Page 1

ISSUU

2015

Barti Magdolna

RĂŠszben

2


Előszó Pár oldal. Egy sorozat második része. Részben Rész-egész, egész-rész.


Mindenki Mindenki egy saját fát ültet az élete során. Van aki, illatos hárst, van, aki, szomorú fűzt, van, ki csodaszép, de mérgező tiszafát, van, aki szúrós fenyőt és olyan is van aki kőkemény ébent. Mindenki egyet, neki tetszőt. És hiába ültetnek két ugyanolyat, a különbözőségük mégis határtalan. És, hogy a fa ne álljon egyedül, körbeszórjuk fűmagokkal, virágokat ültetünk a lombja alá, vagy csak egyszerűen valahogy egy gomba nő a tövébe. Egy biztos, sosem áll egymaga. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, más fák, más növények kelnek életre a közelében. Néha kúszó, élősködő fajta, néha csak egy tő színes vadvirág, néha egész erdő. Együtt születnek, együtt élnek, együtt lélegeznek és végül együtt is száradnak el.


Őszre vágytam Az őszre vágytam és a Nap jött. A nyárra vágytam, a Hold szállt fölé. A földön álltam, csak a szárnyak zavartak. Körbejártam, Itt, vagyok.


A változás szelei A változás szelei fújnak, kint süt nap, a meleg meg itt bent van. Változás. Nehéz lenne megfogalmazni. Vagy nem is. Csak így, itt nehéz, talán. Annyi minden történik bent és annyi minden történik kint. El sem hiszem. Szeretettel teli találkozások, beszélgetések, ölelések. Kint. Bent. Lehet, hogy öregszem és túl érzékenyen veszem a dolgokat? Lehet. Van, amit nem lehet elmondani csak úgy, egyszerűen a krumplifőzelék felett, ebéd közben. Nem lehet, mert meghalna bele. Hallgatok. Hallgatok, de mégis fecseg a csend. Fecseg a szem, az arc, a kéz. Árulkodnak és cinkosként összesúgva kuncognak. Változás. Kint és bent. Te is változol, tudom, a cinkosok téged is elárulnak. Ugyanolyan játékot űznek veled, mint velem. Jó ez így. Magadra ismersz? Lehet, hogy rólad is szól. Rólad is, mert Te is ott vagy: kint és bent.


Nincsenek Nincsenek Ă­gĂŠretek, csak elhangzott szavak. Minden lehet, de csak kevĂŠs marad.


Szeretni Szeretni valakit könnycsordulásig. Ölelni valakit elszakadásig. Érte tenni elindulásig. Csak megszületéstől meghalásig.


Hang és szín Hangok és vágyak, Színek, de lágyak, Az egész egy álom, Vagy valóban látom?


Va rá z s e rd ő Lassan éledő varázserdő, meselény, kis tekergő, hóbuckába meghempergő, puha ágyban elszendergő.


Gyönyörű Gyönyörű vagy. Rádnézek és csak ennyit látok: Gyönyörű. A mosoly. A tekintet. A mozdulat. Az érzés. Ez a pillanat. Nem volt előtte másik. Nem lesz több utána. Ez, az a pillanat. Gyönyörű.


Vá n d o r ( r é s z l e t ) A Hold növekszik, láthatatlan erő. Az éjszaka lényeit vonzza elő. Árnyak mozdulnak a végtelen térben. A hívó szó, mit vártak, elhangzott a mélyben.


Ha Ha meghalok, szórjatok szét a szélnek, a testem is hadd legyen szabad. Ha meghalok, ne kössétek gúzsba, kérlek, jobb, ha se híre, se hamva nem marad.


Szállok Szállok a tűzzel, a testem elég, a lelkem szabadul, a semmibe lép. Egészből való a Föld és az Ég, Égi hatalom a Földre lelép. Szállok a tűzzel, a lelkem elég, semmi a tűzben a semmivel ég.


Š Barti Magdolna, 2015

Barti Magdolna: Részben  
Barti Magdolna: Részben  
Advertisement