét stb. A burkolat kiosztásánál figyelembe kell venni, hogy a lapok közötti fugahézagok szélessége 2-6 mm. Az alkalmazott hézag szélessége függ a kerámialapok méretétől, minőségétől, illetve a helyiség rendeltetésétől.

1.14. ábra. Ragasztott kerámia padlóburkolat

1.15. ábra. Ragasztóréteg felhordása 9


1.4.2.4. Műpala homlokzatburkolatok A műpala homlokzatburkolatok fa- vagy fémvázra erősített (1.41. ábra), eltérő méretű, alakú és színű szálerősített cementelemekből készülnek. Alapvetően megkülönböztetjük a kis- és nagyelemes műpala homlokzatburkolatokat. Kiselemes burkolólapok: Méretük 30×30; 15×60; 30×60 cm, vastagságuk 4 mm. Ezek a tetőfedéshez hasonlóan a homlokzaton is többféle elrendezésűek lehetnek.

1.41. ábra. Műpala homlokzatburkolat

Nagyelemes műpala lemezek: Méretük 150/ 300×59,4 cm, 180/250/300×120 cm, vastagságuk 6, 8, 10 mm. Általában hálós elrendezésben készülnek. 1.4.2.5. Fa homlokzatburkolatok Hazánkban fa anyagú homlokzatburkolatokat viszonylag ritkán készítenek. Többnyire kisebb homlokzatrészeken alkalmazzák díszítő jelleggel. Ezenkívül könnyűszerkezetes épületeknél, illetve meglévő épületeknél homlokzat-felújítás esetén alkalmazhatják (1.42. ábra). 1.4.2.6. Fémlemez homlokzatburkolatok

1.42. ábra. Fa homlokzatburkolat

A fémlemez homlokzatburkolatok különböző profilozású könnyűfém, vagy rozsdamentes acél lemezekből készülnek (1.43. ábra). Elsősorban csarnokok, ipari épületek, raktárak jellemző külső burkolata. A lemezek anyagától, kialakításától, az alkalmazott technológiától függően az alábbi burkolatokat különböztetjük meg: • Hagyományos fémlemez burkolatok. • Hullám- és trapézlemez burkolatok. • Alumínium vagy acélpallók és -kazetták. 1.4.3. Lábazatburkolatok

1.43. ábra. Fémlemez homlokzatburkolat 20

Az épületek homlokzatának lábazati részét a legtöbb esetben külön burkolattal alakítják ki. Ennek több oka van. Egyrészt a homlokzat talaj közeli sávja jóval nagyobb igénybevételeknek van kitéve (mechanikai hatások, nedvességhatás stb.), mint a magasabban lévő homlokzatrészek. Másrészt a talajon lévő padló talajnedvesség elleni vízszigetelésének kültéri kapcsolatánál a homlokzat felületképzését, gyakran meg kell


GYF 3. Ellenőrizzük le, hogy elegendő-e 45 db 33 cm hosszú szegélycsempe egy 3 × 4 m-es helyiség kerületén a burkolat lezárására! (Vágási veszteséget ne vegyünk figyelembe!) A helyiség kerülete: K = 2 · (3 m + 4 m) = 14 m. A csempék összes hossza: l = 45 · 33 cm = 1485 cm = 14,85 cm. Vagyis elegendő a 45 db lap.

2.2. ábra. Fürdő egyszerűsített alaprajza

GYF 4. Számoljuk ki a 2.2. ábrán látható helyiség burkolandó felületeinek területét! A kerámia lapburkolat az ajtó tetejéig felfut (210 cm). Első lépésben kiszámoljuk az alapterületet: T = 4 m · 2,5 m = 10 m 2. Második lépésben meghatározzuk a falak burkolandó felületét: A1 = 4 m · 2,1 m · 2 = 16,8 m 2. A2 = 2,5 m · 2,1 m · 2 = 10,5 m 2. Összesen:

T + A1 + A2 = = 10 m 2 + 16,8 m 2 + 10,5 m 2 = 37,3 m 2.

2.3. ábra. Spaletta gyakorlati feladat 1. a) Mérjék meg lézeres távolságmérővel az iskolában az ablaknyílások méretét! Milyen hosszú könyöklőket kellene gyártatni, ha azok 2-2 cm-rel túlnyúlnak a nyíláson? b) Gyakorlati órán keressenek fel egy építkezést, ahol a vakolási munkák már elkészültek. A tervek alapján azonosítsák be a helyiségeket! Mérjék fel a helyiségek oldalméreteit, számítsák ki a területüket és hasonlítsák össze azt a tervezettel! c) Egy építkezésen hasonlítsák össze a tervezett és a megvalósult vasbeton lépcső fokainak szélességi és magassági méreteit!

26

Ezek az adatok a teljes felületre vonatkoznak, de mivel van egy ablak és egy ajtó, ezért ezeket ki kell vonni a felületből, és az ablak belső szegélyét, az úgynevezett spalettákat (2.3. ábra) hozzá kell még adni. (–) 0,6 m · 1,2 m = 0,72 m 2. (–) 0,9 m · 2,1 m = 1,89 m 2. Spaletták mélysége legyen 11 cm. (+) 2 · 1,2 m · 0,11 m = 0,264 m 2. (+) 2 · 0,6 m · 0,11 m = 0,132 m 2. Tehát az összes burkolandó felület: 37,3 m 2 – 0,72 m 2 – 1,89 m 2 + + 0,264 m 2 + 0,132 m 2 = 35,09 m 2. A végösszeget mindig felfelé kerekítjük. Ez alól kivétel, ha nagyon minimális az egész számtól való eltérés (egy tizednél kisebb). 35,09 m 2 ≈ 35 m 2.


3.4.6. Vakolt felület A hazai építőipari gyakorlatban általános, hogy minden később burkolt helyiségbe a falazott felületekre vakolat kerül. A  vakolat ugyanis eltünteti a pontatlan falazási munkát, és tökéletesen sík fogadófelületet tud biztosítani. A vakolat egyben elősegíti a ragasztó jobb tapadását, ugyanis egyenletes szívóképességű felületet eredményez.

3.9. ábra. Vakolatlan falfelület alapozása

A vakolattal szemben követelmény, hogy egyrétegű és mindenhol legalább 10 mm vastag legyen. A felület nem lehet rétegesen, levelesen elváló és tükörsima, hiszen akkor nem biztosítható a megfelelő tapadóerő az egyes rétegek között. A  vakolatnak 2,5 N/mm 2-nél nagyobb nyomószilárdsággal kell rendelkeznie. A felületnek alapozás előtt légszáraznak, szen�nyeződésektől mentesnek kell lennie. A hagyományos vakolatokat műgyanta bázisú diszperziós alapozóval kell előkezelni (3.10. ábra). 3.4.7. Gipszvakolat és Gipszkarton lapok

3.10. ábra. Vakolt falfelület alapozása

A gipsztartalmú építőanyagok beépítésekor figyelembe kell venni, hogy rendkívül érzékenyen reagálnak a nedvességre. Ezért a nedvesség elleni szigetelésről minden esetben gondoskodni kell. A gipszvakolat felületnek burkolás előtt a megfelelő szilárdság mellett tartósan száraznak kell lennie. A  vakolat visszamaradó nedvességtartalma nem haladhatja meg az 1 CM%-ot. A gipszkarton lapok kartonpapír hordozórétegből és a közöttük lévő szilárd gipszmagból állnak. A burkolni kívánt lapok vastagsága nem lehet 12,5 mm-nél kisebb. Vizes helyiségekben impregnált gipszkarton lapok alkalmazása javasolt.

3.11. ábra. Gipszkarton lap alapozása 62

A gipszkarton felületet egykomponensű, oldószermentes alapozóval (terméktől függően 1:1 arányban hígítva) feltétlenül le kell alapozni. Az alapozott felületet nedves helyiségekben egykomponensű kenhető szigeteléssel is el kell látni (3.11. ábra).


Burkolás előkészítése kiegészítő füzet