Page 10

Györfi figurális művész. Azzal együtt, hogy vannak munkái között alkalmazott vagy díszítő jel− legű feladatok is. (Díszkút, ornamentális díszítésű emlékkapu, emlékharang, szimbolikus oszlop stb.) Az absztrakció nála természetes folyamat, amelyet csupán addig hajlandó fokozni, amíg még a for− mákban felfedezhető az eredeti organizmus. Ezt a folyamatot őrzi a padon ülő két idős ember, a Pár több variációja, az ez idő tájt készült, formaritmust hangsúlyozó érmei (Variációk I.−II., Karcag I., Balatoni vitorlások). Munkáinak eltérő absztrakciós foka mutatja, Györfi meddig volt hajlandó egy− szerűsíteni az eleven formákat. Az absztraktabb formázással kapcsolatban mondja: „Úgy gondolom, hogy mindenképpen a valóságból kell kiindulni az embernek, és nem biztos, hogy az első reagálás az egy elvont dolog. Attól függ, hogy milyen mély az a hatás, az az élmény, ami éri. Az élmény mi− nősége is meghatározza azt, hogy most miképpen, milyen formában készül el az a mű. Nem vagyok híve annak, hogy egy életen át egy stílusban alkossak. Van úgy, hogy elvontabb, mélyebb, van úgy, hogy érzelmibb hatású gondolat, illetve plasztika születik. Van úgy, hogy inkább az érzelem érde− kel… azt hiszem, hogy egy életműnek is sokszínűnek kell lenni.” Mind a Nyíregyháza−Sóstói mind a Mezőtúri Alkotótelep a viaszveszejtéses bronzöntés köré szerveződött. Ennek a mintázási−öntési eljárásnak a legnagyobb előnye, hogy a bronzszobor öntőfor− máját maga a művész is elkészítheti, hiszen a gipszöntés technikájához közel áll. Így kikerülhető a homokformázás minden szakmai és technikai nehézsége, időigényessége. Következménye viszont egy sokkal szebb és vékonyabb felületű öntvény. Mivel az eljárás során a megmintázott viasz formáját teljes egészében felveszi a rákent samott, majd égetésekor a kifolyt viasz helyére öntött bronz – a művész a legaprólékosabb és finomabb formázást is véghezviheti. Mindemellett a viaszveszejtéses eljárással bármilyen bonyolult téri szerkezetű kompozíció szétvágás nélkül megönthető. Az eredmény egyedi és megismételhetetlen. Mezőtúr már a hetvenes években tervezte egy nyári művészkolónia megszervezését. Az 1981− ben induló képzőművészeti tábor kezdetben nem rendelkezett meghatározott profillal. A táji adottsá− gokat figyelembe véve elsősorban festőket invitáltak, de mint megyei illetőségű művész, meghívást kapott Györfi Sándor is. Az akkor még háromévenként megrendezett alkotótelepet már a második alkalomtól Györfi vezette, meghatározva a telep viaszvesztéses bronzöntési eljárásra épülő szobrá− szati arculatát. A Kőrös parti kolónián a beszélgetések során több ízben felmerült, hogy miért vállalta a művész a sóstói mellett a mezőtúrit is, mit jelent számára ez a technikai fejlettségét, kényelmi szem− pontjait figyelembe véve jóval kevesebb pozitívummal rendelkező telep. Mi lehet az akkor még né− hány helyiséges, komfortnélküli, vízparti tanyaépületben rendezhető alkotóműhely célja, jövője. A kolónia stabil művész grémiuma, Györfi mellett a tragikusan korán elhunyt Borbás Tibor, Balogh Géza, s a későbbiekben E. Lakatos Aranka tevékenységével egyaránt egyértelműsítette a közösségi szem− pontok prioritását a mezőtúri telep működésében. Mindannyian elsősorban közösen kivitelezett nagy méretekben és egy városi gyűjteményben gondolkoztak. Itt próbálhatták ki első ízben azt, hogy mi mindent jelenthet egy köztéri feladatok megoldására is alkalmas bronzöntő telep az őt fenntartó kö− zösség számára. Évi egy hónap, viszonylag kis működési költséggel, mialatt a résztvevők maguk is megtanulják a Györfi irányította technikát, miközben a város közönsége a gyűjteményébe és az utcá− ira kerülő művek készülésének folyamatába is betekintve, maga is műértővé − műkedvelővé − mecé− nássá nevelődik. Az eltelt 25 év alatt a város közgyűjteménye több mint 200 védett műtárggyal gaz− dagodott, s közel 20, a művésztelepen készült alkotást helyeztek el közterületen. A mezőtúri művésztelep indulásánál megvitatott stiláris szempontok között az a dilemma is felvetődött, hogy a tanyakörüli hasznosítható domb adottságai, a város segítőkész hozzáállása mellett a különleges tájvédelmi környezet, maga a táj adhat−e a szobrászok számára is valamilyen ösztön− zést. Csak áttételesen jelenthet pozitív értékeket, vagy láthatóan is termékenyítheti munkásságukat. A

8

Profile for Gyorfi Balazs

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Györfi Sándor szobrászművész  

szobrászművész

Profile for baldesign