Issuu on Google+

Tartalomjegyzék 1. A fedélszerkezetek elkészítése ................ 5 1.1. A fedélszerkezetek anyagszükséglete ........ 5 1.2. A fedélszerkezet felrajzolása a zsinórpadra 7 1.3. A fedélszerkezet elemeinek leszabása ....... 8 1.4. A fedélszerkezet felállítása......................... 11 1.5. Fedélszerkezetek minőségi követelményei 13 1.6. Munkavédelem és balesetelhárítás ........... 14 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 16 2. A tetőfedések .......................................... 19 2.1. A tetőfedésekről általában ........................ 19 2.2. A tetők alakja és a fedés kapcsolata ......... 22 2.3. A fedések kiegészítő elemei ...................... 25 2.3.1. Top-roll® alumínium gerinctekercs .... 26 2.3.2. Univerzális gerincléc tartó (fém horganyzott) ......................................... 27 2.3.3. Vápaelem............................................ 28 2.3.4. Fésűs élgerincelem............................. 29 2.3.5. Kúplezáró elem .................................. 29 2.3.6. Top-flex kémény- és falszegély, univerzális tekercs ....................................... 30 2.3.7. Kúpcserép rögzítő ............................... 31 2.3.8. Eresz kiegészítő elemei ...................... 32 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 33 3. Égetett agyag tetőcserép fedések ........... 36 3.1. Tetőfedés hódfarkú tetőcseréppel ............. 38 3.1.1. A kettős fedés ...................................... 39 3.1.2. Korona, vagy lovag fedés ................... 44 3.1.3. A hódfarkú fedések jellemzői .............. 46 Fedési szélesség ......................................... 46 Szarufahossz .............................................. 46 Anyagszükséglet ......................................... 46 3.2. A hornyolt cserépfedés ............................. 46 3.3. Sajtolt cserepek fedései ............................ 49 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 52 4. Betoncserép fedések ............................... 55 4.1. Alapanyagok, gyártás, csomagolás, szállítás, tárolás ............................................................. 55 4.2. A Mediterrán betoncserepek típusai.......... 56 4.3. A Mediterrán betoncserepek kegészítő elemei ............................................................. 58 4.4. Tervezési alapelvek, a hajlásszög, fedéskép .......................................................... 59 4.4.1. Alátéthéjazat ....................................... 59 4.4.2. Tetőléc és ellenléc .............................. 60 4.4.3. Fedési hossz, léctávolságok .............. 61 4.4.4. Fedési szélesség ................................. 64 4.4.5. A fogadó szerkezet ............................. 65 4.4.6. Alátétfólia beépítése ........................... 65 4.4.7. Ellenléc – tetőléc beépítése ................ 65 4.4.8. A betoncserepek elhelyezése ............. 66

4.4.9. Cseréprögzítések ................................ 66 4.5. Szellőzés, páratechnika ............................ 67 4.6. Szerkezeti csomópontok........................... 68 4.6.1. Ereszkialakítás ................................... 68 4.6.2. Oromképzés ....................................... 68 4.6.3. Taréjgerinc kialakítása ...................... 70 4.6.4. Vápák és élgerincek ........................... 71 4.6.5. Fal- és kémény szegélyezése ............. 72 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 75 5. Bitumenes zsindely fedések .................... 79 5.1. Általános leírás, anyagok és követelmények 79 5.1.1. A fedés kivitelezése ............................. 80 5.1.2. A tetőfelületek kiszellőztetése ............ 85 5.1.3. Időjárási feltételek, raktározás ........... 86 5.2. Cserepes lemezek ..................................... 87 5.2.1. Tetőhajlás, alátéthéjazat, lécezések ... 88 5.2.2. A tetőszerkezet átszellőzése ............... 88 5.2.3. A cserepeslemezek vágása, hajlítása, rögzítések ..................................... 90 5.2.4. Szerelést megelőző előkészületek ...... 90 5.2.5. A cserepes lemezes rendszerek szerelése ....................................................... 91 5.2.6. A cserepeslemezek elhelyezése.......... 93 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 99 6. Palafedések ............................................. 103 6.1. Általános ismertetés, alkalmazási terület .. 103 6.2. Minőségi követelmények csomagolás, tárolás, szállítás ............................................... 104 6.3. A léc- vagy deszka aljzat kiosztása, alátéthéjazat .................................................... 105 6.4. Az alátéthéjazat, vagy alátétfedés készítése .......................................................... 105 6.5. Az eternit síklemez fedések kivitelezésének általános menete ............................................. 106 6.5.1. Sarkított négyzetlemez franciafedés . 106 6.5.2. Vízszintes rombusz- (magyar) fedés .. 108 6.5.3. Szabályos kettős fedések ................... 109 6.6. Az eternit lemezek felerősítése .................. 111 6.7. Eresz- és párkányképzés túlnyúló palalemezekkel ......................................................... 111 6.8. Oromfal- és tűzfalszegélyezés, taréjgerinc- és élgerincképzés .......................... 111 6.9. Kémények, kibúvók, ablakok szegélyezése 112 6.10. Hajlatképzés ............................................ 112 6.11 Eternit hullámlemezek ............................. 113 6.11.1. A hullámlemezek átfedése ................ 113 6.11.2. Az eternit hullámlemezek fektetése .. 114 6.11.3. Szelemen, illetve a lécezés kiosztása 114 6.11.4. Merev rögzítés ................................... 115 6.11.5. Csavaros felerősítés .......................... 116 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 119


7. Beton és vasbeton szerkezetek ............... 121 7.1. A beton, mint alapanyag ........................... 121 7.2. A beton legfontosabb tulajdonságai, jellemzői .......................................................... 121 7.2.1. A beton szilárdsága............................. 121 7.2.2. Betonminőségek, betonjelölés ........... 122 7.2.3. A beton zsugorodása .......................... 124 7.2.4. Hőfejlődés ........................................... 124 7.2.5. A beton alakváltozása terhelés alatt, kúszás ................................................. 124 7.3. A betonkészítés módszerei ........................ 124 7.3.1. Betonkeverés ...................................... 124 7.3.1.1. Kézi betonkeverés........................... 125 7.3.1.2. A beton gépi keverése helyszínen... 125 7.3.1.3. A központi betongyárak ................. 127 7.3.2. A beton szállítása ............................... 128 7.3.3. A beton bedolgozása .......................... 129 7.3.4. A beton utókezelése ............................ 132 7.3.5. Adalékszerek alkalmazása ................ 133 7.4. Betonszerkezetek ...................................... 133 7.5. A vasbeton legfontosabb tulajdonságai, jellemzői .......................................................... 134 7.5.1. A betonacélok anyagi tulajdonságai .. 135 7.5.2. Vasbeton szerkezetek acélbetétei ....... 137 7.5.3. Acélbetétek felhajlítása, lehorgonyzási hossz ............................................................ 139 7.6. A vasbetonszerkezetek .............................. 142 7.6.1. Vasbeton oszlopok .............................. 142 7.6.2. A vasbeton falak ................................. 144 7.6.3. Vasbeton faltartók .............................. 144 7.6.4. Vasbeton gerendák ............................. 145 7.6.6. Vasbeton koszorúk.............................. 148 7.6.7. Vasbeton lemezek ............................... 148 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 151 8. A zsaluzatok ............................................ 159 8.1. A zsaluzatok fogalma, fajtái ...................... 159 8.1.1. A zsaluhéj ............................................... 161 8.1.2. A zsaluzattartók ..................................... 162 8.1.3. Az alátámasztások ................................. 163 8.1.4. A helyzetbiztosító elemek ....................... 164 8.2. Az egyedi zsaluzatokról ............................ 165 8.3. A hagyományos zsaluzatok készítésének alapelvei .......................................................... 166 8.4. Épületszerkezetek zsaluzása ..................... 168 8.4.1. Alapozások zsaluzatai ........................ 168 8.4.2. Falak zsaluzása ................................. 169 8.4.3. Pillérek és oszlopok zsaluzása ........... 171 8.4.4. Gerendák és lemezes gerendák zsaluzása...................................................... 173 8.4.5. Áthidalók és koszorúk zsaluzása ....... 174 8.4.6. Födémek zsaluzása ............................ 176 8.4.7. Mintaívek és mintaállványok ............. 178 8.5. Lépcsőszerkezetek zsaluzása .................... 179 8.5.1. A lépcsők zsaluzása, jellemző méretei 181 8.5.2. A lépcsőszámítás menete .................. 182 8.5.3. Lépcsők zsaluzása ............................. 187

8.6. A szerkezetek kizsaluzásáról ..................... 188 8.6.1. A zsaluzat karbantartása ................... 188 8.7. Az öntött falú építési mód ......................... 189 8.7.1. Az alagútzsalus építési mód ................... 191 8.7.1.1. Az alagútzsalus épületek zsaluzatai 192 8.7.1.2. Az alapozás és a fogadószint elkészítése .................................................... 193 8.7.1.3. A zsaluzatok szerelése, betonozási munkák ........................................................ 193 8.7.1.4. A kapcsolódó épületszerkezetek ...... 194 8.8. A kúszózsalus eljárás ................................ 195 8.9. Csúszózsaluzat ......................................... 196 8.10. Helyszíni vasbeton épületek .................... 196 8.11. Köpenybeton falazatok ............................ 197 8.11.1. Faapríték lapokból összeállított köpenyfal ..................................................... 197 8.11.2. Vasbeton kéregfalak.......................... 197 8.11.3. Elemes köpenybeton falazatok ........ 199 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 206 Az állványszerkezetek .................................. 215 9.1. Az állványok rendeltetése .......................... 215 9.2. Az állványok tervezése .............................. 217 9.3. Az állványok anyagai és legfontosabb részei ............................................................... 217 9.3.1. Az állványpalló, keretes munkaszint táblák ....................................... 218 9.3.2. A korlátdeszka .................................... 219 9.3.3. A lábdeszka ........................................ 219 9.3.4. Keresztmerevítők ................................ 219 9.3.5. Kikötések ............................................ 220 9.3.6. Az állványok alapozása ..................... 220 9.3.7. Leeresztő szerkezetek ......................... 221 9.4. A bakállványok ......................................... 222 9.4.1. Egyméteres bakállvány ..................... 222 9.4.2. Kétméteres bakállványok .................. 223 9.4.3. Emeletes bakállvány .......................... 224 9.4.4. Fémbakállvány .................................. 224 9.4.5. A bakállvány építés alapszabályai .... 224 9.5. Talpas létraállványok ................................ 225 9.6. Létraállványok .......................................... 226 9.7. A létrák ...................................................... 229 9.8. Az árbocállványok ..................................... 230 9.9. A fém állványok ........................................ 232 9.9.1. A csőállványok ................................... 233 9.9.2. Keretes csőállványok ......................... 236 9.9.3. Alumínium keretes csőállványok ....... 238 9.10. Guruló állványok ..................................... 239 9.11. A kidugó állványok .................................. 239 9.12. Konzolos állványok ................................ 240 9.13. Függőállványok....................................... 240 9.14. Védőtetők-védőállványok ........................ 241 9.15. Az elhelyező állványok ............................. 242 9.16. A provizóriumok ...................................... 243 9.17. Az állványok építésének munkavédelmi előírásai ........................................................... 244 Kérdések és gyakorló feladatok ....................... 245


A FEDÉLSZERKEZETEK ELKÉSZÍTÉSE

1. FEJEZET

Székoszlopos fedélszerkezeteknél (1.8.-1.9. ábra) először a főszaruállásokat kell öszszeállítani. A szükséges merevség elérése érdekében a csavarozással rögzített helyeken (pl. fogópárok) a csavarokat meg kell húzni. Az oszlopok és a ferde támaszok csapjait a csonkokhoz és alátétfákhoz kell illeszteni, majd egy főszaruállást fel kell állítani úgy, hogy a csapok a csaplyukakba illeszkedjenek. A függőleges helyzetet függőzéssel állítható be, majd következhet az ideiglenes rögzítés. A második főszaruállást az elsőhöz hasonlóan kell felállítani, majd el kell készíteni a szereléshez szükséges állványt. A főszaruállásoknál a középszelemeneket a csapokra kell illeszteni, helyére kell ütni a karpántokat is. A szelemenek és a karpántok rögzítése ácskapcsokkal történhet.

1.8. Ábra: Kétállószékes fedélszék felállításának lépései (1.)

A megfelelő merevségű főszaruállások esetén az ideiglenes merevítéseket, kikötéseket el lehet távolítani. A többi főszaruállás az előzőekhez hasonlóan állítható fel az ideiglenes állvány tovább helyezésével. A főszaruállások után a hozzájuk tartozó szarufapárokat kell elhelyezni, a taréjszelemenekkel és a felső fogópárokkal együtt. A szarufákat a talp- és középszelemenre kell támasztani úgy, hogy pontosan a fogópárok közé illeszkedjenek. A szarufapárok felső végeit össze kell illeszteni, az alkalmazott fakötésnek (pl. ollós csap) megfelelően. A fogópárok és a szarufák csavarozással rögzíthetők. A taréjszelement a fogópárok közé kell behúzni. A többi taréjnál lévő fogópárt alulról kell a helyére emelni, majd el kell végezni a rögzítésüket. A mellékszaruállások szarufapárjait ezután lehet elhelyezni, rögzítésük szegezéssel, vagy ácskapcsokkal történhet. A fedélszerkezet felállítása után az ideiglenes kötéseket véglegesíteni kell, el kell bontani az 12


3. FEJEZET

ÉGETETT AGYAG TETŐCSERÉP FEDÉSEK

A sajtolt technológiával készült cseréptípusok (3.3. ábra) az egyik hossz és rövid oldalukon a felső felületükön, a másik hossz és rövid oldalkon az alsó felületükön hornyos kialakításúak. Ezek a hornyok pontosan egymásba illeszkednek, így a fedő elem mind a négy éle mentén megfelelő zárást biztosítanak. A cserepeket itt is fülekkel akasztják a lécezésre. A sajtolt cserepek sokféle profil és felületi kialakítással készülnek, ezektől függően alakul ki a fedés rajzolata. A sajtolt cserepek natúr, vagy mázas kialakításúak, a fedések elkészítéséhez kiegészítő elemek állnak a rendelkezésünkre. Kiegészítő cserép elemeket (3.4. ábra) és termékeket kell alkalmazni a fedések elkészítésénél az eresznél és a gerincnél, az orom és tűzfalaknál, a tető síkjának áttörésénél, a héjazat alatti kiszellőztetésnél, a hófogás érdekében, a bevilágítás megvalósításához és a tetőfelületek díszítéséhez. Ezek az elemek a cserépfedésre jellemző kialakításúak és lehetővé teszik rendszer teljeskörű alkalmazását. Ezzel egyszerüsíteni lehet a szerkezetalakítást, a bádogos szerkezetek egy része elhagyható és a tetőfedés vízzárósága jobb lesz.

3.3. Ábra: Sajtolt technológiával készült tetőcserepek, valamint a hornyos kapcsolatok

3.4. Ábra: Kiegészítő elemek kerámia fedéshez 37


BETONCSERÉP FEDÉSEK

4. FEJEZET

Fedési hossz, léctávolságok (Danubia®, Coppo®, Standard®) 4.7. TÁBLÁZAT: Hullámos termékvonal cserepeinek méretei, adatai Tömeg (kg/m2)

Tető hajlásszög

Legkisebb átfedés

Legnagyobb léctávolság

Ajánlott ereszléc távolság

Ajánlott gerincléc távolság

Cserépszükséglet

Standard

Coppo Danubia

15-22°

10 cm

32 cm

33 cm

5,0 cm

10,42 db/m2

43,76

46,89

22-30°

9,0 cm

33 cm

33 cm

4,5 cm

10,10 db/m

42,42

45,45

30° felett

8,0 cm

34 cm

33 cm

4,0 cm

9,80 db/m2

41,16

44,10

2

A Coppo rendszer esetén a legnagyobb átfedés 10 cm, a léctávolság pedig min. 32 cm lehet.

A három kategória léctávolságainak számításakor általánosan 33 cm ereszléc távolságot és a tető hajlásszögétől függő gerincléc távolságot is figyelembe vettünk. Az eredményeket az alábbi képletből kaptuk: fedési hossz = e + (n – 1) × LT + g. ahol

e: az ereszléc távolság (cm); n: a cserépsorok száma (db); LT: a léctávolság (cm); g: a gerincléc távolság (cm).

Figyelem! A fedési hosszhoz (4.6. ábra) hozzá kell adni az ellenléc méretéből adódó hossznövekedést is. A táblázat egy tizedesjegyre kerekített értékeket tartalmaz, a kivitelezési pontosságot figyelembe véve a táblázat értékeinek felmérésével is megfelelő eredményt kapunk.

4.6. Ábra: A fedési hossz nagysága hullámos Mediterrán betoncserepek esetén 62


BITUMENES ZSINDELY FEDÉSEK

5.14. Ábra: Vápa kialakítása

5. FEJEZET

5.15. Ábra: Hajlat, oldalváltásos fedéssel

A vápa takarólemezt (5.14. ábra) az eresztől a gerinc felé, középre igazítva kell a vápába, a felületek alátétfedéseinek élei közé fektetni és rögzíteni. A zsindelyeket mindkét oldalról kb. 20 cm-rel a vápatakaró lemezre kell vezetni, a hajlat vonalával párhuzamosan (ferdén) levágni és rögzíteni. A vápa szegezéstől mentes területe min. 30 cm széles legyen. A zsindelyelemeket a vápa takarólemezre tömítőmasszával kell felragasztani. Hajlatképzés oldalváltásos fedéssel (5.15. ábra) min. 15° hajlatlejtés esetén lehetséges. Az egész tetőzsindelyeket a teljes fedés menetében oldalváltással min. 30 cm-rel a vápa középvonalán túl kell vezetni. A vápa szegmentes része min. 30 cm széles legyen.

5.16. Ábra: Tetőgerinc fedése

5.17. Ábra: Tetőgerinc és élgerinc csatlakozása

A gerinc fedését az uralkodó (5.16. ábra) széliránnyal szemben darabonként, eresz- és gerincelemekkel kell kialakítani, mint oldalirányú kettősfedést. Ez azt jelenti, hogy a harmadik gerincelemnek az elsőt min. 1 cm-re takarnia kell. A gerincelemek rögzítése takartan, az átfedés alatt két szélesfejű szeggel történik. A védőfóliát a lemez elhelyezése előtt el kell távolítani! Az élgerincek fedését (5.17. ábra) értelemszerűen úgy kell elvégezni, mint a gerinc fedését. A felület tetőzsindelyeit az élgerinchez párhuzamosan kell levágni. 84


PALAFEDÉSEK

6. FEJEZET

Mindkét esetben előzetesen meghatározott lemezkiosztással és leszabott lemezekkel készül a fedés. A lemezkiosztást a tetőfelületre kétirányú zsinórozással előzetesen fel kell vinni. Az ETERNIT palákkal a legbonyolultabb tetőidomok is lefedhetők és fantáziadús geometriai formák készíthetők.

6.10. Ábra: Szabályos kettős fedés részletrajzai 110


BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK

7. FEJEZET

7.6. A VASBETONSZERKEZETEK Az épületek építéséhez használt vasbetonszerkezetek általában egyszerű elemekből (rudakból, vagy más felületelemekből) rakhatók össze. A vasbetonszerkezetek jellegzetes (7.33. ábra) elemei az oszlopok, a pillérek, a falak, a gerendák és a lemezek. Az oszlopok és a gerendák a rúdszerkezeteket, a falak és a lemezek a felületszerkezetek csoportját alkotják. Az alapalakzatok kombinációjával állíthatók elő a legkülönfélébb alakú és rendeltetésű szerkezetek. A vasbetonszerkezetek egyszerűbb esetben egyenes tengelyűek (síkúak), de törtvonalúak (síkúak), vagy íves kialakításúak is lehetnek. Szokásos a szerkezetek vízszintes és függőleges beépítése szerinti csoportosítás is, a következőkben mi is ez alapján haladunk.

7.32. Ábra: Hegesztett toldások

7.6.1. VASBETON OSZLOPOK A vasbeton oszlopok általában egyenes tengelyű, nyomóerő hordására készült rúdszerkezetek. Az oszlop kör, sokszög, négyzet, téglalap, vagy összetett keresztmetszetű (7.34. ábra) lehet. A nyomóerő legtöbbször az oszlop tengelyvonalában működik (központos nyomás), de előfordul az is, hogy az erő a tengelyvonalon kívül támad (külpontos nyomás).

7.33. Ábra: Vasbeton szerkezetek alapalakzatai

A két terhelési eset különböző igénybevételt okoz, és ennek megfelelően az oszlop kialakítása és vasalása is eltérő lesz. Az oszlop keresztmetszet legkisebb mérete legalább 200 mm, nagyobbik mérete legfeljebb a kisebb méret négyszerese lehet. A teherbírás igazolásánál számításba vett hosszacélbetétek átmérője legalább 12 mm legyen. 142

7.34. Ábra: Vasbeton oszlopok jellemző keresztmetszetei


8. FEJEZET

A ZSALUZATOK

8.1.3. AZ ALÁTÁMASZTÁSOK A zsaluzatok alátámasztása biztosítja, hogy a zsaluhéj és a zsaluzattartók az előre meghatározott helyükön maradjanak. Az alátámasztások a lefelé ható erőket továbbítják a teherbíró alapra, az altalajra, vagy az épület teherbíró szerkezetére. Az öntőformába bedolgozott friss beton a vízszintes zsaluzati elemekre függőleges, a függőleges elemekre pedig vízszintes nyomást (oldalnyomást) gyakorol. A szerkezetek betonozásakor a keletkező oldalnyomás a szerkezet felső élétől lefelé folyamatosan nő (8.12. ábra). A zsaluzatokra ható nyomás nagysága a következő tényezőktől függ: • a friss beton sűrűségétől, • a betonozás ütemétől,

8.12. Ábra: A beton nyomásának növekedése a zsaluzatban

• a tömörítés módjától. Az alátámasztások kialakításánál a nyomóerőkön kívül figyelembe kell venni a betonozás során keletkező rezgéseket, rázkódásokat is. A rezgéseket és rázkódásokat a vibrációs tömörítés, illetve a hirtelen változó mértékű betonozás okozhatja. A zsaluzatok alátámasztásához dúcokat és merevítőket használunk. A fa anyagú dúcokat gömbfából (8.13. ábra), vagy négyzetes keresztmetszetű oszlopokból lehet elkészíteni. A fa dúcokat hevederekkel a zsaluzat tartókhoz kell rögzíteni. A fa dúcokat teherelosztó pallóra helyezett ékekre kell állítani. A végleges rögzítésnél az elemeket szegezéssel biztosítani kell. Az acélcső dúcokat (csőtámasz) csapszegekkel és menetes csavarokkal tetszőleges hosszúságúra lehet beállítani. Az alsó végükön talppal, a felső végükön tartófejjel vannak ellátva. A tartófejek lehetővé teszik a szelemenek

8.13. Ábra: Fa anyagú zsaluzat, alátámasztó dúcolat 163


8. FEJEZET

A ZSALUZATOK

8.4.3. PILLÉREK ÉS OSZLOPOK ZSALUZÁSA A pillérek és oszlopok egyedi zsaluzatait deszkák, hevederek, kalodák és ferde támaszok segítségével készítjük el. Az oszlopok szögletes, a pillérek íves keresztmetszetű, rúdszerű, alátámasztó szerkezetek. A pillérek (8.31. ábra) tábláinál vegyük figyelembe, hogy a belső táblák mérete pontosan a pillér méretével egyező, a külső táblák méretei viszont két deszka vastagsággal nagyobbak. A méretrevágott deszkákat hevederekkel szegezik össze. A táblákat kalodák fogják össze, amik biztosítják azok mozdulatlanságát. A hevedereket és a kalodákat az alsó harmadban sűríteni kell az egyre nagyobb zsalunyomás miatt. Az oszlopok zsaluzásához a megfelelő ívű kalodák kivágása (8.32. ábra) szükséges. Az oszlopok ívének elkészítésénél az ív nagyságának megfelelő szélességű deszkát alkalmaz-

8.31. Ábra: Fából készült pillér zsaluzat

8.30. Ábra: Fémkeretes falzsaluzat

8.32. Ábra: Fából készült oszlop zsaluzat 171


8. FEJEZET

A ZSALUZATOK

8.5.3. LÉPCSŐK ZSALUZÁSA A helyszínen készített lépcsők zsaluzatát (8.54. ábra) fából célszerű elkészíteni. A zsaluzásnál először a pihenők alátámasztó állványzatát készítik el, majd elhelyezik a héjazat elemeit. A lépcsőpihenők alátámasztó állványzata és a héjazat ugyanúgy készül, mint a vasbeton lemezeké. A ferde lépcsőlemez zsaluzatához ferde helyzetű alátámasztó állványra és ennek megfelelő héjazatra van szükség. A héjazat alátámasztását általában élére állított pallókkal, illetve ferde dúcokkal lehet biztosítani. A ferde zsaluhéjazat oldallemezeire fel kell jelölni a lépcsőfokokat és azok homloklapjait zsaluzó deszkákkal kell lezárni. A feljelölésnél M1:1-es méretarányban kell a lépcsőt megszerkeszteni vízmérték, mérőeszközök, zsinór, ceruza, stb. segítségével. Gyakran előfordul, hogy a tervrajz méreteit a kivitelezési pontatlanságok miatt módosítani kell. Ilyenkor szükség van a lépcső méreteinek helyszíni meghatározására. A lépcsőfokoknak csak a homlokfelületeit kell zsaluzni. A deszkákat úgy kell beállítani, hogy azok vízszintesek legyenek és a betonozáskor a felesleges beton egyszerűen lehúzható legyen. A deszkákat a lépcső zsaluzatának függőleges elemeihez lehet rögzíteni. Szélesebb lépcsőknél a deszkákat középen is meg kell támasztani, megakadályozva ezzel azok deformációját. Az üzemben előregyártott lépcsők betonozásához acélból, illetve rétegelt lemezből készített zsaluzatokra, sablonokra van szükség. A lépcsők kizsaluzása után gondoskodni kell arról, hogy azokon a közlekedés biztonságos legyen. Ezért ideiglenes korlátokat, lábdeszkákat kell elhelyezni.

8.54. Ábra: Kétkarú lépcső zsaluzata 187


9. FEJEZET

AZ ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

9.4.2. KÉTMÉTERES BAKÁLLVÁNYOK Az alátámasztó bak (9.19. ábra) magassága és szélessége egyaránt két méter. Könnyebb kezelhetőség céljából a bakfejből a lábak kiszedhetők. Az összeállításnál a bakláb párokat a keresztmerevítő deszkákkal kapcsolják össze. A kétméteres bak régi elnevezése „hatos láb”, mert régebben 6 láb (láb: angol mértékegység, kb. 1,80 m) magas volt. A baklábak alá teherelosztó pallókat kell helyezni. Az állvány (9.19. ábra) pallóterítése 2,00 m széles lehet. Az állványon dolgozók biztonsága érdekében a külső (közlekedő) oldalt korláttal és lábdeszkával kell ellátni. A korlátdeszka felső éle a bakfejtől számított 1,00 m magasan, a korlátoszlop belső oldalán helyezkedjen el.

9.19. Ábra: Kétméteres bakállvány 223


AZ ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

9. FEJEZET

Az állvány födémszintjeit az épület födémszerkezetéhez viszonyítva magasabban alakítják ki. Az építési munkák előrehaladtával az állványzatot folyamatosan építik fel. Az árbocállványokat lábdeszkával, korláttal, feljáróval kell ellátni. Az épülethez viszonyított helyzetük alapján kétféle állványfajta készíthető el. Az egy árbocsoros elrendezés a leggazdaságosabb és egyszerűsége miatt felépítése sem bonyolult, hiszen a munkaszintet alátámasztó fiókgerendák közvetlenül a falra támaszkodnak. Az állványt ezért csak szakaszosan, a falazásnak megfelelő ütemben lehet építeni. Az építkezés kezdetekor az árbócokat csak a földbe befogott rész, illetve az első szint megtámasztása biztosítja. Hátránya ezenkívül, hogy a fiókgerendák a falazatot sok helyen áttörik, tehát a bontás után szükségesek az utólagos fal és vakolat javítások. Az épülettől független főállványoknál a fal mellett is oszlopsor és rajta szelemen gerenda található. A fal menti oszlopsort nem ássák a földbe, itt teherelosztó talpgerendákat helyeznek el. Az árbócállványok ezen típusánál a munkaszintek két mező szélesek is lehetnek, ilyenkor két árbócsort kell a földbe ásni. Az épülettől független állványzatot az épülethez ki kell kötni. A két mező széles állványoknál a homlokzatra merőleges irányban dúcgerendákkal kell merevíteni. 9.9. A FÉM ÁLLVÁNYOK A fém anyagú állványok tartósságuk, gyors szerelhetőségük, könnyű szállíthatóságuk, kisebb tárolóhely szükségletük, nagyobb biztonságuk miatt az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerültek. A középmagas épületek homlokzatkialakítási munkáihoz igen alkalmasak. A fém anyagú állványok általában csőszelvényekből (9.31. ábra) készülnek. A cső állványszerkezet függőleges és vízszintes, valamint a merevítést szolgáló ferde helyzetű rudakból áll. Az oszlopcsövek a terhelhetőségtől függően egymástól 2,0-2,5 m-re helyezkednek el. Nagy magasságú homlokzatok, vagy nagy terhelések esetén egymás mellett (egymástól 10 cm-es tengelytávolságban) páros csőoszlopokat is el lehet helyezni. 9.31. Ábra: Fém anyagú állvány egyszerű kapcsolatai 232


Ács-állványozó szakmai ismeretek 2