Page 1

2017. április 2017. május

Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja

2. oldal: Krisztus leveleként - Dr. Dar vas-Kozma József 3. oldal: Hol állok én? - Küsmődi Csongor-Ignác 4. oldal: A bérmálás szertartása - Dr. DarvasKozma József 5. oldal: Szent László-év 8. - Dr. Darvas-Kozma József 6. oldal: Májusi vecsernyék - Dr. Bakó Mária Hajnalka 7-9. oldal: A csíksomlyói pünkösdi búcsú - Sárközi Sándor 10. oldal: Az emberiesség megőrzői - Matthias Mühl

10. oldal: Játékos ismerkedés szentekkel - Vitos Antal

11-12. oldal: Egy öreg motoros emlékirataiból - Tolnay Gábor 13. oldal: Mese a rókáról és a kacsákról - Katóca

14. oldal: Derűs oldal 15. oldal: Rejtvények és megfejtők 16. oldal: Istenem - József Attila


VIII. évfolyam 5. szám

2

Az imaapostolkodás szándéka májusra: Az afrikai keresztényekért, hogy a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke prófétai tanúságtételét tegyék az Irgalmas Jézust utánozva.

A liturgiában is lelki tavasz van, bontakozik az új élet. Amint a teremtett világban a nap melege az alvó növényvilágot felébreszti és pompás színekbe öltözteti, úgy a feltámadt Üdvözítő ajándéka, a Szentlélekisten kegyelme is kipattantja a lélekcsírákat, és kibontakozik az istengyermeki élet. Alig hogy megünnepeltük a húsvétot, máris a Szentlélek kiáradására készülünk, főpásztoraink el is indultak bérmakörútjaikra. Pünkösdvasárnap egyházközségünkben az évi bérmálást tartjuk. Közel százan készülnek arra, hogy a bérmálás szentségét felvegyék. Az első kérdés, amit mindenkinek fel kell tennie: Miért akarok bérmálkozni? Miért van szükségem a bérmálásra, és ez milyen változást idéz elő? A bérmálás szentsége a keresztséggel és az Eucharisztiával együtt alkotja a keresztény beavatás szentségeinek együttesét. A bérmálás fölvétele szükséges a keresztségi kegyelem teljessé válásához. A keresztény a bérmálás szentségével még tökéletesebben kötődik az Egyházhoz, a Szentlélek különleges ereje tölti el őt, ezért szigorúbb a kötelezettsége, hogy Krisztus igazi tanújaként szavával és életmódjával terjessze és védelmezze a hitet. A mostani bérmálkozók, akár serdülők, akár felnőttek, már önállóan gondolkodnak, és így maguk határozzák meg, hogyan akarnak élni, hogyan akarják rendezni vallásos életüket. Az előkészület alatt volt idejük öntudatosan szembenézni a keresztény élettel, ami egyáltalán nem könnyű, de boldogító. Ez rengeteg önfegyelmet kíván, hogy ne mindenben a maguk hasznát, kényelmét keressék, hanem az Úr Jézus példája szerint törekedjenek másoknak is segíteni, és hitünk szerint élve jó példát adni. Az igazán keresztény egyenes, őszinte, közvetlen, szolgálat- és áldozatkész. Az ilyen embert mindenki tiszteli és becsüli, azok is, akik nem hisznek. Krisztus azért rendelte el a bérmálás szentségét, hogy általa megerősítsen bennünket az öntudatos keresztény életben. A változás tehát, amelyet a bérmálás szentsége idéz elő bennünk, nem más, mint a lelki megerősödés a Szentlélek kegyelme által. Akik már megbérmálkoztunk, idézzük fel emlékezetünkben, hogy azért bérmálkozunk, (1) hogy a Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk Érteni a kinyilatkoztatott igéket; (2) hogy Öntudatos keresztényekké váljunk, vagyis a kegyelemben gyökerező szentháromságos életet tudjuk élni; (3) hogy Tanúságtevő, felnőtt keresztényekké váljunk a világban; (4) és a hit szerinti élettel Áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és keresztszüleink, valamint nevelőink és egyházközségünk értünk tettek (vö. KEK 1303). Ahhoz, hogy Lélek szerint is nagykorúvá érjen valaki, ne sajnálja magától a legjobb befektetést. Ehhez nem pénz, hanem másféle tőke szükséges. Azzal a tőkével mindenki rendelkezik. Úgy hívjuk, hogy jóakarat, értelem és idő. Ha valaki vagy valami számodra érték, tőle semmit sem sajnálsz. Lehet-e valami fontosabb ezen a világon, mint az élet, amely örök? Kedves Olvasó, kívánom, hogy Május Királynője közbenjárására ismerje fel a Szentlélek adományait, amit a bérmálás szentsége ad, és mindig is használja. Ezáltal legyen boldog ember, legyen a világ számára Krisztus levele, amelyet az élő Isten Lelkével írtunk (vö. 2Kor 3,3), nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira, a főszerkesztő KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.


a húsvétból élve

Hol állok én? Él még bennünk a feltámadás öröme és vigasztalása? –remélem, hogy igen. De ha mégsem, akkor álljunk meg egy kicsit és idézzük fel magunkban a nagyszombat esti eseményeket. Gondoljunk vissza arra a csodálatos és áldott éjszakára, melyen mindannyian részt vettünk. Arra a pillanatra, amikor ünnepélyesen felhangzik: Dicsőség a magasságban Istennek… megszólalnak a harangok, és mindent beborít a fény, a feltámadás fénye. Tovább visszaemlékezve a történésekre, húsvétvasárnap halljuk, hogy Jézus megjelent az általa kiválasztott személyeknek. A húsvéti szent időben az egyház olyan szentírási részeket ad a kezünkbe, melyek felszítják a Krisztus utáni vágyat. Arra biztatnak, hogy higgyünk Benne.

kezét, csak az a kérdés, hogy megfogom-e?

Nem látja a fától az erdőt? Mi is nagyon sokszor így vagyunk. Nézünk, de nem látunk. Nem látjuk, mit kell az adott helyzetekben tennünk. Sajnos nem ismerjük fel azt, amit Isten kínál nekem. Mindez azért, mert a látásunkat elhomályosítja a bűn. Nem vesszük észre azt a segítő jobbot, melyet Jézus nyújt számunkra. Ezzel ellentétben, aki felismeri, meglátja és megfogja azt a segítő jobbot, melyet Isten Fia nyújt, az elnyeri az örök életet. Ami minden ember életcélja.

Ahhoz, hogy társadalmunk ép, egészséges és érett legyen, ezek lépések minden ember életében elengedhetetlenek. Elsősorban nagyon nagy felelősségük van a szülőknek, gyermekeik nevelésében, hogy öntudatra neveljék gyermekeiket. Nap mint nap imádkozzunk a családokért, szülőkért, gyermekekért! Vegyünk részt aktívan azokban az egyházközségekben! Vannak esetek, amikor a saját tervem és Isten terve nem egy úton haladnak. Ebben a helyzetben és minden fontos döntés előtt kérdezzem meg Istent! Engedjem be az életembe, és kövessem Krisztus példáját minden nap.

Mi az örök élet? Isten színről-színre való látása és a Nála maradás. Mindezt csak Jézus által tudjuk megtenni, mert általa juthatunk el az Atyához. Életutunk során sokszor letérünk az útról, melyen kellene haladjunk. Elesünk, felállunk, megbotlunk, megyünk tovább, megbántunk embereket, és csak megyünk tovább és tovább. Amíg el nem érjük azt a pontot, amikor úgy érezzük, hogy nincs tovább. Holott mindvégig ott volt Isten, és szent Fia nyújtotta kezét, de én nem láttam vagy nem akartam meglátni. Ameddig nem tettem meg az első lépést az Isten irányába, addig ne várjak kézzel fogható csodát. Ő mindig nyújtja a

Szenvedéseink közepette az juthat eszünkbe, hogy nem szeret az Isten. Ellenben azon gondolkodom, mi hasznom származik a szenvedésből? Isten segítségét kérve nézzem meg, mi minden jó származik belőle. Jobban tudom szeretni az embereket, megismerem önmagam, Krisztus által eljuthatunk az Atyához. Ott pedig örök boldogság lesz az ember része. Ahhoz a kőhöz Szent Péter szerint, melyet az építők elvetettek, de Isten kiválasztotta és szegletkővé tette. Erre a kőre építve tudjunk mi is testünk templomát méltó lakóhellyé alakítani, Isten és az emberek számára. „Aki hisz benne, az nem vall szégyent.” (1Pét 2,6b)

A húsvéti idő jó alkalom arra, hogy erős kapcsolatot építsek ki Istennel, mely meghatározza az életemet. El kell köteleződnöm a jó mellett. Legyek a ma embere és gondoljak a szeretteimre, foglaljam imáimba őket. Adjak hálát értük Istennek és mindenért, amit kaptam tőle, hogy ez által pünkösdkor a Szentlélek ajándékaiban részesedve szolgálhassuk Istent. Küsmődi Csongor-Ignác, III. éves kispap

3


pünkösdre készülve

A bérmálás szertartása Főegyházmegyénkben a bérmálás kiszolgáltatása ünnepélyesen történik a bérmakörút keretében. Az egyházmegye nagyságára való tekintettel a Főpásztor öt évenként járja be az egyházmegye minden plébániáját, hogy kiszolgáltassa a bérmálás szentségét. A bérmálás az egész egyházközség ünnepe. A felnőttek számára jó alkalom a bérmálásban kapott kegyelmek megújítására, az egyházközség számára pedig püspöki vizitáció, amikor a püspök számba veszi az egyházközség lelki és anyagi helyzetét. A Főpásztor a bérmálás szentségének a rendes kiszolgáltatója, a papok csak segítik, vagy helyettesítik

4

Az evangélium után a plébános a következő szöveg mintája szerint bemutatja a bérmálandókat a püspöknek: Főtisztelendő Püspök Atya! Mint az XY ... egyházközség lelkipásztora bemutatom ... hívemet (és a más plébániákból ide bérmálkozni jött híveket, összesen ... hívőt), akik előkészültek a bérmálkozásra és a szentség kiszolgáltatását kérik. A püspök homiliája után, következik a keresztségi ígéret megújítása és még három ígéret letétele az alábbi módon: Püspök: Kedves bérmálkozók! Mielőtt megkapnátok a Szentlelket, újítsátok meg a keresztségi fogadalmat. Idézzétek emlékezetbe azt a hitet, amelyet a keresztség felvételekor megvallottatok, illetve, amelyet szüleitek és keresztszüleitek vallottak meg egykor az Egyházzal egységben. Feleljetek együtt arra mindnyájan, amit az Anyaszentegyház nevében kérdezek tőletek: Püspök: Ellene mondotok-e a sátánnak, minden cselekedetének és minden csábításának? Bérmálandók: Ellene mondunk! Püspök: Hisztek-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében? Bérmálandók: Hiszünk! Püspök: Hisztek-e Jézus Krisztusban, Isten egyszülött fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriától született, kínhalált szenvedett, akit eltemettek, de feltámadt a halálból, és ül az Atyának jobbján? Bérmálandók: Hiszünk! Püspök: Hisztek-e a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben, akiben a mai napon a bérmálás által különleges módon részesültök úgy, mint Pünkösdkor az apostolok részesültek? Bérmálandók: Hiszünk! Püspök: Hiszitek-e a katolikus Anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test föltámadását és az örök életet? Bérmálandók: Hisszük! A püspök a hitvallást elfogadja ezekkel a szavakkal: Ez a mi hitünk. Ez az Anyaszentegyház hite is, amelyet boldogan vallunk Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. Bérmálandók és hívek együtt: Ámen! Püspök: Beveszek még tőletek az egész keresztény élet vállalására vonatkozó három ígéretet: Ígéritek-e, hogy a katolikus szent hitet mindenkor hűségesen megtartjátok és attól semmi csábításra, avagy földi érdekből el nem pártoltok? Bérmálandók: Ígérjük! Püspök: Ígéritek-e, hogy majdan házasságotokat Isten és az Anya-

ezen feladatában. A Főpásztor az egész egyházmegye Krisztus által megbízott lelkipásztora, az egyházmegyei lelkipásztorkodás felelős irányítója, ami liturgikus jelvényeiben is kifejezésre jut. SÜVEG (mitra): a püspöki méltóságot jelképezi. PÁSZTORBOT: a Jó Pásztorra emlékeztet és a püspöki hatalmat szimbolizálja. Régen a bírák viselték, bíráskodás közben. MELLKERESZT: Krisztusra emlékezteti a Főpásztort, hogy mindent Krisztus szellemében kell tennie. GYŰRŰ: az egyházmegyéhez való hűségre figyelmezteti a püspököt. szentegyház törvényei szerint kötitek, hogy családotokat, gyermekeiteket katolikus szellemben nevelitek? Bérmálandók: Ígérjük! Püspök: Ígéritek-e, hogy a katolikus keresztény elvekhez mindenben és mindenkor hűségesek maradtok, hogy a közéletben is mindenkor Isten törvényeinek és az Egyház tanításának szellemében dolgoztok? Bérmálandók: Ígérjük! Püspök: Most a szülőkhöz, bérmaszülőkhöz fordulok: Ígéritek-e, hogy gyermekeiteket szóval és példával segítitek, hogy az elhangzott fogadásaiknak megfelelően mindig keresztény módon éljenek és viselkedjenek? Szülők és bérmaszülők: Ígérjük! Püspök: Most pedig az összes már megbérmáltakhoz fordulok. A mostani bérmálás emlékezteti őket egykor tett fogadásaikra és felelősségükre, hogy a bérmálkozókat maguk közé befogadják és a keresztény életben segítsék! Akarjátok-e bérmálásotok kegyelmeit magatokban feléleszteni és ígéreteiteket hűségesen megtartani? Megbérmáltak: Akarjuk! Püspök: Ígéritek-e, hogy a bérmálkozókat az egyházközségi életbe magatok közé befogadjátok és őket, mint nagyobb testvérek a keresztény életben segítitek? Megbérmáltak: Ígérjük! Püspök: Erősítsen meg benneteket a Szentlélek Isten hét ajándékával, hogy keresztségi fogadalmaitokat és ezen ünnepélyes ígéreteiteket hűségesen megtartsátok. Miután a püspök imádságban lehívja a Szentlelket, krizmával megkeni a bérmálkozókat, akiket a helynek megfelelően felállítanak a templomban vagy a templomon kívül. A püspök szavaira: Vedd a Szentlélek ajándékának jelét! A megbérmált feleli: Ámen. Majd a püspök szavaira: Béke veled! Feleli: És a te lelkeddel. A bérmaszülők a krizmával való megkenés alatt jobb kezüket a bérmagyermek jobb vállára teszik fel, így fejezve ki bérmaszülői kötelességük vállalását. Ígéreteink valóra váltásában segítsen a Szentlélek, hogy hitünk szerinti élettel áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit Istentől, családtól és a közösségtől kaptunk. Dr. Darvas-Kozma József


Szent László év

Szent László-év 8. Szent István a püspökségek székhelyeit általában ott jelölte ki, ahol a királyi család egyik tagjának vagy valamelyik hű tartományúrnak palotája, vára állt, és ahol ezek katonai kísérete biztonságot nyújtott az egyházfőnek is. A püspök jelenléte fellendítette a vár és az alatta kialakult „váras” hely forgalmát, és ezekben városi fejlődés indult el. A szolganépek mellett megtelepedtek a kézművesek és a kereskedők is. A püspökségi beosztás a világi központokhoz igazodott, az egyházi szervezés is a világi adminisztráció, a vármegyeszervezet keretei között indult meg. Az esperességek határai általában egybeestek a vármegyék határaival. Az első plébániák kétségtelenül az ispáni vár mellett létesültek. Az ispán mellett székelő plébános a vármegye segédletével indította el a falusi templomépítést. Az 1009-i rendezés nyomán hét egyházmegye területén kezdődött el a szervezés. Szent István I. törvénykönyve 9. cikkelyében elrendelte, hogy a papok és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára Úr napján (vasárnap) mindenki menjen templomba, kivéve azt, aki a tüzet őrzi. A törvényhozó feltételezte, hogy egy-egy vármegye területén van annyi templom, hogy a falvak népe Urunk napján rendszeresen tud templomba menni. A király a templombajárást azzal segítette elő, hogy a vásárokat Úr napra és ünnepnapra helyezte, és a vásár helyét a templom mellett jelölte ki. Innen a vasárnap neve, amely eredetileg a vásár napját jelentette. (Az Úr napja – dies Domini – elnevezést a vásár nap váltotta fel.) A vásárt csak a szentmise után lehetett tartani a vecsernye kezdetéig. A váras helyek mellett, a királyi udvarhelyeken és forgalmas csomópontokon kell keresnünk a legkorábbi templomokat. A XI. század elején már 14-20 km-re lehetett templomot találni. Ez azonban nem volt elegendő a rendszeres templomlátogatás biztosítására, ezért rendelte el István király II. törvénye 1. cikkelyében, hogy minden tíz falu építsen templomot, s adjon fenntartására 2 házanép rab cselédet csődörrel, kancával, 6 ökörrel, 2 tehénnel és 30 kisállattal. Egyházi felszereléssel a király, liturgikus könyvekkel és pappal a püspök látta el. Ezres nagyságrendben épültek templomok. Az első templomok nagyon egyszerű építmények lehettek, többségük bizonyára nem is kőből, hanem fából vagy vesszőből font, sárral tapasztott falai lehettek. A templomban egyszerű oltár, a védőszent képével, ülőalkalmatosság nem volt. A toronyban harang, amely a híveket hívta.

A püspökségek központjában megalakultak a papi testületek, a káptalanok. Ezek egyenként mintegy 30-40 tagot számláltak. A világi papság mellett a szerzetesség is kivette a részét. A káptalani központokban s a monostorokban iskolák létesültek, itt képezték a magyar ifjakat, akik közül az elsők a XI. század közepén felváltották a külföldieket az egyház élén. A papképzés, tanítás mellett fellendült a kódexírás, másolás. Miután István király hatalma megszilárdult, még három püspökséget alapított. A tíz püspökség és a megyei esperességek kiállták a próbát, hogy minden falu népét térítse és a templomhoz szoktassa. A Szent István halálát követő évtizedekben történt belháborúk, pogánylázadások miatt a közbiztonság fellazult, s a keresztény erkölcsök is. Szent László megerősítette a Szent István-i alapokat és erős kézzel fékezte meg a bűnözést, a törvénytelenséget. Nem kegyelmezett a törvény a lopott holmik eladóinak, vásárlóinak, sőt az adásvétel tanúinak sem. A bíráskodási visszaéléseket is meggátolta. A mélyen vallásos király az egyházat bőkezűen támogatta. Négy bencés szerzetes központot alapít: a nyitrai Koloson, Bátán, Szentjobbon, Somogyváron a Szent Egyed kolostort, ahová a híres Saint-Gilles szerzeteseit hívta be. Ő alapítja 1091-ben a zágrábi püspökséget és Esztergom alá rendeli, a bihari püspökség székhelyét pedig áthelyezi Váradra. A szerémi görög püspökséget Bácsra helyezi és a kalocsai érsekséggel egyesíti két székhellyel. A nyitrai társaskáptalant püspökség alapítási céllal gazdagon megadományozta. 1092. május 20-án Szabolcs várában zsinatot tartott az ország főpapjai, apátjai és világi előkelői részvételével, az egész papság és a nép tanúskodása mellett. A 42 szakasz nagyobbrészt egyházi jellegű törvényt tartalmaz. Részben a papi élet megreformálásával, a templomok helyreállításáról, mise mulasztásról, az ünnepeken való kereskedésről, az elköltözőkről, a pogány szokásról, a temetésről szóló intézkedések. Az évi 52 vasárnap mellett csaknem ugyannyi a többi egyházi ünnep, amely szintén munkaszüneti nap. Az év napjainak mintegy negyede ünnep. Ezzel is az embereket védte. A lengyelországi gall névtelen írta 1110-ben: „Azt mondják, a magyaroknak ily királya nem vala – a magyar föld ily termékeny még azóta sem vala.” Dr. Darvas-Kozma József

5


Mária hónapja

Liturgikus évünk szép hagyománya a májusi vecsernye. Ennek a liturgiának sajátos hangulata, üzenete van. Valahogyan lehozza az eget a földre, összekapcsolja a kettőt, érezhetővé teszi. Gyerekkoromban a Csíksomlyói kegytemplomba jártunk vecsernyére. Még elevenen él bennem az az áhítat, amely betöltött szívet-lelket, Daczó Lukács atya, majd Écsy János atya kedves hangja. Ekkor éltem át igazán a „jó éjszakát és boldog halált” kérő ima mélységét, a megnyugvást. Most is látom az ablakon besütő, leszentülő Nap fényét, amint élettel töltötte meg a nyugovóra készülő templom szépségeit, velünk együtt. Természetesen mindezen buzgóság otthonról származott, Édesanyámtól és Nagymamámtól, akiknek különös gondja volt az imára tágabb értelemben is, értem itt a nem pusztán mindennapi áhítatot. A májusnak különös jelentősége volt, akkor is, ha nem tudtunk minden este vecsernyére menni, mert messze volt a templom, és az utat gyalog kellett megtenni egy esetleg a házimunkában kimerítő nap után. Megszervezték otthon a liturgiát, megkeresték a legjobb módját az áhítatnak, vagy közös imádkozás keretében a szomszédokkal, vagy a családban, de a napot mindenképpen megszentelték. Mivel ez az áhítat otthon történt, egészen beleivódott a családi életbe, annak szerves részévé vált. Templom lett a ház, szent hely az udvar, és ünneplőbe öltözött a lelkünk, mert magát a Boldogságos Asszonyt hívtuk meg vendégül, hogy betöltse életünket jósággal, szépséggel, kedvességgel. Ezzel az életbeágyazottsággal, ha nem is sikerült eljutni a templomi áhítatra, mégis megvolt otthon az a szent légkör, amelyben Isten közelében érezhettük magunkat, és jó volt nekünk ott lenni. Tudatunkat, szívünket betöltötte a mennyei szépség, jóság és béke, mert érezhető volt a Mindenható közelsége.

Néked ajánljuk Néked ajánljuk Szűzanyánk, A legszebb hónap alkonyát, Ezer nép híven zengi ma, Óh, üdvözlégy, Mária! Énekli tiszta gyermekajk, S kik érzik a sok földi bajt, Esengve száll szívünk dala, Óh, üdvözlégy, Mária! Hallja a bűnös és zokog, Hogy elhagyta a hajlokot, Melyben a legszentebb ima: Óh, üdvözlégy, Mária! Óh tudjuk május estelén, Az égben is több lesz a fény, S zengőbb az angyalok dala, Óh, üdvözlégy, Mária! 6

Kórházpasztorációs munkám tette fel talán a koronát a májusi vecsernyék gyakorlatára: sajátos helyen, a kórházban megteremthettem azt a légkört, amelyet jól ismertem, be is volt kellően gyakorolva. Megható volt a kórházi áhítat is, azzá tette a betegek állapota, helyzete, imádságos lelkülete. Ameddig nem lettek sürgősségi besorolásúak a kórházaink, addig népes hívő sereg gyűlt össze. Nem volt annyi szék a régi ebédlőkben, hogy mindenkit le tudjak ültetni, a bátrabbak állva maradtak. Hetente négy imaóránk volt a két kórházban (két alkalommal papi jelenléttel), ötödik találkozónk a vasárnapi szentmise volt, felváltva a két kórházban. Akkoriban sok volt a benn fekvő beteg, akik több héten át bent maradtak, és szívesen jöttek imádkozni, szentmisére. Igazi ünnep volt minden találkozás, ima-találkozóinkat „lelkigyakorlat” -ként emlegették. A májusi vecsernyékkel nem tettünk semmi mást a kórházban sem, mint amit korábban tapasztaltunk: megteremtettük azt a szentségi légkört, amit jól ismertünk mindnyájan, hiszen mindenki ugyanazt hozta magával, a jól ismert igényét a szent megélésére. Megszenteltük jelenlétünkkel az ebédlőt, folyosót, ahol összegyűlhettünk, szíveinkkel tettük szentté a helyet és egymást. Mégis sajátos hangulata volt. Mint az álmos kisgyerek, amikor édesanyjához bújik, elcsendesedik és gyönyörűségesen gőgicsél, mi is gyermekké váltunk mindannyiunk égi Édesanyja keblén. Megadtuk magunkat a mennyei Szeretetnek, és engedtük, hogy kiáradjon belőlünk is a kapott szeretet, jóság, lelki szépség. Jó volt így lenni, megfeledkezve betegségről, a világ zúgásáról, bajáról, csak a szépségnek, jóságnak, szentségnek élve. Vecsernyénket egy nagyon kedves énekünkkel fejeztük be, amit csak május hónapban énekeltünk, mintegy megkoronáztuk vele a lelki csúcstalálkozót: Néked ajánljuk Szűzanyánk... Bakó Mária Hajnalka


székely értéktár

cs

a íksomlyói pünkösdi búcsú

Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Csíksomlyó hagyományosan a katolikus székelyek és a moldvai csángók búcsújáróhelye volt, de 1990 után a világ teljes magyarságának zarándokhelyévé lett - felekezeti hovatartozástól függetlenül. A kegyhelyet nap mint nap látogatják, a nagy pünkösdszombati búcsúra érkezők száma pedig több százezer főre tehető. Tánczos Vilmos, a kolozsvári egyetem tanára új könyvében (Csíksomlyó a népi vallásosságban, 2016) árnyalja, de megerősíti a búcsú eredetének történetét.

A búcsújárás eredete A boldogságos Szűz Mária tisztelete régebbi a ferencesek letelepedésénél Csíksomlyón, amely az 1442-ben történt. Az újra épített, gótikus templom pátrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották. A kolostor elődjét ferences források 1352-re teszik. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom újraépítéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és így említi a helyet: „ahová a hívek roppant nagy sokasága szokott összegyülni ájtatosság céljából, és naponta sem szűnik meg ös�szejönni.” A Somlyó hegy kisebbik részén áll a Salvator kápolna, amelyet „a hívek nagy kegyeletben tartanak”. E kápolna remetéi kapták 1484-ben a pünkösdszombati és vasárnapi búcsút. A Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán. Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik. Kiteljesedése 1567-ben éppen ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón, és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így új lendületet kapott a pünkösdszombati zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.

7


székely értéktár A jelenben 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pünkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt, és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható élmény ennyi hívő ember közös imája és éneke. - Megjegyzem: a kegytemplomba vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De - mindig megmagyarázzuk, - hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra.

ö

Márk József ferences aty legidősebb szerzetes a somlyói ferences rendház Csíkszenttamásról, ahol szül és gyermekeskedett, minden ben gyalogosan tették meg az a csíksomlyói búcsúra.

Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. (P. Márk József, www.csiksomlyo.ro/) 8


ya a csíkzban. letett n évz utat

székely értéktár Tizenkét évesen, 1939-ben járt először a pünkösdi búcsún... - Minden évben jöttek a keresztalják, harminc-negyvenen, akkoriban nem jött ilyen hatalmas tömeg. A plébános megkérdezte, hogy ki akar menni, kiválasztották a zászlóvivőket, a vezetőket és útjukra bocsátották őket. Általában egy idősebb, köztiszteletben álló ember vezette a keresztalját, és erősebb férfiakat, legényeket választottak ki a háromágú, nagy lobogó vitelére. Minden településnek volt egy előimádkozója, lehetett asszony vagy férfi, őket a zászlóvivőkkel együtt szentembereknek nevezték. A csengettyűket vihették a fiatalabbak, sőt a nagyobb gyermekek is. Ha a pap is jött a búcsúra, akkor a gyermekek ministránsként kísérték. A csengettyűk messzire hallatszottak, mintegy felhívták a figyelmet arra, hogy érkeznek a búcsúsok. Fel lehetett ismerni, hogy melyik falu érkezik, ugyanakkor a csengettyűszó megszabta a gyaloglás ritmusát is. Úgy emlékszem, a szenttamási csengettyűk így szóltak: Szent-An-tal, Szent- Antal… Voltak vidékek, ahonnan nem csengettyűkkel érkeztek a keresztalják, hanem dobszóval, dobpergéssel. Ilyenek voltak például a Nyárád menti települések. Amikor hallottuk a dobokat, tudtuk, hogy a mikháziak vagy remeteiek jönnek. Csíkszenttamás huszonöt kilométerre található Csíksomlyótól, így reggel indultunk, hét óra tájban. Előtte gyülekeztünk a templomban, nemcsak a búcsúsok, hanem mindenki a faluból, és együtt imádkoztak. A lelkipásztor intelmeket mondott, és útnak indította a keresztalját. Déltájban értünk Csíksomlyóra, végigimádkozva az utat, öt-hat órát gyalogoltunk. Akkoriban a körmenet volt a legfontosabb vallási cselekedet. Amikor összekerült a nép, délután két-három óra felé indultak a hegyre. Felsorakoztak szigorú sorrendben: elöl ment a gyergyóalfalvi keresztalja és utána a gyergyói, majd a felcsíki, alcsíki és kászoni községek. A gyergyóalfalvi keresztalja emlékeztetett arra, hogy 1567-ben István pap vezetésével indultak hitük védelmére, ennek emlékét őrzi a pünkösdszombati búcsú. Utánuk jöttek a más vidékek, és kötelező módon a gyimesi csángók voltak az utolsók, de a moldvai csángók zárták a sort. Nem voltak sokan, de ők is kereszt alatt érkeztek. – A körmenetnek is meghatározott volt a rendje. Hogyan zajlott? Miket énekeltek és imádkoztak? – Felsorakoztak a templom előtt, elvonultak az árvaház mellett, és a Kis-Somlyó bal oldalán, de csakis ott vonultak a kápolnához. A Salvator-kápolnánál a körmenetet vezető főpap vagy szerzetesi elöljáró (provinciális vagy gvárdián) – akkoriban nem mindig vezette püspök –, megáldotta a búcsúsokat. A papok a Labarummal a kordonon belül vettek részt a körmenetben a ministránsokkal együtt, és a kötélből alkotott védőkeretet, a kordont a diákok vitték. Ami-

kor elértek a Salvator-kápolnához, akkor a „faciger”ek, vagyis a kék színű, vitézkötéses egyenruhába öltözött csíksomlyói, illetve csíkszeredai főgimnáziumi diákok elénekelték az Egészen szép vagy, Mária kezdetű éneket, antifónát. Akkor ezek fiúneveldék voltak, így a fiúkból álló kórus előénekelt, és a tömeg válaszolt rá. A körmenetben, indulás után egészen a Salvator-kápolnáig a Jézus neve litániát énekelték, szép ősi dallam szerint. De azt követően, hogy a vezető pap megáldotta a körmenetet, a Loretói litániát énekelték. Még 1949-ben, a nevezetes, Márton Áron püspök által vezetett utolsó nagy körmenet így zajlott. - Mi a szerepe a nyírfaágnak? – Valószínű a történelmi eseményre emlékeztet. Feljegyzések szerint, amikor a Nagy-Erdőről jöttek vissza a hadba indult férfiak, akkor a győzelmet nyírfaágak lengetésével adták hírül. Májusban még csak ez zöldellt itt Csíkban. A búcsúsok is nyírfaágakat törtek, régebben sok fa volt, ma már igen megritkult, és egy-egy ágat hazavittek emlékbe Csíksomlyóról. Fontos az is, hogy hozzáérintsék a Csodatevő Szűz Mária szobrához. Otthon betették a hűvös tisztaszobába egy vázába, és búcsú után minden nap annyi Üdvözlégy Máriát imádkozott együtt a család, amennyi levél volt az ágon. Idővel a levelek hervadni kezdtek, és sorra elfogytak, így az imák is ritkultak. – Hogyan teljesedett ki a búcsújárás? – A hegyről a Szent Antal útján, az első kápolna mellett jöttek le. Az első csoportok rendszerint a hegy lábánál találkoztak a körmenetet záró csángókkal. Miután mindenki leérkezett, a kegytemplomban tartottak egy vecsernyét. Az éjszakát is Csíksomlyón töltöttük, befogadtak egy-egy csűrbe, a felnőttek általában imádkoztak, mi gyerekek pedig elaludtunk a fáradtságtól. Reggel, pünkösd vasárnapján szentmisére mentünk, és csak utána indultunk haza, ugyanúgy imádkozva, ahogy jöttünk. Szenttamáson már a falu határában, templomi zászlókkal vártak az otthon maradottak, a köszöntés és tiszteletadás jeleként összeérintették, meghajtották a kereszteket, és együtt vonultunk a templomba. Egy közös hálaadás után a plébános áldásával mentünk haza. – Mennyire voltak fontosak a búcsúk az emberek életében? – Úgy tartották, hogy egyszer egy évben el kell menni a csíksomlyói Szűzanyához. Aki pünkösdkor nem tudott jönni, az jött Mária neve búcsújára. Nem kellett ezt leírni, szabályba foglalni, mindenkiben ott élt a hagyomány. Lelkükben benne volt, hogy kegyelmet nyernek a búcsúval, ha a Szűzanya közbenjárását kérik, gyónnak, áldoznak, áldozatot hoznak és közösen imádkoznak. Benne volt a köztudatban, hogy a zarándoklat lényege: a Szűzanyát tisztelni és bűnbocsánatot nyerni. Oláh-Gál Elvira interjúja, 2016.

9


... mintákkal őrzők és szentek

Az emberiesség megőrzői

Oltárra emelt barátaink

játékos ismerkedés szentekkel

Matthias Mühl „Május 8-a számunkra mindenekelőtt az emlékezés napja, emlékezés a szenvedésre… Az emberekre nehezedő teher talán legnagyobb részét a különböző népek nő tagjai viselték. A szenvedésüket, a nélkülözésüket és a csendesen megnyilvánuló erejüket túlságosan könnyen felejti el a világtörténelem. Aggodalmak között dolgoztak, hordozták és védték az emberi életet. Gyászolták az elesett édesapákat, fiaikat, férjeiket és barátaikat. És mindemellett a legsötétebb esztendőkben is őrizték az emberiesség fényét. Azt, hogy a pusztítások folytán, a szörnyűségek és embertelenségek láttán a népek nem törtek teljesen össze lelkileg, és hogy a háború után lassan magukra találtak, azt elsősorban a nőknek köszönhetjük.”

A fenti mondatok Richard von Weizsäcker (a Német Szövetségi Köztársaság elnöke) beszédében hangoztak el, melyet 40 évvel Németország kapitulációja után mondott 1985. május 8-án a szövetségi törvényhozó testület előtt. Ezzel a beszédével Weizsäcker meghatározóan hozzájárult ahhoz, hogy május 8-a mint a „felszabadulás napja” éljen tovább a kollektív emlékezetben. Továbbá, mély empátiával emlékeztetett beszédében a különböző társadalmi csoportok szenvedéseire is. Ehhez a részhez tartoznak a fent idézett mondatok, a nők szenvedéséről és kitartó erejéről, mely mondatok az emléknapon túl sem veszítettek időszerűségükből és érvényességükből. Májusban, Mária hónapjában különösképpen emlékeznek a katolikusok az Istenanyára. A szentírás tanúsága szerint, Mária sorsában – aki házasságon kívül került áldott állapotba, akinek menekültként kellett Egyiptomban élnie, akinek később tehetetlenül kellett végignéznie, amint a férfiak megkínozzák és kivégzik a fiát, – máig visszatükröződik valami azon nők szenvedéséből, de erejéből is, akik „az emberiesség megőrzői” úgy a múltban, mint a jelenben. Fordította: Bács Béla János 10

„Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az Emberfia vérét, nem lesz élet bennetek.” Krisztus Urunknak ezen szavai alapján és a keleti Egyházban elterjedt szokásnak megfelelően, a születése napján már megkeresztelt Árpád-házi Szent Kingát még aznap szentáldozásban is részesítették. Így lett földi életének első tápláléka a szent vérbe mártott krisztusi-test. A csecsemőáldoztatás szokását Kinga édesanyja vezette be gyerekeinél. Ki volt Szent Kinga bizánci származású édesanyja?

1

„Jézus neve az igehirdetők fényessége... Hirdessük úgy ezt a nevet, hogy ragyogjon, rejtekben ne maradjon!” Ez a buzdítás Sienai Szent Bernardinótól származik, aki 600 évvel ezelőtt, 1417-ben kezdte meg igehirdetői tevékenységét. Mint a ferences rend máig ragyogó csillaga és nagyhatású bűnbánati szónoka, bejárta egész Itáliát, és buzgón terjesztette Jézus Szent Neve tiszteletét. A közelében mindig egy táblát vagy kifeszített zászlót tartottak, mely kék alapon három betű volt olvasható. Meljek azok a betűk?

2

2017 májusa Szent II. János Pál pápa bíborossá kreálásának 50. évfordulója. Boldog VI. Pál pápa nevezte ki kardinálisnak 1967 májusának végén, a II. Vatikáni Zsinaton szerzett érdeméért, ugyanis tevékenyen részt vett a zsinat ülésszakain. Bíboros érsekként melyik egyházmegyét vezette az akkor még Karol Wojtyłának nevezett lengyel főpásztor?

3

„A legnagyobb szeretet Istennek engedelmeskedni.” Ezek a szavak Rodriguez Szent Alfonz szájából származnak, aki az alázatos szolgálat példaképe volt mint kapuőr a jezsuita rendben. Szerény szolgálatát egészen haláláig végezte, amely pontosan 400 évvel ezelőtt, 1617-ben következett be. Ez a spanyol laikus testvér már fiatalon a szerzetbe lépett, vagy előtte még más élethivatást is betöltött?

4

Az idén van a cipészek védőszentje, Szent Theobald remete születésének ezredik évfordulója. A francia földön született szent a katonaéletet elhagyván remeteségbe vonult, majd több országot bejárva letelepedett a Vicenza közeli pusztaságban, ahol 1066. június 30-án halt meg. Melyik ország földjében nyugszik a francia zarándok-remete holtteste?

5

Összeállította: Vitos Antal


ifi oldal ifi oldal

Fotók: Zsabokorszky Zsolt

Egy öreg motoros emlékirataiból 2017. 04. 22-24. Czestochowa Mottó: „…Isten az, aki igazán összeköt bennünket az országúton és életünk útján.” (Botond testvér) Szombaton reggel Ipolyságon a volt határátkelőhöz érkeztünk kis autónkkal, hárman, némi röstelkedéssel vegyes örömmel, mert a hideg időjárás ellenére mégis elindultunk Czestochowába. Röstelltük, hogy nem motorral indultunk az útnak, örültünk, hogy hallgatva az okosabbakra, autóval jöttünk. Isten hozott benneteket, köszöntöttek az előttünk érkezett motorosok (az elszántabbak, keményebbek és főleg fiatalok). Hamarosan megegyeztünk, hogy zarándokolni nem csupán motorozva lehet. Így kezdődött az idei év első zarándoklata, jellemzően Czestochowa-ba, mert hová is mehetnénk először, ha nem „Szűzanya-látogatóba” szezonkezdés gyanánt!? Nagy élményt jelentett a elmúlt tíz év mindegyik zarándokútja, de ez a mostani különleges, mert a Pálos Rend felhívására ünnepelhetjük a Czestochowai Szűzanya Kegyképe Megkoronázásának 300. évfordulóját. Vittük is magunkkal „Mária Élő Koronájá”-hoz szívünkben egész családunk, barátaink és a magunk összes kéréseit, Hazánk minden gondját-baját, táskáinkban pedig az aláírt fényképeket, melyekből ott, a Jasna Góra-i kolostor falában lévő kazamatákban már egy egész kiállításra való található. 11


ifi oldal Még a barátságtalan időjárás is naposra fordult, mikor megérkeztünk Czestochowa-ba, egy futóverseny kellős közepébe, melynek befejezését kivárva elfoglalhattuk szállásainkat. Gyors vacsora után magyar nyelvű szentmisén vehettünk részt, Botond, Barnabás és Rezső atyák vezetésével. Utána egy rövid séta, elmélkedés után részt vehettünk a közös esti imádságon, ismét a Szűzanya Kápolnájában, az Apel-en. Nekünk, magyaroknak sajnos szokatlan látvány volt a fiatalok hosszú sora, akik az Apel után sorban vonultak be a kápolnába, imádkoztak, majd amikor kellő létszám összejött, hangszeresek is jöttek, muzsikáltak, énekeltek, táncoltak a Szűzanya tiszteletére, Isten még nagyobb dicsőségére. Hej, ha ezt nálunk is megérhetnénk, ha a mi fiataljainkban is így buzogna az Istenszeretet! Másnap, vasárnap kipihenten ébredve, kicsit felhős, szép idő várt minket. Finom és bőséges reggeli után a motorokat (mert jött ám velünk az a bizonyos elszánt hat motoros) tulajdonosaik felállították a szabadtéri oltárnál, ahol már egész komoly motoros sereg gyűlt össze. 9-órától Botond atya tartott egy ismertető körsétát a kolostor legérdekesebb részein, ahol azok is részt vehettek, akik már „csak ismételték a korábbi évfolyamok tudnivalóit”. Ezután kezdődött az ünnepi szentmise a szabadtéri oltárnál. Öröm volt végignézni a sok fegyelmezett, marcona motoros ábrázaton, akik teljes odaadással, áhítattal vetek rész a szent eseményeken, járultak a szentáldozáshoz, imádkozták végig az egész szertartást. Annak ellenére, hogy a jó Isten tréfát is űzött velünk, amikor a derült égen megjelenő felhőből kevés hódarát küldött „ajándékul”, amit én személy szerint így fordítottam le: „Edződjetek egy kicsit gyermekeim, mert szükség lesz még a jövőben a kitartó hitetekre, a belém vetett bizalomra!” Miután a sok biztató, lelkesítő szó elhangzott (ugyan lengyelül, de nem lehetett nem érteni, felfogni), elbocsájtás után ki-ki ment a saját járművét felmálházni, bepakolni, mert indultunk Krakkóba, ahol elegáns szállodában vártak bennünket. Rövid villamosozás után bejárhattuk Krakkó belvárosát. A régi főtéren megcsodáltuk a Bazylika Mariaczka-t (ahol éppen jókor érkeztünk egy szentmisére), a Posztócsarnokot, ugyanazon a téren a Szent Adalbert templomot és számos érdekes szép régi utcácskát. Hétfőn aztán a kora reggeli szentmise, utána reggeli, és érzékeny búcsút vettünk egymástól, azzal a meggyőződéssel szívünkben, hogy a SZERETET köztünk is működik. Tolnay Gábor

12

A rajzfilmek világában több kacsa is hírnévre tett szert: pl. DONALD kacsa, DODÓ kacsa, de ide szokták sorolni DAB-DAB kacsát is, aki egy állatorvos talpraesett kacsájaként anyáskodó magatartással gondoskodik gazdájáról. Az állatorvos nevét úgy találod meg, hogy a túloldali rejtvény számozott négyzeteiből kiírod az oda bekerült betűket:

1

2

3

4

5

6

Állathírességek „Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, hipp-hopp, jön Vuk” - azt hiszem, minden magyar gyerek és felnőtt számára ismert VUK, a korán árván maradt kis rókakölyök. A rajzfilm egy 1965ben megjelent kisregény alapján készült, kis változtatásokkal. Az alábbi rejtvény első sorából megkapjátok a kisregény írójának a nevét, aki több olyan regényt írt, amelynek címszereplője egy-egy állat (pl. Csí, a fecske, Kele, a gólya, Lutra, a hód és Bogáncs, a juhászkutya)


gyerekoldal

Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a róka a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kacsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott hát nekik:

– Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok! – Halljuk mi innen is – felelték a kacsák –, csak mondjad! – De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, az azután elmondja a többinek. De okos jöjjön ám ki, mert a szamár elfelejti! A kacsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát, a róka azután, amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent. (Magyar népmese)

Tudtátok, hogy 1. Ha mind megvan, 32 van belő-

a vörös róka az egyik legelterjedtebb szárazföldi ragadozó, naponta akár 1 kg le a szánkban. húst is elfogyaszt, 48 km/h sebességgel képes szaladni, kétméteres akadályo2. Ennyi lesz az eredmény, ha kat ugrik át, és 28 különböző hangot tud kiadni? egy tucatot 12 felé osztunk. 3. „Kis .., kerekes … van az A gácsérok halk, szinte már kellemesen duruzsoló hangjával szemben a tojók már-már fülbántó „háp-háp-háp” kiáltásokkal reagálnak, ha valaki például kézbe udvaromban” - vízlelő hely. merészeli venni őket. A tojók hangjának egyébként igen nagy a szerepe, méghozzá a 4. Izomban rejlik 5. Kopasz, de ha ékezetet teszünk kiskacsákkal való kommunikáció során – a faj esetében ugyanis a bevésődés elsősorban a hangra, s nem annyira a látványra történik. rá, akkor nyit. 6. Nem azt, hanem … 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 7. Nem ott, hanem … 4 8. Téli nyakravaló 9. Ismeretei vannak 2 6 10. Ereinkben folyik 11. Lábain tartózkodik 5 3 1 12. Tagadószó lyen más szóval tudnád kifejezni, hogy a mesebeli róka ravasz? 3. Hogy hívják Dab-Dab kacsa híres orvosát? 4. Ki az a magyar író, akinek köszönhetjük a Vuk című kisregényt? 1. A mesebeli kacsák vesztét hiúságuk okozta. (Te ugye nem szoktál hiú lenni?) Szerinted mire szoktak hiúk lenni a lányok, mire a fiúk, mire a felnőtt nők és mire a férfiak? 2. Még mi-

Várom leveleiteket, Katóca (lorinczevakatalin@yahoo.com vagy: 530230 Csíkszereda, Márton Áron utca 80.)

13


derűs oldal

A gyerekek arról tanulnak a vasárnapi iskolában, hogyan teremtett Isten mindent, beleértve az embert is. Jancsit nagyon érdekli a történet, főként az a rész, amelyik arról szól, hogy Évát Ádám bordájából teremtette az Úr. Pár nappal később, egy délelőttön anyukája látja, hogy Jancsi még mindig az ágyban fekszik, látszólag betegen. - Mi a baj, Jancsi? - Fáj az oldalam... Azt hiszem, feleségem lesz!

Egy sebész, egy építész, és egy computerprogramozó azon vitatkozik, hogy melyikük szakmája a legöregebb. A sebész: Mikor Évát Ádám bordájából teremtette Isten, egy operációról van szó. Az építész: Isten a káoszból fölépítette a földet. A computer-programozó: Na, és ki gondoskodott a káoszról?

Egy motoros lerobban egy kis falu közepén. Próbálja szerelgetni a járművet de semmi eredmény. Hiába indítgatja nem akar beindulni a motor. Nem bírja tovább és éktelenül elkezd káromkodni. Erre kinéz a plébános a paplak ablakán. - Fiam. Miért káromlod az Istent, hiszen nem miatta döglött be a járműved? Inkább imádkozz, hogy segítsen beindítani a motorodat! Gondolja a motoros, hogy nem veszíthet vele semmit és kipróbálja. Imádkozik egyet és csodák csodája beindul a motor. - Köszönöm! - kiált vissza és örömmel elszáguld. A plébános csak csóválja a fejét. - Ki hitte volna?

14

Asztali áldás Egy család vendégül lát egy házaspárt. Vacsora előtt, az asztalnál ülve a házigazda anyuka odafordul hatéves kislányához: - Szeretnéd most te mondani az asztali áldást? - Nem tudom, mit kell mondani - feleli a kislány. - Csak mondd azt, amit én szoktam. A kislány lehajtja a fejét és ezt mondja: - Istenem! Mi a csodának hívtam meg ezeket az embereket vacsorára?

Végrendelet Egy gazdag hölgy megkérdezi plébánosát: – Mit gondol, ha a plébániára hagyom vagyonom felét, biztosan a mennybe jutok? – Biztosat ígérni nem tudok asszonyom – válaszol az atya –, de szerintem érdemes lenne kipróbálni!

Legátus Nos, milyen volt a prédikációm? -kérdezte a legátus. -Jó. Ami a mélységből hiányzott, hozzáadtad a hosszúságban.

Tempó Egy rendőr félreállít egy csigatempóban haladó kocsit, amiben apácák ülnek, és megkérdezi a volánnál ülő nővért: - Miért vezetett ilyen lassan? - Láttam ezeket a táblákat a 31-es számmal, és be akartam tartani a sebességhatárt. - De hát az az út száma, nővér, ez a 31-es út! - Jaj, elnézést, biztos úr, ezt nem tudtam. A rendőr hátranéz a többi apácára és látja, hogy rémülten szorongatják egymás kezét, és falfehér az arcuk. - Mi történt velük? - kérdezi az első apácát. - Hát, tudja, biztos úr, most nemrég tértünk le a 311-es útról...


rejtvények és megfejtők

Keresztrejtvény „ Szívünk olyan, mint egy forrás, a kimondott ...“ A Nagy Szent Vazultól származó idézet befejező része a rejtvény vízszintes 3. és függőleges 1. számú soraiban található.

Vízszintes: 1. Vas vegyjele. 12. Az ola- Függőleges: 2. Előadást tarszoknál szokásos. 13. Emberi erővel tó személyeire. 3. Hajmosáshoz vont együléses, könnyű, kétkerekű bér- használt habzó oldatos. 4. Zsigekocsi. 14. Römit játszani. 15. Kötelező relni kezd! 5. A gleccsermorénák jellegű rendszeres hozzájárulásain vala- peremén felgyülemlett kavicsból mely közület költségeihez. 16. Egyfajta vagy homokból kialakult képződénekstílus, ritmikus dalszövegmondás, ménnyel. 6. Pontokkal értékelő. kántálás, könnyűzenei stílus is, amely 7. Eme sísportot űző személy. 8. az 1970-es években alakult. 17. Román Jegyzeteltet. 9. Kecskefi egykettemerénylet! 19. Juttató – népiesen. 20. de. 10. ... ad valamire, magatartáKorsós Judit (sz. 1988) magyar énekes- sával következményt idéz elő. 11. nő művészneve. 21. A görög ábécé 21. Lesothoi és oalsz gkj. 18. Antonov betűje. 22. Egy kitalált panamai börtön repülőgépe. 21. Fából készült, emneve „A szökés“ című tévésorozatban. beri alakot ábrázoló műalkotás. 24. Zörögni kezd! 25. (Elvégzendő mun- 23. ... a labdát – passzolod. 25. ka) be van fejezve, végre készen van. 27. Lankadni kezd! 26. Nagyon erős, Az élő szervezetre káros anyagot nem különleges egészségügyi szemtartalmazó, csonthéjas gyümölcs. 29. pontok szerinti étrend. 28. Hogy Holtsúly, teher – románul. 30. Orsóval ... hívják? Mi a neve? 29. Valaellátott. 31. Hélium vegyjele. 32. ... Ta- minek a belsejébe belecsen. 31. más talpasai – Szántó György műve. 33. Előtagként különbözőnejűséget ... Paz, Bolívia tényleges fővárosa, de jelöl. 34. Hélium alkotó eleme! 35. egyik folyójának neve is. 34. Angol se- Készülő ruha szabásának a testen gítség! 36. Ütőhangszer. 37. A test üre- való ellenőrzése. 37. Csak részben géből folyadékot elvezető vékony cső. korrekt! 38. Hatöves ..., Dél-Ame39. Egy kissé meghibbant! 40. Magyar rikában honos, a Pampák és füves „alumíniumváros“ – Várpalota része. vidékeklakója, az övesállatok csa42. Eme paci mérésével foglalkozó. 44. ládjába tartozó emlősállat. 41. NoAz „Itáliai táj“ festője (Jean Baptiste bélium és oxigén vegyjele. 43. ... á Camille). 45. Kényszerből, lélektelenül ..., szóról szóra. dolgozik. Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

A áprilisi keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes: 1. Hát az aratás urát, küldjön Függőleges: 19. Munkásokat az aratáshoz. Helyes megfejtők: Boros Klára – Csíkszentkirály, Dávid Imre – Kézdivásárhely, Demes Mária – Csíkszereda, Fazakas Ilona – Kézdivásárhely, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Gyurka Félix – Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kovács Erzsébet – Kézdivásárhely, Kozma Éva – Gyergyóújfalu, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva, Tempfli Mária – Kézdivásárhely, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Vitos Antal – Csíkszentmárton. A megfejtéseket május 25-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Gyurka Félix - Csíkszereda

„Az igazi jóra kockázat nélkül vágyódhatsz. Mi az, kérded, vagy honnan ered? Megmondom: a jó lelkiismeretből, a becsületes szándékokból, a helyes cselekedetekből, a véletlen ajándékainak megvetéséből, a mindig egy úton járó élet békés, szakadatlan folyamatából. Mert azok, akik életcélról életcélra ugrálnak, vagy nem is ugrálnak, csak valami véletlen dobálja őket, hogyan tudnának valami biztosat és maradandót birtokolni – ingadozva és állhatatlanul? Kevesen szabják meg életüket és körülményeiket terv szerint, a többiek a folyó árjával úszó holmik módjára nem mennek, hanem sodortatnak. Az egyiket szelídebben tartja fenn a hullám s lágyabban utaztatja, a másikat hevesebben ragadja magával, a harmadikat, mikor sodrása lankad, kiteszi a partra, s a negyediket áradó lendülettel a tengerbe hányja. Ezért el kell döntenünk, mit akarunk, és ki kell mellette tartanunk.” (Seneca)

Oltárra emelt barátaink, áprilisi megfejtés: 1. Tiszteletreméltó Kelemen Didák 2. Szent Zefirin pápa 3. Canterbury 4. Karthauzi Névtelen: Bódogságos Szent István királyunk legendája. Helyes megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Halmi Ibolya – Marosludas, Tempfli Mária – Kézdivásárhely A megfejtéseket május 25-ig várjuk!

Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget. A Hargita Gyöngye a szomjas öröme! 15


József Attila

Istenem Dolgaim elől rejtegetlek, Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítnék kiabálni néked. Hogyha meg szántóvető lennél, segítnék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva szántanék én is a nyomodba, a szikre figyelnék, hogy ottan a vasat még mélyebbre nyomjam. Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat, én zavarnám a fele varjat. S bármi efféle volna munkád, velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék, pipámat egy kicsit elkérnéd, s én hosszan, mindent elbeszélnék.

Majusi 2017  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you