Page 1

Herb Lubalin munk谩ir贸l lubalintok.indd 1

7/8/11 6:22 AM


HERB LUBALIN

DIPLOMÁJÁT A NEW YORK-I THE COOPER UNION AKADÉMIÁN SZEREZTE, AHOL KÉSÔBB VENDÉGELÔADÓKÉNT DOLGOZOTT, ILLETVE LOGÓT TERVEZETT AZ INTÉZMÉNY SZÁMÁRA. OLYAN MUNKÁKKAL A HÁTA MÖGÖTT, MINT AZ EROS, A FACT, AZ AVANT GARDE VAGY A MOTHER AND CHILD LOGÓ 59 ÉVESEN KIJELENTETTE:

„MÉG CSAK MOST FEJEZTEM BE A GYAKORNOKI IDÔMET!”

bele3.indd 2

Herbert Frederick Lubalin amerikai grafikus, mûvészeti vezetô, jelentôs magazinok, plakátok, csomagolások, logók és betûtípusok tervezôje. A 20. század második felének tipográfiai világát, vizuális kommunikációját meghatározó személyiség. Csendes visszahúzódó ember, de munkáin keresztül gyakran hallatja hangját. Kísérletei, újításai nemcsak felpezsdítik, hanem meg is határozták a 60-as, 70-es sôt még a 80-as évek vizuális kultúráját. Azáltal, hogy mindig valami újat keres és talál, a 20. század egyik leghíresebb mûvészeti vezetôjévé válik. Párizsban és Londonban is irodákat nyit. Az évek folyamán olyan tehetséges emberekkel dolgozik együtt, mint Aaron Burns, Tom Carnase, Ernie Smith és talán a legjelentôsebb társa Ralph Ginzburg. Herb Lubalin 1918-ban született New York-ban, majd 17 évesen a Cooper Union diákja lesz. Habár tanulmányai alatt második helyezést ér el egy plakátversenyen, mégis nehezen indul a karrierje, nem talál jó munkát, illetve elbocsájtják, amikor fizetésemelést kér. Végül a Reiss Advertising, majd a Soudler & Henessy munkatársaként, mûvészeti vetezôjeként kezd dolgozni. Ez utóbbi cégnél eltöltött húsz év alatt számos tehetséggel dolgozik együtt, mint például George Lois, Art Kane és John Pistilli itt válik kiforrott alkotóvá. 1964-ben megalapítja saját vállalkozását a Herb Lubalin Inc.-t. Késôbb több leányvállalatot is alapít, úgymint a Lubalin, Delpire & Cie, Paris-t, és a Lubalin, Mexwell Ltd. London-t. Könyvkiadót, betûtársaságot és hawaii-i céget is alapít. 1975-ben társaival létrehozza a LSC&P Design Group-ot. Az Avant Garde, Eros és Fact kulturális magazinok ötletgazdájaként mind vizuális, mind társadalmi értelemben határátlépônek és radikális újítónak számít. Az International Typeface Corporation (Nemzetközi Betûtípus Vállalat, ITC) egyik alapítójaként és a Herb Lubalin Intézet igazgatójaként akkora befolyásra tesz szert a hatvanas, hetvenes években, hogy azt nem lehet figyelmen kívül hagyni a design-világban.

7/8/11 6:35 AM


EROS friss tipográfia, megdöbbentő fotósorozatok és a testi szerelem őszinte bemutatása jellemezte az eros lapjait. ez az újszerű gondolkodásmód nemcsak a sikert, hanem a bukást is eredményezte a hatvanas évek Amerikájában.

bele3.indd 3

A ’64-ben alapított saját stúdió lehetôséget adott Lubalin számára hogy nagyszabású projektekbe kezdjen és munkáival nemzetközi elismerést szerezzen. Ezek közül feltétlenül meg kell említeni azt a három magazint, amit Ralph Ginzburggal közösen alapítottak és szerkesztettek. Ezek – az Eros, a Fact és az Avante Garde – olyan kulturálisan jelentôs publikációk voltak, melyekben a ’60-as évek társadalma jelent meg új goldolatokat inspiráló módon. A Fact és az Eros csak rövid ideig létezett, de még a nagyon sikeres Avant Garde is csak 14 számot élt meg, mégis olyan jelentôs kulturális hatást gyakoroltak, ami nélkül a 60-as 70-es évek design-ipara, mûvészete, sôt még a mai vizualitás sem képzelhetô el. Az Eros negyedévenként megjelenô, keménykötésû, különbözô papírokra nyomtatott, hirdetésmentes kiadvány volt, tele megdöbbentô cikkekkel és fotótanulmányokkal a szerelem és az igényes szex témakörében. Megjelenésében jobban emléketzetett egy könyvre, mint egy periodikus kiadványra. A 1960-as évek radikális világában egyaránt kapott dícsérô és elítélô kritikákat: egyesek szerint a jó ízlés határait is át-át lépte, de hatása mégsem a buja vágy kifejezésében, hanem a Lubalin által tervezett tipográfiában rejlik. A lap megszûnéséhez az vezetett, hogy Ginzburg-öt a negyedik szám megjelenése után közszeméremsértéssel vádolták a szövetségi bíróság elôtt, az így fellépô perköltségek és a drágán elôállított kiadvány adósságokat szültek.

7/8/11 6:35 AM


Az Eros megszûnése után Lubalin és Ginzburg egy új, igényes kinézetû magazint alapítottak Fact címmel. Ebben a szexualitásról a politikára, a társadalmi problémákra került át a hangsúly. Azok az írók közöltek cikkeket a Fact lapjain, akik nem vettek részt a mainstream média cukormázas világában. A grafikai, tipográfiai megjelenéshez a sokkoló, hatásvadász megoldások helyett egy minimalista stílust választott, melyben a talpas betûk dinamikus tipográfiája egy ensúlyban van a magas színvonalú tipográfiával. Mivel a magazin költségvetése véges volt, az ofszet papírra nyomtatott, fekete-fehér kiadványban egy vagy két betûtípus és egy illusztrátor munkái szerepeltek csak. Ezáltal a végeredmény egy dinamikus, de minimalista lap lett, mely ki-

Lubalin tipográfiai kísérletei utat nyitottak a grafikai tervezés új útjai elôtt! bele3.indd 4

emelkedett az underground kiadványok szenzációhajhász vagy bulvár világából. A Fact megszûnését, csakúgy, mint az Eros-ét a benne megjelent tartalmak okozták. Nevezetesen az egyik számban Berry Goldwater republikánus elnökjelöltrôl azt állítota egy cikk, hogy pszichésen alkalmatlan az Amerikai Egyesült Államok elnökének posztjára. Ráadásul, ez nem egy egyszerû mondatként szerepelt, hanem Lubalin tipográfiájával egy egész oldalas tényként! Azaz egy teljes oldalon csak a fact felirat és az elnökjelöltet minôsítû mondat szerepelt. A Goldwaternek fizetett kilencvenezer dolláros kártérítés a szókimondó magazin végét jelentette.

7/8/11 6:35 AM


Herb Lubalin az „art director” Az Avant Garde, de tulajdonképpen az Eros, a Fact és az U&lc is a maga idejében újdonságokkal teli, korábban nem megszokott képi világgal jelentkezett. Egy ilyen friss vizuális kommunikáció sosem lehetett egyetlen ember munkájának gyümölcse, hiszen egy magazin létrejötte összetett feladat. De mégha tudjuk, hogy fotósok, illusztrátorok, írók és szerkesztôk közös erôfeszítése és tehetsége szükséges a maradandó, vagy éppen haladó tartalmak létrehozásához, nem lehet eléggé hangsúlyozni a mûvészeti vezetô szerepét. Hiszen ô határozza meg milyen lesz a lap megjelenése, kik adhatják hozzá tehetségüket, vagy úgy is mondhatjuk, kik lehetnek azok az alkotó emberek akik megmutathatják magukat. Lubalin ebben a tekintetben is nagyszerût alkotott. Számos tehetséggel dolgozott együtt már reklámügynökségi vezetôként, illetve lapszerkesztôként is. Az Avant Garde volt talán az a lap, ahol az erotika, a politika vagy a humor mellett az új vizualitás a legnagyobb hangsúlyt kapta. A színekkel való játék már az Eros lapjain is megjelent de az Avant Gardban egyes cikkeiben olyan sosoem látott valóság jelent meg, ami felborította a konvenciókat és utat nyitott a tipográfia és a grafikai tervezés mai eszköztára felé.

bele3.indd 5

7/8/11 6:35 AM


A Fact megszûnése után Lubalin és Ginzburg nem keseredett el, hamarosan megalapították új lapjukat, az Avant Garde-ot. Az új logó megtervezése nem volt egyszerû feladat, de végül sikerült olyan formát találni, ami Ginzburg elképzeléseinek is megfelelt. A logó újszerû betûkapcsolatokat tartalmaz (vagy legalábbis a kor tipográfiához hasonlítva újszerût, mivel a betûkapcsolatoknak Gutenberg is mestere volt), a formát megfigyelve azt mondhatjuk, hogy az art deco alkotásmódját emelte át egy posztmodern formavilágba. A logó megismerése után a grafikusok és dizájnerek körében megjelent az igény a teljes betûkészletre is, így Lubalin kidolgozta az Avant Garde Gothic betûtípust, amit 1970-ben az Internacional Typeface Corporation adott ki. Lubalin sajnálattal vette észre, hogy a tervezôk többsége nem értette meg a típus lényegét: mert csak futura-szerû megjelenésével éltek, és nem használták ki a nagyszámú ligatúrákban rejlô grafikai lehetôséget. A típust a 70-es években olyan sokat használták, hogy sztereotípiává vált, illetve jellegzetes 70-es évekbeli hangulatot sugároz. Visszatérve a magazinra az Avant Garde

volt a leghosszabb életû Lubalin és Ginzburg közös lapjaiból. 1968 és 1971 között 16 szám jelent meg. Lubalin számára ez is egy újabb alkalom volt a kísérletezésre, az új megoldások alkalmazására. A közel négyzet alakú (11,25 × 10,75 inch) kartonált kötésben megjelenô magazin külalakjával és tipográfiájával is feltûnést keltett a new york-i dizájn életben. Gyakran tartalmazott egész oldalas címeket, amihez hasonlót csak Fred Woodward, a Rolling Stone Magazin mûvészeti vezetôje alkalmazott. Ginzburg, aki fotósként is részt vett az újság létrehozásában, teljes szabadságot adott Lubalinnak a grafikai megjelenés tekintetében. Az Avant Garde az Erosra hasonlított a elegáns megjelenésével és ellentmondásos tartalmával. A magazin egyesítette a Fact és az Eros jellemzôit, és gyakorta szexuális tartalmú, valamint az amerikai kormányt erôsen kritizáló cikkeket és képeket közölt, melyek radikálisan eltértek a hivatalos újságírástól. Az erotika nemcsak a fotókon, hanem a rajzokban is megjelent. Az Avant Garde egy számában színes hátterek elôtt Picasso kevésbé ismert erotikus grafikái, egy másik számban pedig John Lenon hasonló témájú litográfiái jelentek meg. Elôdeihez hasonlóan az Avant Garde is a konzervatív kultúra áldozata lett miután az egyik számban meztelen nôkbôl kirakott abc jelent meg. Ezek a képek nemcsak a lap végét, hanem Ginzburg számára a börtönbûntetést is meghozták.

EROTIKA POLITIKA TIPOGRAFIKA

bele3.indd 6

7/8/11 6:35 AM


“Right now, I have what every designer wants and few have the good fortune to achieve. I’m my own client. Nobody tells me what to do.”

bele3.indd 7

Lubalin élete utolsó éveiben is aktív, az 1970-es években tanít a Cornell University és a Cooper Union kurzusain. (Ez utóbbi intézményben tanult ô maga is, illetve itt ma egy grafikai archívum és könyvtár viseli az ô nevét: Herb Lubalin Study Center of Design and Typography.) 1971-ben Aaron Burns-szel közösen megalapítják az International Typeface Corporation-t, ami az egyik ma is létezô, jelentôs betûkereskedelmi vállalkozás. Az 1973-ban alapított Upper and Lower Case Magazin nemcsak az ITC bevételeit duplázza meg, hanem Lubalin számára újabb lehetôséget biztosít a kísérletezésre és a megmutatkozásra. Burns és Lubalin az U&lc lapjain újabb és újabb típusokat mutatnak be, illetve megjelenik benne a szavak, a betûk, az írás és a jelentés vagy a tartalom összetett kapcsolata. Lubalin azt keresi, mi az amit még a betûkkel ki lehet fejezni, álvezettel szerkeszti ezt a szakmai lapot, és azt nyilatkozza, hogy elérte, amire minden tervezô vágyakozik: ô a saját megrendelôje. A magazin gyakran kísérleti jellegû tipográfiai megoldásokat vegyít illusztrációkkal, képi elemekkel és egyéni retorikával, hogy az új típusok elônyeit hangsúlyozza. Az U&lc nagy sikert arat a dizájn- és a tipográfia világában, azonnal a gyûjtôk kedvence lesz, és az expresszív tipográfia nyitányát is jelenti. Steven Heller szerint az U&lc volt az elsô „Emigre”, vagy legalábbis megalapozta annak lértejöttét, késôbbi sikereit. A magazin 70 és 99 között létezet és ez alatt 120 lapszám született, a mûvészeti vezetôi posztot haláláig, 1981-ig Lubalin töltötte be.

7/8/11 6:35 AM


“What I do is not really typography, which I think of as an essentially mechanical means of putting characters down on a page. It’s designing with letters… ‘typographics’ is as good a name for what I do as any.”

bele3.indd 8

Lubalin hírnevét nemcsak ennek a négy magazinnak köszönheti, hiszen logói is új szemlélettel jelentkeztek. Az Anant Garde feliratnál megfigyelt betûkapcsolatok, és a betûk alakjának a jelentés szolgálatába állítása számos tervénél megfigyelhetô. Lubalin munkáit figyelve észrevehetjük, hogy munkáinak induló-, és végpontja a tipográfiai játék és tervezés. Bár ô úgy nyilatkozott, hogy munkáira nem a tipográfia a megfelelô kifejezés, hiszen nem a mechanikusan egymás mellé helyezett betûkkel létrehozott szövegek hozzák létre a lényeget. Lubalin munkáit inkább nevezhetjük a betûkkel való tervezésnek. Társa, Aaron Burns ezt tipografikának (typographics) nevezte, s Lubalin szerint is ez a legtalálóbb kifejezés. Lubalin átformálta a betûk és a szavak észlelésének módját, a jelentést a tipo-alapú tervezéssel adja át. Megmutatta, hogy a tipográfiában több rejlik, mint a 26 betû, tíz számjegy és maroknyi egyéb jel egymásutánjának variációi. Tehetsége révén a szavakat úgy tudta alakítani, hogy azok alakja szerves része lett az üzenetnek. Ezáltal a tipográfiát a szakmából a mûvészetbe emelte, megteremtve a lehetôséget, hogy a reklámgrafikusból tervezô mûvész váljon. Szemléletmódja nemcsak a 60-as, 70-es évek vizualitására, hanem még a 2000-es évek logotípiáira is. Ezek közül a munkák közül szerintem a legszebbek a Mother & Child, a Families, és a Carol Anthony & Friends logotípiák. A Mother & Child logó egyszerû, világos formája mellett tisztán és egyértelmûen közvetíti az üzenetet. Ezt a logotípiát Lubalin 1965-ben tervezte Tom Carnase-vel közösen a Goudy Old Style típust alapul véve, egy olyan magazin számára, ami sosem jelent meg. Ennek ellenére a legmeghatározóbb logók közé tartozik. A Families logotípiája 1980-ban született a Reader’s Digerst Families Magazin részére. A vastag groteszk betûbôl kialakított logóban egyszerûen, világosan és játékos módon van jelen a család képe.

7/8/11 6:35 AM


A SOKFÉLE BETÛVÁLTOZAT, LIGATÚRA ÉS ALTERNATÍVA TIPOGRÁFIAILAG IGÉNYES TERVEZÉST TESZ LEHETÔVÉ! Avant Garde Gothic: A Herb Lubalin és Tom Carnase által 1970-ben tervezett betû az Avant Garde Magazin izgalmas átfedésekre és szoros geometriai szabályokra épülô logóján alapszik. ITC Avant Garde egy talpnélküli lineális, azaz groteszk betû, ami a Bauhaushoz hasonlóan körök és egyenesek kombinációjából építkezik. Az elsô Avant Garde készletek hamar ismerté váltak az egyedi alternatívák, a különleges ligatúrák révén, és megteremtve a 70-es évek tipográfiai világát. Ezt a határozott és modern kinézetû betût a mai grafikusok is gyakran használják. A nagy és nyitott ûrök, a nagy középmagasság nyílt és barátságos megjelenést kölcsönöz a típusnak, illetve alkalmassá teszi rövid szövegek és címsorok kiírására. A keskeny változatot Ed Benguiat tervezte 1974-ben, míg a dôlt változatot André Gürtler, Erich Gschwind és Christian Mengelt 1977-ben. A típusból írógép változatot is tervezett Ned Bunnel 1983-ban. ITC Sherif Gothic: A betûkészlet Herb Lubalin és Antonio DiSpigna közös munkájának eredménye. Különlegessége az egyedi tervezésû talpakban rejlik, melyek szinte észrevétlenek, de mégis jelen vannak. Ez a betû ötvözvi a groteszk betû egyszerûséget a hagyományos római eleganciával, de összhatásában mégis talán kereksége a legmeghatározóbb tulajdonsága. ITC Lubalin Graph: Ezt a betût Lubalin, Tony DiSpigna és Joe Sundwall tervezték 1974-ben. A típus alapját az Avant Garde formái alkotják, és a nagy téglalp alakú talpak módosítják. Az egyiptien, azaz a talpas lineáris betûk osztályába sorolható. A kondenz változatot, ami kiskapitális karaktereket és ugráló számokat is tartalmaz Helga Jorgenson és Sigrid Engelmann tervezte 1992-ben. ITC Lubalin Graph határozott de mégis könnyed hatású, amit a karakteres talpak, a nagy középmagasság és a szintén nagyméretû ûrök együttese eredményez. Egyik legszebb példája a nehézkesen, aránytalan formákkal induló talpas lineális betûosztálynak. ITC Ronda: Sajátosan fölépített, játékos formáját Herb Lubalin tervezte 1970-ben. Az alakját megfigyelve felfedezhetjük az egyszerû geometrikus formákat, a kôrt, a négyszöget és a háromszöget. Tiszta és modern hatást eredményez, bárhol is használjuk. Igen jellegzetesek a B, P, és R nagybetûs formájának felsô egyharmadában található szabályos kör alakú formák, valamint a nagy Q félkör alakú farka. Szerkesztés módjában itt is megtalálhatjuk a Bauhaus elveit, ami itt vidám játákos formákat eredményezve egy különleges hangulatú betût ad.

bele3.indd 9

7/8/11 6:35 AM


Szerkesztette: Fleckenstein Anna

lubalintok.indd 2

7/8/11 6:22 AM

Halász Péter – Kálmán Tibor  

Halász Péter – Kálmán Tibor

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you