Issuu on Google+

SZAKLAPOZÓ G AZDASÁGI- SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK! Üdvözöljük a Szaklapozó 2009-es májusi lapszámának olvasói között. Szokásunkhoz híven beszámolókat közlünk a gazdaságiszolgáltatási szakmacsoport különbözõ továbbképzéseirõl. Három cikkben a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ügyintézõ jellegû modulrendszerû képzéséhez kapcsolódó továbbképzésekrõl számolunk be. Két interjút is közlünk: egyiket az idei Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Versenyrõl, a másikat egy új pályaorientáció könyvrõl. Végül beszámolót olvashatnak a szokásos évi hajdúszoboszlói szakképzési konferenciáról. 2009-ben már a Mûszaki Kiadó és a Képzõmûvészeti Kiadó együttes színvonalas tankönyvkínálatával jelentkezünk. Reméljük, sok hasznos olvasnivalót találnak lapszámunkban. Az év végére jó munkát és eredményes vizsgákat kíván a Mûszaki Kiadó nevében Asztalos Ágnes felelõs szerkesztõ

A

TARTALOMBÓL :

Az ügyintéző képzések szakmai vizsgái Ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs ismeretek idegen nyelven Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny, 2009 Pályaorientáció kicsit másképp Munkakultúra – szakképzési modellek

2009. május www.muszakikiado.hu

Ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs ismeretek Máténé Gál Anna, a Belvárosi TISZK szaktanára tartott elõadást az Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek tanításának és vizsgáztatásának tapasztalatairól. A modul azért fontos, mert minden ügyintézõ szakképesítésnél szerepel, és ennek a vizsgarésznek nagy súlya van a végsõ vizsgaeredményében. Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek (0061-06-os modul) szakmai követelményei közül a legjelentősebbek a következők: ügyiratot kezel, adatbázist kezel, szerződéseket készít elő, árajánlatot kér, ad, értékel, táblázatot készít, jelentéseket ír. Az előadó javaslata szerint nem érdemes a modult részekre szedni, és külön tanár által oktatni az üzleti adminisztrációt, a kommunikációt és viselkedéskultúrát. Az iskolájukban egy tantárgy keretében folyik a modul oktatása, a szaktanár munkáját az informatika szaktanár és a nyelvtanár munkája egészíti ki. A szakmai kompetenciák közül a következőket érdemes kiemelni: irodatechnikai eszközöket használ, kapcsolatot tart ügyfelekkel, szakmai rendezvényeken vesz részt, multimédiás eszközöket használ, számítógépet kezel, számlaegyeztetést végez. Ezeken a területeken nem érdemes csoportmunkában feladatokat adni, hiszen a vizsgán és az életben is egyedül kell megoldania az ügyintézőnek ezeket a feladatokat. Akárcsak a vizsgán, a tanítás folyamán is mindenki a saját

számítógépe előtt üljön, mert ha több gyerek ül egy gép előtt, akkor gyakori, hogy a feladathoz legjobban értő végzi a munkát, a többiek pedig csak nézik, vagy oda sem figyelnek. Az egyéb kompetenciák közül nagy hangsúly van a következőkön: fogalmazókészség, nyelvhelyesség, viselkedés az üzleti életben. Ezek közül az utóbbit legegyszerűbb oktatni, mivel ez érdekli a diákokat és érdekesen is lehet előadni. Nagy problémát jelent viszont a fogalmazókészség és a nyelvhelyesség. Sajnos az érettségizett diákoknak is gyakran jelentenek ezek problémát. Vannak ugyan olyan típusmondatok, amelyeket egy levél megfogalmazásához meg lehet tanulni, de a vizsgán mindenképpen önállóan is kell megfogalmazni néhány mondatot. Sajnos a nyelvhelyességre sem fordítanak a diákok kellő figyelmet, bár a Word


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

helyesírás-ellenőrzője pirossal aláhúzza a problémás szavakat, ők gyakran átsiklanak fölötte. A számítógépes ismeretek közül a következőket kell elsajátítaniuk a tanulóknak: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, információkezelés. Ezek közül az utóbbi okozza a legkevesebb gondot, hiszen szívesen használják a diákok a levelezőrendszereket vagy az internetet. Problémát okoz viszont az információk szűrése. A diákok egy-egy kifejezésről az internetes keresők segítségével nagyon sok információt találnak, ezeket viszont nem kezelik megfelelő kritikai érzékkel.

Gyakorlati vizsgafeladatok Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek vizsgarészének három vizsgafeladata van. Az első egy 120 perces gyakorlati vizsgafeladat, amelyben hivatalos dokumentumokat kell számítógépen elkészíteni, adatbázis-kezelő programot és internetet használni, valamint az ügyviteli, irodatechnikai eszközök használati módjait kell bemutatni. Ez a feladat a diákok alkalmazott informatikai ismereteit kéri számon, a vizsga a számítógépteremben zajlik. Az előadó szerint a 120 perces vizsgafeladatot érdemes több különálló feladatra bontani. Így nem fordulhat elő, hogy a diák már a vizsga elején elront valamit és azzal a hibás megoldással folytatja a munkát.

2

A vizsgafeladat megadása alapján szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel és adatbázis-kezelő segítségével végzett feladatokra bontják fel a vizsgát. Internetes feladatot két okból nem adnak a diákoknak. Egyrészt nem tudják kiszűrni, hogy az internet segítségével a diákok egymással kommunikáljanak, másrészt pedig az internet külső szolgáltatótól függ, és nem tudnak mit tenni, ha a szolgáltató hibájából leáll a rendszer. Mivel a vizsgaszabályzat előírja, hogy tételt kell húzniuk, ezért kettőből húzhatnak a diákok, majd úgy ültetik le őket, hogy ne egymás mellett írják ugyanazt (A és B tétel). Mivel nincs központi pontozólap, ezért ezt is a vizsgáztató tanárnak kell készítenie. Érdemes figyelnünk arra, hogy a három részfeladat összpontszáma 100 legyen, mert így a saját dolgunkat könnyítjük meg a százalékos értékelésnél.

számítások alapján elkészíteni. Végül az egészet egy szövegszerkesztő dokumentumba kell beilleszteni és jelentést készíteni róla. Akárcsak az első feladatnál, az értékelőlapon most is meg kell határozni előre a pontszámokat, mind a táblázatkezelőben, mind a szövegszerkesztőben végzett munkára. 3. Adatbáziskezelővel elkészítendő feladat. Ezt a feladatot általában a számítástechnika tanár szokta megírni. Itt lehet szó egy adatbázisból megfelelő ügyfelek leválogatásáról és nekik körlevél készítéséről. 4. Irodatechnikai eszközök használata. Ha van módunk és lehetőségünk a képzés keretében az irodatechnikai eszközök használatát jól begyakoroltatni a diákokkal, akkor bármelyik feladathoz kapcsolódhat nyomtatás, fénymásolás, faxolás. Szóbeli vizsgafeladatok

A konkrét gyakorlati vizsgafeladat a következőképpen néz ki: 1. Szövegszerkesztővel elkészítendő irat. Ez a legkönnyebb a diákok számára, ezért érdemes ezzel kezdeni. Az irat lehet kérelem, vagy bármilyen típusú üzleti levél. Érdemes a feladót és a címzettet előre megadni a diákoknak, nehogy azzal menjen el az idejük, hogy nevet és címet találjanak ki. Az értékelőlapon előre határozzuk meg, hogy a levél részeit (címzés, dátum, tárgy, elköszönés stb. helyes feltüntetése) és az esztétikusságot milyen pontszámokkal értékeljük. A két különböző tételben érdemes hasonló levelet adni, mivel ezzel a diákok számára egyenlő esélyeket adunk és az értékelést is megkönnyítjük. 2. Táblázatkezelővel elkészítendő feladat. Itt először egy számításos feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, például forgalmat vagy piaci részesedést kell táblázatkezelővel kiszámolniuk képletek használatával. Ezután a megfelelő diagramot kell a

A szóbeli tételek az NSZFI honlapján megtalálhatók a következő helyen: www.nive.hu bal oldali menüből Adatbázisok pont alatt a Szóbeli tételek, itt a lap alján található Szóbeli vizsgafeladatok a modulkövetelményekhez, SZMM pontra kattintva találjuk a vizsgafeladatokat modulszám szerint rendezve. A modul alatt letölthető a két szóbeli tétel: 0061-06/2 Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés előírásai. Magyar és idegen nyelvű okmányok tartalmának értelmezése, valamint a 0061-06/3 A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvető szabályai. Szóbeli kommunikáció magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemző helyzeteiben. A második vizsgafeladat egy 30 perces szóbeli tétel, amelyben az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés előírásait kell ismertetni, valamint magyar és idegen nyelvű okmányok tartalmát kell értelmezni (magyar 2009. MÁJUS


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

nyelven). Ez a vizsgafeladat a modul üzleti adminisztráció részére vonatkozik. Az „A” feladatok az ügyviteli ismereteket, a „B” feladatok az okmányok tartalmi és formai ismérveit kérik számon. A szóbeli feladatokat a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható ügyviteli okmányok egészítik ki. Az elektronikus, illetve számítástechnikai eszközök használatához kapcsolódó kérdések esetén az alkalmazásukkal kapcsolatos elméleti ismereteket kell számon kérni. A szóbeli tételsor 20 feladatot és a hozzájuk kapcsolódó értékelőlapokat tartalmazza. Az „A” feladatok megoldásakor a tanulónak kell összefüggő feleletet adnia. A „B” tételek megoldásához a vizsgaszervező szaktanárnak egy okmánygyűjteményt

kell összeállítania a tételsorban meghatározott iratokból (például megrendelés-visszaigazolást, fellebbezést, jelentés, átutalási megbízást, különböző szerződések). Ezek alapján kell a diákoknak az okmányok szakmai és formai követelményeit elemezniük. Gyakorlati szempontok alapján érdemes minden típusú ügyiratból két változatot készíteni. Néhány iratot meg lehet venni nyomtatványboltban, vagy banktól kérni (például bevételi pénztárbizonylat, átutalási megbízás). Érdemes rövidebb (egy oldalas) szerződéseket vagy határozatot választani, hiszen ha különböző hosszúságúak az ügyiratok, akkor nem lesznek egyenlők a diákok esélyei. Határozatokat hivatalos szerv honlapjáról érdemes letölteni (például PSZÁF), fellebbezést például önkormányzat honlapján lehet találni. A harmadik vizsgafeladat szintén egy 30 perces szóbeli felelet, amelyben a kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvető szabályait kell ismertetni, és szóbeli kommunikációt kell folytatni

magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemző helyzeteiben. Ez a vizsgafeladat a modul viselkedéskultúra és kommunikációs részéhez kapcsolódik. Az „A” feladatok a magyar nyelven, a „B” feladatok az idegen nyelven történő kommunikációs ismereteket kérik számon. A szóbeli feladatokat a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható képek, idézetek, szemléltető anyagok egészítik ki. A szóbeli tételsor 20 feladatot és a hozzájuk kapcsolódó értékelőlapokat tartalmazza. A „B” tételekből az idegen nyelvi tanár vizsgáztat. Az „A” feladatok általában három részkérdésből állnak. Ezek közül az egyikhez érdemes összeállítania a vizsgáztató tanárnak egy képgyűjteményt, amely a 20 feladat témakörében készült. A képgyűjtemény összeállításának egyik problémája, hogy nehéz az interneten jogdíj nélküli, oktatás céljára szabadon felhasználható képeket találni. Az előadó a következő oldalt ajánlja: www.everystockphoto.com. A képek különböző üzleti szituációkat ábrázolhatnak: bemutatkozást, tárgyalást, üzleti viselkedést, ruházatot.

Az ügyintézõ képzések szakmai vizsgái 2009. március 26-án a Belvárosi TISZK-ben került sor az ügyintézõ képzésekkel kapcsolatos továbbképzésre. Az ügyintézõ képzések szakmai vizsgáinak elõkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szaktanári feladatokról Stágel Imréné, az NSZFI szaktanácsadója tartott tájékoztatást. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban hat olyan szakképesítés van, amely ügyintéző jellegű: marketing- és reklámügyintéző, PR ügyintéző, kereskedelmi menedzserasszisztens, kereskedelmi ügyintéző, külkereskedelmi üzletkötő és logisztikai ügyintéző (a postai ügyintéző szakképesítés a Gazdasági Minisztériumhoz tartozik). Ezek közös jellemzője, 2009. MÁJUS

hogy mindegyik szakképesítéshez szükséges a 0061-06-os Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek és a 0062-06-os Marketing és PR alapismeretek modul. A szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó SZMM-rendeletek irányadóak a szakmai vizsgák szervezésekor. A kétéves képzéseknél a 21/2007 (V. 21.), az egyéves képzéseknél a 15/2008 (VIII. 13.) SZMM-

rendelet tartalmazza az aktuális tudnivalókat. Ezekben nincs túl sok tartalmi változás a korábbi rendeletekhez képest, de például a logisztikai ügyintéző szakképesítésnél 90 óra összefüggő szakmai gyakorlatot ír elő az új rendelet. 3


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

A szakmai vizsgák jellemzõi A szakmai és vizsgakövetelmények három fő jellemzője: kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, gyakorlatorientált, munkaformacentrikus. A kompetencia alapúság azt jelenti, hogy mindegyik modulvizsgán a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott kompetenciák szerint értékelik a szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati feladatot a vizsgáztatók. A szakmai és vizsgakövetelményekben a tulajdonságprofil alatt találhatók azok a szakmai kompetenciák, valamint személyes, társas és módszerkompetenciák, amelyek nagy része a vizsgáztatók értékelőlapján is szerepel. A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy az egyes követelménymodulok tartalma jelenik meg a különböző vizsgarészekben. A gyakorlatorientált vizsgázás lényege, hogy túlsúlyban vannak a gyakorlati vizsgaformák, nagyon kevés írásbeli és szóbeli tételt találunk. Ennek célja, hogy az életben, a valós munkahelyükön is megállják a helyüket a tanulók. A régi vizsgarendszerben írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga volt. Az új követelmények szerint a szakmai vizsgáknak vizsgarészei vannak (maximum 9 lehet), amelyek különböző vizsgafeladatokra bomlanak

4

(maximum 6 vizsgafeladat lehet egy vizsgarészen belül, amelyek különböző súllyal szerepelnek a vizsgarész eredményében). A vizsgafeladatokat a hozzájuk rendelt jellemző vizsgatevékenység szerint kell a tanulóknak megoldaniuk. Ez a jellemző vizsgatevékenység lehet: írásbeli, amely központilag kiadott, interaktív (a kereskedelem szakmacsoportban nincs ilyen), szóbeli, amely központilag kiadott, de mellékleteket, forrásokat a vizsgaszervezőnek kell biztosítania és gyakorlati, amely a vizsgaszervező (iskola) által összeállított, az elnök által jóváhagyott tételekből áll. A 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet rendelkezik a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és általános rendjéről. Ezt néhány ponton módosítja a 19/2008. (XII. 4.) SZMM-rendelet. A korábbiakhoz képest fontos módosítások, hogy a gyakorlati vizsgaszervezés tapasztalatait figyelembe véve a vizsgázást napi 6 óráról 8 órára emelték. A korábbi 3 napról pedig 5 napra módosították a vizsga lehetséges időtartamát, amit szükség szerint még 1 nappal meg lehet toldani.

Vizsgadokumentáció Érdemes néhány vizsgaszervezéssel kapcsolatos fogalmat tisztázni. Vizsgarend: A vizsgaszervező által készített azon dokumentum, amely alkalmas a szakmai vizsga, vizsgarészek egyértelmű azonosítására és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: A vizsgabizotts��g által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget.

Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. Vizsgaprogram: A vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt. Ezen dokumentumokat időben, előre el kell készíteniük a vizsgáztatóknak és jóvá kell hagyatniuk a vizsgabizottsággal. A kamarai képviselőknek nemcsak a gyakorlati, de a szóbeli vizsgákon is jelen kell lenniük! A megfelelő dokumentumok előkészítéséhez, az osztályozáshoz és a statisztikák készítéséhez nagy segítséget nyújt az NSZFI honlapjáról letölthető két program (www.nive.hu bal oldali menüből Vizsgák pont alatt a Módszertani segédanyag pontot kell választani és a megfelelő tervezőrendszert letölteni, amelyet Excel formátumban lehet kitölteni). 2013-ig lehet a régi szakképesítések szerint vizsgázniuk azoknak, akik javítóvizsgát szeretnének tenni. A régi típusú vizsgáztatás szabályaira a 26/2001. (VII. 27.) OM-rendelet vonatkozik. Sok iskola elutasítja azokat a diákokat, akik még a régi rendszer szerint szeretnének vizsgázni, pedig kötelező lenne lehetőséget adni a diákoknak. Az átszervezésekkel 2009. MÁJUS


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

sok iskolából a TISZK-ekbe vitték a szakképzős évfolyamokat, így azok az iskolák egyáltalán nem is szerveznek vizsgákat. Ilyenkor segíteni kell a diákokat azzal, hogy javasoljuk nekik azt a képzőhelyet, ahol vizsgázni tudnak. Budapesten és Pest megyében a Belvárosi TISZK vállalkozik erre a feladatra. A szakmai vizsgadíjakról és vizsgáztatási díjak kereteiről az 1/2001. (I. 16.) OM-rendelet rendelkezett. A modulrendszerű vizsgákkal azonban jelentősen megnövekedtek a tanárok feladatai, így a 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet váltja fel a korábbit.

A vizsgaszervezés gyakorlati tudnivalói A tanulók felmentést kérhetnek az egyes vizsgarészek alól, ha már teljesítették azokat. Például a 0062-06-os modul alól felmentést kap az, aki legalább középszinten érettségizett közgazdaság-marketing alapismeretekből. Ezt a felmentést dokumentálni kell. A vizsgázónak egy kérelmet kell írnia a vizsgabizottságnak, hogy felmentést kér, és csatolnia kell hozzá a megfelelő bizonyító dokumentumot, például az érettségi bizonyítvány hiteles másolatát. A vizsgabizottságnak a felmentésről egy határozatot kell hoznia, és azt a vizsgadokumentációhoz csatolnia kell. Az érettségi érdemjegyének átszámítása százalékra a következőképpen történik: 5: 100% 4: 80%

2009. MÁJUS

3: 70% 2: 60% A vizsgák értékelése százalékosan történik. Ha a diák bármelyik vizsgarészből 51% alatt teljesít, akkor eredménytelen a vizsgája. A vizsgarészekben található vizsgafeladatok a megadott súllyal szerepelnek a vizsgarész összesített eredményében. A tanuló az egyes vizsgafeladatokra kaphat 51%-nál kevesebbet is, feltéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmények erről másképpen nem rendelkeznek. A vizsgaeredményeket a megadott súlyokkal kell kiszámolni és a kerekítés szabályai szerint egész százalékra kell kerekíteni. A vizsgarészek eredményeit a megfelelő súlyozással kiszámítva a vizsga végén egy százalékos eredmény jön ki, ami a hozzá tartozó érdemjeggyel a vizsgabizonyítványban szerepel: 5: 81-100% 4: 71-80% 3: 61-70% 2: 51-60% A szóbeli tételeknél a tétel címe, leírása és az információtartalom vázlata is a diák rendelkezésére áll a felkészüléshez. A szóbeli tételeket az NSZFI-től kell igényelni a tételigénylő lapon. Hitelességüket az NSZFI pecsétje bizonyítja. A vonatkozó rendelkezés szabályai szerint húzás útján kell kiválasztani a vizsgán a tételt. Ez feltételezi, hogy legalább 2 tételből kell húzni, de szerencsésebb 4-5 tételt kidolgozni. Egyes vizsgarészeknél, mint például a bolti eladó gyakorlati vizsgái árucsoportonként célszerű kidolgozni a tételeket, így 15-20 tétel is készülhet. Ha csak 2 tétel van és megoldható például a számítógépteremben a megfelelő elkülönülés, A és B tételeket oldhatnak meg a diákok. Az idegen nyelvi szituációkat úgy kell feldolgozni, ahogy a diák a munkahelyén is kommunikálna. Tehát a nyelvtanár lesz az ügyfél vagy üzleti partner, a diák pedig az ügyintéző. Az idegen nyelvű feladatmegoldás aránya körülbelül 30%-ot tegyen ki az egyes szóbeli tételeken belül.

A Képzőművészeti Kiadó tankönyvajánlata az Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek (0061-06) modulhoz KP-2268

Ügyintézői ismeretek (CD-melléklettel) D. Mónus Erzsébet – Dobi Tibor 300 B5 oldal, táblakötés Bolti ár: 3506 Ft A kiadvány a modulrendszerű képzés követelményeinek megfelelően tartalmazza az ügyintézői képzések 0061-06-os moduljához kapcsolódó szakmai vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges, szinte teljes körű ismeretanyagot.

5


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Ügyviteli, irodatechnikai és kommunikációs ismeretek idegen nyelven Ottinger Gábor, a Belvárosi TISZK angol- és némettanára tartott tájékoztatót az Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek idegen nyelven történõ tanításának és vizsgáztatásának tapasztalatairól.

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek (0061-06-os modul) vizsgájának második és harmadik része egy szóbeli vizsgafeladat. Mindkét résznél számot kell adniuk a tanulóknak a szakmához kapcsolódó idegen nyelvi tudásukról is. Ez azért fontos, hiszen kereskedelmi ügyintézőként gyakran kerülhetnek kapcsolatba külföldi ügyfelekkel vagy cégük külföldi munkatársaival.

Az ügyviteli rend, a levelezés, a pénzforgalom, a számlázás és az okmánykezelés elõírásai Ennél a vizsgarésznél magyar és idegen nyelvű okmányok tartalmának az értelmezése a feladat értelmezése. A „B” feladatok az okmányok tartalmi és formai ismérveit kérik számon. A szóbeli feladatokat a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható ügyviteli okmányok egészítik ki. A nyelvtanárnak ezért idegen nyelvű okmánygyűjteményt kell összeállítania a tanulók számára. Nincs arról előírás, hogy hány idegen nyelvű iratot kell összeállítani. Az előadó ajánlása szerint nem kell olyan sok, mint magyar okmány (20 okmány a 20 tételhez), de 7-8 iratminta mindenképpen legyen. Ezek az iratminták általánosak legyenek, olyanok, amivel szinte minden ügyintézői munkakörben találkozhatnak 6

a dolgozók. Ilyen lehet például az ajánlatkérés, válasz ajánlatra, megrendelés. Ez azért fontos, mert a speciális, a szakképesítés jellegéhez jobban kötődő iratok más modulok vizsgáin fognak szerepelni. Például hajóraklevél logisztikai ügyintézőknek vagy reklámlevelek marketingés reklámügyintézőknek. Az iratminták elemzésének célja nem az, hogy szó szerint megértsen mindent a tanuló. A cél az, hogy a jövendő munkahelyén ne keressen azonnal fordítót a levél megértéséhez, hanem átlátva a levél tartalmát a megfelelő osztályra vagy illetékeshez tudja továbbítani. Ezért az idegen nyelvű okmányok elemzése magyar nyelven történik. Az értékelőlapon 15 pont áll a vizsgáztató rendelkezésére a szakmai szöveg megértésénél. 5 pontot jelent a szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban. Ez utóbbit az ajánlások szerint a diák által megírt vázlatra érdemes adni. Egy ajánlaton a következő információkat kell felismernie a tanulónak: Feladó, címzett Megkeresés, előző levélre hivatkozás Ár Szállítási határidő Árengedmény Fizetési feltételek, fizetés módja Ajánlat érvényességi ideje Egyéb küldemények

Egyéb megjegyzések a szállítási feltételekre vonatkozóan Záró megjegyzések

A kommunikáció, a kapcsolattartás, az üzleti kultúra, a viselkedés alapvetõ szabályai Ennél a vizsgarésznél szóbeli kommunikáció a feladat magyar és idegen nyelven az ügyintézés jellemző helyzeteiben. A „B” feladatok az idegen nyelven történő kommunikációs ismereteket kérik számon. Itt az ügyintézőnek a felettesével vagy külföldi kollégájával kell beszélnie különböző szituációkban személyesen vagy telefonon. Az ügyintéző mindig a diák, a felettes, illetve a külföldi kolléga mindig a nyelvtanár. Ez a szituációs beszélgetés mindig alapos felkészülést igényel. Az előadó azt ajánlja, hogy érdeklődést felkeltő gyakorlatokkal, hasznos mondatokkal és stratégiákkal ismertessék meg a nyelvtanárok a vizsgára készülő diákokat. Szerepjátékokkal lehet gyakoroltatni a különböző szituációkat. A panaszkezelésre, elnézéskérésre, problémamegoldásra először mindig egy vázlatot kell írnunk, ami alapján a párbeszédet felépítjük. A vizsgán elérhető 100 pontból 30at lehet az idegen nyelvi készségekre adni. Az idegen nyelvű beszédkészségnél 5-5 pontot jelent a beszéd2009. MÁJUS


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

KP-2276

Kommunikáció – üzleti kommunikáció (CD-melléklettel)

készség, a beszédértés és a jártasság a témában, szókincs. Az idegen nyelvű telefonálás témaköréből a híváskezdeményezés 5, míg az érdeklődés, ajánlat kérése 10 pontot ér. Az előadó által használt és javasolt nyelvkönyvek: Perfekt: Szmodits Anikó: Levelezzünk németül! PONS: Praktikus irodai kommunikáció, angol Oxford: English for Telephoning Klett: Unternehmen Deutsch

Rudolfné dr. Katona Mária−Szabó Csaba 224 B5 oldal, kartonált Bolti ár: 3056 Ft A tankönyv és a CD-melléklet a kommunikáció alapjaival, az üzleti kommunikáció fő területeivel, eszközeivel és ezek gyakorlati alkalmazásával ismerteti meg a tanulókat. Az ügyintézői képzés mellett az alapfokú szakképzésben a kommunikációs készségfejlesztés, valamint az élet- és pályatervezés modul oktatásához is használható.

KP-2316 Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Műszaki Kiadó tankönyvvé nyilvánított GÉPÍRÁS A BETŰTANULÁSTÓL A HIVATALOS LEVELEKIG című könyvét (azonossági szám: MK–6015-X). A tankönyv gyakorlataival nemcsak a tízujjas vakírás sajátítható el, hanem az egyszerűbb ügyiratok, hivatalos levelek elkészítéséhez is segítséget nyújt. További információ a könyvről: www.muszakikiado.hu A gépírás megtanulásához, a sebesség fokozásához és a haladás folyamatos ellenőrzéséhez ajánljuk a GepOkt007 szoftvert. A szoftver előnyei: – egyszerű használat Windows alatt, – betűtanító és gyakorló feladatok a tankönyv alapján, – önálló haladási ütem, sebességszámlálás, eredmény kiértékelése (osztályzat). További információ a szoftverről: www.gepokt.hu

2009. MÁJUS

Nyelvi és kommunikációs ismeretek Gíró-Szász Lászlóné−Grausz Lászlóné−Mohos Sándor 168 B/5 oldal, kartonált Bolti ár: 2645 Ft Manapság, amikor a tanulók nagy része olvasási, szövegértési nehézségekkel küzd, különösen hasznos ez a könyv, amely a tudatos és igényes nyelvhasználatot, az anyanyelvi képzést és a nyelvművelést szolgálja, a nyelvi ismereteket a szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek fejlesztése szempontjából tárgyalja.

7


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

„Lakodalom van a mi utcánkban” − Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny, 2009 Idén április 2. és 5. között rendezte meg a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskola immár hagyományos gasztronómiai versenyét ifjú szakács-, cukrász- és pincértanulók számára. A verseny lebonyolításáról és tapasztalatairól kérdeztük Oriskó Ferencet, a rendezõ iskola gyakorlatioktatás-vezetõjét, aki egyben a Képzõmûvészeti Kiadó Ételkészítési ismeretek CD-ROM melléklettel címû tankönyvének egyik társszerzõje. ben vidám, szeretetteljes. Az esküvő ilyen. A választás mellett szólt még az idei év idegenforgalmi szlogenje is: „Házasodj, Európa!”. A szlogen sugallta tartalom mellett az is szerepelt a versenykiírásban, hogy a feladatot a nevező ország vagy – a hazai csapatoknál – egy kiválasztott tájegység jellegzetességeit, szokásait tükröző módon oldják meg a versenyzők, s közben kövessék az adott év nagy gasztronómiai világversenyein születő trendeket is; azaz az elkészített ételsor, az édesség, az italajánlat, a terítés egyszerre jellemezze az országot vagy tájegységet, s legyen egyben európai.

A VÁNDORKUPA ÁTADÁSA

Ön hosszú évek óta vesz részt a verseny lebonyolításában, iskolája csapatának felkészítésében. Hányadik volt az idei verseny, mely országokból, hány csapat érkezett, s mit mondhatunk a részvételről a korábbi évekhez viszonyítva? Idén 29. alkalommal rendeztük meg a versenyt, jövőre – reméljük – kerek számmal jubilálhatunk. Hat ország, Ausztria, Dánia, Finnország, Lengyelország, Magyarország és Németország nevezett, a németek két, a hazaiak kilenc csapattal, így összesen tizenöt csapat versenyzett. A korábbi évekkel összehasonlítva az idei év kiemelkedő, most volt a legmagasabb a résztvevők száma. Miért épp a lakodalom lett a verseny tartalmát meghatározó esemény, honnan a frappáns szlogen: „Lakodalom van a mi utcánkban”, azaz Esküvők Európában? Általában igyekszünk olyan eseményt választani, ami fontos az emberek életében, sok vendéget vonz, ünnepélyes, egy8

A követelményeket hallgatva, bőven akadt tennivalójuk a résztvevőknek! Hallhatnánk valamit a kulisszatitkokról? Történt-e valami, amiről a vendégek nem tudnak, noha befolyásolta az eseményeket, fokozta az izgalmakat? A versenyeredmény végül is nem ezen múlott, de a finnek biztos többet izgultak a többieknél: ők ugyanis csak kézipoggyásszal érkeztek, többi csomagjuk – s nemcsak a személyes holmik, hanem a versenyre előkészített saját nyersanyagok, kellékek is (ezek használata a versenyszabályok szerint megengedett) – rossz helyen landolt. Külön dicséret és köszönet illeti őket, hogy ilyen feltételek mellett is vállalták a megmérettetést.

AZ OSZTRÁKOK ESKÜVŐI DÍSZTORTÁJA

Mi a véleménye a bemutatott készítményekről, az ételek, a tálalás kivitelezéséről? Önnek, mint szaktanárnak, mint az egyik versenyző csapat felkészítőjének, mi tetszett a legjobban? Szinte lehetetlen, de megpróbálok objektív lenni. Sok szép és színvonalas munka született, nagyon nehéz a választás. Nekem nagyon tetszett például a budapesti Giorgio Perlasca iskola zsidó hagyományokat őrző menüsora, benne olyan finomságokkal, mint az újra népszerű flódni és kindli, nem is beszélve az esküvői sátrat idéző, lenyűgöző díszasz2009. MÁJUS


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

talukról. Kedves és vidám volt a siófokiak buzsáki hagyományokon nyugvó lakodalmi terítéke, de – remélem, nem vádolnak elfogultsággal – említésre méltó a Gundeliskola csapatának a névadójuk által mindig is ápolt nagypolgári hagyományokat őrző, elegáns esküvői díszasztala és a rajta bemutatott menüsor, vagy ennek ellenpontjaként a csepeliek szintén mutatós, modern lakodalmi asztala. Ha azonban csak egy munkát kell kiválasztanom, nálam az egyik osztrák cukrászversenyző esküvői dísztortája az aranyérmes: fiatalos üdeség és könnyedség, ugyanakkor visszafogott elegancia jellemezte ezt a háromemeletes tortát, a fehér alapon pasztell kávészínű, tüllszerű virágdíszítés pedig valóságos remekmű – no és persze az ízhatás sem volt utolsó!

A ZSŰRIRE VÁRVA

Önt hallgatva, a zsűrinek sem lehetett könnyű dolga… A díjak minden versenyen fontosak, ebben a mi versenyünk sem különbözik a többitől. A versengés mellett azonban nálunk fontos cél az elmúlt év fejlődésének bemutatása, értékelése. S mivel valamilyen fejlődést minden csapat mutat, nálunk mindenki kap díjat. A zsűri szakmánként, készítményenként pontozással dönti el a sorrendet. A pontok összessége adja a csapatok végső eredményét, ennek alapján első, második és harmadik kategóriákba sorolják őket. Külön-külön értékelik a külföldi és a hazai csapatokat. Ezenkívül a kimagasló egyéni szakmai tevékenységet is elismerjük szakterületenként. A legjobb csapatmunkáért vándordíj jár, ennek nyertese a következő évi versenyen kötelezően indul, s ott ismét megküzdhet a kupáért. Idén a nyíregyházi Sipkay Barna Szakközép- és Szakiskola lett a hazai első kategória első helyezettje, s ők kapták a legjobb hazai csapatnak járó vándorkupát is. A külföldiek közül az ausztriai Semmering csapata lett az első kategória győztese, a vándorkupát pedig a németországi Immenstadt csapata vihette haza. Sok külön díj is gazdára talált. 2009. MÁJUS

NAGYPOLGÁRI ESKÜVŐI DÍSZASZTAL

Az idei tanévben a képzés itthon már a modulrendszer alapján folyik. Lehet-e valamilyen, akár pozitív, akár negatív kapcsolatot találni az idei teljesítmények és az újfajta képzés között? A részt vevő országokat mi jellemzi ebből a szempontból? Egyelőre nehéz közvetlen összefüggést találni az újfajta képzés és a teljesítmények között. Külföldön már régóta modulrendszerű képzés folyik, mi is tőlük vettük át ezt a formát. Az ő eredményeiket tehát nem befolyásolja közvetlenül a képzési rendszer módosulása, többnyire tartják az elért színvonalat. A németek és az osztrákok például évek óta nagyon jól teljesítenek: az immenstadti csapat idén is elnyerte a vándorkupát, s a semmeringiek is kategóriagyőztesek lettek. Nálunk a 12. évfolyamosok versenyeztek, s ők még a régi rendszerben tanulnak. Itthon még kell néhány év az ilyen irányú következtetések levonásához, a képzés esetleges felülvizsgálatához, ami külföldön már elkezdődött. Gratulálunk a győzteseknek! A Gundel Szakképző Iskolának köszönjük a verseny színvonalas megrendezését, Önnek pedig az interjút.

9


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Pályaorientáció kicsit másképp pp Hogyan lehet a pályaorientáció tantárgyat még közelebb hozni a diákokhoz? Miért van egyáltalán szükség 9. osztályban a pályaorientációra? Hogyan lehet a szakiskolásokat a tudatos életés pályatervezésrõl meggyõzni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekrõl beszélgettünk Sári Lászlónéval a Mi leszek, ha nagy leszek? – Pályaorientáció szakiskolásoknak címû könyv szerzõjével. Az első kérdés könnyen adódik: miért van szükség 9. osztályban a pályaorientációra? Hiszen éppen most választott iskolát, szakterületet a diák. Ez igaz. Természetesen nagyon fontos még az általános iskola utolsó éveiben bemutatni a diákoknak a továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségek. A pályaorientáció tantárgynak kettős célja van. Egyrészt felkészít a következő évben esedékes konkrét szakmaválasztásra, hiszen egyelőre csak szakterületet választott a diák, nem konkrét szakmát. Másrészt az élethosszig tartó tanulás nem csupán egy gyakran emlegetett frázis, hanem konkrét tartalma is van: az életben többször szükséges lehet új szakmát választani, esetleg az eddigiektől eltérő szakterületen. Ehhez fontos a megfelelő tájékozottság. Miért van szükség új tankönyvre a pályaorientáció tanításában? A korábbi években írt könyvek tartalma folyamatosan elavul. 2006-tól került bevezetésre egy teljesen új alapokon nyugvó szakképzési rendszer. Ez a könyv bemutatja az új szakterületeket, szakmacsoportokat és részletezi az új szakképesítéseket. Új fogalmak jöttek létre, mint modulrendszer, kompetenciák, elágazások, ráépülések, részszakképesítések. Kati

Bendő

A hazai szakképzési rendszer mennyire vette át az uniós irányelveket? A kompetencia alapú képzések már az uniós oktatási irányelveknek megfelelően születtek. A pályaorientáció könyv részletezi azokat az uniós kulcskompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy boldog, sikeres, a társadalom számára pedig hasznos és foglalkoztatható legyen egy uniós állampolgár. Az önismereten, a szakmák ismeretén túl a helyes pályaválasztáshoz szükség van a gazdasági és munkaerőpiaci helyzet ismeretére is. Igen, így van, a jelenlegi világgazdasági válságban nehéz is erről írni. Szinte napról napra változik a gazdasági ágazatok helyzete, de a könyvben megpróbáltuk a válság hatásait is elemezni. Azonban a munkavállalás feltételei, keretei, a munkakeresés módszerei nem változnak, erről is részletesen ír a könyv. Ezek a témák kicsit bonyolultnak és nehéznek tűnhetnek egy 15 éves szakiskolás számára. Hogyan tud a diák év végére saját pályatervet készíteni? Az elmúlt években egyre nehezebbé vált a szakiskolai tanulók motiválása a frontális tanítás módszerével. A könyv ezért nemcsak a diákok nyelvén írt példákat, eseteket, feladatokat tartalmaz, hanem olyan formákat is, amelyek segítségével könnyebben foglalkoznak az adott témákkal a diákok. Ilyen például a „beszélő fejek” alkalmazása, amely vitára, véleménykifejtésre sarkall.

Előkészületben Sári Lászlóné:

Mi a véleményetek, kivel értetek egyet? 10

MI LESZEK, HA NAGY LESZEK? Pályaorientáció szakiskolásoknak 2009. MÁJUS


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Munkakultúra – szakképzési modellek Idén február elején 18. alkalommal rendezte meg a debreceni székhelyû Oktáv Ráció Oktató és Szolgáltató Kft. szokásos évi szakképzési konferenciáját Hajdúszoboszlón, 100−120 hallgató részvételével. A „Munkakultúra – szakképzési modellek” témakörben elhangzó elõadások igen sokoldalúan közelítették meg a minden szinten átalakulóban lévõ szakmai oktatást. A háromnapos rendezvényen plenáris és szekcióüléseken folyt a munka. A plenáris ülések előadásai az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzéshez, a felnőttképzéshez kapcsolódó kérdéseket taglaltak. A szekcióülések témái a szakképzés szervezeti formái vagy tartalma szerint különültek el. Minden fórumon tehettek fel kérdéseket a hallgatók, a szekcióüléseken pedig szűkebb körben hallhattak beszámolókat, és a választott szakterület szakértőjével konzultációra is mód nyílt.

1. Oktatással a foglalkoztathatóságért Arató Gergely oktatásért felelős államtitkár (OKM) az oktatás fő területeinek bemutatásával megfogalmazta a lehetséges fejlesztési irányokat is: a közoktatás tartalmi fejlesztése során legfontosabb az alapkészségek erősítése és a kompetencia alapú oktatás; az egyenlő esélyek megteremtéséhez az iskolai szegregáció visszaszorítására van szükség; a megújuló szakképzés regionális szervezést, erősebb gyakorlati képzést, a gazdasági élet szereplőivel való szorosabb együttműködést feltételez.

2008. év újdonságait (vizsgaszervezés, vizsganapok száma, új bizonyítvány, régi-új OKJ szerinti vizsgáztatás, szakmai ellenőrzések, SNI vizsgázókat érintő rendelkezések stb.), valamint a 2009. évre tervezett jogszabályokat és módosításokat (pályakövetési rendszer működtetése, szakiskolai ösztöndíj, különböző nívódíjak és az Orel Géza-díj kiterjesztése stb.).

3. Képzési-beiskolázási szerkezet és az iskolarendszerû szakképzés Dr. Szilágyi János oktatási-képzési igazgató (MKIK) szemléltette a szervezet országos és regionális szintű felépítését, majd a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) elvégzett feladatait elemezte (420 szakember 12 000 interjút és 196 fórumot szervezett, 173 kistérségre 257 iskolai szakmában tett javaslatot).

4. A szakképzés helyzete és a munkaadói szerepvállalás az RFKB-k 2008. évi munkájában Sepsi Zsigmond, az oktatási és szakképzési szekció elnöke (VOSZ) a közelmúlt áttekintése után jellemezte a budapesti és a pest megyei TISZK-eket és az ott tanuló diákok eredeti lakóhelyük szerinti megoszlását (gondolnánk, hogy 2200 fölötti a Csongrád megyéből bejáró tanulók száma?). A közép-magyarországi régióban vizsgált 837 szakképesítés 29%-ának oktatása fejlesztendő, 41% szinten tartható, de 30%-át csökkenteni kell. Az RFKB-k tevékenysége itt is elsősorban arra irányult, hogy meghatározzák a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott szakmákat, és javaslatot tegyenek a hiányszakmák képzésének támogatására. Az előadó régiónként összesített javaslattétellel és határidőkkel ellátott munkatervvel zárta beszámolóját.

2. Szakképzés, felnõttképzés, aktualitások Mátyus Mihály főosztályvezető (SZMM) előadása a szakmai célok részletezése után az iskolarendszerű képzés intézményeit és a szakmai oktatás tartalmát érintő változásokat fejtette ki. A jogszabályváltozások részletezése külön tartalmazta a 2009. MÁJUS

11


Szaklapozó Gazdasági-szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

5. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság

ják majd fel a számukra szükséges tartalomelemeket.

Kathiné Juhász Ildikó elnök (ÉRFKB) bemutatta a bizottság tennivalóit, pályázati tevékenységét, fő feladatait, az aktuális felméréseket. Itt is fő téma a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott szakmák beiskolázási létszámának meghatározása, amit az RFKB döntése után az iskoláknak kötelezően el kell fogadniuk.

8. Felhasználói igények az agráriumban

6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenysége a felnõttképzési igények kielégítése érdekében Dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes (FSZH) részletesen ismertette a munkavállalók, a munkáltatók, a képző intézmények és a nemzetgazdaság eltérő igényeit és elvárásait. Rövid távú munkaerő-piaci prognózissal, aktuális és tervezett intézkedések bemutatásával zárta előadását.

7. Az NSZFI szerepe a szakképzés tartalmának és minõségének fejlesztésében Nagy László főigazgató (NSZFI) szemléletesen demonstrálta az OKJ monitoring megállapításait és az abból következő további feladatokat. Hangsúlyt kapott a szakmai vizsgarendszer és a tananyagok fejlesztése, valamint egy feladatbank létrehozása. Megmutatta az intézet terveit a SzakTan-Tár kialakítására. A tananyagfejlesztés témájához kapcsolódóan sajátságos elképzeléseket tárt a hallgatók elé arról, hogy a meglévő szak- és tankönyvek digitális feldolgozása után a tanárok szabadon és tetszőlegesen állíthatják össze és használhat-

Pataki Tamás főigazgató (FVM) az ágazatra jellemző munkaerő-piaci helyzetkép vázolása után a szakképzés e területre jellemző speciális igényeit részletezte. Sokadszor hallottuk, hogy az iskoláktól (felnőtt-képzőktől) nem várható el, hogy olyan költségigényes szakmákat oktassanak, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége van ugyan, de a tanulni vágyók (a „megrendelők”) nem azokat preferálják.

9. A felhasználói igények feltárása, hasznosítása Dr. Lakrovits Elvira főosztályvezető-helyettes (PM) a kompetencia alapú képzés fontosságát hangsúlyozva részletezte az elvégzett kutatásokat. A munkaadók véleménye a pénzügyi területen is ugyanaz: a problémamegoldó képesség, a gyakorlatias szemlélet és a jogszabálykövetés a legfontosabb szempontok a munkára jelentkezők tudásfelmérésénél.

10. Felsõoktatás és munkaerõpiac Horváth Tamás felsőoktatási igazgató (Educatio Kht.) a társaság munkaerő-piaci kutatásairól számolt be: a felsőoktatásban végzett hallgatókkal szemben támasztott munkáltatói igények és elvárások szakmánként és szakterületenként is sokszínűek. A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) létrehozásával megvalósulhat a felsőfokú szakképzésre is kiterjedő utánkövetés. A jelenleg a

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó, 1033 Budapest, Szentendrei út 91-93. Telefon: 437-2400, Fax: 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

12

helyzetfeltárás fázisában lévő módszer a modell kidolgozását 2010-re időzíti.

11. Európai minõségbiztosítási keretrendszerek Molnárné Stadler Katalin szakértő (NSZFI) bemutatta az egyes országok minőségbiztosítási hálózatait, és kiemelte az egymástól való tanulás fontosságát.

12. Pályázati lehetõségek a TÁMOP és TIOP keretében Kiss Csaba szakmai tanácsadó (NFÜ) az eddigi pályázati eredmények bemutatása után a 2009−2010 közötti időszak folytatódó és új konstrukcióit részletezte: a keretöszszegekből látható volt, hogy a felsorolt témakörök közül egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkahelyi képzés, a nem tipikus foglalkoztatási formák és a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek támogatása.

13. Európai képesítési keretrendszerek – országos képesítési keretrendszer Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes (NSZFI) az EKKR és az OKKR sajátosságait ismertette meg a résztvevőkkel. Az európai országok képesítési rendszereinek egységesítése a más országokban munkát vállalók szempontjából is fontos: megkönnyíti a karrierépítést, az életpálya-tervezést, a megszerzett tudás elismertetését.

14. Az Országos Képzési Jegyzék monitoring vizsgálata Dr. Zachár László főigazgató-helyettes (NSZFI) beszámolt az OKJvizsgálat céljáról, témaköreiről, módszereiről. Részletezte a szakmai és vizsgakövetelmények általános előírásairól és az egyes konkrét szakképesítések SzVK-iról összegyűjtött véleményeket, megfogalmazta a további tennivalókat. 2009. MÁJUS


Szaklapozó - 2009/2. szám