Page 147

ták, de ott is kerületenként más−más intenzitással. Az emlékezés is személyekhez kötött, szinte min− denki mást hordoz−alakít magában az elmúlt évtizedek alatt. Az elhallgattatás évei során a felnövő generációk csak négy fal között értesülhettek legendákról, szamizdatként terjedő történetekről, a hiva− talos történetírás ellenében elsuttogott másféle igazságokról. A rendszerváltás után szökőárként tört fel minden, amiről nem beszéltünk, beszélhettünk. 1956 megítélése az ellenkezőjére fordult; a bűnök erénnyé, a megbélyegzettek hőssé váltak. S a halottak áldozattá. A történelem újraértékelése szinte azonnal elkezdődött, s mindmáig tart. Több tudományos igénnyel készült történeti munka került ki− adásra, néhány objektív szándékú tényközlő memoár, s számtalan indulattól fűtött, a napi politikától sem mentes személyes történelem. A tisztánlátás nem napjaink erénye, 1956 vonatkozásában sem. Talán egy újabb félszázad múltán, a teljes tényfeltárást, nemcsak a hazai de a valamikori szovjet, s az európai államok kapcsolódó iratainak kutathatóságát követően megírható lesz 1956 valós története. Mint minden historikus ösztönzésű monument esetében, az 1956−os emlékművek vonatkozá− sában is az a nagy kihívás a művész számára, hogy egy történelmi fogalmat kell plasztikai formákkal kifejeznie. Ráadásul 1956 esetében egy olyan történelmi szituációt kell dimenzionálisan megjeleníte− nie, amelynek még nem alakult ki a mindenki által azonosítható jelképrendszere. Ezen felül még 56 ambivalenciáját is érintenie kell; az áldozatokért érzett gyászt, a forradalom bukását, ugyanakkor mindazt a pozitívumot is, amely előkészítette−erjesztette a rendszer leváltását. Nem kis feladat hárult tehát az 56−os emlékművek pályázóira. Györfi a jubileumot megelőzően 1994−ben Mezőkövesden illetve 2004−ben Tószegen állított 1956−os emléket. Lényegében azt a két megoldást alkalmazta, amelyből később, a jubileum kapcsán is merít. Míg a mezőkövesdi emlékmű a reáliákból építkezik, a tószeginél a trikolorból adaptált zász− ló−szimbólumot használja. A formailag eltérő zászlóköveken a csiszolt gránitlapok színei a gyász fe− ketéjét illetve nemzeti színeinket jelképezik. Az aktualitást mindenütt a kiemelt 1956−os évszámok, illetve ahol a tények diktálták a halottak névsora erősíti. A mezőkövesdi emlékmű egyedülállóan példázza a szoborállítás azon lehetőségét, amely a konk− rét eseményekből emel mindenki számára és mindenkorra egyértelmű mementót. Györfi szobrászi adottságai, átérző képessége révén a város saját 56−os történelméből készített szimbólumot. A no− vember elején szétlőtt templomnak, s a téren megölt ártatlan embereknek állított emléket a ledőlt to− ronnyal, kifordult órával, félrekondult haranggal, s a talapzat egyik gránit lapján a hét vétlen áldozat nevével. Györfi képes arra is, hogy a gyász személyességének is helyet adjon; a magasba emelt temp− lomépület kupolás alsó részét gótikus ívű színes üvegablakokkal imitálja. Alattuk állva átérezhető a templomi áhítat, a szubjektív emlékezés. A tószegi 1956−os emléknél a falba épített fehér és vörös márvány valamint zöld gránitlapok− ból stilizált nemzetiszínű zászló lett több jubileumi pályázatának alapja. Köztük a mezőtúri fekete és piros−fehér−zöld gránitlapokból emelkedő kompozíciója bronzból formált lángokkal egészül ki. Nyír− egyházán is megjelenik a háromszínű gránitkompozíció mellett az 1956 feliratú, gyászt jelképező fe− kete lap, amely szinte beékelődve a piros−fehér−zöld mezők közé érzékelteti a tragédiát. A törökszent− miklósi emlékmű fakéregből, lehullott levelekből komponált, a maratott, eloxált bronz színhatásait is felhasználó életfája még a „véres ősz” hangulatát is asszociálja. A nemzeti színeinkkel, jelképes zászlóalakzatokkal, „zászlókövekkel”, lánggal, életfával szim− bolizált elvontabb formai megoldások mellett Györfi a jubileumi pályázatoknál is kedvvel fordult figu− rális kifejezési eszközeihez. Ismert jelképek közül válogatva mintázta meg kisvárdai 1956−os emlék− művét. Fényesen ragyogó nőalakja hatalmas szárnyakkal rebben a magasba gránit talapzatáról, mint az ókori Niké a győzelem istennője. Mellé komponált, szárnyaitól megfosztott, aláhulló alakja a levert forradalmat jelzi. A szárnyaló s az elbukó nőalakban a művész 1956 kettősségét, összetettségét fo−

145

Profile for Gyorfi Balazs

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Profile for baldesign