Page 1

Jean Widmer tervezőgrafikus 1929-ben, Svájcban született, s egy Bauhaus szellemiségű iparművészeti iskolában tanult ­Zürichben. Hogy fejlessze tudását, Párizsba ment litográfiát tanulni, ahol találkozott az ebben mester Mourlot-val. Franciaországban maradt dolgozni. Szakmai gyakorlatra az egyik legjobb könyvkötő- és csomagolóműhelybe került. Művészeti vezető volt a Société Nouvelle d’Information et de Publicité (kb. Új Tájékoztatási- és Reklámügyi Társaság) nevű szervezetnél, a Galerie Lafayette-nél és a Le jardin des modes nevű divatmagazinnál, ahol fotósként is működött. A Francia Iparművészeti Főiskolán (École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs) is tanított 1960-tól. Ebben az időszakban járt Japánban, ami később inspirációt jelentett munkáiban. Forradalmasította az alkalmazott grafikát. Megújította a publikus terek és az utak jelzéseit, mind praktikus, mind esztétikai szempontból. Munkáiban a tipográfiát kompozíciós elemmé emelte, s az elsők között ötvözte egymással a fotográfiát és a tervezőgrafikát. Új vizuális kódot alkotott kalligramokból, fotókból, kollázsokból. Projektjeit és vázlatait lépésről lépésre fejlesztette. Egyszerű formái a modernizmus jegyében a funkciót szolgálják. A kommunikációban több teret hagyott a képzelet számára.

Le Jardin des Modes A magazin lehetővé tette Widmer számára, hogy munkájában függetlenítse magát az üzleti szempontok kényszerétől. Munkája a logó megújításával kezdődött, ezután a címlapot tervezte át plakátjellegűre, majd a magazin tipográfiáját egyszerűsítette és egységesítette, hogy a kép és a szöveg jelentőségteljesebben hasson. Áthidalta a haute couture és a konfekciódivat közötti szakadékot. Elhatározta, hogy a fényképet munkái szerves részévé teszi, mert ahogy mondta: „sokkal közvetlenebben és valóságosabban hozza tudomásunkra a dolgokat”. Hogy a magazin egymás utáni számai ne váljanak monotonná, a meghökkentőre, az erotikusra és a költőire irányította az olvasók tekintetét. Pompidou Központ A Pompidou Központ arculattervét Jean Widmer 1977-ben készítette. Az alkalmazott jelekben a függőlegesség dominál, hogy azok ne zavarják össze a látogató szemében az építészeti teret. A színes kódot az identifikáció igénye hozta létre. A központ megnyitása után, külön kérésre rajzolta meg az azóta is használatban lévő logót, mely egyik ikonjává vált a grafikai tervezés közelmúltbeli történetének. A logó az épület sajátos, külső mozgólépcsős homlokzatának absztrahált, de azonnal fölismerhető képe.

Az Aéroports de Paris jelkészlete/jelzésrendszere Az új jelzések korrigálták a korábbiak nehézkes olvashatóságát és csökkentették a terek átláthatatlanságát. Widmer ügynöksége foglalkozott az információs kijelzőtáblákkal, az információknak a monitorokon való megjelenésmódjával, és a repterek stilizált térképeinek elkészíté­sével is. Az információözönt áttekinthetővé tevő többszínű jelrendszer az utas számára az általa keresett járatinformációkat könnyen megtalálhatóvá teszi. Életre kelnek az autóutak Kulturális jellegű jelrendszer kidolgozását rendelték meg Widmertől a dél-francia autóutakra. A grafikus feladata abban állt, hogy egységes, könnyen és gyorsan értelmezhető, a KRESZ jelzéseitől világosan elkülönülő s nem utolsósorban játékos jelkészletet teremtsen. Widmer az egyiptomi hieroglifákból merített ösztönzést, s olyan piktogramokat alkotott, melyek fölidézik és jelképezik a helyi látványosságokat, ugyanakkor formájuk és tartalmi utalásaik tekintetében es�szenciálisan tömörek. Ekképp az általuk közvetített üzenetek kitalálósdi játék módjára, de pillanatok alatt megérthetők.

alap6.indd 1

7/6/11 4:47 PM


A Bi-89 tipográfiája A Francia Forradalom kétszáz éves évfordulójára készült a Bi-89 betűkészlet, melynek nevét a bicentenárium szóból és az évszámból képezték. A Jean Widmer vezette tervezőcsapat két változatban készítette el a betűkészletet, az egyiket a köztéri ünnepségsorozat használatára (például a Tuileriák belső tereinek föliratozására), a másikat az alkalmi nyomdai kiadványok és a tömegkommunikációs eszközök számára. A tervezett betűtípus keskeny karakterű, alkalmas a sok jelből álló nevek feltüntetésére. A betűlábak minden betűnél egyformák. A betűknek 4°-os, alig észrevehető dőlése van, hogy ne legyenek túl statikusak. A verzálisok testének méretéből visszavettek, a könnyebb fölismerhetőség végett. A Bi-89-et továbbá úgy fejlesztették ki, hogy egy 1 cm magasságú betűje átlagos látásélességgel 3 méterről olvasható legyen. Két sorozat számkaraktert is létrehoztak a Bi-89-hez, az egyiket a történelmi illusztrációkként kifüggesztett szövegek számára, a másikat közönséges eligazító szövegekhez. A számjegyek a betűkével azonos lábvastagsággal és enyhe dőléssel rendelkeznek.

Widmer különféle projektjei és elkészült munkái:

1959–1961: 1961–1969: 1979: 1974–1977: 1972–1978: 1983–1987: 1985: 1985: 1989: 1989: 1990: 1994:

Galeries Lafayette, reklámtevékenység Le Jardin des Modes, a divatlap művészeti igazgatója Kiel, Németország, a tengerhajózási és kulturális ünnepség arculatterve Pompidou Központ, arculat- és jelkészlet-terv A francia autóutak turisztikai információinak tervezése Musée d’Orsay arculat- és jelkészlet-tervezés, bélyegterv Pompidou Központ, a Modern Művészet Nemzeti Múzeuma, arculatterv Tanulmány a szabványos francia közúti jelzésekről A Bi-89 betűkészlet tervezése a Francia Foradalom bicentenáriumára RATP, „Autrement Bus” jelkészlet, jelrendszer-tervezés Galerie nationale du Jeu de Paume, arculat és jelkészlet-tervezés A Chaumon-i Nemzetközi Grafikai Találkozó reklámanyaga

Készítette: Sidló Mariann, MOME, 2011

alap6.indd 2

7/6/11 4:47 PM

Sidlo_Mariann-Jean_Widmer-kepernyore  

1929-ben, Svájcban született, s egy Bauhaus szellemiségű iparművészeti iskolában tanult Zürichben. Hogy fejlessze tudását, Párizsba ment lit...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you