Küzdôképes állapotba hozná
a szakmát a Reklámkonferencia „A mi munkahipotézisünk az, hogy a magyar média- és reklámpiacnak van jövôje” – mondja az idei rendezvény szakmai igazgatója, Szabó Ákos, aki szerint a szakma ki van éhezve a megoldásokra, azokra a gondolatokra, amik a kiutat jelenthetik az egyes ágazatok, területek és a konkrét cégek számára.
Nagyon érdekes, mindenképp elgondol kodtató a felütése az idei Reklámkonferenciának. A valóság szubjektivitása hogyan képezôdik le konkrét szekciókra, elôadásokra? A plenáris szakasz után hét szekcióban gondolkozunk, amik a szakmai valóságunk egyes szeleteit vizsgálják: a megszokott, kézenfekvô valóságértelmezésekhez képest alternatív megközelítéseket, a mûködési környezetet, a krea tivitást, a média és a tartalom valóságát, a fo gyasztók oldalának valóságát, illetve a valóság kiterjesztésének lehetôségeit, az utóbbit elsô sorban digitális szempontból. Mindegyik szekcióban igyekeztünk olyan egyedi értelmezéseket felvonultatni, amik újszerû megközelítést mutatnak, a legtöbb esetben realista helyzetfelismeréssel és hatékonyan reagálva arra a válságnak nevezett helyzetre, amivel a kommunikációs szakma immár harmadik éve küzd. Az egyes szekciók programjának összeállításában törekedtünk arra, hogy ne válasszuk szét a résztvevôket sematikus módon, hanem sokrétûen megközelítve az adott területet, az általános gondolati síktól a precíz megvalósítási példákig vezessük a té ma fonalát. Miért éppen ez a téma? A ’valóság’ mint hívószó az MRSZ kreatív, kommunikációs és szervezô partnereként közremûködô HD Group ötlete volt. Abból indultak ki, hogy a digitalizálódás, a technológia és a média fejlôdése nyomán a szubjektív és a kiterjesztett valóságok szinte kézzelfoghatóvá, minden korábbinál sokkal izgalmasabbá váltak. Nem feltétlenül csak a digitális lehetôségek kibôvülése kapcsán, hanem a gondolkodás egészének megváltozása, a szubjektív valóságok sokfélesége miatt, ami aztán visszahat a médiára és a kommunikációra is. Az én kiinduló koncepcióm abból táplálkozott, hogy közéle tileg, társadalmilag, gazdaságilag, morálisan és érzelmileg eljutottunk egy olyan pontra, ahol már mindenképpen szembe kell néznünk azokkal a hazugságokkal, rossz szerepekkel és víziókkal, amiket az elmúlt húsz évben gyártottunk a magunk és a szakma számára. De a szembenézés a valóságunkkal, a valóságképeinkkel nem öncél, hanem azt kell megalapozni
általa, hogy minél gyorsabban küzdôképes állapotba tudjunk kerülni, és túl tudjunk lendülni a jelenlegi depressziós helyzeten. Az objektív valóság szintje elméletileg nagyon nehezen határozható meg, lehet, hogy nincs is ilyen. Mi azt gondoljuk, hogy szükség van valamiféle közmegegyezésre ahhoz, hogy építkezni tudjunk a materiálisnak tûnô világban. Ezt hívjuk az egyszerûség kedvéért objektív valóságnak. Viszont nem az a jó felvetés, hogy hol kell az objektív valóság határát meghúzni, mert bárhol lehet, hanem hogy a mûködôképesség érdekében hol érdemes. A mi munkahipotézisünk az, hogy a magyar média- és reklámpiacnak van jövôje. Ahhoz, hogy gombot tudjunk varrni az objektív valóságunkra, érdemes megvizsgálni azokat a mûködôképes szubjektív értelmezéseket, amik itt vannak az orrunk elôtt. A konferencia bejelentése kapcsán nagy hangsúlyt kapott, hogy a program kialakításában szorosan együttmûködött az MRSZ más szakmai szervezetekkel, többek közt a DMSZ-szel és a MAKSZ-szal. Hogyan nyilvánul meg ez a konferencián? Elég gyorsan összeállt a fejünkben a konferencia gondolatisá ga, utána megfutottuk a kötelezô köröket az MRSZ-ben, illetve rapid módon elôálltak a HD-sek az arculati tervvel, amit „lábon” vettünk meg. A következô lépés egy villámturné volt, aminek keretében beavattuk a társszervezetek vezetôit a terveinkbe, és örömmel mondhatjuk, hogy kivétel nélkül minden egyeztetés építô módon járult hozzá a továbbgondoláshoz és a program kialakításához egyaránt. Volt, ahonnan a teljes egyetértés mellett hamar kaptunk releváns téma- és elôadójavaslatokat, volt, ahol jópár értelmezô kérdést követôen sikerült közösen megtalálni az illeszkedési pontokat, és volt persze pár ki fejezetten nehéz kérdés is, amiknek a megválaszolása helyére tett pár dolgot a fejünkben. Az egyik „kekec” kérdés azt firtatta, hogy ebben a válságos, ám konferenciákkal teletûzdelt évben, mi a biztosíték arra, hogy lesz kereslet a Reklámkonferenciára. Garanciát nehéz vállalni, de az eddigi rendezvényeket látva úgy vettem észre, hogy a szak ma ki van éhezve a megoldásokra, azokra a gondolatokra, amik a kiutat jelenthetik az egyes ágazatok, területek és a konkrét cégek számára. Egy érdekes program, ami nincs jelentôs átfedésben a többi konferenciával, biztosan sok embert képes