Issuu on Google+

et kl lé el on m tő al he ld ve o Ki

24

KarrierStart 2 0 11

A legvonzóbb vállalatok Fizetési álmok és a valóság Tájékozódási lehetőségek A választás csapdái

A

és az

tanácsadó összeállítása frissdiplomásoknak


KarrierStart 2011

O

lyan még nem volt, hogy aki itt végzett, ne talált volna gyorsan állást – biztatták az oktatók a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyszámvitel szakos gólyáit szeptemberben. Ám ezen az elitegyetemen sem minden szak hallgatói láthatják rózsaszínben a jövőt, nem is beszélve azokról, akik csak kisebb presztízsű intézménybe tudtak bekerülni. Ugyanakkor például a frissdiplomás mérnökök és informatikusok számára évek óta nem gond az elhelyezkedés, feltéve, hogy az egyetemen megszerezhető tudás mellett már diákként gyakorlatot szereznek, és idegen nyelveket is beszélnek. Az álláskeresés tehát nem diplomával a kézben kezdődik, hanem jóval annak előtte, mondhatni, már a gimnáziumban. Hiszen, ha valaki például nem tanulja meg ott a matekot, több ígéretes karrierutat lezár maga előtt. Később pedig nem bízhat abban, hogy a felsőoktatás megadja neki azt a tudást, amellyel kapóssá válik a munkaerőpiacon, vagyis tanácsos már az egyetemi évek alatt résen lenni. Ha valaki elég előrelátó, ügyes és szorgalmas volt ahhoz, hogy vonzó önéletrajzzal felszerelkezve láthasson neki az álláskeresésnek, igencsak ajánlatos széles körben tájékozódnia. Hiba pusztán a cég márkaneve alapján dönteni, pedig ez meglepően sokakra gyakorol döntő befolyást. Van valami különös abban is, hogy a pályakezdők nagymértékben hagyatkoznak ismerőseik, barátaik és családtagjaik véleményére, mert ugyan miből gondolják, hogy ők jól tájékozottak? Sokkal több potenciális munkahely van annál, semmint, hogy ezeket akár egy különösen széles ismeretségi kör is át tudná fogni. Számos buktatót fel lehet még sorolni, s ezt meg is tesszük ebben az összeállításban, amely az idei Munkáltatói Márka Kutatás alapján készült, az Aon nemzetközi hr tanácsadó cég, az AIESEC (közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete), a Profession.hu állásportál és a Figyelő együttműködésében. Kívánunk jó böngészést mindenkinek, aki most, illetve a belátható jövőben friss vagy néhány éves diplomával a zsebében jó álláshoz szeretne jutni. VRANNAI KATALIN rovatvezető

II

FI GY ELŐ 2011. március 3–9.

FOTÓ: SÁROSI ZOLTÁN

Barátkozás a munkaerőpiaccal


ILLUSZTRÁCIÓ: DÁNIEL ANDRÁS

Vonzások és voksok T öbb ezer önéletrajz érkezett az elmúlt év során a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Kecskeméten épülő gyárához a vállalat weboldalán keresztül, köztük megannyi friss diplomásé. Néhány internetes fórumon azt taglalják a próbálkozók, milyen feltételekkel szeretnének bekerülni, illetve miként zajlik a kiválasztás. A téma népszerűségét csalók is meglovagolták: emelt díjas sms-ben ajánlják a munkalehetőségekhez való hozzájutást, s kérik a jelentkezést, persze mindezt a vállalat tudta nélkül. A német autóipari szereplőt a hazai pályakezdő diplomások annak ellenére az ötödik legvonzóbb vállalatnak tekintik, hogy az üzemből csak jövőre fog kigurulni az első Magyarországon gyártott autó. Ulrich Jäger, a vállalat személyzeti igazgatója a sikert egyrészt a Mercedes márka, mint prémium termék vonzerejének tulajdonítja. A jelentkezők számára emellett az is meghatározó, hogy részesei lehetnek egy nem mindennapi fejlődési és tapasztalatszerzési lehetőségnek. A brand értéke továbbra is egyértelmű húzó-

A márka-szimpátia elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy talpraesett ifjú jelentkezők tömegei ostromolják a vállalatokat. De vigyázat: a hiteles információ felértékelődött a válságban edzett pályakezdő diplomások körében.

erő a legújabb diplomás generáció körében. Ezt mutatja, hogy a 2011-es Munkáltatói Márka Kutatásban a fizetés vonzó összege mellett a legnépszerűbbnek ítélt cégek – a fiatal diplomások véleménye szerint – a hírnév és a sikeresség tekintetében térnek el leginkább a többitől. Ám ha arról van szó, hogy általában milyen szempontok szerint választ munkahelyet a legújabb diplomás nemzedék, sokkal inkább előtérbe kerül a szakmai fejlődés, a csapatmunka, valamint az életvitel egyensúlya. „Az általánosan vallott, és az egyes vállalatokhoz társított, vélt preferenciák sok mindenben különböznek. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha megkérdezik valakitől, tudományos szempontok vagy reklám alapján választ mosóport, akkor a tényeket mondja, de valójában a

2011. március 3–9. FI GY ELŐ

III


kicsit fel van fújva, legalábbis a munkaerőpiacon játszott szerepét illetően. Kétségtelen azonban, hogy a cégek egyre nagyobb számban jelennek meg a közösségi oldalakon, hiszen több ezren olvassák, „posztolják,” „lájkolják” ezeket. A vállalatok Facebook-oldala egyszerre önreklám, a „rajongókkal” való kapcsolattartás módja, és persze alkalmas arra is, hogy így vonzzák a közelükbe leendő alkalmazottaikat. CÉGES MEGFIGYELÉS. A Facebookon eddig

2,5 millió magyar regisztrált, s becslések szerint napi rendszerességgel nagyjából 1 millióan látogatják. A Magyar Telekom ezen tette közzé gyakornoki programját, s a Vodafone is ott hirdetett. Mindenesetre olcsóbb, mint a börze. Az álláskeresők számára „csekkolási lehetőség” a facebookos kapcsolatok mobilizálása. Körbedobnak egy kérdést, ki mit tud az adott cégről. Csakhogy ez a nyomozási lehetőség fordítva is adott. Nemzetközi színtéren (adatvédelmi, személyiségi jogi konferenciákon, szakmai lapokban) egyre komolyabb figyelmeztetések látnak napvilágot: a közösségi oldalakon vékony a határvonal a magán-, illetve a munkahelyi szféra között. A munkaadók bevallottan figyelik alkalmazottaik internetes megjelenéseit, ki milyen fotót, adatot rak fel magáról. A „profil” szó szerint áldás vagy átok: állást hozhat, de az arról való lemaradást, illetve a már meglévő pozíció elvesztését is okozhatja. Gyakran az efféle portálokon hozzáférhető szenzitív információk alapján hozzák meg a hresek a végső döntést. Valamely extrém tevékenység, félreértésre okot adó tulajdonság, hobbi megadhatja a „kegyelemdöfést” a jelöltnek. A munkaadóra tett sértő megjegyzés, bizalmas információk „kibeszélése” egyértelműen káros a karrierre. Munkaadói részről a közösségi oldalakon való kutakodás, ellenőrzés Magyarországon nem ütközik törvénybe, néhány uniós tagállamban, Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában azonban már tiltják ezt. A magyar jogszabályok annyit írnak elő, hogy kizárólag munkával összefüggő adatokról érdeklődhetnek az állásinterjú során a munkaadók, a magánélet szent, s ez vonatkozik a közösségi hálón való nyomozásra is. Ám nincsenek adatok, felmérések, még csak becslések sem arról, hogy ezt az előírást maradéktalanul betartják-e a cégek, s ért-e bárkit amiatt diszkrimináció, mert a facebookos oldalára felrakott kép vagy információ nem tetszett a leendő munkaadónak.

Intézményi különbségek Miként térnek el a diplomás pályakezdőkre jellemző átlagtól néhány egyetem végzettjei az álláskereséskor, illetve egy kiszemelt cég megítélésekor? BCE

BME

ELTE

SOTE

87 52 46 47 26

89 51 49 41 24

88 56 29 37 32

91 61 16 33 44

66 60 52 50 27

67 54 56 42 30

63 59 52 40 33

69 53 51 29 27

TOP 5 TÁJÉKOZÓDÁSI FORRÁS 1. Online jobportálok 2. Személyes ismeretségek 3. Állásbörzék 4. Céges honlapok, karrieroldalak 5. Álláshirdetés újságban, folyóiratban

TOP 5 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ 1. Az adott cégnél dolgozók véleménye 2. Családtagok, barátok véleménye 3. Személyes érintkezés a vállalattal 4. Saját munkaerő-piaci tapasztalatok 5. A vállalat honlapja

Megjegyzés: A mezőbe írt szám azt jelzi, hogy az adott egyetemen végzett pályakezdők hány százaléka használja az információforrást, illetve hagyatkozik az adott véleményre ■ Az átlagnak megfelelő vagy annál magasabb arányban említették az itt végzettek ■ Az átlagnál kisebb arányban említették az itt végzettek Forrás: Figyelő–Aon Hewitt

Az álláskeresés során pozitív tendenciaként jelzik a cégek, hogy egyre több hallgató jelentkezik gyakornoki programra, tehát már főiskolásként, egyetemistaként elkezdik építeni karrierjüket, ösztöndíj-lehetőséget keresnek. A felmérés szerint a legaktívabbak a diákszövetségek tagjai. Ezt támasztja alá a Bosch-csoport tapasztalata is, ösztöndíjasaik többsége tagja valamely hazai vagy nemzetközi diákszervezetnek. „Az információforrás megbízhatósága tekintetében első helyen a vállalattól közvetlenül származó vélemények állnak” – számol be Tompa Nadja, az Aon Hewitt vezető tanácsadója. Második helyre az ismerősöktől, családtagoktól, barátoktól származó információ került, s csak ez után következik a vállalattal való személyes kontaktus felvétele. Az álláskeresésnél a tanárok véleménye, a vállalati honlapok tartalma és a médiában hallottak esnek latba a legkisebb súllyal, azzal a finomítással, hogy a diplomás pályakezdők körében a főiskolán, egyetemen szerzett információk nagyobb hitelességnek örvendenek. CSEKE HAJNALKA

2011. március 3–9. FI GY ELŐ

XI


KarrierStart 2011

Mi leszek, ha nagy leszek? Szakmától függően eltérő tudatossággal vágnak bele a munkahelykeresésbe a pályakezdők. A leghatározottabb elképzeléseik az egészségügyi és a műszaki terület iránt érdeklődőknek vannak.

S

Főleg presztízsszakmáknál szólhatnak bele a pályaválasztásba a családi „hagyományok”. XII

FI GY ELŐ 2011. március 3–9.

űrű hónapjai voltak a felvételi előtt Kettinger Tímeának, aki az érettségire való készülés mellett matek-fizika és rajz előkészítőre is járt. Utóbbira az építész szak rajz-alkalmassági vizsgája miatt volt szükség – ugyanis egyértelmű volt számára, hogy tervező építészként szeretne dolgozni. „Sokat készültem, és a felvételi után az egyetemre már úgy érkeztem, hogy tudtam, mit akarok. Ez alapján vettem fel a tárgyakat, és diplomáztam a középület-tervezési tanszéken” – meséli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett lány. Ritka ez a fajta magabiztosság a pályakezdők körében: sokan még az álláskereséskor sem tudják eldönteni, milyen szakmai területen szeretnének elhelyezkedni. A 2011-es Munkáltatói Márka Kutatásban a legtudatosabbnak az egészségügyi és a műszaki terület iránt érdeklődők bizonyultak. Főleg a BME és a Miskolci Egyetem hallgatóira volt jellemző, hogy egyetlen szakmát választottak. Ezek a pályák általában komoly felkészülést igényelnek, így ha valaki elszánta magát, ritkán hagyja magát eltéríteni a céljától. Az eredményeket összefoglalva Nyitrai Antal, az Aon Hewitt tanácsadója rámutat: a potenciális szakmai paletta vegyesebb az informatikusok, a pénzügyesek és a könyvvizsgálók körében, akik már többnyire két szakmát preferálnak. A „mindenevők” pedig az értékesítés és a logisztika területéről kerültek ki – ők akár három-négy szakmát is megjelöltek. „Szinte mindegy, hol dolgozom. Gaz-

dasági végzettségem van, több nyelven beszélek, és amihez nem értek, azt gyorsan megtanulom” – mondja magabiztosan egy kereskedelmi területen dolgozó férfi, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) volt hallgatója. Diplomás pályakezdők körében amúgy a legnagyobb érdeklődés a marketinget övezi – ezt a területet a megkérdezettek negyede találja vonzónak. A dobogó második fokán a humán erőforrás világa és a műszaki, illetve mérnöki pálya osztozik, de nem sokkal marad le a pénzügy sem. BELÜLRŐL KÖNNYEBB. A hr szakemberek

szerint azonban sokszor nem a határozatlanság miatt jelentkeznek akár a szakmájukhoz kevésbé kötődő területre is a pályázók, hanem azért, mert mindenképpen el szeretnének helyezkedni, és nem engedhetik meg maguknak, hogy szűkítsék a választási lehetőségeket. „Úgy gondolják, helyesen, hogy belülről könnyebben pályázhatják meg a kívánt terület pozícióját. Volt, aki rövid ideig recepciósként dolgozott a kedvenc cégénél, hogy felfigyeljenek rá, így sikerült elnyernie az áhított hr-es állást” – hoz egy rendhagyó példát Luigics Attila, a DM – Drogerie Markt személyzeti vezetője. A Magyar Telekomnál hozzáteszik: gyakornokok esetében a kicsit bizonytalanabb hozzáállás addig nem okoz problémát, míg egy valóban lelkes, tanulni akaró és tudó jelölttel van dolguk. A bolognai rendszerre való áttérés önmagában is lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók elodáz-


zák az elköteleződést egy konkrét szakmai irány mellett. „Először általános tudást szereznek az alapszakokon, ezt követően specializálódnak a mesterszakokon” – vázolja Vértesi Bálint, aki a közgazdász-hallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC részéről koordinálta a kutatást. Gyakori hozzáállás, hogy az adott szakmára mindig szükség van – olyan mantra ez, amelyet a mérnökök és a közgazdászok egyaránt előszeretettel hangoztatnak. Kezdetben megelégszenek az alapismeretekkel, hiszen úgy vélik, valamilyen formában úgyis hasznukat veszik, és ráérnek eldönteni, milyen szakirányba induljanak. Egyes szakmák igazi jolly jokernek számítanak, így az igazán céltudatosak megfelelő érdeklődés és tehetség birtokában elsősorban ezeket derítik fel. Az élelmiszer-ipari mérnökként végzőkre a termelő üzemmel jelen lévő FMCG cégek csapnak le előszeretettel, az olajmérnököket pedig a Mol fogadja tárt karokkal. Vértesi Bálint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszak példáján keresztül foglalja össze az „elitszakok” jellemzőit: erős a képzés, kevesen vannak, és a nagy cégek már az egyetem évei alatt vadásznak a potenciális munkaerőre. Például esettanulmány-versenyeket hirdetnek, mint ahogy a L’Oréal vagy a K&H Bank teszi. Másoknak viszont keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy észrevegyék őket. Tipikus példa erre a pr- és reklámszakma, ahol fontos, hogy az illető kitűnjön a tömegből – akár átlagon felüli iskolai teljesítményével, akár merészebb megoldásokkal. Nem véletlen, hogy ebből a szakmából indult hódító útjára a kreatív álláskeresés: itt nemcsak megengedett, de időnként kifejezetten hasznos, ha egy marketinges például önmagát ábrázoló óriásplakáttal vonul a munkahely-

Irányválasztó ÁGAZATI SZEMPONTBÓL. Egyértelműen az államigazgatásba vágynak a legtöbben, utána viszont rendkívül szoros a mezőny. Közel ugyanannyian vonzódnak az IT-szektorhoz és az idegenforgalomhoz, mint a bankokhoz, a médiához és az autóiparhoz.

FÖLDRAJZI SZEMPONTBÓL. Ha azt nézzük, Magyarország melyik részén dolgoznának a frissen végzettek, a legnépszerűbb a nyugatdunántúli és a közép-magyarországi régió – természetesen a főváros nyújtotta lehetőségeket is idesorolva.

ként óhajtott cég elé, vagy saját fotóját tartalmazó hűtőmágneseket osztogat. A vállalatok egyes munkaköröknél szűrhetnek annak alapján is, milyen intézményben végezte tanulmányait a pályázó, ezért a nagyon előre gondolkodók már a felsőoktatásnak is ezzel az információval felvértezve vágnak neki. Gyakran állítják például szembe a Corvinus általánosabb oktatási stílusát a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának gyakorlatorientált képzésével. Aki elemzőnek készül, jobban jár a Corvinusszal, míg egy jövőbeli adótanácsadónak hasznosabb lehet az utóbbit választania. Sok olyan karrierút létezik, ahol a siker nem feltétlenül a tanult tudástól függ, sokkal inkább bizonyos kompetenciák számítanak, mint amilyen a jó konfliktuskezelő vagy kommunikációs készség. „A jelenlegi oktatási rendszer elsődlegesen a lexikális tudásra összpontosít, ezáltal a legtöbb intézményben kisebb fókusz jut a gyakorlati ismeretek fejlesztésére. Így ezek a diákok arra fognak törekedni, hogy legyen egy felsőfokú végzettségük, csak azután kapják meg igazán a lehetőséget, hogy megmutathassák erősségeiket” – hívja fel a figyelmet Martis István, a Profession.hu vezetője. A szakember szerint persze ehhez a cégek részéről sem árt a megfelelő nyitottság. SZÁJHAGYOMÁNY ÚTJÁN. Ha már egyértelmű, pontosan milyen területen és melyik régióban dolgozna valaki, még mindig ott a kérdés, hogy milyen jellegű cégnél. Multinacionális vagy magyar? Nagy szervezet, illetve inkább kis- vagy középvállalkozás? Segítségként szolgálhat a döntéshez, ha valaki hallgatóként többféle helyen kipróbálja magát gyakornokként, így a saját bőrén tapasztalhatja, milyen vállalattípusban érzi magát a legjobban. (Arról, hogy a pályakezdők honnan szereznek információkat, lásd cikkünket a IX–XI. oldalon.) Főleg presztízsszakmáknál szólhatnak bele a pályaválasztásba a családi „hagyományok”: orvos családokban például sűrűn előfordul, hogy a gyermekek felmenőik hivatását követik.

VÉRTESI BÁLINT, AIESEC Az elitszakokon, ahol erős a képzés és kevés a hallgató, a nagy cégek már az egyetem évei alatt vadásznak a potenciális munkaerőre.

Z S É LY A N N A

2011. március 3–9. FI GY ELŐ

XIII


Figyelő - Karrier Start Top melléklet