Page 1

Tartalomjegyzék

1. A természetes kőanyagok.............................. 5

1.1. Adalékanyagok..........................................................5 1.2. A szemmegoszlás és vizsgálata................................7 1.3. Adalékanyagok szemmegoszlás szerint.................10 1.3.1. Agyag és iszap......................................................10 1.3.2. Homok...................................................................10 1.3.3. Kavics és homokos kavics....................................11 1.3.4. Példa adalékanyagok szemmegoszlására.............11 1.3.5. A szemmegoszlási görbe módosítása, tervezése...............................................................13 1.4. Az adalékanyagok tulajdonságainak vizsgálata.....13 1.4.1. Az agyag- és iszaptartalom..................................13 1.4.2. Az adalékanyag felülete és a szemalak vizsgálata..............................................................14 1.4.3. Az adalékanyag víztartalmának meghatározása......................................................14 1.4.4. Az adalékanyag félórás vízfelvétele....................15 1.5. Zúzott kő..................................................................15 1.6. Kőpor és kőliszt.......................................................15 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................16

2. Hidraulikus kötőanyagok. ...........................17

2.1. Gyengén hidraulikus kötőanyagok.........................17 2.2. Hidraulitok..............................................................17 2.3. Cement.....................................................................17 2.3.1. A portlandcement kötése......................................19 2.3.2. Az építőiparban használatos cementfajták..........22 2.3.3. A cement tárolása, minőségi követelmények......23 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................24

3. A dalékszerek, kiegészítő anyagok, víz..... 25

3.1. Képlékenyítők, folyósítók........................................26 3.2. Légbuborékképzők..................................................26 3.3. Tömítőszerek...........................................................27 3.4. Késleltetőszerek.......................................................27 3.5. Gyorsítószerek, fagyásgátlók..................................27 3.6. Injektálást segítő szerek..........................................28 3.7. Stabilizálószerek......................................................28 3.8. Az adalékszerek adagolása, bekeverése.................29 3.9. Adalékszerek keverhetősége...................................29 3.10. Adalékszerek tárolása............................................29 3.11. Vegyi segédanyagok..............................................30 3.11.1. Zsaluzatleválasztók.............................................30 3.11.2. Betonfelület kötését gátló anyagok....................30 3.11.3. Betonfelületet utókezelő, párazáró bevonatok...30 3.11.4. Felületimpregnáló anyagok................................30 3.12. Kiegészítő anyagok...............................................31 3.13. Keverővíz...............................................................31 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................32

4. beton anyagismeret ...................................... 33

4.1. A beton fogalma és alkalmazása.............................33 4.2. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai....33 4.2.1. Betonok jelölése általános tulajdonság alapján...34 4.2.2. Betonok jelölése különleges tulajdonságok alapján...................................................................36 4.2.3. Kitéti osztályok....................................................36 4.2.4. Példa a betonok jelölésére....................................37 4.3. A beton alkotórészei................................................38 4.3.1. Kötőanyag.............................................................38 4.3.2. Víz.........................................................................38 4.3.3. Adalékanyag.........................................................38 4.3.4. Adalékszerek........................................................39 4.4. A beton összetételének meghatározása, betontervezés...........................................................39 4.5. A friss beton tulajdonságai.....................................46 4.6. A megszilárdult beton tulajdonságai......................48 4.6.1. Testsűrűség és tömörség.......................................48 4.6.2. Hidrotechnikai tulajdonságok.............................48 4.6.3. Szilárdsági tulajdonságok....................................49 4.6.4. Alakváltozási tulajdonságok................................49 4.6.5. Hőfejlődés, hőtechnikai tulajdonságok...............50 4.6.6. A tulajdonságokat befolyásoló tényezők.............50 4.7. Betonkorrózió..........................................................51 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................52

5. A beton tulajdonságainak vizsgálata. ...... 55

5.1. A friss beton tulajdonságainak vizsgálata..............55 5.1.1. Mintavétel.............................................................55 5.1.2. Konzisztencia vizsgálatok....................................55 5.1.2.1. A roskadás mérése.............................................55 5.1.2.2. A Vebe vizsgálat................................................56 5.1.2.3. A tömörítési mérőszám meghatározása . .........57 5.1.2.4. A terülés mérése................................................57 5.1.3. A bedolgozási tényező meghatározása................58 5.2. Megszilárdult beton tulajdonságainak vizsgálata.................................................................59 5.2.1. A betonvizsgálat próbatestei................................59 5.2.2. Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel...................59 5.2.3. Roncsolásmentes nyomószilárdsági vizsgálat.....61 5.2.4. Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat........................61 5.2.5. Húzószilárdsági vizsgálat hasítással...................62 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................69

6. vasbeton, különleges betonok..................... 71

6.1. Vasbeton .................................................................71 6.1.1. A vasbeton előnyös és hátrányos tulajdonságai...72 6.1.2. Feszített vasbeton szerkezetek.............................72 6.1.3. Betontakarás.........................................................74 6.2. Különleges betonok.................................................76

277


6.2.1. Gyorsan és lassan szilárduló betonok..................76 6.2.2. Nagyszilárdságú betonok....................................76 6.2.3. Könnyűbetonok....................................................76 6.2.4. Sejtbetonok...........................................................77 6.2.5. Kopásálló beton....................................................77 6.2.6. Hőálló beton.........................................................77 6.2.7. Vízzáró beton........................................................78 6.2.8. Fagyálló beton......................................................78 6.2.9. Úsztatott beton......................................................79 6.2.10. Esztétikus betonok.............................................79 6.2.11. Saválló beton.......................................................80 6.2.12. Sugárzásvédő betonok........................................80 6.2.13. Víz alatti betonozás............................................81 6.2.14. Vákuumbeton......................................................81 6.2.15. Gőzölt beton........................................................81 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................82

7. Betonacélok................................................... 83

7.1. Az acélfélék szilárdsági jellemzői...........................83 7.1.1. Az acél ötvözése....................................................84 7.1.2. Hidegmegmunkálás és hőkezelés........................84 7.2. Betonacélok.............................................................84 7.3. Feszítőbetétek..........................................................85 7.4. A betonacél-feldolgozás gépei................................86 7.4.1. A betonacélok egyengetése..................................86 7.4.2. A betonacélok vágása...........................................87 7.4.3. A betonacélok hajlítása........................................88 7.4.4. Kengyelek készítése.............................................89 7.5. Betonacél hálók.......................................................89 7.6. Az acélbetétek elnevezései......................................90 7.7. Betonacélok felhajlítása...........................................92 7.8. Lehorgonyzás...........................................................93 7.9. Betonacélok toldása.................................................94 7.10. Acélbetétek távolsága egymástól .........................95 7.11. A betonacél mennyiségének meghatározása.........95 7.12. Betonacél szerelések anyagszükséglete................96 Kérdések és gyakorlófeladatok......................................98

8. betontechnológia. .......................................101

8.1. A beton keverése.................................................... 101 8.1.1. Alkotórészek mérése........................................... 101 8.1.2. Az adalékanyagok előkészítése..........................102 8.1.3. Kézi betonkeverés..............................................102 8.1.4. Gépi betonkeverés..............................................103 8.1.4.1. Szabadon ejtő keverők.....................................103 8.1.4.2. Kényszerkeverők.............................................105 8.1.4.3. Építéshelyi betonüzemek.................................105 8.1.4.4. Betonkeverő telepek, betongyárak.................106 8.2. A beton szállítása..................................................107 8.2.1. Billenő platós szállítás........................................107 8.2.2. Betonszállító mixerek........................................107 8.2.3. Szállítás tölcsérrel.............................................. 110 8.2.4. A beton szállítása csővezetéken, betonpumpák...................................................... 110 8.3. A beton bedolgozása............................................. 112 8.3.1. A vasalás ellenőrzése.......................................... 112 8.3.2. A zsaluzat előkészítése...................................... 112 8.3.3. Beton zsaluzatba öntése..................................... 113 8.3.4. A beton tömörítése............................................. 114 8.3.4.1. Kézi tömörítés.................................................. 114

278

8.3.4.2. Gépi tömörítés................................................. 114 8.3.4.3. Egyéb tömörítési módok................................. 116 8.3.5. Szerkezeti hézagok képzése............................... 116 8.3.5.1. Épületelválasztó hézagok................................ 117 8.3.5.2. Munkahézagok................................................ 117 8.3.6. A beton simítása................................................. 118 8.4. A betontechnológia gépeinek biztonságtechnikája.............................................. 118 8.5. A beton utókezelése............................................... 118 8.5.1. Betonozás melegben........................................... 119 8.5.2. Betonozás hidegben...........................................120 8.5.3. Hőkezelés............................................................120 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................121

9. Alaptestek kivitelezése. ........................... 123

9.1. Alapárkok földmunkája.........................................123 9.1.1. Alapárok kitűzése...............................................123 9.1.2. Földkiemelés.......................................................124 9.2. Betonozás előtti teendők.......................................125 9.3. Sávalapok készítése...............................................126 9.3.1. Válaszfalak alapozása.........................................127 9.3.2. Sávalapok lépcsőzése.........................................128 9.4. Pontalapok készítése..............................................129 9.5. Lemezalapok készítése..........................................130 9.6. Utókezelés.............................................................. 131 9.7. Szakmai számítások.............................................. 131 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................134

10. Aljzatbetonozás, esztrichkészítés.........137

10.1. Aljzatbetonok . ....................................................137 10.1.1. Az aljzatbeton kitűzése.....................................137 10.1.2. Előkészítés........................................................137 10.1.3. A beton keverése...............................................138 10.1.4. A vezetősávok kialakítása................................138 10.1.5. Az aljzatbeton készítése....................................138 10.1.6. Utókezelés.........................................................139 10.2. Esztrichtípusok....................................................140 10.3. Cementesztrich.................................................... 141 10.3.1. Anyag................................................................ 141 10.3.2. Kivitelezés........................................................142 10.3.3. Gyorsan kötő cementesztrichek.......................142 10.3.3.1. Keverési arány...............................................142 10.3.3.2. A keverék előállítása..................................... 143 10.3.3.3. Friss esztrich feldolgozása............................144 10.3.4. Kemény esztrichek...........................................144 10.4. Mozgási hézagok................................................. 145 10.4.1. Épületelválasztó hézagok................................. 145 10.4.2. Munkahézagok.................................................146 10.4.3. Mezőhatároló hézagok......................................146 10.4.3.1. Hőtágulási hézagok........................................146 10.4.3.2. Vakhézagok................................................... 147 10.4.4. Szegélyhézagok................................................ 147 10.5. Szakmai számítások............................................148 Kérdések és gyakorlófeladatok.................................... 151

11. Fal, pillér és oszlop betonozása............. 153

11.1. A vasbeton oszlopok és pillérek..........................153 11.1.1. Vasalás...............................................................153 11.1.2. Zsaluzat.............................................................155


11.1.3. Betonozás..........................................................156 11.2. Monolit falszerkezetek........................................157 11.2.1. Táblás zsaluzatokkal épülő vasbeton falak......157 11.2.1.1. Vasalás............................................................157 11.2.1.2. Zsaluzat..........................................................158 11.2.1.3. Betonozás.......................................................159 11.2.2. Alagútzsalus építési mód.................................159 11.2.3. Kúszózsalus építési mód..................................160 11.2.4. Csúszózsalus építési mód.................................160 11.2.5. Vasbeton kéregfalak......................................... 161 11.2.5.1. Fogadószerkezet előkészítése........................ 161 11.2.5.2. Kitűzés...........................................................162 11.2.5.3. Beemelés, rögzítés.........................................162 11.2.5.4. Betonozás.......................................................163 11.2.5.5. Utómunkálatok..............................................163 11.2.6. Kézi zsaluzóelemes monolit falazatok.............163 11.2.6.1. Polisztirol kézi zsaluzóelemes monolit falazatok........................................................164 11.2.6.2. Fabeton kézi zsaluzóelemekből készülő monolit falazatok...........................................166 11.2.6.3. Beton kézi zsaluzóelemekből készülő monolit falazatok........................................... 167 11.3. Szakmai számítások............................................168 Kérdések és gyakorlófeladatok.................................... 170

12. Gerendák, áthidalók, koszorúk...............173

12.1. Monolit vasbeton gerendák................................. 173 12.1.1. A gerenda vasalása............................................ 174 12.1.2. A gerendák zsaluzása....................................... 176 12.1.3. Betonozás.......................................................... 178 12.1.4 Áthidaló gerendák............................................. 179 12.1.4.1. Előre gyártott áthidalások helyszíni betonozása.....................................................180 12.1.4.2. Zsaluzóelemes áthidalások helyszíni betonozása.....................................................180 12.2. Vasbeton koszorúk.............................................. 181 12.2.1. Födémek bekötése koszorúba.......................... 181 12.2.2. Zsaluzás . .........................................................182 12.2.3. Vasalás..............................................................183 12.2.4. Betonozás.........................................................183 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................185

13. Födémek betonozása. .................................187

13.1. Födémek zsaluzata, alátámasztása......................187 13.2. Födémek statikája, vasalása................................189 13.3. A födémek betonozása........................................192 13.4. A födémek cseréje...............................................193 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................195

14. monolit betonlépcsők............................... 197

14.1. A lépcsők részei, fogalmak..................................197 14.2. Alaprajzi elrendezés............................................198 14.3. A lépcsők jellemző méretei.................................199 14.4. Lépcsők méreteinek számítása...........................200 14.5. Lépcsők szerkezeti jellege, alátámasztása..........202 14.6. Monolit vasbeton lépcsők....................................203 14.7. Húzott fokú lépcsők szerkesztése........................204 14.7.1. Húzott fokú saroklépcső szerkesztése..............204 14.7.2. Húzott fokú, visszaforduló karú lépcső szerkesztése......................................................205

14.8. Lépcsőzsaluzatok................................................206 14.9. A lépcsők vasalása...............................................207 14.10 A lépcsők betonozása......................................... 210 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................212

15. monolit betonjárdák..................................213

15.1. Járdaszint kitűzése............................................... 213 15.2. Járdák kivitelezése.............................................. 214 15.3. A felület megmunkálása...................................... 215 15.4. Vízelvezetés......................................................... 215 15.5. A járdák fűtése..................................................... 215 Kérdések és gyakorlófeladatok.................................... 218

16. Betonszerkezetek ellenőrzése................219

16.1. A betonfelület ellenőrzése................................... 219 16.1.1. Felületi egyenetlenségek...................................220 16.1.2. Pórusok, fészkek...............................................220 16.1.3. Csorbulások.......................................................220 16.1.4. Repedések.........................................................221 16.2. A szerkezeti méretek ellenőrzése........................221 16.2.1. A szerkezetek ellenőrzése................................222 16.2.1.1. Alapozások.....................................................222 16.2.1.2. Aljzatok..........................................................222 16.2.1.3. Falak, pillérek, oszlopok................................223 16.2.1.4. Födémek és gerendák....................................223 16.2.1.5. Lépcsők..........................................................223 16.2.2. Méreteltérések, tűrések....................................224 16.3. Betontakarás, a betonacélok elhelyezkedése......224 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................226

17. vasbeton szerkezetek hibái . .................... 227

17.1. A betonszerkezeteket érő káros hatások.............227 17.2. A hibák típusai, kiterjedésük..............................228 17.2.1. Tervezői hibák...................................................228 17.2.2. Kivitelezési hibák.............................................229 17.2.2.1. A betonkeverés hibái.....................................229 17.2.2.2. A bedolgozás hibái........................................230 17.3. Nagy tömegű betonozás......................................231 17.4. Betonszerkezetek javítása...................................232 17.4.1. Felületi bevonatok, kisebb repedések kitöltése.............................................................232 17.4.2. Felületi impregnálás.........................................233 17.4.3. Utólagos felületi javítások................................233 17.4.4. Belső üregek injektálása...................................234 17.4.5. A betonacélok védelmének fokozása, korrózióvédelem...............................................235 17.4.6. A teherbírás növelése különböző eljárásokkal.......................................................236 17.4.6.1. Lőtt betonos eljárás........................................236 17.5. Beton és vasbeton szerkezetek bontása...............237 17.5.1. Részleges bontás...............................................237 17.5.2. Vasbeton szerkezet cseréje, bontása................238 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................239

18. K émények................................................... 241

18.1. A kémények működése........................................241 18.2. A kémények csoportosítása.................................243 18.3. Egyedi, falazott kémények..................................244 18.3.1. A falazott kémények elhelyezkedése...............244

279


18.3.2. A kémények szerkezeti felépítése....................245 18.3.3. A kéménybélés..................................................246 18.3.4. Falazott kémény készítése . .............................247 18.3.4.1. Koromzsák és alsó tisztítónyílás...................247 18.3.4.2. A füstcső csatlakozása..................................248 18.3.4.3. Átvezetés födémen........................................249 18.3.4.4. Kéménytest kialakítása padlástérben...........249 18.3.4.5. Kéményfej......................................................250 18.3.4.6. Felületképzések, burkolatok..........................251 18.3.5. A kéménykitorkollás elhelyezkedése...............251 18.3.6. A kéményelhúzás..............................................253 18.3.7. Egyedi falazott kémények hibái, felújításuk....254 18.3.7.1. A falazott kémények hibái.............................254 18.3.7.2. Meglévő kémények utólagos bélelése...........255 18.3.7.3. A kéményfej és a fedkő javítása....................257 18.4. Előre gyártott elemekből épített, korszerű kémények.............................................................259 18.4.1. Korszerű kéményrendszerek elemei, szerkezeti felépítésük........................................259 18.4.2. A korszerű kéményrendszerek alkalmazása, előnyei........................................260 18.4.3. A korszerű kéményrendszerek típusai.............261

18.4.3.1. Egyszerűsített hőszigetelésű kémények........261 18.4.3.2. Teljes hőszigetelésű, hátsó szellőztetésű kémények......................................................261 18.4.3.3. Zárt égésterű tüzelőberendezések kéményei........................................................262 18.4.3.4. Univerzális, korszerű, egyedi kémény..........263 18.4.4. Korszerű kémények építése..............................263 18.5. Gyűjtőkémények..................................................267 18.5.1. Hagyományos gyűjtőkémények.......................267 18.5.1.1. Kettős falú, egycsatornás gyűjtőkémény......267 18.5.1.2. Egyesített falú, egycsatornás gyűjtőkémény.................................................267 18.5.1.3. Mellékcsatornás gyűjtőkémények.................268 18.5.2. Előre gyártott elemes, korszerű gyűjtőkémények...............................................268 18.5.3. Hagyományos gyűjtőkémények felújítása.......269 18.5.3.1. Multikamin FuranFlex eljárás.......................270 18.5.3.2. Gyűjtőkémények teljes kiváltása..................271 18.6. A központi fűtés kéményei..................................272 18.7. A gyárkémények..................................................273 Kérdések és gyakorlófeladatok....................................274

Irodalomjegyzék Dr. Balázs György: Építőanyagok és kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994.

Kolbené Iglódi Gabriella: Vasbetonkészítő szakmai ismeretek I-II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974.

Dr. Bálint Julianna: Építőanyagok és termékek (I., II., III. kötet). Ybl Miklós Főiskola, Budapest, 2002.

Nagy Pál: Építéstechnológia I. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000.

Batran − Bläsi − Frey − Hühn − Köhler − Kraus − Rothacher − Sonntag: Építőipari technológiák. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 1999.

Dr. Osztroluczky Miklós: Magasépítéstan II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.

Dr. Buday Tibor: Vasbetonkészítő szakmai ismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1992. Dr. Gáspár − Kovács L. − Kovács T. − Dr. Újhelyiné: Építőipari minőség és minőségellenőrzés. Szabványkiadó, Budapest, 1984. Hegyi László: Szakmai alapismeretek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. Jeffries, Dennis: Padlóburkolatok. Cser Kiadó, Budapest, 2006. Kardos Andor – Valkó Gábor: Építőipari kézikönyv (I. és II. kötet). Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.

280

Pados Antal: Kőműves szakmai ismeretek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978. Seffer József: Építési ismeretek II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. Seffer József: Magasépítéstan I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994. Dr. Széll László: Magasépítéstan I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. A Szega Books Kft. korábbi kiadványai, továbbá vonatkozó szabványok, előírások, gyártói ajánlások.


1. A természetes kőanyagok 1.1. adalékanyagok

A betonok és a habarcsok megkeveréséhez különböző adalékanyagokat használunk fel. A habarcsok és a betonok szilárd vázát ezek az adalékanyagok alkotják. Az adalékanyagok természetes vagy mesterséges eredetűek lehetnek. A természetes adalékanyagok a kőzetek aprózódásával keletkeznek. Ilyen anyag a homok és a kavics. Mesterséges aprítás és őrlés révén jön létre a zúzott kő, a zúzott homok, a darabos kohósalak, a téglaőrlemény stb. Az adalékanyagokat a szemnagyság függvényében homok és kavics elnevezéssel különböztetjük meg. Az ömlesztett anyag nagyság szerint szitálással vagy rostálással választható szét. A 0,002 mm-nél kisebb szemnagyságú ömlesztett anyagot agyagnak nevezzük, míg a 0,002 mm és a 0,02 mm közötti szemnagyság az iszapra jellemző. A 4 mm alatti szemnagysághoz tartozó, ömlesztett anyag a homok. A 4 mm-nél nagyobb szemnagyságú ömlesztett anyag a kavics. Az agyag és az iszap külön nagyság szerinti említése azért fontos, mert a jelenlétük az adalékanyagokban káros. Ezek a szennyeződések ugyanis rátapadnak a homok- és kavicsszemcsék felületére, így a cement kötésekor a kapcsolat nem a szemcse és a cement, hanem a káros anyag és a cement között jön létre. Ez a beton végső szilárdságságának jelentős csökkenését is eredményezheti. Az iszap az építőipar számára használhatatlan, az agyag viszont a téglák, burkolólapok és más égetett kerámiák alapanyaga. Az 1.1. táblázat a szemszerkezet szerinti megnevezéseket mutatja be. 1.1. táblázat. Természetes kőanyagok szemszerkezet szerinti elnevezése Megnevezés Szennyezések

Finom adalékanyag

Durva adalékanyag

Szemnagyság (mm)

Természetes aprózódású adalékanyag

< 0,002

agyag

0,002−0,02

iszap

Zúzott adalékanyag –

0,02−0,63

por

0,063−0,125

homokliszt

0,125−1

finom homok

1−4

durva homok

durva zúzott homok

4−8

apró kavics

apró zúzalék

8−16 16−32 > 32

durva kavics nagyszemű kavics

kőliszt homok

kavics

homokos kavics

homokos kavics

finom zúzott homok

durva zúzalék apró zúzott kő durva zúzott kő

zúzott homok

zúzalék

zúzott kő

5


2.3.1. A portlandcement kötése

A cementet vízzel összekeverve cementpépet kapunk. A keverővízre a szilárdulás és a bedolgozás miatt van szükség. Minél több a keverővíz, annál nagyobb a víz-cement tényező (a víz és a cement tömegének a hányadosa), azaz annál könnyebben bedolgozható a cementpép. A  feleslegesen bekevert víz azonban kiszáradáskor eltávozik, a helyén kapillárisok és légbuborékok képződnek. Ez a jelenség rontja a cementpép szilárdságát, és számos más tulajdonsága is romlik. A  cementpép a végbemenő fizikai-kémiai változások következtében elveszíti képlékenységét, és egyre nő a szilárdsága. Ez az állapot addig tart, amíg körömmel karcolható. A kötés után megkezdődik a szilárdulás folyamata. Ezen általában a 28 napon keresztül bekövetkező szilárdságnövekedést értjük. Az ezt követő és esetleg évekig elhúzódó folyamatot utószilárdulásnak nevezzük. A kötés és a szilárdulás folyamata élesen nem választható el egymástól. A cementpépbe kevert víz hatására a klinkerásványok kalcium-szilikát-hidrát és kalcium-aluminát-hidrát formájában megkötik a vizet. Ezt a folyamatot hidratációnak nevezzük (2.2. ábra). A kémiai reakciókat a következő egyenletekkel írhatjuk le: 2(3CaO · SiO2 )

+

6H 2O =

3CaO · SiO2 · 3H 2O

+

trikalcium-szilikát

víz

kalcium-hidroszilikát 3CaO · Al 2O3

trikalcium-aluminát

+

2.2. ábra. A cement hidratációja

3Ca(OH)2.

kalcium-hidroxid 6H 2O =

víz

3CaO · Al 2O3 · 6H 2O.

trikalcium-aluminát-hidrát A cementszemcsék felületén a víz hatására kocsonyára hasonlító anyag jön létre, amelyből hosszú idő alatt kristályok keletkeznek. A cementpép ezen folyamat hatására először megdermed, és elveszíti képlékenységét. Később fokozatosan kialakulnak a kristályok, és a cement ekkor kőszerűvé válik.

2.3. ábra. Tű alakú kristályok kialakulása a szilárdulás során 19


A szilárdulásgyorsítók a dermedési időt alig rövidítik le, azonban megnövelik a beton kezdőszilárdságát. Ezeket a szereket főként ott alkalmazzuk, ahol a magas kezdőszilárdságnak különös jelentősége van, így például betonáruknál és téli betonozásnál. A szilárdulásgyorsítóknál megkülönböztetünk kloridos illetve kloridmentes szereket. A kloridos szerek nagyon hatásosak, azonban a jelentős acélkorróziós veszély miatt vasbetonban egyáltalán nem szabad használni őket. 3.6. Injektálást segítő szerek

3.3. ábra. Torkrétbeton felhasználása alagútépítésben OLVASMÁNY Az injektálást segítő szerek alkalmazásával duzzadó habarcsok is előállíthatók. Ezekkel kiinjektálhatók a beton-, tégla- vagy kőfalazatok üregei, az alagútépítésben, illetve a bányászatban pedig lehorgonyzások készíthetők vele.

Az injektálást segítő szerek folyósító, késleltető és duzzadó hatóanyagokat tartalmaznak. A folyósító és késleltető komponensek lehetővé teszik egy jól önthető és sajtolható habarcs előállítását, amely a megfelelő bedolgozási időtartam alatt alacsony víz-cement tényezővel készíthető. A térfogatát növelő duzzadó anyag lehetővé teszi, hogy minden üreget teljesen kitölthessünk habarccsal (3.4. ábra). A friss habarcsban az injektálást segítő szer és a cement kémiai reakciója folytán mikropórusok képződnek. 3.7. Stabilizálószerek

A stabilizálószerek olyan fizikai hatású adalékszerek, amelyeket a cementpépbe, habarcsba vagy betonba azért adagolnak, hogy ezeket a keverékeket tartóssá tegyék, vagyis stabilizálják. Akkor célszerű a betonkeverékhez adagolni, ha az szétosztályozódásra hajlamos (vízkiválás vagy vérzés), mert a szer hatására a keverék belső összetartó ereje megnő.

3.4. ábra. Betonfelület injektálása 28

A stabilizálószerek azáltal fejtik ki hatásukat, hogy megnövelik a keverővíz viszkozitását (sűrűbbé teszik), és folyékonyságát csökkentik. Ezáltal a keverék szilárd anyagainak vízmegkötő képessége megnő. A keverék homogénebb, sűrűbb lesz, és vérzési hajlama csökken.


A betont nemcsak tömeg, hanem térfogat szerint is keverhetjük. Az építési helyszínen ugyanis a frakciókra bontás legtöbbször nem történik/történhet meg, és a keverés térfogat szerinti. Ezért a következőkben tájékoztatásképpen bemutatjuk néhány konkrét szerkezet ajánlott betonminőségét és összetételét (4.7. táblázat). A keveréshez 32,5-es szilárdsági osztályú cementet használjunk, az adalékanyagban a homok és kavics összetétele 50-50%. Megjegyezzük, hogy a térfogat szerinti keverési arány mindig pontatlanabb, mint a tömeg szerinti. Ennek oka, hogy az adalékanyagot és a kötőanyagot pontatlanul lehet csak kimérni, és az adalékanyag nedvességtartalma változó (megázik, tartósan süti a nap stb.). Nehéz pontosan mérni a csapból kifolyó víz mennyiségét is. 4.7. táblázat. Tömeg és térfogat szerinti keverés néhány szerkezet esetén Anyagszükséglet Szerkezet

Alapanyagok

1 m3 tömör betonhoz kg

l

Keverési arány

100 literes keverőgéphez kg

tömeg

l

térfogat

szerint

Vasbeton alaptest C 12/15

cement

315

263

21

18

1

1

homokos kavics

1781

989

119

66

5,7

3,8

keverővíz

205

205

14

14

0,7

0,8

Vasbeton pincefal C 16/20

cement

350

292

23

20

1

1

homokos kavics

1736

964

116

65

5

3,3

keverővíz

210

210

14

14

0,6

0,7

cement

380

317

25

21

1

1

homokos kavics

1709

949

115

64

4,5

3

keverővíz

210

210

14

14

0,6

0,7

Teherhordó vasbeton fal C 20/25

4.5. A friss beton tulajdonságai

A friss beton a beton alapanyagainak olyan, építési célra készített keveréke, amelyben a cement kötése még nem kezdődött meg, és a zsaluzatba még nem dolgozták bele. Az ilyen betonkeverék a tömegével, illetve alkotóinak a tömegével vagy azok arányával jellemezhető. A friss betonkeveréket a keverési aránnyal lehet jellemezni, amely az alkotók tömegének aránya a cement tömegéhez viszonyítva. Képlettel:

– Az mw: a víz tömege kg-ban. – Az mc: a cement tömege kg-ban. – Az ma: az adalékanyag tömege kg-ban. A friss beton összetételével kapcsolatban meg kell különböztetnünk a tervezett és a tényleges összetételt. A tervezett betonösszetétel a tervezett keverési arány és a tervezett testsűrűség, illetve légtartalom alapján számított recept. A tényleges betonösszetétel a bedolgozott beton tényleges testsűrűségéből és a tényleges keverési arányból számított recept, vagy a friss beton szétmosási vizsgálatával megállapított tényleges összetétel. 46


5. A beton tulajdonságainak vizsgálata 5.1. A friss beton tulajdonságainak vizsgálata 5.1.1. Mintavétel

A friss beton tulajdonságainak vizsgálatához a szükséges mennyiségnél legalább 50%-kal több mintát kell venni. A minimális betonmennyiség 20 liter. A mintát egyenletesen eloszlatott helyekről kell venni, amennyiben egy nagyobb betontömeg jellemzőit szeretnénk ellenőrizni. Adott betonmennyiség egyenletességének vizsgálatakor a mintákat véletlenszerűen megválasztott helyekről vegyük. A transzportbeton minőségének ellenőrzésekor az ürítés során vett első és utolsó mintákat figyelmen kívül kell hagyni. A mintát a lehető leghamarabb a mintasablonba kell tölteni, előtte azonban valamilyen szerszámmal az anyagot még keverjük meg. A mintavétel során védeni kell az anyagot a vízfelvételtől (pl. eső), a kiszáradástól (pl. nedvszívó felületen tárolás), a hőmérsékleti hatásoktól (pl. fagyás). Mintavételkor fel kell jegyezni a dátumot, az időpontot, a mintavétel helyét, a mintaelemek számát. A mintáknak azonosító jelet kell adni. 5.1.2. Konzisztencia vizsgálatok 5.1.2.1. A roskadás mérése

A konzisztencia megállapításának többféle módját ismerjük. A legegyszerűbben használható eszköz a roskadásmérő kúp (5.1.ábra). Vizsgálat előtt a kúpot meg kell tisztítani, és a felületét belül be kell nedvesíteni. Az eszközt vízszintes, nem nedvszívó alátétlapra helyezzük, és rögzítjük. A méréshez 2×15 kg betont kell a keverékből kivenni. A kúpot három lépcsőben töltjük meg a mintával, mindegyiket kb. 25 szúrással megfelelően tömörítjük.

5.1. ábra. Roskadásmérő kúp 55


6.1. táblázat. A beton vízzárósági csoportjai Vízzáró beton jele

Megnevezés

Próbatest ellenállása

vz2

gyengén vízzáró

2 bar víznyomás

vz4

mérsékelten vízzáró

4 bar víznyomás

vz6

vízzáró

6 bar víznyomás

vz8

különlegesen vízzáró

8 bar víznyomás

Nagyobb hőmérsékleti igény (600−800 °C) esetén cementet kell alkalmazni. A tűzálló kategóriába (1000−1500 °C) tartozó betonok keveréséhez csak tűzálló aluminátcementet, adalékanyagként pedig samottzúzalékot vagy samottlisztet szabad felhasználni. 6.2.7. Vízzáró beton

A vízzáróság víztározó medencék (6.13. ábra), víztornyok, valamint pincefalak készítésénél követelmény. Valamely beton vízzárósága annak a víznyomásnak a kPa-ban kifejezett étéke (6.1. táblázat), amelynek 24 óráig tartó hatására a megfigyelt felületen nedvesség nem mutatkozik, és a víz legfeljebb a próbatest harmadáig hatol be. A vízzáró és a különlegesen vízzáró betonok elkészítéséhez 52,5; 42,5 vagy 32,5 S, mérsékelten vízzáró betonhoz 32,5 cement választható, 20 m% vagy annál kisebb hidraulikus pótlékkal. A cementtartalom nagyságát 320−360 kg/m3 között válasszuk meg.

6.13. ábra. Víztározó medence

A vízzáróságot legjobban az adalékanyag megfelelő szemmegoszlásával befolyásolhatjuk. A beton vízzáróságát fokozzák a különböző tömítőszerek és a konzisztenciajavítók is. A  szerkezetek készítésénél kerülni kell a munkahézagok kialakítását. Szűrőbetonok készítésére víznyerő területeken van szükség. Fontos, hogy azonos szemnagyságú adalékanyagot kell alkalmazni azért, hogy a szemcsék közötti hézagok kön�nyen áteresszék a vizet.

6.14. ábra. Fagyálló beton térburkoló kő

OLVASMÁNY A fagy okozta károsodás szempontjából a tartós 0 °C alatti hőmérséklet kevésbé veszélyes, mint az enyhébb, a fagypont közelében ingadozó hideg, mert az utóbbi esetben nagyon gyakori a fagyási-olvadási ciklus.

78

6.2.8. Fagyálló beton

A fagyállóság a betonnak az a tulajdonsága, amelynek köszönhetően a fizikai és mechanikai jellemzői még többszöri fagyasztás és kiolvasztás hatására sem romlanak. A fagyállósági követelmény attól függ, hogy a betont milyen éghajlati viszonyok között építjük be, illetve milyen a szerkezet jellege, a tájolása stb. (6.14. ábra).


A betont csak fából, acéllemezből vagy betonból készült, hézagmentes, nem szennyező, nem nedvszívó és merev padozatú, sík felületen szabad keverni. Egészen kis mennyiség talicskában is keverhető (8.6. ábra). A kézi keverés munkamenete: 1. A munkateret megtisztítjuk a szennyeződésektől. 2. A beton recept szerinti összetétele alapján kimérjük az alkotórészeket (8.6. ábra). A kimért adalékanyagot a keverőhely egyik végén az előkészített padozatra halomba öntjük. Az adalékhalom tetején kialakított mélyedésbe betöltjük a cementet. 3. Két oldalról a betonkeverő padozat üres felére lapáttal szárazon átforgatjuk a cementet és a homokos kavicsot. A  keletkező új halom tetejét állandóan gereblyézzük. Az átforgatást szárazon, legalább háromszor egymás után kell végezni. 4. A kellő vízmennyiséget fokozatosan adagoljuk a keverékhez. A nedves keveréskor szintén háromszori átforgatás szükséges úgy, hogy a víz a cementet ne mossa ki. A  vizet úgy kell beosztani, hogy kb. 3/4 része az első (8.7. ábra) és kb. 1/4 része a második átkeverésre jusson. A  harmadik átforgatás után húzzuk össze a betont amennyire csak lehet, hogy a felületét és így a kiszáradását csökkentsük.

8.6. ábra. Alkotóelemek kimérése térfogat szerint

8.7. ábra. Az első nedves keverés talicskában

8.1.4. Gépi betonkeverés

A beton keverését különböző gépek segítségével lehet megkönnyíteni, csökkentve ezzel a munkát végző ember fizikai terhelését. A betonkeverő gépeket működési elvük szerint két csoportra oszthatjuk: szabadon ejtő és kényszerkeverő gépekre. 8.1.4.1. Szabadon ejtő keverők

A szabadon ejtő keverők az adalékanyag-vízkötőanyag keverékét működés közben felemelik, majd visszaejtik, miközben az alkotórészek keverednek egymással (8.8. ábra).

8.8. ábra. Szabadon ejtő keverő OLVASMÁNY A szabadon ejtő keverők térfogatának és a megkevert beton mennyiségének aránya általában 3:1; 5:1 arányban változik. Ez azt jelenti, hogy a keverőedény térfogatának legalább háromszor akkorának kell lennie, mint a keverendő beton térfogata.

103


10.2. Esztrichtípusok

Az esztrichek speciális habarcsok, olyan monolit szerkezetek, amelyek közvetlenül alkalmasak kopórétegként vagy padlóburkolatok aljzataként. Kötőesztrich. (Más néven tapadó- vagy kontaktesztrich.) Az esztrichréteg és a közvetlenül alatta lévő, általában beton anyagú szerkezet között mérhető tapadóerő jön létre. Emiatt a kötőesztrich fogadófelülete semmilyen olajos, zsíros és egyéb szennyeződést, elváló, laza részt nem tartalmazhat. 10.7. ábra. Kötőesztrich rétegfelépítése

10.8. ábra. Csúszóesztrich rétegfelépítése

10.9. ábra. Úsztatott esztrich rétegfelépítése 140

Kivitelezéskor az aljzatra epoxigyanta alapú tapadóhidat kell hengerrel felhordani, mert az javítja a hordozóaljzathoz való tapadást, az együttdolgozást. A tapadóhíd folyékony anyag, kannás, vödrös kiszerelésben kapható. Felhordása előtt a zsíros, olajos részeket el kell távolítani, a felületet portalanítani kell. Fontos, hogy a tapadóhidat matt nedves felületre hordjuk fel. Az esztrichet alapvetően szikkadt, de nem teljesen kiszáradt, mélyalapozott alapra kell felhordani. A  kötőesztrich a fogadóaljzatával csak együtt tud mozogni (10.7. ábra), ezért fűtött kötőesztrichet tilos készíteni. Ilyen esztrich pincepadlók, ipari épületek, lejtést adó vagy kiegyenlítő réteg esetén készül. Csúszóesztrich. Elválasztó rétegre, leggyakrabban két réteg fóliára kerül (akkor is, ha nedvesség elleni szigetelés van a fólia alatt − 10.8. ábra). Ez a réteg vízzáró, így az esztrich alatti aljzat nem szív el nedvességet, és nem alakul ki tapadóerő a fogadóaljzat és az esztrich között. A  két réteg egymástól külön tud mozogni, fűtött esztrichréteg kialakítása azonban így sem javasolható. Az esztrich szabad mozgásához az aljzat helyi egyenetlenségeit meg kell szüntetni, az éles szemcséket, kiálló sarkokat le kell csiszolni. A csatlakozó szerkezetek mentén peremszigetelést kell beépíteni. Elsősorban vízszigetelések feletti ipari esztrichek, illetve védőrétegek készülnek ezzel a rétegrenddel.


Az oszlopvégen, valamint jelentős erő bevezetésének helyén legalább két kengyelt, egymástól legfeljebb az előzőekben előírt méret felének megfelelő távolságban kell elhelyezni. A kengyeleket egy darabból kell elkészíteni, mert a keresztmetszetben a terhelés hatására kiegyenesednének. A kör vagy sokszög keresztmetszetű oszlopoknál csavarvonalú kengyelezés is alkalmazható. A 11.5. ábrán egy ilyen megoldást láthatunk. Csavarkengyeles oszlopban a kengyel menetmagassága legfeljebb a betonmag átmérőjének ötödrésze, de legfeljebb 100 mm legyen. A csavarkengyeles oszlop betonja legalább C16 szilárdságú legyen.

11.5. ábra. Kör keresztmetszetű oszlop vasalása csavart kengyellel

11.1.2. Zsaluzat

Az oszlopok és pillérek zsaluzata hagyományosan fa deszkák felhasználásával készül. Ezeket a beton oldalnyomása miatt 50 cmként deszkakalodával (11.6. ábra) vagy hevederekkel kell összefogni. A zsaluzat magassága rendszerint a deszkák hosszának méretre vágásával szabályozható. A  kör keresztmetszetű oszlopok esetében a zsaluhéjat vékony deszkák, lécek alkotják, melyeket betonacél gyűrűkkel foghatunk össze.

11.6. ábra. Beton nyomásának növekedése a pillérzsaluzatban

A rendszerzsaluzatokból gyorsan készíthető a végleges formát megadó pillérzsaluzat. A táblák segítségével tetszőleges keresztmetszeti méretek zsaluzhatók ki. (Oszlopokat csak a rendelkezésre álló, adott sugarú elemekkel lehet zsaluzni.) Mivel általában a tábla túllóg a pillér élein, élmenti feszítőcsavarokkal biztosíthatjuk a betonnyomása elleni mozdulatlanságot. A zsaluzat magassága csak a rendelkezésre álló rendszerelemek méretének többszöröse lehet. A pillérek, oszlopok karcsú szerkezetek, ennek megfelelően az elmozdulásmentes, oldalirányú megtámasztásról gondoskodni kell (11.7. ábra). Az összeállított zsaluzatba a készre szerelt betonacél armatúrát felülről helyezik be (11.8. ábra).

11.7. ábra. Pillér rendszerzsalu megtámasztása ferde dúcokkal 155


12.1.4 Áthidaló gerendák

Az áthidalók kéttámaszú gerendák, a nyílások feletti terheket a két oldalukon elhelyezkedő falaknak vagy pilléreknek adják át. A monolit vasbeton gerendás áthidalásokat elsősorban egyedi méretű falnyílásoknál alkalmazzuk. A felfekvés általában a gerenda magasságával egyező, de minimálisan 12 cm. A monolit áthidalás készülhet a vasbeton koszorútól függetlenül, önálló gerendaként (12.12. ábra) vagy a koszorúval egybeépítve. Az utóbbit akkor alkalmazzuk, ha az áthidalás alsó síkja (szemöldök) közel van a koszorúhoz (12.13. ábra). Ilyenkor ugyanis nincs elég hely egy önálló, „normál” magasságú áthidaláshoz.

12.13. ábra. Koszorúval egybeépített monolit vasbeton áthidalás

A falvastagsággal megegyező szélességű monolit vasbeton áthidalás elsősorban a belső falakban alakítható ki. Külső falakban rendszerint csökkentett keresztmetszetet alkalmazunk, mivel itt a hőhídmentesség érdekében a külső oldalon hőszigetelést kell elhelyezni. Az építés során az adott vastagságú hőszigetelő lemezeket rendszerint a zsaluzathoz erősítve építjük be (12.14. ábra). Kisebb támaszköznél a zsaluzatot a falakra függesztett pallók tartják, nagyobb támaszköz esetén egyedi alátámasztó állvány készül (12.15. ábra). A koszorúval egybeépített áthidalásoknál az áthidalás zsaluzatát a koszorúéval együtt alakítjuk ki.

12.14. ábra. Zsaluzatba helyezett hőszigetelés redőnyszekrényes áthidalásnál

A vasalást − ugyanúgy, mint a gerendatartóknál − fővasakból, szerelővasakból és kengyelekből kell összeállítani. A rendszerint kisebb falközméret miatt azonban általában az áthidalókban kevesebb az acélbetét. A  szerkesztési távolságok egyeznek a már leírtakkal. A betont a kis térfogat miatt gyakran helyszíni keveréssel készítjük. A  betonozást azonban ekkor is folyamatosan, megszakítás nélkül kell végezni. A bedolgozáskor és tömörítéskor ügyelni kell arra, hogy az esetleges hőszigetelés ne mozduljon el.

12.15. ábra. Egyedi alátámasztó állvány monolit áthidaló alatt 179


A lépcsők alaprajzi elrendezését meghatározó tényező a lépcsőkarok száma is. Ezek alapján az alábbi típusokat különböztetjük meg: • Az egykarú lépcsőket általában kisebb szintkülönbségeknél alkalmazzák. • Kétkarú lépcsőket általában a többszintes lakóépületeknél építenek. A két kar célszerűen elhelyezhető egymás mellett vagy egymás után. Ez az elrendezés helytakarékos megoldást eredményez. • A kettőnél többkarú lépcsőket általában forgalmas középületeknél alkalmazzák. Ezeket a nagy forgalom miatt kényelmesre tervezik, a helyigényük így igen nagy. Családi házakban leggyakrabban egyenes, egykarú vagy kétkarú, húzott fokú lépcsőket alkalmaznak. Ez utóbbinál helytakarékossági okokból a karok közötti „fordulóban” a pihenő helyett húzott lépcsőfokok találhatók.

14.3. ábra. A lépcsők meredeksége

14.3. A LÉPCSŐK JELLEMZŐ MÉRETEI

A lépcsőfok magasságának (fellépési magasság − m) és szélességének (belépési szélesség − sz) kedvező arányát az ember átlagos lépéshosszának ismeretében határozták meg. Egy felnőtt ember átlagos lépéshossza 63 cm, vagyis vízszintesen előre, lefelé vagy felfelé haladás közben egyaránt ennyi utat tesz meg egy lépéssel. Ennek ismeretében a lépcsőfok két jellemző méretének meghatározásához (14.1. táblázat) a következő képletet kell alapul venni. 2m + sz = 60−64 cm. A fenti képlet betartása mellett kényelmesen járható egy lépcső, ha: • A lépcsőfokok magassága 16–18 cm. • A lépcsőfokok szélessége (sz) 28–30 cm. A lépcsőfok méretét mindig cm-ben adjuk meg, és tört vagy szorzat alakjában jelöljük (pl. 16,6/30 vagy 16,6×30). Az egy lépcsőkarra eső fokok száma min. 3, de legfeljebb 15, (kivételes esetben 20) lehet. (A 20 lépcsőfokból álló lépcsőkar már kényelmetlen.)

14.4. ábra. A fokmagasság és a fokszélesség 14.1. táblázat: Optimális fokszélesség a fokmagasság függvényében Fokszélesség, ha 2m + sz =

Fokmagasság

60

61

62

63

64

16

28

29

30

31

32

16,5

27

28

29

30

31

17

26

27

28

29

30

17,5

25

26

27

28

29

18

24

25

26

27

28

18,5

23

24

25

26

27

19

22

23

24

25

26

19,5

21

22

23

24

25

13

13

21

22

23

24 199


15.2. járdák kivitelezése

A kivitelezés következő lépése a tükör készítése a föld kiemelésével, a körülményeknek megfelelő mélységben.

15.2. ábra. Monolit betonjárda felületen megjelenő dilatációval

15.3. ábra. Zsaluzás beton szegélyelemekkel

A monolit betonjárda általános rétegfelépítése a következő (15.2. ábra): • Termett talaj. • Kavicsfeltöltés. • Monolit betonréteg. A kavicságyazatot kb. 10-15 cm vastagságban terítjük el. A zsaluzás legtöbb esetben hagyományos módon történik (helyszíni zsaluzással, fa alapanyagból), de előfordul, hogy beton szegélyelemekkel határoljuk a járdát, amely esztétikusabb, és kültéri lépcsőknél például tartósabb kialakítást eredményez (15.3. ábra). Hagyományos zsaluzás esetében a méterenként elhelyezett hevederekhez rögzítjük a fa deszkákat. A zsaluzásnak méretpontosnak és alaktartónak kell lennie, hogy a különböző erőhatásokat el tudja viselni (15.4. ábra). A betonjárdába sokszor vasalás kerül, általában Ø6 átmérőjű, 15×15-ös kiosztású betonacél háló formájában. Ez elsősorban azért előnyös, mert növeli a szerkezet teherbírását. A betonozás történhet helyszíni keveréssel, kézi bedolgozással vagy nagyobb betonmen�nyiség esetén esetleg transzportbetonból. A beton minimális vastagsága 10−12 cm.

15.4. ábra. Járda hagyományos zsaluzása

15.5. ábra. Járda dilatálása 214

A járda lejtését kb. 20 cm széles vezetősávokkal alakítjuk ki. Ezek a sávok hasonlóak az aljzatbeton készítésénél bemutatottakhoz. A betont ezután a vezetősávok közé dolgozzuk be. Fontos a bedolgozott anyag megfelelő tömörítése. Ez általában csömöszöléssel, esetleg vibrálással történhet. A dilatálás 1,5-2 méterenként ideiglenesen a friss betonba nyomott fa léccel vagy hőszigetelő csíkkal történik. Az 1-2 cm széles dilatálási hézag magassága a beton vastagságának az egyharmada legyen (15.5. ábra)!


16.2.1. A szerkezetek ellenőrzése

A szerkezetek elhelyezkedésétől és rendeltetésétől függően a méretet és az alakot befolyásoló egyedi jelenségekre is figyelni kell. Ilyen például a vasbeton gerendák esetében a lehajlás. A várható méreteltérések szakszerű tervezéssel előre meghatározhatók. 16.2.1.1. Alapozások

16.7. ábra. Aljzat egyenetlenségek vizsgálata

Az elkészült beton- és vasbeton alapok esetében az alapozás felső síkját, valamint az eltérő alapozási síkok szintmagasságát kell ellenőrizni. Ehhez szintezőműszert kell használni. Az alapozás felső síkja képezi a felmenő szerkezetek alapfelületét, ezért fontos, hogy a felület pontosan vízszintes és egyenletes legyen. 16.2.1.2. Aljzatok

Az elkészült beton- és vasbeton aljzatoknál minden esetben ellenőrizni kell a felület egyenletességét (simaságát). 16.8. ábra. Digitális szögmérő

16.1. táblázat. Aljzatok alapsíktól mért megengedett legnagyobb eltérése Mért távolság (m)

Megengedett legnagyobb eltérés (mm)

0,10

2

0,60

3

1,00

4

1,50

5

2,00

6

2,50

7

3,00

8

3,50

9

222

4,00

10

6,00

11

8,00

11

10,00

12

Napjainkban ez a vizsgálat lézeres műszerrel végezhető a legegyszerűbben. Az alapfelület különböző részein elhelyezett műszer lézersugarat bocsát ki, mely megmutatja az adott felületrésznek az előzetesen (még a betonozás előtt) meghatározott alapsíkhoz viszonyított helyzetét (16.7. ábra). Több ponton végzett vizsgálattal az egyes felületrészek közötti magasságkülönbség is megállapítható. Kisebb felületek, felületrészek egyenletessége egyenes léccel és vízmértékkel is ellenőrizhető. Az aljzatoknál az alapsíktól mért megengedett legnagyobb eltérésekre vonatkozóan a 16.1. táblázatban megadott tűréseket kell figyelembe venni. A lejtésben készített aljzatoknál ellenőrizni kell a lejtés meglétét, irányát és egyenletességét. Ezt hosszú, egyenes léccel végezhetjük. Segítségünkre lehet a digitális szögmérő (16.8. ábra) is, amely pontosan megadja a lejtés nagyságát szögben és fokban is kifejezve. A mérés 0,1° pontosságú.


A beton csak tiszta, szennyeződések nélküli, osztályozott, megfelelő víztartalmú adalékanyagból keverhető. A keverési víznek kémiai és biológiai szennyeződésektől mentesnek kell lennie!

17.6. ábra. Adalékszer adagolása a betonhoz

Az adalékszereket is keveréskor kell a betonhoz adagolni (17.6. ábra). Mivel ezek kis mennyiségben hozzáadott vegyszerek, így pontatlan mérés esetén jelentősen módosulhatnak a beton tulajdonságai. Az adalékszert a keverés végén kell a betonhoz adagolni. Több szer együttes alkalmazásakor meg kell vizsgálni, hogy azok nem módosítják-e egymás hatását. A különböző szereket semmi esetre sem szabad előre összekeverni. 17.2.2.2. A bedolgozás hibái

Bedolgozási hiba az, ha a beton nem tölti ki teljesen a zsaluzatot, és a betonacélok mellett légzárványok maradnak (17.7. ábra). Így nem alakul ki megfelelő együttdolgozás a beton és a betonacél között. A zsaluzat eltávolítása után ez a hiba onnan ismerhető fel, hogy a beton felülete egyenetlen, üreges, fészkes lesz (17.7. ábra).

17.7. ábra. Hibásan bedolgozott beton

A hosszú idejű tömörítés szintén káros, mivel a beton szétosztályozódik, és a különböző keresztmetszetekben egymástól jelentősen eltérő szilárdsági jellemzőket kapunk eredményül. Ezért kell a zsaluzat oldalára betonozó nyílásokat készíteni, amelyek csökkentik az ejtési magasságot. A beton öntésekor nem lehet 2 m-nél nagyobb a szintkülönbség. A beton bedolgozása előtt a betonacélok helyzetét biztosítani kell, különben vízszintes és függőleges elmozdulások is létrejöhetnek. Betonozáskor az esetleges elmozdulás nehezen korrigálható, a megszilárdulás után pedig a hiba már végzetes. A hiányzó betontakarás miatt a korrózió korán megkezdődhet (17.8. ábra), a szerkezet teherbírása pedig nem éri el a tervezett értéket.

17.8. ábra. Kis betontakarás miatt bekövetkezett korrózió a födém alsó síkján 230

Szintén jellemző a kivitelezési szokásokra, hogy elmulasztják a beton utókezelését.

Betonozási feladatok monolit beton készítése  

Betonozási feladatok monolit beton készítése

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you