Issuu on Google+

NEMZETKÖZI VÁSÁROK, MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZET ARCO MADRID ARMORY SHOW ART BASEL ART COLOGNE ART DUBAI ART MARKET BUDAPEST ART PARIS ARTISSIMA FIAC FRIEZE LISTE PARIS PHOTO SCOPE VIENNAFAIR VOLTA

VÁLOGATÁS JELENTÔS NEMZETKÖZI KÉPZÔMÛVÉSZETI VÁSÁROKBÓL


Aluminium Chair | Dark Chrome Version Design: Charles & Ray Eames, 1958

www.vitra.com

Available only through selected Vitra dealers: Aron Design Store Mammut 1. H-1026 Budapest · Lövőház utca 2-4 T. +36 20 444 0445 · www.aron-store.com Do work Kft. H-1025 Budapest · Szépvölgyi út 146 · T. +36 1 489 3860 F. +36 1 212 8339 www.dowork.hu IBC Orbán Kft. H-1053 Budapest · Veres Pálné út 14 · T. +36 1 266 7470 · F.+36 1 337 0830 www.ibcorban.hu Pointzero H-1025 Budapest · Szépvölgyi út 92/G · T. +36 1 202 4248 · F. +36 1 202 42 51 · www.pointzero.hu


Család? Üzleti Célok? Pihenés? Bármit is tervez a jövőben, az egészségére szüksége lesz.

Prémium környezetben kiváló szakembergárdával várjuk Önt, a belváros szívében! Járó- és fekvőbeteg ellátással 28 szakterületen állunk rendelkezésére. Több kategóriás szűrővizsgálati és kártyás csomag konstrukciókkal igyekszünk ügyfeleink igényeit kielégíteni. Exkluzív szülészeti részleggel és teljes körű terhesgondozással várjuk a családot tervezőket és a kismamákat. Az ortopédiai, sebészeti, belgyógyászati műtéteket várólista nélkül végezzük. További információ és időpont egyeztetés: Budapest, V. ker. Széchenyi tér 7/8. (Roosevelt tér 7/8.)

Tel.: +36 (1) 377 67 37 Web: www.drrose.hu


NEMZETKÖZI VÁSÁROK, MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZET VÁLOGATÁS JELENTÔS NEMZETKÖZI KÉPZÔMÛVÉSZETI VÁSÁROKBÓL

FÔSZERKESZTÔ: LEDÉNYI ATTILA LAPIGAZGATÓ: OLÁH ZSUZSA SZERKESZTÔ: OLAJOS ANNA SZERZÔK: OLAJOS ANNA, SZABÓ TAMÁS, TÓTH PÁL SÁNDOR LAYOUT: ZIMMERMANN ZSOLT TERVEZÉS, TÖRDELÉS: KEREKES ORSOLYA KÉPFELDOLGOZÁS: FEKETE JÁNOS

EDGE COMMUNICATIONS 1061 BUDAPEST, HEGEDÛ U. 9. (1) 239 0007 INFO@EDGE.HU AZ ART TODAY SZAKMAI KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL KIADTA AZ EDGE COMMUNICATIONS KFT. FELELÔS KIADÓ: LEDÉNYI ATTILA NYOMDA: PÁTRIA NYOMDA ZRT.

ISSN 2061-1293

A CÍMLAPON: RÉSZLET BERNÁT ANDRÁS TÉR TANULMÁNY No. 178 CÍMÛ FESTMÉNYÉBÔL.


L

együnk bár a mûgyûjtésben közvetlenül érdekeltek, de ha épp csak mûvészeti felkészültségünket fejlesztenénk, vagy egyszerûen valamilyen mûvészeti vonatkozású kulturális élményre vágyunk, a világszerte megrendezett mûvészeti vásárok tökéletes kiindulópontot nyújthatnak. Az év bármely hónapjában, a világ valamely szegletében a képzômûvészet lenyûgözô keresztmetszetét mutatják be közönségüknek. Bármi legyen is a cél, ha a feltörekvô mûvészeti szcénák és mûvészeti piacaik helyzetét kívánjuk jobban megérteni, vagy inkább befutott mûvészekkel találkoznánk, esetleg galériásokkal, gyûjtôkkel, kurátorokkal és kritikusokkal szeretnénk megismerkedni, a vásárokon minden mûvészetrajongó talál valami kedvére valót. Bázeltôl Brüsszelig, New Yorktól Párizsig, Oszakától Taipei-ig a világjáró mûgyûjtôk szabadon vegyülnek el az érdeklôdô közönségben, miközben a mûvészeti világ szakértôi által nagy gonddal válogatott mûtárgyak izgalmas egyvelegét csodálják. A mûvészeti vásárok világszerte legalább olyan sokszínûek, mint az országok, ahol megrendezik ôket. Installációktól mûvészeti nyomatokig, fotográfiáktól videókig, szobrokon, festményeken át a mûtárgyakat a lehetô legötletesebb és leginspiratívabb elrendezésben prezentálják. Az évente három különbözô helyszínen, Bázelben, Miami Beachen és Hongkongban

JANE & LANCE HATTATT: VILÁG MÛÉLVEZÔI, EGYESÜLJETEK!

megrendezésre kerülô Art Basel például kifejezetten arra törekszik, hogy Európa szívében, vagy Észak- és Dél-Amerika találkozásánál éppúgy, mint Ázsia kapujában élen járjon a mûvészet bemutatásában. Számunkra minden évszaknak megvan a maga mûvészeti vására: tavasszal Párizs, nyáron a legvarázslatosabb város, Velence, ôsszel Toronto és most télen pedig Budapest a cél. Így egész évben nyomon követhetôek a mûvészeti mezôny legújabb fejleményei, ami felettébb inspiráló, így közben saját személyes, egyedi gyûjteményét is építheti az érdeklôdô. Az Art Market Budapest viszonylag új szereplôje a nemzetközi mûvészeti vásárnaptárnak, ám 2011-es fogantatása óta nem egyszerûen csak nyomot hagyott, hanem kulcsfontosságú szereplôként szerzett magának hírnevet. Ez a gyorsan fejlôdô, fôként Közép- és KeletEurópa kortárs mûvészetére fókuszálva létrejött vásár szempillantás alatt magára vonta az érdeklôdést, a mûvészeti világ figyelmét. A régió rendkívül szofisztikált, bár nagyrészt még felfedezésre váró mûvészete erôs magja a vásár programjának, amely a galériák kiállításai mellett szakmai beszélgetéseket és vitákat fog össze, elfoglaltságot kínál gyermekeknek és családosoknak, kiváló találkozási pont a hasonló gondolkodású látogatók számára, akik itt megoszthatják egymással mûvészeti ismereteiket és tapasztalataikat. Budapesten élve rengeteget nyertünk az Art Market Budapesttel kialakított kapcsolatunkból: megnyílt és kézzelfoghatóvá vált számunkra Magyarország kortárs képzômûvészete is, feltárult egy olyan világ, ahol kiváltságos helyzetünkbôl fakadóan számos mûvésszel, galériatulajdonossal, kurátorral kerültünk kontaktusba, mûtermeket látogathatunk, megnyitókon vehetünk részt, a Ludwig Múzeum számára tárlatvezetéseket szervezhetünk. Mindez szinte végtelen gazdagságot hozott kulturális életünkbe. Szívbôl kívánjuk, hogy a nemzetközi mûvészeti vásárok világszerte az önök számára is hasonló élményeket nyújtsanak. (A szerzôk Magyarországon élô brit mûgyûjtôk.)

6


N

emrégiben egy a gazdaság és kereskedelem fejlesztéséért, magyar termékek nemzetközi piacra juttatásáért és hazai vállalkozások külföldi sikereiért tevékenykedô, jószándékú fiatal szakemberrel beszélgettem. Meglepetésemre tôlem hallotta elôször, hogy a mûvészeti piac szinte tökéletesen megfelel bármilyen más, általa is ismert piaci közegnek: vannak vevôk és eladók, van eladásra és megvételre kerülô termék, és itt is vannak az eladó és vevô közötti kapcsolatteremtésnek bevált kereskedelmi eszközei. Igen, hasonlóan például a hajóépítéshez, az autógyártáshoz vagy az élelmiszeriparhoz, a mûvészeti gazdaságnak is vannak vásárai, ahova emberek azzal a cseppet sem titkolt szándékkal sereglenek, hogy ott mûvészeti alkotásokat adjanak, vegyenek. Nem most szembesültem elôször azzal, hogy a mûvészeti vásárok léte messze nem annyira magától értetôdô mindenki számára, mint amennyire nyilvánvaló - és ünnepszerûsége ellenére is - hétköznapi élmény annak a sokmillió embernek, akik manapság hétrôl-hétre a föld kerekén mindenfelé mûvészeti vásárokat járva kereskednek, vagy legalább ismerkednek, barátkoznak a mûvészettel. Ideje tehát közhírré tenni a tényt, a galériák és aukciók falain kívül is zajlik mûkereskedelem. Ráadásul elképesztô intenzitással és hatékonysággal. A következô oldalakra témát válogatva például komoly fejtörést okozott annak eldöntése, mely vásárokból adjunk ízelítôt a mûvészet és mûkereskedelem világa iránt érdeklôdô olvasónak. Végül úgy határoztunk, hogy a jelentôségüknél fogva kihagyhatatlan események mellett azokra koncentrálunk, amelyek kapcsán bemutatható, miként állnak helyt a magyar kortárs képzômûvészetet reprezentáló galériák ebben az igen kompetitív nemzetközi közegben. A vásárok sajátos világa ugyanis a leginkább alkalmas terep arra, hogy egy helyre és idôpontra összpontosítva teremtsen lehetôséget a legkülönfélébb technikákkal készült, a világ legkülönbözôbb tájairól érkezett mûtárgyak minô-

LEDÉNYI ATTILA: MÛVÉSZET. PIAC. BUDAPEST. ségének, árának összehasonlítására, az alkotók és kereskedôk személyes megismerésére, gyakran az alkura és végsô soron az üzletkötésre. A mûvészeti vásárok népszerûsége azonban természetesen nem kizárólag az adás-vétel remélt sikeressége, az eladás és vásárlás iránti olthatatlan vágy okán annyira magas. Egy-egy ilyen esemény hatalmas alapterületû, a kiállítók által létrehozott mini tárlatokból felépített, rendkívül gazdag kiállítás is egyben, amely talán a leghatékonyabb eszköze annak, hogy tágabb közönség, az érdeklôdôk szélesebb köre figyelmét is felkeltse a magas kultúra, adott esetben a képzômûvészet iránt. Részben ezért is vált mára nemcsak a mûvészeti piacnak, hanem a mûvészeti világ egészének egyik leginkább meghatározó tényezôjévé a nemzetközi kortárs képzômûvészeti vásárok világraszóló hálózata. Külön öröm, hogy az Art Market Budapest létrejöttével ma már Budapest is bizonyíthatja alkalmasságát arra, hogy sikerrel kapcsolódjon be ebbe a körforgásba, és évrôl évre Európa egyik mûvészeti központjává válva fogadja vendégeit, mûvészeket és mûgyûjtôket, szakembereket és mûkedvelôket Keletrôl és Nyugatról egyaránt. Vagyis ma már a hazai közönségnek is házhoz jön az, ami eddig csak távoli helyeken volt hozzáférhetô. Tehát ha még nem volt része a mûvészeti vásárok nyújtotta élményben, kezdje Budapesten! De vigyázzon, könnyû rászokni! (A szerzô kommunikációs és mûvészeti tanácsadó, az EDGE Communications és az Art Market Budapest igazgatója.)

7


Caravaggio: Gyümölcskosaras fi ú, 1593 k. © Roma, Galleria Borghese

Caravaggiótól Canalettóig Az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei

Főtámogatók:

Kiemelt támogató: Együttműködő partner:


3ZbL]O 2=009-0=2

BLWVP]E V A N S

APONIGRO =`_SO R K I N

HLKE

1]LYVG O

FUNKE

IETH

ADELMAN

-ZM

5L]ZX½]

VITT

3PWPY L E

=TNSL]O

AV ED O N

7PP F R

3LY^PW M

ALDEJ

IBOUD

5PaRPYdTUH

OORE

8L]NR

HAHN

;L`W C

/PYYT^S T O C K

EALS

5P^^TP?L]MZc B

ILI

2UZYM

B R A N DT

-TWW

-PYS

ŠTYRSKÝ ,`R`^_S A N D E R

RKS

5TYO]TNS

2Z]OZYP A

=Zd

E AT YA R D

EINER 5Z^PQS U D E K 5Z^PQK O U D E L K A

8LY`PW •WaL]Pe

D EC A R AVA /TLYP A R B U S >LWWdMAN N 3LXTW_ZYW R I G H T BP]YP] B I S C H O F .SL]WP^ M

3PY]T.L]_TP]-]P^^ZY8LO]TO$ …3PY]T.L]_TP]-]P^^ZY8LRY`X;SZ_Z^.Z`]_P^dZQ1ZYOL_TZY3.-LYO3ZbL]O2]PPYMP]R.ZWWPN_TZY

/LYW

SISKIND

ODEL

,L]ZY

RÖSSLER

INE

5L]Z^WLa

DSON

7T^P__PM

-]`NPD A V I

7PbT^ H

LIBSOHN ;P_P]S E K A E R

>ZW

SMAN

-P]PYTNPA B B OT T

=LW[S 0`RPYP M

2Z]OZYC O S T E R

FRANK

DAMS

7TWWTLY B A S

K I N S Z K I 4X]P ,OZWQ S C H N E E B E R G E R

IEDLANDER

=ZMP]_

=ZMP]_ A

/LaP

BTWWTLXK

5ZSYV A N D E R P A N T H E AT H

8L]_TY M U N K Á C S I LEIN 7PZYL]OF R E E D ,YO]¹ K E R T É S Z >L`W  L E ITER 4]aTYRP E N N /Z]Z_SPL L A N G E B0`RPYPS M I T H 0ObL]O S T E I C H E N ,]YZWO N E W M A N 1]LY_TðPVD R T I K O L 0ObL]OW E S T O N ,]_S`] R O T H S T E I N =ZXLYV I S H N I A C >TO G R O S S M A N A N G ELO 3PY]T C A R T I E R - B R E S S O N 3L]]d C A L L A H A N 2L]]d W I N O G R A N D 8L]RL]P_ B O U R K E - W H I T E 7PZY L E V I N S T E I N 0OOTP A D A M S 0OZ`L]O B O U B A T ;L`WS T R A N D 8TYZ]W H I T E 3L]ZWO0E D G E R T O N =`^^PW L E E /LaTO S E Y M O U R =ZMP]_ C A P A ,WPcLYOP] R O D C S E N K O WEEGEE 5LNZMR I I S

RdÊU_PX¹Yd g NZWWPN_TZY

B R AVO

FOTOG RÁFIA ΄΄ F O K O N FELSO SU PER L ATIV E P H OTO G R A P H Y

        w   $# XTYOPYS¹_VÅeYL[¹^$Â]L S¹_a¹R¹Y¹^$Â]LVÅeÅ__ bPPVOLd^[Xw"[X bPPVPYO^LXw"[X

,VT±WW½_±^L8`^¹^OPWs0Wd^¹P7L`^LYYP¹^L1ZYOL_TZY3PY]T.L]_TP]-]P^^ZY;±]Te^ PRdË__XÊVÅO¹^¹aPWUÅ__W¹_]Pg,Y0cSTMT_TZY[]ZO`NPOMd_SP8`^¹POPW0Wd^¹P 7L`^LYYPTYNZWWLMZ]L_TZYbT_S_SP1ZYOL_TZY3PY]T.L]_TP]-]P^^ZY;L]T^

8LRdL]1Z_ZR]±Q`^ZV3±eLw8LT8LYÂ3±eg3`YRL]TLY3Z`^PZQ;SZ_ZR]L[Sd !  -[ 9LRdXPeà `   ?PW%  !  " !!!  XLTXLYZ+XLTXLYZS`  bbbXLTXLYZS`


Elég közel vagy?


ARCO MADRID 30 ÉV UTÁN SIKERES VÁLTÁSSAL ÚJRA AZ ÉLVONALBAN

A

z ARCO 1982 óta ke rül megrendezésre Madridban, minden év februárjában. A kezdetekben a vásár elsôsorban egyfajta hídszerepet igyekezett betölteni a latin-amerikai és a spanyol kortárs és klasszikus modern mûvészet között. Az idôvel egyre kiélezôdô vásári verseny miatt azonban a szervezôk szélesítették mind a célközönség, mind a kiállítók körét. Mára az ARCO a régió egyik legmeghatározóbb és legfontosabb vásárává vált, ahova a világ minden részérôl érkeznek galériák. A madridi a világ egyik legidôsebb, és 150.000 körüli nézôszámával egyúttal egyik leglátogatottabb vására is. Az elmúlt éveket meghatározó gazdasági válság azonban még egy ilyen nagy és Fotó: Viltin Galéria

12


A Viltin Galéria standja, ARCO MADRID 2012 ARCO MADRID 2013

vásárigazgató elmondása szerint „az idei választás is annak a stratégiának köszönhetô, amely a feltörekvô piacok bevonására koncentrál”, itt korábban Törökország és Oroszország került kiválasztásra.

Reformjainak köszönhetôen 2011-tôl új tematikus szekciók kerültek a vásár struktúrájába, valamint a korábbiakhoz képest kevesebb standot kezdtek kiadni a galériáknak. Az általános galériás kiállítórész mellett ma már három másik, a Solo, a Focus és az Opening határozzák meg a vásár képét. A Solo a vásár profiljához régóta köthetô Latin-Amerikára koncentrál, míg az Opening szekció a hét évnél nem idôsebb, feltörekvô galériáknak nyújt bemutatkozási lehetôséget. A Focus minden évben egy adott ország képzômûvészeti színterére koncentrál, 2014-ben például Finnország kerül kiemelt pozícióba. Carlos Urroz

A vásár vezetôje szerint az ARCO sikere annak tudható be, hogy „sosem akart más vásárokhoz hasonlítani, hanem mindig is saját arculattal, a helyi adottságokat kihasználva épült évrôl évre”. Urroz szerint „az utazó gyûjtôk mindig friss és új dolgokat keresnek a standokon, ezért a vásároknak kötelességük segíteni a helyi mûvészek promócióját is”. Ezt azért is látja fontosnak, mert véleménye szerint „ezáltal termelôdnek ki helyben is az új gyûjtôi rétegek”. Urroz hangsúlyozza továbbá, hogy az ARCO eddigi tevékenysége és története során „több gyûjtôi generációt is kinevelt, miközben segítette a spanyol

Fotó: ARCO MADRID

patinás vásárt is megviselt, igaz, a szükséges kiigazításokkal az ARCO helyzete mára stabilizálódott. A 2010-ben történt váltás a vezetôségre is kiterjedt, Carlos Urroz személyében új igazgató került a szervezôi stáb élére.

13


ARCO MADRID 2013 Fotó: ARCO MADRID

társadalmat a kortárs mûvészet megértésében és elismerésében”. A magyar galériákkal kapcsolatosan a vásár igazgatója megjegyezte, hogy „alaposabb kutatást terveznek a közép-európai régióra vonatkozóan, személyesen, vagy helyi kurátorokon keresztül”. Urroz ugyanakkor, érthetô módon, a hazai galériákat elsôsorban az ARCO Opening szekciójába való jelentkezésre bátorítja. Itt kezdte egyébként 2011-ben madridi szereplését a hazai Viltin Galéria is, amely ezt követôen 2012-ben már a teljes értékû galériák között állíthatott ki. A galéria vezetôje, Dián Krisztina az ARCO sokszínû gyûjtôi és magas színvonalú szakmai programjaira hívta fel a figyelmet, amelyek közül a 2012-ben elsô ízben ide szervezett latin-amerikai és európai múzeumok találkozóját emelte ki. Ezen olyan intézmények is részt vettek, mint például a Tate Modern Londonból, a Centre Pompidou Párizsból, a Museo 14

Universitario Arte Contemporáneo Mexikóból. Dián Krisztinának a vásárral kapcsolatos személyes benyomásai szerint „az általános galériás szekcióba való bekerülés 2012-ben szinte csoda volt, az Opening szekcióból csak a Viltin Galéria lépett ekkor tovább, hiszen a bejutási feltételek kemények”, a galériák teljesítményét, programját, mûvészeik sikerességét adott szempontrendszer alapján pontozzák. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kelet-európai régióból jó, ha két-három galéria nyer ide „bebocsátást”. A madridi vásár igazi mediterrán hangulatú, változatlanul nagy tömegeket és a VIP program keretében a spanyol mellett jelentôs számú külföldi gyûjtôt is vonz. Az esemény elismertségét nyilván nem kis mértékben növeli, hogy azt maga Fülöp koronaherceg nyitja meg minden évben, és ezt követôen kiadós sétát is tesz a helyszínen, fôként a spanyol galériák között.


Misetics Mátyás Artificial light 2 címû fényképe a Let’s face it kiállítás anyagából, Armory Arts Week 2013

A

z Armory Show az egyik legpatinásabb, sôt, bizonyos szempontból talán épp a leginkább patinás a vezetô nemzetközi kortárs és modern mûvészeti vásárok között, az egyik legtekintélyesebb esemény a nemzetközi mûtárgypiacon. Az Armory Show keretében minden év márciusában mintegy 30 ország több mint 200 modern és kortárs mûvészeti galériája, köztük a legelismertebb nemzetközi nevek és sikeres fiatal galériák mutatkoznak be New Yorkban, a képzômûvészet fôvárosában. Az eseményre 2013-ban 60 ezernél többen látogattak el.

ARMORY SHOW New Yorkban 100 évvel ezelôtt kezdték

Fotó: Misetics Mátyás

15


Fotó: ARMORY SHOW

Az 1999-ben alapított vásár annak az elôször 1913-ban megrendezett legendás Armory Show-nak egyfajta „egyenes ági” leszármazottja, amely helyszínérôl, a korábban fegyverraktárként funkcionáló Armoryról kapta nevét. Bár az eredeti helyszín ma is megvan, az Armoryban továbbra is rendeznek vásárokat és kiállításokat, az Armory Show elnevezésû vásár azonban teljesen új helyszínen folytatta sikeres pályafutását a Hudson folyó partján. Az ôs, az eredeti Armory Show egyébként elsôként mutatta be a modern mûvészet, többek között az európai avantgárd fô képviselôit az Egyesült Államokban, és ezáltal hosszú évtizedekre nyújtott inspirációt az amerikai képzômûvészeknek. A legújabb kori Armory Show nem éri be egyetlen vásárral, az elmúlt évek során fokozatosan építette fel az úgynevezett Armory Arts Week elnevezésû egyhetes programsorozatot, amelynek keretében kiemelkedô kiállítások, mûvészeti programok egészítik ki a vásár nyújtotta élményt a város legfontosabb kulturális intézményeiben és alternatív helyszíneken egyaránt. Az Armory Arts Week mellé továbbá számtalan szatellit 16

mûvészeti vásár is csatlakozott, így ez a New York-i hét elképesztô gazdagságával valóban kihagyhatatlan eseménnyé vált a nemzetközi mûvészeti kalendáriumban. 2013-ban elsô alkalommal egyébként magyar szereplôje is volt az Armory Arts Week programjának, „Let’s face it” címmel az Art Market Budapest nemzetközi vásár által a brooklyni Radiator Gallery együttmûködésével létrehozott magyar fotómûvészeti kiállítás került fel a kiválasztott programelemek közé. Az Armory Show deklarált célja a legfontosabb 20. és 21. századi mûalkotások vásárra vitele. A vásár két részlegre oszlik, amelyek közül az Armory Show – Contemporary keretében kortárs galériáknak és mûvészeknek ad helyet. A vásár kortárs része további két szekciót vonultat fel. Az Armory Focus kurátori koncepcióra épül, és egy adott földrajzi régió mûvészeit és galériáit mutatja be valamely neves kurátor válogatásán keresztül. 2013-ban az elsô Armory Show századik évfordulója alkalmából ez a régió maga az Egyesült Államok volt, míg 2014-ben a fókuszba Kína kerül Philip Tinari, a pekingi Ullens Kortárs Mûvészeti Központ igazgatója


ARMORY SHOW 2013 ARMORY SHOW 2013 feldolgozásában. A Solo Projects szekcióban feltörekvô galériák egyéni kiállítások keretében mutatják be egy-egy kiválasztott mûvészüket. Ezzel szemben az Armory Show – Modern immár öt éve különül el a vásáron belül, és olyan elismert nemzetközi galériákra összpontosít, amelyek kifejezetten a 20. századi modern mûvészetre specializálódtak. A 2012-es év kétségkívül nagy jelentôséggel bírt a vásár életében, hiszen a New York-i mûvészeti életet felbolygatva versenytársként megjelent a Frieze New York, szintén tavaszra idôzített vásárként megtörve ezzel az Armory Show addig kétségkívül egyeduralkodó szerepét. Mindezek ellenére a vásár szervezôi úgy látják, „a rugalmasság elen-

gedhetetlen tulajdonság az állandóan változó piaci körülmények között”. Úgy vélik, az Armory erôs piaci pozícióban van, hiszen képesek „elôrelátóan és szakértelemmel idôrôl-idôre újragondolni” kiállítási modelljüket. A széleskörû mûvészeti események és programok további bôvítését tervezik, amelyek a város kulturális intézményeire helyezik a hangsúlyt. Deborah Harris, az Armory Show – Modern ügyvezetô igazgatója szerint a vásárnak „sikerült igazán nemzetközi teret kialakítani New Yorkban, ebben a nyüzsgô mûvészeti központban, a vásár mélyen gyökerezik az annak otthont adó városban, és kiemelten felvállalja New York olvasztótégely jellegét”. Fotó: ARMORY SHOW

17


Fotó: ART BASEL

ART BASEL 2013

A

ART BASEL Az egyre terebélyesedô uralkodó

18

nemzetközi vásárok megkérdôjelezhetetlen uralkodója az Art Basel, amely a kortárs mûvészeti életre gyakorolt jelentôségét és hatását tekintve talán a Velencei Biennáléhoz hasonlítható leginkább. Fokozatos terjeszkedésre épülô politikájának köszönhetôen a svájci bázisról indulva az Art Basel mára egyfajta cégcsoportként egyetlen márka alatt fog össze a névadó Bázelben, a floridai Miami Beachen és Hongkongban mûködô vásárokat. A világ három távoli régiójában jelenlévô Art Basel mindenhol a legfontosabb galériákat és legszínvonalasabb alkotásokat hozza egy tetô alá. Kivételes módon kapcsolja össze a nemzetközi mûvészeti élet szereplôit, és óriási vonzerejének köszönhetôen olyan gyûjtôi bázist tudhat magáénak, amelyet valószínûleg egyetlen másik vásár sem tud felvonultatni. Összesen mintegy 200.000-en látogatnak el a három helyszínre minden évben, hogy megnézzék a több mint 500 kiválasztott galéria kínálatát. Az évek során az Art Basel mellett számos fontos szatellit vásár nôtte ki magát már az eredeti helyszínen is, köztük elsôsorban a Liste, a Scope és a VOLTA, amelyek folyamatosan profitálnak az „uralkodó” közelségébôl.


Noriyuki Haraguchi A-7E Corsair II címû installációja az Unlimited szekcióban, ART BASEL 2013

A vezetô szerep megszerzése után a vásár szervezôi új területek kiaknázása mellett döntöttek, és 2002-ben létrehozták az Art Basel Miami Beach-et (ABMB). A földrajzi adottságokból is fakadóan Miami nemcsak a dél-amerikai mûvészeti szcéna bevonására, de a New York-i Armory Show észak-amerikai piacvezetô szerepének megtörésére

Art Cologne javában tartotta európai vezetô pozícióját. Basel aztán néhány év alatt elérte mai méretét, fokozatosan túlszárnyalta korábbi vetélytársát, és valódi ‘eseménnyé’ nôtte ki magát szakmai programjai és kurátori projektjei révén. A kísérôprogramok közül manapság talán leginkább az Unlimited néven szereplô kiállítás nyer kiemelt figyelmet, hiszen itt olyan ambiciózus alkotások kapnak helyet, amelyek méretüknél fogva aligha férnének be máshova, mint az itteni, repülôhangárhoz hasonlító csarnokba.

is alkalmas helyszínnek bizonyult. Az ABMB hamar felnôtt európai nagytestvéréhez, amihez nyilvánvalóan hozzájárult az eredeti modell, vagyis a kísérô rendezvények, szatellit vásárok és kiállítások áradata mellett a kellemes klíma és a tengerparti környezet is. A sikeresen induló terjeszkedés elsô lépése után Ázsia következett, és 2011-ben az Art Basel tulajdonosa többségi tulajdonosként a 2008 óta megrendezésre kerülô Art Hong Kong vásár irányítását is átvette.

Fotó: ART BASEL

Az Art Basel története 1970-ben, a kü lönféle kereskedelmi seregszemlék rendezésére kiválóan felszerelkezett, sôt, szakosodott svájci Bázelben kezdôdött, a vásárt három helyi galériatulajdonos alapította. A kezdeményezés már az elsô évben több mint 90 galéria és közel 17.000 látogató részvételével indult, miközben ekkor még a kölni

19


ART BASEL Hong Kong 2013 ART BASEL Hong Kong 2013

Fotó: ART BASEL

A hazai kortárs galériás társadalom eddigi egyik legnagyobb sikere volt, amikor a fotómûvészetre specializálódott Vintage Galéria bebocsátást nyert az Art Basel kiállítói közé 2011-ben. A Vintage kiemelkedô svájci eredménye mellett a vásárbirodalom másik helyszínén, Hongkongban pedig – eddigi egyetlen magyarként – az acb Galéria állított ki, igaz, még mielôtt az ottani vásár az Art Basel csoport tagjává vált. Pados Gábor, az acb vezetôje elmon-

Fotó: ART BASEL

dása szerint a galéria „szerette volna megméretni magát egy távol-keleti vásáron, és messze ez bizonyult a legvonzóbbnak”. Elôször akkor vetôdött fel a hongkongi jelentkezés lehetôsége, amikor az Art Hong Kong igazgatója 2009-ben ellátogatott az acb standjára a párizsi FIAC-on, és személyesen hívta meg a budapesti galériát. A várakozá20

sok nagyrészt be is igazolódtak, az acb mind szakmai, mind pedig értékesítési szempontból sikert aratott, a kiállított anyagból Várnai Gyula, Halász Péter és a Société Réaliste mûvészcsoport munkái voltak a legnépszerûbbek. A galéria háromszor látogatott el Hongkongba, ráadásul ezekben az években az egyetlen közép-európai kiállítóként.


ART COLOGNE 2013

A

kölni a legnagyobb múltú modern és kortárs kép zômûvészeti vásár Európában. Bár nevét már negyvenhat év történetének patinája borítja, tartalma nem pókhálósodott be, légköre ma is frissességet tükröz. Az elsô vásárt Kunstmarkt Köln néven rendezték 1967-ben a Gürzenich középkori épületében, amely kezdetben arénaként, majd az arisztokrácia báljai helyszíneként, illetve a felemelkedô nagypolgárság vásárcsarnokaként funkcionált. Az Art Cologne igen jelentôs újításokat hozott a kortárs képzômûvészeti életbe. Pedig az alapítók, Hein Stünke és Rudolf Zwirner kölni galeristák épp csak új életet szerettek volna lehelni az akkori nyugat-német mûvészeti piacba.

ART COLOGNE KORTÁRS PATINA

Fotó: ART COLOGNE

21


ART COLOGNE 2013 A Deák Erika Galéria standja, ART COLOGNE 2011

Fotó: ART COLOGNE

Az Art Cologne lett az elsô olyan vásár, amelyet kereskedelmi galériák számára rendeztek, ezt megelôzôen ugyanis a hasonló rendezvények keretében a mûvészek galériák bevonása nélkül, saját standjaikon próbálták eladni mûveiket. Az Art Cologne ezzel szemben nagyjából olyan feltételeket teremtett a galériák számára, amely nagyban hasonlított saját megszokott miliôjükhöz: kellemes környezetben mutathattak be értékes mûalkotásokat. 1973-ban az Art Cologne díjat alapított, amelyet minden alkalommal egy olyan személynek adnak át, aki munkájával kiemelkedôen sokat tett a kortárs képzômûvészet népszerûsítéséért, az Art Cologne díja ma is az egyik legran22

gosabb elismerés ezen a területen. Egy évvel késôbb a vásár már annyira sikeres volt, hogy kinôtte az eredeti helyszínt: a kölni vásárcsarnok két, összesen 10.000 négyzetméteres kiállítóterébe költöztek az akkori több mint nyolcvan kiállítóra való tekintettel. A kétezres évek közepére úgy tûnt, hogy az Art Cologne kezd túlnôni ma gán, és megjelentek az elsô kritikus hangok, amelyek a vásár kiüresedését, presztízsének rohamos fogyatkozását jövendölték. A szervezôk azonnal reagáltak, és újra szigorúbb kiválasztási kritériumokat vezettek be, elhagyva a korábbi években megszokottá vált túlstilizált standokat, díszes szônyegeket és pezsgôs bárokat. Az Art Cologne megújulá-


sa a „Vissza az alapokhoz!” mottó szellemében zajlott. A legutóbbi, 2013-as találkozó méltón idézte fel a múlt sikereit, a világ legrégebbi és egyik legmegbecsültebb mûvészeti vásáraként közel 250 kiállító és mintegy 60.000 látogató részvételével közel 33.000 négyzetméternyi kiállítóteret töltött meg élettel. Az elképesztô méreteket átláthatóbbá teszik a vásár különbözô szekciói: A Galleries a régi, nívós, míg a New Contemporaries a 21. században alapított galériáknak teremt bemutatkozási lehetôséget, a New Positions szektor kiemelkedô fiatal mûvészek önálló munkáit vonultatja fel, legutóbb pedig minderre ráépült a NADA Cologne, amely az Art Cologne és a New York-i New Art Dealers Alliance közös projektje. Az Art Cologne kiállítói rendszerint több tucat országból érkeznek; Magyarországról az elmúlt években például a Deák Erika, a Dovin, a Kisterem és a NextArt Galéria kapott bemutatkozási lehetôséget. Tóth Pál Sándor, a Deák

Erika Galéria vezetôje az eseményt „dinamikus hangulatú és nagyon jó minôségû vásárként” mutatja be, és jogos büszkeséggel teszi hozzá, hogy „Pintér Gábort, a galéria mûvészét beválogatták a New Positions szekcióba, vagyis a legtehetségesebbnek ítélt fiatal mûvészek közé”. 2011-ben egyébként a galéria csaknem minden kiállított mûvészétôl vásároltak Kölnben. Daniel Hug, az Art Cologne igazgatója szintén sikeresnek ítéli a magyar galériák szerepeltetését a vásár elmúlt két évtizedében, és hozzáteszi, hogy „a magyarok máshol is jelen vannak, megszokottá vált a magyar galériák és mûvészek külföldi vásárokon való jelenléte”. Bízik benne, hogy a magyar mûvészeti piac tovább nô, hiszen „annak története és hagyománya fantasztikus”, és olyan kiváló mûvészeket képes felsorakoztatni, mint korábban MoholyNagy László, aztán Bak Imre, újabban a Kis Varsó mûvészpáros vagy például Bodoni Zsolt.

Fotó: Deák Erika Galéria

23


ART DUBAI FEJEDELMI BÁNÁSMÓD A KÉPZÔMÛVÉSZETNEK

Fotó: ART DUBAI

A

Közel-Keleten az elmúlt évek során számos izgalmas kezdeményezés indult el azzal a nem titkolt céllal, hogy a régiónak komoly pozíciót biztosítsanak a nemzetközi kortárs mûvészeti térképen. Amíg Abu Dhabi egy új, többek között a Louvre és Guggenheim múzeumi bázisára épülô mûvészeti negyeddel pozícionálja magát, addig Dubai a régió legjelentôsebb mûvészeti vásárával vonta magára a figyelmet. Az Art Dubai a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Ázsia vezetô kortárs képzômûvészeti vásáraként definiálja magát, úgy tûnik joggal. Mindenesetre 2007-es színre lépésével nyilvánvaló ûrt töltött be. 24

Az évrôl-évre egyre jelentôsebb esemény mára a nemzetközi vásári évad méltán fontos eleme, és ma már nem csak a szûken vett régióra koncentrálja figyelmét. A nagyszámú nemzetközi galériás jelenléten túl neves európai múzeumok képviselôi vagy észak-afrikai mûvészek éppúgy ellátogatnak a vásárra, mint a helyi arab és indiai gyûjtôk. 2013-ban a vásár eddigi legsikeresebb évét zárta: több mint 30 országból 75 galéria képviseltette magát, akik – becslések szerint – ezúttal összesen mintegy 45 millió USA dollár értékû mûtárgyat állítottak ki. A vásárt Hamdan Bin Mohammed Bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai koronahercege nyitotta meg, aki maga is a mûvészetek ismert pártolója. Az Art Dubai komoly és magas színvonalú szakmai programokkal egészíti ki a kiállítási tartalmat. A Global Art Forum néven ismert, több napig tartó, a globális kulturális párbeszéd elôsegítését célzó programjában neves kurátorok, mûvészek, zenészek és múzeumigazgatók vesznek részt. A vásár Marker nevet viselô szekciója az esemény elkülönülô, kurátori koncepció alapján rendezett része, ahol 2013-ban – a régióban elôször – Nyugat-Afrika kortárs képzômûvészete került bemutatásra a többek között Nigériából és Szenegálból érkezô galériák bevonásával. 2014-ben a Marker a Kaukázus és Közép-Ázsia mûvészetére fókuszál majd. Az Art Dubai Projects elnevezésû nonprofit program keretében pedig rendszeresen több mint 40 mûvész vesz részt elôadásokkal, rezidens programokkal és mûvészeti megbízások alapján készült munkáival. A legutóbbi esemény alkalmával került elsô ízben megrendezésre a Sculpture on the Beach (Szobor a parton) csoportos kiállítás a válogatásban például Mounir Fatmi marokkói mûvész I Like America


Hamdan Bin Mohammed Bin Rashid Al Maktoum sejk és Antonia Carver igazgató, ART DUBAI 2013 Mounir Fatmi I Like America címû installációja a Sculpture on the Beach programban, ART DUBAI 2013

Fotó: ART DUBAI

25


A Viltin Galéria standja, ART DUBAI 2010

címû, kiemelt figyelmet vonzó installációjával. A budapesti Viltin Galéria 2010 óta rendszeresen – egyedüli magyar kiállítóként – vesz részt az Art Dubai vásáron. A galéria vezetôje, Dián Krisztina elmondása szerint „a vásár méretileg nem tartozik a nagyok közé, és nem is tervezik bôvíteni azt, ezért a bejutás is évrôl-évre nehezebb”. Megközelítôleg 75-80 galéria számára adnak itt lehetôséget a kiállításra, de így is általában több mint 500 mûvész munkáival találkozhatunk az esemény néhány napja alatt. A 2011-ben igazolt új igazgató, Antonia Carver fáradozásának köszönhetô, hogy több neves amerikai és angol mûvészeti intézmény kurátora és igazgatója is rendszeresen ellátogat a vásárra, és többen közülük vásárol-

nak is. A Viltin részvételét az Art Dubai igazgatójának magyarországi látogatása elôzte meg, ekkor gyôzte meg ugyanis a galéria vezetôjét a közel-keleti eseményen való szereplésrôl. Az Art Dubai védnöke, az Egyesült Arab Emírségek elnök-helyettese és miniszterelnöke, Dubai uralkodója szokásos vásári sétája során elsô alkalommal 2010-ben a Viltin kiállítási standja is a figyelem középpontjába került, „a sejk érdeklôdését Baditz Gyula szobrászmûvész hô hatására változó formát öltô munkája keltette fel”. Dián Krisztina megítélése szerint „a vásárt kísérô, magas színvonalú szakmai illetve gyûjtôi programnak is nagy szerepe van abban, hogy egyre több magyar gyûjtô keresi fel az eseményt, és tiszteli meg ezáltal a Viltint is kiemelt figyelmével”. Fotó: Viltin Galéria

26


ART MARKET BUDAPEST 2012 Jeremy Irons a vásár megnyitóján, ART MARKET BUDAPEST 2012 Fotó: ART MARKET BUDAPEST

Fotó: ART MARKET BUDAPEST

ART MARKET BUDAPEST

A

z elôször 2011-ben megrendezett Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzômûvészeti vásár Kelet-Európa legdinamikusabban fejlôdô és számos tekintetben már harmadik évében vezetô kortárs mûvészeti vására. A második évben elért 16.000 fô feletti látogatottság, a látványosan növekvô nemzetközi érdeklôdés, az alapterület folyamatos bôvítése mellett is teltházas kiállítási csarnokok azt látszanak bizonyítani, hogy Budapest is felzárkózhat a számottevô mûvészeti vásároknak otthont adó európai városok közé.

FIATAL VÁSÁR FIATAL EURÓPÁNAK

27


Fotó: ART MARKET BUDAPEST

A vásár alapításakor megfogalmazott egyik kiemelt cél a régió, és ezen belül Magyarország képzômûvészeti választékának népszerûsítése, annak szélesebb nemzetközi kontextusba helyezése. Az Art Market Budapest keretében az elsô két évben összesen 14 ország galériái mutatkoztak be, a résztvevô országok száma 2013-ban 20 fölé emelkedik. A vásár második évében a külföldi kiállítók száma elérte, a harmadik évben meghaladja a hazai kiállítók számát, ami nemzetközi összehasonlításban is meglehetôsen ritka. 28

A budapesti Millenáris épületeiben felépített vásár több mint 5.000 négyzetmétere közel 100 kiállítót, köztük mintegy 60-70 galériát és mûvészeti projektet fogad be. Ez átlagosan 450-500 mûvész számára biztosít bemutatkozási lehetôséget. A vásáron valamennyi jelentôs magyarországi kortárs galéria kiállított már. Ebben a körben szerencsésen bôvül azoknak a hazai kiállítóknak a száma, amelyek külföldi vásárok rendszeres szereplôiként ismerôsek lehetnek a Budapestre látogató nemzetközi közönségnek, ezek a magas szakmai színvo-


Sebastian Bieniek performansza, ART MARKET BUDAPEST 2012 ART MARKET BUDAPEST 2012

telben nem található meg”. A szervezôk ezért kiemelt figyelmet fordítanak a piac feltörekvô, gyakran még ismeretlen, de magas színvonalat biztosítani képes szereplôi bemutatásának, még akkor is, ha ez behatóbb kutatómunkát, több szervezést és nem ritkán nagyobb türelmet követel. Az Art Market Budapest egy olyan, a szervezôk általi szóhasználatban „fiatal Európának” nevezett virtuális régióban gondolkodik, és az Európához történelmi-politikai okokból újonnan csatlakozott poszt-szocialista országokra, a szovjet utódállamokra, Európa határain az egyre nagyobb érdeklôdés által övezett török és izraeli mûvészetre, a fejlettebb régiókból, így Nyugat-Európából pedig azoknak a mûvészeknek a tevékenységére koncentrál, amelyek inspirációt, friss impulzusokat hozhatnak a globális mûvészeti piacnak.

Fotó: ART MARKET BUDAPEST

nalat képviselô kiállítók méltán kapnak hangsúlyos szerepet a kiállítási térben. A szervezôk törekvése, hogy a budapesti vásár a kiegészítô programelemeknek köszönhetôen is évrôl évre friss tartalommal várja a közönséget, az Art Market Budapest ezért minden évben más kiemelt téma köré épített komplex programot mutat be. 2013-ban például a migráció társadalmi jelenségének képzômûvészeti eszközökkel való feldolgozása kap hangsúlyos szerepet, ami elsôsorban a kiállítók által képviselt mûvészek bevonásával létrejövô kurátori kiállítás formájában ölt testet. A vásár Inside Art címen, nemzetközi szakemberek bevonásával szervezett szakmai beszélgetései az ínyenc közönség megnyerését, az After.Bar néven rendezett társasági események a gyûjtôk, kiállítók és mûvészek közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítését szolgálják. A 2013-ban elsô ízben létrehozott Art+ program különféle mûvészeti akciók bevonásával igyekszik tovább élénkíteni az esemény egyébként is fesztivál-szerû hangulatát, amelyhez a Millenáris egykori ipari épületei különleges, a „klasszikus” vásárok zömétôl jelentôs mértékben eltérô terepet biztosítanak. A vásár különlegessége versenyképességi szempont is, hiszen annak erôs és számos esetben rendkívül jól finanszírozott eseményekkel kell felvennie a versenyt, így Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító-igazgatója megfogalmazása szerint „az esemény egyes elemeinek és szolgáltatásainak összeállításakor fontos tényezô a kreativitás, a vásárnak olyan tartalommal kell jelentkeznie, amely máshol ebben az összeté-

29


B U DA P E S T ANNO 1858

G E R B E AU D K Á V É H Á Z

Minden városban van egy hely, Budapesten is van egy édes hely a sütemények és szép ízek szerelmeseinek.

Gerbeaud Kávéház 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7–8. +36-1-429-9000 gerbeaud@gerbeaud.hu www.gerbeaud.hu


*A márkanév nem a Caffé Vergnano S.p.A. vagy társult vállalkozásai tulajdona.

www.espresso1882.com

italiano.

buono.

sotto casa.

Olasz. Finom. Elérheto˝.

A KAPSZULÁK alkalmasak a Nespresso®* kávégépeken való lefo˝zésre. A termékek megvásárolhatók a Media Markt, Metro és Interspar áruházakban. Vergnano kávéval kapcsolatos további információkat a www.gift-sweet.hu oldalon talál.


NYITVA mindennap

8-23H

1036 Budapest, Lajos utca 93-99. +361-430-1731 www.pastrami.hu


HOTEL NEMZETI BUDAPEST BUDAPEST MÛVÉSZETI SZELLEMISÉGE

Folyamatosan megújuló, kortárs mûvészeti kiállítás a Hotel Nemzeti Budapestben! A megújult szálloda missziója, hogy Budapest Mûvészeti szellemiségét közvetítse vendégei felé, ízelítôt adva a magyar kortárs mûvészetbôl. 2013/2014 telén Makláry Kálmán „A vágy házai” címmel mutatja be alkotásait. A mûvész munkái a hotel közösségi tereinek falait díszítik, melyek a nap bármely szakában ingyenesen megtekinthetôk. 1088 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 4. TEL: (+36 1) 477 4500 E-MAIL: H1686@ACCOR.COM WWW.HOTEL-NEMZETI-BUDAPEST.COM

mgallery.com accorhotels.com


H - 1013 Budapest, Lánchíd utca 19. T + 36 1 419 1900 www.lanchid19hotel.hu

šIkdZWoJ_c[i#J^[^ej'&&X[ij^ej[bi_d;khef[ š;khef[Wd>ej[b:[i_]d7mWhZi#8[ij7hY^_j[Yjkh[ š9edZƒDWijJhWl[bb[h½i>ejB_ij#8[ij,+FbWY[iJeIjWo šMWbbfWf[h<ehjkd[CW]Wp_d[½i8[ij+&8ki_d[ii>ej[bi šH[Yecc[dZ[Z_dj^[C_Y^[b_d=k_Z[ š8[ije\8kZWf[ij7mWhZ

šY[djhWbbeYWj_edm_j^Wifb[dZ_Zl_[mel[hj^[Y_jo" j^[HeoWb9Wijb[WdZj^[:WdkX[ š)kd_gk[fWdehWcWik_j[iWXel[j^[Y_jo m_j^bWh][j[hhWY[WdZ`WYkpp_XWj^jkX š*+heecie\_dZ_l_ZkWbbeea š\h[[m_\_j^hek]^ekjj^[^ej[b š)c[[j_d]heeciWdZXki_d[iii[hl_Y[i šB'/h[ijWkhWdjXWh


ART PARIS

ART PARIS 2013

MEGÚJULÓ KONCEPCIÓVAL A PÁRIZSI VÁSÁROK KÖZÖTTI VERSENYBEN Fotó: © Marie-Elise Ho-Van-Ba - AFP Service / Art Paris Art Fair

A

z Art Paris 1998 óta kerül megrendezésre a francia fôvárosban. Az esemény mára nemzetközileg jegyzett, közepes méretû vásárrá nôtte ki magát. A Grand Palais mint kiállítási helyszín azonosságán kívül ugyan nem sokban hasonlítható Párizs legfontosabbnak tekintett vásárához, a FIAC-hoz, bár ez az összevetés, a jelentôs európai mûvészeti események között számon tartott FIAC-hoz való felzárkózás igazán 2012ig nem is szerepelt a megfogalmazott 36

célok között. Ekkor azonban a Paris Photo egykori igazgatója, Guillaume Piens kinevezésével változtak az ambíciók is. Mindezt teljesen egyedi profillal gondolták felruházni a szervezôk, bár a másik párizsi vásárhoz hasonlóan itt is megmaradt a 20. századi klasszikus modern mûvészetre irányuló figyelem a kortárs mellett. Guillaume Piens úgy véli, hogy „a fejlôdés olyan galériák beválasztásával érhetô el, amelyek különleges és egyedi, bár nem feltétlenül a legfrissebb trendekhez idomulni akaró mûvészekkel dolgoznak”. Megítélése szerint „az ízlés


Fotó: © Marie-Elise Ho-Van-Ba - AFP Service / Art Paris Art Fair

és a mûvészeti piac annyira globalizálttá és homogenizálttá vált, hogy elengedhetetlen reakció a helyi színterekre helyezett fókusz, az új területek felfedezése”. Az Art Paris jelenleg tekintetét a Kelet felé igyekszik fordítani. Ez az igazgató szerint egyaránt jelentheti Közép- és Kelet-Európát, a Közel-Keletet illetve Ázsia távolabbi régióit is. Ez ad magyarázatot arra, hogy az Oroszországnak 2013-ban biztosított kiemelt szerep után miért kerül 2014-ben Kína az Art Paris figyelmének és kiállítási koncepciójának fókuszába.

A kontinensnyi országok mellett azonban Magyarországnak is kitüntetett szerep jut, a vásár igazgatója személyesen találkozott Budapesten az itteni galériák képviselôivel, és elôadott a partnernek tekintett Art Market Budapest vásáron is. Az erôfeszítések eredményeként több magyar kiállító is bemutatkozott már a párizsi eseményen, ami egyébként az igazgató véleménye szerint „közepes méretû galériák számára állami segítség nélkül akár rizikós vállalkozás is lehet”. Az Art Paris 2013-ban 50.000 feletti látogatottság mellett zajlott le, és érde37


Fotó: Várfok Galéria

kes módon a látogatók száma már a nyitóestén meghaladta a 13 ezret. A patinás Grand Palais 6.500 négyzetméterén 20 ország 144 kiállítóját vonultatta fel a vásár, amelyen a kiállítók több mint fele (57%) hazai galéria volt ugyan, de három magyarországi kiállító így is a résztvevôk között szerepelt. A vásáron bemutatkozott magyar galériák vegyes eredményekkel és érzelmekkel zárták az Art Paris legutóbbi fordulóját. Egyrészrôl komoly sikerre utal a Kálmán Makláry Fine Arts tizennyolc eladást produkáló szereplése, másrészrôl azonban Szalóky Károly, a Várfok Galéria vezetôje nem érezte kielégítônek a vásár elôtti tájékoztatást, így a galéria szereplését sem tudta a lehetôségeknek megfelelôen alakítani. Elmondása szerint „a vásár új igazgatója és az ôt kinevezô tulajdonosok azzal a szimpatikus vállalással álltak elô, amely szerint az Art Paris ki szeretne lépni a FIAC árnyékából, és azt ellenpontozva kíván vele egy szintre nôni”. Ez a 2012-es váltás érezhetô volt, hiszen a vásár szinte teljes csapata kicserélôdött. A budapesti galériavezetô megítélése szerint azonban „a regioná38

lis fókusz átállítása és az új vezetôség által kitûzött minôségi ugrás csak részlegesen teljesült”. Mindenesetre a Várfok Galéria minôségi kiállítási anyag összeállítására törekedett, Nádler István, Rozsda Endre, Mulasics László kiemelkedô alkotásai mellett egy fiatal fotómûvész, Misetics Mátyás munkáit is bemutatták Párizsban. Szalóky Károly beszámolója alapján „az osztatlan szakmai elismerés ellenére a kereskedelmi siker elmaradt, a vásáron látható munkák átlagos árszínvonalát a Várfok által kiállított anyag jóval túllépte, emiatt elsôsorban kisebb méretû alkotások találtak vevôre”. A korábbi év magyar résztvevôi után 2013-ban a már említett magyar galériák mellett a budapesti Inda Galéria is az Art Paris kiállítói között szerepelt.

A Várfok Galéria standja, ART PARIS 2013


ARTISSIMA 2012

Fotó: ARTISSIMA

ARTISSIMA

A

vezetô olaszországi képzômûvészeti vásár, a 2013-ban húsz éves torinói Artissima az elmúlt két évtized alatt komoly nemzetközi elismertséget és látogatószámot ért el. Bázel, Maastricht és Köln mellett talán csak Torino járt igazán sikerrel a tekintetben, hogy a város kisebb mérete ellenére nemzetközi szinten meghatározó vásárnak tud otthont adni. Az Artissima mára a vásárok elitklubjába emelkedett, 2012-ben mintegy 50.000 látogatót fogadott.

KIEMELKEDÔ SZAKMAISÁG, KIMAGASLÓ TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁG A vásár programja alapvetôen öt nagy szekcióra bontható. A fô szekció (Main Section) a vásár arculatát alapvetôen meghatározó kiállítókra épül, ez a részleg az Artissima zsûrije által a kortárs mûvészeti piac legreprezentatívabbnak gondolt galériáit gyûjti egybe. Az újonnan érkezôket (New Entries) bemutató szekció a legérdekesebbnek talált fiatal 39


A Molnár Ani Galéria standja, ARTISSIMA 2012 Sislej Xhafa Rocket Ship címû installációja a Main Section keretében kiállítva, ARTISSIMA 2012

Fotó: Christine König Galéria

galériák gyûjtôhelye, míg Present Future elnevezés alatt meghívás alapján fiatal, feltörekvô mûvészek mutatják be munkásságukat egyéni kiállítások keretében. A Back to the Future oly módon viszi vissza a jövôbe a látogatót, hogy itt a 60-as és 80-as évek között pályájuk csúcsára ért alkotókat mutatják be a szervezôk. A szekciókat felügyelô zsûrik neves múzeumi szakemberekbôl és ismert kurátorokból állnak. A kiállított alkotások 2010 óta különleges helyszínen kerülnek bemutatásra, az eredetileg a 2006-os téli olimpiai játékokra készült, Oval néven híressé vált impo40

záns és modern csarnoktér falai között. Az „egyedi elvek alapján kialakított szekcióknak és a szakmaiság középpontba helyezésének” tulajdonítja az Artissima sikerét a 2012-ben kinevezett mûvészeti vezetô, Sarah Cosulich Canarutto. Véleménye szerint „az elmúlt évek során szinte az összes komoly karrier elôtt álló fiatal mûvész szerepelt a vásáron, és itteni szereplésük továbblendítette ôket a nemzetközi karrier felé”. A vezetô kiemeli, hogy a vásár „társadalmi támogatással jött létre, ami a mai napig különlegessé teszi azt a nemzetközi vásárok piacán”.


Fotó: Molnár Ani Galéria

A közösségi támogatás abból a szempontból is elônyére válik az eseménynek, hogy minden évben igen komoly összeg áll rendelkezésre például olyan programok és kiállítások létrehozására, amelyek a vásárral egy idôben Torino különbözô részein látványosan erôsítik a város kulturális jelentôségét. Sarah Cosulich Canarutto vélekedése szerint az Artissima „a jövôben a feltörekvô, friss mûvészetre, új galériákra és a világ különbözô pontjairól érkezô stimuláló mûvészeti hatásokra kell majd koncentráljon”. A vásár identitásának megszilárdítása mellett a nemzetközi erôsödést is kiemelt fontosságúnak tartja, ami szerinte „elsôsorban új országok és területek bevonásával érhetô el”. Emellett Canarutto meggyôzôdése, hogy az Artissima „specializált arculatával és magas színvonalával a jövôben is versenyben tud maradni a blockbuster vásárokkal szemben”. A Molnár Annamária által vezetett budapesti Molnár Ani Galéria 2012-ben és 2013-ban is a vásár kiállítója. A galéria-

vezetô tapasztalatai szerint az Artissima „talán progresszivitásával és a szakmaiság univerzális jelenlétével tûnik ki a legjobban versenytársai közül, elônyben részesíti azokat a galériákat, amelyek kurátori koncepció alapján rendezik kiállításaikat”. Jellemzôen vezetô európai kiállítók vesznek itt részt, de több neves amerikai galéria is feltûnik. Maga a vásár is kurátori koncepciók alapján szervezett, amely rengeteg szakember munkája által áll össze egy egységgé. Ennek eredményeként számos világhírû gyûjtô, rangos szakember is megfordul itt, ami a magas színvonalú kurátori tevékenység mellett annak is köszönhetô, hogy szakmailag izgalmas elôadások és beszélgetések egészítik ki a vásár programját. A Molnár Ani Galéria 2012-ben került abba a New Entries támogatott szekcióba, ahova évente 25 új, ígéretesnek ítélt galériát választanak be, 2013-ban pedig már a „fô” szekcióba emelkedett, ahol Benczúr Emese, Cseke Szilárd és Farkas Dénes munkái kerülnek bemutatásra. 41


FIAC 2013

Fotó: © ADAGP Paris 2013

B

FIAC PÁRIZS EGYKORI FÉNYÉT MEGIDÉZNI

42

ár a világ (képzô)mûvészeti életében betöltött központi szerepét már régen elvesztette, Párizs továbbra is igyekszik megfelelni a múltjából fakadó elvárásoknak, így vezetô képzômûvészeti vásárának is egyik alapvetô célja, hogy minél többet idézzen meg a város egykori fényébôl. A 2013-ban negyvenedszer megrendezett FIAC a harmadik legidôsebb kortárs mûvészeti vásár Európában. Csak az 1967-ben útjára indult Art Cologne (Köln) és az 1970-ben létrejött Art Basel (Bázel) rendelkezik hosszabb történettel. A teljes nevén la Foire Internationale d’Art Contemporain, vagyis FIAC 1974es létrejötte óta az exkluzivitás szinonimája. Alapítása Daniele Talamoni nevéhez fûzôdik, aki a svájci és német kortárs képzômûvészeti vásárokon tett látogatásai után határozta el, hogy megpróbál Párizsban is létrehozni valami hasonlót. Az elsô FIAC a Gare de Paris-Bastille épületében kapott helyet. Az egykori metróállomásból lett kiállítási csarnok impozáns épülete ma már nem áll, helyén az Opera Bastille-t találjuk. A FIAC egyébként többször is helyszínt váltott, rendezték Versailles-ban és az Eiffel torony tövében felállított sátorban is, de legtöbbször (ahogy jelenleg is) a Szajna parti, üvegtetôs Grand Palais-ban kapott otthont. A hosszú és mozgalmas évtizedek során a vásárnak folyamatosan alkalmazkodnia kellett a kor támasztotta újabb és újabb kihívásokhoz: 1982-ben a világon elôször itt adoptálták a fotó-, 2001-ben pedig a video-mûvészetet. A kétezres évek elejére a FIAC mégis kissé elfáradt, miköz-


FIAC 2013 Sugár János Deadline címû alkotása a Kisterem Galéria standján, FIAC 2013

Fotó: © ADAGP Paris 2013

ben Európa más részein valóságos „kortárs boom” zajlott le. A szervezôk érezték, hogy itt az ideje a változásnak, különösen miután az örök rivális város, London 2003-ban Frieze néven elindította saját kortárs vásárát, ráadásul mintha csak kesztyût dobott volna a csatornán túlra, épp a FIAC-kal egy idôben. Bár továbbra is tart az egészséges versengés a két vásár között, az

utóbbi években, köszönhetôen annak, hogy vonattal alig két és fél óra választja el egymástól a két várost, szokássá vált, hogy a látogatók „ingáznak” a FIAC és a Frieze között. A Fieze-hez hasonlóan hagyományosan októberben megrendezésre kerülô FIAC 2012-ben 70.000 körüli látogatót vonzott, és 25 ország 182 galériáját mutatta be, ez az idei, negyvenedik évben 184-re nôtt. Fotó: Kisterem Galéria

43


Kokesch Ádám alkotása a Kisterem Galéria standján, FIAC 2013

A párizsi vásáron eddig két magyar galériának nyílt lehetôsége a bemutatkozásra. Elsôként 1998 és 2000 között a Várfok Galéria állította ki többek között Rozsda Endre és Fehér László munkáit, 2012-ben pedig a Kisterem Galéria mutatkozott be Párizsban. A galéria vezetôje, Szalóky Károly elmondása szerint „tulajdonképpen az elsô magyar privát galériaként szerepelt a Várfok 1998-ban, az akkoriban még Magyarországot övezô kíváncsiság és a részben ebbôl adódó kuriózum miatt viszonylag könnyû volt a bejutás”. Jól mutatja a színvonalat, hogy a Várfokéval szomszédos standon „Picabia és Picasso képek kerültek a falra”. Az elsô év a Várfok számára „üzletileg csak mérsékelten volt sikeres, de rengeteg interjú és cikk jelent meg a galériáról, mint Magyarország egyetlen képviselôjérôl”. Az ezt követô két sikeFotó: Kisterem Galéria

44

res év után a magas költségek miatt a Várfok kisebb és olcsóbb vásárokra kezdett koncentrálni. Szalóky Károly ma már úgy látja, „ez rossz döntés volt, és ki kellett volna tartani”. A FIAC-on 2012-ben debütált Kisterem Galéria tulajdonosa, Valkó Margit szerint is „érdemes áldozni a részvételre, hiszen a látogatók tömege valóban értô és érdeklôdô emberekbôl áll, akik nemcsak a nagy nemzetközi galériákat látogatják meg, hanem a fiatal és – ebbôl adódóan – kisebb kiállítókat is”. Egy Kisteremhez hasonló galériának ezért „fontos, hogy különleges, minôségi anyaggal jelenjen meg”. A galéria 2012-ben Kaszás Tamás egy nagy installációjával ment Párizsba, amelyet a luxemburgi MUDAM vásárolt meg, 2013-ban pedig már a vásár személyes meghívására Sugár János, Kokesch Ádám és a Kis Varsó mûvészpáros munkáival készült a Kisterem.


FRIEZE London 2012 Fotó: Lyndon Douglas / FRIEZE

A

Frieze London a nemzetközi mûtárgypiac egyik legtekintélyesebb eseménye, amely 2003 óta minden ôsszel Londonba csábítja a kortárs képzômûvészeti szcéna legjavát. A névadó Frieze mûvészeti magazint is alapító Amanda Sharp és Matthew Slotover célja egy olyan rendezvény létrehozása volt, amely a legfrissebb és legizgalmasabb kortárs képzômûvészetnek ad otthont. Többek között ezért is hozták létre a vásáron belül a Focus és a Frame elnevezésû szekciókat, ahol a tíz és hat évnél nem régebbi galériák állítanak ki, illetve ebben a közegben kifejezetten arra bátorítják a kiállítókat, hogy ambiciózus és újszerû alkotásokat mutassanak be. 2012-ben minden korábbinál több, 175 kortárs galéria kapta meg azt a kiváltságos lehetôséget, hogy a Frieze vásáron lépjen fel Londonban.

FRIEZE EURÓPA UTÁN NEW YORKBAN IS VERSENYBE SZÁLLT A LONDONI NAGYÁGYÚ

45


Paul McCarthy White Snow Head címû alkotása a Hauser and Wirth Galéria standján, FRIEZE London 2012 Csákány István Work Station címû installációja a Kisterem Galéria standján, FRIEZE London 2012

Fotó: Linda Nylind / FRIEZE

A szervezôk egyébként 2012-re a terjeszkedést tûzték ki célul: tavasszal a londoni esemény testvérvásárával léptek színre az egyébként is rendkívül kompetitív New Yorkban, és az ottani Armory Show közvetlen vetélytársaként, annak idôpontja után alig 2 hónappal megnyitották a Frieze New Yorkot. Emellett ráadásul ôsszel a Frieze Londonnal egy idôben további újdonságként útjára indították a Frieze Masterst, ahol a válogatott galériák szûk köre egyedi szemszögbôl mutat be különbözô korokból 46

származó mûvészetet, ezáltal „képezve átmenetet a régi és új között”. A szervezôk hangsúlyozták, hogy a Frieze londoni vásárán is nagy léptékû változásokat terveznek, tovább emelve a célokat és elvárásokat. A vásár 2012. évi sikerét a fentiek és a 60.000 körüli látogatószám mellett az eladások is jól bizonyítják, többek között a Hauser and Wirth Galéria által kiállított Paul McCarthy White Snow Head (2012) címû alkotása már a nyitás perceiben 1,3 millió USA dollárért kelt el.


Fotó: Kisterem Galéria

Ahogy a vásár vezetôi fogalmaznak, a kiállítók szempontjából a Frieze „globalizációja felgyorsult az elmúlt idôszakban”, hiszen az elmúlt tíz év során az érdeklôdés mindinkább „a világ minden tájáról származó mûvészet” felé irányult, ide sorolva egyébként KeletEurópát is. Ezek az új, a nemzetközi szintéren gyakran kevéssé ismert régiók kifejezetten izgalmasak a vásár szempontjából, a Frieze-en való bemutatásuk pedig elôsegíti térhódításukat. Éppen ezért ösztönzik a még korábban nem reprezentált országokból érkezô galériák jelentkezését. A kiállítók kiválasztásánál a bizottság figyelembe veszi a vásár geográfiai térképét is azzal a céllal, hogy az a lehetô legjobban reprezentálja a szerte a világon készült kortárs képzômûvészetet. A vásárigazgató elmondása szerint „2012-ben a Frieze örömmel fogadta be a vásár történetének elsô magyar galériáját”, és remélik, hogy további magyar kiállítókat is üdvözölhetnek a jövôben. A Frieze London keretében elsô magyar résztvevôként 2012-ben debütáló Kisterem Galéria a vásár Frame szekció-

jában szerepelt Csákány István installációjával, ahol a galériák kifejezetten egyéni kiállítás keretében mutatják be valamelyik mûvészüket. A galéria vezetôje, Valkó Margit úgy véli, a Frieze-en való szereplés „óriási lehetôség, ugyanakkor legalább ekkora kihívás is, hiszen a világ egyik legprofesszionálisabb vásáráról van szó, ahol a sikerhez elengedhetetlen a megfelelô szakmai rutin és felkészültség, ugyanis a látogatók, gyûjtôk is rendkívül jól informáltak”. Az itt kiállító galériák a Kisterem vezetôjének immár helyszíni tapasztalatai szerint „mind rendkívül alaposak és profik, hiszen csak nemzetközileg ismert, elismert és innovatív mûvészeket képviselô kiállítókat válogatnak be a szervezôk”. A vásár látogatói között „számos fontos intézményi gyûjtô, neves kurátor, illetve a múzeumi igénnyel kezelt nagy magángyûjtemények képviselôi is jelen vannak, ráadásul a Frieze-en ritka erôs a gyûjtôi bázis, és ez a közönség olyan láthatóságot és lehetôséget biztosít a kiállítók számára, amiért rengetegen küzdenek, tehát a verseny állandó és nagyon kiélezett”. 47


LISTE EGY SÖRGYÁRI ÉPÜLET MINT AZ ART BASEL ELÔSZOBÁJA

N

agykorúvá vált, de cseppet sem öregedett a feltörekvô mûvész nemzedék egyik legjobb kortárs mûvészeti vására. A bázeli Liste 2013 nyarán töltötte be a tizennyolcat, és – valljuk meg, lényegesen visszafogottabb színvonalú – berlini testvére idén szeptemberben került tizedszer megrendezésre.

Fotó: LISTE Art Fair Basel / Daniel Spehr

LISTE 2013 48


LISTE 2013

ban igen, hogy a Blauer által felvetett igény alapján rendezzenek egy új „fiókkiállítást”. A bemutatkozó év mintegy 8.000 vendége 12 országból érkezô 36 kiállítót lát hatott. A Liste a következô három

Az elsô Liste a vásárok koronázatlan királya, az Art Basel mellé kezdett el szervezôdni 1995-ben. Az alapgondolat, hogy a képzômûvészet legnagyobb ígéreteit felkutassák és bemutassák a talán legnagyobb kortárs vásár közönségének, Eva Presenhuber és Peter Kilchmann galériatulajdonosoktól származik. Ezzel Peter Blauer kiállításszervezôt keresték meg, aki fantáziát látott a megvalósításban, és elôször a bázeli nemzetközi vásár vezetését kereste meg, hogy megoldást kínáljon az Art Basel falain belülre nem jutó galériák és a következô mûvészgenerációk érvényesülésére. Bár a vásár szerkezetének módosítását nem támogatták a rendezôk, azt azon-

évben megteremtette az Art Basel mellett is hitelesen csengô, mégis önálló nevét és rangját. Ma a fiatal kortárs mûvészet reprezentációjának egyik legfontosabb terepe, amely esélyt ad arra, hogy az Art Basel vendégei és kiállítói új mûvészeket fedezzenek fel. Néhány évvel késôbb, a bázeli sikerekbôl kiindulva megszületett a berlini Art Forum vásárhoz kapcsolódó „testvérvásár” is az idôközben Európa mûvészeti központjává fejlôdô városban. A koncepció idôtállóságára jellemzô, hogy míg az anyarendezvényként funkcionáló Art Forum már két éve megszûnt, addig a Berliner Liste 2013 szeptemberében is talpon van.

Fotó: LISTE Art Fair Basel / Daniel Spehr

A Liste alapítása óta mintapéldája a vérbeli fiatal kortárs vásároknak, amelyeket szinte kötelezô felfedezni. Frissesség, dinamika és állandó újító szándék jellemzi, standjain lépten-nyomon felbukkannak a jövô tendenciái.

49


Kaszás Tamás Memorial Course címû installációja a Kisterem Galéria standján, LISTE 2013

A vásárpár sikere két olyan alapelvnek köszönhetô, amelyet a szervezôk minden körülmények között betartanak. Egyrészt egy szigorú zsûri válogatja ki a résztvevô galériákat a jelentkezôk közül, így tartva tudatosan limitáltan a mennyiséget és magas színvonalon a minôséget. A tizennyolcadik bázeli Liste esetében például több mint háromszáz aspiráns közül választották ki azt a hatvanhatot, akik végül kiállíthattak a vásáron. Az idei Berliner Liste a kerek évforduló miatt a szokásosnál bôvebb kínálattal készült, de még így is megmarad egy kényelmesen megélhetô és élvezhetô közepes méretû vásár szintjén: a világ harminc országából százharmincegy kiállítóval. Emellett ragaszkodnak ahhoz, hogy elsôsorban 40 év alatti, kevéssé ismert, ám ígéretes mûvészeket mutassanak be, így ôrizve meg a friss szellemiséget. Így évrôl-évre új galériák és mûvészek jelennek meg új gondolatokkal és nézôpontokkal a világ minden tájáról. A magyar szereplôk közül a Kisterem Galéria tekinthetô a bázeli Liste visz-

szatérô összetevôjének. Valkó Margit, a galéria vezetôje megállapítása szerint „bár a Liste megmaradt szatellit vásárnak, sokkal önállóbb, mint korábban volt jól definiálható arculattal, közönséggel és gyûjtôkörrel, ami a legtöbb galéria számára már önmagáért is vonzóvá teszi az itteni megjelenést, nem csupán az Art Basel elôszobájaként”. A Liste már annak helyszíne miatt is különleges, egy régi sörgyár több szintes épületében „teljesen más és egyedi látogatói élményt nyújt a többi neves art fairhez képest”. A fenti gondolatokat kiegészítve „a vibráló változatosság mellett az egyfajta állandóságot és kiszámíthatóságot” jelöli meg jellemzô vonásként Jacqueline Uhlmann, a Liste kommunikációs vezetôje. A vásár helyszínére egyébként jellemzô az is, hogy annak idejére „kb. 40 állandó lakónak ki kell költöznie egy hétre a lakásából, és az, hogy ôk tipikusan ilyenkor a vásáron szoktak dolgozni, szintén része a Liste varázsának”. Fotó: LISTE Art Fair Basel / Daniel Spehr

50


PARIS PHOTO 2012 Fotó: PARIS PHOTO 2012 / Marc Domage

A

z 1996-ban alapított Paris Photo annak ellenére tartozik a nemzetközi vásárok elitjébe, hogy tematikájából adódóan, a fotómûvészet középpontba helyezésével a párizsi vásár speciális helyzetben van versenytársai között. A tematika ráadásul annak struktúráját is olyanra formálja, amilyet univerzális képzômûvészeti vásárokon nem láthatunk. A kiállítók között a kereskedelmi galériák és három meghívott közgyûjtemény mellett például a fotókiadványokra specializálódott kiadók is a szokványosnál nagyobb számmal vannak jelen. A fotográfia világának viszonylagos zártsága miatt a kiállítók és a közönség is eltér a többi nagy vásárétól. Ezek a különbözések azonban az utóbbi idôben egyre kevésbé hangsúlyosak, aminek oka részben a fotográfia elismertsége növekedésében, részben pedig az ezzel a technikával is kísérletezô intermediális mûvészeti alkotások népszerûségében keresendô.

PARIS PHOTO MA MÁR NEM ELÉG „CSUPÁN” JÓ FOTÓMÛVEKET KIÁLLÍTANI

51


PARIS PHOTO 2012 Robert Capa After a Japanese Air Raid címû fotográfiája a Recent Acquisitions szekcióban, PARIS PHOTO 2012 A Vintage Galéria standja, PARIS PHOTO 2012 Fotó: PARIS PHOTO 2012 / Marc Domage

Az elmúlt egy-két évben részben talán emiatt is igyekezett a Paris Photo tudatosan közeledni a nemzetközi képzômûvészeti vásárok közegéhez, aminek egyik szimbolikus momentuma az volt, amikor tizenöt év után a helyszín átkerült a Carrousel du Louvre mélységébôl a FIAC és az Art Paris vásárokat is befogadó, sokkal reprezentatívabb Grand Palais-ba. Ezt a döntést 2011-ben hozta meg a vásár új igazgatója, Julien Frydman, aki új jövôképet álmodott a Paris Photonak. A nevével fémjelzett törekvések teljesedtek ki a 2013-as területi nyitásban is, hiszen ekkortól a vásár már Los Angelesben is megrendezésre kerül, a Paramount Pictures Studios épületeiben. 52

A vezetôség 2011-ben a rendezvény programját is átalakította. Ekkor született meg a vásár új arculatát meghatározó három szekció. A Private Collection a magángyûjtemények sajátos látásmódját igyekszik bemutatni, a Recent Acquisitions három nemzetközi intézmény új szerzeményeinek ad teret, míg az Open Book valamilyen kultikusnak tekintett fotókiadványra koncentrál. A vásár fontos eleme továbbá a Platform, amelynek keretén belül szakmai viták és elôadások kerülnek megrendezésre, illetve az elmúlt tizenöt évben megjelent fotográfiai albumok részére alapított díj, a Photo Book Awards is. A párizsi vásárra komoly ugyan a túljelentkezés, ennek ellenére például 2013-


Fotó: Folkwang Museum Fotó: Vintage Galéria

ban a 135 beválasztott galéria közé 27 új kiállítónak sikerült bekerülnie. A vásár legutóbbi eseménye Párizsban közel 55.000 látogatót vonzott, Los Angeles az elsô évben 13.500 vendéggel zárt. Magyarországot a párizsi seregszemlén 1999 óta minden évben a Vintage Galéria képviseli, így Pôcze Attila, a galéria vezetôje folyamatában látja a vásár koncepciójának alakulását, ami azért különleges pozíció, mert régiónkból huzamosabb ideig egyetlen galéria sem tudott a kiállítók között maradni. Ebbôl a szempontból ugyan a 2010-es év fordulópontot jelenthetett volna, hiszen ekkor a közép-európai térségre koncentrált az akkori vezetôség, és Magyarországról a Vintage Galérián kívül bebocsátást nyert a Faur Zsófi Galéria és a Lumen is, utóbbi kettô azonban nem vált visszatérô vendéggé. A Paris Photo elmúlt éveiben eszközölt változások tekintetében – a közeli szemlélô Pôcze Attila összegzése szerint – „a legtöbb állandó kiállító tartott ugyan a helyszínváltozástól, de bebizonyosodott, hogy a félelmek nem voltak megalapozottak, hiszen a szakmailag professzionális, jól mûködô vásár az új területek felé nyitással tovább tudott fejlôdni”. A költözés nemcsak a nagyobb és impozánsabb tér miatt volt fontos, hanem azt is

látványosan bizonyította, hogy a Paris Photo határozottan ki akar törni a fotográfia korábbi elzártságából, ami több neves nemzetközi mûvészeti galéria megjelenésével is párosult. Az utóbbi években a Vintage vezetôje megfigyelése szerint „megnôtt a kortárs képzômûvészet hatása a fotográfiára, a standokon bemutatott alkotásoknál önmagában nem elegendô jellemzô fotó mivoltuk, jól beilleszthetônek kell lenniük a kortárs képzômûvészet nemzetközi párbeszédébe”. 53


Bernardi Roig Der Italianer (The Cow) címû installációja, SCOPE Basel 2013 Lainie Love Dalby The ARmaTure of Awareness címû alkotása, SCOPE New York 2012 Fotó: SCOPE, Mario Mauroner Contemporary Art

SCOPE AMERIKAI EXTRAVAGANCIA

54

A

Scope ízig-vérig amerikai, erre már elnevezése is utal, hiszen a legtöbb vásártól eltérôen nem mint art fair, hanem még több izgalmat sejtetve mint art show határozzák meg magukat. Ennek ellenére mûvészeti vásárról van szó, annak legtöbb szokványos elemével. A Scope-ot két New Yorkban elô fiatalember, Peter Surace galériatulajdonos és a magát szinte minden területen kipróbáló (mûvész, galériás, vásárszervezô) Alexis Hubshman alapította 2003-ban. Céljuk az volt, hogy felrázzák a világ kollektív kulturális tudatát, és ennek érdekében rendezvényeiken úttörô mûvészeket mutassanak be. A Scope-on például a kezdetektôl jól megfér egymással a hagyományos mûvészet mellett például a video és a performance is. Az elsô vásáron New Yorkban 28 galéria jelent meg a világ minden tájáról, mindegyikük egy-egy feltörekvô mûvész alkotásaival. A következô években a Scope folyamatosan terjeszkedett. Új New York-i helyszínén 2004-ben már 65 nemzetközi kiállító szerepelt, a vásár pedig az év folyamán megjelent Miamiban, Los Angelesben, a New York melletti Hamptonsban illetve európai helyszínként Velencében és Londonban is. 2007-ben a vásárok koronázatlan királya, az Art Basel szatellit eseményeként Svájcban is megnyílt az elsô Scope. Egy évadban tehát számos rendezvényt tartanak a világ több pontján, de a legjelentôsebb a tavaszi New Yorkban, a nyár eleji Bázelben és a decemberi Miami Beachen. Általában mindhárom vásáron 60-100 kiállító és összesen mintegy 250.000 látogató vesz


Fotó: SCOPE

részt, a galériák pedig a jelentések szerint több mint 300 millió dolláros forgalmat bonyolítanak. Mollie White, a vásár korábbi igazgatója szerint a Scope „a kortárs képzômûvészet egyik leginnovatívabb és legdinamikusabb nemzetközi platformja gyakran olyan galériákkal és mûvészekkel, akik kívül esnek a többi kortárs vásár látókörén, másrészt pedig a mai napig az egyetlen vásár, amely teljesen integrálta programjában a közösségi média és tágabb értelemben az internet világát”. A Scope néhány meghökkentô kísérôprogramot is kidolgozott vásáraihoz.

Az egyik ilyen egy úgynevezett gyûjtôi mentor aukció, amelyen fiatal, kezdô mûgyûjtôk licitálhatnak, és az aukció nyertesei adott ideig együtt dolgozhatnak valamely tapasztalt és elismert gyûjtôvel – így bôvítve szakmai tudásukat. A Scope alapítványa ösztöndíjak és különbözô projektek finanszírozásában is szerepet vállal. A pályakezdô mûvészek között minden évben 2.000 dolláros díjat osztanak ki, illetve független kurátorokat díjaznak azzal, hogy a nyertes számára saját kiállítás megrendezésére biztosítanak lehetôséget a következô Scope keretein belül. Az alapítvány öt 55


Typoe Confetti Death címû installációja, SCOPE New York 2011 A NextArt Galéria standja, SCOPE New York 2011

Fotó: SCOPE

szekciója mozgóképpel, perfomanszokkal, hanggal, installációkkal foglalkozó és ifjúsági programokat támogat. Hosszú távú mûvészeti projekteket is indítanak, amelyek közül a legizgalmasabb talán az úgynevezett The Arctic Circle (tac), amely egy az északi sarkkörön hajózó vitorlás felfedezéseit dolgozza fel mûvészi szemlélettel. Magyarországot a Scope keretében 2011-ben a NextArt Galéria képvisel te, Albert Ádám, Csáki László, Kostil Danila és Szôllôsi Géza alkotá-

sait mutatták be New Yorkban. Németh Orsolya, a galéria vezetôje belsô szemlélôként azt tapasztalta, hogy „a Scope New York az a hely, amelybe érdemes invesztálni, hiszen a feltörekvô fiatal mûvészet hatékony bemutatkozási helyszíne, amely bár meghökkentô dolgokat kínál, mégis az általunk is értelmezhetô mûvészetfogalom keretein belül marad”. 2013-ban Doka Béla, Fabricius Anna, Kudász Gábor Arion, Magyar Ádám és Suzanne C. Nagy munkáival a Scope-on a Faur Zsófi Galéria is bemutatkozott. A vásárcsoport kiemelt eseményeinek megítélése a világ jelentôs vásárai mellett megszerzett stabil szatellit szerep ellenére meglehetôsen megosztott, mintha az utóbbi években folyamatosan gyengült volna a szakma által a Scope rendezvényeirôl alkotott vélemény. De meglepô lenne, ha a találékony szervezôk épp erre nem találnának frappáns válasz. Fotó: NextArt Galéria

56


Christina Steinbrecher-Pfandt és Vita Zaman

Fotó: © VIENNAFAIR / Slava Filipov

A

2005 óta Bécsben mûködô Viennafair nem tartozik ugyan a legjelentôsebb vásárok közé, mégis speciális szerepet tölt be a kelet-európai régió képzômûvészeti életében, ugyanis a kezdetektôl fogva igyekszik kiaknázni Bécs Kelet és Nyugat közötti geográfiai helyzetét, és nem utolsósorban a régióban befektetô Erste Bank hathatós támogatását. Az utóbbi évek során többször újradefiniálták a Viennafair üzleti stratégiáját, alapjaiban mégsem változott a szándék, hogy a fejletlenebb keleti országok kortárs képzômûvészetének nyugati piacra vezetésében szerepet játsszon. Számos magyar galé-

VIENNAFAIR

ÚTKERESÉS ÉS MAGYAR JELENLÉT BÉCSBEN

57


Fotó: Molnár Ani Galéria

A Molnár Ani Galéria standja, VIENNAFAIR 2012

ria is részben ezek miatt, másrészrôl a helyszín közelsége okán elôszeretettel látogat Bécsbe. Számuk 2013-ban rekordot ért el összesen hét magyar kiállítóval. A Viennafair ennek ellenére néhány éve már nem aratott a magyar galériák között osztatlan sikert. A lelkesedést az új orosz tulajdonos, Szergej Szkaterscsikov hozta vissza 2012-ben, a szakember megjelenése valóban frissebb, naprakészebb vásárt eredményezett. A változások továbbvitele azonban bizonytalanná vált azzal, hogy az új irányért felelôs szakértô befektetô már 2013 tavaszán távozott. A tulajdonrész és befolyás feladásának oka ráadásul éppen a vásár jövôje kapcsán kialakult nézeteltérés volt a szintén orosz társbefektetô Dimitrij Akszenovval, aki az orosz kapcsolatok további erôsítésében látja a jövôt, míg Szkaterscsikov a nyugati orientációban hitt. Akszenov a mûvészeti életben kevésbé, az orosz üzleti világban azonban annál inkább ismert. Befolyásának kiterjesztése az elmúlt rövid idôben nem hozott drámai fordulatot, a vásár menedzsment58

je nem változott, a mûvészeti vezetôk, Christina Steinbrecher-Pfandt és Vita Zaman továbbra is a vásár arcai maradtak. Utóbbi „rövidtávú feladatnak a Viennafair helyi és nemzetközi konszolidációját” látja, távlatokban pedig „részben tematikus projekteken, részben a visszajáró galériák anyagán keresztül továbbra is a kelet-európai mûvészet bemutatására” szeretne koncentrálni, véleménye szerint ez „mindig is a Viennafair gerincét jelenti majd”. Christina Steinbrecher-Pfandt arra is hangsúlyt helyez, hogy „miként kombinálják a kereskedelmi és a non-profit szektor anyagait”, elmondása szerint mivel jól ismerik a vásár helyi és nemzetközi közönségét, szeretnék „érdeklôdésüket a Viennafair számára kulcsfontosságú területekre illetve a mûgyûjtés keleti és nyugati szokásaira irányítani”. A bécsi vásár egyébként 2012-ben 17, és eddigi legsikeresebbnek nevezett évében, 2013-ban 23.000 látogatót vonzott. A Viennafair kezdetektôl visszatérô magyar kiállítója az acb Galéria, amelynek vezetôje, Pados Gábor pozitívan


Fotó: acb Galéria

Az acb Galéria standja, VIENNAFAIR 2012

fókuszál, így ugródeszkaként szolgálhat más, nagyobb vásárok felé is, hiszen ha megnézzük a legtöbb sikeres kelet-európai galériát, akkor szinte mindegyikük a Viennafair standjain kezdte nemzetközi szereplését”. Fotó: acb Galéria

értékeli a 2012-ben bekövetkezett tulajdonoscserét, „az acb a jövôben is fontosnak tartja a részvételt azért is, mert a vásár fókuszában a közép- és kelet-európai régió áll, amire az utóbbi idôben ismét ráerôsítettek a szervezôk”. A galériavezetô azonban fontosnak tekinti megemlíteni azt is, hogy 2011-ben „az acb már nagyon elégedetlen volt, és ha nincs a tulajdonoscsere, akkor 2012-ben távol is maradt volna”. Pados Gábor új és progresszív kommunikációt tapasztalt, ami a változás évében „rengeteg látogatót hozott a standra”. Fontos pozitívum ráadásul, hogy „az új orosz tulajdonos létrehozott egy befektetési alapot, ami alkalmanként 1 millió eurót költ a vásáron szereplô galériáknál, és ez olyan csábító tényezô, ami példaértékû lehet minden fejlôdô vásár számára”. A Molnár Ani Galériát és a Kortárs Galériák Egyesületét is vezetô Molnár Annamária a vásár szintén visszatérô vendégeként úgy véli, hogy „egy nemzetközi terveket szövögetô hazai galéria számára a Viennafair szinte kihagyhatatlan, tekintve, hogy a vásár a régiónkra

A Société Réaliste Gold can smash címû alkotása, VIENNAFAIR 2013 59


Amanda Coulson

Fotó: VOLTA

VOLTA

SZATELLIT VÁSÁROK TENGEREN INNEN ÉS TÚL

60

A

lapfilozófiáját és célkitûzéseit tekintve a VOLTA valódi szatellit-vásár. Nemcsak azért, mert a kortárs mûvészet globális rendszerének egyik központi bolygója, az Art Basel körüli pályán mozogva jött létre, hanem abban az értelemben is, hogy kommunikációs csatornák hálózatát igyekszik kiépíteni a galériák és sikeres mûvészeik, a feltörekvô alkotók, a kurátorok, a mûértô közönség illetve a kortárs mûvészeti élet különbözô kontinenseket reprezentáló színterei között.


Kicsiny Balázs Killing Time címû installációja az Inda Galéria standján, VOLTA NY 2013

A bázeli Volta Platz-ról elnevezett vásárt Kavi Gupta (Chicago), Friedrich Loock (Berlin) és Uli Voges (Frankfurt) mûkereskedôk, valamint Amanda Coulson nemzetközi kritikus és kurátor alapította 2005-ben. Három sikeres évvel késôbb pedig a projektet áttelepítették az óceánon túlra is, hogy az Újvilágot, vagyis annak kortárs mûvészeti központját, New Yorkot is bekapcsolják kommunikációs hálózatukba. Míg az európai színtéren az Art Basel idején, június elején, addig New Yorkban márciusban, az ottani Armory Show-val egy idôben kerül megrendezésre a VOLTA. Az érdeklôdô galériák egy-egy mûvészszel vagy mûvészpárossal jelentkezhetnek a vásárra, ahova a fôleg galeristákból álló zsûri szûrôjén keresztül kerülhetnek be. Az elbíráláskor nemcsak a kiállítási koncepciót veszik figyelembe, hanem a galéria és a mûvész között

fennálló együttmûködést is. Pozitívabb elbírálás alá esik az, aki pályája kezdetétôl építette fel és menedzselte a kiállításra javasolt mûvészt. Amanda Coulson elárulja, tudatosan törekszenek arra, hogy „a VOLTA ne minden áron pozícionálja magát fiatalos vásárként”. Nem kívánnak bombasztikus hatást elérni, szenzációkat felhajtani, sokkal inkább olyan mûvészeti színtérként igyekeznek megjelenni, „amely minôségi, újító szellemû alkotásokat és mûvészeti élményt kínál”. „A szakma és a közönség visszaigazolásai alapján kiválóan mûködô koncepciót” érintetlenül hagyják, a VOLTA „egyik emblémájának tekinthetô exkluzív környezet továbbcsiszolása áll a továbblépés origójában”. A legutóbbi New York-i esemény például már új helyszínen jelentkezett, a 2012. évi 18.000 fôs látogatottság 22.000 környékére nôtt, a vásár ezúttal 80 kiállítót Fotó: Inda Galéria

61


A Deák Erika Galéria standja, VOLTA BASEL 2012

mutatott be. A szervezôk egyébként Bázelben is új kiállítóteret keresnek, itt a vásár 2013-ban 74 kiállító és a „szokásos” 15.000 körüli látogató részvételét hozta. A kortárs mûvészeti piac több szereplôjéhez hasonlóan a VOLTA is fontolgatja egy hongkongi vásár megrendezését. A VOLTA keretében évek óta gyakoriak a magyar kiállítók is. Az Inda Galéria négy éve rendszeres résztvevô New Yorkban: Szabó Ádám, Kamen Stoyanov, Csáky Marianne és Kicsiny Balázs munkáit mutatták már be az amerikai közönségnek. Muladi Brigitta, az Inda egyik vezetôje szerint „az, hogy itt kizárólag egymûvészes kiállítással lehet részt venni, speciális feelinget biztosít a látogatóknak, hiszen könynyebben befogadható, szórakoztatóbb mûfaj, mint a sokmûvészes standok sokasága, ráadásul a Sohoban most bemutatott új helyszín is izgalmas, és persze maga a város is különleges élményt nyújt”.

A Deák Erika Galéria több éve kiállítója a VOLTA bázeli kiadásának, ahol többek között Szûcs Attila, a moldovai születésû Alexander Tinei illetve az orosz Vitaly Pushnitsky munkáit mutatták be sikerrel. 2013-ban a szintén budapesti Léna & Roselli Galéria is megjelent a bázeli kiállítók között. Az acb Galéria a 2010-es New York-i VOLTA keretében rendezte meg Halász Péter Tamás elsô önálló, észak-amerikai kiállítását, de korábban szerepeltek a bázeli VOLTA-n is, amely Pados Gábor, az acb vezetôje szerint „nem rossz színvonalú, de a közönség számára túl progresszívnak bizonyultak a galéria standján kiállított munkák”. Az acb idôközben változtatott stratégiáján, nem jelentkeznek már szatellit vásárokra, mert a vezetô megítélése szerint „az ott szerezhetô kapcsolatok és az eladások nincsenek arányban az elkért standdíjakkal”.

Fotó: VOLTA

62


M Ű V É S Z E T

( K O R ) H A T Á R O K

N É L K Ü L

Az ART MARKET BUDAPEST kortárs képzőművészeti vásár kiemelt céljai között szerepel a jövő művészetkedvelő közönségének nevelése és szórakoztatása, a legfiatalabb generációk érdeklődésének a kultúrára és művészetre irányítása. Ingyenes gyermek- és múzeumpedagógiai programunkat az elmúlt években is a

támogatásának köszönhetően hozhattuk létre.

A MŰVÉSZET (KOR)HATÁROK NÉLKÜL program a vásár idején 2013. november 28 – december 1. között is folytatódik. Szakembereink várják pedagógusok és iskolai csoportok előzetes érdeklődését.

info@artmarketbudapest.hu Múzeumpedagógiai programunkat a

jóvoltából az ART MARKET BUDAPEST 2013 keretében is ingyenesen bocsátjuk vendégeink rendelkezésére.


6=B:I

BUBi

<ñC:ïI:@õC

OROSZ >HIKÍC

Booth G119

ART MARKET BUDAPEST 2013 INTERNATIONAL CONTEMPORARY ART FAIR NOVEMBER 28 - DECEMBER 1, 2013 MILLENARIS CULTURAL CENTER, BUDAPEST, HUNGARY 1933. Sk. No: 53, Hekimköy Sitesi Ümitköy / ANKARA / TURKEY Tel: +90 312 236 21 22 www.gulersanat.com /gulersanat

/guler_sanat


A „NEMZETKÖZI VÁSÁROK, MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZET” MAGAZIN LÉTREHOZÁSÁBAN ÉS TERJESZTÉSÉBEN TÁMOGATÁST ÉS PARTNERI SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT:

ART MARKET BUDAPEST HVG KIADÓ ZRT. NAPI GAZDASÁG TÓTH MÛTÁRGYKEZELÉS

KÖSZÖNETET MONDUNK A MAGAZIN, A MÛGYÛJTÉS ÉS A MÛVÉSZET TÁMOGATÓINAK.

A 2013 novemberében megjelent „Nemzetközi vásárok, magyar képzômûvészet” címû magazin ingyenesen került terjesztésre Magyarországon részben országos gazdasági napi és hetilapok, mûvészeti magazinok mellékleteként, részben pedig a magazin támogatói és partnerei, a Mûgyûjtôk Klubja és a kiadó saját kapcsolatai, valamint az Art Market Budapest 2013 VIP vendégei körében. Az Art Today Kft. és az EDGE Communications Kft. az érdeklôdôk számára a magazinból korlátozott számban kész további példányokat biztosítani.


1 Michelin csillag

Onyx Restaurant 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

Asztalfoglalás: +36-30-508-0622

onyx@onyxrestaurant.hu www.onyxrestaurant.hu


NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁR

2013. NOVEMBER 28 – DECEMBER 1. MILLENÁRIS, BUDAPEST

MÉG.TÖBB. KORTÁRS

+36.1.2390007 | info@artmarketbudapest.hu www.artmarketbudapest.hu | www.facebook.com/ArtMarketBudapest


NEMZETKÖZI VÁSÁROK, MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET