Az eddigi legjobb nyaram Ahogy a címből is kiderül, ez volt az eddigi legjobb nyaram, ezért furcsa most fogalmazást írni és iskolába járni, de azért megpróbálok egy értékelhető fogalmazást írni. Remélem átjönnek majd az érzéseim a nyárral kapcsolatban. Nos, akkor csapjunk bele a lecsóba! Minden évben nyár elején, ahogy vége van az évzárónak leköltözünk Balatonra, ahol van egy nyaralónk, amit még anno 19701980-ig építették meg a nagyszüleim minden félretett pénzükből. A nyaraló a déli parton van, egészen pontosan Balatonszemesen, egy békés kis nyaraló telepen, ami 500 méterre van a parttól, így ha szólunk a szüleinknek, csak felpattanunk a bringára és 5 perc alatt leérünk a partra. Az utcában sok gyerek van (körülbelül 10-12), akikkel szoktunk játszani, mindig valami olyat, amit mi találunk ki, pl. vicces vetélkedők, Ki mit tud?, bunker építés, vízi bomba csata stb… De ami ebben az évben talán a legjobb volt, hogy vettünk a közeli barkácsboltban sok festékszórót, majd abból készítettünk képeket, amelyeket levittünk a strandra, amikor a legtöbb fürdőző volt, majd árultuk őket. Az elején nem igazán állt mellettünk a szerencse, alig két képet tudtunk eladni, de a kitartásunk meghozta a gyümölcsét és a végére beindult az „üzlet” és két kép kivételével (a 18-ból)
az összes elkelt, az eladott képek árából összegyűlt 8000 Ft, amiből négyszer is el tudtunk menni fagyizni tízen. A másik nagyon jó élmény, amikor közösen építettünk egy hatalmas bunkert egy nagy tuja belsejébe. Ennek a bunkernek az a különlegessége, hogy kívülről egy teljesen átlagos tujának néz ki, aki elmegy mellette csak azt fogja észrevenni, hogy egy hatalmas tuja, de ezen kívül semmi érdekeset (ha csak éppen egy mókus nincs a tuján), na de ha valaki ismeri a titkos bejáratát, akkor egy tízméteres „bunker nappaliba” csöppen, ráadásul a bunker tartalmaz egy galylyakból álló létrát, és ha felmegyünk a tetejére, akkor körbe tudunk nézni 360 fokban. A tuja ezen tetejét kilátó toronynak neveztük el. Ami a legjobb, hogy a fokozatosan lejtő ágakon még csúszdázni is lehet. A Balaton élővilága igen nagy, ezt mi a nyár alatt tapasztaljuk is. Nagyon sokat szoktunk horgászni. Van, hogy horgászás maratont tartunk, és akár 6 órát egyfolytában horgászunk. Ilyen alkalmakkor kifogunk akár 60 db veresszárnyú keszeget, de ebből 40-et visszaengedünk, a többi 20-at felviszszük a nyaralóhoz és megsütjük. Ilyenkor a munkát beosztjuk: van, aki halat belez (ezt az erős idegzetűekre bízzuk), van, aki kimossa a hal belsejét, van aki megsózza és bepaníroz-
za, és van aki megsüti olajban jó ropogósra (ezt a feladatot mindig én csinálom). Majd ezután közösen jóízűen elfogyasztjuk. Így mi állítjuk elő magunknak a vacsorát 100%-ban. Mi akkor sem ülünk le a tévé elé, ha épp nem jó az idő és esik az eső. Ilyenkor ha megfelelő mennyiségű eső esik ahhoz, hogy létrejöjjenek 5-10 cm-es pocsolyák, akkor ún. skinboardozni szoktunk, ami nem más, mint egy fából készült deszka, ami fele akkora, mint egy fából készült deszka, ami fele akkora, mint egy átlagos szörfdeszka. Ezt egyébként tengerpartra tervezték: amikor kicsap a hullám a part közelében, akkor lehessen az 5-10 cm-es vízben skinboardozni. De persze ugyanezt a célt szolgálja a magyar pocsolya is, így hát nem kell a használatukhoz külföldre utazni, csak egy kis esőre kell várni. És persze arról se feledkezzünk meg, ha éppen rossz az idő és strandolni nem lehet, akkor is csinálunk valamit, ami élvezetes ahelyett, hogy a házban kuksolnánk. Van egy kis patak a közelünkben, amit a Balaton táplál. A helyiek csak Tetves pataknak hívják, mert még elnevezésekor nagyon rossz állapotba került, tele volt szeméttel és az élővilága is pusztulni kezdett már, amikor 1995-ben kitisztították és mára már újra a régi fényében pompázik. Nagyon sok állat van a patak-
15.