Page 5

Bizonyára Péter apostol mondása és a kép könnyen emlékeztetni fogja a kedves Olvasót arra a nagyszerű eseményre, amelyről ebben a néhány sorban beszélni szeretnék. Mind a három szinoptikus evangélium beszámol Jézus színeváltozásáról. (Mk 9,2–10; Mt 17,1–9; Lk 9,28–36) Rengeteg részletet érdemes volna megbeszélni, de a keret miatt hadd szorítkozzunk csupán a címben megadott péteri mondásra: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” (Mk 9,5) Péter nem kap dicséretet, ahogyan néhány nappal korábban Fülöp Cezareában. (Mk 8,29) Először is feltűnik, hogy az apostolok feje Jézust csupán

Mesternek / Rabbinak szólítja. Mit javasol? Hogy építsenek három sátrat. Az evangélista megjegyzi: Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. (Mk 9,6) A közfelfogással szemben Péter nem a pillanatot akarta megörökíteni. Nem azt akarja, hogy a három sátorban a színeváltozás hegyén töltsenek hosszabb időt. Ő csak a három egymással társalgónak, a két égi lénynek és Jézusnak akart sátrat verni. Az sem valószínű, hogy itt a sátoros ünnepre történne merő utalás, mert akkor a hat személynek elég lett volna egy nagy lombsátor, hiszen ezek a közös összejöveteleket és a közös ünnepléseket szolgálják. Korabeli zsidó meggyőződés egyébként, hogy a Messiás a sátrak (szukkót) ünnepén jön el. Egyesek szerint ezért van szó sátrakról. De ez nem ad választ arra a sátrak hármas számára. Javaslata kihagyja a három privilegizált tanítványt, csak a két égi lényre és Jézusra figyel. Talán azért beszél helytelenül Péter, mert égi lényeknek, Mózesnek, Illésnek és Jézusnak akar földi sátrat építeni. Ám Jézus nem égi lény. A mennyei hang tanúsága alapján nagyobb a másik kettőnél. Talán ez lehetne a legelfogadhatóbb magyarázat. Az ókorban a zsidó rabbik és még a keresztény remeték is gyakran hevenyészett lombsátor alatt tanítottak. Palesztinában ritkán esett az eső, elég volt egy lombsátor, és máris kész volt a szellős, de a nap elől menedéket nyújtó „hittanterem” vagy „héder”. Az apostol azt javasolja, hogy állítsanak fel három Tóra sátrat, az egyikben legyen a tanító Mózes, a másikban Illés és a harmadikban maga Jézus. A Mester / Rabbi megszólítás is erre enged következtetni. Tehát Péter nem csupán egy idillikus élményt szeretne a sátrak építésével megörökíteni, nem is égi lényeket akar a földön megvendégelni, hanem három tanítónak akar három sátrat építeni. Pontosan ez a baj. Erre a téves ötletre ad kiigazító útbaigazítást a men�nyei hang: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” „…Mert egy a ti tanítótok.” (Mt 23,8) Péter gondolkodásában a három sátor, három tanítónak akar teret engedni a tanításhoz. Ez már téves. Jézus méltósága és szerepe az üdvtörténetben páratlan és felülmúlhatatlan. Immár Rá, és nem másra kell hallgatni... Dr. Oláh Zoltán 5

Aprilisissu  
Aprilisissu  
Advertisement