Page 4

Születése, tehetsége által predesztinált realizmusát alföldi megtelepedése, környezete, az egész munkásságával szembeni elvárások vigyázták. Eddigi pályája során voltak formai kísérletei, nem is elvetendők. Mégis a klasszikus forrásokon nyugvó realista alkotásai a legmaradandóbbak. Csak így, ezzel a kifejezési formával lehetett történelmünk kiemelkedő személyiségeinek, a tudományok műve− lőinek, hagyományaink megteremtőinek megelevenítője. Györfi Sándor 1951−ben született Karcagon, 1969−ben elvégezte a Képző− és Iparművészeti Gimnáziumot, ahol későbbi barátja Borbás Tibor ismertette meg vele a szobrászat alapfogalmait. A Képzőművészeti Főiskolára azonban csak 1973−ban vették fel. A gimnázium befejezése és a főiskolai tanulmányok megkezdése közötti 4 év alatt katonáskodott, majd Karcagon édesapja mellett csikós volt. Művészetének első elemzője Kovács Gyula ír erről a korszakáról. Idézi a fiatal művészt, aki ke− serű iróniával úgy említi ezt az időszakot „én vagyok az utolsó csikós”, mint ahogy Ady Endre mond− ja: „én vagyok, az utolsó magyar”. Innen ered Györfi bensőséges kapcsolata a tájjal, állatokkal, főleg a lovakkal. Ismeri természe− tüket, felépítésüket, viselkedésüket. Természetes közegében mozog, amikor lovakat mintáz, akár egy fiatal állat kecses formái, akár egy telivér paripa kidolgozott izomzata, vagy egy rohanó ménes ösz− tönzi munkáját. A vágtató lovak élményéből született első, Karcagon felállított köztéri alkotása, A mé− nesek emlékére címmel, amelyet Derkovits ösztöndíjának diplomamunkájaként készített s ajándé− kozott szülővárosának. De számos kisplasztikája is született ebben a körben. (Játszó lovak, Le− genda I., Legenda II., Csikó)

1

2

Profile for Gyorfi Balazs

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Profile for baldesign