Page 2

Húsvét van! A mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, melyre a nagyböjt folyamán áhítattal készültünk. Egyházunk kívánalmának is igyekeztünk eleget tenni, és elvégeztük húsvéti szentgyónásunkat. A liturgikus év csúcspontja a húsvéti szent háromnap. Ez a húsvéti misztérium egyetlen eseményének hármas napja; nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés. Részei: a) nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; b) nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; c) nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása: az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is. A húsvét éjszakája, a szent háromnap középpontja, a „vigíliák anyja”, ahogyan nagyszombat estét nevezzük. Ünneplés: a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben. A húsvéti vigília fő részei: 1) a húsvéti fény megáldása; 2) húsvéti örömhirdetés (Exsultet); 3) ószövetségi olvasmányok; 4) a szentmise kezdete; 5) keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás; 6) a szentmise folytatása; 7) feltámadási szertartás és szentségi körmenet. A vigíliáról hazaérkezve így köszöntik egymást: Föltámadt Krisztus! Felelet: Higgyünk valóban! Vagy hasonló köszöntés: Föltámadt Krisztus! Felelet: Valóban föltámadt! Húsvét reggelén tartjuk a húsvéti eledelek megszentelését. A húsvéti eledelek régi neve: kókonya. A tavaly egy rövid riportban kókonyaszentelést emlegettem, ami után egy jóakaratú bácsika figyelmeztetett: „Nem a teljes szenteltet a kókonya, hanem a kicsi kalács”. Megköszöntem észrevételét és megígértem neki,

hogy a jelentés után nézek. Elsőként Bálint Sándor műveit, majd a Katolikus Lexikont, a Szótörténeti Tárat, a Magyar Tájszótárt, a Történeti-Etimológiai Szótárt böngésztem. Mindezekben a kókonya húsvéti szentelt ételként szerepel, akár az 1573-ban kelt Kolozsvár törvénykezési jegyzőkönyvében. (EMSzT VII. 33.) A Székelyföldön és a bukovinai Andrásfalván a húsvéti szentelt eledelek (kalács, sonka, bárány, tojás, só, ital) összefoglaló neve kókonya. A szegediek és az udvarhelyi székelyek ajkán a megszentelt a húsvéti keménytojást jelenti. Az istensegítsi székelyeknél a húsvéti kalács neve. A gajcsánai és klézsei csángómagyarok is kókénya névvel illetik a húsvéti tojást, túrós süteményt. Bálint Sándor szerint a szó régebben az egész magyarság körében általános lehetett. A kókonya elnevezés mellett élt a páska kifejezés is, de a kókonya ősibb, föltehetően már az Árpád-kortól használatos volt. A 16. század elején másolt Sándor-kódex szerint a kókonya maga Jézus Krisztus. Miután felkészültünk a húsvétra, gyóntunk és áldoztunk, ezért húsvétvasárnapi első eledelünket is megáldatjuk. Az eledeleket kókonyás, füles kosárban visszük szenteltetni, amit hímzett terítővel takarunk le. Az ételszentelés után igyekszünk haza, hogy a böjtös napok után tiszta lélekkel ülhessünk a húsvéti eledel mellé. A bárány Jézus áldozatára emlékeztet, a piros tojás az Ő vérére és feltámadására. Amint a csirke kikel a tojásból, Jézus úgy támadt föl a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy az Üdvözítő asztaláról is táplálkozzunk. A föltámadt Krisztus fénye simogassa meg minden kedves Olvasó lelkét és családtagját, hogy békében fogyaszthassák el a kókonyát. Munkatársaim nevében pedig kegyelemteljes húsvéti ünnepet és jó étvágyat kíván, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka áprilisra: 2

A gazdasági felelősséggel bírókért, hogy meglegyen a bátorságuk ahhoz, hogy a kirekesztő gazdaságot elvessék, és új utakat tudjanak nyitni.

Aprilisissu  
Aprilisissu  
Advertisement