Page 1

GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

2.5 AZ ELADÁSI FORGALOM VIZSGÁLATA INDEXEK SEGÍTSÉGÉVEL 313/4.2/0067-06 Indexek

2

A statisztikai sokaság megfigyelési egységei egyneműek, illetve összetettek lehetnek. Az egynemű jelenségek, mint például a létszám, az alapterület, az árak, a készletek, további elemekre nem bonthatók. Ezzel szemben az összetett jelenségeket legalább két elem határozza meg. Ilyen összetett jelenség a statisztikai vizsgálatok szempontjából például az átlagbér, amely a bérösszeg és a létszám hányadosa, vagy a termelékenység, amely a forgalom és a létszám hányadosa. Az összetett jelenségek statisztikai vizsgálati módszere az indexszámítás.

Az index olyan mutatószám, amely több dolog együttes, átlagos változását méri.

Az indexszámítás során lehetőség nyílik az összetett jelenségeket alkotó elemek hatásának kimutatásra. A kereskedelem egyik leggyakoribb vizsgálati területe a forgalom, amely az árak és a mennyiségek szorzatának összege. A forgalom változásában a mennyiségek és az árak változásának hatása számszerűsíthető az érték-, ár- és a volumenindex segítségével. Az indexek számításához szükség van az eladott termékek árának és mennyiségének adataira. Ilyen adatok ma már a számítógépes adatfeldolgozás során rendelkezésre állnak, a kisvállalkozások ennek ellenére ezzel a módszerrel nem élnek, a nagyobb vállalkozások is inkább a KSH által számított, árucsoportokra vonatkozó indexeket alkalmazzák saját tevékenységükre, mely adatok reprezentatív jellegűek.

2.5.1 Értékindex Az érték összetett jelenség, a mennyiség és az egységár szorzata. Az eladási forgalom az egyes eladási értékek összege. Alkalmazzuk a következő jelöléseket: q = mennyiség p = egységár v = érték

72


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

a0 = a bázisidőszak adata (a dinamikus viszonyszámnál már megismert) a1 = a beszámolási időszak adata A ∑ (szigma vagy szumma) összegzésre utaló jel. A jel után szereplő adatokat, műveleteket össze kell adni. A kereskedelmi forgalom értéke a mennyiségek és az árak szorzatainak összege, azaz ∑ q× p A beszámolási időszak forgalma A bázisidőszak forgalma

∑ q1 × p1 ∑ q0 × p0

Példa Ismerjük egy piac heti burgonyaértékesítését:

Árufajta

Mennyiség, kg q0

Július hó Egységár, Ft p0

Gül baba 240 70 Desire 480 50 Összesen 720 – Az összes (∑) eladási forgalmat a q × p szorzatok összege adja.

Érték, Ft q0 × p0 16 800 24 000 40 800

(240 × 70) + (480 × 50) = 40 800 Ft Értékindex értelmezése és számítása: A forgalom értékének időbeli változását kifejező mutatószámot értékindexnek nevezzük, és úgy számoljuk ki, hogy a beszámolási időszak forgalmát elosztjuk a bázisidőszak forgalmával.

Értékindex =

Tárgyidőszak folyó áras forgalma Bázisidőszak forgalma

Iv =

∑ q1 × p1 ∑ q0 × p0

73

2


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

Példa Egy mezőgazdasági őstermelő piaci forgalmának alakulása:

2

Árufajta Sárgadinnye Görögdinnye Összesen

Július hó Augusztus hó ÉrtékMennyiség Egységár Érték Mennyiség Egységár Érték változás kg Ft Ft kg Ft Ft %-ban q0 p0 q0 p0 q1 p1 q1 p1 20 50 70

80 60 –

1600 3000 4600

22 80 102

70 50 –

1540 4000 5540

96,3 133,3 120,4

5540 = 120, 4% (számítástechnikailag és értelmezését tekintve megegyezik a dina4600 mikus viszonyszámmal!) A termelő augusztusban 20,4%-kal nagyobb bevételre tett szert, mint júliusban (vagy júliusról augusztusra 20,4%-kal növekedett az őstermelő piaci forgalma).

Megoldott mintafeladat Egy élelmiszer-áruház kereskedelmi akció keretében jelentősebb árleszállítást hajtott végre néhány kávéféleségnél. Az árleszállítás előtt és az árleszállítás után a következő értékesítési adatokat jegyezték fel: Árleszállítás előtti héten Árufajta

Árleszállítás utáni héten

Eladott menny. (kg)

Egységár (Ft/kg)

8

1750

.

Karaván

12

1500

Jacobs Merido mokka

18 .

Omnia

Összesen

74

Érték (E Ft)

Eladott menny. (kg)

Egységár (Ft/kg)

Érték (E Ft)

.

1400

14 000

.

15

.

20 250

1450

.

24

1200

.

.

.

.

.

.


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

Számítsa ki, hogyan változott a kávéfajták eladási forgalma a kereskedelmi akció során! Határozzuk meg először a bázisidőszak eladási forgalmát a ∑ q × p összefüggés segítségével! Árleszállítás előtt: Érték: Omnia Karaván Jakobs Összesen

8 × 1750 = 14 000 Ft 12 × 1500 = 18 000 Ft 18 × 1450 = 26 100 Ft 14 000 + 18 000 + 26 100 = 58 100 Ft

2

Majd számítsuk ki az árleszállítás utáni (tárgyidőszaki) eladási forgalmat! Itt használjuk fel, hogy az eladási forgalom = eladott mennyiség × egységár összefüggésből kifejezhető a mennyiség, illetve az egységár. Eladott mennyiség =

Eladási forgalom Egységár

Egységár =

Eladási forgalom Eladott mennyiség

Omnia mennyisége Karaván egységára Jakobs értéke Összes érték

14 000 : 1400 = 10 kg 20 250 : 15 = 1350 Ft 80 × 1200 = 96 000 Ft 14 000 + 20 250 + 96 000 = 130 250 Ft

Értékindex

130 250 : 58 100 = 224,2%

Tehát a kávéforgalom értéke a két időszak között 124,2%-kal emelkedett.

Ellenőrző kérdések, feladatok 1. Válassza ki az értékindex helyes definícióját! a) A forgalom értékének időbeli változását kifejező mutatószámot értékindexnek nevezzük, és úgy számoljuk ki, hogy a bázisidőszak forgalmát elosztjuk a tárgyidőszak forgalmával. b) A forgalom értékének időbeli változását kifejező mutatószámot árindexnek nevezzük, és úgy számoljuk ki, hogy a beszámolási időszak forgalmát elosztjuk a bázisidőszak forgalmával. c) A forgalom értékének időbeli változását kifejező mutatószámot értékindexnek nevezzük, és úgy számoljuk ki, hogy a beszámolási időszak forgalmát elosztjuk a bázisidőszak forgalmával.

75


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

2. A következő képletek közül válassza ki a helyeset! a) Egységár = forgalom értéke × mennyiség. b) Mennyiség = forgalom értéke × egységár. c) Egységár = forgalom értéke : mennyiség. d) Mennyiség = forgalom értéke : egységár.

2

3. Egy műszaki áruház számítógépes analitikus nyilvántartásában a következő adatokat találtuk a hűtőgépekre vonatkozóan. Árváltozás július 1-jén volt. I. félév Eladott menny. Fogy. ár (db) (Ft/db)

Árufajta Z. típ hűtőgép 28/60

II. félév Eladott menny. Fogy. ár (db) (Ft/db)

185

50 000

200

55 000

B. típ. hűtőgép 260/75

72

49 000

90

57 000

E. típ. hűtőgép 300/115

95

61 500

120

69 000

Számítsa ki az átlagos forgalomváltozást! Értékindex =

200×55 000 + 90×57 000 + 120× 69 000 = 131,1% 185×50 000 + 72× 49 000 + 95× 61 500

Az áruház eladási forgalma a vizsgált termékekből az I. félévről a második félévre 31,1%-kal emelkedett.

2.5.2 Árindex A gazdasági jelenségeket többnyire csak az árak segítségével tudjuk megismerni és megítélni. Például a munkabér csak az árakkal összevetve értékelhető. Az összevetést nap mint nap megtesszük, hiszen keresetünket aszerint értékeljük, hogy mit, illetve mennyit lehet azon vásárolni. A növekvő értékű vásárlásunk csak akkor ér számunkra valóban többet, ha egyidejűleg az árak csökkenek, vagy nem változnak. Az árak változását az árindex mutatja.

Az árindex a különböző cikkek árának együttes, átlagos változását mutatja.

76


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

Tárgyidőszak folyó áras forgalma Árindex = Tárgyidőszak változatlan áras forgalma

Ip =

∑ q1 × p1 ∑ q1 × p0

Az árak tényleges változásának vizsgálata érdekében a számításoknál változatlan mennyiségeket veszünk figyelembe.

Példa Vizsgáljuk meg a már ismert feladatban az őstermelő piaci felhozatalának alakulását! Július hó

Augusztus hó

ÉrtékMennyiség Egységár Érték Mennyiség Egységár Érték változás kg Ft Ft kg Ft Ft %-ban q0 p0 q0 p0 q1 p1 q1 p1

Árufajta

Sárgadinnye

20

80

1600

22

70

1540

96,3

Görögdinnye

50

60

3000

80

50

4000

133,3

Összesen

70

65,7

4600

102

54,3

5540

120,4

Az árváltozás kimutatásához vizsgáljuk meg, mennyit kapott volna az őstermelő augusztusban az eladott mennyiségért a júliusi árakon. Sárgadinnye Görögdinnye Összesen

22 × 80 = 1760 Ft 80 × 60 = 4800 Ft 6560 Ft

A termelő a ténylegesen kapott 5540 Ft-tal szemben a júniusi árakon ugyanazért a mennyiségért 6560 Ft-ot kapott volna. Tehát értékben kevesebb forgalmat ért el, mint amennyit elérhetett volna, ha nem következik be az árak csökkenése. Az árindex számlálója azt mutatja, hogy mennyibe kerül bizonyos árumennyiség a beszámolási időszak árain, a nevező pedig azt, hogy mibe kerül ugyanez a mennyiség a bázisidőszak árain. A két adat aránya fogja megmutatni az árak átlagos változását, mivel a mennyiségek aránya már nem befolyásolja az átlagváltozást. Árindex =

5540 = 84, 5% (22 × 80) + (80 × 60)

Az árak a vizsgált időszakban átlagosan 15,5%-kal csökkentek.

77

2


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

2.5.3 Árindex és átlagárváltozás Egy élelmiszer-áruház kereskedelmi akció keretében jelentősebb árleszállítást hajtott végre néhány kávéféleségnél. Az árleszállítás előtt és az árleszállítás után a következő értékesítési adatokat jegyezték fel:

2

Árleszállítás előtti héten Árufajta

Eladott Egységár menny. (kg) (Ft/kg)

Omnia Karaván Jacobs Merido mokka Összesen

Érték (E Ft)

Árleszállítás utáni héten Eladott Egységár Érték menny. (Ft/kg) (E Ft) (kg) 10 1400,0 14 000 15 1350,0 20 250

8 12

1750,0 1500,0

14 000 18 000

18

1450,0

26 100

80

1200,0

96 000

38

1528,9

58 100

105

1240,5

130 250

Vizsgáljuk meg, hogyan alakult az átlagár az árleszállítás előtt és után! Átlagár = Σ Eladási forgalom Σ Eladott mennyiség

Árleszállítás előtti átlagár =

58 100 = 1528,9 Ft/kg 38

Árleszállítás utáni átlagár =

130 250 = 1240,5 Ft/kg 105

Átlagárváltozás =

1240, 5 = 81,1% 1528, 9

Tehát az átlagár 18,9%-kal csökkent.

Hogyan alakult az árindex? Árindex =

Tárgyidőszak folyó áras forgalma Tárgyidőszak változatlan áras forgalma

A tárgyidőszak folyó áras forgalma a tényleges árakon 130 250 Ft.

78


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

A változatlan áras forgalom a ténylegesen eladott mennyiség a bázisidőszak árain: 10 × 1750 + 15 × 1500 + 80 × 1450 =156 000 Ft Árindex =

130 250 = 83, 5% 156 000

Tehát az árak átlagosan 16,5%-kal (100–83,5) csökkentek.

Mi okozza az átlagárváltozás és az árindex közötti eltérést? Az átlagárváltozásban szerepet játszik az eladott mennyiségek összetételének változása. Az árindex számításánál, mivel változatlan mennyiségi arányokkal számolunk, ezt kiküszöböljük. Bizonyítható, hogy változatlan árak mellett is jelentősen emelkedhet az átlagár.

Példa Nézzünk erre egy egyszerű példát! Egy tanuló az egyik szünetben vásárol az iskolabüfében 10 szelet 10 Ft-os egységárú csokoládét és 1 db táblás csokoládét 200 Ft-os egységáron. Átlagár =

(10×10 ) + (1× 200 ) = 27, 30 Ft/kg 11

Egy másik diák változatlan árak mellett a következő szünetben vásárol 1 szelet 10 Ft-os egységárú csokoládét és 10 db 200 Ft-os táblás csokit. Átlagár =

(10× 200 ) + (1×10 ) = 182, 70 Ft/kg 11

Az átlagár anélkül, hogy az árak ténylegesen változtak volna, több mint hatszorosára emelkedett, a mennyiségi arányok megváltozása következtében. Ha tehát az eladott mennyiségek aránya eltolódik az alacsonyabb, vagy magasabb egységárú termékek felé, ez önmagában változtatja az átlagárat.

2.5.4 Megtakarítás, többletkiadás Árindex =

Tárgyidőszak folyó áras forgalma Tárgyidőszak változatlan áras forgalma

Az árindex számlálója azt mutatja, hogy mennyibe kerül bizonyos árumennyiség a beszámolási időszak árain, a nevező pedig azt, hogy mibe kerül ugyanez a mennyiség a bázisidőszak árain.

79

2


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

Ha a számláló értéke magasabb, akkor ebben kifejezésre jut, hogy az árak nőttek: ugyanazért az árumennyiségért a lakosság többet kellett fizessen, mégpedig annyival többet, amennyivel nagyobb a számláló a nevezőnél. Lakossági többletkiadás = tárgyidőszak folyó áras forgalma – a tárgyidőszak változatlan áras forgalma

2

Lakossági többletkiadás = ∑ q1 × p1 − ∑ q1 × p0 Ha a számláló értéke alacsonyabb, akkor ebben az jut kifejezésre, hogy az árak csökkentek, ilyenkor a lakosság megtakarít. Lakossági megtakarítás = ∑ q1 × p0 − ∑ q1 × p1

2.5.5 Volumenindex A volumenindex a forgalmazott mennyiségnek, a forgalom fizikai terjedelmének változását mutatja.

Volumenindex =

Tárgyidőszak forgalma változatlan áron Bázisidőszak forgalma

Iq =

∑ q1 × p0 ∑ q0 × p0

A már ismert feladat termelőpiaci felhozatalának alakulása:

Árufajta

Július hó Augusztus hó Mennyiség Egységár Érték Mennyiség Egységár Érték ÉrtékFt változás kg Ft Ft kg Ft %-ban q0 p0 q0 p0 q1 p1 q1 p1

Sárgadinnye

20

80,0

1600

22

70,0

1540

96,3

Görögdinnye

50

60,0

3000

80

50,0

4000

133,3

Összesen

70

65,7

4600

102

54,3

5540

120,4

Változatlan áras forgalom = 22 × 80 + 80 × 60 = 6560 Ft

80


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

Ennyit fizetnének a vevők a beszámolási időszaki mennyiségért a piacon, ha az árak nem változnak. Ha ezt az értéket viszonyítjuk a bázisáron számított forgalomhoz, a kapott mutatóban csak a mennyiségek változása fog tükröződni. Volumenindex =

∑ q1 × p0 ∑ q0 × p0

Volumenindex =

6560 = 142, 6% 4600

Változatlan áron a forgalom 42,6%-kal emelkedett. (Ha az árak nem változnak, a forgalom 42,6 %-kal emelkedett volna.)

2.5.6 Összefüggés az indexek között A volumenindexet a gyakorlatban az indexek közötti összefüggésből számítjuk. ∑ q1 × p1 ∑ q1 × p1 ∑ q1 × p0 = × ∑ q0 × p0 ∑ q1 × p0 ∑ q0 × p0

A volumenindex az értékindex és az árindex hányadosa. Értékindex = Árindex =

5540 = 120, 4% 4600

5540 5540 = = 84, 5% 22 × 80 + 80 × 60 6560

Volumenindex =

6560 = 142, 6% 4600

0,845 × 1,426 = 120,4%

Megoldott mintafeladatok 1. Egy vállalkozás forgalma januárról februárra 4%-kal emelkedett, miközben az árak átlagosan 2%-kal emelkedtek januárhoz képest. Hogyan változott a forgalom változatlan áron? 104 = 1,0196 ≈ 102% 1, 02

81

2


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

2. Egy vállalkozás forgalmára vonatkozó adatok: Cikk

2

A B C D E Összesen

2007. évi eladási forgalom millió Ft-ban vált. áron folyó áron 142,0 156,0 80,0 84,0 458,2 480,0 580,0 535,4 313,6 332,4 1573,8 1587,8

Megtakarítás millió Ft

Többletkiadás millió Ft

Határozza meg az egyes cikkek esetében a lakosság megtakarítását vagy többletkiadását! Megoldás:

Cikk A B C D E Összesen

2007. évi eladási forgalom millió Ft-ban vált. áron

folyó áron

142,0 80,0 458,2 580,0 313,6 1573,8

156,0 84,0 480,0 535,4 332,4 1587,8

Megtakarítás millió Ft – – – 44,6 – –

Többletkiadás millió Ft 14,0 4,0 21,8 – 18,8 14,0

3. Egy zöldségüzletben június hónapban 35 000 Ft-os forgalmat értek el a 200 Ft/kg-os átlagárú paradicsom értékesítésével. Az előző hónapban az átlagár még 80 Ft-tal magasabb volt, és ekkor 105 kg-mal kevesebbet adtak el. Számítsa ki, hány százalékkal változott a paradicsom forgalmának értéke az árak és a mennyiségek együttes változása miatt! Június havi eladott mennyiség Bázisidőszaki átlagár Bázisidőszakban eladott mennyiség Értékindex

82

35 000 : 200 = 175 kg 200 + 80 = 280 Ft/kg 175 – 105 = 70 kg 35 000 : (70 × 280) = 178,6%


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

4. Egy üzletben a bázisidőszakban 480 kg Omnia kávét értékesítettek 1520 Ft/kg-os fogyasztói áron. A következő időszakban az árak 230 Ft-tal emelkedtek, és ezért az értékesített mennyiség 350 kg-ra csökkent. Számítsa ki, hogy hány százalékkal változott a forgalom értéke az árak és a mennyiségek változása miatt! Hogyan befolyásolta a forgalom értékbeni változását az árak változása?

2

480 × 1520 = 729 600 Ft 350 × (1520 + 230) = 612 500 Ft 612 500 : 729 600 = 84,0% 1750 : 1520 = 115,1% 350 : 480 = 72,9% 0,84 : 1,151 = 0,729 ≈ 73,0%

Bázisforgalom Tárgyidőszak forgalma Értékindex Árindex Volumenindex vagy

5. Egy műszaki áruház számítógépes analitikus nyilvántartásában a következő adatokat találtuk a hűtőgépekre vonatkozóan. Árváltozás július 1-jén volt. I. félév Árufajta

II. félév

Eladott menny. (db)

Fogy. ár (Ft/db)

Eladott menny. (db)

Fogy. ár (Ft/db)

185

50 000

200

55 000

B. típ. hűtőgép 260/75

72

49 000

90

57 000

E. típ. hűtőgép 300/115

95

61 500

120

69 000

Z. típ hűtőgép 28/60

Számítsa ki az átlagos forgalomváltozást folyó és változatlan áron, valamint az átlagos árindexet! Határozza meg a termékek esetében a lakosság többletkiadását! Értékindex = Árindex =

200×55 000 + 90×57 000 + 120× 69 000 = 131,1% 185×50 000 + 72× 49 000 + 95× 61 500

24 410 000 = 112, 0% 200×50 000 + 90× 49 000 + 120× 61 500

Volumenindex =

131,1 = 117,1% 112,0

Lakossági többletkiadás = 24 410 000 – 21 790 000 = 2620 ezer Ft

83


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

2

Ellenőrző kérdések, feladatok 1. Válassza ki az árindex helyes definícióját! a) Az árindex azonos cikkek árának együttes, átlagos változását mutatja. b) Az árindex a különböző cikkek árának együttes, átlagos változását mutatja. c) Az árindex a különböző cikkek átlagárváltozását mutatja. 2. Válassza ki a helyes állítást(okat)! a) Az árindex számlálója azt mutatja, hogy mennyibe kerül bizonyos árumennyiség a beszámolási időszak árain, a nevező pedig azt, hogy mibe kerül ugyanez a mennyiség a bázisidőszak árain. b) Az árindex számlálója azt mutatja, hogy mennyibe kerül bizonyos árumennyiség a bázisidőszak árain, a nevező pedig azt, hogy mibe kerül ugyanez a mennyiség a beszámolási időszak árain. c) Az árindex számlálója a beszámolási időszak forgalma, a nevező pedig a forgalmat változatlan áron mutatja. 3. Válassza ki a helyes állítást! A lakossági megtakarítás a) tárgyidőszak folyó áras forgalma + tárgyidőszak változatlan áras forgalma. b) tárgyidőszak változatlan áras forgalma – tárgyidőszak folyó áras forgalma. c) tárgyidőszak folyó áras forgalma – tárgyidőszak változatlan áras forgalma. 4. Válassza ki a helyes állítást! a) Ha az árindex számlálójának értéke magasabb, mint a nevezője, akkor ebben kifejezésre jut, hogy az árak nőttek: ugyanazért az árumennyiségért a lakosság többet kellett fizessen, mégpedig annyival többet, amennyivel nagyobb a számláló a nevezőnél. b) Ha az árindex számlálójának értéke magasabb, mint a nevezője, akkor ebben kifejezésre jut, hogy az árak csökkentek: ugyanazért az árumennyiségért a lakosság kevesebbet fizet, mégpedig annyival kevesebbet, amennyivel nagyobb a számláló a nevezőnél. c) Ha az árindex számlálójának értéke alacsonyabb, mint a nevezője, akkor ebben kifejezésre jut, hogy az árak nőttek: ugyanazért az árumennyiségért a lakosság többet kellett fizessen, mégpedig annyival többet, amennyivel alacsonyabb a számláló a nevezőnél.

84


2. A Z E L A D Á S I F O R G A L O M E L E M Z É S E É S T E R V E Z É S E

5. Válassza ki a helyes állítást! a) Az átlagárváltozásban nem játszik szerepet az eladott mennyiségek összetételének változása, ezért az árindex számításánál sem kell azt figyelembe venni. b) Az átlagárváltozásban szerepet játszik az eladott mennyiségek összetételének változása. Az árindex számításánál – mivel változatlan mennyiségi arányokkal számolunk – ezt kiküszöböljük. c) Az átlagárváltozásban szerepet játszik az eladott mennyiségek összetételének változása, ezért azt az árindex számításánál is figyelembe kell venni. 6. Válassza ki a helyes állítást! a) Ha az árak nem változnak, az átlagár semmilyen esetben nem változik. b) Változatlan árak mellett is jelentősen emelkedhet az átlagár. c) Változatlan árak mellett csökken az átlagár, ha növekszik a magasabb áron eladott cikkek forgalmi részaránya. 7. Válassza ki a helyes állítás(oka)t! a) A volumenindex a forgalmazott mennyiségnek, a forgalom fizikai terjedelmének változását mutatja. b) A volumenindex a forgalom változását mutatja folyó áron. c) A volumenindex a forgalomváltozást mutatja változatlan áron. 8. Nevezze meg a képlet alapján az egyes indexeket! Az index képlete

Az index megnevezése

∑ q1 × p1 ∑ q1 × p0 ∑ q1 × p0 ∑ q0 × p0 ∑ q1 × p1 ∑ q0 × p0

85

2


GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK A KERESKEDELEMEBEN

9. Értelmezze a következő mutatókat! Mutató tartalma

A mutató értelmezése

Az árindex egy vizsgált időszakban 103%.

2

Az értékindex 94%. Egy vállalkozás forgalmának volumenindexe 104%. 10. Jelölje a helyes megoldást(oka)t! Értékindex Árindex

105% 98%

Volumenindex:

a) 107,1% b) 102,8%

c) 93,3% d) 1,071

Árindex Volumenindex

101% 107%

Értékindex:

a) 94,4% b) 108,1%

c) 0,944 d) 105,9%

Értékindex Volumenindex

104% 97%

Árindex:

a) 93,3% b) 100,9%

c) 1,0 d) 107,2%

86

Gazdasági számítások a kereskedelemben - mintafejezet  

Mintafejezet a Műszaki Kiadó Gazdasági számítások a kereskedelemben című könyvéből

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you