Page 1

Erdélyi keresztény családok lapja

2018. július-augusztus

Római polgár vagyok Az idők sodrában A szecessziós Szabadka Nyár a családunkban

Fotó: Ádám Gyula

Jézus szeretete


IX. évfolyam 7-8. szám

„Ér öröm Erzsébet, Mátyás anyja Kolozsvárt”

Tartalom 2. oldal: „Ér öröm Erzsébet...” Dr. Darvas-Kozma József 3. oldal: Az idők sodrában - Bács Béla János 4-5. oldal: Római polgár vagyok Dr. Oláh Zoltán 6. oldal: Szent Kinga - Dr. Bakó Mária Hajnalka; Oltárgyertyák - Robert Vorholt 7. oldal: Szent István király intelmeiből - Kuruc Ágnes fordítása; Szabadság?!- András István 8. oldal: Jézus szeretete - Datki Szabolcs; Mit tenne Jézus - 777 blog 9-11. oldal: A szecessziós Szabadka - Sárközi Sándor 12-13. oldal: Nyári tarka-barka Dr. Darvas-Kozma József 14-15. oldal: Nyár a családunkban - Koncz Mária-Magdolna 16. oldal: Autóverseny és istenhit Balázs Tünde 17. oldal: Mese a szivárványról Katóca; Margaréta - Kányádi Sándor 18 oldal: A sivatagi atyák bölcs humorából - R. Kern 19. oldal: Rejtvények és megfejtők 20. oldal: CSIT!

– így jegyeztem meg diákkoromban Mátyás király születési évét, Imets Fülöp Jákó kanonok, igazgató Mnemonika c. könyvecskéje nyomán (a mássalhangzók értéke: r=4, m=3). Mátyás király-emlékév van. Születése 575. és királlyá választásának 560. évfordulója. Mit üzen nekünk? a bátyjánál, Lászlónál 12 évvel fiatalabb Mátyás neveléséről elsősorban édesanyja gondoskodott. A felcseperedő ifjú neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett. Külföldi útjain megfigyelve a művelt nagyúri családok életét, ennek megfelelő korabeli ismereteket akart adni fiainak. A katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították. Mátyás első tanítójának Szanóki Gergely, lengyel humanistát tartják. Az bizonyos, hogy humanista nevelőitől a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az egyház- és államjog, művészetek területén is. Amit a fiatal Mátyás látott és tapasztalt édesapja udvarában, azt folytatta és valósította meg a kancelláriában is. A történelem vastörvénye, hogy a nemzeti veszély idején a nép legfontosabb kötelessége az apák hitének megőrzése és továbbadása. Gyakorlatilag gyermekkorában alapozta meg tudását, hiszen még nem töltötte be tizenötödik évét, amikor királlyá választották, ezután pedig aktívan részt vett az uralkodás nehéz feladataiban. Annyira megszerette az olvasást és a könyveket, hogy később a hadjáratokra is magával vitt néhány érdekes és értékes művet. Hatalmas tudásszomja hozta létre híres könyvtárát és a világhírű Corvinákat. Szívéhez igen közel állt a történelemtudomány. Kedves olvasmányai közé tartozott a Roland ének, Julius Caesar élete és uralkodása, valamint Sirius Italicus latin szerzőnek a pun háborúkról írt műve. Ezek a művek indították arra, hogy felkérje Bonfinit: írja meg a magyarok történetét. A történelem és a könyvek szeretete vezette el az iskolák és az egyetem alapításához, ahol kiművelt egyházi és világi kútfőket képeztek az Egyház és a haza szolgálatára. A kimagaslóan tehetséges és szorgalmas diákokat jeles külföldi egyetemeken taníttatta, hogy hazatérve a megszerzett tudományukat a nemzet javára kamatoztassák. „Mi dolgunk a világon?” – a költői kérdés nekünk is szól Mátyás király emlékévében, hogy a nyári szabadságolás, rokonlátogatás, zarándoklás és kirándulás mind-mind áldássá legyenek számunkra. S áldássá lesz, ha élményeinkkel és gyarapított tudásunkkal szolgáljuk nemzetünket. Nyári lapszámunknak is ez a célja, fogadja szeretettel a Kedves Olvasó. Munkatársaim nevében is örömteli, szép nyarat kívánok, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka augusztusra: 2

A családokért, hogy a politika és gazdaság nagy döntései óvják őket, mint az emberiség kincsét.


A középső fiú még vacillált, a nagyobbik már mondhatni mindenről lekésett. Így a legkisebb fiú indult útra, szerencsét próbálni. Vagy keresni önmagát. Rácsodálkozni a világra. Aki a vesékbe lát, mélyebbre, mint az ember saját magába, Isten a megmondhatója a teljes, valós oknak. Édesanyjának valamiképp ismerős volt a gyerekétől való elbúcsúzás fájdalma, pedig azt mostanáig még sosem élte át. Mintha szíve mélyére lenne beültetve a titok, hogy hogyan kell ezzel a teherrel megbirkóznia: egyszerre volt jelen benne az idegentől való féltés, a gyerekét maga mellett óhajtó ragaszkodás és az a minden mást felülmúló vágy, hogy fia szabadon szárnyalhasson. Az út hosszúnak ígérkezett, a cél bizonytalan homályban vibrált képzeletbeli tájak mögött, és a tarisznyába csak a legértékesebb dolgok kerülhettek. De a fiú nem aggódott. Minden lehetséges kihívásra úgysem lehet felkészülni – gondolta, mint ahogyan az itthon maradottaknak sincs recept a hogyan továbbra. Alighogy lenyelte a búcsú perceinek galuskás könnyeit, egy útkereszteződéshez ért, éjnek idején. Nagy volt a tolongás és mindenkinek volt saját eligazító eszköze. Ő is elindult, különösebb mérlegelés nélkül. Kipróbálom, mondta magában, de ekkor még nem tudta pontosan, mit is próbál ki, az út járhatóságát, esetleg saját magát az útvesztőkben, vagy valami teljesen ismeretlent. És valóban, a próbák nem várattak sokáig magukra. Jó ideje volt már annak, hogy az utolsó morzsa is elfogyott a hazaiból és már idegen kenyeret evett, amikor két fiatal férfival találkozott. Egy lipinka két végén ülve éppen összecsomagolták batyujukat, föl-le mozogtak a játékszeren, és erőteljesen gesztikulálva hívták magukhoz. Tarts velem, mondták egyszerre mindketten, de más-más irányba készültek indulni. Amint kiderült, egyikük tóparti homokszemeket gyűjtött, egyenként, azzal az ígérettel, hogy bőséges jutalomban részesül. A másik élete kockáztatása árán akart meggazdagodni, kígyómérget gyűjtött egy mocsárban. A fiú otthagyta őket, más utat választott magának. Máskor azzal kecsegtették egy helyen, ahol éjszakára szállást kapott, maradjon velük, vejüknek fogadják és fiukként tisztelik. Itt sem maradt. Majd egy mulatóhelyen ajánlotta neki három szerencsejátékos, legyen negyedik a csapatban, mert csak így játszhatnak. Nem sokat kellett töprengenie. Tovább haladt. Pedig sem a kitartás, sem a bátorság, sem a család iránti, sem a szórakozás utáni vágy nem hiányzott belőle, az elhangzott hívó szavak azonban nem csendültek számára eléggé hitelesen ahhoz, hogy bármelyiket is kívánta volna követni. Így ismételten az újat kereste. A kisvárosra gondolt, ahonnan elindult, édesanyjára, fivéreire, és eldöntötte, ha már eljött otthonról, akkor csak ott marad hosszabb ideig, ahol szükség van rá, ahol éppen őrá van szükség, ahol azt mondják neki, igen, téged vártunk, jó, hogy itt vagy. Úgy látszott, nem lesz ilyen szerencséje, hiszen minden falu és város tele volt már olyan vándorokkal, akik helyet kerestek maguknak. De amikor már majdnem elveszítette a reményt, ekkor talált rá a megfelelő helyre: ahol szolgált, de nevén szólították, dolgozott, ugyanakkor eltanulhatta idegen országok tudományait, ahol – habár idegen volt – befogadták. Hét évig ette az idegen kenyeret, hét évig volt távol otthonától, hét év után azonban elbúcsúzott és hazafelé vette az útját. Egyelőre csak rövid távra tervezett, amennyire most erőt és akaratot érzett magában.

Otthon valami különös, csodás zamattal keveredett a viszont-

látás könnyfakasztó öröme.

Kisebbik bátyja még mindig a küszöbön ülve ábrándozott, falta a beszámoló minden szavát, és rögtön terveket szőtt saját jövőjét illetően. A legnagyobb fivér beszüntette egy napra rutinba fulladó munkáját, hogy méltóan köszöntse testvérét, és hallgassa mindazt, amit az távoli országokról mesél, titkolva még maga előtt is, mégis valahol mélyen bizonyosra véve, hogy ő már sosem ér el oda. Édesanyja pedig úgy örült neki, ahogy csak az anyák tudnak lelkesedni, és leginkább azt szerette volna tudni, végleges-e fia hazajövetele? Aznap éjszaka sokat gondolkodott azon, amit maga mögött hagyott annak idején, és arról, amit most itthon talált. Amit az idegenben átélt. Arról, mi hiányzik neki most. Arról, amit örökségként tudhat magáénak és arról, amit maga épített erre az örökségre. Hazai tájakat és távoli vidékeket idézett fel magában, fészekrakásról és

szárnyalásról szőtt terveket, hitelességről és felelősségről elmélkedett.

Az éjszaka jó tanácsadónak bizonyult. Reggel édesanyja elé állt és azt mondta: döntöttem...


Az Apostolok Cselekedetei 13. fejezetétől a figyelem középpontjában Szent Pál, munkatársai, valamint az általa alapított egyházak állnak. Miután Lukács evangélista beszámol a népek apostolának három missziós útjáról, művének utolsó fejezeteit (21–28.) az apostol jeruzsálemi útjának és Rómában véget érő fogságának szenteli.

Az apostol elfogatása Pál apostol Jeruzsálembe utazik, jóllehet a Szentlélek tudtára adta, hogy bilincs és megpróbáltatás vár rá (vö. ApCsel 20,23). Csaknem ugyanazt a próféciát mondja Agábusz, a Jeruzsálemből Cezáreába érkező keresztény próféta. Pál apostolt Jeruzsálemben a zsidók megkötözik és átadják a pogányoknak. (vö. ApCsel 21,11) Ez a jövendölés azért érdekes, mert ugyan megvalósul, de nem pontosan úgy, ahogyan a prófécia elhangzott. A templom udvarában összesereglett sokaság Pál apostolt nem megkötözni és átadni, hanem megölni készült. A római tribunus mentette ki a miatta kialakult zavargásból. Lukács evangélista talán azért fűzte hozzá a jövendöléshez: „kiszolgáltatják a pogányoknak”, mert a szinoptikus evangéliumokban (Máté, Márk és Lukács) Jézus ezekkel a szavakkal jövendöli meg szenvedését, halálát és feltámadását. „Most felmegyünk Jeruzsálembe, s beteljesedik minden, amit a próféták az Emberfiáról megjövendöltek. Kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpdösik. Aztán megostorozzák, megölik, de harmadnap feltámad.” (Lk 18,31–33) Az apostol szenvedéstörténetében sok olyan elemet találunk, amelyek megfelelnek vagy legalább is emlékeztetnek az Úr Jézus szenvedéstörténetére. Pál apostol sorsa hasonló annak a sorsához, akinek ismeretéhez képest minden mást szemétnek tekintett. (Fil 3,8)

4

Római polgár Miután Pál apostolt Klaudiusz Liziász tribunus kiragadja a tömeg kezéből, tiszta képet szeretne nyerni róla. Arra gondol, hogy az az egyiptomi került a kezébe, aki kevéssel korábban lázadást szított és négyezer szikáriussal kivonult a pusztába. A szikáriusok a radikális zsidók szemében igazi szabadságharcosok, a rómaiak és a hatalmukat elfogadók számára rettegett terroristák voltak. Igazi nagy fogás lett volna az egyiptomi letartóztatása. Az ezredesnek Pál apostol további csalódást okozott. Amikor ostorozással vallatóra akarták fogni, kijelentette, hogy ő római polgár. Ezen azonban az olvasó is meglepődhet. Hiszen az apostolt saját beszámolója szerint is többször bántalmazták testileg (vö. 2Kor 11,21–23). Filippiben az apostol nem beszél római polgárjogáról, amikor őt és Szilást megvesszőzték és börtönbe vetették, csak csodálatos kiszabadulásuk órájában (vö. Ap-


Csel 16,22–23). A mai külföldi és belföldi igazoltatásokhoz szokott ember azt is joggal kérdezi, hogy egy római polgár hogyan tudta bizonyítani privilegizált helyzetét. Manapság személyi igazolvánnyal ill. útlevéllel igazoljuk magunkat. Miért hitték el a hatóságok Filippiben a testi fenyítés és a bebörtönzés után, Jeruzsálemben a római tribunus a testi fenyítés előtt, hogy Pál apostol a római polgárok privilegizált csoportjához tartozik? Sőt arra is fény derül, hogy amíg az ezredes drága pénzen vásárolta meg ezt a jogot, addig az apostol bele született. Meglep bennünket, hogy elég az érintett személy válasza, és a birodalom képviselője minden további ellenvetés nélkül elfogadja állítását. Vajon mi állhat a háttérben? A római polgárjoggal visszaélő személyeket fenségárulóként büntették. Ezzel akarták kivédeni a csalásokat. Filippiben talán azért nem élt az apostol ezzel a jogával, mert a diaszpórában nehezen tudta volna igazolni magát. Jeruzsálemben már lehetséges lett volna – amennyiben ezt a római hatóság kéri–, hiszen ott élt nővére és annak fia is, aki később figyelmezteti nagybátyját és az ezredest a fogoly ellen készülő merényletről. Az apostol elleni eljárást a továbbiakban nagy mértékben meghatározza jogi helyzete. A római hatóságok kötelesek biztonságáról és egy szabályos jogi eljárásról gondoskodni.

Képek: 1. Szent Péter és Pál apostolok a Hippolitusz katakomba egyik sírkövén, Róma, IV. század. 2. Szent Pál apostol, miniatűr az egyik Sankt Gallen-i bencés kolostorban készült páli levelek kéziratában, IX. század első fele. 3. Pál apostol lefejezése, Enrique Simonet 1887-ben készült festménye.

Jeruzsálemből Cezáreába Klaudiusz Liziász ezredes eleget tesz kötelezettségének. Miután tudtára jut a Pál ellen tervezett merénylet, habozás nélkül, még az éjszaka leple alatt hetven lovassal, kétszáz gyalogossal és kétszáz dárdással gondoskodik biztonságáról. Két oka is lehetett ennek a nagy sietségnek. (vö. ApCsel 23,23–24) A komoly veszély láttán nem lett volna okos továbbra is Jeruzsálemben tartani a foglyot. Másrészt, mivel még nem futott be hivatalos kérelem a főtanács részéről, hogy küldje őt tüzetesebb kihallgatásra, a gyors cselekvéssel elkerülhette a kérelem megtagadásának kényelmetlenségét. Ez az amúgy is feszült helyzetet újabb konfliktussal terhelte volna a római helyőrség és a helyi zsidó vezetők között. Az apostol teherhordó állaton megy egész Cezáreába. Ennek két oka is lehet. Azért nem adnak a fogoly alá lovat, nehogy kereket oldjon egy óvatlan pillanatban. Egyben hasonló ez a kép a Jeruzsálembe való bevonulásához, amikor Jézus szamár hátán ülve szerény Messiás-királyként érkezik szenvedésének, halálának és feltámadásának városába. Az öszvéren vagy szamáron lovagló apostol ebben is hasonlít Ahhoz, Akinek szolgálatába helyezte életét. Dr. Oláh Zoltán

5


Christ in der Gegenwart/ 2018. június 3

Robert Vorholt

Oltárgyertyák

Szent Kinga

Az Istennel való ég és föld közötti megmaradás egyik nagy példaképe éppen Szent Kingánk, IV. Béla magyar királyunk elsőszülöttje, Boldog Jolán és Szent Margit nővére. Hol és mikor született Szent Kinga? Gyermekkorát bearanyozta a vallásos élet, a kolduló rendek alakulása korában. Édesapja udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Megismerte az Istennek szentelt élet eszményét, és maga is ezt az életformát választotta életcélul. Mi volt Kinga korábbi neve? Nem így történt. IV. Béla uralkodásának kora a magyar történelem azon politikailag nehéz szakaszára esik, amikor megkezdődött a tatárjárások ideje. Ez a szükséghelyzet, amikor az ország katonai védelmére kellett sietni, egyesített erőkkel hozta meg a döntést, hogy Kingát feleségül adják a régi (szarmata) testvérnép sarjához, a lengyel Boleszláv krakkói és szandomiri herceghez. Hány éves volt ekkor Kinga? A fejedelmi pár Istennek szentelt életet élt, Szent József-házasságban. Hozzájárultak Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke szentté avatásához (1253). A tatárjárás nem kerülte el Lengyelországot sem, amelyben az ellenállást Kinga teljes hozományával támogatta. Az első tatárjárás után hazalátogatott Magyarországra és elkérte édesapjától a bochniai (Wielicka) sóbányákat. Milyen legenda kötődik a sóbányákhoz? Sajnos, a tatár betörések élete végéig elkísérték. 63 évesen újjá kellett építtetnie az Ószandeci klarissza kolostort, ahová özvegységükben húgával, Jolánnal elvonultak a világ elől. Egészségét kikezdte a sok megpróbáltatás, 1292 júliusában hazaköltözött az égi hazába. Mikor van Szent Kinga ünnepe? Összeállította: Dr. Bakó Mária Hajnalka 6

A gyertya már ősidők óta szimbolikus jelentőséggel bír. Fénye a „megzabolázott” tüzet jelképezte, és már jóval a kereszténység kezdete előtt kultikus tiszteletnek örvendett. Cicero, a római politikus és filozófus írja, hogy az ókori Rómában gyertyákat égettek a pogány istenségek képei előtt. Régi szövegekből tudjuk, hogy már a kezdetekben szokás volt a keresztények körében, hogy a vértanúk sírjainál gyertyákat gyújtsanak meg. Vigilantius, a korai keresztény író, egyik 4. századi írásában felháborodását fejezte ki ezzel kapcsolatosan: „Azt látjuk, hogy az istentisztelet leple alatt, majdhogynem pogány szokásokat vezetnek be a templomokba. Miközben még a nap fénye tündököl, gyertyák tömkelegeit égetik!” Ennek ellenére abból indulhatunk ki, hogy legrégebbi korokban is szerepet kaptak a gyertyák az istentiszteletek alatt. Már a korai zsidó ünnepség alatt, a pászka ünnepét megelőző széder estén is liturgikus szerepük volt. Egyébként abban az időben a gyertyákkal és olajlámpásokkal világítottak az emberek. A 11. századtól ismeretes, hogy a keresztények gyertyákat helyeznek az oltárra, de már korábban is helyeztek el gyertyatartókat az oltár mellé, kiemelve a hely jelentőségét, hasonlóan ahhoz, ahogyan az a kereszt vagy az evangélium ünnepélyes behozatala esetén történik. A gyertya fénye, akárcsak a tűz, Isten életadó ajándékaként tapasztalható meg. Pál apostol kedvelője azon nyelvezetnek, mely gyakran használja a fény metaforáját, legszebben a korintusiaknak írt második levelében fogalmaz: „Isten ugyanis, aki azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán felragyogjon nekünk.” (2 Kor 4,6) Fordította: Bács Béla János


Egymás megbecsüléséről Szent István király Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűIntelmeiből sége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők orImre herceghez szágod védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen. IV. fejezet, Kuruc Ágnes fordítása Az emberi szabadság napjainkban az eget veri; sőt egészen odáig megy, hogy az ember az ég, az égi helyébe képzeli magát. Önmagát akarja megvalósítani úgy, hogy a legfelső fokra teszi magát. És ezzel mindent engedélyez önmagának. Szegény Descartes, amikor kételkedésével az alany tulajdonságait, jogait s talán kötelességeit újrafogalmazta, nem is sejtette, hová fog vezetni ez a felfedezése. Nietzsche, aki sok szempontból továbbvitte a francia gondolkodó nézeteit, már látja a súlyos következményeket, de nagyrészt Ő is csak megálmodja, hogy mi lesz (bele is őrült...) És itt vagyunk mi! Mindent szabad, mindent lehet és minden kell. Mindenkinek joga van a kiteljesüléshez (ebbe belefér bármi), a tolerancia meg egyre fogy, mindenki a felső fokra akar jutni… az eszköz pedig mindegy (lám-lám. a cél szentesíti az eszközt… sajnos). Néhány hét múlva mindenki nyaralni akar menni. Csak éppen járjon le ez az érettségi, ez a vizsga, ez a műtét, ez a randi, ez az üzlet … Ki kell pihenni magunkat. Szabadságra megyünk… felszabadulunk. Bármennyire is azt gondoljuk, hogy szabadok vagyunk, messze járunk tőle. Mindez azért, mert elveszítettük a szabadság igazi értelmét. Ös�szetévesztjük a szabadossággal, a határtalansággal, önmagunk titkos vágyainak kiélésével. És ezt akarjuk megélni a szabadság ideje alatt, ezt keressük. „Szabadságon vagyok, ezt megengedem magamnak … Amúgy máskor?! Soha…” És azt hisszük, hogy ez feltölt. A szabadság kétségtelenül a pihenés, a feltöltődés ideje, és nem emberségünk kivetkőzése, de önmagunk, istenképiségünk nem szenvedhet csorbát, nem egy alteregó megy szabadságra, hanem ÉN. Jó szabadságolást! András István teológiai tanár

Szabadság?!

7


“Mester, melyik a legfőbb parancsolat a törvényben?”

Mit tenne Jézus?

Nagyon jó barátom tanúságtételét adom közzé. Ne csüggedjetek, van hit, van remény is, és sose hullik porba az imánk! „Jézus szeretete 19 éves koromban érintett meg. Akkor fogtam fel, hogy nem csak egy porszemecske vagyok az embermilliárdok özönében, akire Isten nem figyel, hanem igenis szeret. Személyesen ismer, annyira közel van hozzám, hogy még a hajam szálait is számon tartja. Tudja, mikor mire gondolok. A kereszten rám gondolt, és a legnagyobb szeretettel hozta meg áldozatát, hogy örök életem legyen. Ez a kegyelem. Egyszerre tudtam, hogy szeretve vagyok, és életem legboldogabb időszaka következett. És mégis lassan, pár év alatt, én sem tudom hogyan, kezdett elhalványodni a kegyelem fénye, hagytam hogy ez megtörténjen. És újra inni kezdtem, csellengtem és kerestem az alkalmakat. És ezzel jött a többi dolog, házasság- törések, drog, szex. Észre sem vettem és már messze voltam Istentől, alig gondoltam Rá, és állandó lelkiismeretfurdalással éltem. Néha bevillant a múlt, hogy milyen jó volt Istennel, mégis megmaradtam a langyos sárban. A pillanatnyi örömöket választottam az Isten-gyermekség helyett, és egyre csak vétkeztem, és fel sem fogtam, hogy árulásommal mérhetetlen fájdalmat okoztam Annak, Aki szeret. Ezt így még nem mondtam el senkinek, de ez a múltam. Hála legyen az Ő szent nevének, ha én hűtlenné váltam is, Ő soha nem hagyott el! Most már több mint egy éve nem iszok. Van egy csodálatos feleségem, három egészséges gyermekem, és Isten minden napra megadja a kegyelmét. Áldott legyen minden kegyelemért, de legfőképp azért, hogy megváltott engem, hogy én élhessek. És minden emberért meghalt külön-külön, hogy élhessenek. Sokszor gondolok a mennyországra, ahol együtt lehetek a szeretteimmel, ahol nincs bánat, szorongás, betegség, megtévesztés. Csak szeretet és elfogadás, örök boldogság. De addig is itt kell élnünk és minden egyes napot jól felhasználni. Isten áldjon, barátom!”

Legszívesebben emlékeztetőként gondolok erre: akkor is szeressünk, mikor nehéz. Hogy akkor is legyünk kedvesek, mikor eszünkbe se jutna. Hogy tudjunk megbocsátani olyan helyzetekben, mikor ez egyszerűen lehetetlennek tűnik. Hogy alázatosak maradjunk olyan körülmények között, mikor ez nem tűnik opciónak. Arra vagyunk meghívva, hogy legyünk Jézushoz hasonlók mindenben, amit teszünk, mindenkivel, akivel találkozunk, bármilyen helyzetbe is kerüljünk. A „Mit Tenne Jézus?”- gondolat nem csak egy jó cím instagramos képekhez; akkor is hasznos, ha elveszettnek és magányosnak érzed magad. Olyan szituációkban lehet hasznodra, melyeknél nem tudod, mit is kellene tenned. Pál apostol így ír erről: „Az a gondolkodásmód és szándék uralkodjon bennetek, amely a Krisztus Jézust jellemezte.” (Fil 2,5) Ehhez elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a Szentírásban és keressük az Ő útjait. Rájöttem, hogy számomra legtöbbször nem maga a probléma jelentette a nehézséget, sokkal inkább az, ahogy hozzáálltam egyes helyzetekhez. Eltávolodtam attól, hogy mit tenne (vagy mit tett) Jézus az én helyemben. Pál intelme: „Testvéreim, ti is mindannyian kövessétek az én példámat! Azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát mutattunk nektek!” (Fil 3, 17) Pál szerint lehetetlen, hogy Krisztus követőjeként ne próbáljunk Őhozzá hasonulni. Mintha csak azt mondaná: „Kérdezd meg magadtól minden egyes helyzetben, hogy mit is tenne Jézus a helyedben.” Forrás: 777blog


Vajdasági Értéktár 3.

A szecessziós Szabadka Magyarország déli határától 10 km távolságban helyezkedik el Szabadka. Újvidék mögött a Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma 97 910, a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt. A város a vajdasági magyarok, horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja. A szabadkaiak túlnyomó többsége, mintegy 70%-a római katolikus, a város a Szabadkai Egyházmegye székhelye. Összesen 8 katolikus plébániatemplom, több kápolna, egy ferences templom és rendház, két szerb-ortodox, egy evangélikus és egy református templom található a városban. A püspökség gyönyörű, barokk Szent Teréz székesegyházát feltétlenül érdemes megtekinteni! A települést még Mária Terézia emelte mezővárosi rangra 1743-ban, majd 1779-től szabad királyi várossá nyilvánította. A kiegyezés (1867) után elindult a városiasodás, kialakult a soknemzetiségű város mai képe. Ekkor nyerte el a város szecessziós arculatát. Számos épülete és alkotótehetsége került – méltán – a Vajdasági Értéktárba, ezekből ismertetünk néhányat.

A szecesszió

Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették ezt a stílusirányzatot. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. A szecesszió lényegét főleg a vonalasan kígyózó ornamentika túlburjánzása, a nagymérvű stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek alkalmazása adta. Újraformálta a tárgyi világot a lakberendezési és használati tárgyakat; a plakátot, reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket. A modern design-szemlélet szándéka ott van benne, és céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és anyagokat (acél, bauxit-, vasbeton, üveg) is felhasználta. Az építészetben is gyakran folyamodott az ipar- és a képzőművészet segítségéhez.

9


Raichle Ferenc kiváló építész (Apatin, 1869 – Budapest, 1960) tervei alapján épült, még 1895-ben. A szeces�sziós Nemzeti Kaszinó a maga idejében kultúrház volt, olvasóteremmel, bálteremmel, könyvtárral, kávézóval. Politizálni és kártyázni azonban tilos volt. Mára a Városi Könyvtár épülete lett, a Délvidék egyik legnagyobb könyvállománnyal rendelkező könyvtára.

Nemzeti Kaszinó

Ugyancsak Raichle Ferenc tervezte az 1900-ban felépült gimnáziumot. A Gimnázium sokat jelent a szabadkaiaknak, többet, mint egyszerű iskola, hiszen ebbe az iskolába járt Kosztolányi Dezső, a „legszebb szavú” költőnk. Édesapja, Kosztolányi Árpád 1901-től tizennyolc éven át vezette a szabadkai Gimnáziumot. Érthető, ha fia is ebben az intézményben kezdte meg tanulmányait. Ám nem itt fejezte be. A nyolcadik gimnáziumba járt, amikor kicsapták az iskolából az extrém viselkedésű diákot. S mégis…, minden művéből sugárzik a szülővárosa és édesapja iránti szeretet. A Pacsirta c. regényének (1924) helyszíne Szabadka belvárosa, az Aranysárkány c. regényének (1925) pedig a szabadkai gimnázium. Az intézmény ma a Svetozar Marković Gimnázium nevet viseli.

10

Városi Gimnázium

Kosztolányi Dezső:

Tanár az én apám Tanár az én apám. Ha jár a vidéki városban, gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok, régi tanítványok, elmúlt életükre emlékezve, lassan leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók, kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek, írnokok, katonák, s olykor egy országos képviselő is. Nagy az én családom. Nagy az én családom. Kelettől nyugatig, nyugattól keletig. Nagy a mi családunk. Mikor vele megyek, fogva öreg karját, vezetve az úton, a szívem kitágul, s szívek közt énekel elhagyatott szívem...


Raichle-palota

A vasútállomással szemben helyezkedik el a magyar szecesszió egyik remekműve. A helybeliek Cifra palotaként emlegetik Raichle Ferenc építész családi otthonnak tervezett csodálatos építményét. 1904-ben épült, platánfák szegélyezik a kétszintes épületet, mely nem önállóan, hanem házsorban áll, mégis uralja az utcaképet. Az erdélyi népművészet ihlette díszítését, melyhez Zsolnay-kerámia, velencei üveg, muránói mozaik és rózsaszínű márvány is felhasználásra került. Udvarában ma kávézó üzemel, az épület jelenleg egy modern képzőművészeti galéria otthona.

1902-ben készült Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása, a Zsinagóga. Ezzel az épülettel Szabadka felzárkózott az európai építészet élvonalába. Az épület terve szegedi pályázatra készült, de mivel ott nem nyert, így Szabadkán valósult meg a századfordulós zsidóság gazdagságát is jelképező, 776 négyzetméteres izraelita imaház. Komor Marcell (1868-1944) a Lechner Ödön elindította szeces�szió képviselője. Budapesten nyitott közös irodát Jakab Dezsővel. Nevükhöz fűződik a marosvásárhelyi Városháza (1906), a szabadkai Városháza (1907) és Zsinagóga, a nagyváradi Fekete Sas szálló-üzletház (1907-09), a pozsonyi és palicsi Vigadó, a dévai Színház tervezése, a fővárosi Népopera terve (1911, ma: Erkel Színház). Legkiemelkedőbb alkotásuk a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1910)!

Városháza

Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma a Városháza, amely 1908-12 közt épült Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-es tervei alapján. A szecessziós stílusú épület a magyar népi motívumokat is gazdagon alkalmazza. A két alkotó mellszobra a városházával szemben levő parkban áll, a Kék szökőkút mellett. Díszes balkonok és ablakok, Zsolnay-kerámiák, kovácsoltvas kapuk, fafaragások, pazar tetőzet kápráztatja el a látogatót. Az épület legjelentősebb terme, a tanácsterem, festett üvegablakai részben Róth Miksa alkotásai, amelyek Árpád vezért, Szent István királyt, Mária Teréziát, Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt és számos más történelmi személyt ábrázolnak. A polgármesteri fogadóterem a Zöld terem, ezenkívül üzletek, gyógyszertár, bankfiók és étterem is helyet kaptak az épület földszinti részében. Összeállította: Sárközi Sándor piarista Forrás: delvidekiutazas.com

11


Nyári tarka-barka Határeset

A francia-svájci határ éppen átszeli a mentén fekvő Le Cure község egyik, tévedésből rossz helyre épült szállodáját, amelyben ekként mind francia, mind svájci területre eső szobák vannak, sőt olyan kétágyas szobák is, amelyekben az egyik ágy Franciaországban áll, a másik Svájcban. A francia felvilágosodás hangadója, a fényes, de zaklatott életű Voltaire (1696-1778) 1758-ban a Genf közeli Ferney-ben vásárolt egy olyan birtokot, amelynek egy része Franciaországban, egy része Svájcban, egy része pedig Németországban terült el, így bármelyik hatóság zaklatta törvénysértés miatt, olyankor átsétált birtoka másik országhoz tartozó részébe. A felvilágosult monarchia híve szenvedélyesen támadta kora társadalmát és az egyházat. Imádság című versében mégis vallja:

Ó Isten, kit félreismer az ember, ó Isten, kit minden hirdet, Ó hallgasd meg a végső szót, amit ajkam rebeg. Akkor is a hozzád vivő utat kerestem, amikor tévelyegtem, Veled volt telt a szív, amely zavartan vert. Félelem nélkül nézem már az örök fényt, Nem hiszem, hogy Isten, aki a földnek ajándékozott, aki napjaimat jóságával itatta át, a kínnak adna át engem örökre, mikor kialszik életem lángja.

Vannak határesetek, melyek mulatságosak, de korántsem újszerűek. Mert nálunk is, a betyárvilágban épültek olyan csapszékek, amelyek félig az egyik, félig egy másik megye területén álltak. Ezekben a megyehatárt mindig egy hosszú asztal szelte át keresztben. Ha a baloldali megye pandúrjai jelentek meg az ivóban, a körözött betyárok átcsusszantak az asztal jobb oldalára, ha a jobb oldali megyéé, akkor fordítva. Így aztán nyugodtan farkasszemet nézhettek a zsandárokkal, mert országos rendőrség még nem lévén, mit sem tehettek ellenük. A betyárvilágnak immár befellegzett. Az újgazdagoknak még nem. Csak nem nekik épült a francia-svájci szálloda?

Férjem vagy uram? Nem tudjuk, Éva ősanyánk hogyan szólította Ádámot. Valószínű egyszerűen csak férjemuramnak. Vajon joggal tiltakozik-e egy mai, egyenjogú asszony az ellen, hogy férjét az urának nevezzék? A nyelvész Kovalovszky Miklós – a Magyar Értelmező Kéziszótár egyik szerkesztője – a kérdésre nemmel felel, hisz minden feudális kicsengés nélkül régi magyar hagyomány, hogy a nő a férjét uramnak mondja. Éppúgy, ahogy egykor férje fivéreit is öregebbik vagy kisebbik uramnak nevezte aszerint, hogy a sógor idősebb vagy 12

fiatalabb volt-e a férjénél. Sem az egyik, sem a másik kifejezésnek nincsen különösebb súlya, jelentősége. Aminthogy annak sincs, ha valakit Kovács úrnak szólítunk, hiszen távolról sem azt éreztetjük ezzel, hogy az illető urunk és parancsolónk. Kovalovszky egyébként megjegyzi, hogy ha valakinek jobban cseng a „férjem” szó, mint az „uram”, ám használja azt, csak ne ideológiai belemagyarázással, mert az ebben az esetben teljesen indokolatlan.


Felnőttek

Évekkel ezelőtt egy müncheni pszichológus felkért egy osztálynyi gyereket, hogy írják le egy papírlapra, szerintük milyenek a felnőttek. A gyerekek pompás fogalmazványokkal lepték meg. Egy Helmuth nevű fiúcska például így vélekedett: „A felnőttek pont olyanok, mint a gyerekek, azzal a különbséggel, hogy egyedül is tudnak mosakodni.” Padszomszédja, Wolfgang viszont filozofi-

kusan nyilatkozott. „A felnőttek izgágák – írta. – Egyszerűen lehetetlen megértetni velük a dolgok lényegét. Ha ez Édenkertet Ádámkára és Évikére bízta volna Isten, még ma is a Paradicsomban élnénk, szelíd oroszlánok között, mert két gyereket semmiféle angyal nem üldözött volna ki lángpallossal onnan.”

Farkasindulat Vajon gonosz állat-e a farkas? Hát persze, hogy az! – mondják egyesek. Hisz megeszi a mesebeli Piroskát nagymamástul, s mesében, valóságban egyaránt réme minden jótét pásztornak. Még a hómezők vándora is retteg tőle, miatta van folyamatos életveszélyben. Vagy mégsem olyan gonosz állat a farkas? Hát persze, hogy nem az – állítják mások. Hisz ő nevelte fel a Rómát alapító ikreket: Romulust és Remust. Na meg Kipling hősét: Mauglit, A dzsungel könyvében. Jack London: Farkasvér c. könyve is kifejezetten farkaspárti.

Hát akkor gonosz vagy nem gonosz? Nehéz erre felelni. Pusztán annyit megjegyezhetünk, hogy vadak közé tartozik. Van benne valami nemes vonás, mert meg is szelídíthető. A farkas nem gonoszságból támad, csak akkor öl, ha éhes vagy ha védekezik. Bezzeg az embert nem csupán az éhség és félelem hajtja rá, hogy öljön. A Közel-Keleten évtizedek óta háborúznak. Uramisten! A farkasok vajon mit kérdezgetnek egymástól? Csak nem azt, hogy az ember gonosz-e?

Állati rekordok A Föld legnagyobb emlőse a kék bálna. A szárazföld legnagyobb emlőse az elefánt. A Föld legkisebb emlősállata a kisded cickány. A ma élő madarak legnagyobbika a strucc. A legtöbb szárnycsapással repülő állat a házilégy. A leggyorsabban repülő madár a sarlósfecske. A legszaporább lélegző állat az egér. A föld leghosszabb szárnyú madara az albatrosz. A legszínesebb tollú bagoly a gyöngybagoly. A legnagyobb termetű szarvas a jávorszarvas. Összeállította: Dr. Darvas-Kozma József

13


Nyár a családunkban Szülőként sokan feltesszük a kérdést júniusban: mit csináljunk a nyári szünetben, ami mind a szülő, mind a gyerek számára üdítő és hasznos időtöltés lehet? (…és amit, feltehetőleg, a szülő munka- és anyagi körülményei is megengedhetnek…) A vakációban minden családban kicsit összecsúsznak a hétköznapok, ellazulnak a szabályok és a határok. Ez így van jól, mert egy mozgalmas tanév után a gyerekek nagyon várják a vakációt, és megérdemlik ezen életszakaszuk napjainak okos és ésszerű „felülírását” és „átírását”. Felnőttként már tudjuk, mert megtapasztaltuk, hogy a boldogság egyik kulcsa éppen az: a szabadidőnket úgy tölthessük, hogy az örömöt szerezzen a számunkra. Ezt a szempontot szem előtt tartva a gyerekeknek egy laza, de jól tagolt nyarat érdemes tervezni és szervezni (velük együtt), melyben jelen vannak a nagyszülők, rokon családok, baráti családok, kedvenc osztálytársak, táborozások, és a közös családi nyaralás. A legfontosabb, hogy együtt töltsünk sok, jó és minőségi időt. Ez a közös élményszerzés a legegyszerűbben és a legtalálóbban Kazal Kolos megfogalmazásában így hangzik: mindegy, mit csinálunk, csak legyünk együtt, legyünk minél többet a szabadban, és legyünk egy kicsit mások, mint az év többi részében. Otthoni nyaralás Már az első szünidői napokban szembesülhetünk az14

zal, hogy gyerekeink unatkoznak, és úgy tűnik, hogy nem tudják lefoglalni önmagukat. Ezekben a hónapokban azonban a gyerekek nem veszik poénra az ellazulást, teszik ezt még akkor is, ha csak az „unalomról” van szó. Mi, felnőttek sokat tanulhatunk ezen a téren is a gyerekeinktől, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy ők sokkal jobban fejlődnek, ha hagyjuk őket unatkozni! A konstruktív unalom szükséges tényező gyerekeink egészséges mentális és érzelmi fejlődéséhez. Az unalom beindító elem tud lenni, és akkor lesz építő jellegű, ha belső ingerként arra ösztönzi a gyerekeket, hogy álmodozzanak, a képzeletüket működtessék. Az unalom elűzéseként sok mindennel próbálkoznak, s menet közben valamiféle mély, örömöt szerző és fontos cél is kirajzolódhat bennük, amelyet feltétlenül meg kell valósítaniuk. Vakációs programjukhoz hozzájárulhatunk azzal, hogy munkaidőnk után rövid kirándulásokat szervezünk, szalonnát sütünk, strandolunk, labdázunk, sétálunk, kerékpározunk, sátrat verünk fel a kertben és akár ott is alszunk, új dolgokat próbálunk ki. Mindez valóban több logisztikát, tervezést és szervezést igényel a szülők részéről a gyerek bevonásával, de megéri a fáradságot, hogy ezáltal otthon is megteremtsük a nyaralás érzését. Ha nem sikerül a logisztika, akkor rásegíthetünk erre más módon. Például: összeírhatjuk közösen, hogy milyen tevékenységekkel foglalkoznának szívesen és ezt lehetővé tenni a számukra; azzal,


hogy ne legyen nagyon szoros napirendjük, hogy legyen lehetőségük „az unalom elűzéseként” érdekes játékokat kitalálni és lefoglalni magukat; vagy akár a biztatásunkkal, hogy minél több időt töltsenek a szabadban. A gyerekkor sok időt és lehetőséget nyújt a természet felfedezéséhez, erre a nyári évszak a legalkalmasabb, ha megtalálni benne a kedvenc zugokat és búvóhelyeket. A gyerekek sokkal inkább otthonuknak fogják érezni azt a helyet, ahol élnek, ha megismerik az udvarukon vagy közvetlen környékükön látott növényeket és állatokat, egy jól megmászható fát, vastag ágat, melyen ülni és mesélni lehet. Képernyőzés A nyár ne a képernyők előtt teljen el! A televízió védelmezői és barátai is azt hangsúlyozzák, hogy szándékosan kapcsoljuk be és ki a televíziót: azokat a műsorokat, amelyeket a gyerekeink megnéznek, velük együtt válasszuk ki, és valamelyik szülő is nézze együtt azt a gyerekkel. Érdemes ugyanakkor közösen tisztázni a „képernyőzés” szabályait, mennyiségét, feltételeit a vakáció alatt, a vitatkozás elkerülése érdekében. Családi közös nyaralás Egy jó nyaralás az otthoni mindennapokban kezdődik. Tekintettel kell lenni arra, hogy a nyaralás előhozhat és felerősíthet családon belüli problémákat. A tapasztalás, az élmény a gyerekek számára vakáció idején, a család nyaralásakor is fontos tényező. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nyaraláskor akkor tudna pihenni és feltöltődni a kisgyermekes szülő, ha legalább egy olyan baráti családdal együtt utaznak el, ahol hasonló korú gyermekek vannak. Míg a gyermekek együtt játszanak, addig a szülők is tudnak a maguk számára pár szabad órát teremteni. Táborozni fel! Nyáron sokféle tábor közül válogathatnak a szülők a gyerekeik számára. Szempontjai: Akkor menjen a gyerek táborba, ha ő is szeretné, és érdekli a tábor meghirdetett tematikája. Jó, ha lesz ott ismerőse, barátja, osztálytársa, bízzunk a gyerekünkben és a tábor szervezőiben, és engedjük jószívvel! Tapasztalható a nyári táborokban az is, hogy sikeresen tudják ötvözni a tanulási tevékenységet és a játékot. Így valódi, aktív pihenés jön létre a táborozás során. Le a házifeladatokkal! Az év közben elsajátított tudásnak és megalapozott készségeknek a kibontakoztatása és megerősítése ezekben a pihenőidőkben történik meg. Az igazán jól megtanultak beépüléséhez teljes kikapcsolódás, másfelé fordulás, pihenés, „tisztítás”, érlelődés kell.

Olvasni még a vakációban is jó! Az izgalmas, érdekes és folytatásos könyvek beindíthatják és fenntarthatják a gyerekek olvasási kedvét a vakációban is. Az olvasóvá nevelés egy másik módja, ha a szülő időt szakít a nyári vakációban regények folytatólagos felolvasására, amelyhez közösen választanak ki érdekfeszítő könyveket, ugyanis „a nyarak kalandokat és álmokat inspirálnak” még a könyvek révén is. Jöhet egy kis házimunka? A szülő készíthet a vakációra a gyerekekkel együtt „nyári házimunka forgatókönyvet”, melynek egyik fontos célja, hogy tartalmassá és tagolttá tegye az egybefolyó vakációs hétköznapokat. Általa a gyerekek azt is megtanulják, hogy nekik is van kötelességük és felelősségük a ház körüli, életkorukhoz igazított egyszerűbb vagy akár bonyolultabb feladatok elvégzésében (sepregetés, rendrakás a gyerekszobában, ruhák kiteregetése, összefogása, háziállatok ellátása, stb.) És végül egy szokatlan „vakációs feladatsor! A gyerekek azt is megtanulhatják általa, hogy valójában nem kell hatalmas dolgoknak történniük ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és rendben legyen a lelkünk. Az inspirációs ötletek, melyek hangulatukban és jellegükben nagyon hasonlítanak egy Don Bosco-i iskola tanárja által, a diákok számára ös�szeállított életvezetési tanácsaihoz, a következők: Egy reggel sétálj ki az udvarra, kertbe, erkélyre, teljesen egyedül! Csukd be a szemed, szippants mélyeket, és hallgasd a madarak énekét! Olvass fura helyzetben! A fűben hasalva, az asztal alá bújva, zseblámpával a takaród alatt, vagy valakinek, aki nem tud olvasni… (lehet egy csiga is). Táncolj szokatlan helyeken! Az esőben, …, az asztal tetején! Hintázz, közben jó hangosan énekeld a kedvenc dalodat! Kóstolj meg egy olyan ételt, italt, gyümölcsöt …, amit eddig nem fogyasztottál! Nézd meg legalább egyszer a napfelkeltét és a napnyugtát! Legyél jó koszos! Mert ez azt jelenti, hogy sokat és örömmel játszottál. Dagonyázz a homokozóban, gurulj a fűben, mássz fára! Tanulj meg valami újat! De ne az iskolai tananyagból. Nevess, nevess, nevess! Koncz Mária-Magdolna

15


Autóverseny és istenhit Vallását tekintve Hamilton római katolikus, „jámbor kereszténynek” tartja magát. A versenyek során is keresztet visel, és vallja, hite segített abban, hogy valóra válthassa gyermekkori álmait. „Hiszem, hogy a tehetségem Istentől származik. Áldottnak érzem magam. Persze nagyon keményen is dolgoztam azért, hogy ott lehessek, ahová eljutottam, és miután világbajnok lettem, még keményebben kell majd dolgoznom!” „Katolikus vagyok, hívő, aki imádkozik, miután fölkel, mielőtt lefekszik és mielőtt étkezik. Szoros kapcsolatban állok Istennel. Arra kérem, segítse a barátaimat, akiknek szükségük van erre. És hogy támogasson, amikor túlságosan leterhelt vagyok.”

Isten szavai irányt mutatnak nekem! Lewis Hamilton 33 éves brit autóversenyző, négyszeres Formula-1 világbajnok. „Tudom, hogy szerencsés vagyok. Láttam gyerekeket kórházban, akik nem fogják megélni a hatodik születésnapjukat. Túl sok ember tekinti biztosnak az életet, ami ingyen van és korlátlan. Én nem teszem. Az utolsó napom akár holnap is eljöhet, és szeretném úgy érezni, hogy mindent kihoztam az életből” – nyilatkozta a The Sun című napilapnak Hamilton.

Tudtad-e? Az első autóversenyt az amerikai Wisconsinban 1878-ban Green Bay és Madison között rendezték 323 kilométeres távon, a versenyt egy Oshkosh gőzgép nyerte. Európa első autóversenyét még gőzgéppel hajtott kocsik vívták 1887-ben Párizs és Versailles között, amelyet a Georges Bouton által készített háromkerekű, gőzhajtású kocsi nyert meg. Ezek kezeléséhez a vezetőn kívül még egy fűtőre (franciául: chauffeur) is szükség volt, ebből ered a magyar sofőr elnevezés. Az 1895. június 11-én rendezett Párizs–Bordeaux–Párizs 1180 kilométeres versenyen, amelyet már igazi versenynek tekintenek, 15 benzines, 6 gőzkocsi és egy gőzhajtású busz vett részt. Emile Levassor ért elsőként célba, 48 óra 48 perces idővel és 24,5 km/h átlagsebességgel. A célban úgy nyilatkozott, hogy a kerékpáros sebességi csúcsot (22 km/h) akarta mindenképp megdönteni. Itt sem a leggyorsab, hanem az előírás szerinti, négyüléses Peugeot nyert, mely 11 órával később ért célba. 1906 nyarán a párizsi Matin című újság hirdette meg a 10 000 frank díjazású Peking–Párizs 20 000 kilométeres versenyt. Az úttalan vidékeken vezető, rablók, vadállatok által veszélyeztetett út 1907. június 10-én rajtolt Pekingből, és hatvan nap múlva ért célba a Borghese herceg vezette 40 lóerős Itala. Több versenyző csak 21 nappal később ért Párizsba. A győztes négyhengeres, 7500 köbcentis autó, 100 kilométerenként 30 liter benzint és 16 garnitúra gumit használt el.

Összeállította: Balázs Tünde

Misére szeretnénk menni! A mexikói játékosok egy része azzal a kéréssel fordult a szakmai stábhoz, hogy szeretnének vasárnap szentmisén részt venni: kérésük meghallgatásra talált, így a keret több sztárja, például Javier Hernandez, Hirving Lozano és Miguel Layun is ott volt az istentiszteleten, amit egy mexikói pap mutatott be. A labdarúgók 16

mondták el a hívek könyörgését, a kis csapatot Juan Carlos Osorio technikai igazgató is elkísérte. A játékosok lélekben feltöltekezve léptek pályára, és talán nem véletlen, hogy a Németország elleni találkozó a világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését hozta: Mexikó legyőzte a világbajnoki címvédőt, pazar és gyors futballt bemutatva. A győztes gólt Hirving Lozano szerezte! forrás: 777blog


Mese a szivárványról Meseország legidősebb tündére minap bizalmasan elmesélte nekem, hogyan kerül egy nyári zápor után a szivárvány az égre. Ti tudjátok? Elmondom nektek: az égből aláhulló eső, miután meghempergi magát a föld porában, a napfény csalogató vonzásának engedelmeskedve, ismét az ég felé igyekszik. De azáltal, hogy megmártózik a föld porában, átveszi a pornak azt a tulajdonságát, hogy az könnyen átragad környezetére. Az így tapadóssá váló esőcseppek némelyike rákapaszkodik a föld felszínén lévő tárgyakra, fűre, fára, virágra, gyümölcsre, állatokra és emberekre. Némely esőcsepp viszont, amint találkozik az útjába kerülő virágokkal és gyümölcsökkel, azok színe rájuk ragad, s így színesen folytatják útjukat az égbolt felé. Így lesz néhány millió esőcsepp vörös, amint érintkezik a szélben ringatózó pipacs szirmaival és a cseresznye ízletes pirosával. Több millió átlátszó csepp a körömvirág szirmaitól és a barack mosolygós sárgájától narancs-színűvé változik. Az érett búzatáblán áthaladó és a korai aranyalma héját simogató cseppek aranyló sárgában illannak tovább. Könnyű kitalálni, milyen színt vesznek át az esőcseppek a ropogós fűtől, a fák suttogó lombjától, a piros din�nyék keményfejű héjától: a zöldet. A kéknefelejcs lágy színű világoskékjét visszatükröző cseppek milliói mellé társulnak a kökény által sötétkékre festett cseppek. S végül az ibolyák indigókékjétől kölcsönzött lila cseppek összefonódnak a fekete áfonyaszemek által festett lila esőcseppekkel, s máris kész a szivárvány hét színe. Arról pedig, hogy miként állnak össze az égen ezek a színes esőcseppek szivárvánnyá, csak annyit árulhatok el, hogy az a tündéreknek köszönhető.

A Biblia első könyvében is olvashattok a szivárványról: Mózes első könyvében, azaz a Teremtés könyvében. A fejezet számát úgy kapjátok meg, ha egy tucatból kivontok egy negyed tucatot, a vers száma pedig egy tucat meg egy fél tucat. (Ha nem tudnátok, hogyan kell kikeresni a Szentírásból az előző számokkal jelzett részt, kérjétek meg szüleiteket, hogy segítsenek!). Írjátok meg nekem, a Szentírás szerint minek a jele az égen a szivárvány! Várom leveleiteket! Katóca email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80., 530211 Csíkszereda, Hargita megye. Kányádi Sándor

Margaréta Hatalmas nagy szalmakalap, alatta valaki halad. Azt mutatja a viselet, hogy az utas kislány lehet, kislányra vall a ruhája s a kalap nagy karimája. Arra vall a járása is, bizonyára ebédet visz, különben nem volna nála se kisfazék, se kosárka. Meg-megáll szusszanni egyet, aztán kaptat föl a hegynek. Olykor vigyázattal lép át egy-egy nyíló margarétát. Le is szedné, ha nem volna mindkét keze megpakolva.

Addig-addig incselegnek, míg a kislány gondol egyet, s mert a keze foglalt, így hát leharap egy margarétát. És boldogan mezítlábal foga között a virággal. 17


A sivatagi atyák bölcs humorából Egy alkalommal megkérdezték az öreg szerzetestől: - Miért van az, atya, hogy amíg a cellatársad zsoltárokat énekel, te odaállsz az ablakba? - Nehogy mások azt higgyék, hogy kínzom. *** Egy öreg szerzetes tanácsolta társának, aki könyvet készült ínri: „Ne feledd, testvér, hogy a papír sok mindent eltűr, de az olvasó nem…”

A szcétai Szeraphion atya cellájában együtt aludt néhány kecskével, tyúkkal és nyúllal. Egy napon megkérdezte őt egyik társa: - Atya, tudod-e, hogy az, aki ugyanabban a helyiségben alszik, mint az állatok, könnyen megbetegszik? Az öreg azonban így válaszolt: - Már évek óta ugyanabban a cellában alszunk, s eddig még egyetlen állatom sem betegedett meg. *** Egy alexandriai püspök, aki nem szokta meg a szerzetesi szigort, arra kényszerült, hogy egy éjszakát az ennatoni kolostorban töltsön. Mielőtt leterítette volna a gyékényt a földre, hogy ráfeküdjön, három hangyát pillantott meg. Mindjárt értesítette is róla az egyik testvért. - Csak hangyákról van szó. Aztán döglöttek is – nyugtatta a testvér. A hajnali kelés után a püspök így panaszkodott a testvérnek: - Az a három hangya valóban döglött volt, de hogy hányan jöttek el a temetésükre!.. *** A híres Dániel atya mondása: „A magány megőrzi frissességünket.” 18

Egy öreg szerzetes így szólt társához, aki nehezen haladt előre a tökéletesség útján: „Aki a mézet akarja élvezni, annak bátran szembe kell néznie a méhekkel.” *** János atya kedvenc mondása volt: „Nem az táplál bennünket, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk. Nem az gazdagít bennünket, amit megkeresünk, hanem, amit megtakarítunk. Nem az a hit üdvözít bennünket, amelyet megvallunk, hanem amelyet életre váltunk.” *** - Atya, miért hallgatsz mindig? – kérdezte egy fiatal szerzetes Szeraphidosz atyát. Az öreg erre így válaszolt: - Elsősorban az önfegyelem végett. Másodsorban meg azért, mert túl sokan vannak, akik csak beszélnek és beszélnek, pedig alig van mondanivalójuk. *** Egy öreg mondta: „Olyan könnyű tévedni anélkül, hogy észrevennénk, mint amilyen könnyű megtéveszteni másokat, anélkül, hogy észrevennék.” *** Pambosz atya mondta: „Azt a keveset, amit tudok, a tudatlanságomnak köszönhetem.” *** Mihály atya találós kérdést tett fel újoncainak: - Melyik parancsolatnak engedelmeskednék, ha védelmébe kelnék egy szamárnak, amelyet gazdája ütlegel? - Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! *** „Ezzel zárom soraimat – írta Dániel atya a társának – mert úgy fázik a lábam, hogy nem tudom kezemben tartani a tollat.”


Keresztrejtvény „Én vagyok a mennyből …“ (János 2, 42). Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 14. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: 12. Feltalálótól alkotott, kidolgozott új eszköz, szerkezet, műszaki eljárás. 13. Növény szárának a földben levő, ill. közvetlen a föld feletti része, névelővel. 14. Eme a rumbához hasonló brazil tánc. 15. Csúcs, tetőfok – angolul. 16. Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas magyar előadóművész, énekesnő (Kovács). 17. Kakastaréj! 18. Káposztaféle. 19. Ez – oroszul. 20. The …, angol zenei társulat, amely a kortárs keresztény zene művelője, egyik albuma: Live On Forever. 22. Az izmot a csonthoz rögzítő rostos képződmény. 23. Előtagként valaminek törvénnyel,

A júniusi keresztrejtvény

Vízszintes 1. Helyezzük azzal szemben Függőleges 24. Akit magunkhoz veszünk Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Adorján Teréz – Csíkszereda, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, Kedves Piroska – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Péli Szidónia – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva.

szabállyal kapcsolatos voltát jelöli. 25. Urán és arzén vegyjele. 26. Thaiföldi, kubai, norvég és jemeni gkj. 28. Névnapját augusztus 18-án ünneplő hölgyet (I=Y). 29. Az esti órákban tartott rendezvényé (pl. az elsőbség). 30. …-…, te se, senki se. 31. Lefejezett Stoev! 33. No, érint. 34. Sír. 35. Egyik észak-európai országból való fogoly. 37. Fejetlen Elza! 38. Német színésznő, a „Mesél a bécsi erdő“ című film főszereplője (Dragover). 39. Órómai aprópénz. 40. Két szó: dákó egyik vége! és azok a személyek. 41. … a pokolban, olasz film 1969-ből Gianfranco Pasolini rendezésében. 43. Ismeretlenei. 45. … Vegas, amerikai kaszinóváros. 46. Arra a távolabbi helyre repülő. Függőleges: 1. Az atmoszféra jele. 2. Zárni. 3. Nem valódi kémiai elemnek vegyi úton tovább nem bontható legkisebb részecskéjével telített. 4. … bíró, Móricz Zsigmond műve. 5. Zambiai, luxemburgi és olasz gkj. 6. Elvakultan, féktelenkedőn (a szeme a jelenlevőknek). 7. Függőzára (ék f.). 8. Málnaszemek! 9. Ománi és jemeni gkj. 10. Kínai súlymérték. 11. Az ógörög ábécé 7. betűje. 15. Itt egyszer volt kutyavásár! 18. Kripton vegyjele. 21. Eme savat tartalmazó csapadék. 22. Egyesület, szervezet folyó ügyeinek intézésével megbízott személy elébe. 24. James …, BBC televíziós dráma – Peter Gilmore főszereplésével. 27. Szőrével csípős fájdalmat okozó, fűrészes levelű gyomnövény leve. 32. Eme rádiólokátor. 36. Talmi. 38. Keletkezik, létrejön. 40. „A haza bölcse“ (Ferenc). 42. Árpád nagyfejedelem unokája, Lél apja. 43. …, ne fuss – Bartalis János verse. 44. Gaboni, zambiai és kambodzsai gkj. 46. Történés előidézője. 47. Kutrica. Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

Ég és Föld között Istennel

Helyes válaszok: 1. Nyolc gyerekük született, közülük egy Boldoggá és kettő Szentté vált. 2. Jámbornak. 3. Az ok a tatárjárás volt. 4. Hedvig, Anna, Erzsébet. 5. Tizenkét évet. 6. Június 15. Megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Péli Szidónia – Csíkszereda. A megfejtéseket augusztus 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Balázs Ferenc – Csíkszereda.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, László Rezső, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

19


i hallottál már a Csíksomlyó Kedves Fiatal! Bizonyára fielyre idén is minteg y ezer Ifjúsági Találkozóról, am Az Erdély egész ter ületéről. atalt várnak a szervezők, a -18. között szervezi meg idei CSIT-et augusztus 14 a Főlelkészség. A találkozór i ág ús Ifj ei gy me áz yh eg Fő i, éves kortól lehet jelentkezn idén is a már betöltött 14 a csit.fif.ma honlapon. s, szt venned? Eg y pörgő Hog y miér t érdemes ré , , katolikus táborról van szó nagyon színes és fiatalos z gs z, mosolygó arcokat fo ahol bárhová is forduls ő lel gfe korcsoportodnak me látni. A program során ahol tabuk nélkül beszélelőadásokon vehetsz részt, hogyan tudjuk megélni ke nek majd az előadók arról, , ozó alatt kiscsoportokban reszténységünket. A találk a kel eg yütt beszélgethetsz hozzád hasonló emberek kről, új, értékes kapcsolatéged foglalkoztató kérdése csekre lelhetsz Istennel. tokat szerezhetsz, és új kin d k más tevékenység is vár Rá Természetesen nagyon so k, kreatív műhelyek, kultu a CSIT-en: sportvetélkedő ás, szentmisék, szentségimád rális programok, ifjúsági uok más. Ha viszont elvon dicsőítő koncert és sok-s lesz álkozó egész ideje alatt lásra vágysz, akkor a tal be és szentségi jelenlét n is lehetőséged elcsendesedni az idei program során külötöltekezni. A főszervezők k, a 20 év fölötti korosztályna ek eln nt sze et lm ye fig s nö lymunkákkal. külön helyszínnel és műhe

zza a napi A részvételi díj tartalma kétfogásos ebéd, vahárom étkezést (reggeli, és eg y ajándék csora), a szállás költségét . előtt jelentkezel, és pólót (amennyiben július 20 kifizeted az előleget): 0 lej (épületben saját 120 lej (saját sátorban), 15 (szállodai szobában). matracon vagy izolíron), 300 lej

nden más i szentmisék nyitottak, mi án lut dé a n pá csu ni, lta es napi jeg yet vá A CSIT-en nem lehetség részt! isztrált fiatalok vehetnek reg a lag áró kiz on ram og pr

Jul aug 2018  
Jul aug 2018  
Advertisement