Page 194

állíttatta a XIII. században betelepült őseik emlékére. Bár formájában a közép−ázsiai kipcsak síremlé− keket idézi, a kézben tartott áldozati csésze helyett a Hatkunság városainak címerét látjuk... ...Hasonló szobrokat, a szakirodalom megfogalmazásában, orosz−török szóösszefűzéssel kamennaja babákat, „kőapákat” a kipcsak−török népek állítottak elhunyt felmenőik emlékére. A kutatók vélemé− nye megoszlik. Egyesek a középkori utazó, Ibn Fadlan nyomán úgy gondolják, hogy a szobrokra nem a halott képmását mintázták, hanem a megölt ellenséget, míg mások éppen a valódi ős, a család kiemelkedő alakjának síremlékeként tekintik. Utóbbi állítást támogatja a kazakok hagyománya is. A kazakok név szerint számon tartják felmenőiket, a nőket is. Mohamedán vallású népek lévén, többne− jűségben élhettek. A főfeleség, a bejbise — különös, szarv formájú hajfonatával és fejfedőjével adta tudtára rangját a környezetének. Ezzel szemben a második, harmadik, negyedik feleség neve tokal, szarv nélkülit jelent. A kőszobrokon látható női viselet a XII−XIII. századot idézi. A valós ős síremlék− ének teóriáját támasztja alá az is, hogy például a kazakok kisi tasnak, emberkőnek vagy balbalnak (emlékkő, síremlék) nevezik a puszták magányos szobrait. A balbalkőrakás emléke ugyan a kis−ázsiai törökök halottkultuszában is megmaradt szinte a legutóbbi időkig, de oly módon, hogy a sír köré nem ember formájú, hanem ököl nagyságú köveket raknak (mágikus kör), s a kövek száma eredetileg annyi, ahány ellenséget megölt az elhunyt. Minél vitézebb volt, annál magasabban domborult a sír− halma. Utóbb már szelídülni látszik a hagyomány: annyi balbalkő veszi körül a sírt, ahányan a halott ellenségei lehettek, ahányan a halálát kívánhatták... Az ember formájú ősszobrok elterjedése kelet és dél felé szinte fedi a kun törzsszövetség szállásterü− leteinek határait. A Volga bal parti síkságától egészen a Kámáig, délkeleten pedig a Kaukázus előte− rében és a Krímben is megtalálhatók. Joggal vetődik fel a kérdés: állíthattak−e ilyen őszszobrokat a hazánkban megtelepedő kunok?” Minden bizonnyal igennel válaszolhatunk, noha a szobrok kultusza idővel változott, a magyarországi kunok szálláshelyeiken nagy mennyiségű követ ugyan nem találtak, a fából való bálvány állítása azonban hosszú ideig tovább élhetett, jóllehet egyetlen szobor sem maradt ránk. Emléküket azonban megőrizte a nyelv, és egy 1791−es adat: a kiskunsági Izsák és Orgovány közötti határvonalon kun kép határjelet említ a jegyzőkönyv. Kunszentmiklós határában, Orgovány és Pálospuszta között is volt Kunkép határdomb. A nagykunsági kun emlékpark tehát méltó jelkép és tisztelgés a keleti örökséget ránk hagyó ősök előtt. Aki arra jár, és teheti, térjen be néhány perc pihenőre. Szép keleti szokást gyakorolva dobjon egy maréknyi földet valamelyik szobor lábához, ezzel is növelje a kurgán magasságát. Ne feledje, hogy a Kunságon szinte már csak mutatóban megmaradt kurgánok (kunhalmok) mestersége− sen emelt halmok, amelyek úgy hozzátartoznak a tájhoz, mint Egyiptomhoz a piramisok. Karcagi Hírmondó 1999. február 26. Rideg István: Lehajtom a fejemet a karcagi II. világháborús emlékmű előtt… Ill.: szoborrészlet „Reneszánsz alkatok: Michelangelo és Györfi.” A római Szent Péter templomban álló Michelangelo: Pieta (1499) között von párhuzamot. Vasarit idézi “soha egyetlen szobrász se higgye magáról bármilyen ritka művész is, hogy a körvonalak szép− ségében vagy kecsességében különbet alkothat ennél a pietánál.”

192

Profile for Gyorfi Balazs

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Profile for baldesign