Page 1


Roman Cieslewicz a 20. század

hatásos vizuális promóció funkcionál-

egyik legjelentősebb plakátkészítő

tak, de súlyos közéleti-egzisztenciális

művésze. 1930. január 13-án szüle-

problémákra reektáltak. Ezáltal a

tett a lengyelországi Lvov-ban

mélyen

társadalmi-politikai

való-

és 1996. január 21-én

ságban gyökerező plakát túllépett a

halt meg Párizsban.

közönséges reklám keretein, egy sor

Cieslewicz igen szé-

képzettársítást hívva elő. Izgatni, pro-

les körű nemzetközi elismerést szer-

vokálni, nyugtalanná, kíváncsivá ten-

zett munkáinak és kiállításainak kö-

ni a nézőt, intellektuális erőfeszítésre

szönhetően. Ő volt az egyik alapítója

kényszeríteni, aktivizálni. Ezek voltak

a Lengyel plakátiskolának.

a lengyel plakátművészet azon meg-

A Lengyel plakátiskola híven támo-

különböztető jegyei, melyeknek kö-

gatta a művészi közlés egyszerűségét

szönhetően világszinten egyedülálló

és egyértelműségét, előtérbe helyez-

jelenséggé válhatott. 1989-után a len-

ve a költői metaforák és a kifejezés

gyel plakátművészet a gazdasági vál-

módjainak sokszínűségét. A „Lengyel

tozások eredményeképpen

Plakátiskola” fogalom, a

nemzetközi

melyet

Lengyelországba áramlá-

1956–1970

közötti

sának nehéz időszakát

idő-

élte, de az amerikai kul-

szakban olyan

túra zavartalan terje-

művészek

pla-

kátjainak

kiváló

dését is. Mindez az amerikai

minősége is fémjelzett

már, Lenica,

Mroszczak, Świerzy,

Józef Waldemar

valamint

Młodożeniec,

fototech-

nikákat használó,

mint

Henryk Tomaszewski, Jan

nemcsak a külföldi tőke

Jan

Wojciech

Zamecznik és Franciszek

olcsó,

közönsé-

ges

ügynöksé-

gi reklám- és filmplakátok áradatát hozta magával, amelyek végül kiszorították az utcáról a hazai művészek

Starowieyski és számtalan más kollé-

munkáit. Ráadásul a atal lengyel pla-

gájuk. Ebben az időszakban a lengyel

káttervezők változásokat indítottak el

plakátot, különösen a lmplakátot, a

a plakátművészet területén.

legelső helyen tartották számon vi-

Cieslewicz tevékenységének kö-

lágszerte. A művészeti produktumnak

zéppontjában a nyomdai munkák,

minősülő alkotások nem pusztán mint

printek, szitanyomatok, magazinok


arculata, fotómontázsok és kollá-

1946-ban letelepedett Opole-ban,

zsok, fotók, tipográai megoldások

ahol a helyi cementgyárban dol-

állnak. Fontos eleme volt életének,

gozott. 1947-től 1949-ig folytatta

hogy munkáit folyamatosan kiállítá-

tanulmányait a Krakkói Szépmű-

sokba rendezve osztotta meg a nagy-

vészeti Gimnáziumban, majd 1949-

közönséggel.

ben beiratkozott a Krakkói Szép-

Tagja volt a Lengyel Ipar- és Képző-

művészeti Akadémia plakáttervező

művészek Szövetségének (Association

szakára.

Itt Zbigniew Pronaszko,

of Polish Artists and Designers, ZPAP),

Czesław

Rzepiński,

a francia Nemzetközi Grakai Szövet-

Wejman tanítványa volt. Diploma-

ségnek (Alliance Graphique Internatio-

munkáját Makarewicz által veze-

Mieczysław

nal, AGI) és a Tipográai Művészetek

tett plakátműhelyben készítette

Nemzetközi Központjának (Interna-

1955-ben.

Diplomá-

já-

nak megszerzése után Varsóba költözött,

ahol

plakátokat készített a

Filmválla-

latnak

(Film

Distribution Office, CWF), a WAG Állami Grakai

Ügynökség-

nek és a Lengyel Külkerekedelmi

Ka-

marának. 1956-ban ő alapította meg a Projekt művészeti magazint (Wojciech Zamecznik-kel, Józef Mroszczakkal és Hubert Hilscher-rel). Ennek a magazinnak tional Center for the Typographic Arts,

később több for-

ICTA). Cieslewicz Lvov-ban végezte el

mabontó

az Iparművészeti Szakközépiskolát

tót is készített.

1943-46-ban.

Dolgozott a

borí-

havonta


megjelenő Ty i Ja magazinnak, mely-

adónál

dolgozzon.

nek művészeti igazgatója volt 1959 és

országba

költözött,

62 között, valamint a Polska folyóirat-

paneleket

készített

nak. A Varsói Wspolczesna Galériának

acélműnek

katalógusait tervezte. Ezen kívül ter-

Piombino-ban,

vezett a WAG-nak, a Ruch-nak, PIW-

ben,

nek, Czytelnik-nek, Iskry-nek (Workers’

és Toranto-ban.

Publishing Co-Operative), színházaknak és különböző művészeti szerve-

Ezután

Olasz-

ahol

díszítő

az

Italsider

Bagnoli-ban, Lovere-

Corniglianoban

1963

szeptemberé-

ben családjával Párizsba költözött,

zeteknek. Fesztiválokon is ő tervezte

ahol élete végéig élt és dolgozott.

meg a len-gyel pavi-lonokat Lipcsé-

1971-ben kapott francia állampol-

ben

vala-

gárságot. 1965 és 69 között az Elle

mint Moszkvában

magazin művészeti igazgatója volt,

1957-ben

és

ahol szabad teret kaphatott egyéni

Elektrim

látásmódja és művészeti elképzelése.

pavilont

Dolgozott a Vogue és az Opus Inter-

Pekingben

national művészeti folyóirat, a nép-

1959-ben

1961-ben,

szerű VST tudományos magazin, a

a

Musique en Jeu és a Kitsch magazin

Ce-Te-Be

pavilont

a

arculatán.

Poznani

Sok munkát készített a Hachette,

Nemzetközi

Ketschum és a Hazan kiadónak,

Fesztiválon

ahogy a La Fayette Galériának és a

Ez-

Picasso Múzeumnak is. Ő készítet-

után Essenbe

te a széles körben elismert Paris

1963-ban.

ment, hogy a

Centre Pompidou pazar katalógusa-

Krupp

it. Plakátokat tervezett a Montreuil

K i -

kerületnek. A M.A.F.I.A. reklámügynökség művészeti vezetője is volt, amely Jordan cipőreklámját, illetve a „France has talent” kampányt dolgozta ki. Műveit a Liberation napilapban és a Revolution, illetve a l’Autre Journal folyóiratban folyamatosan közölték. A Pánik csoport (amit Franciaország „utolsó” szürrealista csoportjaként tartanak számon) tag-


jaként elkészítette a Kamikaze I-et

Kulturális Minisztérium felkérésére

1976-ban és a Kamikaze II-t 1991-

a Nemzetgyűlés épületének dekorá-

ben. Ezek olyan újságok voltak,

cióját a francia forradalom kétszáz

amik az adott korra vonatko-

éves évfordulójára. A következő év-

zóan fogalmaztak meg

ben a Párizsi Városháza épületét de-

„pánik információkat”,

korálta Charles de Gaulle tábornok

baljós gondolatokat a

tiszteletére.

hidegháborúval kapcso-

Cieslewicz alkotásaihoz használt

latban. 1968-71-ben felkérték az Elle

eszköz nem a toll és az ecset volt, ha-

divatbemutató és a L’espace Urbain

nem a szike és az olló. A kollázs techni-

en Urss építészeti témájú kiállítás

kát használva lenyűgözően eredeti ké-

díszletének létrehozására a Cent-

peket készített, olyan ismert ikonokat

re Pompidou-ban, 1978-ban. 1979-

újragondolva, mint Che Guevara vagy

ben készült el lmje Klímaváltozás

Mona Lisa. Erőteljes víziói megterem-

címmel a párizsi Institut National

téséhez a szavak és a művészi kifeje-

Audiovisuel-nek. ben

készítette

el a Francia

1989-

zés szintézisét használta fel,

egyesítve a

konkré-


tat az elvonttal, érzelmivel. Ehhez

Művészi útja elején szürreális fantá-

a különbőző korokban alkotó művé-

ziát csempészett a kommunista Len-

szek munkáit egyaránt felhasznál-

gyelország merev vizuális kultúrájába.

ta, mint ahogy a jelenkori sajtófotót

Majd Párizsba költözésekor kritikus

is. Sokat merített a 20-as évek orosz

perspektívát adott a Nyugat által

avantgarde

használt látványvilágnak, amely a fo-

konstruktivizmusából,

illetve a lengyel Blok csoportból. Felnagyított

raszterképeket

használt,

valamint tükrözött képek részleteivel dolgozott, mellyel egy op-art-os hatást is elért, így a plakátok térbelivé, vibrálóvá és pulzálóvá váltak. A romantikus ideákat vegyítette a hideg racionalizmussal, a zárt logikát az érzelmekkel. Karrierje hidat képezett Európa megosztottságában.

gyasztói kultúrára épült.


Jager_Attila-Roman_Cieslewicz-kepernyore  

tional Center for the Typographic Arts, ICTA). Cieslewicz Lvov-ban végezte el az Iparművészeti Szakközépiskolát 1943-46-ban. Művészi útja el...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you